De félreértés ne essék: nekem is megérte Hollandiába jönnöm. DE NEM AZÉRT, amire az emberek legelõször gondolnak. Hanem azért, mert így lehetõségem volt megtapasztalni dolgokat, és lehetõségem volt leszámolni az illúzióimmal. Ki az, aki tudja egy bármilyen út elõtt, hogy azt az utat a megtapasztalásért vállalja be? Hisz a profitorientált világban mindenki számára "nyilvánvaló", hogy nincs olyan dolog a Földön, amit az ember ne a profitért tenne... Lásd a fenti cikket.
"Az a baj, hogy olyan számok arányairól vitatkozunk, amit se te, se én nem ismerünk."
Azért arról lehet hallani, hogy a (gazdagokhoz képest) szegények és a (szegényekhez képest) gazdagok közötti szakadék egyre nagyobb. Mi mutatja ezt Bill Gates vagyonának nagyságrendjénél jobban?
"Teljesen nyilvánvaló, hogy van felsõ 10ezer (vagy 1 millió, vagy akármennyi), és ez országfüggetlenül létezik (még Kubában is)."
De ezt most ne csak úgy értsd, hogy minden országban nagy a vagyonos réteg és a szegényebb réteg között a szakadék. Amit én állítok országfüggetlenséggel kapcsolatban, abba az is beletartozik, hogy a leggazdagabb emberek nem kötõdnek semmilyen országhoz sem, mondhatjuk azt, hogy õk már csak globális méretekben ítélhetõek meg, hisz nem konkrétan egyetlen országból származik a vagyonuk, így értelmetlen azt mondani, hogy Amerikában milyen jól mennek a dolgok, mert ott sok a vagyonos ember. Hisz a legtöbben nem amerikaiként vagyonosak, hanem világpolgárként vagyonosak. Ugyanez elmondható a legtöbb országra is. A legtöbb vagyonos ember számár az egész világ a piac. Teljesen mindegy, hogy milyen nemzetiségûek és állampolgárságúak, mert nem függ a nemzetiségtõl és állampolgárságtól a vagyonuk.
Tehát erre utalok, mikor azt mondom, hogy a profitból nem az amerikai társadalom és nem a holland társadalom részesedik javarészt. A részesedés feltétele az, hogy hajlandó legyél a profitot zsebre vágók céljaiért harcolni. És ha így nézed, máris a társadalomirányítás kérdésénél vagyunk, azaz annál a pontnál, hogy a kapitalizmus nem kizárólagosan gazdasági rendszer, hanem társadalmi rendszer. Tehát mi nem demokráciában élünk, hanem kapitalizmusban, így pl. az állam és állami szervek mûködését nem a demokrácia elvei irányítják, hanem a kapitalizmus elvei. (És ez egybõl megint mennyi mindent megmagyaráz, nemigaz? Hirtelen érthetõvé válik az a sok furcsaság, ami a politikában tapasztalható...)
"Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az hogy õk olyan pozícióba kerültek, amilyenbe, annak oka van."
Igen, oka van. De mi az oka? Te egyetértesz-e ezekkel az okokkal? Nem lehet a kérdést annyival elintézni, hogy a dolgoknak nyilvánvalóan okuk van, és a dolgok nyilvánvalóan a lehetõ legjobban vannak a világban.
Voltaire - Candide vagy az optimizmus - Bizonyos - mondta - s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragják õket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belõlük; ezért is van õméltóságának ilyen gyönyörû kastélya; a tartomány legnagyobb ura illõ, hogy a legeslegszebb házban lakjék; és mivel a hízó disznók arra valók, hogy megegyék õket, azért eszünk mi disznóhúst egész áldott esztendõben. Következõleg, akik azt állítják, hogy minden jól van ezen a földön, ostobaságot állítanak; azt kellene mondaniok, hogy minden a legjobban van.
"Ne gondoljuk hogy a fejesek jobban bánnak velünk, mint ahogy mi bánunk az állatokkal."
Pontosan ezt mondom én is. De kérdésem változatlan: megnyugtató gondolat-e ez számodra, hogy állatszámba vesznek téged? Valóban ez a világ rendje? Vagy, sokakhoz hasonlóan, ez téged nem foglalkoztat, mindössze az a célod, hogy a táplálékláncban elõnyösebb pozícióba kerülj, azaz pl. magyar lóból német lóvá válj. (Vegyük észre, hogy akárhogy is van, a lényeg lényeg marad: lóvá tettek minket!)
"Akárhogy is nézzük, én inkább Németországban lennék ló, mert ott lehet többet kap a ló, mint amit dolgozik."
Ahhoz, hogy megértsd milyen német lónak lenned, meg kell tapasztalnod azt, amirõl álmodozol. Én csak annyit mondok, hogy több mint 8 évet húztam le Hollandiában, és most azt tervezgetem, hogy hazatérek. Mert pontosan mibõl is kap többet a ló Németországban vagy Hollandiában? És mibõl kap kevesebbet? És mitõl függ, hogy az embernek mire van igénye? Arra van-e igénye, amibõl a holland többet kap, vagy arra, amibõl a holland kevesebbet kap?
De ez más téma. Mirõl is beszélgettünk? Ja igen, hogy a német ló többet kap. Meg a holland is. Meg az amerikai. És hogy nekik ezért milyen jó. Nos, nem tudom, de a pszichológusok itt is jól megélnek, és az orvosok is. Sok holland menekül külföldre, ez is érdekes részletkérdés. És persze van akinek bejön ez a rendszer. A lényeg amit mondani akarok az az, hogy ki kell próbálni azt, amirõl álmodozunk, és majd a TAPASZTALAT el fogja dönteni, hogy akkor azt a kását forrón eszik-e, vagy sem.
Fals a logikád. Nem azért nem ismeri senki se a dokimat, mert marginális (érdektelen) dologról van szó, hanem pont azért vált marginális dologgá (marginalizálták), mert nem élvezi a piacot uraló erõk támogatását (azokkal 100%-ban szembemegy).
