Ne keverd a kernelt és az operációs rendszert! Az Android különbözik annyira pl a Debiántól, hogy ne lehessen egy operációs rendszernek nevezni. Ezért helyesebb a Linux kernel alapú operációs rendszer fogalma. Amúgy az Android némileg módosított Linux kernelt használ és nem is támogat minden könyvtárat.
Akkor elmondanád nekem, hogy egy linux kernelre épülõ oprendszer mi ha nem linux? :DF:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D
Böngészõrõl jut eszembe Az miért lehet, hogy ha rákattintok egy cikkre, igoogle-ból, vagy hírlevélbõl, akkor ez jön be
Az Ön böngészõje kért, hogy az átjáró nem értette.
Lehetséges okok:
Az Ön böngészõje sérti a HTTP/1.1 protokollt. Van egy mûködési problémák a böngészõ és a proxy. Lehetséges megoldások:
Forduljon a rendszergazdához segítségért. Lépjen kapcsolatba a tûzfal támogató csapattal segítségért. Az oldal által generált tûzfal, h szeptember 12. 08:05:46 CEST 2011.
Ha simán a fõoldalra megyek és onnan lépek akkor viszont jó...
"Gondolom ha nem Android lenne az OS neve hanem linux, máris nem lenne olyan népszerû... Pedig nem más mint linux"
Nem, az Android, mint operációs rendszer nem hogy nem Linux, hanem tökéletesen az ellenkezõjét képviseli, mint a Linux. Ezért használható.
"Attól még a faszagyerek linuxosok 1 évtized alatt nem tudtak elérni 10% részesedést,"
Persze hogy nem, mivel a Linux disztribúció fejlesztõknek 15 évbe telt mire felfogták, hogy operációs rendszert nem maguknak kell fejleszteni, hanem a felhasználóknak.
Óriási tévedésben élsz. Az Androidról kb mindenki tudja, hogy végsõ soron egy linux, de az relatíve felhasználó barát. A másik hogy szinte semmivel sem kell kompatibilisnek lennie - egy vas, rajta telepített OS fusson 2 évig, utána úgyis kuka. Szerveren linuxot használok, mert arra egy jó választás. Mobilon elmegy, mert ott jóformán nincs konkurenciája (iOs, de az egy másik világ). PCs kliensként viszont egy vicc a linux.
Ha nem lenne minden gépre windows elõre telepítve, és az emberek nem ott tartanának, hogy a számítógépre van egy olyan hogy windows és azzal megy, akkor hidd el nem itt tartanánk.
Gondolom ha nem Android lenne az OS neve hanem linux, máris nem lenne olyan népszerû... Pedig nem más mint linux
Attól még a faszagyerek linuxosok 1 évtized alatt nem tudtak elérni 10% részesedést, és nem tudták az IE részesedését se leküzdeni 50% alá. Ha a webgl nem biztonsági rés, akkor az se biztonsági rés ha böngészõ exe programot ír a vinyódra, és ott futtatja.
linuxon állítható hogy a ramot vagy a swapet részesítse elõnyben. Winen nem, emiatt konkrétan sok memóriával hátrány a lapozófájl, mert az a szerencsétlen rendszer 3 giga szabad ramnál is pakolászik a swapbe, összevissza kerregteti a vinyót. Viszont lapozófájl nélkül meg kékhalálnál nem hajlandó hibajelentést rakni az eventlogba, meg memóriadumpolni, ezért én beállítottam 500 megányi lapozót, de az a nyomorék még ebbe is képes pakolni 6 giga ram mellett.
IE egy balfasz cég a microsoft gyártja ami bullshitteket talál ki, mert fél a mindenGL terjedésétõl mint a tûztõl miközben a világ legnagyobb biztonsági rését a fos activex-et tolja... Mellesleg az ie részesedése zuhan továbbra is, ie9 ide vagy oda. Amúgy nem kell webgl-t támogatni, anélkül is mehet 3d, max úgy fog szaggatni ie-n mint az állat, de ez nem lenne újdonság :D
1. 90-es évek elejérõl beszélsz - még a 80-as években volt itt olyan cenzúra, hogy a családi ebédnél se mondhatta a gyerek azt, amit gondolt, mert a falnak is füle van, ráadásul el is vittek miatta. Ahhoz képest k.rva jól állunk. Ha egy csatornán cenzúráznak, és én azt kényelmetlennek érzem, akkor azt a csatornát nem fogom használni - ennyi...
