Igazából azon gondolkozom, hogy te az a fajta hívő vagy, aki hinni szeret, tudni nem. Kb. annyi értelme van hozzád beszélni, mint a falhoz. Mert a tényleg sem zavarnak meg...
Nem. Amiket mutatsz az éves ingadozásba is beleférnek. Esetleg nézd már meg te meg nem értett propagandista, hogy a német szél és napszarok telepítése kvázi leállt. Na miért is? Ja, hogy balfék vagy és nem érted miért... Itt.
2019-ben Németországban a picivel kevesebb naperőmű többet termelt. LOL.
Olyan szinten buta propagandista vagy, hogy arra szavak nincsenek.
Ausztrália fő hálózatán a napenergia 31%-kal nőtt éves alapon, és elérte a 8,37%-ot március végére. A következő hónapokban maga mögé fogja utasítani a földgázt és a szélenergiát is, előlépve a második számú energiaforrássá.
Németországban a napenergia 17%-os növekedéssel 9,38%-ig jutott. A szélenergia egy hajszállal, de átvette a vezetést a széntől, ha a nettó termelést nézzük, A bruttó termelés esetében egyelőre még továbbra is a szén vezet. A földgáz aránya eközben lényegében nem változott 2019-hez képest.
Spanyolországban 12%-os növekedéssel 5,74%-ig jutott a napenergia, ezzel bőven megelőzi a jelentéktelenné zsugorodó szenet. Az üzleti alapon épülő naperőművek meg fogják tenni a hatásukat: miután a szenet "kivégezték", a szélenergiával vállvetve a földgáz részesedését fogják csökkenteni.
Azért szépen hízik a sárga szelet a tortában, nem?
A valós megoldás egyébként is a felhő ekkor, ott meg csak szervezés kérdése, hogy legyen benne egy földméretű lyuk mindig a megfelelő helyen, persze hasonlóan a többi kolóniának és egyébnek, ami igényli ezt.
én benne vagyok egy Dyson-gömbben. (bár a félgömb jobb lenne, az egészet azért ne fedjék le, legalább a Földnek jusson napsütés.) szóval Manfreddal egyetértésben, szerintem ez a jövő. csak még párezer vagy tízezer évet bírjunk ki nélküle.
Nemtom mi ezzel a problémád, ha Magyarország energiaszükséglete 100%-osan napenergiával lesz lefedve? Éjjel/rossz időben és az év sötét felében majd a nemzetközi gridről visszavásároljuk bartelban. Csak nehogy ők is 100%-osan a napelemre álljanak át. Bizonyára senki sem használja ki árakban az energia kitettségünket. Nincs is jobb mint kizárólag napenergiára alapozni a gazdaságot. Majd aszerint mennek a gyárak, hogy süt a nap vagy sem.
Szoláris dominancia? LOL... Még a matekkal is hadilábon állsz... Fizikai képtelenség 30%-nál magasabb napenergia arány elérni még akkor is, ha beépített teljesítmény a csúcsigény többszöröség is meghaladja. Az 55 GWe német napelem soha nem érte el a beépített kapacitás 55%-át sem így fejből...
Az éves load factor meg 0,12.
Ehhez kb. általános iskolás matek kell.
SOHA nem tud szoláris dominancia lenni... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.28. 21:57:36
2020 első negyedéve. Minden a szájam íze szerint alakult, továbbra is a menetrend szerint haladtunk a szoláris dominancia felé.
A "kerekítési hiba" Kínában: 20% növekedés, 3,21%-os arány.
Szépen jön fel a "viccenergia" az atomenergia nyakára. 2014-ben még csak a 17%-át tette ki, most már a 2/3-át, és még mindig gyorsabban nő.
Indiában olyan kevés a "viccenergia", hogy nem találják a statisztikai hivatalban: 30%-os növekedés, 3,6%-os arány.
Itt már bőven beelőzte az atomot. Ez vár Kínára is.
Az USA és "a vonalvastagságot sem elérő viccenergia": 22%-os növekedés, 2,65%-os arány.
Én csak ennyit tudtam ma, holmi számok meg valóság.
Fényezd még csak marhaságaidat... Spammeld csak hülyeségeidet... Nagyon hiányzott már...
Cuki, hogy annak húzod az ívet, aki az energetikai iparban dolgozik és látja a terveket és számokat és nem tökhülye.
A sok hívő gyök2-nél biztos "sikert arat" a sok baromságod. Egy mérnök megy jót röhög.... Főleg, hogy látom azt, hogy mik a tervek 2030-ig, amik sürgősek és realizálhatóak is.
Fogalmazzunk úgy, hogy az a mennyiségű naperőmű, amit otthon terveznek kb. feleannyi áramot sem fog termelni, mint amit tervezvek úgy, hogy ebben Paks II nincs is benne.
A bibi az, hogy többe fog kerülni és pont még a 3,5 GWe naperőmű mellett is a szabályozási gondok miatt is kellenek majd azok.
Halvány lila fingod sincs semmiről. Diagramokat spammelsz, de. Kb. ennyit tudsz. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.18. 11:49:35
Manfed bácsi visszatért, rátok is fér, mert tombol itt a hülyeség megint. Az elmúlt hónapokban kiterjedt tanulmányokat folytattama napenergia terén, és számos nagy sikert aratott cikket írtam.
Kezdjük akkor ott, hogy lezárjuk végre a 2019-es évet Magyarországgal.
A nagyon okos ember részéről elhangzott, hogy "hogy vonalvastagságnyi kötelező átvéttel a történet most. 2,2% volt tavaly" 1016-os hozzászólás, április 30, meg lehet nézni.
Ennyire van fogalma a témáról.
Én kizárólag a nap energiáját eszem.
Kb. De soha nem kedveltem ezt az embert, minden jószándéka (?) ellenére. Nagyon ritkán linkelték be a műszaki témájú videóit és rendre baromságokat beszélt. Gondolom most sem kivétel, már az utópisztikus résznél padlót fogtam...
Balázsnak ha lesik a vérnyomása csak belehallgat . . . face link
Kétségem van, hogy piaci alapon valaha is megtérülne a házi napelem. A szolgáltatónak bizonyára már kialakult a fogyasztási és termelési térképe hol, mikor, mennyiért, mennyit ér meg egyáltalán átvennie a villanyból.
