Hiszti az egész, droidra még most sincs firefox, szóval nem értem mit kaparnak már a microsoftnál... opera mini úgy f*s ahogy van... safari ... vegyél iphonet... chrome? majd ha lesz ie a droidra.
>Vicces, de itt a forumban mind a windows, mind a linux szakertok tevednek jopar >dologban. >Windows: monolitikus windows nt kernel (6.1), pnp-es driver-ekkel >Linux: monolitikus linux kernel (2.6.x), pnp-es driver-ekkel >Macosx: monolitikus mach 2-es kernel (apple nev: xnu), pnp-es driver-ekkel
Lol, a WindowNT es a MacOS kernel miota monolitikus??? Mi a forrasod?
Hybrid kernels are micro kernels that have some "non-essential" code in kernel-space in order for the code to run more quickly than it would were it to be in user-space. Unlike monolithic kernels, these types of kernels are unable to load modules at runtime on their own.
Amugy az osi kodokat, amit anno lenyultak a unix osokbol, az idok folyaman mar kb. 100 szor ujrairtak jopar milliard dollart es fejlesztoi mukaorat beleolve, a funkcionalitas sokszorosa a reginek, de igen, minden mai os Unix clone...:)
Nem fog eltûnni a desktop mód, ahogy az iOS sem lesz desktop oprendszer. A tartalomfogyasztó eszközökhöz ugyanis tartalomgyártás is kell, márpedig mindegyik ökoszisztéma (droid, windows, iOS-osx) abban érdekelt, hogy a saját rendszerén belül tartsa mind a gyártást, mind a fogyasztást. Jó példa erre az apple tankönyv rendszere: van osx-es fejlesztõ és iOS-es olvasó alkalmazás és a hozzájuk tartozó terjesztõ szolgáltatás. Ha bármelyik elem hiányozna, az egész rendszer értelmét vesztené.
Az utolsó bekezdésed szerintem azért annyira nem életszerû. Csak nem fog az IT visszafele fejlõdni. Telefonon még teljesen rendben van, hogy teljes képernyõs alkalmazásokat használunk, leginkább egyszerre egyet, azért desktop gépen ez nem túl kényelmes. Ez olyan, mint az érintõs monitor, ha tényleg olyan jó lenne, már felkapta volna az Apple és más gyártók, és most pár éve nem egérrel dolgoznánk. A Microsoft is csúnyán be fog bukni azzal, hogy így erõlteti a Metrót desktop felületeken. Mert erõszakosan egységesíteni akarnak mindent, meg rákényszeríteni a felhasználókra egyfajta megoldást, a választás szabadságának megadása nélkül. Remek lesz majd tableten Wordot használni úgy, hogy egy ujjaddal 4 ikont nyomsz meg egyszerre, hasonlóan nagy élmény lesz buta tablet alkalmazásokat desktopon használni full screen módban..
Az Apple-nél legalább tudják, hogy mi való asztali gépre / notebookra és mi való handheld-ekre. De még az iPad és iPhone alkalmazások is differenciáltak. Ha egy fejlesztõ úgy dönt, valamelyikre közülük fejleszteni akar, de optimalizálnia kell az adott felületre. Ebben áll a hatalmas Apple-féle "korlátozás". Persze ezután se fognak emberek tömegesen átállni PC-rõl Macre, úgyhogy nagyon is elképzelhetõ, hogy 2013 már valóban a linux éve lesz, a Microsoftnak meg elõbb-utóbb néhány tégla meg az Office marad az egyetlen fegyvere.
Vicces, de itt a forumban mind a windows, mind a linux szakertok tevednek jopar dologban.
