Hogy érted azt, hogy 480 millió évvel? Mi az, hogy 480 millió év? Én ezt sajnos nem tudom értelmezni. Én túl maradi vagyok, nekem ahhoz, hogy egy idõt értelmezni tudjak, kell egy hely, és egy sebesség, ahonnan nézve 480 millió év.
Sosem fogom megérteni hogy egy kép alapján ami számomra egy kék paca, honnan tudják megmondani csak kb.-ra is hogy mikor keletkezett....! Mindenesetre érdekes...
Na ezt most nem igazán értem, de mivel alapjában véve rossz az állítás, kérdés mert klasszikus mechanika nem mûködik jól és én arra alapoztam a feltevésemet. Másképp: A cikkben említett galaxis 13,2 milliárd fényévre van tõlünk, 480 millió évvel az õsrobbanásnak nevezett folyamat után kezdett a látható tartományban sugározni, (vagy lehet hogy nem is láthatóban). Szóval ezt azt jelenti hogy: 1. 125,4 millió examéterre van. 2. 13,2 milliárd évvel ezelõtti folyamatokat észlelünk 3. 480 millió évvel az Õsrobbanás után keletkezett. Nekem ebbõl az következik hogy 480 millió év alatt a képzeletbeli õsrobbanás helyétõl ~125,4 millió examéterre került(13,2 milliárd fényév).
Innen a Földröl ha elnézünk tetszõleges irányokba akkor a legtávolabbi objektumok amiket láthatunk ~13,2 milliárd fényév távolságra van tõlünk(?), nyilván nem alkalmazható a klasszikus mechanika ilyenkor mert hamis eredményt kapunk ha megnéznénk hogy milyen messze van a két általunk legtávolabbinak mért test, ami méghozzá 13,2 milliárd éve volt ott ahol most látjuk, szóval alig néhány szám millió évvel az Õsrobbanás után már 26,4 milliárd fényévre volt egymástól a két objektum. Magyarázható relativisztikus mechanikával vajon?
A végtelen bizonyítására - matematikai logikával - ajánlom figyelmedbe Gödel nemteljességi tételét :) - csak azért röhögök mert nem elõször ajánlom figyelmébe a tisztelt fórumozó társaságnak és ráadásul Gödel nem is a végtelen bizonyítására alkotta, hanem a princípia matematika megdöntésére, mely kísérletet tett a logika önmagát igazolására (természetesen itt is a matematika nyelvén beszélünk azonban ne feledjük a logika mint olyan legnagyobb tudományágának talán jogosultsága is van erre az elõjogra ti. a logikáról "legérvényesebben" beszélni, õ utána jön a filozófia és pszichológia amikrõl már lerí, hogy szubjektívek, azonban a végtelen bizonyítja a matematikáról is ezt) - de hogy kiderüljön mért is a te hozzászólásodra reagálok elmondanám, hogy nincs olyan, hogy nem volt idõ, és mivel nem akarok hosszabb fejtegetésbe kezdeni, csak annyit írok még, hogy a végtelenben a végtelen idõ is csak egy paraméter, amit végesnek, vagyis kezdeti nem létezõnek csupán az emberi butaság tud elképzelni, mely szintén végtelen, ahogy maga Einstein is deklarálta :)
Ez elképesztõ érdekes! xD Mi az, hogy nem volt idõ? Minden változásnak van valami vetülete idõre nézve is, nem? Ha nem lett volna idõ, akkor semminek sem lett volna ideje változni és most is csak semmi (sem) lenne, nem? xDDD
Egyébként mibõl gondolják a tudósok, hogy a tágulás üteme gyorsul? A viszonylag távoli objektumokhoz képest a közelebbi szuperhalmazok gyorsabb ütemben távolodnak, mint ahogyan "kellene"? Mert hogy most épp mi van az univerzum általunk egyáltalán belátható részének másik végén arról fingunk sincs. A nap is kihûl, mire onnan bármiféle fény ide elér...
A szimmetria a homogenitáshoz hasonlatos fogalom, szimmetria nélkül nincs asszimmetria, mint hogy homogenitás nélkül nem értelmezhetõ az inhomogén sem. A homogén inkább tükrözi a semmit, mint az inhomogén, ekként beszélhetünk a végtelen kezdeti szimmetriájáról, mely megbomlott és a semmibõl lett valami.
A doppler effektus éppen arról szól, hogy a távolodó objektumról érkezõ hullám frekvenciáját az álló alacsonyabbnak érzékeli. Ez pontosan olyan, mintha (lehet hogy nem is csak mintha) a hullám lassabban haladna. Például a vízben a hang gyorsabban terjed, mint a levegõben, és annál inkább minél nagyobb a víz nyomása. Ezért a mélytengeri búvárok egy viszonylag mély hangot is csilingelõnek hallanak. ez a fordítottja a jelenségnek. (illetve, ha azt tartanánk normál hangnak, akkor a levegõben lassabban terjedõ hangot neveznénk mélyebbnek) Ha a közeget nem vesszük figyelembe, akkor a távolodó hangforrás frekvenciája, vagy a lassabb hang frekvenciája között nincs eltérés, ha a két hatás azonos mértékben torzít.
