A német fanok rühellik. Mert Nathan Okun állandóan a német hajókat ócsárolta. Emellett erõsen elfogult az amerikai hajókkal szemben, az "all or nothing" páncélelrendezés nagy híve, és ha jól emlékszem villamos mérnökként a hajók legfontosabb elemének a radart és a tûzvezetõ rendszert tartja. A navweaps.com-on vannak írásai meg elég "érdekes" húzásai: pl összesített fedélzeti páncélzatot számololt valami csatahajó versenynél, a németnél csak a fõfedélzetet számolja, az amerikai hajóknál meg egybe vett mindent, még a szerkezeti célt is de talán még a fa alapot is a páncélhoz számolta, hogy vastagabb legyen. Azért vannak jó írásai, érdemes olvasgatni õket. Meg formulái, programjai páncél, páncélátütés témában. Persze lehet máshol is utána kell nézni.
Ettõl függetlenül ebben a gyújtó aktiválásos dologban valószínûleg igaza van. Asszem amúgy 27 mm-t írt. És ez páncélra ("armorra") vonatkozik, tehát szerkezeti acélból, meg biliacél minõségbõl még ennél is nagyobb vastagság kell.
Igen érdekes amit mondasz, csak tudod mi a gond? Tehát az AP a gyengén páncélozottnál nem okoz sebzést, csak átmegy rajta, és nincs HP veszteség. De hát mégis csak üt egy lyukat a hajótestbe! Vagyis szerintem valamennyi ha nem is sok, de HP veszteség mindenképp kéne ,hiszen mégis csak lesz egy lyuk a hajón nem? Nekem ez így fura a játékmechanika szempontjából.
A másik, de ezt már korábban is mondtam, épp ezért remélem lehet vegyesen tüzelni. Mert csatahajónál nagy kaliberû ágyúknál variálni a lõszert, hopp gyengén páncélozott, na akkor tölsünk be HE-t, hopp egy erõsebb hajó, váltsunk vissza AP-re, így nagyon sok idõ veszik el, az ide-oda lõszer átváltással, és miközben a csatahajó épp újratölt , mert lõszert kellet váltania, szépen szitát csinál pár ellenség belõle. Szóval remélem lehet vegyesen tüzelni.
Alapvetõen az lesz. Ugyanúgy lesz effektív vastagság számítás és lövedék normalizáció. A lényeges különbség annyi, hogy az automatikus lepattanó nem 70°/20° (attól függõen honnan számítjuk) vagy annál nagyobb szög esetén következik be (mint a WoT-ban) hanem 50°/40° vagy annál nagyobbnál. Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan lehet majd átütni egy hajó fedélzeti páncélzatát. A valóságban a lövedékek még 27 km-es távolságról is csak 25-30°-os szögben csapódtak be a fedélzeti páncélzatba, ami kisebb mint a fedélzeti páncélra vonatkotó 40°, tehát elvileg automatikus lepattanó. Errõl az egészrõl Itt van egy kis leírás.
Ami újdonság lesz az a páncélozatlan célpontokon keresztül menõ lövedék. Azokon a hajókon amelyek nem vagy gyengén páncélozottak az AP lövedékek keresztül mehetnek sebzés vagy minimális sebzéssel. Például ha csatahajók lõnek AP lõszerrel DD-re, CL-re vagy hasonló páncélzatú egységre. Ez teljesen normális. Nathan Okun szerint valami 30 mm körüli páncélvastagság kell ahhoz, hogy egy AP lövedék gyújtója aktiválódjon. Ha ennél vékonyabb lemezen megy keresztül akkor nem is aktiválódik és nem is robban fel a benne lévõ robbanószer, csak üt egy lyukat a hajón. Illetve a lövedékek nem pillanatgyújtóval ellátottak, hanem késleltetettek. Azért hogy ne robbanjanak fel azonnal a becsapódáskor (japán lõvedékek csuzimánál) hanem legyen ideje a lövedéknek eljutni a hajó belsejébe mielõtt robbanba. Ha a késleletetés 0,035 másodperc és a célpontba 540 m/s-os sebességgel csapódik be akkor még 18,9 métert tesz meg mielõtt robbanna. Ha a hajó eleve nincs ilyen széles vagy olyan helyen találja el ahol ennél vékonyabb (pl parancsnoki híd) akkor lehetséges az is, hogy csak üt két lyukat és szétcsap pár lényegtelen helységet. Lehetséges hogy ilyen átmenõ, nem aktiválódott gyójtós találat volt a Dánia-szorosban a PoW parancsnoki hídját ért 38 cm-es lövedék okozta találat. Persze ez akkor igaz ha közben nem akad el/megy át olyan dolgokban/-on amik erõsen tûz és robbanás veszélyesek: lõpor, kazán, generátor stb. Amúgy az egész "all or nothing" páncélfelépítés részben erre a nem aktiválódott gyújtóra épül. Az ilyen gyengén páncélozott egységekre (esetleg egy erõsen páncélozott egység gyengébben páncélozott részeire) HE lõszert kell majd alkalmazni.