Most ezzel nem lettem meggyõzve. Ha mondjuk a szegények bankját hoztad volna fel Indiából, akkor azt mondanám, hogy igen, ez pl. az az egy nem profit orientált fejlesztés - mert elõtte nem volt ilyen - ami tényleg sikeres lett, és széles nyilvánosságot is kapott. A gond csak az, hogy a többi tényleg olyan marginális dolog, mint a doki akirõl te írsz - mivel nem nagy horderejû, így nem is ismeri senki se. Egyébként ha létezne a "nagy nemzetközi ... összeesküvés" amirõl te beszélsz, akkor hogyan létezhetne mondjuk a szegények bankja? Hiszen pont a kiszolgáltatottságot szünteti meg, ami minden profitorientált cég vágya. Vagyis a zinteltõl a bmw-ig mindenkinek kellett volna küldeni a bérgyilkosokat a spanra, aki kitalálta.
Az a baj, hogy olyan számok arányairól vitatkozunk, amit se te, se én nem ismerünk. Teljesen nyilvánvaló, hogy van felsõ 10ezer (vagy 1 millió, vagy akármennyi), és ez országfüggetlenül létezik (még Kubában is). Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az hogy õk olyan pozícióba kerültek, amilyenbe, annak oka van. Ennyi erõvel lázadhatnának a lovak is, hogy milyen igazságtalan a társadalom, mert nem az emberek cipelik õket, hanem fordítva. És az emberek plazma tv-t vesznek, õk meg csak szénát meg zabot kapnak. Mondjuk ettõl én még nem mondanám, hogy a lovak szarul élnek, mert van tetõ a fejük fölött, van kajájuk, kihordják alóluk a szart. És ezért persze dolgozniuk kell, és persze az ellátás ára nem biztos hogy ugyanannyi, mint a végzett munka díja. Ne gondoljuk hogy a fejesek jobban bánnak velünk, mint ahogy mi bánunk az állatokkal. Más kérdés az, hogy egy lónak más jogai vannak Ukrajnában, meg mások Németországban. Akárhogy is nézzük, én inkább Németországban lennék ló, mert ott lehet többet kap a ló, mint amit dolgozik.
"Mindenki elõtt ott a lehetõség, hogy feltalálja az élet vizét." Ez igaz.
"Megteheti profitorientáltan is, meg anélkül is..." Ez is igaz.
"...hidd el, sikere lesz." Ez viszont nem igaz.
"Az igazán jó dolgok eladják magukat." Ez is igaz.
Szóval mi a hiba az elméletedben? Az, hogy nem számolsz az ellenérdekelt felekkel.
"Te azt mondod létezik nem profitcélú kutatás, amitõl jobb lesz nekünk. Én azt mondom mondj egyetlen egy példát." Van egy orvos, akihez járok egy ideje, és õ non-profit alapokon dolgozik: kutat, újít, kigondol, majd gyógyításra használja azt, amit megtanult és amire rájött. Mindezt azért, mert ez a helyes dolog. És mindezt részben azért is, mert bizonyos dolgokból egyszerûen nem lehet üzletet csinálni még akkor sem ha akarnál, mert ott vannak a piacot uraló és kézben tartó szereplõk, akik adott esetben egyesével is erõsebbek, mint egész Magyarország együttvéve. Ezt az erejüket pedig nyilvánvaló hogy az elõnyük fenntartására fogják fordítani. Na és most egyben választ is kaptál arra, hogy többek között mire megy el a megtermelt profit. Mert hogy nem téged gazdagítanak vele, az biztos, sõt, most már azt is látjuk, hogy pont hogy csak szegényebbé tesznek, és nem csak anyagi szempontból, de abban az értelemben is, hogy szürkébb, egysíkúbb lesz a világ akkor, ha bizonyos alternatívákat eltaposnak, megölnek, felõrölnek.
Ha akarsz, te is találhatsz a fentiekre példát, és meggyõzõdhetsz a saját szemeddel arról, amit mondok. Mindössze akarnod kell mindezt. Kíváncsinak kell lenned arra, hogy mi ez amirõl beszélek, és kutatnod kell, utána kell járnod, hogy mi ez az "alternatív valóság" ami látszólag csak a képzeletemben létezik.
"Az meg hogy ez szimplán csak a pénz, vagy valami háttérérdek miatt mûködik így azt meghagyom az összeesküvés elmélet gyártóknak." Ha el tudod nekem magyarázni, hogy mitõl összeesküvés elmélet az, hogy egy cég mindenáron törekszik a profit növelésére, és piaci dominancia kivívására/megtartására, akkor elfogadom az érvedet.
"Szerintem ha van egy egyszerû magyarázat (kell a zsozsóka, még több - Dagobert effektus) akkor nem kell összeesküvés elméleteket gyártani." És ha például egy társadalomban mondjuk a vízhez kizárólag egyetlen cégtõl lehet hozzájutni (vagy 2-3 kartellbe tömörült cégtõl), akkor szerinted ez nem jelenti egyben a társadalom irányítását is? Csak gondold át, nem bonyolult dolog ez. Szerinted az, aki a pénz elõállításának monopóliumát birtokolja (állam vagy állam által megbízott privát bank) az nem irányítja innen kezdve a társadalmi folyamatokat is? Egy társadalomra, mely arra van kényszerítve, hogy használja a monopólium által elõállított pénzt, a monopólium nyomást tud kifejteni. Egyszerû dolog ez is.
De gondold át abból a szempontból is, hogy onnan kezdve, hogy te uralod a piacot, onnan kezdve minden egyes olyan ember aki akár profitorientált szervezet, akár non-profit civil szervezet formájában olyan tevékenységet kezd el folytatni, ami csökkenti a te profitodat, akkor te fel fogsz lépni ezen szervezetek ellen. A profitorientált céget egyszerûen a piaci dominanciáddal kicsinálod, a civil szervezõdéseket pedig a politikára gyakorolt nyomással teszed el az útból.
Hol van itt az összeesküvés-elmélet? A valóságban a dolgok már csak így mennek. Ilyen egyszerûen, ilyen szimplán. Aki nem fogja be két kézzel a szemét, az láthatja.
