Szerintem, az egy földönkívülivel való kommunikálás nem a mi (ma élõk) problémánk. Ha van is kint valaki, és képes galaxisokat átszelni, akkor miért próbálna beszélni velünk ha még utazni sem tudunk hatékonyan az ûrben? Ha nem tudnak az ûrben közlekedni akkor evidens, hogy nekünk kéne. Ahhoz persze ûrhajó kellene. :) Mindjárt égetõbb probléma mint a nyelvüket megtanulni. Kezdjünk ezen akkor töprengeni, ha itt az ideje, egy aktív kommunikációs lehetõségnek. Az emberi elme csodákra képes, ha itt a szükség. :) Ami a logikát illeti, szerintem az teljesen független nyelvtõl, vagy matematikától. Ha akadályba ütközöm, megpróbálom leküzdeni azt. Ennyi. Nem kérdezem meg egy sziklától a szántóföldön franciául, hogy nem menne-e arrébb, ahogy nem is számolgatom a tömegét AxB kisseb vagy egyenlõ mint 12 feladványokkal. Csak simán odébb görgetem. :) Szerintem :)
Csak az a kár, hogy a Wiki-n a magyar szócikkek az eredeti (angol) szócikknek 20-30%-át tartalmazzák csak.
Nem a témával, hanem a cikkel van gondom. "Einstein szerint a gravitáló testek körül elhajlik a tér és az idõ, az elhajlást pedig a forgási tengely határozza meg." A mondat elsõ és második fele közötti kapcsolat homályos. A mondat elsõ fele a tömeg téridõre gyakorolt hatásáról szól, amihez semmi köze a forgásnak. A második fele pedig speciálisan a tömeggel rendelkezõ forgó rendszerek téridõre gyakorolt hatásáról szól. Ugyan ez igaz a teljes második és harmadik bekezdésre is.
A téridõ deformációja, "besüppedése", még érthetõ. De miért csavarodna fel? Forgás közben miért nem csak ez a deformáció mozog?
Itt jön be az a feltételezés, hogy a tömegnek a téridõre gyakorolt hatása a térben véges sebességgel halad. Ha ez a feltételezés igaz, akkor a tömeg mozgását a téridõ görbülete csak bizonyos késéssel tudja követni. Ez okozz felcsavarodást. Ha ilyen anomáliát találunk akkor a gravitációs hatás véges sebességére vonatkozó feltételezésünk megalapozott, ellenkezõ esetben viszont a gravitációs hatás pillanatszerûen terjed. (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy ha a Napunk hirtelen eltûnne, egybõl elszabadulnának érintõirányba a bolygók, vagy csak bizonyos késéssel.) Ez a kísérlet azt bizonyította, hogy ilyen anomáliák vannak, tehát a feltételezés, miszerint a gravitáció véges sebességgel terjed megalapozott. Ami még fontos, hogy a gravitációs hullámok léte is megalapozott. Az egész kép akkor lesz teljes, ha ezeket a hullámokat közvetlenül detektálni tudjuk. Ezzel a általános relativitáselmélet bonyolultabb jóslatait is ellenõrizni tudjuk. A rossz hír, hogy ezzel valószínûleg megérkezünk a megismerés technikai határához. :(
Asperot, amit te elméletnek tartasz az már gyakorlatilag is megjelent pl a mûholdaknál. Az ottani órák máshogy mennek, mind a földiek. Itt nagyon kis eltérésekrõl van szó, de már bizonyított a dolog. :)
Nyilván lesz nekik is, inkább az a kérdés hogy mennyire érthetõ egymás számára. Bárhogy alakul is nagy feladat lesz…már ha akarnak beszélgetni. :)
Fogjatok egy embert, kényszerûségbõl erõszakoljátok bele egy másik intelligens lény által lakott környezetbe, elvágva a civilizációtól. Ha egy ember csak magára számíthat, és a túlélése azon múlik, hogy hogyan viszonyul hozzá a "helyi macsó", akkor ösztönösen keresni fogja a kommunikáció lehetõségét.
Lehet, hogy száz ember egymás után kudarcot vallana, vagy ezer, de egy akadna, aki "szót értene" a másik lénnyel.