Nade honnan ered a zuniverzum asszimetriája? Ha létezne világmindenség, annak szimmetrikusnak kéne lennie, mert az szép, nem?
Szerintem pedig lehet tudni hogy a tágulás vagy lassulás miatt kell több idõ a fénynek. Ugyanis a távoli objektumokból (amik gyorsan távolodnak) érkezõ fotonok hullámai szépen "kilapulnak" ettõl pirosak ez pedig a távolodás nem pedig a lassulás velejárója.
Miért nem lehet szerkeszteni a fórumot? Helyesen: ami pedig hamis eredményt is okozhat.
Elfogadom! Hibás volt a feltevésem. De, ha tér növekszik, és minden objektum között azonosan, akkor ez nem vehetõ észre, mert amivel mérsz is növekszik. Vagyis ha a fénnyel mérsz és azt tapasztalod, hogy a fénynek több idõre van szüksége, akkor az megállapíthatatlan, hogy ezt a tér növekedése, vagy a fény lassulása okozza-e. Mert azt még most is fenntartom, hogy a csillagokból érkezõ fotonok sebességét még nem tudták megmérni. (tükör nélküli mérés nincs, ha egy fotont észlelsz, utána már nem az a foton többé). A Föld légkörében meg természetes, hogy minden fény azonos sebességgel halad. Hiszen a vízben is más a fénysebesség, a levegõben is és a légüres térben is. Ha egy közeg megtudja ilyen mértékben változtatni a fény sebességét, akkor semmilyen helytálló következtetést nem tudunk arról levonni, hogy vákumban állandó-e a fény sebessége. A világûrben pedig nem végeztek el még olyan mérést amely közvetlenül és pontosan megmérné a csillagokból érkezõ fény terjedési sebességét. Csak közvetve, ami nem pedig hamis eredményt is okozhat.
Valóban sok fizikus és kutató fõleg a régebbiek közül nem volt és ma sem ateista, de én nem is róluk beszéltem, hanem úgy általában az ateistákról. Ha idõ nem is volt az õsrobbanás elõtt ez logikus, de más lehetett amit nem ismerünk, lehet nem csak az általunk ismert lineáris idõ létezik, sokszor a mai qvantummechanika kísérletek is sértik az ok okozati viszonyt, szóval az idõ egyáltalán nem valami atom stabil dolog, sebességgel növekedésével lassul például. A húr elméletnél is kellett egy kezdõ energialöket vagy akarat nevezzük aminek akarjuk, semmibõl nem jön létre valami mert sérti az energiamegmaradás törvényét, ergo az Univerzum elõtt ha nem is volt a mi értelmünk által behatárolható létezés de valaminek lennie kellett vagy talán még most is van.
Nem, mert az idõ nem emberi fogalom. A húrok állapotot váltanak, és az állapotváltás érzékelése az idõ. Ha egy részecske mozog, akkor azért lassul benne az idõ, mert a szomszédos hurra az információ átvitelekor nem zajlanak le benne belsõ folyamatok. Ha a fénysebességet eléri, akkor csak vándorol a hûrokon, míg "benne" nem történik semmi.
Hibás a logikád. Minden olyan pont, ami elég meszse van egy teszõlegesen kiragadott pontjától az univerzumnak, az a fénysebességnél gyorsabban távolodik a tetszólegesen kiragadott ponttól. A logikus megoldás erre az, hogy az Univerzum minden pontja része az õsrobbanás középpontjának. Tehát a robbanás nem kifele dobta az anyagot, hanem a tér tágul, magával sodorva a benne lévõ anyagot, azaz a tér nem kifelé robbant, hanem befelé sokasodott.
A legszemléltetõbb példa, hogy egy monitoron a pixelek száma nõ, de a részecskéket jelentõ színes pixelek száma meg nem. A légüres tér pedig a fekete pixeleknek felel meg. Egyszerûen a monitor ugyanakkora marad, de két színes pixel között egyre több fekete lesz. A pixelek is kisebbek lesznek, de mindegyik ugyanúgy lesz kisebb, így egymáshoz képest ezt nem tudják érzékelni.
Nem azt kérdeztük, hogy mennyi idõs az univerzum, hanem hogy mi volt elõtte. Mellesleg az idõ csak egy emberi fogalom, ami egy ok-okozati összefüggést takar ami független attól hogy az univerzum éppen milyen állapotában leledzik.
A kérdést pedig megvilágítom egy példával:
Mi volt a születésed elõtt egy évvel? Erre a te válaszod az lenne, hogy elõtte nem volt semmi, mert onnantól keletkeztél hogy megszülettél. De azért azt csak belátod, hogy attól még valami az elõtt is volt hogy te megszülettél.