engem még mindig jobban izgat a játékmechanika. lövedék hatótáv,célzás módja,beesési szög,láthatósági rendszer,destroyerrel bújkálás szigetek mögött stb
éppen ezt mondom: Amikor kijött a WOT, akkor is azt mondta a WG, hogy a fõbb harckocsigyártó nemzetek lesznek benne, ahhoz képest már szinte minden nemzet benne van aki csak használt harckocsikat a II vh.-ban. És a terveiben már olyan "harckocsik" is vannak amik nem is tankok
Azaz, hogy a pont azt tartanák be hogy csak hajók lennének benne meglepne, readásul hogy lenne is (szerintem) oka/értelme a tengeralattjárók bevezetésének, hiszen a valóságban is fontos részét képezte/képezi a háborúknak.
Bár ha a HMS Iron Duke tier 5 lenne, akkor a Monarchia tervezett, de el nem készült Ersatz Monarch osztályú hajói is mehetnének tier 5-be. De így is csak max tier 5, szóval ennél följebb, akárhogy nézzük, a Monarchia hajó közül nem lehet menni. Szóval a lenti képekbõl kiindulva, max az ötös szint ami elérhetõ.
Meg hát az a probléma igaz a lenti tech tree-k nem hivatalosak, de ha a hivatalos ilyesmi lesz, akkor is, az OMM hajói max tier 4 -ig mehetnének.4-es szintig csonka hajó ágat tuti nem raknak be, hacsak nem egy összesített több nemzeti EU ág-ban szerepelnek majd. Vagy prém hajóként. Másként nem tudom elképzelni hogy bekerüljenek.
prémként,vagy ajándék hajóként(pl béta tesztelésérte) el tudnám képzelni.
Egyelõre nem. De lehetségesnek tartom, a játék fórumám sokan kérdeztek rá az OMM hajóira bekerülnek-e. Önálló ágként mint a németek, japánok biztos nem, de egyébként lehet bekerülnek valami úton-módon.
A lényeg, hogy az anyahajónak nincsen a repülõgépek le és felszállására alkalmas fedélzete, csak vízirepülõgépeket képes üzemeltetni, amelyeket daruval mozgatnak a vízre és vissza. Ezzel szemben a repülõgép-hordozók gyakorlatilag úszó repterek, futómûvel ellátott repülõgépek indítására és fogadására alkalmas fedélzettel.
Az anyahajók nincsenek összefüggésben, hogy átalakított hajók-e. Voltak amik eleve annak épültek (pl. Currituck-osztály). Az a lényeg hogy hidroplánokat hordozzon és szolgáljon ki. Ezek az USN-nál a Seaplane tender kategóriájú hajók, azaz AV jelölésû hajók. A USS Langley pont rossz példa, mert az mind a kettõ volt. 1937-ig CV volt, azután építették át AV-é.
Ehhez még Annyit tennék hozzá, hogy (tekintve hogy már most is benne vannak csak azokat is CV-nek jelölik) Hogy még van egy kódszám utáni E jelölés ami kísérõt jelent.