2. A "minden buta terminál"-os vízió akkor jöhetne be, ha a cloud egy az egyben ki tudná váltani a natív kódú programokat. Ez meg nincs így. Egy natív program áll UI-ból és üzleti logikából. Ami a szerverre kerülhet, az az üzleti logika, annak is az a része, amit az UI relatíve ritkán hív (vagyis mondjuk nem egér over eseményre, vagy nem billentyû megnyomás, pl szöveg begépelése közben). A mai átlag programoknál ez a rész egyszerûen kevés. Ha az UI is primitív - pl levelezõ kliens - akkor lehet belõle cloudos cuccot csinálni. Ha az UI összetett, akkor nem. Ha pl egy Eclipse-et - amit a fejlesztõk fele használ - át akarunk írni html5/JS alá, akkor a buta terminálnak 10-100x akkora teljesítményûnek kell lennie, mint amekkorák a jelenlegi csúcs gépek (és az Eclipse még csak nem is natív kód, hanem java, már ettõl is 3x annyit foglal a memóriában mint mondjuk egy VS). Vagyis mindig lesz lehetõség választani natív kódú oprendszert, natív programokat - a különbség csak az lesz, hogy mivel az emberek túlnyomó többségének erre nincs szükség, ezért az emberek többsége az olcsóbb, cloudos megoldást fogja választani.
én csak azt nem értem miért kell 6 hetente új verzió. chromenál is akkorát ugrottak, erre lekoppintja a firefox is, totál hülyeség, én ettõl még nem hiszem hogy rohamosan fejlõdik, pedig szerintem erre akarnak rájátszani. régen v1 és v2 között szakadék volt, most gödör sincs....
még a 6 hónap is kicsit sürgetõ lenne mint az ubuntunál, de a 6 hét nevetséges.
"Nem vagy te akkora ember, hogy a személyes adataidra bárki is kíváncsi legyen. A statisztikai adataidra igen, de azon meg mi fáj neked? Hogy értsd: nem az érdekli õket, hogy te személy szerint szereted-e az állatos pornót, hanem hogy hány százaléka szereti a netezõknek."
Látod éppen ez a hatalmas trükk az egészbe. Hogy önként vállalod az ellenõrzést, és esetlegesen még a cenzúrát is, mondván, úgysem kíváncsi senki az adataidra... pedig dehogynem. Épp ez a lényeg. Az informatika hajnalán, a hardware volt a hatalom kulcsa, hiszen a mûszaki eszközök drágák voltak, nem engedhette meg magának mindenki. Ez késõbb, a személyi számítógépek elterjedésével megváltozott, és a software vált a legfontosabb tényezõvé, ezt a birodalmat a microsoft alakította ki igazán, még a 90 -es évek közepén, amikor a microgépeket letarolta a pc, a szabványos eszközei miatt. Ez visziont még mindig rendben van, mert a személyes adatok továbbra is személyesek maradtak, csak hatékonyabb eszközöket kaptál a kezelésükhöz. Az lakossági internet robbanásszerû terjedése már a 90 -es években megkezdõdött, és kb ezzel egyidõs a cenzúrával kapcsolatos elképzelés is, ami majdnem minden államban megfogalmazásra került valamilyen formában. Azonban az eddig lehetetlen küldetésnek tûnt. Amíg az embereknek a saját gépein vannak a saját adataik, addig a teljes felügyelet elképzelhetetlen. Az online szolgáltatásokat azonban lehet, és szokták is ellenõrizni, ráadásul ezekre egészen másfajta törvények vonatkoznak. Ezért annyira fontos a html5, és hogy az embereket rávegyék, mindent online végezzenek, és ne akarjanak normális programokat futtató teljes értékû számítógépeket. Ha ezt elérik, azzal megdrágítják, végül pedig leépítik az offline piacot... és ami ezután következik, az a totális ellenõrzés, és a totális fejés. Minden "szolgáltatás" után lehet majd rengeteg pénzmagot beszerezni, és mindemellett rendelkeznek majd minden adatoddal, ami ellen te gyakorlatilag - ekkorra már - nem tehetsz semmit. Ha másik szolgáltatásba menekülsz, az sem fog megmenteni, mert egységes szabályozás alá esik majd mindegyik. De igen, igazad van... a te adataid senkit sem érdekelnek... biztos ezért van hogy annyira el akarják érni, hogy náluk tartsd õket. És itt most nem csak a google -rõl beszélek. Õ csak egy, bár igen nagy játékos ebben a játszmában.
Ismét leírom, mielõtt hülyeséget válaszolnál, hogy a jelenlegi helyzettel még nincs olyan nagy bajom, hiszen ma még ha nem akarom, akkor nem kell használnom a "szolgáltatásokat", bár a keresõt pl igen nehéz megkerülni már ma is. Nekem azzal van bajom, amit el akarnak érni. A végsõ cél, ami egyáltalán nem szolgálja a felhasználókat, csak a felettük tökéletes uralomra vágyó multikat, és a kormányokat. Hidd el nekem, ha minden ember adatait,és dokumentumait te gyûjtöd be, az óriási hatalom... sokkal nagyobb mint amennyit az állítólagos Microsoft monopólium valaha is jelentett.
"butabb emberek butabb rendszert kapnak, de az apple peldajabol jol latszik, hogy a legtobb embernek meg ez is tul sok."
Mi az összefüggés a buta rendszer és az Apple között? Remélem nem az OS X-re gondolsz, mert nevetségessé teszed magad
az állíthatóság nyilván a pro és kontra miatt van... nekem ki van kapcsolva mégis egyre több a zöld terület a lemezkezelõ szerint (XP SP4). valszeg más a bûnös...
