"Az igazsag viszont az, hogy a kerdeses algoritmus, ami kepes felismerni a biciklist es barmilyen mozgo targyat gyakorlatilag ket tucat sor. Nem a hivasa, hanem a teljes kod." Nem szoktam szaknyelv használati hibákban kötözködni, de egyik mondatodban algoritmusról beszélsz, másikban kódról. Az algoritmusban egy sor akár 1000 kódsort is jelenthet, ha annak a kódolása a kódoló számára egyértelmû (annyira kell kifejteni, amennyire muszáj). E kis kitérõ után, ha tényleg tucatnyi sorról van szó, akkor másolj be ide nekem 12 sort, ami felismer egy biciklistát. Annyi engedményt teszek, hogy van A és B tömböd, amelyben a két "szem" által fotózott bitmapek vannak, sorfolytonosan, 24 bit, RGB. Meg van 2 konstansod, amelyik megmondja az X, Y felbontást. Ezeket ne számold a 12 sorhoz. Tényleg érdekelne. Ha nem megy, akkor beismered, hogy levegõbe beszélsz.
"Phd kurzus alatt mégsem tanulsz olyasmit, ami kellene egy autó vezérléséhez. A képfeldolgozó algoritmusok bonyolultak, kemény matek van mögöttük, és dinamikusan fejlõdnek (azért hogy felismerjék a biciklist, és ne kelljen 1000 szerver a realtime-sághoz, csak 10). Nyilván vannak szarrá optimalizált libraryk amelyeknél csak 1-2 sort kell meghívni a boldogsághoz, de ezek mögött masszív kódmennyiség áll."
Az igazsag viszont az, hogy a kerdeses algoritmus, ami kepes felismerni a biciklist es barmilyen mozgo targyat gyakorlatilag ket tucat sor. Nem a hivasa, hanem a teljes kod. Annno en is megirtam magam, a matek sem volt annyira bonyolult mogotte es mar 10 eve is elment 1 gepen, csak az egy kisse nagyon draga gep volt. Mostanra mar a telefonomon is elmegy, pedig egy olcso android-os telefont hasznalok. A gep terhelese ilyen feladatnal pedig semmivel sem nagyobb mint amikor a google googles alkalmazasa probalja felismerni azt amire eppen rairanyitotta az ember a telefonjat. Manapsag egy sima 3D-s jatek igenyel annyi szamitasi kapacitast amivel mar egy autot el lehet vezetni. A google alkalmazas demoi pedig be is mutatjak ezt. De mint irtam barki maga megirhatja az egeszet tankonyvek alapjan es mukodni fog. Se a sebesseg, se a pontossag nem gond ma mar. A trukk az, hogy ahhoz, hogy egy biciklist kikeruljunk nem kell tudni sem azt hogy biciklis, sem azt hogy milyen polo van rajta, csak azt hogy mekkora es milyen palyan mozog. Ennek a megallapitasa pedig egyszeru melysegi terkepbol es annak idobeli elemzesebol lehetseges. A mogzasi adatai alapjan lehet becsulni, hogy fog viselkedni egy szakertoi adatbazis segitsegevel. Az elso rendszer a terlatast es a mozgasok felismereset szimulalja, a masodik a tapasztalati adatbazist. Ehhez jon meg hozza a sima 2D-s mintafelismeres a jelzesek ertelmezesehez es mar kesz is az autonom robot. A darpa versenyeken is ilyen nagyon egyszeru, de roppantul szamitasigenyes algoritmusokkal nyertek a versenyzok. Az emberek nem annyival jobbak az ilyen automatikus munkakban mint a vezetes, mint amennyire az emberek gondoljak.
"Ha egy kukoricát véletlenül kicsap a gaz mellett az kisebb gáz, mintha a gyerekedet kivasalja a zebrán. Ez nem jogi kérdés, hanem ésszerû kockázat mérlegelés."
Esszeru kockazat: A par elutott gyerek utani karterites utan meg mindig megeri a cegeknek kihozni a jo penzert eladhato automata autokat. Anno volt egy idoszak amikor egy gyari hiba miatt haltak meg emberek es az amerikai autogyarto ugy dontott olcsobb kifizetni a halottak utan a karteritest mint visszahivni szervizelesre a kocsikat. Persze azota valtozott a vilag, de nem annyit. Szerintem ha lesz ra kereslet, akkor arulni fogjak, fuggetlenul az okozott balesetek szamatol.
Maradjunk annyiban, hogy légbõl kapottak a számaid. Kérdezz meg egy statisztikust, hogy mit mond arról, ha egy terület egyik szegmensére 20:80, másikra meg 65:35 arány a jellemzõ. Azt fogja mondani, hogy egyik terület sem reprezentálja megfelelõen az egészet, ezek az adatok statisztikailag értéktelenek. Lehet, sõt valószínû hogy az igazság a kettõ között van, de arra egy petákot se tennék hogy összességében több windowsos szerver van mint linuxos.
