En is jobban szeretem az IGAZI konyvet, de ide Ángliaba nem hozhatom ki a konyveiemet szazaval.. ha itt veszek, azt is egyszer haza kell vinnem, meg neha koltozni.. :( Ezert van e-olvasom, sok ezer konyvvel. ;) Es mar keresem az ujabbat.
Az elektronikus könyveknek szerintem az a legnagyobb elõnye, hogy nagyon sok papírt meg lehet vele spórolni, és ezzel óvni környezetünket. Ha belegondolunk, hogy mennyi papírt használnak el könyvnyomáshoz, beláthatjuk, hogy ez egy igen nagy probléma. Akciókat pedig ugyanúgy lehet találni az e-könyvesboltokban is, mint az simákban.
De csak azért nem vesz egy hétköznapi ember e-olvasót hogy könyvet olvasson. Bár lehet hogy hosszú távon jobban megéri ha olcsóbb egy e-könyv.... De szeretem fizikailag fogni a könyvet és fellapozgatni. Ezen kívül ki tudja meddig bírják a könyvesboltok kiadni a papíros könyveket. Elég nagy teret kezd hódítani a digitális könyvek árulása. Ennek ellenére próbálják az embereket maguknál tartani a könyvesboltok akciókkal egyéb dolgokkal
Én sokkal jobban szeretem a könyvet könyv formájában olvasni és nem a kijelzõt bámulni. Valóban olcsóbb és gyorsabb ha elektronikus formában szerzed be a könyveket,de én szeretem a könyv illatát szeretek könyvesboltba járni, nem mindenki rendelkezik laptoppal, hogy esetleg kényelmesebben olvashasson pl az ágyról és ne a széken keljen gubbasztani az iróasztal elõtt és sorolhatnám tovább. Én inkább beáldozok egy kicsivel többet egy nyomatott könyvért mert az valóban könyv. :)
Egy iro nem fog uzleti dolgokkal porogni, plane sajat weboldalt, fizetesi rendszert fenntartva titkositgatni stb. Egy iro pont ezert allapodik meg egy kiadoval, hogy ilyeneket ne kelljen csinalnia.
Még ki sem kellene nyomtatni, ha nem lenne annyira drága mondjuk az apple ipad akkor azon is simán lehetne könyvet olvasni, még könnyebb és egyszerûbb is lenne.
Hm ez érdekes, ha az írók jobban kedvelik az e-könyveket, miért nem teszik fel csak szimplán õk maguk a saját oldalukra? Még terjesztõ sem kéne :) Amúgy nekem egy köztes megoldás tettszene a legjobban: letöltöd e-könyvként olcsóbban, és egy szupergyors nyomtatóval kinyomtatod és kész :)
Olcsóbb neten kiadni egy könyvet e-könyvként mint kinyomtatni és elfuvaroztatni a boltokba. És még fizikai helyet se foglal, de sokat számít ha valamit lapozgatsz, szerintem megnyugtatóbb a szemnek. Viszont a digitális könyvek olcsóbbak, vagy én tudom rosszul?
Én olvastam, hogy az e-könyveket nagyon kedvelik az írók, ami érthetõ is, hiszen sokkal hamarabb megjelenik a könyvük, hogyha a neten jelenik meg. Nem kell kinyomtatni, egyértelmûen stb. Csak az a gondom ezzel, hogy azért nem olyan monitoron olvasni, mint egy sima könyvet.
E-konyvek eseten joval kevesebb ember munkajara van szukseg es joval kevesebb rezsikoltseggel szamolhatunk es kockazat sincs az elore kinyomtatas miatt, emiatt az iro sem a hagyomanyosan kesobbi, akar tobb ev mulva, idopontban kapja a fizeteset, hanem normalisan, ahogyan fogy a konyv.
- E-könyvnél nincs eladatlan példányok miatti bukta. Vagyis ha 1000 példányt adnak el 3000 helyett, akkor a nyomtatási költség elviheti a kiadói, szerzõi hasznot (ezért van az, hogy a szerzõ általában az elsõ eladott N példány után nem is kap semmit sem). Ugyanígy ha 3500 példányra volna kereslet, akkor nem bukja el azon az 500 darabon szerezhetõ hasznát, amit nyomtatott könyvnél elbukna (mert 500 példányért nem biztos hogy érdemes nyomtatni, teríteni, stb).