Igazad van, de a logikához szükséges nyelvi elemek, csoportosítás, állítás, tagadás nélkül nehezen képzelhetõ el intelligencia. Ha ilyen it jön azt nem fogjukintelligensnek nevezni.
A meresek szerint van eleg anyag es a vedelem a hajtomu resze. Elol beszivja az anyagot, plazmava alakitja, felgyorsitja, majd hatul kifujja. Ez hajtja elore. A lenyeg, hogy a jarmu elejen talalhato bussard kollektor gyujti az anyagot, ami mellekesen meg is vedi a hajot. Ebbol a kollektorbol letezik magneses, elektrosztatikus es mechankus is. Az elso kettonek jobb a tomeg/teljesitmeny aranya, az elektrosztatikusat mar teszteltek az urben is, mukodott.
Már ha van egyáltalán mérhetõ anyagmennyiség a mélyûrben?
Én arra vagyok kíváncsi ha a csillagközi térben lévõ anyagtól hogyan védik meg az egész szerkezetet? Egy porszem is 20-40 000 kilóméteses sebességgel áthatol mindenen egy egyszerû ûreszközön, és az hol van a fénysebesség akár 10% ártól?
OK. Ez egy plazma(ion) hajtómû. De ez még nem egy mûködõ Bussard-hajtómû.
Különben meg ott van az a probléma is, hogy van-e elég anyag a csillagközi térben a mûködéséhez? Mert piszok jó, ha minden tip-top, de hajtóanyaghiány miatt nem gyorsul az egész...
akkor ez elméletileg azt jelenti hogy ha tartjuk a nagy sebességet és onnan szemléljük életünk végéig a környezetet az olyan mintha nem is sokat változott volna és mi öregedtünk?..
ennek egy egyszerü példája mikor hajtunk egy gyors motorral.. mintha körülöttünk lassulna minden.. minél jobban gyorsulunk annál jobban lassul a környezet.. elgondolkodtató
Sajnos a Bussard hajtómû még épp úgy elméleti dolog, akár az antianyag-hajtómû. Még egyetlen példányt sem építettek meg a valóságban, így nem is tudjuk, hogy képes-e arra, amit feltételezünk róla.
Az egyetlen hajtómûtípus, ami valóban mûködik, és nagyobb távolságra is jó az az ion-hajtómû. Ez tényleg mûködik, és ki is próbálták.
Egyébként érdekes kérdés,hogy mi is az idõ! Én úgy képzelem hogy a változások dimenziója, ha nincs változás egy rendszerben nincs idõ sem. Amikor a teret átszeljük akkor a változások lassulnak mint a közeg ellenállás a viz esetében. Hogy pontosan miért azt a fene sem tudja. Még azt sem tudjuk pontosan mi is a tér.
Ha a müszerek mérései eltérnek mozgó és álló állapotban, az azt jelenti hogy a sebesség hatással van a mérésre,ha olyan mérést választanak amit nem tud befolyásolni semmi külsõ tényezõ, akkor az idõ változása a kézenfekvõ következtetés.
A kepletek szerint nem. A peldaban felvetett tavolsagot ha 5 ev alatt tenne meg az urhajo, akkor a sebessege 90%-a kell, hogy legyen a fenynek, igy az adott merteku idodilatacio lep fel, vagyis az urhajosok azt mindenkeppen csak 2,3 evnek erzekelnek.
"És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg?"
Az altalam emlitett Bussard hajtomu pont erre epul. Elol befogja a csillagkozi terben talalhato anyagot. Kozepen egy rekatorban (lehet fuzios vagy fisszios is) energiat termel. Majd hatul az elol beszivott anyagot plazma formaban felgyorsitja. Egyfajta ramjet hajtomu, csak fenysebesseg kozeli tartomanyban is mukodik. A hatso hajtomu egyseg neve vasimr, vannak rola teszt videok a neten. A megoldas hatalmas elonye, hogy barminek menne neki a jarmu, abbol lesz a plazmasugar es a jarmunek nem kell tomeget veszitenie a gyorsitashoz. Ha a fuzios komponenst sima fissziosra csereljuk, gyakorlatilag a mostani technikai szintunkon lehetne belole bolygokozi jarmuvet epiteni. (egy Fold-Mars-Fold utat egy even belul ossze lehetne vele hozni, a tenyleges utazas -megfelelo inditasi ablakkal- pedig kb. 2 het lenne oda es 2-3 het vissza, palyara allas nelkul, tehat a leszalloegyseget csak ledobva)
A logika önmagában nem létezik. Többek közt, környezeti tapasztalat, társadalmi környezet, értékrendszer, matematikai összefüggések, és nyelvi alapok összességgében nyerhet értelmet. Ha az alkotó elemei közt különbségek vannak, a végeredmények is távol esnek egymástól.