"Rejtélyes lapozófájl-növekedéskor 100 is lehet az"
Eleg benanak kell lenni ahhoz, hogy valaki dinamikus beallitason hagyja a lapozofile-jat. Linux-ban is van ra lehetoseg, de ott alapbol statikusra van allitva. Windows-ok alatt is erdemes erre allitani (a telepites utan), mar 3.1 ota, mert ettol sokkal gyorsabba valik a rendszer. (a random merevlemez kerreges 80%-a megsporolhato vele)
Mondjuk pont a hozza nem erto emberek miatt hozzak ki ezeket az uj rendszereket, mivel kell valami ami a technikahoz 100%-osan nem erto embereknek felugyelet (rendszergazda) nelkul is odaadhato. Cserebe a butabb emberek butabb rendszert kapnak, de az apple peldajabol jol latszik, hogy a legtobb embernek meg ez is tul sok.
20??? Rejtélyes lapozófájl-növekedéskor 100 is lehet az :DDD
Végre lesz egy értelmes nem 20 gigát feleslegesen foglaló oprendszer a piacon
A html5 2014 körül lesz szabvány. Teljes támogatása sosem lesz - IE pl soha a büdös életben nem fogja a WebGL-t támogatni, mert az egy nagy büdös biztonsági rés. Ennyit a gyors fejlõdésrõl meg az elhúzásról...
A lassúság relatív. Mihez hasonlítod a flasht? Egy natív kódra fordítótt C++ programohoz? Ahhoz képest tényleg nagyon lassú. Viszont ha megnézed hogy böngészõben futó kliens oldali alkalmazáshoz milyen lehetõségeid vannak, akkor a következõt látod: - Flash/Flex - JS(+html4-5)
Most itt már akár a Script futási sebességet hasonlítod, akár a renderelési sebességet, a Flash gyorsabb.
Na igen, a jövõt rohadt sok minden jelentette már a flashhel szemben - Java Applet, AJAX, most éppen a html5. Eddig legalább annyira megerõltették magukat hogy az aktuális messiás programozási nyelv legyen, most megelégedtek egy buta leíró nyelvvel is (html5). Majd akkor szóljál, ha temetik a Flasht, mert elmennék a szertartásra ha már a döglõdésébõl ilyen jól élek 10+ éve :-D
Nem vagy te akkora ember, hogy a személyes adataidra bárki is kíváncsi legyen. A statisztikai adataidra igen, de azon meg mi fáj neked? Hogy értsd: nem az érdekli õket, hogy te személy szerint szereted-e az állatos pornót, hanem hogy hány százaléka szereti a netezõknek.
"Gdocsba feltöltött adatokat semmivel nem lehet letöltés nélkül kezelni, mint általában az online fájlokat, ha csak nem vagy a szerver adminja... de ez egyértelmû."
ezzel szembeszállnék :) A 3D-s online CAD alkalmazásokkor (Autodesk Inventor) a fájl nem töltõdik be csak vizuális megjelenítésre kerül és az én gépemrõl a parancsok hatását látom, de amit látok az nem a *ipt, *iam fájl, hanem egyfajta "flash lenyomat" google docs fájlai néhány megásak lehetnek max, de komolyabb felhõtechnológiás alkalmazásoknál 1-1 fájl 350-500 Mb is lehet lehet (pl egy motor). Ezeket senki nem fogja betöltögetni :)
A Google OS-tõl amit nagyon elvárnék: -folyamatos, ingyenes, professzionális tûzfal és antivírus védelem -teljes és mûködõ rendszer-visszaállítás, ill diagnosztika -a lehetõ legtöbb alkalmazást és az összes eddigi PC hardvert kezelni tudja (ezzel lesz gondjuk 1000%!)
Konkrétan itt nem a google docs-ra gondoltam(ezért nem írtam le a nevét), hanem úgy általában a felhõszolgáltatásokra... ha nem akarom hogy belelássanak a dolgaimba, dropboxra is kódolt formában töltöm fel a kényes fájlokat.
Gdocsba feltöltött adatokat semmivel nem lehet letöltés nélkül kezelni, mint általában az online fájlokat, ha csak nem vagy a szerver adminja... de ez egyértelmû. És bármikor letöltheted a dokumentumokat, több különbözõ formátumban.
Doc-ot nem volt kötelezõ használni? Errõl lehetne vitatkozni, ugyanis sok begyepesedett hivatalban elküldenek a csába ha nem docban adsz át egy doksit, na meg sok okos csak nézne ha egy doksit pdf-ben vagy odt-ben vagy akár docx adsz át, mer' neki csak a doc a dokumentum.
"ÉS AMI A LÉNYEG ez a kedvenc docs -oddal is így van, ami még importálni sem képes normálisan egy mezei odt sem anélkül, hogy szét ne gányolná az egészet. Tehát akkor hol is a különbség?" Hol? Egy köteg húszezresben a különbség... jó esetben.