Nem beszélek szívjóságról és szétosztásról. Az volt a téma, hogy mire megy el a megtermelt profit. Én annyit állítok, hogy a profit döntõ többségének sorsáról nem a társadalom dönt, így az nem is a társadalom szempontjai szerint kerül felhasználásra, hanem egy szûk réteg szempontjai szerint. Valamint azt állítom, hogy ez MINDEN országban így van.
Tehát azt állítom, hogy félrevezetõ azt hinni, hogy az USA-ban vagy Hollandiában "azért élnek olyan jól" az emberek mert a gazdaság által termelt profit nagy része visszakerül a társadalomba. Nem, nem kerül vissza, és nem, nincsenek a dolgok alapvetõen máshogy Hollandiában sem, mint Magyarországon. Kis különbségek mindig vannak, de olyan kijelentéseknek nincs alapja szerintem, hogy "bezzeg nyugaton, ott a társadalmi jólétre fordítódik a profit". Nem, nem arra fordítódik, és aki képet akar kapni arról, hogy hogyan él az átlagpolgár, az menjen el és nézze meg maga, mert a TV-bõl javarészt csak hülyeség árad.
Most nem azért, de ki nem sz*rja le az okos telefonokat.Szerintem ép hogy lassú a technikai fejlõdés (napi használatban).
Az elmúlt 15 évben mi volt olyan nagy újdonság: 3dfx gyorsító kártya, 3d szemüveg, plazma tv, mobil, színes mobil, okos telefon, 3d mozi, hibrid kocsi?, facebook, 3d szemöveg 3d tv :)
Nem részletkérdés, de az ég kék, a fû zöld, akinek meg milliószor több pénze van nálunk az nem fogja szívjóságból szétosztani közöttünk.
Mindenki elõtt ott a lehetõség, hogy feltalálja az élet vizét. Megteheti profitorientáltan is, meg anélkül is - hidd el, sikere lesz. Az igazán jó dolgok eladják magukat. Te azt mondod létezik nem profitcélú kutatás, amitõl jobb lesz nekünk. Én azt mondom mondj egyetlen egy példát.
Az meg hogy ez szimplán csak a pénz, vagy valami háttérérdek miatt mûködik így azt meghagyom az összeesküvés elmélet gyártóknak. Szerintem ha van egy egyszerû magyarázat (kell a zsozsóka, még több - Dagobert effektus) akkor nem kell összeesküvés elméleteket gyártani.
Te azt nagyítod fel, hogy vannak különbségek az USA-ban meg a Hollandiában osztott konc és a Magyarországon osztott konc mérete között, én meg arról beszélek, hogy fontosabb kérdés az, hogy a konc java se Magyarországon, se az USA-ban nem kerül visszaosztásra. Te ez utóbbit próbálod aprócska részletkérdésként feltüntetni.
Te abból indulsz ki, hogy erõforrásokért minden kapható, kutatási eredmények is. Na de mi van, ha ez nem így van?
Erõforrás nem a fejlesztésekhez kell, hanem a piaci dominanciához. Azaz annak szabályozásához, hogy mi az ami eljut hozzád, és mi az, ami nem jut el hozzád. Ezért van az, hogy kis költségvetésû dolgokról általában kevesen hallanak, nagy költségvetésû dolgokról pedig általában sokan.
De ebbõl következik-e az, hogy a kutatások motorja a profit? Maximum az következik ebbõl, amit írtam is, hogy a profitcélú kutatások motorja a profit (ami evidencia). Errõl szól igazából a cikk is.
Az pedig, hogy kinek mi számít értéknek, arról a cikkben is szó van. Ha a többségnek drága dolgok kellenek, akkor a drága dolgok eladásából származó profitot olyan drága dolgok kifejlesztésére fogják fordítani, amibõl még több bevétel fog származni. Öngerjesztõ folyamat, ami egy halom dolgot a háttérbe szorít: pl. az emberek a valós igényeik helyett a luxus irányi igényükre fognak koncentrálni, és mindebben persze pont a luxuscikkeket gyártó cégek az érdekeltek, így azok mindent bevetnek, hogy a folyamat folytatódjon.
Aztán egyik nap a beteg-kiégett testû és lelkû ember észreveszi, hogy beteg és kiégett. És ekkor a "jól bevált" recepthez nyúl: termékeket és szolgáltatásokat vásárol bajának orvoslására, "minél drágább annál jobb" alapon, hisz a reflexiói szerint a drágább az több is egyben.
Persze az egész folyamat társadalomirányítási szempontól is hasznos azoknak, akik ilyesmiben utaznak. A politika feladata az embereket termékekkel és szolgáltatásokkal ellátó rendszer kiépítése, üzemeltetése. Ezen feladatát el is látja, de a valósággal ez se sokat foglalkozik. A valósággal igazából egyik szereplõ se foglalkozik sokat.
A cikk címe akár az is lehetne, hogy "A profit vezérli az igényeket és a fejlesztéseket" - de ugyanakkor azt gondolom hogy egy szinten túl a folyamat önmagát is fékezi, másrészrõl a fejlesztések pedig hozzák az újabb lehetõségeket az újabb igényekre, és így tovább :-)
A mobil iparág most talán azt a korszakot éli mint a pc a 90-es években - minden új "eresztés" kb duplaerõs az elõzõhöz képest - csakhogy akkor az új "eresztéshez" az igényt a szoftverek támasztották. Nem fog mobiloknál sem ez a hajsza örökké tartani, elõbb utóbb a mobil kütyük is "megtalálják" a helyüket és funkciójukat.
"Pedig hajoval is megteheto az atlanti ocean, es mostanra mar csak 3 nap."
Aha, hát persze. Azért lehet 5000 km-t számolni az átkeléssel. Ez 3 nao alatt egy 70 km/h-s átlag, az csomóban is 38. Fogalmazzunk úgy, hogy ez egy kibaszott gyors hajó, bármelyik haditengerészet összetenné a két kezét, ha ilyen jármûve lenne, ami 72 órán át tartósan tud 38 csomót. Csak sajna ilyen még nincs.