"egy idegen faj számunkra tlejesen idegen logikával van megáldva" A gondolkodásmódja más lehet, de a logikája ugyanaz lesz. A logika univerzális. Ha az alien ismereteit a környezete megfigyelésével szerzi, akkor ismeri a logikát.
"mélyen hiszek abban, hogy valaha a Földre is robotok hozták el a DNS-t"
A földi evolúció kronológiája pont úgy néz ki mint az evolúciós folyamatoké általában: lassú kezdet és egyre gyorsuló változás. Ezek alapján viszont a Földön alakult ki az élet az alapoktól kezdve. Nincs hirtelen ugrás, ami indokolna külsõ tényezõt.
"A földi élet egyik legmeghatározóbb , legnagyobb lökését a NEMEK megjelenése hozta, amely a hibajavító rendszer egyik alapja."
Nem sok köze van a kettõnek egymáshoz. A nemek a genetikai változatosság növelése miatt kell, ami a környezethez való alkalmazkodást növeli meg jelentõsen.
Amíg a gyakorlatban nem lépjük át a sebességhatárt addig elmélet. Ha egy hajó számára „x” táv teljesítése során 2 év telik el, addig a földön /és mindenhol / 5 év. Ez alatt az 5 év alatt ugyanaz a távolság nem teljesíthetõ alacsonyabb sebességgel?
Ha az urhajosok 5 evet erzekelnenek a 90%-os fenysebessegukkel, akkor a Foldon addig kb. 13 ev telne el. kvp peldajaban viszont a foldi ido lenne 5ev, a sebesseg 90%, igy az urhajon kicsit tobb, mint 2 ev telne el.
Esetleg olvashatnal nehany konyvet a temaban, mielott okoskodsz 13 eves modjara...
Még mindig tartja magát az suta elmélet, hogy a sebesség hatással van az idõre? :))
És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg? Úgy értem biztos meg lehetne oldani, egy mini LHC-vel, vagy valami asszerûvel , hogy az ütköztetéskor felszabaduló energiákat, úgy engedjék ki, hogy az megfelelõ sebességûre gyorsítson egy ûrjármûvet. Ez nem lenne túl futurisztikus, épphogy ellenkezõleg. :)
Valaki utánaszámolhatna, hogy mekkora energia szabadul fel, ha mondjuk eltalál egy 1 cm^3 os kavics a fénysebesség tizedével! Én most lusta vagyok erre :-)
Gondoljatok csak bele: olyan ez a vita, mintha a keresztes lovagok a tábortûz mellett az atomenergiáról vitatkoznának...
Hogy a cikkhez is böfögjek valamit. Néztem az NG-n, ha jól emlékszem azt a pasast aki farkasokkal él együtt és rendesen kommunikál velük, akár vonyítással vagy gesztusokkal,stb. Szerintem ha elég idõt, pénzt és lelkesedést fektetnek a kutatásba nagyon érdekes dolgokat tudhatnak meg.
Tudom igazad van. Csak valahogy olyan nagyon elõre szaladtunk, én szívesebben olvasnék olyan kommenteket amik reális cselekvési terveket boncolgat, mert a téma nagyon érdekes.
Szerintem, ezek a fénysébesség néhányad részével való haladások még tõlünk igen igen távol állnak! Ha hajtómûben esetleg prototipus szinten meg is lennénk, az csak annyit jelent hogy egy szondát talán el lehetne indítani a naprendszer távolabbi része felé. Egy csillagközi szonda project is felveti a megbízható energia forrást,hajtómû navigáció,MI,távközlés valamint mûszerezettség kérdését évtizedes távlatokban..
Alapvetõen tévedsz. A relativitás miatt ha 5 fényévre lévõ bolygóra indítanánk egy ûrhajót fénysebességgel, akkor az 5 év múlva érkezne meg a földi idõ szerint, viszont az ûrhajósok észre sem vennék, hogy elindultak, csak azt, hogy hipp-hopp, ott vannak. Miért? Mert aki fénysebességgel halad, annak megáll az idõ.