Innen kezdve meg az okokon fölösleges rugózni, mivel kb ugyanarról van szó mint amikor az Oracle kijelenti hogy hû de piacvezetõk vagyunk, utána meg benyögi a facebook hogy mysql-t használunk, és több mint 100ezer szerverünk van... Csak hogy érzékeld: ezt Oracle-bõl megvenni cirka 4 milliárd USD volna, és 5 évente újabb 4 milliárd a követés, vagyis éves szinten kb 1.6Mrd USD. Szóval az Oracle nyilatkozhat hogy piacvezetõ, meg örülhet az éves 32Mrd USD-s forgalmának, de statisztikázni ebbõl tök meredek, ha csak az, hogy az FB "háztáji" megoldást használ 5%-al torzítja a statisztikát. És akkor még a google-ról, yahooról, meg a milliónyi egyéb oldalról nem is beszéltünk.
Nem csak régebben szerverekkel foglalkoztam. Pont ezt mondtam, hogy épített gépet nem nagyon használnak még magyarországon sem szervernek nem, hogy külföldön.
Azt meg nem értem mire mondod, hogy a szerver oprendszer nélkül vásárolt gépek nincsenek benne? Hát pont errõl szól a statisztika, hogy mennyi szerver fogyott (mondok egy számot 1 millió), és ezeknek az x százalékát (76%??) Win serverrel vették. A maradék marad a maradéknak akárhogy nézed (és még ott is kalkulálhatsz utólagos win server oprendszer vétellel mégha nem is az a jellemzõ). Mivel a HP,IBM és DELL együtt a szerverpiac 60-80%-át uralják így azért ez a szám közelítésnek mindenképpen jó. Ennél pontosabb meghatározásunk biztos nem lesz. Az valószínûleg biztos, hogy a globális szerver piacon a win server vezet, a web piacon valószínûleg a linux. És akkor vissza az elejére: az 100% biztonsággal kijelenthetõ, hogy Creator #14-es hozzászólása miszerint a Win Servert nem használják csak nagyon kevés helyen TÉVES. (Vagy nagyon sok perverz van a világon aki többszázezerért vesz oprendszert és utána felteszi a polcra.. :D)
Gondolom hosting cégnél dolgozol, hogy ilyen biztos vagy a tudásodban. Mi az hogy Magyarországon is ritka a noname szerver? Hányat láttál már? Hány különbözõ területen?
Amint azt írtam, a 80:20 arány az árbevétel HP, Dell, Sun(Oracle), Fujitsu, meg hasonló cégeknél, semmi más. Sem a kisebb gyártók, sem az épített szerverek, sem az oprendszer nélkül vásárolt Brand gépek nincsenek benne. Amirõl beszélsz az a piac egy töredéke, amely egyáltalán nem reprezentálja a piacot. Ahogy a webszerverek is a piac egy másik töredéke, amely szintén nem reprezentálja a piacot. a két töredék közül az egyik 80:20, a másik 35:65 arányt mutat. Vagyis mindkét mérés szar.
Nem nagyon értelek. Milyen cégek eladási adatait kéne nézni? A szervergyártók adatait veszik figyelembe. Még magyarországon is ritka a noname szerver, külföldön meg nem is létezõ fogalom. És darabszámokat is találsz. Igen hát weben kivül még milliónyi szerver van ugyebár. Akármi is a végsõ szám az biztos, hogy nagyon messze van a srác által említett "senki nem használja" számtól.
Ez a 80 vs 20 százalék a HP, Dell, és hasonló méretû cégek eladási adatain alapul (eladási adat: dollár, nem db). Ennek ellenére weben még mindig 60% környéki a linux szerverek aránya , Windows meg kb fele annyi (darab, nem dollár). Persze vannak más szerverek is, de szerintem eléggé esélytelen, hogy ezek 80:20-ra fordítanák meg a valós arányt.
"Az android csak egy sima monolitikus linux kernel es van olyan androidos keszulek ami nagyon jol birja a hasznalatot." Az hogy naponta 1000x user inputot beviszel egy kütyübe, idõnként erre 2-3 sec alatt reagál is az lóf.sz. Egy autó irányításánál 10 sec alatt darabra is több inputot kell feldolgozni, ráadásul nem is holmi tapimapi pozíciót kell feldolgozni, és a várakozási idõ általában elfogadhatatlan. Linuxszal lehet ilyet csinálni, de nem egy fatengelyes ARM procin, hanem több 10 processzorból álló szerverfarmon (ez van a google priusainak a csomagtartójában). Próbálj meg szervert csomagtartóban üzemeltetni, aztán nézd meg hogy mennyi ideig bírja a gyûrõdést.