Azért amcsiban _természetes_, mert aki dolgozik annak _jár_ hogy egy családnak ahol anyuka szupermarketben eladó apuka vízvezeték szerelõ legyen egy 200nm-es háza, anya, apa, gyerekek amint megkapja a jogsit éves új autóba üljön. Holott a gazdasága egy rakás szar, a GMet kb annyi lóvéból konszolidálták mint Magyarország teljes államadóssága, és az ott a minta cég. Azért ott természetes, hogy 3 gyerek az kicsi család, 4-5-6 már valami. Nálunk meg anyuka, apuka felsõfokú végzettséggel dolgozik ahol dolgozik, autó 1 van, az is 15 éves, gyerek 1 van, mert másodikra nincs pénz. Mibõl fakad ez? Amcsik kiküldik a saját boxosaikat Irakba, Afganisztánba, meg ami éppen eszükbe jut hogy hadd lõjjék szét a seggüket. Utána meg benyújtják minden egyes hulla után a számlát, és szétosztják a zsozsókát "otthon maradt Joe" vízszerelõnek és családjának. Mi meg nem küldjük ki a mieinket - ennyi.
Persze ettõl még ember és ember között is húzódnak termelõ/fogyasztó határvonalak, de Magyarországon kívül a tökösöknek is a saját hazájuk felé húz a szíve. Csak nekünk van ilyen drága Demjánunk, aki külföldi gyerekek oktatását támogatja, mert "ott jótékonykodunk, ahol a haszon termelõdött".
Azt ugye te se gondolod komolyan, hogy egy lelkesedésbõl folytatott kutatás ugyanazon a színvonalon van, mint egy komoly pénzekkel megtámogatott? Persze, jó ötlet jöhet 0Ft-ból is, így létezhet nem profit orientált cég által létrehozott szuper fejlesztés. Mondjuk 1:100000 eséllyel.
Nincs értelme nemzetekben gondolkodni. Nem a német társadalom jár jól azzal hogy Magyarországról kiviszik a nyereséget. Én amerikai tulajdonú cégnél dolgozok Hollandiában, de se a holland társadalom, se az amerikai társadalom nem sokat lát abból a nyereségbõl amit termelünk. Konkrét emberek teszik zsebre a pénzt, de igazából nem is a pénzt teszik zsebre, de ez már más kérdés és messzire vinne minket.
Nem erre gondoltam mikor azt írtam hogy "nem csak a profitorientált cégek fejlesztenek". Ha egy profitorientált cég finanszírozza a kutatást a profit reményében, akkor az teljesen mindegy, hogy kihelyezi-e cégen kívülre a kutatást magát vagy nem, a lényeg ugyanaz marad. Ugyanúgy a profitorientált cég döntésén fog múlni, hogy lesz-e kutatás, milyen feltételek mellett lesz kutatás, mit fognak kezdeni az eredményekkel stb.
"Végülis a lovaskocsi is elvisz A pontból B-be..."
Pont errol beszel az oreg. Hogy az embereknek olyan dolgokat vesznek amire korabban nem volt szukseguk. Pl. amikor feltalaltak a repulot. Elotte az emberek megvoltak mindketto nelkul, aztan amikor megjelentek akkor nem csak azok akartak hasznalni oket, akik vagytak a repulesre, hanem mindenki aki egyre gyorsabban akart eljutni valahova. Pedig hajoval is megteheto az atlanti ocean, es mostanra mar csak 3 nap. Mondjuk a lenyeg pont az, hogy ha feltalalnak valami ujat ami hasznos, akkor arra valoszinuleg lesz igeny is.
Szerintem meg mindig nincs a mobil szamitastechnika olyan szinten amit el tudnek kepzelni es ki is hasznalnek. Nekem megfelelne egy desktop gep tudasaval rendelkezo csuklon hordhato gep, ami szemuvegre vetiett 3D-s grafikus feluletet hasznal. Mivel bongeszesen kivul cad-re hasznalnam, meg ertelme is lenne a 3D-s megjelenitesnek. Az augmented reality rendszerek tekinteteben el tudnek kepzelni egy olyan terkep alkamazast ami a latoterbe vetitene az utvonalat, tehat nem olyanokat mondana, hogy fordulj jobbra, hanem szaggatott vonnallal bejelolne az utvonalat a latoteremben. (fejem pontos pozicioja alapjan illeszve a valosagra a szintetikus kepet) Hasonlo rendszerek mar vannak, de hud-os kivetelben meg nem talalkoztam kereskedelmi megvalositassal.
A vicc, hogy fenti megoldas nem most jutott eszembe, hanem meg a 80-as evek elejen, amikor meg csak a scifik-ben lehetett latni ilyeneket, mostanra kezd realissa valni. Egyebkent a profit nem a felodest porgeti fel, hanem a fejleszteket fogja vissza. Mivel nem adnak ki azonnal minden csucstechnologiat, hanem evenkent adnak hozza szepen lassan a meglevohoz. Nem csak az emberek igenye alakul mestersegesen, hanem van ahol a technologia nem koveti eleg gyorsan az igenyeket es az emberek azert is vesznek ujabb keszulekeket, mert a korabbi meg nem tud eleget. (sajnos sokszor az ujak sem annyira okosak amennyire kellene)
ps: En jopar eve hasznalok egy 14 ezer forintos buta telefont, internetezni lehet vele (sajat bongeszoje van), fotozni is lehet vele egy 10 eves digitalis gep szinvonalan (1200p-s felbontasban). Videokat viszi, a kijelzoje olvashato napfenyben is, bar kezzel kell utanna allitani a fenyerot. A navigacios rendszert nagyon ritkan hasznalom, de mukodik a nagy semmi kozepen is, ezt teszteltem. (akkor mondjuk epp jol jott) Nem 1 Ghz-es, nem amoled-es, de nagyjabol minden mukodik rajta. Beszelni is lehet rajta, a hangminoseg is jo, bar en vezetekes headset-tel szoktam hasznalni, mert faj a fejem a keszulekektol. (az alacsonyfrekis gsm reselesi frekvencia zavar) Cserebe elerheto marad a tobbi funkcio (pl. jegyzettomb) mikozben beszelgetek. Mindezt egy olcso es butanak tartott sony-ericsson tudja. (es most nem beszeltem az utolag telepitett szoftverekrol)
Milyen telefon az amit legkozelebb el tudnek fogadni: Tudja mindazt amit a mostani, de jo lenne par desktop alkalmazast is hasznalni. (ezek hianya miatt nem hasznalom a mostanin sem a kulso monitor/billentyuzet csatlakoztatast) Elfogadnek vegre egy integralt 3D-s kamerat (utoljara meg mikrofilmes valtozatban lattam ilyet, japanban mar kaphato a nintendotol ilyen rendszer). Aztan milyen lenne a kovetkezo utani? Johetne az elobb altalam emlitett 3D-s hud is elobb utobb, esetleg kiegeszitve egy motion capture rendszerrel, hogy a 3D-ben lebego vezerloelemeket meg is lehessen eriteni (nintendo wii technologia), vagy ujjmozdulatokkal lehessen gepelni. Szoval igeny lenne, csak gyozzek kovetni a profitorientalt cegek.
