Megismétlem, mert látom nehezen megy elsőre, másodjára.... végül is 3 a magyar igazság:
"2011-óta nem volt olyan év, amikor több szenet vagy lignitet használtak fel, mint az előző évben?" aztán.... "Én egy egyszerű eldöntendő kérdést tettem fel, amire neked fájt volna azt írni, hogy igen volt ilyen"
Látod látod te sem vagy különb, mint Molni, akinek a bannolását biztosan élvezettel nézted, de attól mert te nem káromkodva írsz, még ugyanúgy rombolod a topicot és teljesen parttalan veled vitázni, mert még a legalapabb eldöntendő kérdésre sem vagy hajlanó korrek választ adni, mert fizikai fájdalmat okoz ha leírod, hogy a másiknak igaza van valamiben, ami egyébként egy jelentéktelen kérdés volt... nos, ez vagy te
Nem kell egész nap és nem vadászva. Csak, ha iparban dolgozol, akkor azét rád ragad-ez az... A döntés rohadt egyszerű volt, maszlaggal szavazatokat vásárolni meg persze akinek ez anyagilag jó...
A számok azt mutatják, hogy környezetvédelem és energetikailag semmi értelme az egésznek. Ehhez középiskolás fizika elég. Az, hogy ezt ennyi ember nem érti meg, az kb. az oktatás csődje, mert azt jelenti, hogy úgy hagyják el tömegek az iskolát. hogy ennyire buták. Ez nem is lenne baj, ha nem párosulna mérhetetlen önbizalommal az energetika terén tett nyilatkozatok és kommentek terén. Nem értem, hogy miért hiszik azt, hogy bele kéne pofázni. Ez pont olyan, mintha az agysebészek munkájába pofáznának bele.
A többi kérdés terén olvasd végig a HTKA villamosenergia topikját vagy akkor legyél anyagtechnológus vagy dolgozz a területen. Ha meg nem, akkor ne posztolj olyan baromságokat, mint a kommented utolsó két bekezdése. Továbbra is irritáló az, hogy egyetlen nem is energetikai esetből ilyen hülyeséget vezetsz le. A fűtőelem burkolata cirkónium-niób ötvözet. Nem sok minden tud benne kárt tenni a hōmérsékleten kívül... Az meg pontosan tudható, hogy mennyi hőt fejleszt a hasadóanyag és hogyan csökken.
Parázs meg azért lehet, mert a műszaki szakembert valahogy irritálja, ha a területen analfabéták folyamatosan bele akarnak pofázni abba, amihez sok közük nincs, de ellenben az életemet is szarabbá tenné a "német álom" lemásolása. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.09. 22:23:25
Na ha ez ker. forgalomban kapható lesz, abban a pillanatban ugrok bele, erre várok mióta csak először hallottam arról, hogy napelem.
A 80% az elméleti maximuma, egyelőre a kísérlet arról szólt, hogy a koncepció működik. De egyébként ígéretes, mert nem csak a napelemeknél lehetne használni. Viszont ilyen világmegváltó híreket, az aksikról is lehet hallani már sok éve, mégis ugyanaz a technológia kerül bele a telóba, mint sok éve. Meg aztán ki tudja mennyi évbe kerül mire ez sorozatgyártásba kerül és az ára is eléri azt a szintet, hogy megérje.
A probléma az, hogy ettől ugyanúgy nem fog sütni a Nap éjszaka. A naperőmű load factora semmit sem változik.
A telepítési költségre lehet hatása, csak a probléma az, hogy a magasabb hatásfok és drágább és komplexebb dolgok alkalmazása jellemzően nem olcsóbb. Ezen felül, ahogy már írtam maga a termelő elem költsége úgy tűnik, hogy már nem számottevő akkor, ha nagy erőműben és léptékben gondolkozik az ember.
Ha tényleg egyszer nagyon olcsóbb, akkor kb. arra lehet jó ez, hogy ugyanazon beépített kapacitás kevesebb helyet foglaljon és esetleg hamarabb megtérüljön. De ettől a beépített kapacitása aránya szabályozástechnikai okokból semmit nem változik. Tehát We/m2 arány lesz jobb.
Sőt, mivel kevesebb helyre van letéve a kapacitás egy átvonuló front még nagyobb gradienseket képes okozni, tehát szándékosan szét kell szórni ezeket valamennyire az ország területén. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.10. 09:44:54
Nem akarok beleszólni, de attól, hogy tárolós naperőművet csináltak, még nem süt éjjel a nap. Az is régi tény, hogy vannak tárolós nap/szélerőművek, de a többség tároló nélküli fosszilis energiával pufferelve.
Remek. És ez miben releváns Magyarországot vagy Németországot nézve? Leírtam már a load factor és évszakos hatásokat meg azt, hogy sem nem Mo. se nem Germánia egy sziget.
Ki nem szarja le a peak powert? Stabilitás meg sehol. És Mo.nem trópus ország.
Más egyéb ökörség mára? Továbbra is fullba tolod. Teljesen erővel. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.10. 19:24:11
Én azt értem, de le kell menni molnibalage/ L. Simon szintjére. Náluk ugye a nap sütése határozza meg, hogy van-e napáram. Tehát ha van, akkor nyilván süt a nap.
Ezek szerint sikerült megváltoztatni a fizika törvényeit.
gafzhunak: természetesen tudom, hogy nem a fizika törvényei változtak, de nem akarom már kétségbe vonni a fizika tudását. Hát hogy jönnék én ahhoz. Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.08.10. 20:10:25
Persze, akkor ezek szerint 2019. jan. 22-25. között biztos csak percekre jött fel a Nap a horizont fölé és azért nem termelt lényegében semmit 22 kW beépített teljesítményű naperőmű Pécsen....
A többi kiugró változást is biztos azért van, mert a manók ellopták a kWh-kat, amiket termelt az erőmű... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.10. 21:57:39
Ugye fogalmad sincs miért nem termelt azokon a napokon? Nyilvánvalóan nincs.
Akkor nézzük meg a január 22-i időjárást: " Az éjszaka második felében dél felől egyre nagyobb területen havazás kezdődött, reggelre hozzávetőleg a Nagykanizsa-Paks-Debrecen vonalig jutott a hóesés " A legmagasabb hőmérséklet napokig 0 fok körül volt.
Vagyis azért nem termelt, mert hó borította a paneleket.