"valojaban az ilyen MI programok nagyon butak es rovidek, csak nagyon nagy szamitasi teljesitmeny kell hozzajuk, tehat pl. a kepfeldolgozasnal csak par tucat sor fut, de nagyon-nagyon sokszor, mert sok adat van" Phd kurzus alatt mégsem tanulsz olyasmit, ami kellene egy autó vezérléséhez. A képfeldolgozó algoritmusok bonyolultak, kemény matek van mögöttük, és dinamikusan fejlõdnek (azért hogy felismerjék a biciklist, és ne kelljen 1000 szerver a realtime-sághoz, csak 10). Nyilván vannak szarrá optimalizált libraryk amelyeknél csak 1-2 sort kell meghívni a boldogsághoz, de ezek mögött masszív kódmennyiség áll.
"Ha egy traktorba, ami a sarban rohangal egesz nap kepesek voltak a google-nel kisebb cegek automata vezerlest rakni, akkor szerintem vicces lenne ha a google egy sima autoba nem tudna. Mint irtam igazabol csak a jogi szabalyozas a gond." Nézz utána mit tud az a traktor: növényeket ismer fel öntanuló módon, és vagy kivágja, vagy nem a kapájával. Ha egy kukoricát véletlenül kicsap a gaz mellett az kisebb gáz, mintha a gyerekedet kivasalja a zebrán. Ez nem jogi kérdés, hanem ésszerû kockázat mérlegelés.
"Azt vágod, hogy az ms a windows server-nél is mindig azt mondta, hogy nem fagy le sosem, mégis lefagyott már az is párezerszer.. pedig az direkt szervernek van kitalálva. Nem véletlen nem használják, csak nagyon kevés helyen"
Ez fanboy duma. Azért vannak cégek ahol évek óta megy fagyás és újraindítás nélkül, a nem használáshoz meg annyit, hogy a világon a legelterjettebb szerver oprendszer, a piaci részesedése 80% fölötti. Ennyit errõl.
"Az ilyen cuccot még mindig jobb egy atomstabil mikrokernel + rajta futó bonyolult programmal megoldani, mert a mikrokernel felügyelheti, és szükség esetén újra tudja indítani a rajta futó millió soros bonyolult programot."
Az android csak egy sima monolitikus linux kernel es van olyan androidos keszulek ami nagyon jol birja a hasznalatot. Mint ahogy van olyan linux-os szerver ami ugyancsak evekig kepes hiba nelkul futni, pedig az autovezerlesnel bonyolultabb szoftver van rajta. (valojaban az ilyen MI programok nagyon butak es rovidek, csak nagyon nagy szamitasi teljesitmeny kell hozzajuk, tehat pl. a kepfeldolgozasnal csak par tucat sor fut, de nagyon-nagyon sokszor, mert sok adat van) Egy ilyet jol megirni nem olyan nagy feladat, csak kitalalni az algoritmust es eleg eros gepet szerezni hozza volt problemas, meg a 90-es evekben is. (azota az algoritmusok megvannak, ismertek, van beloluk X+1 ingyenes implementacio es mar gepet is lehet hozzajuk kapni emberi aron)
A mikrokernel jo, de a mostani hardvereknel nem annyival jobb, hogy megerje. Mert hiaba van rendes szoftveres szeparacio, ha egy hibas driver a rendszerbuszt fagysztja ki. A jelenlegi monilitikus os-ek a jelenlegi monolitikus (integralt, soc) hardverekje pont jok. Az android is ilyen. Ha egyszer jol ossze van rakva es nem piszkalja belul egy felhasznalo, akkor stabil. Ezert fontos, hogy a szorakoztato elektronika es az MI-t futtato vezerlo egyseg kulon legyen, hogy az utobbit konnyebb legyen megvedeni a felhasznaloktol.
"Egy mobil oprendszert, amely gyakorlatilag semmit se csinál egész nap butaság olyasmivel összehasonlítani aminek másodpercenként több 100 mintát kell vennie a környezetébõl és azt feldolgoznia. Futtass Androidon mondjuk valami CAD alkalmazást folyamatos renderrel, és nézd meg hány nap alatt lesz kuka a készülék."
A legtobb 3D-s jatek jobban terhel egy gepet mint egy CAD rendszer. Viszont mar epitettem onjaro jarmuvet (robotot) android-dal es csak egy sima telefont hasznaltam kozponti egysegnek. Tokeletesen mukodott, meg fagyni sem volt hajlando (miert is tenne) es nem utott el mindent a szobaban, pedig teljesen autonom modban ment...
"Ahogy van már linuxos traktor - mert ott az a plusz 20 kiló tökmind1 - úgy lehet linuxos kamion, meg BKV busz - akár holnap is. De nem személyautó, mert ahhoz az egész ötlet éretlen."