Egyebkent a lo tenyleg elvisz A-bol B-be es a pergamen is jo adatrogzitesre. Ha nem lenne mas, talan az igenyeink sem lennenek e folott, de valakinek mindig eszebe jut par jo otlet es onnantol van igeny is...
"internetböngészõ, lehessen rajta e-maileket olvasni stb, erre tökéletesen megfelel egy sok éve is 10k alatt dobált alaptelefon is"
Napersze, mert egy fosadék low-end nokián futó Opera Mini GPRS-szel is hozza azt a böngészési élményt, mint a mostani csúcskategóriás, 1 GHz-es, AMOLED kijelzõs androidos telefonok.
Igen én is szeretnék luxustermékeket venni! Azután mindig átgondolom, hogy mégis mire van szükségem, és lemondok róla. A marketingesek azért dolgoznak, hogy elhitessék velünk, hogy nekünk erre van szükségünk! Nagy különbség van a kettõ közöt. Sok dolog nélkül megvagyok, mert abszolút nem is használnám ki. Vagy csak legyen azért mert csillog-villog? Vagy azért legyen, mert a szomszédnak is ilyen van? Nem érdekel! Csak fel kellene fogni!
Sikerült vennem használtan egy 3650 HD kártyát, csak a ventije nem mûködik. Ezzel így megy a 720p, egyelõre elég ez is. Csak a vicc, hogy nem találtam még rá kompatibilis hûtõt. Bementem egy boltba, ajánlgattak egyet, mondtam nekik, szereljék is fel, mert ha mégse jó, akkor dobhatom a kukába. Aztán nem sikerült neki, s meg volt sértõdve, mikor mondtam, hogy így nem veszem meg.
A nem profitorientált cégekbe meg profitorientált cégek tolják a lóvét, alapkutatás támogatása címén. Ennek meg is van az eredménye, lásd pl GMO kutatás területén 2 azonos tudású prof homlokegyenest mást fog mondani attól függõen hogy az õ laborját finanszírozza-e egy GMO cég vagy sem.
Sokkal kevesebbet fogyaszt, nagyobb a hûtési teljesítménye, vannak kényelmi funkciói, nem egy fehér kocka hanem a konyha dísze - soroljam még? Lehet, hogy neked nincs rá szükséged, de igényt keltettek, és sokan úgy érzik hogy most már igénylik ezt.
A generikus gyógyszer már másik téma, a gyógyszergyártásban kõ kemény kartellozás folyik, szóval a generikus gyógyszer se olcsó már. Nem véletlen hogy az irtózatos kiadásokat generáló egészségügy szinte teljesen állami csöcsön lóg, a nyereséget termelõ gyógyszergyár meg magánkézben van (ha lenne állami, a többiek éhen halnának).
Azért én ebben nem vagyok olyan biztos. Magyarország "termeli" fél európa orvosait, és fél európa ezért nem fizet egy kanyit se nekünk. Egy orvos képzése 10 milliót üti bõven, és a végzõsök 90%-ának az elsõ munkahelye már külföld (nyelvvizsgát nagyrészt svéd nyelvbõl tesznek, lehet utána nézni). Gyárak meg vannak, ott van pl az Audi, az is csak morzsákat perget nekünk, a nagy haszon megy németeknek. Vagy akár a "magyar" telekom, vagy a MOL - amely szintén nevében magyar csak, tulajdonosai már rég külföldiek. Persze Kína viszonylatában még durvábban kijön a különbség, meg ugye nem csak ország szintû bontásban igaz ez a termelõ-fogyasztó bontás, hanem országon belül is. Az meg hogy rengetegen foglalkoznak az eladással és kevesen a termeléssel az nem volna baj, hiszen pont ez az, amivel egy következõ túltermelési válságot megelõzünk. Lehetne persze napi 2 órában is korlátozni a munkaidõt, esetleg 35 évre levinni a nyugdíj korhatárt, mert a kapacitás már megvan ezekhez. De szerinted ki tartaná ezt be? Mármint munkavállalókra gondolok - ki lenne az, aki 35 éves kora után egy keresztbe szál szalmát nem tenne, mert õ már nyugdíjas?
hát sajnos igaza van az öregnek, én magamon is tapasztalom, hogy néha olyan dolgokba belehajszolom magam (többek közt a divatnak köszönhetõen) amire igazából hót nincs szükségem. Nemrég vettem a szolgáltatómnál egy okostelefont az eladó azt monda mikor átvettem a cumót, hogy izgalmas pár hónapnak nézek elébe annyira jó :D . Háát hazavittem 1 - 2 napig lelkesen nyomkodtam, fosbook, gmail, meg minden telóról mert az hüde menõ. De mára már játékgépre vissza lett fokozva mert a kvarc játékokat frankó kiváltja amúgy semmi másban nem látom hasznát (de egyszer vidéken használtam a térképeket). Amúgy a telefonkönyve egy fos amibe természetesen kezdõ adroidosként bele pakoltam az összes gmail címemet meg még valahogy a fosbokot is oda kevertem. Így lett egy totálisan használhatatlan szar telefonkönyvem. Sebaj ezt a részét újra konfiguráltam most már se gamil se fosbook nincs benne. Mégis a telefonkönyve nem jobb mint a régi gagyi telefonomnak amivel szépen gyorsan lehetett telefonálni. Pár hónap után elmondhatom nekem totál hülyeség volt okostelefont venni. De ha ezt a telefon vásárlás elõtt kérdezi valaki 1000 + 1 okot tudtam volna miért kell nekem. Tanulság volt és megfogadom ilyen többet nem lesz :D De aztán megint veszek majd valami hót felesleges dolgot mert elhitetik velem, hogy arra nekem szükségem van :D
Nem CSAK a profitorientált szervezetek fejlesztenek, viszont egy profitorientált szervezet szinte kivétel nélkül csak olyasmit fejleszt ki, amibõl profitja van. (Ennek súlyos következményei vannak, még ha elsõre nem is érthetõ, hogy mik ezek.)