"Tényleg? A docs jó? Próbáltad már? Egy borzadály. Lassú mint a tetû, rettenetesen kevés használható funkcióval. Azért használják, mert a gmail mellett ezt nyomatja a google."
Megint csak a szövegértési gondok, én nem írtam ugye konkrét gugli szolgáltatást... Vagy azt akarod mondani a gmail, gmaps, youtube szar? Amúgy a gdocs is jó, arra amire az emberek 90%-a használ egy szövegszerkesztõt, és pont ezért használják, mert elég ez is... Nyomatja a gugli a docsot? Igen. Az ms nyomatja az ofiszt meg a vindózt? Sokkal durvábban, már az iskolákban is, államilag a korrupciót kihasználva, jó nagy kárt okozva az adófizetõknek...
"Ugyebár a helyi programokat azért bármikor lecserélheted valami másra, míg az online cuccokat ennél jóval nehezebb."
Mi benne a nehéz? bármikor letöltöm a dokumentumaimat/videoimat/ mailjaimat egy nyílt formátumba amit bármilyen program beolvas... ellenben a doc-ot mi is olvassa be tökéletesen? Csak és kizárólak az mso. Na ez a vendor lock in? Amúgy az pl office live-al ellen miért nincsenek ilyen aggályaid?
A html5 egy folyamatosan alakuló szabvány, ami fejlõdik folyamatosan, nem fog megállni azt jóvan. A flash hogy lehetne a jövõben fényévekre a tudásától amikor pont fordított jelenleg a helyzet, a html5 elhúz a flashtõl.
Attól hogy te egy balfasz vagy és nem tudod használni, attól még nem a program a szar, hanem inkább te :) Azért jó lenne látni a win95 koppintás jeleit, de valahogy minden más benne, ezért nem tudják az olyan klikkmakrós droidok sem használni mint te :) Firefox szar volt ja, de az ie-nél azért mindig jobb volt :) Köszönik szépen a szüleim akik nem nagy gépmágusok 4 éve multimédiára használnak egy linuxot, amivel nem szoptam, és õk sem :D Support? Mert a vindóznál nem szarnak rá hogy mi nem mûködik? Ja de :) (directx10? sajnálom xp-re nem megy. modem usb-n? hát sajna készült hozzá egy xp driver, de vista fölött már nemmegy. Jaj hopp a tv kártyámra nincs driver csak xp-ig, aztán még lehetne szemezgetni a "support" tengerébõl. Vagy telefonnál "nem mûködik xy" válasz: "akkor telepítse újra a rendszert"). linuxnak nincs oprendszere, a linux maga az oprendszer. Ne dõlj be a gugelnek. Használj hotmailt ami a freemail szintjén van, és még imapet sem tud, és néha napokig nem fogad leveleket. Használj binget ami semmit sem talál meg, használj 64x64-es max felbontású bing mapsot gmaps helyett, és akkor faszagyerek vagy.
Az a helyzet, hogy a Flash ténlyeg lassú, a HTML5-öt pedig csak most akarják szabványosítani, amihez az Adobe-nak lesz egy két szava, mire beérik a HTML5, a Flash szintén fényévekre lesz a tudásától.
"Most sem vagy ráutalva cégekre és eztán sem leszel, ha lemondasz a szolgáltatásaikról. Ha papírra írod az adataidat, akkor senki sem fog online hozzáférni."
Amíg van választási lehetõség, addig nincs is gond. A baj az, hogy többek közt a google azt szeretné, hogy ne legyen. Ennek a célnak az elérése pedig apró léptekkel ugyan, de halad elõre. Amit én tehetek, hogy beszélgetek róla ha felmerül valahol. A választási lehetõségem pedig remélhetõleg soha nem lesz annyira gyér, hogy papír, vagy html5+cloud, mert ennek nagyon rossz vége lenne. A személyes kontrollnál nincs fontosabb.
"Az a kérdés, hogy a biztonsági kockázatoktól rettegve lemondasz-e a kényelmi szolgáltatásokról vagy sem. Szvsz ha valaki rászáll az állami hírszerzés, az ígyis-úgyis megtudja róla, amit akar."
Ez most olyan mintha azt mondanád, hogy hadjam nyitva az ajtót, mert a betörõ úgyis bemegy. Marhaság igaz? Ez is az. Ez nem csak a hatóságról szól. Az adat, amit én hozok létre, az az enyém. És nem biztos hogy nekem az a "kényelmi funkció", hogy gagyi docs -al szerkesztve odaadom a google -nek. Mert miért is kellene ezt tenni? Mit is nyersz ezzel? Feladod magad és mit kapsz cserébe?
"ez így van jól, amíg ezen állami intézmények fölött mûködik a civil kontroll, az pedig már politikai kérdés (ezért nem is mennék innen tovább), hogy a társadalom képes-e hatékonyan ellenõrizni az államhatalmat."
Ez így ebben az esetben nem egészen így van. Mint korábban mondtam, egy google -nél strukturáltan hozzáférhetõek az adatok, nem kell hozzá semmi extra, hogy adott személy minden dokumentumát megszerezzük. Téged értesíteni sem kell róla, és a szerzõdés értelmében gyakorlatilag azt tesznek, amit akarnak.