Itt egy másik pécsi rendszer, ahol részben vagy egészben lecsúszott a hó, vagy letakarították, és lássanak csodát, olyan napokon is termelt, amikor emez nem.
Tudod havazáskor felhő van. Az meg külön vicc, hogy egy újabb hátrányával véded a védhetetlent. Egyébként akkor nézd meg a kora nyári és nyári ingadozásokat is... A napi összesített termelésben hétszeres eltérések is vannak. Ha az neked termelés, hogy az eleve méregdrága erőmű még a hetedét sem tudja annak, amit tudhatna.
Mekkora LOL ember vagy te... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.10. 23:55:01
Valamire kíváncsi vagyok. 1 mennyi a napelemes erőmű költsége kW-onként? 2. akkor 1 kW teljesítmény ára az 1/load factor * fenti ár?
1. A nagyvilágban 2010 óta átadott PV erőművek ára úgy 1100 USD/kWe és 2500 kWe között szórt. Itthon a legutolsó 10 MWe pécsi erőmű került 4,7 mrd HUF-ban, amivel kb. 1620 USD/kWe a telepítési költsége.
2. A load factor az azt mutatja meg, hogy ha évi 8760 órában névleges teljesítményen termelne, akkor ahhoz képest mennyi áramot termel az erőmű. Ez itthon a naperőműveknél 0,11 és 0,135 között ingadozdik nagyjából az adott év időjárástól és telepítéstől függően. Paks tavaly 0,918-as load factort produkált. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.11. 08:31:36
Remek, akkor az első erőmű paksi eladási árammal már csak 20+ év alatt térül meg. Bár bankhitel kamatköltsége valahogy nem jelenik meg nálad, pedig az is van.
A kaposvári meg akkor valahol 25 év táján.
A pécsi erőmű ára meg annyi, amit írtam.
Ezek mellé ugyanúgy kell más erőmű, ha ezt GWe léptékben akarod telepíteni.
Az nem érdekes, hogy micsoda szórás van az árak között. Hát ennek oka mi lehet? Ja, hogy számodra ez sem érdekes...
Az illusztrációul szolgáló grafikon ugyan Németországra vonatkozik, mert csak ilyet találtam, de mivel ugyanannak a piacnak vagyunk a részei, Magyarországra is vonatkoztatható, tehát a kérdés Magyarországra vonatkozóan:
Ha a napelemes modulok ára folyamatosan és nagy mértékben esett
akkor hogyan lehetséges, hogy a telepítések árán belül a modulok ára 2013-tól szinte stagnált?
Aranyos, hogy a költségnél 20MW teljesítménnyel számolsz, ami a max amit ki lehet sajtolni abból a szutyokfészekből. Ha mindig anyit termelne, akkor jönne ki a 890$/kW. Csak ugye ott van a ha... Hülyének nézel itt mindenkit, olyan vagy mint a cigány, aki el akarja adni a szarját.
Aham, és a PPA árak, amiket be szoktam tenni, én egyedül?
Ezt még molnibalage kezdte el így számolni. Szerintem is hülyeség, mert a villanyszámlában se az erőművek bekerülési költségét fizetjük, hanem a villany kWh-ánkénti árát.
Tehát tulajdonképpen egyetértek veled abban, hogy hülyeség kWp árakat számolni, csak akkor ezt címezd molnibalagenak, mert ő viszi el mindig ebbe az irányba. Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.08.11. 12:05:50
Hogy azok nem tartalmazzák a támogatást, ami egy bizonyos load factor alatt elengedhetetlen. Ha annyiért adnák el az áramot, ami a PPA, akkor 40 éves megtérülések jönnének ki. Pl. linkeltél asszem 46 USD/MWh árat. Az 0,046 USDcent/kWh, ami 13 HUF/kWh. Kérlek vázold már fel, hogy ezzel hol fog megtérülni valaha komolyan egy naperőmű magyar viszonyok között. Még 900 USD/kWe erőmű esetén is 0 karbantartással ez 17,6 év, de 0 degradáció mellett is, ami 17 évnél már legalább 17%, tehát ez 0 üzemi költséggel is már 21 év. Ha kamatköltség is van, akkor már huszonsok év. Addig 0 profitot termel és még mindig 0 karbantartással és eltakarítással.
Az, hogy ha van egy ország, ahol 0,2+ táján van a load factor és eleve erősebb a sugárzás, akkor ott képes működni. Apró hiba, hogy a világ fejlett ipari államainak nagy része a 35., de inkább szélességi kör felett van, ahol a load factor pocsék.
Továbbá még azt felejted el, amit már linkeltem, 37:29-től. Az USA-ban a palagáz forradalommal együtt terjedtek el ezek. Tehát arról van szó, amit mondtam. A plaagázzal menő erőművek a nap és szélerőmű nélkül is megtermelnék az áramot. Tehát te azonos mennyiségű áram termeléshez valójában két erőművet teszel le, csak te ez lazán kihagyod a számításból és csak az egyik felére koncentrálsz a történetnek
Tehát megint ott tartunk, hogy a nap és szélenergia addig alkalmazható, amikor azok telepítési pillanatában aktív gyors szabályozhatóságú gázerőművek vagy más gyorsan szabályozható erőmű alternatívája és azok gázfogyasztása észszerűen csökkenthető. De még ekkor is drágább lesz ezektől az áram, ha a gáz ára nem túl magas. Amikor annyit teszel már a hálózatba, hogy annyi a beépített kapacitás miatt a hálózat nem képes kezelni, akkor a végeredmény az, hogy a letett naperőmű mellé szükséges letenni gázerőművet is, különben a blackout belszön. Nem azért, hogy kiváltság meglevőt. Ahhoz, hogy letehesd a naperőművedet. Érted, hogy ez mekkora baromság és ennek mennyire nincs értelme? Azért, hogy a 0,2 load factoros erőmű termeljen leteszel még gázerőművet, ami előtte nem is volt...
Ennek fényében itthon pl még a korábban itt vagy a HTKA-n számolt kb. 4 GWe szél + nap kapacitás is erősen necces, mert ezek akkora lengéseket tudnak csinálni, amit itthon nem lehet lekövetni, mert nincs annyira sok korszerű gázerőmű.