Az univerzum elõtt kellet hogy legyen valami, mivel ha nem lett volna, akkor az univerzum sem keletkezett volna. Lévén nincs meg az ok-okozati összefüggés.
Jók a meglátásaid, de félúton megálltál. Ha a rendszer részeikén nem lehet értelmezni a rendszeren kívülit, akkor miért képzeled azt, hogy volt elõtte idõ? Én azt gondolom, hogy az idõ a robbanással jött létre, így értelmetlen az elõttrõl beszélni. A mi volt, az nem idõ volt, nem tér volt, nem anyag vagy energia volt, hanem valami olyasmi, ami kívül esik a fogalmi rendszereinken kívûl. Az idõ meg bele tartozik a fogalmi rendszereinkbe, ezért sántít az érvelésed.
"Én is megpróbálok egy hasonlót feltenni: ha az õsrobbanás nem egy termodinamikai értelemben vett robbanás, hiszen 1.) nem anyagi részek, atomok molekulák, atomi részek, röppenek szét (legalább is kezdetben) 2.) a tágulás nem a kis helyrõl kiszabaduló részecskéket jelent, hanem a tér növekedését, ami azt jelenti, hogy elvileg minden részecske között növekszik a tér a köztük ható erõk ellenére.
Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvetõ dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az elsõ bekezdés helyes meglátás. A második bekezdésedre a válasz pedig az, hogy de igen. Maga a tér olyan elemi részecskék (húrok) egybekapcsolódása, amely részecskék felveszik az általad észlelt anyagi részecskék és energia kvantumtulajdonságait. Tehát, ha egy részecske mozog, az csak annyit jelent, hogy a tér egymással kölcsönhatásban lévõ húrjainak egyikérõl átugrik a kvantumtulajdonság a "szomszédos" húrra.
Tehát képzeld el, hogy az univerzum egy LCD kijelzõ, az elemi részecskék meg színes pixelek a fekete háttérben. Nem maga a színes pixelek mozognak, hanem az egyik pixelen eltûnik a szín, a szomszédoson meg megjelenik. A tágulása az univerzumnak meg azt jelenti, hogy nõ a felbontása a kijelzõnek, de a színes pöttyök száma nem.
"Nem értelmetlen a kérdés, csak nemvalószínû hogy meglehet válaszolni,ilyenkor azért elég nehéz dolga van az ateistáknak, nem bántásból mondom, csak tény. Egy ilyen csodálatos alkotás mint az Univerzum nem keletkezhet csak úgy a semmibõl, de ez csak a személyes véleményem, ki miben hisz, mert, hogy az õsrobbanás elõtt mi volt az végül is hit kérdése(és itt nem vallási hovatartozásra gondolok) és-vagy filozófia."
A legtöbb nagy fizikus nem volt ateista. De megint feltetted sokak kérdését, hogy mi volt elõtte. Értelmetlen a kérdés, mert az idõ is az õsrobbanással keletkezett. Az univerzum elsõ pillanata maga az õsrobbanás volt. Az Univerzum nem végtelenül idõs. Nem volt elõtte. Az Univerzum kora véges.
Megint tudatlanságomat bizonyítom a következõ kérdéssel: Mi a tágulás középpontja? Vagy minden távolodik mindentõl? De akkor meg miért ütköznek galaxisok? Miért nem mérhetõ a tágulás a naprendszerünkben?
Valahol a hozzászólások elsõ felében már leírták a válasz lényegét a kérdésedre arra a kérdésre válaszként amit én tettem fel. Ha jól értelmeztem hasonló lenne majd a lényege. A világegyetem minden pontja folyamatosan távolabb kerül az összes többi ponttól, ami pedig azzal jár hogy két pont minél meszebb van egymástól annál nagyobb távolodást fogunk érzékelni. Képzelj el egy lufit amin pöttyök vannak és jelölj ki egy pöttyöt. Mérd meg a kijelölt pötty távolságát az összes többitõl majd fújj bele mondjuk 10 sec ig levegõt és mérd meg újra a távolságokat. Ki fog derülni hogy azok a pontok amik távolabb voltak egymástól meszebbre kerültek, jóval nagyobb sebességet értek el mint mondjuk két szomszédos pötty egymáshoz viszonyított sebessége. Na most ha a világûrben kijelölsz 2 (A és C)pontot amik olyan messze vannak egymástól hogy a köztük lévõ távolság gyorsabban nõ mint a fénysebesség akkor A pontból semmiféle infót nem nyerhetsz C pontról. Viszont ha a kettõ közé félútra felveszel egy B pontot akkor onnan eljuthatnak fotonok A és C pontból is, viszont ha egy foton már eljutott C bõl B be akkor ugyan az a foton miért ne juthatna el már B bõl A ba? Pedig C és A között a távolság növekedése nagyobb mint a fénysebesség. Én ezt nem értem.:) A kérdésedre a válasz pedig ha A ból látjuk B-t és B bõl C-t attól még az A-B B-C távolodás lehet azonos mértékû de A és C távolodása pont kétszeres lesz (ha B félúton van) én úgy képzelem el mintha A és C is B tõl távolodna B pedig egyhelyben marad.