Azt is írtam korábban, hogy jelenleg ez még nem annyira vészes, hiszen még lehet saját számítógéped, és nem muszáj mindenedet odaadnod egy egy ilyen felhõzõs cégnek, de kérdés hogy vajon meg kell -e várni azt a napot, ahonnan már nincs visszaút? Szerinted meg kell?
"Ami a google részét illeti: én annyit látok, hogy a felhõszolgáltatásokkal könnyebben és hatékonyabban elérhetõek lesznek az adataim. Akárhova megyek, nem kell egyik eszközrõl a másikra másolgatni a cuccaimat, mert elérhetõek lesznek online. Ez a kényelmi szempont, és bár tutira vannak biztonsági kockázatok, nem érzem azokat olyan súlyosnak, hogy lemondjak ezekrõl a szolgáltatásokról."
Na látod ez a baj. Hogy nem érzed eléggé kockázatosnak azt, amit annak kellene. Vannak dolgok (nagyi receptjei) ahol mindegy hogy ezeken az online rendszereken tárolod, ám nem biztos hogy érdemes mindent rábíznod a nagytesóra.Én nem akarok abban a világban élni, ahol karakterleütésre pontosan lekövethetõ vagyok. És nem azért mert rossz ember vagyok, hanem mert ez a magánügyem. Ha könyvet írok, senkinek semmi köze hozzá. Ha szerzõdést írok, ahhoz sem. És fõleg nem akarom hogy a pocsolya másik partján lévõ cégnél legyen, ahelyett hogy én rendelkeznék felõle. Én így is bármikor elérem ha kell, és nem kell megosztanom senkivel, ráadásul sokkal jobb eszközökkel kezelhetem.
Hová lett az emberekbõl a magánélet szentsége? Ma miért nem aggaszt az, ami 10 évvel ezelõtt aggasztott volna? Ide vezet a google marketing. Ha a vastag klienseket sikerülne leépíteniük, a következõ lépés a cenzúra lenne.
"ja aha a chrome megtiltja hogy letölthesd a dolgaidat egy nyílt formátumban... az is hogy titkosítsad amit feltöltesz. Ja nem mégsem!"
Látom a szövegértés nem az erõsséged, ezt mutatja a teljes hozzászólásod. Elõször is, a chrome nem tiltja meg hogy letöltsem a dokumentumokat (még nem) de a titkosítós részt kérlek magyarázd el nekem, mert nagyon kíváncsi lennék rá, hogy pl a google docs -ban megírt dokumentumodat hogyan, és milyen módon titkosítod, merthogy azt egy online felületen éred el, és gépeled be, ergo az ég világon semmi befolyásod nincs a tárolással kapcsolatos kérdéskörre.
"Bezzeg a jó májkrémszaft a finom kis doc-jával amit mso-n kívül nincs más program ami tökéletesen tud megnyitni, a semmivel sem kompatibilis ekszcséndzs szarságokkal, vendor lock-innel, és a többivel aztán nem úgy rángat mint egy bábot mi?"
Nos, ismét azt érzem, hogy nem nagyon megy neked az olvasás, és/vagy a szövegértés. Mond el nekem kérlek, hogy a docs -ban megírt dokumentumodat milyen egyéb programmal tudod még kezelni anélkül, hogy azt külön letöltenéd, és konvertálnád valami mássá... Azt is magyarázd el nekem, hogy miért is jobb ha egy szolgáltatásba zárod a dokumentumaidat, mint az általad említett vendor lock in, ha egyszer végeredményben egy adott cégre vagy utalva mindkét esetben. És itt most megemlíteném, hogy a microsoft programok esetében maga a dokumentum nálad marad, és így, vagy úgy, de mindig ki lehetett nyerni az adatokat a microsoft saját házi formátumaiból is, ráadásul azok használata sem volt kötelezõ. Az, hogy volt minden programnak saját formátuma, teljesen természetes dolog, még a nyílt forrású megoldások körében is, hiszen adott program szolgáltatásai ahatározzák meg azt, hogy milyen megoldásokra van szükség a file formátumban. Viszont - mint mondtam - a doc -ból is ki lehetett nyerni az infot ami kellett, legfeljebb a formázás veszett el, ám ez nem akadály, ÉS AMI A LÉNYEG ez a kedvenc docs -oddal is így van, ami még importálni sem képes normálisan egy mezei odt sem anélkül, hogy szét ne gányolná az egészet. Tehát akkor hol is a különbség? Hát ott, hogy a google -nek oda kell adnod a dokumentumot is, ezzel fizetve neki a "szolgáltatásért". Érted?