"Nem, a Foldon lenne 5 ev, az urhajoban ennel kevesebb. "
Uramisten, dehogy! A legközelebbi csillag valami 4 fényév. Ha a fénysebességnél lassabban mennek, akkor nekik (tegyük fel) 5 év az út. Õk ennyinek érzékelik, azonban ezalatt az idõ alatt a relativitás miatt a Földön jóval gyorsabban múlik az idõ.
A természetes légkörünk széndioxid formában tartalmazná a jelenlegi légköri oxigént. A baktériumtelepek kezdték el a légkörbe bocsátani az oxigént a szén megkötésével, amit évmilliárdokig az õsóceánokban oldott vas kötött meg, amik az óceánok aljára ülepedve lerakódtak. Ezek a mai vasércbányák. Ha egy bolygón oxigénlégkör lesz, akkor ott élet is van. Eleve a csillagkeletkezésekbõl adódik, hogy ahol oxigént hoztak létre a már felrobbant csillagok, ott szén is van. Tehát, ha összeáll egy bolygó, akkor ott nem csak oxigén lesz, hanem szén is, és így széndioxid keletkezik.
A lélegezhetõ légkör természetellenes, amit az élet hoz létre. Ha az élõvilág nem termelné az oxigént, az elfogyna, mert oxidálná az itt található anyagokat. A légköri oxigeén nem csak feltétele, hanem mellékterméke is az életnek.
"Az hogy én a vajaskenyeret UFOul kgba-nek ejtem még nem lesz más a logikám.. kell egy közös nyelvi alapbázis és onnan mehet a kommunikáció fejlesztése"
Mi van, ha a kommunikációjuk azon alapul, hogy kinõ egy csáp a tarkójukból, és az uv tartományban fényt bocsát ki, és közben kígyózik, és a különbözõ mozdulatok, minták és fények eggyüttese az információ hordozója? Kissé nehézkes lenne velük kommunikálni.
Egyáltalán mit csinálnánk egy másik bolygón ahol még nincs élet csak lakható? (hõmérséklet, mágneses mezõ, gravitáció erõssége, nem csapódik oda túl sok meteor, nem mérgezõ a légköre) Kb felérne azzal, hogy a sivatagba költözik valaki. Ha egy olyan bolygóra mennének kolóniával ahol van legalább valami növényzet. De ilyenrõl nem tudnak még egyenlõre.
Igaz, keveset mondtam a 100 évvel. Egyébként a fél évszázados utazási idõtartamok akkor érvényesek, ha a legközelebbi csillagrendszereket vesszük alapul. Ha mondjuk nincs a közvetlen környékünkön lakható bolygó, ahová érdemes embert küldeni, a messzebbi csillagrendszerekbe elég nehézkes lenne eljutni még a fénysebesség ötödével is. Itt emberekrõl van szó. Már a fél éves Mars-utazás is problémákat vet fel, nem hogy még a több száz éves. Nem beszélve arról, hogy egy több száz éves csillagközi küldetést a Földrõl figyelemmel kísérni, felügyelni... hogy is mondjam... eléggé problémás. De ez még tényleg nagyon messze van... lehet több, mint 1000 év, addig meg még bármi is lehet.
Na majd a kínaiak, náluk nem számít a túlélési arány, van ember bõven nekik, több is mint kellene :D
"Amíg az ûrhajón 5 év lenne, addig a világban többezer (tízezer?) év."
Nem, a Foldon lenne 5 ev, az urhajoban ennel kevesebb. A fenyevet a foldi idohoz kepest szokas nezni. A lenyeg az, hogy ilyen fordulasi idovel mar megerne a foldon maradoknak is kivarni, hogy visszaerjen a jarmu. Nem vagyunk olyan messze technikailag a kozeli csillagoktol mint azt sokan gondoljak, csak politikai akarat nincs a meglevo technologiak felhasznalasara. Persze lehetnek hibak. Manapsag annyi embert tudnank evente a Marsa juttatni mint amennyien atkeltek az ujvilagba az elso evekben. Azert nem teszi ezt senki, mert a tulelesi arany is hasonlo lenne (kb. 50%-os).