Te nem figyelsz... Az első bekezdésből nekem ez világos... A többi meg kb. szokásos sötétzöld hülyeség. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.24. 21:44:18
Alapvetően a gond a szél és nap esetén, hogy a rendelkezésre állás olyan katasztrofális, ami igencsak kérdesessé teszi, hogy lehetssége-e a megoldás. A nap éves rendelkezésreállása németeknél 11%-14%, azaz 7-9-szeres telepítést igényel, ha ehhez hozzáveszed, hogy akkor termel amikor akar, nem amikor kéne, akkor végleg elvész. Ha tárolni akarod, akkor alsó hangon lesz 20% veszteséged, azaz innen már 10-szeres telepítésnél jársz (plusz tároló), innen már nagyon kétséges, hogy bármiben tud megérni, az a létesítmény, amit ezekhez leteszel, az vállalhatattlan károsítást okoz. a Szél picit jobb, ám csak picit, 20%-30% szárazföldi, 40% tengeri telepítésnél, kár, hogy a tengerihez 2-5-szor annyi épületköltség jár, ami gyorsabban károsodik.
Az évtizedes igényeknél nem igazán kérdés, hogy folyamatosan kell építeni/bővíteni. Ha egyszer a szélkerék élettartama 20 év, szémerőműveké 30-40, az atom esetében 30-60, akkor értelemszerűen folyamatosan építed őket, vagy úgy jársz, mint a franciák (vagy mi), hogy a 80-85 között felhúzott erőműveik sorban fognak kiszállni 25-30 között, és mivel még el sem kezdték a pótlás tervezését, így könnyen lehet, hogy ott állnak majd egyszercsak villany nélkül. Ha közben nő a kapacitás igény, akkor csak többet építünk.
"Nem számolnak a fűtóelem kitermelésével dúsításával előállításával a reaktorhoz szállítással a kiégést követően a több 100 évig való tárolással."
De, pontosan számolnak vele, ha ez nincs, akkor vakóban nulla lenne a szennyezése, ám mivel van kitermelés és annak szennyezése, így nem nulla. Csakhogy ez a szennyezés kevesebb, mint a szélkerék pótlásához szükséges acél és beton tömege, így alig tesz hozzá valamit.
"de annak a családnak a kieső napra igénybe vett hálózati költsége ha csak felére is visszaesik már megérte neki."
Mert ingyen megy fel a napelem a tetőre. Az ideális felállás esetén 10-15 év a legtöbb számtan esetében a megtérülés, amint az átvétel nincs vagy piaci alapon, ez 20-30 évre nő, és ha onnan behozzuk a bankban is állhatna a pénz opciót, nagyon keservesen lesz megtérülő, valaha.
"DE a kisember azt fogja választani ami neki a jó"
Ezt el is hiszed, vagy csak mondogatod, hátha más elhiszi.
Szóval ha jól értem akkor nincs olyan alternatíva ami jobb lenne , de a lényeg, hogy ha lenne is akkor az ne a napenergia legyen csak mert és kész. mindegyiknek megvan az előnye és hátránya, , de míg az egyiknél a hátrányokat nem számoljuk vagy lekicsinyítjük a másiknál az ellenkezőjét és meg se nézzük, hogy hogyan lehetne rá megoldásokat találni.
Érdekes, hogy az atomnál néha úgy számolnak csak, hogy van és kész nem termel káros anyagot és zsinóráramot termel. Nem számolnak a fűtóelem kitermelésével dúsításával előállításával a reaktorhoz szállítással a kiégést követően a több 100 évig való tárolással. Ha meghibásodik és kiesik egy reaktor akkor az sokkal jobban megérzi az egész rendszer mintha sok kis erőmű lenne. Ha meg nagyobb a gond, akkor nagyobbat szennyez mint bármi.
Az ár apály erőmű miért is jobb a nap vagy a szélesülnél, mert percre pontosan tudod hogy mikor jön és ha neked abban az időpontban pont nem kell vagy amikor meg kellene meg pont nincs ott az ideje.
Az atomerőműnél 50-100 évre előre kellene tervezni a kapacitást így kezdetben minimumon kell járatni, hogy feleslegesen ne termeljen amire nincs szükség. ha meg rövidebb időre tervezik a kapacitást akkor a folyamatosan növekvő áramigény miatt szinte folyamatosan kellene építeni az újabb és újabb reaktorokat a rendszerbe. Pl most 50mw a szükséglet 50 év múlva 100 kellene, akkor mondjuk építenek 2db 40mw erőművet. ez az első eset vagy 10 évente újabb és újabb reaktorokat építenek be kisebb kapacitással. Egyik se az olcsó vagy optimális megoldás. A felépítés ugyan úgy termel káros anyagot mint bármelyik gyárépület vagy megújuló energia farm esetében.
Ha már úgy is mindenki mindenkivel össze van kötve és egymásnak exportáljuk és importáljuk az áramot akkor miért olyan ördögtől való, hogy ilyen módon egyenlítsék ki a nap szél és egyéb termelésből adódó kiugrásokat vagy hiányokat?
Meg amúgy is külön kellene választani az ipari és a lakossági napelem kérdést, mert még ha nem is veszi át egy családtól senki a megtermelt plusz áramát, de annak a családnak a kieső napra igénybe vett hálózati költsége ha csak felére is visszaesik már megérte neki. Az hogy most meg még kap is belőle egy kis pénzt vagy nem kell fizetnie a kieső napokra az megint az ö szempontjából jó.
A legtöbb félreértés és probléma itt szokott lenni, hogy van aki az állam vagy áramszolgáltató oldaláról közelíti meg a témát és valaki a kisember a fogyasztó oldaláról. és ez a kettő ritkán szokott egyezni , mert ami a kisembernek jó az a cégeknek nem. DE a kisember azt fogja választani ami neki a jó és nem azt ami a cégnek vagy az államnak ezért tesz napelemet a tetőre és ezért vesz villanyautót.
Ne hagyjuk ki, hogy a nagy giga vízerőművek nagyon környezetrombolóak és tönkrevágják az élővilágot.
Mai alatt az urán 235 dúsítással, ismert lelőhelyek esetén.
A szapórító reaktorok esetén ez simán tizszerezhető (elvben meg százszoros érték), Th esetén meg érdemben végtelen (10'000 év, ha csak tengervízkivonást használunk, és feltétlezzük, hogy ezen idő alatt nincs ismételt kimosódás a tengerbe.)