Nem igaz, hogy a kihasználtság miatt tartanak rövidebb ideig a "tartós" fogyasztási cikkek. Pl a hûtõszekrény: mivel tud többet, mint 30 éve? Semmivel! Mégis elromlik pár év alatt. Vagy a már említett gurulós szék.
És igenis gond, hogy olyasmiket gyártanak, amire nincs szükség. Vegyük például a generikus gyógyszergyárakat: Egy cég kifejleszt egy gyógyszert. Lejár a szabadalom liszensze, elkezdik gyártani más cégek is: 4-5 gyár gyártja ugyanazt a gyógyszerhatóanyagot. Persze ez jobb nekünk,, fogyasztóknak, mert olcsóbb 20-30-100 forinttal, ugye? De ezért fel kell húzni 4 másik gyárat, feleslegesen, rengeteg nyersanyag, energia kárbavész. Semmivé válik, mert új érték nem képzõdik. Rengeteg erõforrás szintén kárbavész a marketingre, stb.
A mi 100 forintos spórolásunknak a környezet látja kárát.
És ez csak egy példa volt, rengeteg ilyen van!
Magyarország egyértelmûn fogyasztó és nem termelõ ország, errõl a szocialisták tehetnek, hogy megszûntették a gyárakat a külföldi tõke miatt. Itt mindenki elad és nem termel semmit.
Ki fejleszt? Profitorientált cégek. Nem pedig jótékonysági szervezetek. Még jó hogy a profit vezérli a fejlesztést, nem pedig az hogy nekünk jobb legyen. A profitorientált cég pedig igényt teremt akkor is ha az az igény nem létezik. Ez nem feltétlenül rossz, mert volt idõ, amikor nem volt személyi számítógép, így igény se volt rá. Megcsinálták az elsõ megfizethetõ PCket, de marketing nélkül a kutyának se kellett volna, hiszen nem volt rá igény. Teremtettek igényt, eladták a portékájukat, és most mindenki boldog, mert van személyi számítógép. Ha egy profitorientált cégnek van egy ötlete, mittomén automata herevakaró szék, akkor elsõ körben igényeket mér föl - ahogy tud. És ha úgy látja, hogy ez eladható, akkor indul a konkrét fejlesztés, gyártás, marketing. Akkor már nincs megállás - ha nem megy annyira mint elképzelték, akkor jön még 3 méter marketing, a csapból is ez fog folyni. Az okostelefonoknál is ez a helyzet: ha már oprendszereket, alacsony fogyasztású chipeket, tökömtudja mit kifejlesztettek, amiket jóformán csak ezekben a szarokban lehet használni, máshol nem, akkor már nincs visszaút: toljuk a marketinget amíg az a büdös átlagember úgy nem érzi hogy szüksége van rá.
Azért azt ne feledjük: alapvetõen azt könnyû eladni, ami jó. Vagyis direkt szart senkinek se érdeke kitalálni, fejleszteni, mert annak az eladásával csak a szopás van. A gond nem is erre van szerintem, mert ez egy mûködõ modell - emiatt nincs olyan túltermelési világválság, amilyen a XX. század elején volt. A probléma inkább ott van, hogy a jelenlegi gazdasági modell elfedi az emberek valós teljesítményét - nem az alapján kapja meg a javakat, hogy mennyit termelt, hanem mindenféle másodlagos dolgok szerint (pl hol lakik, milyen erõs az adott ország hadserege, meg ilyesmik alapján). Vagyis a világ fel van osztva termelõkre és fogyasztókra (ország szinten is), ami nem tûnik fenntarthatónak. Mondjuk erre egyébként se volna szükség, csak hát ugye mindig vannak éhes és erõszakos országok, akik széjjelb.sszák a relatíve jól mûködõ világrendeket.
Nemrég vettünk 4:3-as monitort ismerõsnek. Van az, tessék keresgélni!
A könyv címe nagyon tetszik, a greed ugye a hét fõbûn egyike.
Nagyon sokáig egy Nokia 2610-esem volt,ami egy nagyifon jellegû telefon, 3 hónapja vettem egy jajdeokostelefont (18 év alatt ez a 3. telefonom), nem mondom, h teljesebb életet élek, de csak kényelmesebb mondjuk felkelés után a meleg takaró altt, az ágyból elolvasni a híreket. De ugyan úgy lehetett élni egy fapados telefonnal is, ami nem meglepõ.
A telóknál a sávszélt spórolják ki a hangátvitelbõl. Ha jó a kapcsolat, egészen jó a hangjuk is, legalábbis beszédre (amire valók). Koncertfelvételre meg nem teló való.
"..a telefonalas hangminosege, meg a 150 eves, analog, szenmikrofonos telefonok szintjen van, vagy gyengebb."
No, pont a számból vetted ki a szót. Egy kisujjnyi webkamerába olyan mikrofont raknak, amiben egy elég érzékeny kondenzátormikrofon van, ami 30-tól 12 kHz-ig átviszi a frekvenciatartományt, plusz még egy kompresszor is bele van zsúfolva, ha halkan beszélünk felerõsítse, ha hangosan, lehalkítsa. Mindez természetesen a kamera mellett, ami mondom: kisujjnyi méretû. Mi a francért nem lehet egy ilyen hangátvitelt megvalósítani a mai telefonokon. Tényleg úgy szól, mint a szenes mikrofonok, de legalább jó torz. Borzalmas.