Ez is akkora manipulatív szar diagram, hogy arra szavak alig vannak. Gyakorlatilag onnan kezdődik az egész, amikor ipari alkalmazásról szó sem volt. A 2000-es évek közepén kezdték ipari léptékben telepíteni, tehát az ipari léptékben termelés alatti olcsóvá válás, az ami releváns.
Ez kb. olyan bullshit diagram, mintha az alumínium ipart úgy kezdeném leírni, hogy amikor drágább volt az Al gyártása, mint az aranyé. Szerinted az releváns lenne? Nem, mert akkor nem ipari léptékben termelték azt.
Vagy, mintha a mai számítógép árak csökkenését az 1950 előtti számítógépek árával kezdeném és példányszámával. Nem ipari kommersz termék volt az akkor.
Molnibalage nem tudott érdemi választ adni a #804 -ben feltett kérdésre. Egyelőre nyitva hagyom a kérdést, ha valaki tudja a választ, vagy szeretne tippelni, akkor itt a lehetőség.
És akkor végre folytassuk a történelemórát, hiszen annyi jó történet van még.
Akkor 1 kW-os erűmű 890-1620 $? Akkor 1 kW-os erőmű átlag 0.11-0.135 kW-ot termel. Akkor 1 kW valós teljesítményhez 7.5-9 1 kW-os erőmű kell. Akkor az ár 6675-14580$ kW-onként?
Bocsánat. a kWe az pontosan mi lenne? Mármint az "e" a végén? Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2019.08.11. 17:02:08
Pont erről beszélek, végre leesett...? Az elején a PV ára markáns volt, ha azt felezted, akkor sokkal olcsóbb lett az erőmű. De egy ponton túl nem lesz markáns hatása a PV cella árcsökkenésének, ellenben a fejlett világban a munkaerő egyre drágább. Az acél ára hol drága, hol olcsó, a betonhoz lassan elfogy a normális homok.
Az külön vicc, hogy te folyamatosan jöttél a egyre olcsóbb és még olcsóbb erőművel, erre te magad teszel be egy diagramot, ami mutatja, hogy 2012 óta lényegében a hatások szórásán belül az erőművek ára majdnem állandó.
Az örök vezető szerep innentől, a mérete miatt Kínáé marad, legalább is ha nominálisan nézzük. Mi történt Kínában az elmúlt bő 1 év alatt? 2018 május 30-án a kormány gyakorlatilag befagyasztotta a támogatásokat, ami miatt visszaesett a telepítés, zuhantak a panelek árai, és ezek az olcsó panelek elözönlötték a világpiacot. 2019 áprilisában a kormányzat bejelentette az új szabályozást: - 2021-től állami támogatás nélküli naperőműveknek kell épülniük - a 2019-es és 2020-as évre az állami támogatások keretösszegét előre meghatározzák - a támogatáshoz jutás feltétele, hogy egy tenderen kell indulni, ahol hasonlóan a német megoldáshoz, a legalacsonyabb garantált átvételi árat kérők nyerik el a jogot az erőmű építésére. Legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig írnak ki tendereket. - állami támogatás nélküli projektek, úgynevezett "grid parity projektek", korlátozás nélkül épülhetnek (bizonyos tartományokban),
Az első tender júlisra már le is zajlott, melyen 23 GW ajánlat nyert, az átlagos garantált átvételi ár 4,8 cent/kWh lett, ami azért nem rossz. Ezen kívül 15 GW támogatás nélküli projekt kapott engedélyt, amelyek várhatóan 2020 végére, 2021 elejére fognak elkészülni.
2019 első felében tehát lassú volt még a növekedés, de év végére gyorsulni fog, miközben Kína elmozdul a támogatás nélküli naperőművek irányába. A napáram ára 2019 elején átlagosan csupán 8%-kal volt nagyobb a szénáraménál, és az olló gyorsan záródik.
Amerikában és Indiában évente progresszíven csökken a vám mértéke, így lassan ebben a két országban is beindul a növekedés, Amerikában az év végére, jövő év elejére újra 20% vagy akár 30% felett is lehet.
Az ötödik hullám földrajzilag sokkal diverzebb az előzőnél. Az ameriakai kontinens nagy résza, Kanadától Argentináig részt vesz benne, ha néhány országot kéne kiemelni, akkor Mexikó és Brazilia látott nagy boomot 2018-ban. Afrikában és Ázsiában egyre több és több ország kezdett nagyarányú telepítésekbe vagy tervezi azokat, az új ázsiai kis tigris Vietnám, amely az első félévben 4 GW-ot telepített. Ausztráliában töretlen a növekedés.
Dél-Európában Ciprustól Portugáliáig mindenhol felpezsdült a piac, de Nyugat-Európában is - a Brit szigetek kivételével. Sehol sem olyan fényesek a kilátások azonban, mint Spanyolországban. Ami átvezet minket a spanyolok Energiewendéjéhez.... Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.08.11. 17:53:58
Az "e" electricity-t jelent.
"Akkor 1 kW valós teljesítményhez 7.5-9 1 kW-os erőmű kell."
Azért ez nem ilyen egyszerű, ha valamiért folyamatos 1 kW-t akarsz, akkor X kW napelem + Y kWh tároló valamilyen kombinációja fog kelleni. Lehet játszani a számokkal.
Következik a válasz a #804 -es hsz-ban feltett kérdésre, amely így hangzott: mi az oka, hogy a telepeítések árán belül a panelek ára 2013-tól stagnált, noha azok ára közben jelentősen esett?
Avagy:
Miért nem látja azt a progresszív árcsökkenést?
A válasz:
2013-ban az EU minimum import árat vezetett be a kínai modulokra és cellákra (amit később kiterjesztett más országokra is). Innentől kezdve kb. 56 eurocent/Wattnál olcsóbban nem lehetett importálni, vagyis a 2013-as árakat befagyasztották egészen 2017-ig, amikor fokozatosan csökkenteni kezdték a minimum import árat, majd 2018 szeptember 3-án teljesen meszüntették.
Tehát amikor molnibalage éveken keresztül számolgatta, hogy nem csökkennek az árak, a nagy semmit számolgatta, azt hogy még mindig fennáll a minimum import ár, hogy még mindig mesterségesen be vannak fagyasztva az árak. Mivel neki erről fogalma sem volt, ezért gyártott hozzá egy magyarázatot: drágul a munkaerő, meg az acél - miközben a grafikont nézve látszik, hogy semmit nem nőttek a telepítés egyéb költségei (világoskék).