Bár ez ismét olyan, hogy annyira kevés kell belőle, hogy ha ezen múlna a világgazdaság 200 év múlva, akkor az űrbányászat akár szóbajöhet, míg más terméknél nagyon nehezen.
A mai módszerekkel a nuki alatt mit értesz? Láttam én olyan tanulmányt, ami a PWR reaktorok esetén is több száz éves készlettel számolt.
Ma az atomáram olyan olcsó, hogy ehaj. Ergo lehetne drágább is, és nem az üzemanyag a drága. A tengervízből is kivonható az urán. A szaporító rekatorokkal és a Th alapon civilizációs léptékben végtelen energia áll rendelkezésre.
"Azért az nagyon érdekelne, hogy akkor milyen lenne az ideális fenntartható áramtermelés"
Ilyen egyszerűen nincs, választhatsz hol és miben akarsz kihívást.
"ami kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást hosszútávon"
Hosszú távra jelenleg kb semmilyen rendszer nincs. Olaj 50-100 év, feltéve hogy nem használjuk közlekedésre, onnan marad a bio alapú. Gáz akár 500+ évre elegendő, ám ezek egy része inkább elméleti, mint valóban létező forrás, és a kitermélési következményeit nem igazán tudjuk és bírjuk kezelni (metánt eregethet a légkörbe brutális mennyiségben.) Szén 200-800 év, ám a következményei (egészségügyi és egyéb) ismertek, így nem felel meg. Nukleáris esetén a mai módszerekkel 100-200 év, bár túl sok felmérés nincs etéren, főleg mert a már papíron létező erőművekkel 2000+ év a lehetőség, ám ez sem tetszik mindenkinek. A zöld cuccoknál az ár és a hozzávaló alapanyag kérdéses, lehet, hogy előbb fogytunk ki az alapanyagokból, mint valaha eljutunk vele valahova.
"mindig rendelkezésre áll annyi amennyi kell és környezetbarát, nincs semmi káros anyag kibocsátása a teljes folyamat alatt.és olcsó."
Ehh, mindig rendelkezésre áll, az hőerőművet jelent, mindegy is, hogy honnan szerzed a hőt hozzá (a fúziós vége is ez lesz.) Nincs káros anyagkibocsátás: élettartama van az épületeknek és eszközöknek, 20 év után egy szélkerék hátrahagy neked párszáz tonna elhasználódott erőművet. Alapveőten a lehetőségeid: Fosszilis: ezer tonnákban mérheted naponta az elégetett anyagot Nukleráis: néhány tiz tonna urán évente És persze a létesítmények, amik szintén nem kevés hulladékot hagynak hátra, minden esetben, a megújjulók sajátosan ebben kimondottan rosszak a rendelkezésre állás miatt.
És persze olcsó egyik sem lesz. Hatalmams létesítmények, amik tömérdek kiszolgálóipart igényelnek és nagyszámú dolgozót. Azzal nyugodtan számolhatunk, hogy bármi, ami új rendszert hoz be, az drágább lesz, nem pedig olcsóbb. A fúziós sem az olcsó vagy épp imgyenm energia lesz, amit mindig regélnek róla. Az eddigi költségek is tetemesek, és sehol az üzemanyag vagy a kész erőmű, amikhez képes a mostani nukleáris létesítmények értelmes méretűek lesznek.
1. A semmi káros anyag soha nem fog menni, mert a termelésben és szállításban mindig lesz valami externália.
2. Az viszont 1000%, hogy nem ez a nap és szélbuzulás a megoldás.
3. Miért? A technológiai világnak zsinór igénye van. Pont. Smart grid hívők húzzanak el most balra vagy jobbra, tojom le.
4. Akkor mire kell gyúrni? A megtermelt áram legalább fele a zsinór igény, csak integráld ki a termelési görbét vagy számolt ki itthon pl. a 45 TWh éves fogyasztás átlagát, ami.5130 MW, amikor a zsinórigény lassan 4GW táján van itthon, tehát a felette levő rész átlaga alacsony, mert a csúcsigény 6,5GW fölé csak nagyon hidegben vagy kánikulában megy.
Akkor 1+2+3+4 = a lentiek.
Alapvetés. Atomenergia nagyobb arányú alkalmazás kell. Pont. Nincs más megoldás. Bárki aki mással jön és nyomja a szar rizsát kb. ott tartok, hogy élből agyalapi sallert adnék neki.
Európában összesen három fejlett ipar állam tud tisztán áramot termelni. FAR, SWE, NOR. Ebből kettő atomnagyhatalom, az utolsó meg 5 milliós ország a fjordon és 2 ezer méteres hegyek országában. Úgy könnyű... Meg, ha olajpénzből és gázpénzből fel lehet húzni mindezt.
Nincs más olyan erőmű típus, ami tervezhetően működik, olcsón és nem bocsát ki közvetlenül az üzemanyaga CO2*-őt vagy más káros gázt. Sajnos még a hatalmas vízierőműveknél is mostanában derült ki, hogy a trópusokon az elárasztott területek annyi metánt bocsátanak ki, hogy területtől függően kb. olyan, mintha valahol a földház és szén közötti üzemanyaggal mennének.
Mi határozza meg a nap-szél észszerű arányát? A csúcsigény és a mélyvölgy közti teljes. difi. Nem szabad olyannak előfordulnia, hogy az intermittens termelők képesek legyenek az ÁTLAGOS csúcs és mélyvölgy közötti termelés kb. 2/3-nál többet termelnie, mert akkor kényszerimport tája jön. Ez mehet. A szémerőműveket ki kell vágni és földgázra váltani, de csakis CCGT erőművel. 58-60%-ot is tudnak. A szénhez képest a földgáz égetése kevesebb CO2-vel jár, kevesebb más szennyezővel is és a hatásfokkal együtt 1 kWh áram CO2 lábnyoma kb. 1/3-a egy 30 éves szénerőműének.
Az energiatárolás bullshit, elfelejteni. Addig jó, ameddig ez nem kell, mert ez pénzköltésérét hatásfok rontás. Nem kell intermittens termelővel telifosni a rendszert és akkor ez a balfasz ötlet sem kelll.
Smart grid = bullshit, elfelejteni.
Egyetlen intermittens termelő tetszik nagyon, az árapály erőmű. Elég nagy az energiasűrűsége és 100%-ban tervezhető az intermittenssége, mert az apály dagály perce pontos előrejelezhető. A szél és nap meg nem.