"A fenysebesseg 90%-aval menve viszont mar 5 ev alatt ott lehetne lenni"
Ez mondjuk pont a létezõ legrosszabb megoldás. Amíg az ûrhajón 5 év lenne, addig a világban többezer (tízezer?) év.
Túl optimista vagy! Egy naprendszeren belüli terjeszkedés talán bele fér a 100 évbe,talán. Egy naprendszerek közötti utazásra én nem látok esélyt a közeljövõben. Épp amiatt hogy se technologiánk sem érdekünk hogy ekkora küldetésbe gondolkodjunk. Ki vállalna be egy küldetést milliárd és milliárd dollárokért ami mondjuk csak 40 éves kifutású? Szerintem ha a következõ 30 évben teljesen átkerül az üzleti szférába az ûrhajózás, és legalább a földközeli repülések rutin szerûek lesznek, mint manapság a sima repülés, csak akkor lessz naprendszeren belül emberi küldetés a 100 éven belül és ez hol van egy intersztelláris utazástól.
"Épp itt az ideje, hogy a hagyományos, "A-ból B-be egyenesen" való csillagközi utazást elfelejtsük, mert lehetetlen."
Egy 4.5 fenyevnyire levo csillagrendszer elerese a fenysebesseg tizedevel utazva kb. 45 ev lenne, otodevel mar csak 27 ev. Egy bussard hajtomuves hajo elvileg a fenysebesseg kozelebe kepes gyorsulni. Es a hozza szukseges technologia mar ma is rendelkezesre all. Ezek utan egy 27 eves ut mar egesz elfogadhato tervnek tunik, ha koloniat tervez valaki letrehozni es nem turistanak megy. A fenysebesseg 90%-aval menve viszont mar 5 ev alatt ott lehetne lenni, ami mar rovidtavu utazashoz is elfogadhato. (anno egy europa-kina ut sem volt sokkal rovidebb) Es ehhez a megoldashoz semmi szukseg nincs ismeretlen technologiakra, csak a 60-as evekben kitalalt, majd azota kidolgozott es megepitett komponensekre.
Annyiban egyetértek veled, hogy el kell vonatkoztatnunk a hagyományos szemléletünktõl, hsizen egyértelmû, hogy a jelenelegi, még csak elméleti technológiákkal is túl sok idõ lenne egy csillagközi utazás. Na, de 100 év? 100 éven belül a Marson sem lesz telepünk, nem még a csillagokat hóditsuk meg. Szerintem _legalább_ 1000 év, amíg ilyen egyáltalán eszünkbe juthat.
Épp itt az ideje, hogy a hagyományos, "A-ból B-be egyenesen" való csillagközi utazást elfelejtsük, mert lehetetlen. Egyébként nem kell védekezned, én is támogatom az ûrkutatást, jobban, mint bármi mást, de ha reálisan nézzünk a dolgokra, akkor a politika meg az emberi hülyeség mindent meggátol jelenleg. Na meg az aktuális technológiai fejlettségünk sincs meg ahhoz, hogy csillagközi utakra vetemedjünk. Én úgy tippelem, ha nem halunk ki, nem hozunk a saját fejünkre valami kibaszott nagy apokalipszist, akkor kb. még minimum, minimum 100 év, míg reális küldetés lehet egy csillagközi utazás. Az is csak akkor, ha már megfelelõ mértékben birtokba vettük a Naprendszert és/vagy rendelkezünk sokkal hatékonyabb meghajtási rendszerekkel (hipertér/warp/térhajlítás/faszomtudja/stb.).
"Az út a legközelebbi csillagrendszerbe (Kentauri , hármas csillagrendszer - 4,5 fényév távolságban) az ûrhajók mai legnagyobb elérhetõ sebességével számolva kb. 30ezer évet vesz igénybe."
Vagy nem. Ugyanis fogalmunk sincs róla, hogy vár rá a csillagközi térben. Attól, hogy elindítjuk, egyáltalán nem biztos, hogy oda is ér. Plusz, ha 30ezer éven belül nem tudjuk mi magunk odavinni és ellenõrizni a fejlõdését, akkor ne is próbálkozzunk ilyennel.