Spanyolországban 1994-ben vezették be először a garantált átvételi árat, de csak 2004-ben emelték meg annyira ami már elég vonzó volt. A fix ár és a gyorsan csökkenő árak a némethez hasonló eredménnyel jártak: 2008-ban egy év alatt közel 3 GW naperőművet telepítettek, Németország után a második legnagyobb mennyiséget. Az elszálló költségek és a pénzügyi válság azonban nem volt jó kombináció az ország számára. A kormány előbb csökkentette az átvételi árakat és maximálta az évente telepíthető mennyiségeket, majd 2013-tól teljesen leállította, ezen kívül visszamenőlegesen csökkentette a már korábban megállapított garantált árakat. Ez utóbbi intézkedés súlyosan érintette a befektetőket és bizalmi válságot okozott az állammal szemben, amely máig nem múlt el. Végül az i-re apontot az tette fel, amikor 2015-ben a háztetőkre telepített rendszerekre egy éves, illetve kwh alapú díjat vetettek ki. Ezek után 2012 és 2018 között gyakorlatilag alig épült naperőmű Spanyolországban. Ekkor kb 5,5 GW PV és 2 GW termikus naperőmű volt az országban.
2017-ben azután az EU noszogatására kiírt tenderen 4 GW napenergiás kapacitás került kiosztásra, melynek 2019 végéig kell elkészülnie. A valódi változás azonban 2018-ban kezdődött. A Szocialista Párt került hatalomra, amely elkötelezte magát a megújulók mellett, és eltörölte a napelemekre kivetett díjat. Ez azonban még önmagában kevés lett volna - emlékezzünk a bizalmi válságra. Ennél is fontosabb momentum volt, amikor szeptemberben az EU eltörölte a minimum import árat és megnyitotta a kaput az olcsó kínai napelemek előtt. Ennek hatására lehetővé vált, hogy Spanyolországban állami támogatás nélküli naperőművek épüljenek. Újabb tender kiírására azóta nem is került sor, a legtöbb tervezés vagy építés alatt lévő projekt márt állami támogatás nélkül épül és PPA keretében értékesíti az áramot. Ahogy egy napenergiában utazó cég vezetője fogalmazott: "Csak azt kérjük az államtól, hogy hagyjon minket dolgozni". A már meglévő közel 8 GW kapacitás mellett további 30 GW van a tervezés és megvalósítés valamilyen fázisában. Amikor ezek elkészülnek, az ország áramtermelésének kb 20%-a fog napenergiából származni, másik 20% pedig szélenergiából, ami túlmutat a jelenlegi német arányokon.
A Németországgal való hasonlóság tovább folytatódik, a kormány tervei szerint ugyanis
"2035-ig pedig az összes atomerőművet, és megújulókkal helyettesítik őket."
Ez azt jelenti, hogy az ottani döntéshozók is akkor balfaszok, hogy nem értik meg, hogy zsinóráram termelőt nem lehet random termelővek kiválhati. Sehogy. Soha. Maximum részben pótolni a kapacitást, de ennek matematikáját már leírtam és egy átlagos gimisnek érteni kéne.
Durva, hogy ide süllyedt vissza világ...
És akkor még vedd hozzá, hogy Spanyolország és Portugália effektíve egy hálózatot képez (Ibergrid). Összességében 330 TWh/év, ami fél németországnyi. Mindkét ország kb 23-24% nap+szél, a portugálok most kezdtek még csak bele a napenergia fejlesztésébe, épp lezárult egy 1,4 GW-os tenderük, plusz sok PPA-alapú projektjük is épül.
Az Ibergridnek két szomszédos országgal van összeköttetése, az egyik ugye Franciaország, a másik Marokkó. A 3. összeköttetést már kifejezetten azzal a céllal építik, hogy marokkói napenergiát importálhassanak. Marokkó termelése szinte ugyanakkora mint Magyarországé és szintén kb 800 MW napenerőművük van (főként termikus). Ezt akarják felhúzni közel 5 GW-ra, ami ha elkészül, az ország áramtermelésének 38%-át fogja adni. Plusz van még ott 10% szél, amit triplázni akarnak.
Szóval izgalmas egy környék, Spanyolországot eleve úgy jellemzik, hogy egy nagy kísérlet.
Ennyire délen megéri anyagilag arra használni, hogy egy pontig a fosszilis erőműveket leváltsa a szabályozási tartományon belül, de zsinóráramot, ha megszakadnak sem tudnak vele termelni és Marokkóban is akkor van éjszaka, amikor náluk.
1. Szeptember 5-én egy rövid ideig 500 MW fölött teljesítettek a naplemek. Az már egy paksi blokk, vagy Visonta éppen aktuális termelése. Egy őszi napon. Mivel év végéig még rengeteg új naperőművet fognak átadni, márciustól ez mindennapos lesz. Vajon mire számíthatunk majd nyáron?
2. Meghirdették az első magyar napenergiás tendert. A keretösszeg 1 milliárd forint, illetve évi 200 GWh a maximális mennyiség. Ez a magyar áramfelhasználás fél százaléka. Nem rossz egy pilot-terndertől. A pályázaton benyújtható maximális ajánlati ár 26,08 Ft/kWh. A termelőknek szükséges gondoskodniuk a villamos energia piaci értékesítéséről és a menetrendtől való eltérés kiegyenlítéséről.
Jövőre már 2,5 milliárdosra hízik a keret.
3. $1000/kWp áron épül naperőmű Szeghalom mellett. Egyre olcsóbban és olcsóbban.
Mi ezekből a tanulság?
- A napenergia már Magyarországon is szemmel látható mértékűvé vált. - Lesz ez még jóval több is.
1. Ki a túrót érdekel? Az, hogy egy pillanatnyi csúcsteljesítményt összemosol a zsinró, 500 MW kapacitással a hülyeség vegytiszta jele.
2. A 26 Ft messze minden más erőmű eladási ára felett van, ami nem szekunder szabályozásra is képes.
3. A piaci alaphoz úgy ennek is a harmada kéne.
Látható? És? Ahogy nő az aránya, az áram ára úgy lesz tarthatatlan.Azt meg semmiből nem jön, hogy a több az jobb...