Azért az nagyon érdekelne, hogy akkor milyen lenne az ideális fenntartható áramtermelés, ami kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást hosszútávon, mindig rendelkezésre áll annyi amennyi kell és környezetbarát, nincs semmi káros anyag kibocsátása a teljes folyamat alatt.és olcsó.
Eddig max az agyatlan hívők és tudatlanok gondolhatták, hogy ez tiszta. Minimális gondolkodással és aggyal meg aki nem hülye utánajárt és kiszámolhatta, hogy vicc az egész villanymarhulás.
Azért különbséget tennék a lakossági összevissza telepítgetett napelemek és egy erőművi cég, mint az MVM telepítése közé. A sajátjukat nem kell kötelezően átvenni, össze tudják tervezni a meglévő stabil erőművekkel... Paks mellé raktak egy nagyot, mert ott már készen van a betáp a hálózatba. Legalábbis hozzá nem értőként így látom. Ez most inkább a nagybani nyerészkedőknek nem kedvez, meg az MLM típusú napelem seftelők bevételének akik nagyjából a fogyasztók pénzéből államilag dotálásból kaszáltak, győzködtek. Hasonló ez az egész a devizahitelhez. Végül persze minden kárt és profitot az egyszeri vásárló fizet meg. Akiknek még nem jön túl jól az a magukat zöldeknek nevező szerveződések. Ehhez társul, hogy a villanyautózásról is kezd lehullni a zöld lepel. Fraunhofer intézet és az ADAC elég nívós, talán nem hazudnak.
Csak akkor állambácsi meg gondolkozzon már el azon az alig talán fél éve kommunikált energiastratégián, hogy közölte, hogy 7-12GW napelemet terveznek letenni.
Ennek fényében hova és minek? Amikor most gyakorlatilag a szabályozással elismerték, hogy ezek az izék agyondotált szarok.
Csinálnak ebből is egy nagy bumm-ot, utolsó lehetőség címszóval. ha az állam bácsi rendes lesz akkor majd a 2024 előttieket nem fogja piszkálni, legalábbis ebben bíznak. YT link
Komolyan mondom, hogy ez szánalom a köbön. Persze ezt is, mint mindig mindent megtudnak magyarázni a hívők. A kedvencem az szutyok LCOE. Mindig jönnek azzal a faszsággal, hogy az a legalacsonyabb a naperőműnél. Aha. Akkor miért van az, hogy ott a legdrágább az áram és 100% korreláció van az áremelkedés és azok telepítése között Németországban...? Ja, ilyen kérdésekre nem tudnak válaszolni. Meg semmire.
Egen úgy tűnik tényleg rövidesen vége a bulinak... ... egyre sürgetőbbek a reklámcikkek:
Egyre több magyar nullázza a villanyszámláját: így csinálják, teljesen legális A napelemes kiserőművek száma 2016-ról 2018-ra megduplázódott, azaz nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre semmi sem szab gátat a lakossági-piac bővülésének. ... Őrületes tempóban növekszik a lakossági napenergia-hasznosítás ... És ez még, várhatóan, csak a kezdet. ... Megtérülő beruházás a napelem, még hitelből is! ... Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.06.24. 09:37:12
Már jogszabály van ott is arra, hogy adott százalékú eltérésnél büntit kell fizetni hamarosan, van dátum rá. Vége az ingyen ebédnek. Ha a kamu "jól előrejelezhető napsütés" nem jön be, akkor fizetni kell. Holnap megnézem, kb. feb táján olvastam róla.
Amikor szeles napsütéses idő van, akkor egy felhő miatt egy 20-40 MW-os farm teljesítménye 15-20másodperc alatt tud 50%-ot zuhanni. Fincsi ugye?
Egy 500 MW-os CCGT blokk percenként tud 36 MW-ot szabályozni...
Szerintem ezzel, ha tényleg meglépik akkor az áramszolgáltató számára teljesen gazdaságtalan házi napelemezést akarják megszüntetni. Ha az áram árát tényleg nem viszik az egekbe akkor ezek a földbe állnak. Kíváncsi vagyok, hogy a napelem farmokat is piaci alapokra viszik e. Talán ezért is adogatják el a tutibiztos bevételű farmjaikat, mert valamit időben megtudtak. Eddig amiről itt hírt kaptunk mindig ott volt a fix átvétel, egy olyan garantált profit ami veszteségként realizálódott az átvevőnél de ezt meg a fogyasztóval fizettetik meg. ManfredMacx szerint ez tök rendben van, fogyasztó fizessen profitot (finanszírozzam a veszteséget), szerintem meg ebben az esetben én fizetem más úri huncutságát, nem a szolgáltató profitját.
Nah, hát most látszik, hogy piaci alapon mennyire lesz buli ez a napelemezés. Ja, semennyire. Kivéve, ha az áram árát 3-4-szeresére emelnék az átvételi oldalon...
Zöld forradalom? Jah, nem. Kamu volt az egész.
Az mondjuk vicces, hogy itthon most akarnak 7-12 GW napelemet álmodni. Azok veszteségét ki fogja fizetni majd, ha megépülnek?
A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.
Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát.
Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után.
Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.06.23. 09:39:26
Köszönjük, fogalmad sincs ezek szerint, hogy mi a negatív áramár. Ja, még nevéd sem meri felvállalni a cikkhez. LOL
Nem likeled, el sem olvasom, de így aztán röhögök. Ahogy mindig. Bár inkább most már ideges vagyok... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.05. 19:07:02
Tehát akkor ha csak ennyi a kritika, akkor szakmailag rendben van a cikkem. Kiváló!
Harmadik cikkemben arról írtam, hogy Magyarországra is megérkeztek a negatív áramárak, és ez ki fogja nyírni Paksot és Visontát. Már most is előfordul, hogy vissza kell szabályozni Paksot, pedig hol vagyunk még a kormány által megálmodott 7 GW-tól? Mit csinál majd Paks, amikor reggeltől estig süt a nap? Csak én gondolom azt, hogy egy seggel nem lehet két lovat megülni?
"Csak reménykedni tudom, hogy otromba propaganda tevékenységedet nem folytatod máshol is"
Szerte kell foszlatnom reményeidet, mert a villanyautosok.hu felkért vendégszerzőnek, így immáron ezreket érek el az otromba propagandámmal.