Ha egy traktorba, ami a sarban rohangal egesz nap kepesek voltak a google-nel kisebb cegek automata vezerlest rakni, akkor szerintem vicces lenne ha a google egy sima autoba nem tudna. Mint irtam igazabol csak a jogi szabalyozas a gond.
"A masodik (az autot vezeto) rendszere sem raknak desktop os-t, mert egy program fut rajta, az ami vezeti a jarmuvet." Az tökmind1 hogy oprendszert egybeépíted-e a rajta futó szoftverrel. Egy olyan program, ami kamerákat, radarokat, tököm tudja milyen perifériákat (erõforrásokat) kezel hibakezeléssel, mindennel együtt az már kvázi egy oprendszer. Az hogy minden félhülye nem írhat rá programot, hanem csak egy speciális softot futtat, az lényegtelen. Az ilyen cuccot még mindig jobb egy atomstabil mikrokernel + rajta futó bonyolult programmal megoldani, mert a mikrokernel felügyelheti, és szükség esetén újra tudja indítani a rajta futó millió soros bonyolult programot. Ha az egész miskulancia megfagy, akkor meg semmi se lesz, ami újraindítsa - legfeljebb külsõ érzékelõkre lehet hagyatkozni, amik majd "megnyomják a reset gombot", ahogy ez az alacsony szintû vezérlõ szoftvereknél is van. És egy millió soros autót vezetõ szoftvernél ennek jóval nagyobb az esélye mint egy ECU, ESP vagy ABS szoftvernél.
"Megbizthatosag tekinteteben a jarmufedelzeti rendszerek kb. annyi karbantartast igenyelnek mint egy repulogep feldelzeten levok. Azokat sem szoktak garazsban tartani es repules kozben fent eleg hideg van es neha vizes is az adojaras, megis mukodnek." Egyrészt a repülõgépeknél van olyan szerviz, amit _minden_ repülés után kell végrehajtani. De a legritkábbakat is kb 1000 üzemóránként. Ez valójában kb 1500 valós órát jelent (mivel a gépek kb 2/3 része folyamatosan repül), vagyis kb 2 havonta szétborítják a repülõgépek számítógépét is. Autónál ezt ki vállalná, akár csak 2 évente is? Kinek kellene ilyen gyorsan megbízhatatlanná váló autó? Másrészrõl egy (személy)autónál +100kg mûszerfûtés, párátlanítás, stb jelentõs fogyasztás növekedés, repülõgépnél meg közel semmi (-1 utas az 500-ból). Harmadrészrõl a repülõgépeknek forgalmi helyzetet nem kell megoldaniuk, így a vezérlésük is borzasztó primitív egy automata autóhoz képest.
"A legtobb android-os rendszerben csak SSD van es egesz jol birjak. A google altal keszitett os az android, ami belul egy sima beagyzott linux. Vajon mit hasznalhat a google a sajat autojaban? :-)" Egy mobil oprendszert, amely gyakorlatilag semmit se csinál egész nap butaság olyasmivel összehasonlítani aminek másodpercenként több 100 mintát kell vennie a környezetébõl és azt feldolgoznia. Futtass Androidon mondjuk valami CAD alkalmazást folyamatos renderrel, és nézd meg hány nap alatt lesz kuka a készülék.
"Szoval a muszaki problemak mar reg meg vannak oldva" Nem, nincsenek. Ami van az egy mûködõ prototípus, vagyis az elv mûködik, de még borzasztó sok mûszaki problémát kell megoldani addig, mire a cucc sorozatgyártásra érett lesz. Jelen formában csak olyan cuccokba beépíthetõ, ahol sem a gyakori ellenõrzés, sem a nagy súlytöbblet nem okoz gondot, vagyis nagy jármûben, ahol a sofõr fizetést kap, és ebbõl a megtakarított pénzbõl a plusz karbantartást, fogyasztás lehet fizetni. Ahogy van már linuxos traktor - mert ott az a plusz 20 kiló tökmind1 - úgy lehet linuxos kamion, meg BKV busz - akár holnap is. De nem személyautó, mert ahhoz az egész ötlet éretlen.
"mivel pár tizedmásodperc alatt újraindul a cucc. "Modernebb", több dolgot kiszolgáló OSnél meg ez másodpercekig fog tartani,"
Nem egy szamitogep kell az ilyen autokba. Mint a repulogepeken, az ilyen jarmuveken is van egy alacsony szintu rendszer, ami a szervo funkciokat vezerli (motor, fek, stb.). Van egy MI alrendszer, ami a vezetesert felel, van egy user interface alrendszer a vezetonek es van egy szorakoztatoelektronikai rendszer az utasoknak (jelenleg tobbnyire ezen megy a navigacio is).