Egyrészt: "ki a túrót érdekel" másrészt: " Ahogy nő az aránya, az áram ára úgy lesz tarthatatlan" Csak én érzek itt ellentmondást? Bizony hogy nagyon is érdekel.
"Jó hír a 2000-es évek totyorgása után, hogy az elmúlt négy évben minden esztendőben megdupláztuk a naperőművi kapacitást. Tavaly olyan hétszáz megawatt volt. Palkovics miniszter úrral éppen egy közös rendezvényen voltunk múlt héten pénteken, ő bejelentette, hogy 2030-ra ezt megtízszerezzük, tehát a hétszáz megawattos kapacitás hétezerre fog bővülni bő tíz esztendő alatt."
Tessék. Számokkal is az arány. Hiába olcsó a panel, az erőmű többi része drága. Ezen felül a levezetésben az is benne van korábban a diagramból, hogy még ha ki is váltod az olcsó fosszilist, akkor drága lesz az áram. De 100%-ban ez sem megy.
Ott a terv azért nem teljesen eszetlen, csak finoman jelzi a naperőmű gondjait: Paks 2 ad 2,4 GW-t, a nem szén alapú mostani 1-2 GW marad, hiszen csak a szén lesz kiváltva, azaz az a 7 GW nap, az a maradék 1-2 GW (egyébként ingadozó, csúcsigényt kellene, hogy kiszolgálja), mivel az alap 3-4-5 GW igény az marad a most meglévő (és építés alatti) nem szén alapú rendszerek által. És persze drágább lesz, mint most, ezen nincs mit kekeckedni, ha 2 GW szénerőművet 7 GW nappel váltunk ki, akkor ez magában is drágább (nem harmad ár a nap telepítési költsége...) az egyébb kötlségek pedig ott drágábbak, mert egy szétszúrt vackot kell összehangolni, ráadásul mindenképpen kell majd valamilyen tároló megoldás is.
A magyar hálózat úgy 3GW naperőművet pusztán műszaki szemmel elbírna, csak ha nem 15 év feletti megtérülést akarnak, akkor az áram átvételi ára a jelenlegi végfogyasztói ár felett lesz. Ha csak a teljes éves fogyasztás 10%-át ez adná akkor is minimum 15%-kal dobná meg az áram árát. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.26. 12:05:24
Igen, akkor az ott egyes helyeken 5000 USD/kWe volt. Itthon a legutolsó erőmű 1600 táján épült.
Azt is láttad, hogy kb az erőmű árának alig 1/3-a volt már csak a panel? Ergo kurvára nem számít, hogy az mennyire lesz olcsó, ha maradék 2/3 beton, acél, kábel és más, ami hullámzik vagy stagnál.
Ebből 0,13 load factor mellett nem lesz értelem, se nem olcsó. 0,2-0,22 load factor felett már igen. Csak az nem Magyarország...
Másegyéb ökörség mára tőled? Nagyon hiányoltam a napiszar kommentjeidet... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.26. 13:59:51
Nem 2013-as adatokkal dolgozom. A videó is mutatja, hogy hol tart ma az ár ott. A videó lényegét sem értetted meg. Trollkodj még egy sort. Lényszi. Úgy hiányzik...
A hosszúra nyút nyáriszünet után folytatódik a történelmi sorozat. Elsőként áttekintjük a többi mediterrán ország elmúlt néhány évét. Ezután második negyedéves statisztikák jönnek, melyek ezúttal éppen passzolni fognak a tárgyalt időszakhoz. Majd egy kis szénpiaci körképpel fojtatjuk, végül az 5 hullám eredményeivel zárjuk az első részt.
Következzen is akkor néhány mediterrán ország, hiszen van jó néhány.
Algéria
Algériában, noha az adottságai kiválóak lennének, némi szerencsétlenkedésen kívül nem sok minden történt ezidáig. A terveik szerint azonban 2030-ig 13,6 GW naperőművet építenének, amit nem neveznék ambíciózusnak egy ekkora ország esetében. Talán majd a magánszektor lendíti fel a telepítéseket?
Tunézia
Algéria keleti szomszédja jóval előrébb tart. Már 2017-ben kiírta az első 70 MW-os tendert. Az idén pedig egy 500 MW-os tender zárult le, ahol a legalacsonyabb ár csupán 2,44 cent/kWh volt, a Tataouine nevű provinciában. A nyertesek között természetesen német cégeket is találhatunk. Az első 10 MW-os parkot augusztusban át is adták:
Líbia
Líbiában nem beszélhetünk működő államról, ezért itt a helyi kezdeményezések jellemzőek. Az infrastruktúra, mondhatni, meglehetősen szét van lőve, az ellátás akadozik. A napenergia decentralizált természete éppen ilyen helyzetekben jön jól. Az ENSZ 15 líbiai kórházra telepített napelemeket, növelve ezzel az ellátási biztonságot.
2014-ben jelentették be a Benban naperőmű építését, következő évben pedig a Dabaa atomerőműét. Míg ez utóbbi építése meg sem kezdődött, a Benban Solar Parkon már az utolsó simításokat végzik. Az 1,8 GW-os erőmű várhatóan decemberben kezdi meg működését, hogy azután évi 4 TWh árammal lássa el az országot. Egyetlen naperőmű az ország szükségletének 1,5%-át fogja biztosítani.
2014 óta az Egyptian Electricity Transmission Company is tendereztetett már 600 MW kapacitást, melyen a legolcsóbb ajánlat 2,75 cent/kWh volt.
A magánszektor sem maradt tétlen, az Arabian Cement Company például áramigényének 4%-át egy PPA keretében napenergiából fogja fedezni.
Mielőtt áttérnénk a következő kontinensre, álljunk meg néhány szóra Afrikánál.
2018 során 3,7-ről 5,1 Gw-ra nőtt Afrika napenergiás kapacitása, majd idén az első negyedévben további 556 MW-tal bővült. Van egy olyan érzésem, hogy a következő években egy hatalmas napenergiás boom fog következni a kontinensen. Napsütés: pipa. Növekvő áramigény: pipa. Nem nagyon létező infrastruktúra: pipa.
Afrika gazdasági növekedését nem a szén, nem a földgáz és nem is az uránium fogja hajtani, hanem a Nap. Ahogyan a vezetékes telefont átugrották és rögtön a mobiltelefonnal kezdtek, úgy fogják átugrani a vezetékes áramot és napelemeket meg tárolókat fognak telepíteni, mert így lesz olcsóbb.