- Egy könyváruház 1-1 üzletének a havi bérleti díja több MFt. Plázában akár 5MFt is lehet, és akkor még az alkalmazottak fizetésérõl nem is beszéltünk. Egy Librinek hány boltja van az országban? Egy webáruház fenntartása és folyamatos reklámja egyetlen nagyobb üzlet bérleti díjából kijönne.
Vagyis a terjesztõi 50% rögtön nem lenne 50%, csak mondjuk 5%, de akkor már az indexen folyamatos reklámkampány mehetne. A nyomtatási, szállítási költség a jelenlegi 15-30% helyett lenne 0%. Marad az írói díj (10-15%), a szerkesztõ/tördelõ díja (5%, bár én 0.5%-ért is szívesen újratördelem), és a fent említett 5% webáruház+folyamatos reklám. Meg mondjuk maradjon kiadói haszonnak 15% - bár ez azért elég durva úgy, hogy kockázata jóformán nincs (eladatlan példányok, stb). Mondjuk egy 2100 Ft-os végsõ árat alapul véve (2000Ft+5%ÁFA) és bõven számolva elektronikusan a 2000Ft 5+15+5+15%-a jelentkezne, vagyis durván 800Ft, amire ha rámegy a 25% ÁFA akkor még mindig csak 1000Ft fogyasztói árnál tartunk úgy, hogy ebben ugyanaz a részesedés biztosítva van az írónak, és ugyanaz a haszon a kiadónak, amit papír alapon is megkapott. Csak éppen a kiadónak alacsonyabb a kockázata, mert befektetnie csak a tördelés és a webshop árát kell.
A teljes árnak a nyomtatási költség csak egy töredéke. Haverom magánkiadásban adta ki könyvét, a debreceni nyomda könyvenként alig párszáz forintos költséget számolt, kis példányt alapul véve, 3000 példánynál. Namost így is 2e ft feletti körüli végsõ ár jött ki, mert a terjesztõ 50%-ot kér, bárhova is viszed.
Egy e-könyvnél is kell korrektor, szerkesztõ/tördelõ, na meg ugye írói díj is van. Szóval a könyv fizikai formája az ár kis százaléka, amit a - Magyaorországon is! - magasabb ÁFA szinte teljesen annulál.
Miért gondolod hogy a könyvkiadók máshogy gondolkodnának, mint a zenei kiadók? És miért gondolod, hogy máshogy is járnak majd pár éven belül mint ahogy a zenei kiadók jártak?
Hosszútávú profitra törekedhet egy tulajdonos, de egy megbízott vezetõ sosem. A megbízott vezetõ érdeke az, hogy idén, meg jövõre, meg ha lehet akkor 2 év múlva is megkapják a manager fizetésüket és bónuszukat. Vagyis mindent megtesznek azért, hogy rövidtávon javuljanak a számok, de a hosszútávú nyereségességet, sõt egyáltalán a hosszútávú fennmaradást pont lesz.rják.
"Míg a könyvek ÁFA tartalma 5%, addig az e-könyveké 25%, ami jelentõsen rontja a digitális változat eladásait." Ez egy lobbi írás, ugyanilyen volt már az sg.hu-n ugyanezen témakörben. Ne mondják már, hogy az e-könyvek nagyságrendileg alacsonyabb gyártási költségeivel nem lehet kompenzálni a magasabb forgalmi adót. Csak hát nálunk az a szokás, hogy a bevétel 0.001%-áról még a hosszabb távú nyereség reményében sem hajlandóak lemondani a vállalkozók, helyette azonnal állami segítségért vinnyognak.
Ja, az jónak néz ki, de azért szerintem pár cikket olvass el elõtte, mert a specifikációban nem szokták a negatív dolgokat említeni.
Koszi, ugy latom, a Pocketbook 902 (£300) a leginkabb nekemvalo, talan a wifi meg a bluetooth helyett toresallo uveget rakhattak volna bele, de ez egy formatum-mindenevo. Meg a Djvu-t is olvassa, ami egy nyers ripformatum, pl. a dwalin-on sok ilyen van.
Amit te akarsz azt szerintem részben meg lehet csinálni custom cuccokkal, csak hát annak az néz utána, akit érdekel:-) Egy részét meg lehet hogy nem lehet, mert azért ez csak egy 500Mhz-s Arm procis (vagyis P2-300 szarrá alázná), 256M memóriás gép, linuxszal, swap partíció nélkül - megvannak a korlátai. Én spec nem szeretném, ha ez a kis szutyok nyitná meg azokat a Word fájlokat, amin az asztali gépem is 5-6 másodpercig kínlódik, amiben kis túlzással több a cache, mint ebben a memória:-) Nyilván nem árt neki az optimalizált - értsd szög egyszerû - formátum.