Én amúgy minden féle kutatást támogatok, mert néha a kutatás eredeti céljától eltérõ területen hozhat akár tudományos áttörést.
"Barnard törpe csillag 5,6 fényév , Sirius fehér csillag 8,6 fényév 45 illetve 60 ezer földi év alatt megtehetõ, ezek nem olyan hosszú idõk földi léptékkel, a robotoknak semmi, az embereknek meg néhány generáció."
Ez ugye vicc? Mai tudásunkal 500 évre sem tudnánk garantálni egy robot mûködését nemhogy 60 000 évig. Ami szóba jöhet az valami egyszerû kapszulla amit kilõvünk a cél felé azt lessz ami lessz. A mai anyagok elöregszenek nagyon hamar, arról semmit sem tudunk hogy viselkednének a kozmikus sugárban fürödva év ezredekig. A földön bevált anyagok az abszolut 0 fok körüli hõmérsékleten semmit sem érnek. Az ilyen robotoktól évszázadokra, ha nem év ezredekre vagyunk, fõleg ahogy a politika meg minden áll! Ráadásul azt sem tudjuk biztosan hogy egy távoli égitestet bevetünk a baktériumokkal vagy kiirtjuk az õshonos élõvilágot.
Nekem úgy rémlik, hogy a 40-es IQ-s nem képes megtanulni az orvosok kommunikációját, viszont az orvos képes megtanulni a 40-es IQ "beszédét". Na most, ha mi nem vagyunk képesek megtanulni a delfinek kommunikációját, de õ képes megtanulni, nem csak mint utasításszint, hanem kérdés, kijelentés, mondat összefüggés formában, akkor végül is ki tanulmányoz kit? Valahol olvastam egy feltevést, hogy a delfin 3D-ben beszél, vagyis 3D képeket sugároz. Ezek a képek pedig mozgóképek, amik így mondják el mi történt, minek kell történnie, hiszen ezt az úgynevezett echolokációt használják "látásra", így értelemszerûen adódik a lehetõség, hogy kommunikációra is ezt használják . Na, ezt az õ agyuk alakítja képpé, mint a mi agyunk a hangot értelmes üzenetté. Így a delfin beszéd megértéséhez kéne még egy jókora delfinagy is, ami a 3D képes-filmes beszédet lefordítja értelmes üzenetté. Nem ígérkezik könnyû feladatnak.
"A projekt végcélja, hogy megtudjuk milyen lehet delfinnek lenni"
Én azt próbáltam leírni, hogy az egyes egyedek akikkel mondjuk felvesszük a kapcsolatot lehetnek egy szupercivilizáció képviselõi, de ez még nem jelenti azt, hogy az adott faj összesített tudása minden egyed birtokában van. Márpedig sokan ezt fantáziálják, ha mondjuk alienekrõl van szó.
Persze, egy csatornara kell ratalalni a ket fel kozott, de az egy masik tortenet. A kutatast vegzok a feltetelezett kozos csatornan folyo kommunikaciot vizsgaljak.
Ezt baromsag igy kijelenteni. Mar azt is, hogy "ok" ereszkednek le hozzank... sokfele eset adodhat, ha mar feltetelezgetunk.
A delfinek gondolatai, intelligenciaja pedig jobban kulonbozik a mienktol mint a majmoke, tehat nagyon is jo alanya egy ilyen kutatasnak. Persze nem is az idegen lenyekkel valo kommunikacio lehetosege a legfontosabb itt, hanem hogy jobban megismerjuk a korulottunk levo elovilagot. Mielott kipusztitjuk.
Ez a robot elmélet vicces (sértõ szándék nélkül). :) Ugyan mi emberek szeretjük azt hinni, hogy hû de bonyolult létformák vagyunk, legyünk õszinték: a földi élet az univerzum bonyolultságához nagyjából úgy viszonyul, mint a szorzótábla a kvantumfizikához. Jelenlegi tudásunkkal egyetlen DNS molekulát eljuttatni a szomszédos csillagrendszerbe több idõbe telne, mint megvárni, amíg magától kialakul ott az élet. Mire az út felét megtenné a hordozó már képesek leszünk a csillagközi utazásra.
"Nem a nagy tudós fog menni, aki ezért Nobelt kapott, hanem egy pilóta, aki elkezeli a gépet, de mondjuk egy Otto-motort már nem tudna összerakni, és a kvantumfizikához sincs lövése sem."