Első cikkemben Ausztráliába látogattunk el, és arról írtam, hogy a napenergia tartotta össze a hálózatot, amikor a hagyományos erőművek csak bukdácsoltak.
Mégis kivel fizettetik meg a profitot, ha nem a fogyasztóval? A denevérekkel? Akármilyen erőműből származik az áram, a fogyasztó fizeti ki az árát. Tehát lényegében nem mondtál semmit. "Végül is az üzleti életben lényegtelen kérdés az ár" Te tudod, hogy a pékség, aminek megveszed a kenyerét, mennyiért veszi a lisztet? Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2020.06.02. 21:01:56
Elvileg 2021-től szinte csak nulla energiaszintű épületeket lehet tervezni. Kutakodtam ebben a témában és hallottam egy brigádról. A NÉÉR, napház építési épületüzemeltetési rendszerről hallottatok már ? Még a Tv2 is forgatott velük anyagot. https://www.youtube.com/watch?v=i24r6FPnVGk
Ez el is kerülte a figyelmem, PPA: projektfejlesztő céggel kötött energia átvételi szerződés. ManfredMacx, most akkor ki a fogyatékos? Vagyis a spanyol fogyasztókkal fizettetik meg a szerződéssel bebiztosított profitot. Én is így szeretném eladni a vállalkozásom szolgáltatását, kötelező átvétellel, ha kell, ha nem.
Már megint nem válaszolsz a kérdésre, te magad is írod "Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni". Végül is az üzleti életben lényegtelen kérdés az ár. Idővel biztosan még olcsóbb lesz a telepítés, ez nem kérdés, de a teljes igényelt kapacitásra a mi pénzünkön kell építeni és fent tartani a nem termelő időszakra a többi erőművet. Ez egy aprócska-aprócska alap probléma. Ez mind-mind szépen beleépül a villany árába. Tehát szinte ugyan úgy kell a többi időjárás független erőmű amihez majd csatlakoznak az időjárás függő erőművek és mindkét oldal technológiai veszteségét pedig fizessük meg.
Az amerikai napenergia termelés 14 TWh-val, 15%-kal nőtt a tavalyi évben, aránya így 2,22%-ról 2,58%-ra emelkedett. A teljes éves termelés 107 TWh volt 2019-ben. A szénalapú áramtermelés jelentősen, 16%-kal esett vissza 2018-hoz képest. A kiesést nagyobb részben a fogyasztás csökkenése és a földgáz növekedése, kisebb részben pedig a megújulók növekedése ellensúlyozta, ez a váltás az áramtermelés CO2 kibocsátásának 8%-os csökkenését eredményezte.
Az ameriaki energiamix 2019-ben:
Fosszilis energia: 62,05% Ebből szén: 23,23% Földgáz: 38,04% Olaj/egyéb: 0,77%
A tavalyi év a szénerőművek bezárásáról (-14 GW) és gázerőművek megnyitásáról (+6 GW) szólt. Igen erős évet tudhat maga mögött a szélenergia (+9 GW). A naperőművek 9 GW-os növekedése viszont elmarad a 2016-os csúcsévtől, amikor egy év alatt 15 GW új kapacitást telepítettek. A jövőbeli kilátások ugynakkor igen kecsegtetőek. A 40 GW már üzemelő nagyméretű (utility scale) naperőmű mellé csak 2019-ben 30 GW új kapacitásra szerződtek le a kivitelezők. Ez, és a már korábban megkötött, a megvalósítás különböző fázisaiban lévő erőművek mennyisége eléri a 48 GW-ot. Ha ehhez még hozzáadjuk a bejelentett, de még alá nem írt megállapodásokat (további 60 GW), akkor a már meglévő kapacitások 2,5-szeresükre nőhetnek néhány éven belül. (Ami némi gyors számolással 7–8%-os napenergia arányt jelentene)
Ilyenről még sehol sem olvastam, mindenütt szerződéssel, kötelezően biztosítják be az áram átvételét, talán még egy magas árminimumot is rögzítenek. Így könnyű, a mi kontónkra építeni. A készenléti gázerőműveket is mi finanszírozzuk. Hol van itt a piaci alapú működés? Ebben semmi verseny nincs, viszont van egy jó nagy adag ár támogatás.
Ez teljesen normális, a Baywa is eladta a Don Rodrigót, mint ahogy a többi projektjét is. Felvesz egy rövidlejáratú hitelt, abból gyorsan felhúzza az erőművet, majd eladja, a vételárból kifizeti a hitelt és a kamatokat, a különbözet a tiszta profit. Ezzel szemben ha megtartaná az erőművet, akkor 15 évet várnia kéne a megtérülésre, és csak utána lenne nyeresége. Ezzel a módszerel viszont futószalagon tudja gyártani a napelemparkokat, mert nem áll a pénze 15 évig. Csodálatos módon megint lyukra futottál :D
Erről az jutott eszembe, hogy mi lenne ha megszűnne a kötelező átvétel és más támogatások, nem adóból történne a finanszírozás kisegítése, biztosíték... Vagyis teljesen piaci alapú lenne, álljon meg a saját lábán. Nyilván szerződéseket lehetne kötni úgy mint bármi másra, pl dinnyetermesztésre és ahogy a multi szokta kijátszaná a termelőket.
Mit tekintesz jelentősnek? Az import 1/3. A termelés fele kb. így paks. Fogalmazzunk úgy, hogy vonalvastagságnyi kötelező átvéttel a történet most. 2,2% volt tavaly. Ha ezt megduplázod, akkor lesz 4,4%. A legszélőségesebb évek között a napenergia 20%-ot is elérhet. Ebből még az is kijöhet, hogy a maihoz képest dupla kapacitással lesz alig 3,5%... Az kb. kerekítési hiba, és a vírushelyzet miatt eleve toroz lesz a statisztika, mivel mindenhol megzuhant a fogyasztás és a trendvonal is megváltozott. A gyors CO2 emssziós szabályzók más súllyal dolgoznak.
Nálunk a napenergia aránya egészen biztos, hogy szignifikánsan emelkedni fog. Vizünk nincs. Szélerőműveket nem engedik, de nem is nagyon érni meg 3-4 kisebb tájegységet leszámítva. Geotermikus ok, de az a nagyok játszótere, lásd szegedi beruházás. Marad a napenergia, hogy hozzuk a saját és az EU-s számokat. Még van pár év amíg szaldó elszámolással lehet telepíteni a HMKE méretű rendszereket. Utána nehezebb lesz. De cégeknek is sorra jelennek meg ( kkv pályázatok ) és a KÁT/METÁR is komoly érdeklődést generál. Szóval így vagy úgy, 2% ide, vagy 1,5 oda, Magyarországon az energiamix jelentős részét fogja a napenergia képezni már 2025-ben is!