Az elso rendszerre nem raknak os-t, mert minek. Csak par egyszeru rutinbol all es jelenleg is a legtobb autoban megtalalhato. A masodik (az autot vezeto) rendszere sem raknak desktop os-t, mert egy program fut rajta, az ami vezeti a jarmuvet. Ez csak szenzor feldolgozast es parancs kiadast vegez, tehat sok eroforrast igenyel, de buta. A cel, hogy semminek ne menjen neki. A harmadik rendszer mar lehet beagyazott rendszer (a google eseten linux, az ami az android alatt is van), ez vegzi a magasszintu navigaciot, tehat a terkepek alapjan megmondja az alacsony szintu MI-nek, hogy merre kell kanyarodnia. A negyedik rendszer felel az utasok szorakoztatasaert, ezen van csak rendes operacios rendszer, de ezt ki is lehet dobni menet kozben is, mert az auto mukodeset nem befolyasolja. Ha a repuloiparban bevalt ez a tobbszintu mukodes, akkor itt is befog. Aranyaiban muszaki hibabol pont annyi baleset lesz mint a repuloknel, tehat mivel atlag 2 evente van repulobaleset szoftverhiba miatt, ezert ammennyivel tobb auto van az utakon, annyival tobb autos baleset lesz ugyanilyen okokbol. Ez evente par tucat, a legenyhebb koccanast is beleszamolva.
Megbizthatosag tekinteteben a jarmufedelzeti rendszerek kb. annyi karbantartast igenyelnek mint egy repulogep feldelzeten levok. Azokat sem szoktak garazsban tartani es repules kozben fent eleg hideg van es neha vizes is az adojaras, megis mukodnek.
" Látott már valaki autóban vinyót? Ott már régen "SSD"-k vannak, és a rendszerek ügyelnek arra, hogy ne írják õket túl sokszor (modern OS-ek ilyet nemigen tudnak)."
A legtobb android-os rendszerben csak SSD van es egesz jol birjak. A google altal keszitett os az android, ami belul egy sima beagyzott linux. Vajon mit hasznalhat a google a sajat autojaban? :-)
Szoval a muszaki problemak mar reg meg vannak oldva, csak a jogi akadalyok miatt nem kezdi el minden kinai gyarto egy kinai mobil araert ingyen telepiteni a cuccot az osszes altaluk gyartott autoba. Persze eloszor tenyleg a lazabb torvenyi szabalyozasu orszagokban fog megjelenni, mint pl. kina, de aztan elterjedhet nyugaton is, foleg az usa-ban, mig vegul par evtized kesessel itthon is lathato lesz. Persze a hadseregek joval hamarabb elkezdik hasznalni, ez akar mar par even belul is bekovetkezhet. (konvojban meg konnyebb dolga van a szoftvernek, csak az elotte levo jarmuvet kell kovetnie es lehetoleg nem megallni ha valaki az utjaba kerul)
Az egész ötlet elterjedése attól függ, hogy megéri-e. Megéri-e a gyártóknak iszonyat pénzeket beleinvesztálni? Valószínûleg igen, hiszen a pénz egy döglött dolog - ha van esély arra, hogy átkonvertáljuk folyamatosan tejelõ innovációra, akkor sokan fogják vállalni a kockázatot, hogy többe kerül majd a végén a leves, mint a hús. Megéri-e a felhasználóknak? Ez már kérdéses. Jelenleg a google autója az, ami mûködik stabilan. Viszont: - mázsányi plusz súllyal (többletfogyasztás) - jelentõsen rosszabb légellenállási tényezõvel (többletfogyasztás) - a benne lévõ rendszerek plusz áramfelvétele mellett (többletfogyasztás) - folyamatos karbantartás mellett (este fûtött garázs, nem télen -20, nyáron +60 (napon parkolva), pára, stb nem gond. Emellett senki se tudja, hogy a google autó hányadik számítógépeit növi el.
Mire ebbõl strapabíró rendszer lesz, az még hosszú idõ, és rossz esetben újabb mázsák. Látott már valaki autóban 22nm-es chipet? Inkább a 120nm a jellemzõ. Látott már valaki autóban vinyót? Ott már régen "SSD"-k vannak, és a rendszerek ügyelnek arra, hogy ne írják õket túl sokszor (modern OS-ek ilyet nemigen tudnak).
A másik hogy a plusz fogyasztás az plusz fogyasztás marad mindig is. Ez magánfelhasználásnál gáz. Ha mondjuk tömegközlekedésrõl, szállítmányozásról van szó, akkor kevésbé, mert a sofõr bérét meg lehet spórolni, és az bõven fedezi a plusz üzemanyag költséget. Szóval szerintem elsõ körben kamionokban, buszokban fogunk ezekkel a rendszerekkel találkozni, és arra talán 2020-ig se kell várni. Autóban meg szerintem a 2020 is túlzott optimizmus (lehet hogy lesz, de marhára nem fogja megérni).