A jelenlegi urhajosok jo resze mernok vagy tudos. Altalaban a pilota az egyik mernok hogy tobb tudos ferjen fel es az orvos is elso sorban biologus, masodsorban hajoorvos. Egy nagyobb lelegzetvetelu uton valoszinleg ugyancsak nem lenne keret katonak es pilotak szallitasara, tehat csak a tudomanyos es mernoki szemelyzet menne. Ez azert van igy, hogy ha valami tonkremegy, akkor legyen keznel olyan ember, aki fejbol szetszedi es ossze is rakja a hajot. Mar nagyon regen nem a berepulopilotak mennek urhajosnak...
"Jó. Viszont, ha így nézzük, akkor a delfinekkel végzett kísérletek teljesen feleslegesek."
Igen, erre a biologusok mar rajottek, de a nyilatkozo kutato a seti-nel dolgozik.
Miért képzeli el mindenki szuperintelligens, "lefelé kompatibilis" lényeknek az alieneket?
A mostani, kvázi cro-magnoni genetikánkkal is lehet, hogy majd egyszer feltaláljuk a térugrást, vagy akármit és elmegyünk egy másik bolygóra. Nem a nagy tudós fog menni, aki ezért Nobelt kapott, hanem egy pilóta, aki elkezeli a gépet, de mondjuk egy Otto-motort már nem tudna összerakni, és a kvantumfizikához sincs lövése sem. Ugyanígy egy idegen lény sem biztos, hogy mindentudó, mindent felfogó intelligenciával rendelkezik. Lehetséges persze, hogy totálisan más a gondolkodása, az ösztönei, de nem hinném, hogy feltétlenül ilyen bölcs, félisteni intelligenciával rendelkezõ szuperfaj lenne. Persze ez is csak feltételezés. :) Akár lehetnek olyanok is, mint a Tyranida kaptárflotta, és akkor aztán minden mindegy.
Jó. Viszont, ha így nézzük, akkor a delfinekkel végzett kísérletek teljesen feleslegesek. Én a kutyámmal rendszeresen folytatok kétirányú kommunikációt. Nincs nagy különbség aközött, amikor jelez, hogy le akar menni és aközött, amikor szól, hogy adjak már neki kaját, mert 1 órája elmúlt a vacsoraidõ, mégis tudom, hogy éppen mit akar. Nem ugat, nem nyüszít. Csak gesztusokkal, mozdulatokkal, de számomra teljesen érthetõen fejezi ki magát.
Csodálatos hogy nyelvekrõl bizonygattok dolgokat, de õ azt írta hogy más a logikájuk. Az hogy én a vajaskenyeret UFOul kgba-nek ejtem még nem lesz más a logikám.. kell egy közös nyelvi alapbázis és onnan mehet a kommunikáció fejlesztése. Akkor van gond ha az alapvetõ világnézetük és gondolkodásuk tér el a mienktõl. Kb úgy tudok példálózni mint egy amerikai szociopata, és egy busmann törzsben élõ (tudom ez elméletileg lehetetlen hogy létezzen) mentálisan sérült a maximum "daaaa" "szót" kiejteni képes ember próbálna meg beszélgetni.
Lehet hogy nincs mimikájuk, vagy teljesen mások a jelentéseik mint nekünk, ebbõl persze adódhat gond nem is kevés, de ha valóban békés és intelligens az adott faj képviselõje akkor tolerálni fogja a fajok egyéni kommunikációját, és egy mosolyt nem vesz hadüzenetnek.
A matekkal pedig sztem sem nagyon lehetne beszélgetni, ellenben bizonyítható az intelligenciája az adott fajnak.
Csak röhögni tudok ezen a sok okosságon, amit egyesek elõadnak. Egyébként Mo-on semmi esélye az ilyen prevenciós jellegû eljárásoknak, mivel az emberek elenyészõ számban jelennek meg rendszeres szûrõvizsgálatokon. 90 % csak akkor megy el, amikor már nagy a baj. Mintha az autódnál tojnál a kötelezõ szervizekre, aztán ha leáll a kocsi, akkor felháborodottan követelnéd az ingyen javítást vagy cserét. Amúgy ezek a gonosz fogorvos bácsik irtózatos pénzekért veszik a modern anyagokat és berendezéseket a még gonoszabb kereskedõ bácsiktól.