"nagy valószínûséggel egy fiatal, forró csillagokból álló csoportról van szó, ami század része az általunk lakott Tejútnak."
Ilyen nagy lenne az általunk lakott Tejút?? :)
egyébként szerintem inkább az a tök érdekes, hogy amit most látunk az valamikor még iszonyatrégen történt, és ha most odateremnénk valahogy, valószínûleg nem sok mindent találnánk.
Hmmm így kezded "Nagyon elnagyoltan, egyetlen húr volt,". Ezek szerint te nem érted amit mondani akartam. Ha ugyanis az "volt" akkor az már egy elõzmény aminek a következménye a mai világ. Ha pedig nincs idõ, nem történik semmi, vagy, egyszerre történik minden. Nem a térre és az idõre kérdeztem rá hanem az "OK" -ra. Az ok -ra ami kiváltotta az õsrobbanást. Tehát egyáltalán nem értelmetlen a kérdés. Ha ugyanis valami kiváltotta az OK - OKOZATI gondolkodással nem mondhatom, hogy nem elõtte volt. Még ha akkor nem is volt "IDÕ".
Én meg észrevettem, hogy a hozzászólások többször érdekesebbek mint a cikk maga :)
A világegyetem a fénysebességnél gyorsabban tágul. Akkor vegyünk három pontot mint egy viszonyítási rendszert. Az A-ból látjuk B-t, de C-t nem a tágulás miatt. Akkor C-bõl sem lehet A-t látni, de B-t igen. Melyik szakaszon nagyobb a tágulás sebessége? A-B vagy B-C? Mert ha azonos, akkor nem láthatjuk A-ból a B-t, hiszen az a fénysebességnél gyorsabban távolodik. Éppen így C-bõl B-t sem. Ha a tágulás nem azonos, akkor van a világegyetemnek középpontja. Ha van középpontja, akkor onnan indult ki az õsrobbanás. De az elmélet szerint ez nem igaz, mert a tér is benne volt. Szóval valamelyik állítás nem igaz.
". A tér, a hol, az idõ, a mikor, és az anyag/energia, a húrok rezgése az õsrobbanás pillanatában jött létre, ezért nincs válasz a kérdésedre, hogy elõtte mi volt. Mert a kérdés értelmetlen."
Haha. Ez csak mellébeszélés és rizsa.
Remélem tudod, hogy amit most mondtál, az kb. egyenértékü azzal, mint amikor a vallások kijelentik hogy Isten örökké van volt lesz és pont. Aki mást mond az megy a máglyára.
A világegyetemnek valamikor létre kellet jönnie, különben ma sem létezne. Ha pedig létre kellet jönnie, akkor valaminek lenni kellet elõtte is.
Na mármost, az hogy a világegyetemben mibõl keletkezett, meghaladja az emberi felfogoképességet, sõt jó eséllyel mindig is meg fogja haladni azt. Mivel a rendszer része vagyunk, sosem fogjuk tudni megmagyarázni azt ami a rendszeren kivül van.
Igy talán nem is annyira hülyeség, amikor azt mondanám, hogy a világegyetem vagy örökké létezett, vagy a semmibõl jött létre. Az hogy ezek ellenkeznek a fizikával nem számít, mert nem tudjuk felfogni, hogy mi van a rendszeren kivül. Kb. mintha egy képzeletbeli egy két dimenziós lények világára leszállna egy három dimenziós ürhajó. Az amit õk ebbõl fel tudnak fogni, sosem lesz elég arra hogy megmagyarázzák ezt az eseményt.
Még egy kicsit távolabbra nézünk és megdõl a nagy bumm.
Kár hogy magammal kell beszélgetnem.
Szóval amit írsz az nem a jó válasz, a jelenleg is elfogadott kozmológiai modell szerint sem az, szorri. A helyes válasz az univerzum "fölfúvódása" lenne arra a kérdésre, hogy miért is van akármilyen, de fõleg nagy léptékû struktúrája, inhomogenitása az univerzumot betöltõ anyagnak.
A kérdés akkor meg az, ha azt elfogadjuk, hogy az amit mi õsrobbanásnak hívunk, akkor ez minimum 3 nagy korszakát jelöl, hogy akkor miért váltott egyikbõl a másikba az univerzum? A nagy itt viszonylagos, mivel az elsõ idõszakban az univerzum végtelenül kicsi, és sûrû, azonban az azt betöltõ anyag és energia valamint idõ már létrejött, így ez alatt az idõszak alatt is a már létezõ részecskék között legalább annyi interakció történik, mint az utána következõ milliárd években. Azonban van ezzel egy gond, hogy ebbõl a kvantumfizikai jelenségek uralta állapotból elvileg az univerzumnak soha a büdös életbe nem szabadott volna kiszabadulnia!