"Az a különbség hogy a guglit azért választják mert jó "
Tényleg? A docs jó? Próbáltad már? Egy borzadály. Lassú mint a tetû, rettenetesen kevés használható funkcióval. Azért használják, mert a gmail mellett ezt nyomatja a google. Ilyesmiért a microsoft -ra hurrognál, de a google -re nem. Ugyebár a helyi programokat azért bármikor lecserélheted valami másra, míg az online cuccokat ennél jóval nehezebb. Tehát akkor hol is van az igazi "vendor lock in"? Annál aki software -t ad el neked, vagy annál aki az adataidat veszi el tõled?
"a linux meg a firefox mindíg is szar volt. (továbbfejlesztett mozilla). Amóta csak lekoppinották a win95 öt"
A linux jelenleg a windows nt 4-es szinvonalan van, ami egy eleg jo termek volt anno. A plug and play rendszert is megcsinaltak, bar meg joreszt nem a vasarlo valtozatokban, hanem a mernokoknek szant valtozatokban. Egy debian linux semmivel sem rosszabb mint barmelyik windows nt szerias rendszer. Meg firefox sincs benne alapbol, hanem mindeki azt valaszt amit akar.
A linux egyebkent hozzerto mernok altal telepitve egesz jo rendszer, az android-os telefonokon is az van. A google chome alatt pedig ugyanaz a motor van mint a safari alatt. Mondjuk en desktop-on operat hasznalok, de csak azert mert 15 eve azt hasznalom. (megszokas) A telefonomon mar webkit-es bongeszo van es mivel viszi az osszes flash-es es javascript-es oldalt ezert nagyjabol jol elvagyok vele. (a visual basic script-es oldalak nem mennek csak, de az ie6 only volt eddig is)
Alapvetoen az ember egesz jol meglehet nyilt forraskodu szoftverekkel is (foleg ha mernok), de amig van olyan regi legacy szoftvere ami window-t igenyel, addig nem art ha van tartalekban egy win-es gep is (lehetoleg xp kompatibilitassal).
A lenti rajz 5 eves, azota eleg sok dolog valtozott a vilagban es a szoftverek teren is. (pl. se sgi, se sun, a hp is haldoklik, de nincs rajta a rajzon az apple ios es az android sem)
Egyebkent hogy a cikkhez szoljak hozza, szerintem az android jobb desktop os mint a chomeos, mivel android alatt lehet chrome-ot futtatni (az a gyari bongeszo), de alapbol kepes standalone mukodesre is. Chrome os alatt meg meg egy open office, gimp vagy angry birds sem megy el, mig az androidnak ezekkel semmi gondja...
A büdös lófaszt, a linux meg a firefox mindíg is szar volt. ( továbbfejlesztett mozilla ) . Amóta csak lekoppinották a win95 öt 2002-2003, azóta szopok a linuxal akárhányszor felrakom. Nem fizetsz érte nincs support le sem szarják hogy éppen nem mûködik a te gépeden, amellet tele van az internet ilyen smartass ügyümbügyöm, majd én jól megmondom neked miért kell a te fejlett multimédiás pcdre linuxot erõltetni emberekkel.
Hát bocs de én sohasem dõltem be sem a googölnek sem a linux nevetséges oprendszerének. A google crom meg tényleg jó addig ameddig az internet 90% nem lehet megnézni vele. Az hogy meg egyesek csak a trashtubre mennek vele egyáltalán nem érdekel.
ja aha a chrome megtiltja hogy letölthesd a dolgaidat egy nyílt formátumban... az is hogy titkosítsad amit feltöltesz. Ja nem mégsem! Bezzeg a jó májkrémszaft a finom kis doc-jával amit mso-n kívül nincs más program ami tökéletesen tud megnyitni, a semmivel sem kompatibilis ekszcséndzs szarságokkal, vendor lock-innel, és a többivel aztán nem úgy rángat mint egy bábot mi? Az a különbség hogy a guglit azért választják mert jó (és nem azért mert csak azon megy minden mint az m$-t), és az hogy a dolgaidat leszedheted nyílt formátumokban, és migrálhatsz ha nem tetszik a gugli (ms-nél migrálhatsz, HA sikerül átkonvertálni a zárt nem dokumentált m$ formátumokból másra, ami ellen viszont az m$ mindent megtesz :D)
Most sem vagy ráutalva cégekre és eztán sem leszel, ha lemondasz a szolgáltatásaikról. Ha papírra írod az adataidat, akkor senki sem fog online hozzáférni. Az a kérdés, hogy a biztonsági kockázatoktól rettegve lemondasz-e a kényelmi szolgáltatásokról vagy sem. Szvsz ha valakire rászáll az állami hírszerzés, az ígyis-úgyis megtudja róla, amit akar. Sõt tovább megyek: ez így van jól, amíg ezen állami intézmények fölött mûködik a civil kontroll, az pedig már politikai kérdés (ezért nem is mennék innen tovább), hogy a társadalom képes-e hatékonyan ellenõrizni az államhatalmat. Ami a google részét illeti: én annyit látok, hogy a felhõszolgáltatásokkal könnyebben és hatékonyabban elérhetõek lesznek az adataim. Akárhova megyek, nem kell egyik eszközrõl a másikra másolgatni a cuccaimat, mert elérhetõek lesznek online. Ez a kényelmi szempont, és bár tutira vannak biztonsági kockázatok, nem érzem azokat olyan súlyosnak, hogy lemondjak ezekrõl a szolgáltatásokról. Ahogyan a tömegközlekedésrõl sem, pedig megvan a meglehetõsen jelentõs kockázata, hogy nem érek haza élve, de inkább kockáztatok, mint hogy heten át lovagoljak, ha vidéken van dolgom.