És még ezt nevezik smartphone-nak. Hát, ha még ennyire sem képes, akkor annyira szvsz nem okos.
sanyicks: "hegeszt"; "hegesztés" – bocs, de kiszúrja a szemem... "hegg" szó nincs a magyar nyelvben. Van viszont "heg". A begyógyult seb. Ami behegedt. Nem "beheggedt".
vót eddig 2 gurulós székem, a gép elé... olyan jól meg vannak csinálva... minden nagy terhelésû részén rideg mûanyag van, vagy vékony heggesztésû fém. Egyiknél egyszercsak 1 év után ez a heggesztés szétpattant. Meg lett heggeszve, fél év múlva erre kitört a fém mellett a mûanyag kerekes rész. Találtam kompatibilis kereket, majd fél év múlva széttört az egész 5 ágú keréktartó alváz a tövében mert az is mûanyag volt. A másiknál meg szintén az ülés alatt tört szét a heggesztés... Ja és 80 kg vagyok, tehát nem is kapott extrém terhelést...
Na és nem csak a székeket gyártják így, mindent így gyártanak. Amit esetleg nem így mert nem kap terhelést, vagy nincs rá lehetõség, abban meg folyton jönnek a "modernebb"ek hogy lecseréld.
"Gyakran gond az,hogy az adott termék mindenféle dolgot tud,amire nincs szükség viszont azt a funkciót ,amire kitalálták és a neve is utal semmivel se tudja jobban,mint elõdjei, esetleg még el is marad tõlük.."
Ja lassan mar szuperszamitogepeket hordunk a zsebunkben, 30 megabites internet eleressel, a telefonalas hangminosege, meg a 150 eves, analog, szenmikrofonos telefonok szintjen van, vagy gyengebb. Szoval elmennek a picsaban a gyartok, meg telefontarsasagok.
Az embereknek szar az eletuk boldogtalanok, es targyak birtoklasaban, szerzeseben szeretnek megtalalni a boldogsagot. Megveszi az uj mobilt, es akkor ket hetig elegedett, de utanna pont olyan uresnek erzi magat mint elotte, es mar keresi az uj targyat amivel majd par napra megint feldobhatja magat. Mint a kabitoszer, egyre tobbet egyre gyakrabban.
Ezt a gondot meglehetne változtatni, ha MINDEN anyagot, amit felhasználnak gyártás során újra hasznosítható, de legalábbis 90%-ban. Ma nem ez van. Pl. okáét elektronikai cikkek. Annak max 50%-át tudjuk újra hasznosítani. Ezt kellene megváltoztatni és akkor tök mindegy, hogy most 2-3 évente újat veszel... Amíg ez nincs megoldva addig marad a környezet rombolás...
A régi cuccok sokkal kevésbé voltak kihasználva, vagy másképpen fogalmazva "volt bennük anyag".
Ennek van pozitivuma is meg negativuma is. Pozitivum: sokkal tovább birja, mivel nincs annyira túlterhelve arányában nézve. Hátránya: sokkal drágábba került.
Konkrét példánál maradva: az elsõ 486-os gépemen a processzor hütõ egy kb. 3 centiméteres ventillátor volt és gyakorlatilag hütés nélkül is tudott müködni. Ja és 100 MHz-es volt a proci.
A mai gépem processzora majdnem ugyanakkora méretü, viszont 2 GHz-en megy, a hütöventillátor kb. 10 centis és hütés nélkül egy pillanat alatt elfüstölne.
Tehát miközben a processzor fizikai mérete alig változott, teljesitményben 20x a változás (ha csak a megaherzeket vesszük, a többirõl nem is beszélve).
Vajon melyik fog hamarabb tönkremenni? Viszont a 486-os a többszörösébe került mint a mai gépem.
AGP-re is van erõsebb kari, pl. HD3650, igaz PCIE-s társánál valamivel drágábban.
Egyébként ez ellen tök egyszerû védekezni, nem kell megvenni a sok szart, amit le akarnak nyomni a torkunkon. De sajnos néha muszáj. Pl. irodába kellett vennem monitort, hát nemhogy 4:3-as sincs már, de még 16:10-es sem, a szar SIS integrált VGA pedig baszik vinni az 1920x1080-at.
Ajánlom az ürgének, magyarázza ezt be a sok tizenéves kis pöcsnek, hogy ne cserélgesse a hülye telóját évente. De ha a padtársának már új van, neki is kell. Én sosem voltam "majmoló" típus, nekem SE K750 van, másnak LG Optimus, és mégis ki a **** érdekel??? Nekem elég ez. Unokaöcsém is múltkor leszarozta a netünket, mert csak 4 Mbites, neki meg 15. Ja de nekem legalább játékra alkalmas a gépem (pedig nem csúcstechnika), nekik meg egy régi P4-es + egy új 120 ezres notebook van csak, és utóbbin akad a FIFA11, a másikon meg be sem indul, hehe...
Teljesen igaza van. Ajánlom Végh László mûveit (a Debreceni egyetemen tanít). Õ sem "magasan az átlag színvonal fölött él". A fogyasztói társadalom az, ami miatt fenntarthatatlan a jelenlegi életvitel. Mert évente kell jobb-és-jobb mobilt venned, mert ha a régi elromlik (ami 2-3 év alatt maximum be is következik), akkor nem tudsz olyat venni, csak nagyobb tudásút, még akkor is, ha fogalmad sincs róla, mi a bluoetooth, vagy wap. A régi dolgokat használatra tervezték, akár évtizedekig mûködtek a régi TV-k, hûtõk, stb, a maiak 2-3-4 év után elromlanak, vehetsz újat, jobbat, szebbet, mert javítani már meg sem éri, többe kerülne.
Példaként: õsrégi számítógépeket használnak (talán 2.86-t, de nem akarok hazudni) idõsárásmegfigyelõ állomásokkként, a szabadban vannak, és már 2-3 évtizede mûködnek folyamatosan, megállás nélkül! Egy mai PC meddig bírná?