#history
Izrael
Izrael az 50-es évek óta kutatja a napenergia felhasználását, fotovoltaikus rendszereket azonban csak a 2010-es évek elején kezdtek nagyobb mennyiségben telepíteni. 2014 után a növekedés lelassult és valamivel kevesebb mint 1 GW-ot ért el, a napenergia aránya az elmúlt években kb. 2-3%-ot tett ki, ami körülbelül a magyar értékeknek felel meg. 2017 végén a kormány új támogatási rendszert jelentett be: az 5 MW alatti, épületekre vagy víztározókra telepített napelemek számára garantált átvételi árat vezettek be 25 évre. A intézkedéstől a következő néhány évben 1,6 GW új kiserőművi kapacitást várnak. Emellett természetesen Izrael is bevezette a nagyobb méretű erőművek számára a tendereztetést. Nemrég lezajlott az első tender, melyen 4 cent/kWh ár született. Ez jelentősen olcsóbb a földgázból előállított áram áránál.
“The world is moving toward clean, decentralized energy, and Israel is moving in the same direction,” Assaf Eilat, the chairman of the Electricity Authority, told The Marker. “We believe that renewable energy will have a significant role and we’re preparing for this."
#history
Gázai övezet (Az is mediterrán "ország" lenne elvileg)
2017-ben a Világbank támogatásával indult egy 2,5 millió dolláros pilot projekt, melynek keretében 1000 háztartást szerelnek fel, összesen 1 MW napelemmel. Emellet 34 kórház kap szintén 1 MW napelemet. Tavaly augusztusban 0,5 MW már fel volt szerelve. 2018 októberében egy újabb program indult, melyben ezúttal a háztartások mellett kisvállalkozások is részt vehetnek, és összesen 1,7 MW telepítését tűzte ki célul. A programban résztvevőknek havi részletekben kell visszafizetniük a rendszer költségét, az így befolyó összegből újabb projekteket fognak támogatni (revolving fund).
Szépen látható itt is az árcsökkenés, egy évvel később kevesebb pénzből is többet tudnak telepíteni.
A magánszektor sem marad ki a jóból: a Prico group egy 7MW-os erőművet fog építeni Gáza ipari parkjának üzemeire. Az így megtermelt áramot a dízelből nyert áramnál 10%-kal ocsóbban fogják értékesíteni. Dízel meg ott ugye vagy van, vagy nincs. Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 18:30:32
#history
Libanon
Ha van forró pontja a napenergiának a Közel-keleten, akkor Libanon az. 2017-ben 180 MW kapacitást tendereztettek meg. Tavaly már egy olyan 300 MW-os tender jelent meg, amely 210 MWh tárolót is tartalmaz. Ez jóval nagyobb a Tesla ausztráliai akkutelepénél. Ha ez mind nem lenne elég, egy 500 MW-os tender esetleges kiírása is képbe került. Márpedig Libanonnak szükség is lesz minden új erőműre, hiszen a 3,6 GW-os csúcsigényével szemben a jelenlegi 2 GW-os összkapacitása miatt erősen importra szorul. A kormány célja egyébként, hogy 2030-ra a megújulók elérjék a 30%-os arányt.
Szíria
A polgárháború sem tudta megakasztani Szíria zöldítését, sőt a szétlőtt infrastruktúra akár még pozitívan is hathat a folyamatra. 2018-ban épült fel az első nagy, 1,25 MW-os naperőmű Damaszkusz mellett.
A kormány további 9, még nagyobb erőművet tervez.
Na de miért is lehet érdekes a Közel-Kelet számunkra?
Van az a narratíva, hogy ez az egész napelemesdi csak a nyugati jóléti társadalmak pénzszórása, akik nagy jó dolgukban már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, vagy a zöld pártok erőltetik. A felsorolt közel-keleti országokat viszont nem lehet azzal vádolni, hogy nem tudják már hova tenni a pénzüket. Meg azzal sem, hogy a zöld pártok, és a szvazóik miatt van az egész. Vannak ugyan arrafelé is "zöld" pártok, de az más, nem környezetvédők, hanem iszlamisták, a zöld az iszlám színe ugyanis. Na meg egyáltalán, nem igazán szokás arrafelé foglalkozni a választókkal. Ha nem ezek miatt, akkor miért? Kőkemény gazdasági racionalitás miatt. Mert olcsó. Olcsóbb a földgáznál is, ami pedig némelyik országban szinte a kert végében tör fel. Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 23:53:17
#history
Törökország
Törökország 2010-ben hozott törvényt a napenergia szabályozására. Az építendő erőműveket 2 csoportra osztotta, az 1 MW alattiak számára nincs szükség különleges engedélyre és 13,3 cent/kWh garantált átvételi ár mellett termelhetnek 10 éven keresztül. Az 1 MW feletti erőművek építéséhez bonyolult engedélyeztetési eljárásra van szükség. A közelmúltig megépült rendszerek szinte mind az 1 MW alatti kategóriába estek, így is összejött azonban egy tekintélyes 5 GW-os kapacitás, mely a török áramtermelés közel 3%-át biztosítja.
2015-ben és 2017-ben is sor került egy 600 MW-os és egy 1 GW-os tender kiírására, ezek megvalósulása azonban vontatottan halad. Ennek oka részben az ország gazdaságát sújtó válság, részben pedig a balkáni típusú bürokrácia.
“Acquiring the necessary permits from countless local and central governmental authorities is rather too difficult. It takes too much time, and people working for government [and] responsible [for] the necessary permits have little knowledge about what to do. Since they do not know much, they are not very eager to do anything, to sign anything.”
A kormány a növekedés felgyorsítása érdekében idén májusban új szabályokat vezetett be a kisméretű erőművek számára. A 10 kW alatti rendszereknél egy szaldós rendszert hoztak létre azok számára, akiknél a saját fogyasztás eléri az 50%-ot, másrészt a bonyolult engedélyeztetés nélül építhető rendszerek méretét 5 MW-ra emelték.
#history
Ciprus
2013-ban jelent meg az első nagyobb, 50 MW-os tender, melyen az átlagos ár €0.0866/kWh volt, ami jóval kevesebb annál a €0.1540/kWh-os árnál, melyet az áramszolgáltató a hagyományos dízel generátoroknak fizet. Cipruson tehát már évekkel ezelőtt megjelent a kvázi állami támogatás nélküli napenergia. Jelenleg a napelemek az ország áramtermelésének 3-4%-át adják, de ez gyorsan tovább nőhet, ha a délis bürokrácia is úgy akarja.