Az a baj, hogy elbagatellizálod a probléma jelentõségét. Nem, nem kell minden céggel bizalmi kapcsolatban lenned, mert az internetszolgáltató nem fogja csomagonként összepakolni a forgalmadat, majd kielemezni a tartalmat. De még ha meg is tenné - amire egyébként nem sok az esély - akkor is nagyságrendekkel nehezebb a dolga, mint egy google -hoz hasonló vállalatnak, hiszen az elemzést ki lehet védeni pl titkosítással. Ha nem lehetne, akkor is gondot okozna az állományok tipusa, azok elkülönítése az egyéb kommunikációban részt vevõ adatoktól, majd szétválogatni egyesével ellenõrizni azokat. Nem túl életszerû igaz? Csak rendkívüli helyzetben hajlandóak az egyes államok ilyen munkára.
Ezzel szemben egy google -nél szépen elkülönítve, struktúráltan, rendszerezve vannak az állományid, amit így jelentõsen egyszerûbben, akár automatikusan is lehet ellenõrizni, jóval kevesebb emberi beavatkozással, illetve könnyen megoldható, hogy az egyes államok vezetõinek legyen "kiskapu" amin keresztül az összes email -t, képet, dokumentumot ellenõrizhetik. És ne hidd, hogy ez nincsen jelenleg is így.
Mindaddig amíg lehet saját számítógéped, és saját tárolási megoldásaid, nem vagy ráutalva ezekre a vállalatokra, addig van lehetõséged megkerülni is õket, és nem leszel kiszolgáltatva nekik. Amint azonban a cikk is eméíti, a google érdeke az, hogy html5/js alkalmazásokat használj böngészõbõl, és minden munkád eredménye náluk legyen, te pedig el kell majd fogadd ennek minden hátrányát. És NEM FOGSZ pénzügyileg sem jobban járni egy felhõs sz*rokra építõ világban, mert amit az egyik oldalon megspórolnál, azt elveszik a másikon. A magánéletednek, és személyes adatkezelésednek azonban annyi. Egészségedre, ha neked erre van szükséged. Nekem nem hiányzik a nagytestvér. Persze lehet használni pl a doc -s -ot is addig, amíg a nagyi sütireceptjeit rakod oda, és eddig a pontig akár még hasznosnak is tekinthetjük - leszámítva persze a szörnyû megvalósítást, a tetû lassú kezelést, és a béna funkcionalitást - azonban ezen túlmenõ, személyes adatokat is tartalmazó dokumentumokat nem biztos hogy érdemes oda rakni. Ne feledd a google+ -al már pontosan beazonosítható leszel, és E. S. nyilatkozatai alapján a google -nek egyik fõ célja, hogy a névtelenséget eltörölje az interneten. Szerinted ez a cég érdeke, vagy kormányoké? Lehet fogadni.
Ma még viszonylag ideális helyzetben vagyunk, mindenki választhat. De vajon meddig?
Nem értem ezt a nagy löttyös jogvédõ indulatot. Ha az internetet használod, akkor ha akarod ha nem, külsõ cégekre bízod az adataidat. A netszolgáltatókkal és egyáltalán bármilyen netes szolgáltatást nyújtó céggel bizalmi kapcsolatban kell lenned, különben az egész rendszer nem mûködik. Még a sima postai "offline" leveleidet is harmadik félre bízod - ráadásul mind közül az a legmegbízhatatlanabb, ha a Magyar Posta jelenlegi állapotát nézzük. Na most nyilván biztonsági kockázatot jelent az adataid számára, ha másik félre kell bíznod azokat, ezt nem vonja kétségbe senki. Ezért a kockázatért cserébe viszont hatékonyabb és kényelmesebb kommunikációt kapsz. Ha nem bízol a postában, akkor ellátogathatsz a haverodhoz és elmondhatsz neki mindent személyesen és akkor tutira nem kerül illetéktelen kezekbe a bizalmas infó, viszont percek helyett órákat (vagy napokat) kell eltöltened az információ célba juttatásával. A Google sem csinál mást, mint a dokumentum tárolás, szerkesztés és a netes kommunikáció egy hatékony és kényelmes formáját kínálja. Ha nem bízol bennük, akkor nem használod a szolgáltatásukat és lemondasz a kényelemrõl a biztonság érdekében. Abból viszont, hogy a Google megjelent a piacon egy ilyen szolgáltatással, teljesen értelmetlen összeesküvés elméleteket gyártani. Akár hiszed, akár nem ezeket a szolgáltatásokat meglévõ piaci igények kiszolgására és nem a TE bizalmas adataidnak az ellopására találták ki. Ennyi erõvel ugyanis a postát is gyanúsíthatnád, hogy az egészet azért hozták létre (postahivatalostól a kézbesítõig), hogy az embereket magánéletében vájkálhassanak. Persze biztonsági rések vannak, gonosz emberek is, akik a bizalmas adatokra vadásznak (sõt bizalmunkkal visszaélõ postások is), viszont ebbõl egyáltalán nem következik automatikusan, hogy az egész rendszer legfõbb célja az adatlopás.