Azt ugye vágod, hogy a jelenlegi autókban lévõ "oprendszerek" is lefagynak idõnként? A különbség az, hogy ez egy jelenlegi autóban pár tized másodperces motorkihagyással jár, mivel pár tizedmásodperc alatt újraindul a cucc. "Modernebb", több dolgot kiszolgáló OSnél meg ez másodpercekig fog tartani, ami alatt az illetõ simán meghal ha mondjuk kamiont elõzött. Ráadásul ha egy programsorra átlagosan ugyanannyi idõt fordítasz, akkor a programhibák száma kb négyzetesen fog nõni. Vagyis sokkal több idõt kellene fordítani soronként egy sokkal bonyolultabb program elõállítására - szerinted melyik cég vállalja azt be hogy az autó elõállításának 90%-a a rajta futó szoftver, a hagyományos fejlesztés meg csak 10% lehet a költségvetésbõl? Ennek kb úgy volna realitása ha 1 szoftver futna az összes új autón, ami meg minimum utópia.
Inkább az az elõnye egy ilyen központosított parkoló rendszernek, hogy ha a parkoló központi gépe kioszt egy helyet egy automata autónak, azt másiknak nem fogja kiosztani és nem szívnak vele, mint az emberek, hogy egymás elõl veszik el a helyeket. Mondjuk azt még meg kell oldani, hogy addig ember se foglalhassa el a helyet, de arra elég egy lámpa ami kigyullad, ha foglalt a parkoló. Ha valami paraszt mégiscsak odaáll katt egy kép róla, nyakába egy jó kis bünti, aztán pillanatok alatt leszoknak róla :)
"És KITT kiszál és bszórja a palkolóórába a pénzti is. :DDD"
Akar meg ezt is meglehetne csinalni, de erre valoszinuleg nem lesz szukseg mert mar most is van mobiltelefonos fizetesi lehetoseg. Addigra meg mire ezek az autok elterjednek, mar boven lesz egy parkolasi rendszer, ahonan az auto valos idoben lekerdezheti a szabad parkolohelyeket. Es a tavolsag, es arat figyelembe veve arra indul, ami megfelel a vezetonek. Az ilyen parkolas meg egyszerubb lesz, mivel kisebb helyet igenyel, mert a vezeto nelkuli autonak nem kell kinyitni az ajtajat.
Ahogy olvasom az autóknál is a leggyakoribb OS a QNX nevû real-time OS. Ez egy nagyon jó kis dolog, mikrokenel architektúrája miatt rendkívül jól skálázható, illeszthetõ az adott hw-hez.
És van egy hatalmas elõnye. Otthoni felhasználók számára tök ismeretlen, pedig lehet, hogy a mosógépében, vagy a tv-jében is az van, a dektop felhasználók tábora viszont minimális. Vagy is nem fenyeget az a veszély, hogy a 18 elemis Oszamabinhekker Jóska a számtek szakkörön felllelkesülve ír hozzá egy virust. :D
A cikkben nem volt megemlítve a Microsoft,ha jól emlékszem. A véleményeddel,meg az állítólagos tapasztalatoddal bizony nagyon egyedül vagy. Futtatok párhuzamosan nagy erõforrású alkalmazásokat és még nem fordult elõ,hogy lefagyott volna a rendszer. Ugyan azt a hülyeséget szajkózod mint a többi,aki nem ért a rendszer konfigurálásához és karbantartásához,de elvárja,hogy a rendszere,mindig gyors és stabil legyen. Ezek szerint OSX felhasználó lehetsz,aki azt is letagadná,ha valamiért éppen befáradt volna egy alkalmazása. A tipikus "azosxsosenemfagyle" felhasználó. Sokat használom párhuzamosan mindegyik rendszert és elég tapasztalatom van a stabilitásukról. Láttál már végtelenségbe pörgõ strandlabdát ? Mindegyik OS-ben van hiba és reprodukálható egy rosszul megírt kóddal elég egyszerûen. Alapvetõen mindegyik rendszer stabilnak mondható,persze azért karban is kell tartani, és nem árt a hardverekre is odafigyelni,nem csak elvárni,hogy majd önmagától minden megoldódik. Szerintem fogalmad sincs milyen beágyazott rendszerek futnak speciális hardvereken csak nyomatod ezt a divatos marhaságot.
transzformer autok mikor jonnek vegre??? nekem olyan kell nem ilyen fostalyiga
Tempomatból is volt már jó pár ráfutásos baleset. Egy ember látja a potenciális konfliktushelyzeteket és több száz m-rel elötte lassít/gyorsít a pályán. Pl kamion a külsõ sávban, látod, hogy valaki épp indul a benzinkútról és valszeg már csak a kamion mögé jön be. BAM-osok (BMW/Audi/Merdzsó) tuti, hogy egybõl bejönnek a belsõ sávba. Eléd és leszarja, hogy mert még lassan megy neked esetleg vészfékezned kell. Én ilyenkor visszaveszek a gázból és ennyi, az autópilóta meg csinál egy vészfékezéses trükköt hogy felkenõdsz az elsõ szélvédõre a wunderbaum mellé. :D
Epic Fail demo! Volvo S60 un. "automatic braking" :DDD Vigyázz, ha ilyen kocsi elé lépsz a zebrán!