Továbbra sem értem szellemi maszturbációdat.
Ha letesznek X MW napelemet, akkor az ismert load factor és kötelező átvétel miatt tudni lehet, hogy mennyit fog termelni 20% hibahatáron belül. Nincs olyan forgatókönyv, hogy letesznek naperőművet és nem termel, mert mindenki más nekik fekszik le.
A #471 -es számú hozászólásomban 3,3 és 3,5% közé vártam az arányt. Nézzük mi lett ebből.
2019 egy kisebb recessziót hozott India számára, így az áramtermelés a szokásos 5-6%-os növekedés helyett csak stagnált. A megújulók és az atomenergia növekedést mutatott, míg a fosszilis energia csökkenést szenvedett el. A napenergia 28%-os növekedést könyvelhetett el, aránya az előző évi 2,63%-ról 3,34%-ra nőtt. Az energiaszektor CO2 kibocsátása 3%-kal csökkent.
A Kínánál leírtak itt is irányadóak, de India néhány évvel le van maradva, és itt még mindig változatlanul élnek az állami támogatások. Az indiai áramszükséglet gyors növekedésével még évekig nem lesz képes lépést tartani a megújulók növekedése, így itt mindenképpen nőni fog a szénfelhasználás. Ez a folyamat becslésem szerint még körülbelül 5 évig fog tartani.
Kitekintés 2020-ra
A napenergia növekedése dinamikus marad, és aránya meg fogja haladni a 4%-ot.
A #472 hsz.-ban két jóslatot tettem: 3% fölötti napenergia, ami eléri az atomenergia 2/3-át.
A kínai napenergia termelés 47 TWh-val, 27%-kal nőtt a tavalyi évben, az aránya így 2,54%-ról 3,06%-ra emelkedett. A teljes éves termelés 224 TWh, ami közel megegyezik a földgázéval. A fosszilis termelés nominálisan tovább nőtt, de arányában csökkenő tendenciát mutat. Az áramtermelés CO2 kibocsátása kis mértékben nőtt (+2%) A telepített napenergiás kapacitás 30 GW-tal 204 GW-ra nőtt.
A kínai szénerőművek kihasználtsága 50% körül van, sok közülük veszteséges, amely a tartományi kormányzatok költségvetését terheli. A sajtóban megjelenő cikkek csak odáig jutnak, hogy Kína rengeteg új szénerőművet épít, de ritkán vizsgálják a mélyebb összefüggéseket, így hamis képet alakítanak ki a helyzetről. A valóság az, hogy az új erőművek nem fognak új keresletet generálni a szénáram iránt, a meglévő erőművek alacsony kihasználtsága sem indokolja új erőművek építését. Ehelyett arról van szó, hogy a régi, nem hatékony, jobban szennyező, vagy egyszerűen csak rossz helyen lévő erőműveket cserélik le újabbakra és hatékonyabbakra. Az új szénerőművek építése tehát inkább pozitív hatású, mint negatív. Egyes földrajzi régiókban a napenergia ára elérte a hálózati áram árát, 2019-ben a kormányzat megkezdte az állami támogatások felszámolását és a napenergia piaci alapúvá tételét. A tavalyi évben 15 GW állami támogatás nélküli naperőmű kapott létesítési engedélyt. Az első fecskék tehát hamarosan megérkeznek és meg fogják hozni a nyarat. Amíg a napenergia ára a duplája volt a szénenergiának, egy 10%-os árcsökkenés nem jelentett semmit. De ha a napenergia ára megegyezik a szénével, egy 10%-os árcsökkenés a szénerőművek tömeges csődjéhez fog vezetni. A folyamatot az árvízhez tudnám hasonlítani. A vízszint minden nap egy arasznyit emelkedik, de az emberek ebből semmit nem érzékelnek. Amint a víz magassága eléri a gát tetejét, egy újabb arasznyi emelkedés elviszi a falut.
A 3% fölötti arányra vonatkozó jóslatom tehát bejött, a másik is csak kicsivel ment mellé, 67% helyett 64% lett. Kettőből egy. A 2020-ra vonatkozó jóslatom: 3,75% fölötti arány a napenergia számára.
Molnibalage szokta mondani, hogy ne önmagával hasonlítsuk össze a napenergia növekedését. Akkor legyen most úgy, ahogy akarja.
Nézzük 2019-ban hogyan növekedtek a különböző energiaforrások nominálisan (kerekített értékek):
Szén: -260 TWh
Olaj: -55 TWh
Biomassza: +22 TWh
Vízenergia: +64 TWh
Atomenergia: +100 TWh
Napenergia: +125 TWh
Szélenergia: +145 TWh
Földgáz: +240 TWh
Látható tehát, hogy a napenergia dobogós helyezést ért el, megelőzve az atomenergiát, és mivel nominálisan is nagyobb növekedést produkált, elkerülhetetlenül meg fogja előzni azt.
A fosszilis energi felhasználása nominálisan is csökkent, a világ áramigényének növekedését (kb 380 TWh) pedig már 90%-ban megújulókból voltunk képesek fedezni.
A globális termelés 125 TWh-val, vagyis 22%-kal nőtt a tavalyi évben. A világon összesen kb 700 TWh napenergiát állítottak elő, ami több mint Németország teljes éves szükséglete.
A napenergia részaránya így az előző évi 2,26%-ról 2,71%-ra nőtt, ami éppen a szükséges 20%-os részarány növekedés. 2019 is az általam felvázolt menetrend szerint alakult, a legjobb úton haladunk a 2035-ös szoláris dominancia felé. Very happy, very happy!
Ami az idei évet illet, a jóslatom szerint 3,3% körül lesz az arány.
Mi a búbánat alapján képzeled el a folyamatos növekedést úgy, hogy a gridbe pakolhatóság gátolt a beépített teljes / csúcsigény aránya alapján?
Tessék, a németeknél is látszik az, hogy kb. most ütköznek falba. Már régen ott lennének, ha nem paraziták az összes szomszédos állam hálózatán.