"Jó példa erre, hogy az okostelefonok esetében az egy évvel ezelõtti készülékeken futó szoftvereket a gyártók már nem frissítik, hanem inkább új modelleket dobnak piacra helyettük. "
Hát az annyira nem érdekes, hogy nem nagyon frissítik, de amíg van rá igény, addig a külsõs cégek támogatják, de most mire is kell az embereknek okostelefon (mivel magyarázzák?), legyen rajta internetböngészõ, lehessen rajta e-maileket olvasni stb, erre tökéletesen megfelel egy sok éve is 10k alatt dobált alaptelefon is (www.youtube.com/watch?v=ZhCVeUlJHls) akinek ennél évrõl-évre több kell, az tényleg luxus/pazerlás kategória. Mellesleg még magyar fizetésbõl sem nagy pénz egy komolyabb androidos mobil, és akinek tényleg igénye van rá, az vesz egy komolyabbat, csak ebbõl gyakran az lesz, hogy évente vesznek új telefont, kétévente új netbookot, kétévente új asztali gépet, három évente új TVt generációnként két asztali konzolt és egy handheldet (nyugaton erre jut) és ez a nem mindegy.
"ne csak a 720p, hanem fullhd filmet is tudjak nézni"
Azért ez nem egy olyan igény, aminek teljesülése nélkül ne tudnál élni.
Ennek az öreg Braunnak egyébként 99%-ban igaza van.
A felesleges fogyasztás egyik paradoxona egyébként az is, hogy akik a CO2 kibocsátás csökkentésérõl papolnak (és közben az atomenergia ellenes terroristaszervezeteket is támogatják a háttérbõl) ugyanazok, akik a tényleg teljesen felesleges fogyasztásból a legnagyobb profitokat zsebelik be.
Egy rakás ember meg fátyolos szemmel és tudattal hisz nekik
Az informatikában látni a legjobban a profit alapú fejlõdést. Új foglalatok, amik nem kompatibilisek visszafelé. Nekem van egy AGP-s rendszerem, de ha kicsit gyorsítani akarnék, hogy ne csak a 720p, hanem fullhd filmet is tudjak nézni, ott kezdõdik, hogy akkor új alaplap, proci, amibe viszont a régi videokari nem megy bele, se a memória. Persze ha kicserélem egy vagyonért az egész gépet, akkor meg ott vagyok, hogy ki se használnám szerintem. Úgyhogy számomra az luxus lesz :)
Az egyik nagyon nagy baj (talán a legnagyobb) az az, hogy az ilyen véleményeket, mint "de szemetek és elpuhultak vagyunk, mert luxuskörülmények között akarunk élni" OLYAN EMBEREK B***ÁK A POFÁNKBA NAP MINT NAP, AKIK MAGUK MÁR MOST IS MAGASAN AZ ÁTLAG FELETTI SZÍNVONALON ÉLNEK
Azt én is visszataszítónak érzem, amikor feleslegesen vásárolunk félévente új és új még csillogóbb szarokat.
Csakhogy az emberek TÖBBSÉGE -- a normális többsége -- nem felesleges luxusra költ. (Én például szeretném befejezni a garázst, hogy a 7 éves astrám ne a szabad ég alatt rohadjon, meg de jó lenne, ha az egész házat fûtenénk, és gázzal, és nem spórolnánk, mert akkor -- többek között -- nem kellene naponta megágyazni reggel és este.... szóval ez csak konkrét példa akart lenni, hogy hogyan alakul ki a valós igény... NEM a reklámokból!!)
Jelesül fel tudnám hozni a németjuhász kutyáimat:
A jeges-fagyott betonon is elfexenek ha kell, havas-esõben és szélviharban, kibírják... DE ha tehetik rohannak be a meleg szobába és alszanak puha paplanon, párnákkal, ágyon, vagy kanapén. Képesek órákat dögleni így és láthatóan baromira élvezik. Ha egy ÁLLAT, aki nem ember, nem "vezették meg", képes így élvezni a luxust, fenntartások nélkül, akkor kár is vitázni arról, hogy milyen genyák vagyunk mi emberek, hogy luxusra költjük kicsinke vagyonkánkat.
Nodekérem! Az alapigényeinket ma már nem probléma kielégíteni. HA van mit ennünk-innunk (és már ezen a téren sem szorulunk spórolásra), télen nem fázunk, van hol aludnunk, van angol-wc, tudunk tisztálkodni és van világítás, ha sötét van, akkor mi jöhet még?! Ezenfelül minden luxus és maximum a szintjét lehet megkérdõjelezni, de ez baromira viszonylagos. Jómagam pl. hájtekre nem sajnálom a pénzt, de pl. ruhára, drága ételre, utazásra, sportra, "élményekre" igen. Van aki meg másra szórja el a pénzét, pl. extrém sportokra.
Evvan, az ember szereti a luxust és aki mégsem vágyik rá (így-, vagy úgy), azzal valami nincs rendben már.
Az tény, hogy nyilván a fejlõdést erõszakkal tolják elõre a cégek, node ezzel egyben munkát is adnak a nyomorult embereknek, akik ebbõl élnek. Persze ez egy értelmetlen mókuskerék, de a fogyasztói társadalomból már nem lehet csak úgy kiszállni. Túl mélyen belénk kondícionálták a fogyasztás-hitet. :D
Jó lenne egy új, szabad világ (lásd. Star Trek csillagflotta elvei), de az emberek nagyon nem így mûködnek perpé...
Nem véletlenül nem használok okostelefont - megvagyok a "régi" Nokia 1100-asommal. A RZR meg ott maradt a szekrényben. Nekem csak telefonálásra, (ébresztõ)óraként, és néha SMS-re kell a telefon. Játszani, internetezni, zenét hallgatni, videót nézni stb. nem telefonon akarok. Fényképezéshez meg vettem egy 12 megapixeles középszar Olympust, ami funkcióiban valóban a fényképezést szolgálja.
Isten hozott a fogyasztói társadalomban:) Egyébként egyet kell értenem. Gyakran gond az,hogy az adott termék mindenféle dolgot tud,amire nincs szükség viszont azt a funkciót ,amire kitalálták és a neve is utal semmivel se tudja jobban,mint elõdjei, esetleg még el is marad tõlük..
Informatika és tudomány