"Szerintem jobb kezekben lesz a családod mint az emberi sofõr kezében. A repülõszerencsétlenségek elhanyagolható része történt számitógép hibája miatt a legtöbb mind emberi mulasztás. Direkt nem az autókkal példálozok mert ott nincs még ilyan rendszer."
akik paráznak az op. fagyás miatt: egy ideje már a kocsikat is számítógép vezérli. Igaz még nem a kormányzás terén, de a gázt már õ adja... Sõt a drive by wire már legalább 10 éves cucc. Csak hát a gond ott van, ha valami miatt még is leállna akkor nincs komrány :D A PriusII már egy jó ideje parkol egyedûl, mint ahhog a Lexus összes modeljében lehet parking rendszert kérni, ami tényleg sofõr nélkûl teszi a dolgát. Ettõl függetlenûl én nem örûlnék neki ha a városban program vezérelt autók mászkálnának. Viszont autópályán szerintem van benne ráció. Hosszab utakon simán el tudom képzelni, hogy benyomom az a számítógépet és hátrafordulok a családhoz. A pályára érve a kocsi beosorol a 130-al menõ konvolyba. A kocsik egymással kommunikálva mennek a pályán, ha a sor elején fékez a kocsi valami miatt a többi is azonnal fékezni kezd, ha bármi gond van a hálózaton kereszûtl a kocsik infót kapnak pl. a másik állapotáról, hogy esetleg mindjárt kinyiffan és még az elött kikerûlik, hogy ez megtörténne. De városban sztem felesleges. Továbbá: túl sok paramétert kell figyelni, sztem ez még nagyon bessze lesz. Továbbá csak 1 baleset és már is kezdõdik a jogi csata: a software/hardware vagy a sofõr volt a hibás...
És KITT kiszál és bszórja a palkolóórába a pénzti is. :DDD
És ha nem csak windows lesz? Lehet hogy lesz majd android autó, meg iCar is. :D
"A repülõszerencsétlenségek elhanyagolható része történt számitógép hibája miatt a legtöbb mind emberi mulasztás."
Ja, a repulogepeken ket fuggetlen szamitogep van, amik hardveresen teljesen kulonbozoek. A ket hardveren, mas mas operacios rendszer fut. Es meg az operacios rendszerek programozasi nyelve is mas, hogy meg azt is kikuszoboljek, ha netan a programozasi nyelv keszitoi hibaztak volna. Es a ket szamitogep folyamatosan ellenorzi egymast, es jelzi ha gond van. Biztos, hogy a robotautok is minimum ilyen feltetelek kozott fognak mukodni, de valoszinuleg meg szigorubbak lesznek a kovetelmenyek. Szerintem az teljesen kizarhato, hogy egy operacios rendszer hibaja, lefagyasa miatt baleset tortenjen. Persze a vezerlo inteligencia kezdeti hianyosagai okozhatnak esetleg kisebb problemakat, de azt majd fejlesztik.
"Azt megnézem, hogy itt hogy keres majd ingyenes helyet :-) már bõvítik a fizetõs részeket"
Pont az a jo, hogy a robotauto akar meddig keresheti a parkolohelyet, ha 5 km-re talal, az is jo. Sot akar haza is mehet, ha tenyleg nincs a kornyeken parkolo. Vagy peldaul egy fel oras bevasarlas idejere, nem is kell parkolo, hanem a kornyek utcaiban koroz. Persze ezt, ritka kiveteltol eltekintve, kornyezetvedelmi okbol, nem tamogatnam, meg elektromos auto eseten sem.
Azt vágod, hogy az ms a windows server-nél is mindig azt mondta, hogy nem fagy le sosem, mégis lefagyott már az is párezerszer.. pedig az direkt szervernek van kitalálva. Nem véletlen nem használják, csak nagyon kevés helyen
Mivel az MS is csinál robot autókat ezért biztos valami MS rendszer lesz azokon. Az meg hogy nem tudod mirõl van szó a te bajod. Mellesleg az MS-nek eddig az összes rendszeres hajlamos lefagyni elég rendesen. Ez egyedül most a Win7-el enyhült de itt is vannak elég kemény esetek (Pl: Ps illetve Dw együtt képtelen futni, vagyis fut csak éppen átváltáskor elég jó fagyások szoktak lenni (nem nem a gép gyenge hozzá)
Egyébként azt nem tudom mikor fogják bevezetni, de azt igen, hogy ha kijön akkor egy rakás ember rááll a mûbalesetek okozására, pereskedésre, biztosítási csalásokra (fõleg az amcsiknál).