A jövõ meg egy dolog, én most akarok olvasni, és most ezen lehet legjobban. Nyilván 1-2-3-5 év múlva el fog avulni, és lehet cserélni, ahogy minden más elektronikai kütyüt.
az olasz állam úgy látszik annyira nem expert a jövõ technokógiáit illetõen, ha ötszörös áfával sarcolja az e-book piacot. mi értelme ennek?
:) En sem szeretnek extrafunkciokat, csak amiket leirtam. Az uzemidovel elegedett vagyok, nem akarok semmilyen durvabb procit, barmilyen szoftveres featuret ami igenybevenne a procit, csokkentve az uzemidot. Egy e-konyvet akarok, ami kenyelmes, ami az olvasasra van kielezve PROFI modon, kompromisszum nelkul. Szerintem fontos elvarasok: hosszu uzemideju, konnyu legyen, profi papirkinezetu megjelenitessel, esetleg takarekos vilagitassal, konvertalas es minden hokuszpokusz nelkul ismerje fel a leheto legtobb formatumot es jelenitse azt meg, nagyithato, kicsinyitheto, elforgathato stb. legyen a megjelenes. Ezt ha csak fekete-feheren es csak szoveggel tudja ok, de ha tud magazinokat is profin megjeleniteni az nem lenne gond, a magas uzemido es hattervilagitas nelkuliseg mellett persze. Ez lesz a jovo valoszinuleg. Emellett a legtobb "rippelt" konyv es formatum nem egyforman van cimeze, szerzovel jelolve, a legegyszerubb a fajlnevekkel es mappakkal rendszerezni, ami szamitogepen evidens es nem kell hozza semmilyen egyeb szoft.
"A hattertar kepes ra, a hardver kepes ra, csak a szoftver nem... egyszeruen nem ertem miert csak nekem van erre igenyem." Nahát, megtaláltál egy piaci rést: hajrá, ne a szádat jártasd, hanem csináld meg a Kindle-gyilkos e-book olvasódat:-D De komolyra fordítva a szót: van Kindlere mindenféle custom firmware, hack, még linux is fut rajta. Azzal biztos jól éreznéd magad nem? :-) Nekem még magyar billentyûzet se kell rá - pedig az is megoldható könnyen -, mert minek?
Amiket felsoroltál az a felhasználók túlnyomó többségének nem gond. Miért? Mert egy jó e-book olvasónak a következõket kell tudnia: 1. Tudjon tárolni 2, azaz 2 db könyvet. Több nem kell, mert minden nap számítógép közelébe kerülök, és egy nap 1 könyvnél többet úgyse fogok kiolvasni. Sõt jellemzõen több napig olvasok 1 könyvet. 2. Jegyezze meg hogy hol tartottam, és tudjak a 2 könyv közül választani. 3. Tudjam rajta kényelmesen olvasni a kiválasztott könyvet (könnyû, hosszú üzemidõ, jól olvasható kijelzõ). Oszt jónapot. Persze ettõl sokkal többet tud, de nagyrészt a jelen tudása is fölösleges - ez nem okostelefon, hogy spermaszám nyilvántartó is legyen rajta. Nyilván lehetne sokkal-sokkal kényelmesebb UI-t faragni az e-book olvasóknak, nyilván bele lehetne építeni a konvertáló szoftvert, meg lehetne rakni egy asztali procit is, hogy ne 2 óra alatt végezzen 1 konvertálással, mert te nem telepítesz a gépedre (egyébként akkor konvertálj webes szoftverekkel, böngészõd csak van tán). De ha ettõl 10eFt-vel többe kerülne, felmelegedne a proci hõtermelésétõl, vagy emiatt 3 naponta tölteni kellene, akkor az nem lenne jobb, sõt egyenesen sz.r lenne. Legalábbis nekem, meg a világ nagyobbik, megelégedettebbik felének nem. De neked sem, mert úgyis belekötnél abba is.