Hogy azért senki se essen tévedésbe, én mégis elmondanám:
A repülõgép anyahajó, nem keverendõ össze a hordozóval, ugyanis az anyahajó leginkább a nehéz cirkálóból (v. egyébb sorhajóból) átalakított hajót jelent, de még nem olyan szintem, mint a Saratoga (CV-2) és a Lexington (CV-3), hanem maga a felépítmény még megmaradt, (ahogy az elsõdleges feladatköre is) Csak képes volt felderítõgépek hordozására (és csak azért hívják repülõgép anyahajónak, mert hangárral, és egyébb kiszolgáló "létesítménnyel" is fel volt szerelve)ilyen Anyahajó volt a (késõbb a világ elsõ hordozójává átépített) Uss langley (hordozójelölése CV-1).
Maximum valami összeurópai katyvaszban. Bár arra sincs sok esély, ha az olasz és francia nemzetek külön ship treet kapnának. A különbözõ osztályok legnagyobb hajói (Tegethoff-, Sankt Georg-,Tátra-, Novara-osztályú hajók) is max tier 4-ig besorolhatóak. Esetleg BB5-nek az Ersätz Monarch-osztály.
Az AV az Auxiliaries Ship rövidítése. Ezek ilyen kisegítõ hajók, na ezekbõl az auxiliaries ship-ekbõl volt vagy 70 fajta az USN besorolása szerint. Az AV az konkrétan a hidroplán hordozókat jelöli, tehát az anyahajókat. (Feltéve ha nem kezdünk el azon vitázni, hogy a CV jelentése az repülõgép-hordozó vagy anyahajó.)
DD= Romboló CL= Könnyû cirkáló CA= Nehéz cirkáló BC= Csatacirkáló BB= Csatahajó CV= Repülõgép-hordozó AV= Talán ilyen korai repülõgép hordozó ez csak tipp. Elvileg az Answald egy korai elsõ világháborús repülõgép hordozó féleség volt.
Bismarck Tier 9? Remélem meg se fordul a fejükben, max tier 8. Azt biztosan lehet tudni hogy a North Carolina tier 8. A Bismarck ugyanaz a kategória. Méretekre, tömegre, tûzerõre és kb páncélzatra is egy szinten vannak (ha 1941-es állapotot nézzük). A Bismarcknak is tier 8-nak kell lennie.
Inkább hagyjuk, hogy mire tervezték és használták a nagy felszíni egységeket a németek, mert az egy szánalom. Tökéletesen megmutatták mennyire fogalmatlanok a nyílttengeri felszíni hadviseléshez.
A játék fórumán folyamatosan jegyzik, hogy mely hajók vannak megerõsítve ilyen-olyan forrásból és állítgatják ez alapján össze a tree-ket. (Hozzáteszem azért valószínûleg nem lehet 100%-osnak tekinteni ezeket, de nagyvonalakban igaz lehet.) Ezek a képek az infógyûjtés alapján február 4-ig összegyûjtött adatok.
USA
Japán
Brit
Német
Francia
Olasz
Orosz
Bismarck sztem Tier9, T10ben lájtos. (a német haditengerészet a nagy felszini egyégeket elsõsorban "kalozkodásra" tervezte)
Majd idõvel orosz nemzet is lesz. Csatahajóik és csatacirkálóik is lesznek bõven (CV-k is). Tervrajzokban és be nem fejezett hajóként jópár létezett. Csatahajók: Kostenko, Bubnov, Putilov csatahajói (mindegyik 1.vh végi vagy az utáni tervezet, 35-45000 standard tonnásak, 9-12 darab 16"-es lövegekkel, véleményem szerint maximum tier 8-ig besorolhatóak) Project 21 (tier 8) Project 23 (Sovietsky Soyuz-osztály, tier 9) Project 24 (tier 10)
Az olasz és francia nemzettel az a baj nincs nekik nagy hajójuk. Például a német, japán, orosz, USA nemzeteknek voltak 70000+ tonnás (H41, Yamato, Montana, Project 24), kvázi tier 10-es BB terveik. Az olasz és franciáknak max 55k tonnásak (UP-41??, Alsace-osztály), ami a többi nemzetnél max tier 9 kategória. Szóval ezeket vagy feltápolják õket tier 10-be, ami azt is jelenti, hogy a Littorio-, Richelieu-osztályú hajóik tier 9-be kerülnek, holott azok a NoCa, SoDak, Bismarck, KGV-osztályokkal egyenértékûek, tehát tier 8-ba illõek és ezzel együtt minden csúszik eggyel fejjebb. Vagy nem lesz nekik tier 10, ami a WG hozzáállásában elképzelhetetlen... CV-k, CA-k terén még rosszabbul állnak.