Az ilyen cikkek megjelenésekor mindig az a bizonyos Stella-díjat nyert csávó sztorija ugrik: "Mr. Grazinski vett egy vadiúj 32 láb (majdnem 10 méter) hosszú Winnebago lakókocsit. Elsõ útján hazafelé az autópályán beállította a sebességet 110 km/h-ra, majd elhagyta a vezetõülést és hátrament, hogy készítsen egy kávét. Mint az várható volt a lakókocsi letért az autópályáról, összetört és felborult. Mr. Grazinski beperelte a Winnebagot, mert nem jelezték a használati utasításban, hogy menetközben nem hagyhatja el a vezetõülést. Az esküdtszék 1.750.000 dollárt és egy új lakókocsit ítélt meg Mr. Grazinskinek. Ezek után a cég megváltoztatta a használati útmutatókat, hátha még egy ilyen idióta vesz tõlük lakókocsit."
Egyetértek @item-el. Ezekben a kocsikban nem felhasználói operációs rendszerek lesznek, amik lefagyhatnak pl. egy flash bõvítménytõl, vagy egy új videokártya drivertõl. Sokkal kisebb az esélye egy lefagyásnak, mint annak, hogy a vezetõ szívinfarktust, vagy agyvérzést kap vezetés közben. Ráadásul biztosan lesz egy tartalék rendszer is, ami akkor indul el, ha a fõ rendszer lefagy és pl. az lesz a feladata, hogy húzódjon le az út szélére. De, mint írtam, a lefagyásnak kisebb az esélye, mint egy szívinfarktusnak. Arról nem is beszélve, hogy már évtizedek óta van elektronikus rendszer a gépjármûvekben, saját szoftverrel.
Azt megnézem, hogy itt hogy keres majd ingyenes helyet :-) már bõvítik a fizetõs részeket, ráadásúl nem is olcsó lassan a parkolás. Egyébként meg majd beáll a rokkant helyre és megbüntetnek :-) Az lesz majd az új motto, "Állj be a rokira, és fogd rá a robira..." :-D
Szerintem jobb kezekben lesz a családod mint az emberi sofõr kezében. A repülõszerencsétlenségek elhanyagolható része történt számitógép hibája miatt a legtöbb mind emberi mulasztás. Direkt nem az autókkal példálozok mert ott nincs még ilyan rendszer.
Nem értem,hogy hogy jön ide a windows,meg az hogy lefagy. Miért lenne pont windows ezeken a rendszereken? És egyébként is,egy beágyazott rendszer nem egyenlõ az asztali operációs rendszerekkel,bár azt hozzá kell tennem,hogy nálam nem fagy a windows és a többi os is jól van köszönik szépen. Annyira idióta és nevetséges ez a "jaj biztos windows lesz rajta és majd jól lefagy és karambol lesz,meg mindmeghalunk"
Nem tudom ki, hogy van vele, de én nem bíznám a családom egy számítógépre, pláne akkor ha windows fut majd rajta! :) Ez egy nagy baromság, szerintem 2020-ban is emberek fogják majd vezetni az autókat.
Hát gyerekek nem tudom hogy fog kinézni egy Ferrari FF tetõcsomagtartóval és ilyen kütyükkel a tetején, de az biztos, hogy disco elõtt nem lehet majd csajozni vele :)
Nem az MS-é lefagy a google-é meg feltesz a lefagyott MS autóról egy képet G+ ra.
"Ez a közlekedési mód jelentõs mértékben lerövidítheti az utazási idõt"
Ha csak a parkolasi idot megsporolja, mar az is jelentos. Az auto oda er celponthoz, az ember fel perc alatt kiszall, es az auto magatol keres egy ingyenes parkolo helyet. Amikor meg ujra kell, akkor a megadott helyen, idoben felveszi az embert. Kar hogy nem terjednek gyorsabban.
"2020-ra terjedhetnek el a robotautók" Es ha ket ilyen auto osszetalalkozik egy keresztezodesben, akkor robotta alakulnak, es megverekednek ?
Egy román kamionsofõrnél még mindig sokkal jobb.
Ja, persze. Mostanaban a "tudomany-rovat" is tele van ilyen bulvarcimmel, ezert nem is tudom joizuen olvasgatni az sg-t, mint regen.
Informatika és tudomány
de erre valoszinuleg nem lesz szukseg mert mar most is van mobiltelefonos fizetesi lehetoseg.