Windows: monolitikus windows nt kernel (6.1), pnp-es driver-ekkel Linux: monolitikus linux kernel (2.6.x), pnp-es driver-ekkel Macosx: monolitikus mach 2-es kernel (apple nev: xnu), pnp-es driver-ekkel
A 3 rendszer nagyjabol hasonlo mukodesu, csak masok fejlesztettek oket. A bsd-s ip stack peldaul mindharomban megvan, a windows es a macosx vette a kodot bsd-tol, a linux-ban ujrairtak. A windows-hoz visual studio-t ajanlanak, a masik kettohoz gnu-s forditokat. A windows-ban a gui-k a gdi (desktop) es az uj metro, macosx-en az aqua (nextstep-bol), mig linux-on kde, gnome, ujabban az android es van meg jopar par tucat kisebb.
Linux mitoszok: a) bonyolult telepites: Ahany linux annyi valtozat, van amit konnyu felrakni van amit nem. De meg a mernokoknek es linux fejlesztonek szant debian is felmegy olyan kerdesek nelkul mint file-rendszer es swap. Csak alapbol az alap telepitest kell valasztani indulasnal es minden felrak magatol ahogy a legtobb embernek jo kb. mint a windows. Bonyolitani a windows telepitest is lehet, csak azt sem erdemes. b) stabilitas, driver-ek, pnp: Sima debian-t hasznalok munkara is, de meglepoen jol kezeli az osszes usb-s kutyut gui-bol. Stabilitas is jo, csak nem szabad piszkalni az alap beallitasokat. A driver tamogatas olyan amilyen, nemelyik gyarto nem keszit driver-t csak windows ala, errol a gyarto tehet nem a linux-os kozosseg. c) Bonyolult hasznalat: Ez a gui-tol fugg, van egyszeru linux is, mint pl. az android (google linux android gui-val), az atlag felhasznaloknak ezt kellene a desktop gepukre is rakniuk mindjart elegedettebbek lennenek. Persze ha valaki nem ert hozza es ezert kivalaszt egy rossz minosegu es nehezen hasznalhato disztribuciot, akkor erheto, hogy nem fogja tudni hasznalni. Mint irtam, en debian-t hasznalok, de csak azert mert altalaban minden megy alatta kulon allitgatas nelkul. (igen meg a windows-os jatekok is)
A cikkhez hozzaszolva meg az a gaz, hogy a microsoft azt csinalja amit az apple, csak meg durvabban masolva oket. Az apple is erossen cenzurazza az ios alatt elerheto alkalmazasokat, a microsoft meg annyira, hogy nativ alkalmazaskent csak az o termekeik mehetnek winrt alatt. Android alatt meg mindenki azt csinal amit akar. (be kell jelolni elotte az ismeretlen forrasok opciot a beallitasokban) A microsoft egybkent nem a konkurencia kiszoritasa miatt vezette be ez a korlatozas, csak azert mert a winrt rendszeren hianyzik a biztonsagi reteg tehat a nativ alkalmazasok szamara egy win95 biztonsagi szintjevel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy kulso bongeszo siman osszeomlasztana a rendszert. A metro gui egy sandbox, mint a flash, szoval az az alatt futo programoktol vedett a rendszer. Egyebkent meg egy frissitessel ki fogjak venni a desktop modot, csak meg nincs kesz az osszes programjuk metros valtozata. Ha felengednek mas programokat is a gepre, akkor kesobb nem lenne torolheto egy mozdulattal a dektop mod. A jovo egyebkent ez, tehat ahogy a legtobb windows-bol ki fog kopni a desktop mod, ugy a legtobb mac-es gepen is csak ios lesz. Ekkor marad az android, mert az ala barmit fel lehet hack-elni legalisan, meg a win98-at is dosbox-ban (probaltam, megy, egy normal telefonon is).
Miért mondja mindenki, hogy a linux erõforrás-kezelése olyan f@sza? Nálam legalábbis ha elfogy a memória (Ubuntunál ez igen hamar megtörténik), akkor onnantól beáll az egész és csak újraindítani lehet. De ettõl meg a gyenge képernyõ világosságtól eltekintve egész jó hobbi a linuxozás.
no fene, csak a króm és a róka létezik? és mi van a többi böngészõvel? Opera, Safari, Avant, Maxthon, Netscape, SeaMonkey? megint csak ezt a két divat böngészõt reklámozzák? a W8 egy nagy sz...r lesz, mint a vista, de majd fejlõdnek és a W9 jobb lesz nála, akinek meg van pénze, megveszi a W8-at is...