Nekem sok konyvemnek a cime csak a fajlneveben van benne, nem pedig a fejleceben (v hol), amit a Sony ki sem ir, sok konyvem pedig kulon mappaban van strukturalva pl. iro szerint. A tervem pedig az, hogy kb egyszer feltoltom fullra a sok gigat es kesz, nem fogok installalni mindenfele programokat szamitogepekre eppen ahol vagyok, mert az olvasot vinnem magammal mindenfele, azert vennem meg. Angliaba pl. nem akarok kivinni tobbszaz konyvet, majd vissza. :O Azt kulonben sem ertem, miert kene hetente v akar 2 havonta ujrarakni a konyveket ra, mig az lenne jo, ha egyszerre felrakok ra minden konyvet, tobb ezret, majd hasznalom akar evekig, mindig hozzaferve az egesz kollekciohoz. Plusz programokat sem szeretek telepiteni a gepre, mivel munkaszeruen hasznalom. A hattertar kepes ra, a hardver kepes ra, csak a szoftver nem... egyszeruen nem ertem miert csak nekem van erre igenyem.
Vannak Collection-ök, amiket létrehozhatsz, és rakhatsz bele könyveket. Kindle UI-n ez nem valami gyors, mert mondjuk multiselect lehetõség sincs, de amazon oldalán, vagy talán Calibre segítségével is biztos lehet kulturáltabban is menedzselni. Végsõ esetre van webes könyvtár strukturát Kindle Collection fájllá konvertáló cucc itt.
Mondjuk én ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy mindig csak kb 1 oldalnyi könyv van az olvasómon. Mivel alapvetõen úgyis regényre jó, nem ábrákkal tûzdelt szakmai anyagokra, így elég lineáris, hogy mit olvasok most, és mit fogok legközelebb.
A Kindle arra van kitalálva, hogy amazon.com-ról megvedd hozzá a konvertált prc/mobi formátumú könyvet. Pont leszarják hogy a csóró magyarok milyen könnyen és milyen minõségben tudják megjeleníteni az innen-onnan összekukázott e-bookjaikat. A legtöbb amit tehetünk, hogy örülünk, hogy hozzánk vágnak 32.5eFt-ért egy olyan e-book olvasót, aminek reális ára minimum a duplája lenne, és megpróbáljuk kihasználni a magunk módján.
A Kindle egyik legjobb feature hogy lehet a betûméretet, sorközt, stb állítani menet közben. Ezt normális formátumokkal meg lehet csinálni, de pl pdf-el, txt-vel, jpg-vel nem. És olyan word doksival sem, amely OCRbõl származik, és minden sor végén enter van. Mivel az eszköz 6 colos, erre a betûméret, stb állításra szükség is van. Megnéztem, akkor betûméreten amekkorán én olvasok kb 2.5 Kindle oldal egy eredeti könyv oldal. Ergo ha formázhatatlan a doksi akkor szarakodhatsz a zoomal, ami már egyátalán nem vicces. Szóval az elsõ lépés az az, hogy az ilyen, normális méretû e-book olvasóra alkalmatlan dokumentumból rendesen tördelt word doksit konvertáljunk. Ez gyakorlatilag macro kérdése, és ritkán van rá szükség: MEEk minden könyve rendesen tördelt, és torrenten is 90%-ban normálisan tördelt könyvek vannak. A maradék 10% a szopóroller. Ja, és persze könyvek - folyóiratokat ne akarj Kindlen olvasni. A második lépés egy open, és egy convert gomb megnyomása mondjuk az ingyenes MobiPocket Creatoron. Ha ezt macerának érzed, akkor ne vegyél semmit se, mert ez minden 6 col környéki - vagyis kényelmesen hordozható - e-book olvasón így mûködik.
Az alapbol szar, ha konverter kell, mert a sok-sok konyvet elegge maceras konvertalgatni, foleg, ha nem egyszerre rakod az olvasora esetleg mas-mas geprol, reg elfelejtett programmal... A Kindle remelem nem ilyen! Azt neztem ki ugyanis, a gagyi Sony utan.
Én 1-2 macrot futtatok le az OCRezett cuccokon, aztán meg MobiPocket Creator (mert az egyszerûbb mint a Calibre), oszt jónapot. Amíg tömörít az egyik magon a MobiPocket Creator (természetesen high compressiont használok, hogy felférjen 8000 könyv:-D, addig kb lefutnak a macrok. Szóval minden kézimunkával együtt is max 5 perc 1 könyv, amit utána mondjuk 2-3 napig olvasok.
A durva az hogy van is CTRL+F. Legalábbis Kindleben van. De ha valakinek nem felel meg a 32eFt szállítással, tokkal-vonóval érte, akkor az vehet drágábban olyat, amiben nincs CTRL+F :-)
Könyvtár a hónom alatt. CTRL+F sincs egy könyvtárban. Uhh, mi jön még?