elõször usa és japán lesz orosz nem hiszem, hogy lesz (nagyon kevés csatahajójuk volt: wiki, de lehet tervezetttekkel töltik majd fel a techtreet) angol, német biztos lesz még én az olaszt és a franciát tartom nagyon valószínûnek.
Ami biztos: Egyelõre nem. Azt hiszem USA és Japán ág lesz, majd késõbb német, angol, bizonyára orosz.
Ami valószínû: Olasz-francia, hát talán össze raknak nekik saját ágat.
Önálló nemzetként az OMM nem kerül be, nincs elég hajó, de bizonyára be fognak kerülni csak nem önálló nemzetként, hanem valami összesített ágban. Mint ahogyban a WoT-ban is ígérnek EU-ágat.
Akarom ezt az MMO-t! Tegethoff-osztály bekerül vajon?
Hát lehet alapnak kéne lennie, de sok mindennek kéne alapnak lennie a tankos és repülõs részben, legalábbis sokan mondják ezt, és közbe mégse.
Tuti lesz a hajóknak hp-je, rz a ,wot"-os játékmenet. Bár érdekes, mert ha a hajó süllyed, akkor esetleg folyamatosan csökken majd a HP? Vagy csak egyre jobban oldalra dõl, süllyed lefelé, és ha el ér egy pontot, függetlenül attól mennyi HP-ja maradt, vége.
Biztosan lesz, ennek alap dolognak kellene lennie. NF-ben is volt, ott a dokkban belehetett állítani, melyikbõl mennyi bindet (lõszermennyiségi egység volt 30-40 darab lõszer volt 1 bind) pakolsz, aztán egy gombbal lehetett váltani. Mondjuk érdekes volt, mert ha egy három tornyos hajó így volt veltöltve: AP, AP, HE akkor a váltással HE, HE, AP lett. Tehát mindig az ellentetje, ezért az összes toronyba azonosat szoktunk rakni (már csak azért is mert más volt lövegszögállás-lõtávolság karakterisztika a HE és az AP-nál).
A cikkben leírtak alapján fel merül az a kérdés, hogy mivan akkor ha a hajó orrát találják el. A csatahajók orra nem páncélozott, csak a vízvonal környékén. Ha a páncélozatlan részt találják el AP-vel akkor azon keresztül megy a lövedék, de ha HE-vel akkor az meg leakaszt egy rakat HP-t? Egyáltalán lesz olyan, hogy a hajó élete x HP? Vagy olyan War Thunderes lesz, hogy csak a moduloknak van élete és ilyen globális HP nincs?
Aha, aha AP, HE, blablabla, arra lennék kiváncsi lehet-e vegyesen tüzelni, azaz elsõ torony AP, hátso tornyok HE, de attól tartok ilyet biztos nem tesznek bele.
Én nem bánom ha lesznek szigetek+ sekélyebb víz ahol záronyra lehet futni, így változatosabb a pálya, ha nincs se sziget se semmi, csak víz, akkor minden pálya ugyan olyan lenne. Jó ez így, meg legalább egy kicsit manõverezni kell a hajókkal, nem csak úgy menni mint a vizen. Legalábbis így gondolom, de a gyakorlatban elválik,
A NF-re annyit, bár inkább NF2 bétát próbéltam egyszer, elég is volt. Bementem a hajómmal, és egybõl kilõtték. Lõttem én is, de annyi értelme volt mintha borsóval dobálnám õket, kicsit túl erõs ellenfelek közé rakott be, kb: loltraktorral Mausok ellen. Lehet azóta változott, vagy tök mindegy, de elment tõle végleg a kedvem, nem is tudom hol tart a játék, de nem is érdekel, amúgy ser gyõzött meg grafikában se, meg hát így kezdeni esélyelenül, ez így nem jó.