"Tekintve, hogy a MAC-OS egy Linux disztribúció (igaz, kifejezetten az Apple által megbolondított, almás gépekre szánt verzió, amibe már annyira belenyúltak, hogy már köszönõviszonyban sincs az eredeti Linux disztrókkal)"
Mar emlitettek, hogy ez ugy baromsag, ahogy van... ellenben - mint erdekesseg - itt szeretnem megjegyezni, hogy az OSX az egy certified UNIX OS, nem csak unix-like, mint peldaul a Linux.
Részlet a Wiki-bõl: "A trollok azonban nem a megegyezésre törekednek, hanem a végsõkig erõltetik saját nézeteiket. Nem foglalkoznak a felhozott bizonyítékokkal vagy hivatkozásokkal, nem keresik a kompromisszumot, nem hajlandóak elfogadni a kialakult konszenzust."
Hm, engem trolloznak le, miközben én már mondtam egy elfogadható lezárást, mégpedig azt, hogy a felhasználóknak kell eldönteniük, hogy számukra melyik a jobb és használhatóbb rendszer... Ez szerintem megfelel a valóságnak, de ugye ClassicR szerint nem. Én megindokoltam, hogy miért nem jobb egy felhasználónak a Linux (azt hiszem, gyakorlott informatikusként elég jó rálátásom van a dologra), de ugye most már ott tartunk, hogy indokolni se hajlandó, pusztán közli, hogy nem igaz az állításom
Na kérem szépen, vegyük csak a meghatározást és akkor lássuk csak, ki is trollkodik itt
Nemcsak láttam, én magam telepítettem Ubuntut kb. 1 hete.
Alap dolog: válaszd ki, milyen fájlrendszert akarsz használni. Szerencsétlen felhasználó kapkodhatja a fejét, mert még némelyik informatikus se tudja pontosan a fájlrendszerek különbségeit. Aztán jöhet a SWAP, ami ugye nem kötelezõ, de ajánlott. Szerencsétlen felhasználó meg nem tudhatja, hogy most akkor kell-e neki vagy sem... Telepítésnél valóban, nem nagyon kért ezen kívül semmit. Csakhogy telepítés után jött a feketeleves, mikor kisült, hogy bár felismerte a WLAN karit, de a titkosítással már nem tud mit kezdeni, annak kezeléséhez külön progi kell. És ha ez nem lett volna elég, ráadásnak a progi telepítése után kiderült, hogy a nagyrabecsült Ubuntu nem képes a virtuális WLAN technológiát kezelni (ami ugye ahhoz kell, hogy 1 WiFi karival többfelé csatlakozhass, pl. a hálózatra és P2P-ben egy gépre).
Kapásból mondanám, hogy az új Ubuntu is tartalmaz szép hibákat. Laptopnál érdekesnek találtam, mikor a "felhasználó barát" Linux nem tudta simán feltenni a Sandy Bridge-es proci belsõ VGA-ját, így kénytelen voltam befordítatni. A másik ilyen aranyos az volt, mikor egy USB-s 2TB-os HDD-vel nem tudott mit kezdeni, kézzel kellett mountolni.
Ezek a hibák a sokat szidott Windowsban nincsenek. Csont nélkül tettem ugyanarra a gépre Win7-et, drivereket szépen sorban feltettem, az USB-s HDD-t csont nélkül felismerte. Az mondjuk meglepõ volt, mikor kisült, hogy a külön GPU drivere teszi fel a Sandy Bridge-es VGA driverét és csak utána lehet annak a kezelõprogiját feltenni, de ez még belefér, hiszen automatikusan végezte el a dolgot. A WLAN ugyan itt is igényel külön progit, de a Windows alapvetõen is tartalmaz egy beépített kezelõt, ami enélkül is le tudta kezelni a titkosítást is. A progi már csak kiegészítõ eszközöket adott, így pl. a már említett virtuális hálózat vezérlését.