Málta
Málta a háztartási méretű kiserőművek számára garantált átvételi árat biztosít, emellett 2 tendert írt ki a nagybb méretű erőművek számára. 2018-ban áramtermelésének kb. 7%-a származott napenergiából.
Mert Ciprus azon a szélességi körön van, ahol kijön már a kb. 30 Ft/kWh eladási ár értelmes termeléssel. Az ár összevetésnél simán azt felejted el, hogy a gázmotor eleve nem alaperőmű, de majd neki kell szabályozni, ha éppen nem süt a Nap. Ha az nem lenne, akkor 0 db PV cellát tehetnél le...
A török átvételi ár mókás, 40 Ft/kWh feletti úgy, hogy délebbre vannak nálunk.
Szóval továbbra is lelkesen bizonyítod, csak nem tűnik fel, hogy mik a napenergia korlátai...
Én egész egyszerűen azt nem értem, hogy a sok napelem hívő miért képtelen számolni. Képes olyan csont hülyeségeket leírni, hogy 4 Ft/kWh áram ár. Basszus a lehető legkönnyebb dolog meghatározni bármelyik projekt bevételi oldalát.
Load factor * kapacitás * évek száma * eladási ár = bevétel.
Pont. Ennyi a max pénz, ami be lehet szedni, ameddig kötelező átvétel van és büntetést nem fizetnek, mert képtelenek tartani az előre jósolt* termelési számokat.
Ennyi bevétel mellé akkor tegyék már oda a tetszőleges pénzügyi konstrukcióban épülő zöldvicc erőművet és számolják már ki, hogy akkor hol fog összeérni az egyenlet két vége az ismertek a telepítési árak? Sehol.
Kivéve, ha egy beruházás 80%-át mondjuk az EU állja és 20%-át a magán befektető. Ja, hogy így a 40 évből lesz 10 év megtérülés 11 Ft/kWh eladási ár táján. Így én is tudnék nyereséges vállalkozást futtatni...
Az a török átvételi ár 2013-tól 2017-ig élt, azóta már visszanyesték, helyette jön az új szaldós elszámolási rendszer. A ciprusi árak 2013-asok, azóta jóval lentebb mentek. És azóta ugye eltörölték a minimum import árat, ami kb. le is felezte a panelek árát.
Arra a kérdésre feleljél, hogy ha mindenhol kiszámolható az, hogy mi az termelhető mennyiség és az telepítés árak ismertek, akkor hogyan jön ki a matek a 35. szélességi körtől felfele? Hogyan képzeled az olcsó áramot...?
Erre eddig nem tudtál se te se más válaszolni, csak lózungokat dobálni.
Nagyon jó a kérdés, holnap be fogok mutatni egy már működő spanyolországi erőművet a 37. szélességi körön, amelynek a főbb számai ismeretek. Nem kell matekozni sem, mert a kivitelező közétette a számításait. Spanyolországról szerencsére már volt szó, érdemes újra elolvasni a #820 számú hozzászólásomat. 2017 óta nem volt tenderkiírás, minden új beruházás magánerőből épül, piaci alapon, a termelés értékesítése is a piacon történik (többnyire PPA-kon keresztül), a kérdéses erőmű szintén állami támogatás nélkül épült.
Akkor következzen a Sevilla melletti, 175 MW-os Don Rodrigo nevű naperőmű bemutatása.
A kivitelező a német BayWa re Gmbh, az építés ideje 2018. A BayWa az áramot egy 15 éves PPA keretében értékesítette a Statkraft energiaszolgáltatónak. Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni, amit viszont lehet tudni, hogy az elmúlt fél évben €40-€50/MWh között mozgott az áram tőzsdei ára Spanyolországban.
Zéró állami támogatás, zéró kötelező átvétel.
A kivitelezés és az üzemeltetés költségei így néznek ki:
810€/kW, Spanyolországban, az ottani munkabérekkel, nem valahol Indiában. Hol van már az az 1600 dolláros ár, aminél nem lehet olcsóbban építeni?
A következő hozzászólásomban az áram fajlagos költségét és a megtérülési időt fogom bemutatni, mert arra is készült prezentáció.
Cuki vagy, mert a terület bérleti díját kihagytad, nem vették meg. Azzal mennyi is lenne az ár?
Egyébként nem tudom, hogy mire a ováció, amikor levezettem, hogy kb. 30-35 szélésséggi körig, ahol a load factor 0,25-0,28 is lehet, tehát kérszerese a magyarnak, akkor ott a megtérülés kijön 15-20 Ft/kWh áron - paksi ár 130-180%-a - 20 év táján. Itt most 15 évre előre fixen megvették az áramot és ha jól értem állami hitel is volt.
Na, ennyit a "nem dotált áramról". Majd, ha menetrendet kell tartani az erőművel és nem kell mellé ami szabályoz, akkor beszélgessünk támogatás mentesről. Ez úgy nagyjából talán megtérül majd 20 év alatt úgy, hogy drágább az atomáramnál és sehol nem látom sehol azt, hogy akkor ezt ki fogja majd eltakarítani. A helyigénye is "zsebkendőnyi".
3000km DC cable, 160km AC cable, 7,000 tons structure, more than 500,000 modules were processed (800 containers) ite has a size of approx. 270 ha, equivalent to 190 football fields
Fogalmazzunk úgy, hogy ez mutatja meg, hogy kb. hol a határa a technológiának. Kb. ez. Semmi keresnivalója ennél északabbra. Ezen felül a csúcskapacitáshoz képest limitált a beépíthetősége a gridbe, ergo mire vered megint?
Rejtély...
Ezt meg én linkeltem máshol... Nem tűnik fel, hogy közeledve az Egyenlítőhöz egyre olcsóbb a telepítés, mert a fizikai is tudja a dolgát? (Meg arra fejletlenebb ország = olcsóbb munkaerő?)
Ok, de évente? Egyszeri? 15 éve? De tökmindegy. Itthon akkor sem érné meg, ha 800 EUR/kWe lenne. Túl alacsony a load factor. Még mindig úgy teszel, minta a mellettük levő szabályzó kapacitásra nem lenne szükség. Picit irritáló...