Aztán ugye jön a "felfúvódás korszaka" amikor a tér maga a fénysebességet meghaladó mértékben tágul. Na most ezt az eddig még nem látott jelenséget pont az elõbbi okból kellett bevezetni és a magyarázat, maga az univerzum: ha feltesszük, hogy volt elõtte ez az õsi korszak, akkor abból csak a fölfúvódás miatt jöhetett ki. Tiszta sor, a láthatatlan angyalok meg esnek ki a szekrénybõl. Na de kell erre valami mélyebb magyarázat ugye, hogy mi tette ezt lehetõvé. Ja hát a vákuum-energia, magyarul tér-energia. Na jó de akkor még kicsi volt a tér, akkor hol volt ez az energia egyáltalán? Sõt tudjuk azt egyáltalán, hogy mennyi energia tartalma van a térnek és az honnan van? Õööö, na még egy láthatatlan angyal leesett a plafonról.
És gyerekek ekkor képzeljétek el, hogy nagyhirtelen ez a korszak is eccercsak véget ért és így jutottunk el az univerzum eredetileg is feltételezett, többé kevésbé a termodinamika, és más makrofizikai törvények által leírt õsrobbanásos állapotába. Bocsi, de most egy pillanatra kimegyek kinyitni az ajtót, mert úgy hallom rengeteg láthatatlan angyalka dörömböl az ajtómon. Nemsokára viszajövök, bár szerintem biztos azért jöttek, hogy magukkal vigyenek a mennybe.
"Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvetõ dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az egyenletes ritka gázzal való kitöltés hosszútávon háromféleképpen tud teljesülni: 1.) A részecskék eloszlása minden szinten egyenletes. (És nem csak egyenletesnek tûnik nagy léptékben, a sokaságnak hála, mint például a gázokban.) Ebben az esetben a részecskékre ható erõk kiátlagolják egymást, függetlenül az erõ természetétõl (távolságfüggéstõl). Ez egy nagyon szabályos elrendezõdés lenne, aminek a létrejötte teljesen valószínûtlen. Lehetetlen hogy ne legyen valami kis eltérés ettõl. 2.) A részecskék között nem hat erõ, vagy az erõ lineáris a részecskék közötti távolsággal. Ezekben az esetekben ha egy kiválasztott részecskére ható bruttó erõt nézed, az 0-lesz, feltéve hogy nagy léptékben egyenletesen oszlanak el a részecskék. És ez független attól hogy kis léptékben (tehát a részecske közvetlen közelében) egyenletes-e az eloszlás vagy sem. A jelenlegi ismereteink a részecskék között ható erõkrõl ezt kizárják.
Ha se 1) se 2) nem áll fenn, akkor elõször is a részecskék mozogni fognak mivel a rájuk ható bruttó erõ nem lesz 0. Ha mozognak akkor elõbb utóbb közel kerülnek egymáshoz annyira hogy a közöttük ható esetleges vonzó erõ nagyságrendekkel felülmúlja a többi részecske által kifejtett erõt. Ebben az esetben összetapadnak és aggregátumot alkotnak. Ilyen aggregátumok a protonoktól a galaxisig minden.
3.) Mindig lehet találni olyan szélsõségesen gyors tágulást amelyben ez az aggregáció nem tud lezajlani, függetlenül attól hogy milyen erõk hatnak, vagy milyen szinten egyenletes a részecskék eloszlása. A mi galaxisunk tágulása közel sem ilyen gyors.
Amúgy, miért kell feltétlenül valami ok a Világegyetem megszületéséhez? Elvégre, ha a Világegyetem létezése, és jelen állapota nem ütközik semmiféle fundamentális fizikai törvénybe, akkor kijelethetjük, hogy valamilyen nem nulla valószínûséggel bármikor átugorhat ebbe az állapotba. Igaz, hogy ez a valószínûség elképzelhetetlenül kicsi, de nem nulla! Hiszen ha nulla lenne, akkor nem létezhetne most sem az univerzum :)
Tehát, ahogyan kvantummechanikai okokból egy elektron bizonyos valószínûséggel az univerzum összes pontján megtalálható, úgy miért ne lehetne az univerzum létrejötte is valamilyen borzasztó kicsiny valószínûséggel bekövetkezõ, de egyébként ok nélkül álló esemény?
:D
Hát kb ez a kérdés a lényeg! (Válasz persze nincs!:)
Én is megpróbálok egy hasonlót feltenni: ha az õsrobbanás nem egy termodinamikai értelemben vett robbanás, hiszen 1.) nem anyagi részek, atomok molekulák, atomi részek, röppenek szét (legalább is kezdetben) 2.) a tágulás nem a kis helyrõl kiszabaduló részecskéket jelent, hanem a tér növekedését, ami azt jelenti, hogy elvileg minden részecske között növekszik a tér a köztük ható erõk ellenére.
Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvetõ dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?
ahha akkor isten teremtette a viláegyetemet, isten mibõl keletkezettt,hol volt a világegyetem teremtése elõtt,ahol isten volt a világegyetem teremtése elõtt az hogy keletkezett...stb
hit még annyit se magyaráz meg mint a tudomány+teljesen szubjektív, ha én mondok egy oltári baromságot azt se mondhatná senki nagyobb hülyeségnek mint amibe õk hisznek. Tehát mért magyarázna meg egy olyan dolog vmit ami ahány ember annyi féle lehet?
Nem értelmetlen a kérdés, csak nemvalószínû hogy meglehet válaszolni,ilyenkor azért elég nehéz dolga van az ateistáknak, nem bántásból mondom, csak tény. Egy ilyen csodálatos alkotás mint az Univerzum nem keletkezhet csak úgy a semmibõl, de ez csak a személyes véleményem, ki miben hisz, mert, hogy az õsrobbanás elõtt mi volt az végül is hit kérdése(és itt nem vallási hovatartozásra gondolok) és-vagy filozófia.
tolem is. valaki kerdezte, hogy tagul-e a vilagegyetem. nem tudjuk. tudjuk, hogy tagult, vagy bizonyos reszeben ma is tagul. de... szóval milyen, melyik koordinátarendszerben?
A gyorsuló tágulás azt jelenti, hogy holnap egy adott fényévre lévõ objektumok között adott idõ alatt nagyobb lesz a távolodás mértéke, mint ma. Ez a ma meg holnap elég kicsi idõintervallum, de ha ezer vagy millió évben gondolkodsz, akkor kézzelfoghatóbb. Tehát egymillió éve két egymillió fényévre lévõ objektum a tér közéjük születése miatt egy év alatt kevésbé távolodtak egymástól, mint ma.
A válasz, hogy nem, mert nem érted, hogy mi az, amit nem lehet megérteni. Az õsrobbanásban keletkezett az idõ, a tér, és az anyag/energia. Te meg azt kérdezed, hogy elõtte mi volt a valahol. Tehát az idõre, térre, anyagra kérdezel rá, mikor ezek a dolgok, fogalmak, az õsrobbanáskor jöttek létre.
Nagyon elnagyoltan, egyetlen húr volt, ami valójában sem idõt, sem teret, sem anyagot/energiát nem jelent, mert az maga a semmi, és ez a húr saját magából saját maga ellentéteire bomlott, és úgyanúgy maga a nagy semmi maradt, de sok ellentétes semmi látja a többi semmit alkotó elemeket, a sok-sok húrt. Ezek a húrok egymásra hatva alkotják a teret. Nincsenek anyagi részecskék, mert amit elemi részecskeként értelmezünk, az nem más, mint egy a teret alkotó húr által felvett egyik tulajdonság. Egy részecske úgy mozog, hogy a szomszédos húrok egyikéröl a tulajdonságok átkerülnek a másikra. Azért van a fénysebességnek határa, mert a húrok közötti kvantumcseréknek a terjedése a korlát. Azért áll le az idõ a fénysebességgel haladó "részecskéknél" mert a kvantuumtulajdonságok amíg átadódnak, a belsõ folyamatoknak a lefutására nincs lehetõsége a tulajdonságokat felvevõ húroknak. Tehát a húrban nem történik belsõ változás, amikor átadódnak a tulajdonságok a szomszédra. Ha lassan mozog a részecske, akkor van lehetõség a húrban az idõ múlására, de ha fénysebességgel mozog, akkor csak a vándorlásra. A tér úgy tágul, hogy a teret alkotó húrok tovább törnek, sokasodnak, saját ellentéteikre. A feketelyuknál pedig a húrok nem széttörnek, hanem egyesülnek. Mintha az egész univerzum egy pixeles kijelzõ lenne, ahol a pixelek száma nõ, míg a feketelyukaknál meg csökken. A tér, a hol, az idõ, a mikor, és az anyag/energia, a húrok rezgése az õsrobbanás pillanatában jött létre, ezért nincs válasz a kérdésedre, hogy elõtte mi volt. Mert a kérdés értelmetlen.
Ez nem fantázia. Ez a ma közkeletûen elfogadott kozmológiából következik. A mindenségnek van olyan része, amirõl már soha nem szerezhetünk tudomást, mert gyorsabban nyílik ki a tér közöttünk, mint a fénysebesség... Például a fenti galaxis is ilyen, mert az a fény, ami MOST elindul róla (illetve arról a szupergalaxisról, amivé az eltelt 13,2 Mrd évben vált), nos az már SOHA nem fog hozzánk elérni. Soha, soha, soha!
Nem tudom nem vagyok Stephen Hawking:) Az õsrobbanás után tágult superluminárisan,de mamár nem, legalábbis ha jól értelmeztem, de azért tágul csak nem warp9 el. Az Univerzum mérete egyébként ma sem biztos csillagászok szerint is van rá egy kis esély hogy végtelen de inkább a végesben hisznek ami nem 13milliárd fényév, pont a felfúvódás miatt, 13-14milliárd év csak a kora, nem a mérete.