"Amikor az apple mondta ezt akkor maga volt a sátán! Most kíváncsi leszek, hogy hányan fikázzák le ezért a googlet."
A kulonbseg az, hogy az apple letiltotta a tartalmakat, a google meg azt mondja, hogy ad egy jobbat, terjen at aki akar. Az utobbi esetben az adatokhoz valo hozzaferest nem korlatozza semmi, csak fejlodunk. A google meg penzt sem ker erte.
"A microsoft csak a pénzünket akarta, de a magánéletünket, és a dokumentumainkat nem."
A google meg csak az adatainkat akarja, a penzunket nem. Szabad a valsztas. Sot akinek egyik sem tetszik, az keszithet sajat rendszert a meglevo komponensekbol.
"Most folyik az emberek puhítása, hogy ne érdekelje õket ha az adataik akár harmadik fél kezébe is kerülhetnek, illetve ne zavarja õket egy esetleges google cenzúra, amire meglehetõsen komoly esélyek vannak."
Majd ha a google docs-ban ki lesznek cenzurazva az emberek altal betoltott sajat szovegeik, akkor tenyleg lehet aggodni. Egyelore azert ezt meg nem tettek meg. Az adatok publikalasaert pedig nem csak a google tesz meg mindent, de pl. ott van a wikileaks is, vegul is hasonlo eredemenyeket hoznak, csak eltero modszerekkel.
A html5 a jövõ ez nem kérdéses. A probléma csak az, hogy a jelenben élünk. Szóval illene megvárni hogy megdögöljön a flash, mielõtt eltemetjük. :)
"A szakemberrel egyetért Wieland Holfelder, a müncheni Chrome fejlesztõcsapat vezetõje is, aki úgy vélte: a HTML5 jelenti a jövõt, ez nem is lehet kérdés. Amennyiben a HTMl5 elterjed világszerte, úgy a felhasználók és a cégek hamarosan búcsút inthetnek a Flash tartalmaknak."
Amikor az apple mondta ezt akkor maga volt a sátán! Most kíváncsi leszek, hogy hányan fikázzák le ezért a googlet. Gyanítom senki, mert az apple az ördög a google meg az angyal...
Velem viszont számoljanak, úgyhogy kiütöttük egymást! :))
És akkor ezek után mondja valaki azt, hogy a google -nek nem az a célja, hogy minden adatot felszippantson az internetezõktõl, majd azok buta terminálokon át érjék el azokat, a google szerverein.
A microsoft csak a pénzünket akarta, de a magánéletünket, és a dokumentumainkat nem. De azért mindenki köpködi ma is, hogy "vendor lock in", meg monopólium, stb... az meg nem zavar senkit, hogy egy internetes szolgáltatásba töltve az adatokat, gyakorlatilag a teljes kontrollt kiadják a kezükbõl, melyet követõen gyakorlatilag tök mindegy hogy az elérést biztosító os nyílt, vagy zárt, vagy kék, vagy rózsaszín, a lényeg hogy az adott cégre lesz utalva a felhasználó ha tetszik, ha nem. Ez a chrome sz*r csak a második lépés az úton. (Az elsõ az online szolgáltatások, és a tarthatatlan licenc szerzõdések elfogadtatása volt) Most folyik az emberek puhítása, hogy ne érdekelje õket ha az adataik akár harmadik fél kezébe is kerülhetnek, illetve ne zavarja õket egy esetleges google cenzúra, amire meglehetõsen komoly esélyek vannak.
Kíváncsian várom meddig engedik még a nagy vállalatok, hogy saját számítógépem lehessen, és mikor kell elkezdenem teljesen leválni a digitális technológiáról. Bár még a jogászok is közbeszólhatnak, vagy a béna netszolgáltatók.
Az csak választási ígéret volt. A Google biztos tanult a magyar politikusoktól.
Ez csak annyi, hogy lehessen filmet nézni offline is, meg ha elszáll a net google docs szövegszerkesztés közben, akkor ne egy "retry connection" gombot kelljen nyomogatni, hanem lehessen folytatni a munkát.
"Az operációs rendszert egyébként offline móddal is bõvítik..."
Szóval csak pont az alapkoncepció bukott meg. Ha már ez irányba nyitogatják a kaput, akkor akár abba is hagyhatják. Eddig az online-powa-über alles volt hivatott különbbé tenni a "hagyományos" OS-ekkel szemben, és lám, alig dobták piacra, máris jelentkezik az offline óhaj.
Informatika és tudomány
Ajánlom figyelj engem, sokat tanulhatsz tõlem.