És ezt is csak a teljesen agyatlan támogatási rendszernek köszönhetően érték el. Ezzel van 9%-os éves termelési részarány. Úgy, hogy 75 GW csúcsnál már 25-26 GW-ot termel a naperőmű.
A telepítési hullám gyak. lecsengett. Az eredmény kb. semmi az atomerőművek bezárása miatt. A német áram gyak semmivel sem lett tisztán 2008 óta, cserébe több, mint kétszer drágább lett.
Mikor jutsz el oda, hogy a középiskolás matematikai és fizikát megérted? Hogy ebből 50%-ot csinálni fizikailag lehetetlen? Vagy olyan termelési szerkezettel lehetne, ahol az áram ára kb. 1,5 EUR/kWh lenne vagy még több?
Neked hobbid orbitális baromságokat posztolni? Csak reménykedni tudom, hogy otromba propaganda tevékenységedet nem folytatod máshol is, mert ez már túl van az irritáló és ostoba szinten. Nagyon régen. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.14. 10:41:48
Ha nem akarod megérteni akkor becsaphatod magad. Mindenkori részesedésről írtam, nem arról hogy nyáron délidőben vannak impozáns energia csúcsok. A linkelt táblázatodból is az látszik, hogy a beépített óriási (Paks méretű!) kapacitás ellenére éves szinten 3% a részesedése.
Mennyi napelemet kellene beépíteni, hogy elérjük az 50%-os részesedését?
Akkor én is teszek egy jóslatot. A hülyeség dominanciájának megvalósulását jósolom meg részedről. Bár ez inkább csak egy hagyomány folytatása lesz...
Arra is kíváncsi leszek, hogy mostani hulladékkal mi lesz, mert terv, ötlet és pénz rá, na az nincs...
Lebaszták őket a gridbe aztán "majdcsak lesz valahogy".. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.10. 11:07:42
Mafred hozza a szokásos formáját, de hát eddig is tudtuk, hogy a számokból és fizikából a lelkem nemhogy nulla, de inkább negatív értékű a tudása...
Nézzük a német megvalósult és üzemelő rendszer adatait. Nem elmélet Manfredkám, ez a gyakorlat. Itt.
49 GW naperőmű volt telepítve 2019-ben. Ez termelt összesen 46,5 TWh áramot. Ez 10,8% load factor. Ezzel sikerült elérni 9%-os éves termelési arányt.
K-I-L-E-N-C. Ez kevesebb, mint ötöde a Manfred által megjósolt aránynak.
Na, akkor lássuk realitását annak, mi történne, ha 50%-os lenne a napenergia aránya. Ehhez 250 GW telepített erőmű kéne úgy kb.
Na az 49 GW-nál volt olyan, hogy hogy júliusban az éppen aktuális legnagyobb teremlési részarányt nézve teljesítményben kb. 1/3-ot tudtak elérni. Pillanatokra, úgy 24 órából kb. 2 órán keresztül. 70-80 GW-os csúcsnál 25 GW tája volt a termelés.
Apró hiba, hogy ha 250 GW lenne lent, akkor a hálózat összeomlana, mert egy nyári napon a szükséges áramnál többet termelnének, és olyan gradiens lenne, hogy az semmi nem tudná kézben tartani. Nem lehet olyan hálózatot üzemeltetni, ahol nem szabályozható kapacitás meghaladja a csúcsigényt.
Nem tűnik fel, hogy a jelenlegi állapotban is negatív áramár és kényszerexport van? Nem 250 GW naperőműnél, hanem 50 GW nap és 60 GW szélerőműnél. Ezt nem tudják már kiszabályozni saját erőből... De majd a 250 GW nem szabályozható kapacitást, azt bezzeg igen... Ja, nem...
Aztán télen, amikor meg szart sem termelnek ezek az erőművek, akkor persze majd a gáz és szénerőmű fog termelni, mert más nem képes ilyen változásokat lekövetni. Tessék. Olyan, mintha ott sem lenne.
Szóval Manfréd eltakarodhatna az ordras hülyeségeivel, mert kb. középiskolás matekkal látható, hogy ez a cél lehetetlen. A matek és a fizika ellenkezik.
Ha meg azzal jön, hogy majd leszabályozzák majd a naőerőművet, akkor milyen drága lesz 1 kWh ára? 1,5 EURO/kWh? Mert kb. ezt hozza ki ez a faszság. Mert, ha felhúznak majd naperőművet és nincs kötelező átvét és a load facort a szabályozás miatt lerontjuk csak 10,8-ról mondjuk 8%-ra, akkor az erőmű megtérülési ideje 30 centes áramárral is 30 év felett lesz, ami persze azt jelenti, hogy ökörség az egész.
Nagyon elegem van abból az ökobarom ámokfutásból, amit egyesek képesek leművelni. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.10. 10:54:05
"2035-re a világ, Kína, India, az USA, az Eu (vagy jogutóda) és Magyarország áramtermelésében, külön-külön és együttesen is, a fotovoltaikus termelés meg fogja haladni az 50%-os arányt. Röviden, megvalósul a szoláris dominancia."
Bármelyiknél kétségeim támadnának ezzel kapcsolatban, ám a magyart picit jobban ismerjük, mint a többit. Ehhez az értékhez az kell, hogy a két (4+2 blokk) atomerőmű legalább egyike ne termeljen (hiszen egyenként 30%-40% környékén szolgálnak ki most illetve majd), és a meglévő nem nap alapú megújulót jelentősen csökkentjuk, hiszen az 20% környéki. Persze ha a szokásos csúcsteljesítmény kontra valós teljesítményt játszuk, akkor nincs miről beszélni, hiszen csak a szokásos hazudozást böfögöd etéren. Mivel valóban lesz 7 GW tervezett napelem (csúcs)kapacitás, ám ez 1 GW egyenteljesítményt, az új atomerőmű képességeinek kevesebb, mint felét fogja adni. Vagy a fene nagy zöldség keretében azzal számolsz (nem feltétlen alaptalan), hogy az igények két-háromszorosára nőnek, és így a mostani rendszer mindegy is, a kérdés, hogy az a képzeletbeli hálozat miről megy, és akkor ott szabad a gazda, hiszen senki nem tudja, már ha elfeledjuk, hogy kellő sebességgel egyedül szénerőművet, netán más fosszilist lehet építeni
Röhögök, erősen. A szél + nap alig 30% a németeknél. A napenergia alig 10%. És a hálózat instabil. És drága Megkérhetnék, hogy a balfasz agyatlan propagandát fejezzed már be?