Én ugyan elboldogulok az ilyen bonyodalmakkal, mert ez a szakmám. De kérdem én, miért kellene egy kisebb tanfolyamot elvégeznie egy felhasználónak ahhoz, hogy a gépét kezelni tudja? És ugyebár még csak azt se mondhatjuk, hogy rendhagyó dolgokon akadt fenn a rendszer, hiszen egy USB-s meghajtó csatlakoztatása mindennapos dolog.
Szóval lehet, hogy a Linux-hoz nagyon sok Windows-os progi alternatívája beszerezhetõ, ezt nem is tagadom, de hogy nem igazán felhasználóbarát, azt továbbra is tartom.
Szidjak a Windowst, hogy szar a kodbazisa, de meg eletukben nem lattak bele a kerneljebe... de allitom meg a Linux-eba sem...:) Eleve teljesen mas a kernel felepitese, az egyik monolitikus, a masik mikrokernel arhitektura... A winfosban bele van forditva minden, linfoson meg csak epp ami kell... Es evekig lehetne sorolni a kulonbseget es azok okozatait...
Nem veletlen nem uzemeltetnek uzleti kritikus nagy rendelkezesre allasu rendszereket se Linuxon, se Windowson....
Nagy terheles mellett az Linux-on is siman elfogynak az eroforrasok, a Linuxos szervereket is ujra kell inditani, mert pl. elszal a TCP stackjuk es hiaba inditod ujra a netdaemint-t, csak a full reboot segit...
Aki hasznalja tudja, hogy mindegyikkel vannak problemak, elvegre mindegyiket emberek fejlesztettek...
Stabilitas szempontjabol kozelebe sincs egyik sem pl. egy AIX-nek, amit viszont direkt erre fejlesztettek...
Szoval hagyjuk mar, hogy a Linux mindenre isten...
>A népszerû játékokon kívül minden átlagfelhasználó által használt Windowsos >programnak megvan a Linuxos változata, amelyek ráadásul ingyenesek, így >legálisan lehet használni, a nélkül, hogy megvennéd és sok esetben jobbak is.
A jatekfejlesztok meg dogoljenek ehen, a kurva anyjukat, hogy mernek penzt keni a munkajukert!!!:)
Igen, mert egy átlagfelhasználó, aki nem játszik, NetBeans-et meg Visual Studiot futtat Facebookozás közben.
Jaj... neked is kimosták az agyadat. Nem ugyan arra való a kettõ! Jelenleg az az állapot van, amikor még csak törekednek egymáshoz közelíteni, de messze még a messze. Addig pedig nincs értelme hasonlítgatni, hogy melyik a jobb. Windows 7-en játszom a Diablo 3-al, a Visual Studio-val, stb., de a NetBeans-t inkább már Linux alól futtattom szívesebben, mint ahogy az Apache-ot is. Próbáld meg fordítva! A Windows jobban elboldogul a Linux-os teendõkkel, mint a Linux a Windows-osakkal.
A népszerû játékokon kívül minden átlagfelhasználó által használt Windowsos programnak megvan a Linuxos változata, amelyek ráadásul ingyenesek, így legálisan lehet használni, a nélkül, hogy megvennéd és sok esetben jobbak is.
Láttál te mostanában egy Ubuntu telepítést, vagy egy új Ubuntut mûködés közben? A telepítése sokkal egyszerûbb, mint a Windowsé és a felhasználó sokkal könnyebben megtalálja azokat a funkciókat, programokat, amikre szüksége van. Mostanában a driverekkel is csak elenyészõ alkalommal van gond és az se a Linux hibája, hanem azé a hardvergyártóé, aki lusta volt normális Linux drivert készíteni. Szerencsére a Linux közösség a legtöbb esetben ezt is megoldja saját driverekkel.