Évi 961€, az opexben minden tétel €/év/kWp-ben van megadva. A p. a. a per annum rövidítése. Szabályozókapacitásra meg az alaperőműveknek is szükségük van, nem tudom mi olyan nagy újdonság ebben.
A gridnek van olyan része, aminek kell szabályoznia és nem. Mivel az legolcsóbban alaperőműnek nem feladata, nem neki kell. Ő a grid statikus része. A követés más erőművek dolga. De mivel a szutyok naperőműved nem szabályozható ezért kell mögé a szabályzó erőmű, ami ÖNMAGÁBAN is ellátná a feladatát, ha nem lenne ott a naperőmű. Akkor felírom neked, hogy hogy a mégértsed buta fejeddel.
alaperőművek + szabályzó erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban alaperőművek + szabályzó erőművek + szabályozhatatlan erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
Tehát pusztán a stabilitás és megtermelt áram szempontjából a szabályozhatatlan erőművek értéke 0, mert az egyenlet végeredménye ugyanaz, ha kiveszed belőle.
Az emisszió csökkentés terén a probléma az, hogy fel is kell húzni őket. Ha annak nagy a CO2 lábnyoma, akkor hol a környezetvédelem? Hát sehol. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 21:36:57
Komolyra fordítva a szót, nézzük a fajlagos árat és a megtérülést:
A megtérülés 15 év, a fajlagos ár 30 €/MWh avagy 3 cent/MWh alatt van. De még a megtérülési időszakban is csak 40-42 €. Ez bizony kevesebb Paks 2 megérülési áránál.
Megkérhetném, hogy az LCOE ökörséggel mást fárasszál? Nem bűvészkedj ilyen hülyeségekkel. Ha 3 cent az áram ára, akkor hogyan jön ki abból a vége, ha telepítés földbérléssel együtt 1000 EUR/kWe táján van és van karbantartás is?
Kezdetnek úgy, hogy nem 1000€, hanem 810 €/kWp. Szeretsz kerekíteni, aztán csodálkozol, hogy nem jön ki a matek. Ott az opex, vagy magyarul fenntartási költség (bérleti díj, biztosítás, karbantartás, inverter csere, könyvelés stb.) ami 17,29 €/kWp. Ez 30 év alatt 519 €/kWp. Az összes költség, de az összes szó szerint 1329 €/kWp.
Azt is írták, hogy a termelés 1730 kWh/kWp. Az 30 év alatt 51 900 kWh lenne degradáció nélkül. Nem tudom mennyi lesz a degradáció, de legyen a tényleges termelés mondjuk 47 000 kWh.
Ha ez a két számot elosztom, nekem 2,8 cent jön ki.
A gyártók szerint van 20 év alatt 20% degradáció, amit te 30 év alatt összesen veszel 10% átlagnak, ami lineáris közelítéssel 15% lenne. De még, ha 20%-nál megáll, akkor még talán talán...
1329 Eur/kW akkor a beruházás. Ezt te írtad, nem én. 0,26 load factorral akkor... ---------------------------------- 8760*0,26 = 2227 óra / év ----> 1kWe erőmű termel 2227 kWh-t. Ha igaznak veszem a 2,8 centet akkor akkor egy év alatt termel 1 kWe erőmű 2227*0,028 = 62,35 EUR-t. 1329/62,35 = 21,31 év a megtérülés, de ennyi idő alatt az átlagos degradáció 20%, ami átlagolva = 21,31 *1,1 = 23,4 év.
És ez 0 karbantartással. Senki nem bont el semmit. Load factor az egekben a hazaihoz képest.
Hogy 15 év megtérülés legyen, akkor az áram ára inkább 4,5 cent, ami a paski ár 125%-a úgy, hogy a szabályzó erőmű is ott van.
So? Spanyolban ezt elviselhetőség határán van a költségeket nézve, de hogy környezetvédelmileg ez hol poztív, azt igen nehéz lenne kimutatni... Amit eddig is írtam. Semmi újat nem írtál, csak hazudoztál ennek farvizén. Megszoktam.
Az 1329 EUR nem a beruházás, hanem a beruházás ÉS a 30 évre számított karbantartás összesen.
A Longi, a Baywa egyik beszállítója, 25 évre ad 84%-os teljesítménygaranciát. Ez nem a degradáció mértéke, hanem a garanciáé. Értelemszerűen az átlagos degradációnak ezen belül kell lennie, ellenkező esetben a szórás miatt minden 2. panelt garanciában cserélnie kellene.
A loadfactor Sevillánál a Global Solar Atlas szerint 1650 kwh/kwp, azaz 19%. Az azért annyira nem durván sok.
Nem tudjuk, hogy milyen panelt használtak, de a bifacial paneleknél 5-15% közötti töbletteljesítménnyel számolhatunk - füves területen +5%, világos homokon +15%. A Don Rodrigo füves területre épült: 1650 kwh + 5% = 1730 kwh/év. Én erre tippelnék.
A 2,8 cent nem az az ár, amennyiért adják az áramot, hanem egy általam számolt fajlagos költség. Hogy mennyiért adják, azt nem tudjuk, a piaci ár 4-5 cent között van, valószínűleg 4 cent körül adhatják. Ilyen áron pedig kijön a 15 éves megtérülés még szerinted is.
Az hogy nincs benne a lebontás, az sem probléma. 30 év múlva a hely egy kiépített hálózati csatlakozással rendelkező terület lesz, talán még a tartószerkezet is használható némi felújítással, talán azt eledják ócskavasnak, majd az új tulajdonos eldönti. Neki egy ideális helyszín lesz egy új építésű erőműhöz. Tehát nem hogy pénzbe fog kerülni az elbontás a régi tulajnak, hanem épp ellenkezőleg, még értékesebb lesz az ingatlana.
Hát akkor itt bajok lesznek, mert a 19% az a 26%-tól messze van 27% eltérés. Akkor bőven 20 év felett a történet még mindig... Nem a 47. szélességi körön...
A PV cella veszélyes hulladék, csókoltatlak. És ebben több ezer tonna van. A japánban keletkező problémára már adtam linket.
Bocs, de ez nem megoldás semmire. Ez egy hypolt technológia, totálisan alaptalanul. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.12. 16:42:27