Az 1000 GWh-t (vagy 1 TWh-t) már tavaly nyáron elértük, de erről majd részletesebben a Magyarországról szóló résznél. Nem kell aggódni, nem zavarodtam össze.
Lassan befut az összes releváns statisztika 2019-ről, így megkezdhetjük a tavalyi év feldolgozását. Egy éve tettem néhány jóslatot is, megnézzük azokat is, hogyan teljesültek, és megteszem tétjeimet 2020-ra is. Teljesen transzparens és számonkérhető módon itt lesznek.
Kihasználva az alkalmat, hogy ez kereken az ezredik hozzészólás, itt fejteném ki a végső nagy jóslatomat, amire már utaltam korábban, de most leírom részletesebben is:
2035-re a világ, Kína, India, az USA, az Eu (vagy jogutóda) és Magyarország áramtermelésében, külön-külön és együttesen is, a fotovoltaikus termelés meg fogja haladni az 50%-os arányt. Röviden, megvalósul a szoláris dominancia.
Ilyenekkel ne zavard össze... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.11. 17:33:13
Érdekes látni, hogy a napenergia termelés a legingadozóbb, 6-szörös a kilengése, mindegyik másik megújuló ennél jóval kevésbé hektikus. Meglepő, hogy még a szél is 'csak' 3-szoros. Ha azt szeretnénk, hogy legalább 1000GWh-ra nőjön a mindenkori felhasznált energiatermelésben a részesedése akkor a meglévő napelemeknek a kb 30-szorosát kéne telepíteni. Ez persze nyáron nappal gigantikus felesleges többletet termelne. Pont a decemberi, januári fogyasztási csúcsokon termelne a legkevesebbet, ekkor jelenleg irtó kevés 0,7% a részesedése, szemben a nyári 4,7-el.
120%-os növekedéssel világszinten is éllovasok voltunk és szeptember végére elértük a 3,79%-os arányt.
Végre valami, amiben Magyarország is az élmezőnyben van!
Egy műszak? Hazai Zöldjeink még egy szimpla vasárnapi boltzárba is majdnem belepusztultak, még az utcára is kimentek miatta. Képzelem mi lenne ha a romkocsmáik éjjel bezárna. Mikor meg tüntettek a rabszolgatörvény ellen utánna rugdosták a Spar ajtaját, hogy miért van zárva, 7végén este miért nem túlóráznak az ott dolgozók, hisz a nagy tüntikézésben megéheztek, szomjaztak.
Oké, értem amit mondasz, egyet is értek. Durván csak annyit akartam mondani, hogy "termeljünk áramot időjárásfüggő megújulóval" még reménytelenebb "váltsunk életritmust" nélkül, a gazdaságosságot teljesen figyelmen kívül hagyva. Bár az éjszakai műszakok leállításával még a nyugdíjjra is többet kéne költeni, mert tovább élnének az eberek... :) Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.01.28. 19:19:46
Ezt pontosan azt mutatja, hogy lehetetlen feladat. Ha az egész emberiség életmódot váltanak, akkor sem menni. Nem csak összeszerelő üzemek fogyasztanak áramot. A nagy ipari üzemek 0-24 órában mennek hónapokig is leállás nélkül. Nincs az az ipari termelés vagy bármilyen tevékenység, amit az időjáráshoz lehetne igazítani. Bp-n jan 18 óta kettő kibaszott napon volt napsütés. KETTŐN.
Akkor mikor dolgozott volna bárki? Vagy élt volna?
Egyszer és mindenkorra le kellene számolni ezzel a megújulós bohóckodással. A német példa tökéletesen megmutatja, hogy mire képesek ezek a szarok. Drágán szinte semmire, ha kilövik mellőlük az atomot. A gáz és szén aránya csökkenthető vele, de nem váltható ki. Éppenséggel, ha kilövöd az atomot, akkor ezek használatát még növeli is.
Nem lenne lehetetlen, szinte teljesen megújulókkal ellátni az igényeget, de pl. le kéne állítani az éjszakai műszakokat, 1xgép 3x munkaidő helyett 3x gép 1x munkaidő módon termelni, télen meg lenne gázerűmű vagy leállás. Amit nem lehet szakaszosan működtetni, arra meg termelne gáz vagy valami korlátozott tároló. Otthon meg mindenkinek kéne napelem+tároló és a nagyobb fogyasztókat (pl. mosógép vagy autótöltés) csak nappal üzemeltetni. A zsinóráramot meg termelnék vízerőművekkel európai rendszerben. Oké, sok-sok pénz, meg Co2 kibocsátás, de ez csak amatőr elmélkedés. Na meg lehetne mozdony, ami megy felsővezetékről, akkumulátorról vagy dízelmotorral. Ha elmeny az áram, mert beborult, nincs probléma. Oké, 3x ár+CO2 lábnyom meg egyebek. Magyarán radikálisan át kéne alakítani a fogysztási szokásokat is. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.01.28. 15:08:08
Tökéletesen látszik ezen is, hogy ha bármilyen energiatárolás kellene, ha országos szinten így viszonyulna a termelés a fogyasztáshoz. Ráadásul ez már olyan helyzetet modellez, ahol a te 5 kW beépített teljesítményed az a napi csúcstelj. igény felett van. Bőven.
Ez olyan, mintha itthon lenne 7-10 GWe napelem. Szart sem termelne legalább 3,5-4 hónapig az igényekhez mérten. Tehát ennyi áramot + veszteséget konverzióval kéne tárolni. Ez még szénhidrogénnal is sok millió tonna anyag lenne? Töltésben?
Áh, vicc az egész. És ma divat ilyen baromságban HINNI.
Tudom, hogy nem mérvadó, meg átveszi kötelezően a túltermelést a szolgáltató és nem vagyok akksikra kényszerítve télen, de bedobom az én 5kw-os rendszerem tavalyi termelését a fogyasztásommal egybevetve:
Pécsen, egy 20,5 kW-os rendszer idei termelése. Vicc az egész... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.28. 13:07:21
Beépített teljesítményre gondolsz? Mert termelésben ezt elérni fizikailag lehetetlen ma. Nem tudsz ilyet csinálni. A német számokkal már elmagyaráztam. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.26. 00:00:13
Informatika és tudomány