Köszi. Ez megválaszolt most egy csomó kérdést és felvetett egy újjat. :) Tehát ezek szerint lehetséges hogy tõlünk bizonyos dolgok fénysebességnél gyorsabban távolodjanak anélkül hogy alapvetõ fizikai törvényeket sértenének (nem az objektum távolodik hanem a köztünk lévõ tér nõ meg). Ugyanakkor minden anyagra vonatkozik a max 300k km/sec illetve ha jól tudom ugyan ez a határ vonatkozik az információra is. Ez nem azt jelenti hogy van(lehet) az univerzumnak olyan területe ahonnan se anyag se energia se info soha nem juthat el hozzánk? Akkor hogyan állíthatjuk hogy az univerzum összes energiája állandó? Ez nem bizonytalansági tényezõ az univerzum korára méretére stb nézve? Tegyük fel hogy megvalósítják a féreglyuk utazást és ezáltal lehetõvé válik hogy elmenjünk egy olyan helyre ami elméletileg már fénysebességnél gyorsabban távolodik tõlünk. Már maga az ottjártunk ténye nem sért nagyon súlyosan fizikai törvényeket? (a testünkel + az ûrhajó testével elég jelentékeny mennyiségû energiát képviselünk) Ez egyáltalán nem tenné lehetetlenné magát a mozgást? Hiszen ha lépek egyet elõre akkor már egy kicsit más az a terület ami tõlem fénysebességnél gyorsabban távolodik és így nem nyerhetek róla infót hiszen ha lépek egyet elõre A ból B pontba és az így (a B ponton) körülöttem lévõ "elérhetõ" univerzum legszélérõl valami nagy sebeséggel indul felém és utána egyet visszalépek (A pontba) attól még a nagy sebességû tárgy az "elérhetõ" univerzum határain belül marad viszont olyan területrõl indult ahonnan "A" pontot soha semmi nem érheti el.
Amúgy mi akadályozza meg a fényt hogy gyorsabban haladjon X km/s-nél, ha a világürben légüres/ûrben/ térben tartozkodik? tömeg nélkül miért nem gyorsul a végtelenbe?
Errõl matematikus és Grand Canyon este jut eszembe, mikor megkérdezik tõle, hogy mire jó a matematikia. Errõ õ úgy felel.
Ez a kérdés olyam, mintha valaki a Grand Canyon mellett állna és megkérdezi, hogy mire jó az? Nem lenne kedved lerúgni a szikláról..? :)
Egy szem kockacukrot kap, aki megmondja, hogy a fentnevezett galaxis most ebben a pillanatban mekkora TÁVOLSÁGRA van tõlünk.
Nagyon jó kérdés, a válasz a felfúvódás, nemcsak a galaxisok, galaxishalmazok távolodnak, hanem a köztük lévõ tér is felfúvódik, az õsrobbanás után ez extrém mértékeket öltött superlumináris sebességeken, ez nem sérti, a relativitás elméletet mert a tér nem anyag így nem vonatkozik rá a 300.000km\sec határ, egyébként ezt nem reklámozzák eleget szerintem, minél nagyobb léptéket nézünk annál nagyobb mértékû a felfúvódás, ezért tûnik távolabbra nézve gyorsabbnak.
"Mivel viszi elõre az emberiséget?" Nem tudni. Valószínûleg semmivel de az emberiség úgy halad elõre hogy egy csomó ilyen valószínûleg semmi haszna kisérletbõl 1-2 rõl kiderül hogy mégiscsak volt haszna nem is kevés.
Valamelyik hozzáértõ SG lakóhoz lenne egy kérdésem. Ha jól tudom minél meszebbre nézünk annál pirosabbak a dolgok mert annál gyorsabban távolodnak tõlünk ugyanakkor egy nagy távcsõvel nem csak a térben nézünk messzire hanem az idõben is, illetve legjobb tudomásom szerint a tudomány jelenlegi álláspontja hogy az univerzum gyorsulva tágul. Kérdés1: Ha a tapasztalat az hogy ha egy objektum minél meszebb van tõlünk annál gyorsabban távolodik illetve idõben és térben is hozzánk közelebb esõ képeket nézve azt tapasztaljuk hogy a dolgok lasabban távolodnak tõlünk mint a távol lévõk akkor ez miért jelenti azt hogy az univerzum gyorsulva tágul?
Mellesleg a szingularitás, amilyennek az õsrobbanás elõtti világegyetemet mondják, vagy amilyen egy feketelyuk maga is, gyakorlatilag ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel. Ugye ott van a pauli elv, ami kimondja, hogy két azonos kvantumállapotú (beleértve a spint is) fermion nem foglalhatja el a tér ugyanazon pontját. Egyszerûen a részecskéket leíró hullámfüggvények úgy adódnak össze, hogy azon a helyen nullát vesznek fel, ha a másik is ott van. Ebbõl következik minden olyan dolog, amit mi az ANYAGGAL társítunk: a szilárdság, az hogy nem lehet az egyik anyagot a másikba beleeröltetni, csak határok között.