Calibre tud menteni olyan formátumba amit a tiéd szeret. Persze ehhez megfelelõ minõségû - újratördelhetõ - alap is kell (mondjuk Word doksi). Ha ez nincs, mert mondjuk OCRezett szövegrõl van szó, akkor is azt be kell rakni Word-be, és ott ráküldeni valami macrot, ami megpróbálja eltávolítani belõle a fölösleges sortöréseket.
Ha meg nem kompatibilisek a formátumok? Akkor lehet ki kellene adnia az e-readert gyártó cégnek egy konvertert amiben benne van a saját termékük ideális beállításait tartalmazó konfig...
Az én Dps e800-ammal pont emiatt szívok, alig találok hozzá megfelelõ konvertert, és ott is zsonglõrködni kell a beállításokkal mert ezt a tipust nem ismeri a szoftver.
"Általános volt az az álláspont, hogy az elektronikus formában elérhetõ alkotások elterjedéséhez még számos akadályt kell leküzdeni." Megnéztem 1 torrent oldalt, csak magyar kiadvány 17db került fel tegnap. Magyar Elektronikus könyvtárban 9322 dokumentum van (mondjuk ebben van hangoskönyv is).
"A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívást jelenleg az e-könyvek kiadói és olvasói számára az egymással egyáltalán nem kompatibilis fájlformátumok, a számos funkciót nélkülözõ olvasókészülékek és a hiányzó üzleti modellek jelentik." Bár a fájlformátumok egymással nem kompatibilisek, ez mégsem jelent gondot, mivel relatíve normális word doksit még OCR-ezve is lehet gyártani némi makrózgatással, abból meg bármi konvertálható. A készülékek nem tudom mit nélkülöznének, pl a Kindle szerintem tökéletes e-book olvasó, de a Nookot is dicsérik. Üzleti modell - hát az tényleg nincs.
"A könyv jövõje semmiképpen sem digitális. Az idén több mint egymillió új mû jelent meg, a nyomtatott könyv élõbb, mint valaha" Amazon.com-on tavaly már e-bookot adtak el, mint nyomtatottat (az ingyenes e-bookokat nem is számolva).
"Emellett fontos kiemelni a másolásvédelmekkel kapcsolatos problémákat, ugyanis a jelenleg alkalmazott megoldások egyáltalán nem felelnek meg a 21. század kihívásainak." Ez így van. Mivel a 21. századi másolásvédelem az a jó üzleti modell, és semmi más. Ha mindenféle DRM-eket raknak a fájlokra akkor azzal csak azt érik el, hogy továbbra is sokan fognak OCR-ezni torrentre.
"Az e-alkotások nem lehetnek olyan drágák, mint a nyomtatott könyvek. A jelenlegi magas általános forgalmi adóval és figyelembe véve az Európán kívüli konkurenseinket önmagunkat hozzuk nehéz helyzetbe" Ja, magas ÁFA, persze, viszont jóformán nincs terjesztési költség, és nincs fölöslegesen nyomtatott példány. Gyakorlatilag van a szerzõ díja, a korrektor fizetése, meg egy e-boolt fenntartási költség, illetve maradnak a reklám költségek is. Ez alapján - ÁFA ide vagy oda - max felébe kerülhetnének az e-bookok, mint a nyomtatottak. A gond csak az, hogy az e-bookokból származó extra profiton akarják majd fenntartani az üresen maradt 100nm+ könyvesboltokat a plázákban.
"A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívást jelenleg az e-könyvek kiadói és olvasói számára az egymással egyáltalán nem kompatibilis fájlformátumok, a számos funkciót nélkülözõ olvasókészülékek és a hiányzó üzleti modellek jelentik.A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívást jelenleg az e-könyvek kiadói és olvasói számára az egymással egyáltalán nem kompatibilis fájlformátumok, a számos funkciót nélkülözõ olvasókészülékek és a hiányzó üzleti modellek jelentik. [...]Teljesen bizonytalanságban vannak, az ugyanakkor biztos, hogy a magas általános forgalmi adó hátráltatja az e-könyvek gyors elterjedését. "Az e-alkotások nem lehetnek olyan drágák, mint a nyomtatott könyvek. A jelenlegi magas általános forgalmi adóval és figyelembe véve az Európán kívüli konkurenseinket önmagunkat hozzuk nehéz helyzetbe" - jegyezte meg Cavallero. (Míg a könyvek ÁFA tartalma 5%, addig az e-könyveké 25%, ami jelentõsen rontja a digitális változat eladásait.)"
Ezzel teljes mértékben egyetértek! Legalább itt erre rájöttek, nem úgy mint zenei kiadóknál!
Informatika és tudomány