Hát nem tudom, mint veterán NF-es nem igazán rajongok ilyen szigetes pályákért. Ott volt hozzájuk szerencsém. Szigetek közt nagy hajóval halál volt ott manõverezni. Jó nagy elõny egy torpedóvetõs/zuhanóbombázós CV-nek az ilyen pálya. Persze majd függ attól, hogy ebben milyen lesz a játékmenet.
Szerintem a lõtávolság és az célzás lesz az igazi kulcskérdés, azt hogyan valósítják meg. A lõtávolságnál lehet-e majd a nagy lövegkkel maximális lõtávolságra (maximális szögállsú lövegeknél) pontosan tüzelni. Vagy reálisabb lesz és mondjuk csak a max lõtáv feléig, 2/3-áig (~18-25 km) lehet majd pontosan lõni. Jobban tetszene ez a verzió, erre a ~20 km-es távolságra eltudtak lõni a cirkálók is, lõtávolba tudnának kerülni.
NF-ben a maximális szögállásra is lehetett pontosan tüzet vezetni. Top hajókkal piszok izgalmas volt, amikor perceken keresztül forgolódtatok és az egyik sortûz telibekapta az ellenfelet, az meg berottyant vagy kritikus szint alá sérült. De amúgy rohadt irreális volt és a kisebb csatahajók csak foodnak voltak jók, a cirkálók még annak se. Az egyetlen esélyük az volt ha olyan pozicióból tudtak lõni, ami nem volt felderítve és nem látták honnan lõnek. A ship treek középsõ részével senki nem játszott, maximum csak az OP premium BB-kkel.
A Hood-nak pont az volt a baja hogy nem csatahajó volt hanem csatacirkáló, és emiatt gyengébb páncélja volt + lõszertalálat. De ettõl eltekintve teljesen igazad van, itt azért 2 pillanat lesz végezni egy csatahajóval. Mellesleg itt komoly csapatjátékot is el tudok képzelni ha ugyanis lesznek légvédelmi rombolók azok majd fedezhetik az épp aktuálisan veszélyeztett hajókat + a saját hordozó gépei. De amúgy tényleg nem lesznek u boatok? Pedig a rombolóknak tudtommal az az egyik fõ területe (mégha eredetileg nem is azok ellen talállták ki õket. )
Már attól függ, egy gyorscirkáló igen nagy sebességre képes. De szerintem meg a sebbesség a kulcskérdés, egy repülõ ha találatot kap: lezuhan. Egy csatahajót nem lehet egy-kát lövéssel percek alatt elsüllyeszteni, jó persze akadtak kivételek, mint a Hood, de azért eltart egy darabig a dolog. És ez így van jól, mi szar lenne ki úszok a csatahajómmal, onseshot, és vége.
A hajók lassúak, szerintem korrekt idõ az a 20 perc átlag.
hát most hogy így belegondolok wotban 15perc van ritka a 10+os meccs az a +5perc meg elmegy mondjuk biztos nehezebb lesz eltalálni valaki mint tankosba vagy repülõsbe
nyugi , majd a carrierrel csatahajók közé száguldó tomato -k meggyorsítják a menetet:D
Dehogy sok. Azért egy 70 ezer tonnás hajóval ne két percig tartson, piff-paff elsüllyesztenek. Taktikusabb és lassabb játékmenet kell mint tankokkal vagy repülõkkel.
hát ahogy olvastam 20perces lesz egy átlagos csata szerintem az kurvasok :(
jók lettek a hajók már nagyon várom, kár hogy nem lesznek benne tengeralatjárók
Hát attól függ, a Ión-tenger tele van szigetekkel. De máshol meg lehet úgy, hogy nem sok kis sziget van, hanem egy partvonal tárkép a szélén.
Ja jól néznek ki. Az ilyesmi kis szigetek amúgy is jellemzõek a csendes óceáni szigetvilágra. Én pl egy földközi tengeres térképre lennék kíváncsi ott milyen pálya dizájn lesz, oda nem lehet ennyi kis szigetet pakolni.