Pl. vannak a neutroncsillagok, amelyek a ma ismert legsûrûbb anyagi testek. Mert ugye valójában fekete lyukat meg közvetlenül nem láttak, mert nem is lehet õket megfigyelni. ami kb olyan bizonyíték, hogy az bizobnyítja a láthatatlan angyalok létét, hogy nem látjuk õket! A neutron csillagoknál is érvényesül a Pauli elv, ezért nem zuhannak még tovább magukba. De a következõ lépcsõfok a kvarkcsillag lenne, de azt meg nem láttak még túl sokat.
Szóval egyáltalán nem biztos, hogy létezik mindaz amit szingularitásként értelmezünk, vagy pl az sem hogy a vöröseltolódás valóban egyfajta távolodási sebességet, vagy távolságot jelent. Ha pl ha a téridõ szerkezete kicsiben is nagyon "buborékos", akkor egymás mellett azonos "távolságra" lehetnek olyan részek, amelyek rettentõen eltérõ vöröseltolódási képet mutatnak.
A világegyetemet egyetlen nézõpontból látjuk ma. Kialakítunk egy elméletet erre, de ez nem biztos, hogy az általános nézõpont, és az általános elmélet.
Ha pl. egy völgyben élek egész életemben, akkor gondolhatom, hogy a hegyek és az ég valahol találkoznak. És eszembe sem jut, hogy az egész sokkal nagyobb, és épp ellenkezõleg görbül, és a bolygó is egy végtelen nagy ûr részét képezi.
Az ok-okozat az idõ törvénye. Ha visszafelé folyna akkor okozat-ok lenne. Ha van olyan univerzum ahol áll vagy nincs idõ ott ugye nem is beszélhetünk ok-okozatról. A mi téridõnk éppen lehet, hogy az õsrobbanásban keletkezett, de ha azt valami kiváltotta már kicsit borul a bili.
nem mond az csõdöt :) Mert ugye akkor megkérdezem tõled mi volt elõtte? Ugye a semmit nem mondhatod, mert a semmibõl nem lesz valami (persze elõbb lehet tisztázni kellene mi a semmi). Ebbõl következik, hogy bár lehet, hogy a mi téridõnk az õsrobbanásban keletkezett de valamiért az csak megtörtént. És ha megtörtént logikus a feltételezés, hogy valami kiváltotta. Ami valószínûleg a mi téridõnkön kívül volt (Isten vagy kicsi zöld emberkék vagy ki tudja).
Valaki magyarázza már el, hogy hogyan látunk el ilyen messzire, illetve az oké, hogy a fény megtette ezt az utat 13,2 milliárd év alatt, ezért mi látjuk most, de honnan tudjuk, hogy az a fény milyen messzirõl jött?
...amik a tejútnak a csillagai, szóval csak látjuk a tejutat:)ha csak egy részét is.
Az õsrobbanást nem úgy kell elképzelni, hogy meghatározott helyen és idõben felrobbant valami, mert a téridõ is akkor keletkezett, ezen a ponton az emberi logika már csõdöt mond.
"Mivan? Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk..."
Szabad szemel csak 1000 fényévnyi távolságban látod a csillagokat. Tehát, ha felnézel az égre, nem látod a Tejutat. Az kérlek 100 ezer fényév átmérõjû. Talán még a százezred részét sem látod. Amit látsz, az egy 1000 fényév sugarú gömbben a csillagok.
Igazából talán pont a lényeg maradt ki a cikkbõl: a kis galaxis vöröseltolódása, ez pedig z = 10.3, bár ezt csak közvetetten tudták megmérni. Ahogy közeledünk a Világegyetem általunk ismert korához, a fényévben kifejezett távolság semmitmondóvá válik.
Úgy tudom, hogy ami volt az õsrobbanás utáni 10^-20 másodperc elõtt, azt a tudósok nem nagyon tudják.
"Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sûrûbbek?"
Úgy tudom, hogy kezdetben nem volt a szó mai értelmében vett anyag. Olyan magas hõmérsékletû volt, hogy nem tudtak összeállni az atomok. Mikor lehült a világegyetem, a gravitáció jobban és jobban elkezdte összehúzni. Nagy segítségre volt ebben a "sötét anyag" gravitációja. Elõször csak gáz és porfelhõk voltak, majd késõbb kialakultak a csillagködök és a csillagok, melyek galaxisokba csoportosultak ugyanezen erõ miatt.
Miért "robbant fel" az a hihetetlenül sûrû és forró õsleves? Azon hihetetlenül forró és sûrû anyagcsomók, amirõl ma tudunk nem felrobbanni szoktak, hanem magukba szoktak zuhanni (fekete lyuk). Vajon az univerzum miért nem ezt tette? Vagy ezt tette, csak mi "belül" vagyunk? Azt mondta egy tudós, hogy az õsrobbanás elméletében a szingularitás megléte azt jelenti, hogy nem tudunk még eleget a dologról...
Mivan? Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk...
Informatika és tudomány