Merthogy léteznek ma is hasonló eljárások, csakhogy itt a kutyának sem kellenek, többek között ezért is drágák.
Lehet szidni az orvosokat, amíg az utolsó is el nem menekül külföldre, ahol mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülik, aztán bambán pislogni, mikor már csak fekete pákó jellegû szellemóriások lesznek a kórházakban orvosi köpenyben.
"Egy kb. 2000 eve elt romai irast gond nelkul el lehet olvasni, bar engem inkabb csak az uti leirasok, a hetkoznapi eletrol keszult szovegek es a mernoki cikkek erdekelnek, a kolteszet nem."
Azért, mert azok egy réges régen halott nyelven íródtak, ami 1500 éve nem változott. Az élõ nyelvek viszont 100 év alatt is hatalmasat változnak.
azért már egy egyiptomi írás elolvasása nem ment volna az a bizonyos kõ nélkûl. ;)
matek: ezt már nagyon sok helyen olvastam. De bennem ilyenkor azért felmerûl 1-2 kérdés. Pl. hogyan tudnánk matekkal leírni a "Mit keresel itt?" mondatott? Vagy a "Mi céllal érkeztetek?" eseteleg a "Hogy vagy?" kérdéseket? Alapvetõ emberi gesztusokat nem fog megérteni: kitárt kar, mosolygó arcok stb. mert ez neki valószínûsíhetõen nem mond semmit (ha igen, akkor szerencsénk van, van bennünk közös tulajdonság, ez már egy nagy lépés elõlre) Ezeket nem lehet matekkal leírni. És ezért mivel nem tudjuk neki elmagyarázni mit jelent, könnyen félreértésre adhat okot. Ha elengedem a fantáziámat akkor azt is el tudom képzelni, hogy nincs is szemük, és túlképpen az infók nagy részét nem látással nyerik, hanem más nem szenzoros érzékszerveikkel. És már meg is van lõve a matek.
azért a legkorábbi magyar nyelvemlékeket eléggé nehézkes néha megérteni, mert a nyelv is sokat változott. mellesleg az óangolt az angoloknak (ha már annyira akarják) külön kell tanulni, mert egyébként nem értenék. bocsmár.
"de egy mai ember nem értené meg az 1000-ben élõ embert és fordítva."
Egy kb. 2000 eve elt romai irast gond nelkul el lehet olvasni, bar engem inkabb csak az uti leirasok, a hetkoznapi eletrol keszult szovegek es a mernoki cikkek erdekelnek, a kolteszet nem. Meglepo, de mindharom jelen volt a romai birodalomban is. A majdnem 1000 eves magyar nyelvu irasokat pedig szotar nelkul is megerti az ember, hiszen magyarul vannak, csak a helyesiras valtozott.
Egyebkent egy idegen civilizacioval egy kozos tema biztos akad, ez a matematika, mert ennek szabalyai eleg altalanosak. A szamokon keresztuli kommunikacio meg a delfinekkel is megy, bar sokmindenre nem jo, viszont kiindulasi alapkent felhasznalhato.
nekem is pont ez jutott eszembe good bye and thanks for all the fish!
Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél - pontosan a fenti okok miatt.
Érdekes módon a delfinek réges-rég tudták, hogy küszöbön áll a Föld megsemmisítése. Számos hiábavaló erõfeszítést tettek, hogy az emberiséget figyelmeztessék a veszélyre, de kapcsolatteremtési kísérleteiket az emberek mulatságos futball-labda-trükknek meg füttyögõ halacskakoldulásnak vették. A delfinek végül is feladták a reményt, és nem sokkal a Vogonok érkezése elõtt távoztak a Földrõl.
A legeslegutolsó delfinüzenetet is félreértelmezték az emberek. Azt hitték, hogy meglepõen kimunkált, karikán keresztül végrehajtott kettõs hátrabukfencez látnak, miközben a delfinek az Egyesült Államok himnuszát is elfütyülik. Az üzenet valójában ez volt: Viszlát, és még egyszer kösz a halakat!
(Részlet Douglas Adams, Galaxis útikalauz stopposoknak címû könyvébõl)