Egy Ubuntuban benne van jóformán minden program, amire egy átlagfelhasználónak szüksége lehet és még több is. Több féle böngészõ, több fajta lejátszó, DVD író, konvertáló progik, video/audio szerkesztõk, irodai programcsomag (LibreOffice), levelezõ, csevegõ alkalmazás, amibe az összes létezõ csevegõs oldal és program integrálva van a Facebooktól kezdve a Skype-ig, torrent kliens, partícionáló program, egy rakat játék és még rengeteg más. Ami meg nincs meg, azt egy óriási nagy választékú szoftverközpontból 2 kattintással lehet telepíteni, teljesen ingyen és bérmentve. Sokkal egyszerûbb beállítani a hálózatot, új felhasználót létrehozni, átlátni a telepített programokat, finomhangolni a rendszert és még sorolhatnám.
windows bajai: -katasztrofális cpu kezelés. Ha egy normál prioritású program leterheli a 4 magot akkor más normál prioritású programok másodpercekre beállnak néha, szaggat az egész, akár az egész gui is befagy másodpercekre. Pedig egyenlõ prioritásról lenne szó, tehát egyenlõen kéne megosztani az erõforrásokat. Ilyennek akkor kéne elõfordulnia, ha a terhelõ program high prioritáson van a többi meg nem... -katasztrofális memóriakezelés, ugye az ok nélküli swappolás (már akkor tölti a virtuális memóriát ha a RAM még félig sincs tele sõt akár 30%-os ram telítettségen. -zabálja a memóriát (nem nem a superfetch) hanem egyszerûen pazarlóak a rendszerösszetevõk, és a microsoft alkalmazások. -gui nélkül reset vagy kikapcs az egyetlen megoldás, mivel ha beáll a gui, nincs tisztán szöveges üzemmód, így látni sem látod mit csinálsz, nem tudod rendesen leállítani a gépet, esetleg helyrehozni a guit. -lemezhozzáférés kezelés is katasztrófa. Egy olvashatatlan lemez, megakasztja simán az egész rendszert. Egy sok lemezhozzáférést kérõ program teljesen ki tudja sajátítani a lemezeket, ami pl ha a rendszerlemezt használja, akkor megint csak másodpercekre be tud akasztani minden mást.
Szóval gyakorlatilag minden alapszintû erõforráskezelése katasztrófa. Egyetlen elõnye a szoftverellátottság, ami az elterjedtségének köszönhetõ csak, az elterjedtsége pedig kezdetben az ibm-nek és a tiszta monopóliumnak, azután pedig az elterjedtség, és a szoftverellátottság öngerjesztõ folyamatának köszönhetõ. Az egyik legszebb példa, hogy hogy lehet egy gyenge/középszerû termékbõl óriási bizinszt csinálni a jobbak mellett.
Bárhogy csûrjük-csavarjuk a kérdést, egy rendszer használhatóságát nem a tudása fogja meghatározni, hanem az, hogy mennyire felhasználóbarát, mennyire tudják a felhasználók kezelni és használni.
Attól, hogy a Linux sokkal stabilabb, még mindig ott van a de: de nincsenek rá meg azok a programok, amiket egy hétköznapi felhasználó használna. Alternatívák persze vannak (pl. emulátorok), de ez nem felhasználóbarát. Másik de: egy Linux megmakacsolhatja magát sima, hétköznapi dolgok végrehajtása alatt is (pl. amit már leírtam, eszköztelepítés vagy meghajtó mountolás). Ez a Windowsra nem jellemzõ probléma. Emellett pont a testre szabhatósága okoz a felhasználóknak problémát a telepítésénél, nem tudják, nekik mi is kell, mi a jó.
Valóban, a Windows nagyon sok tekintetben kuka, vacak a fájlkezelése, könnyebben összeomlasztható (bár megjegyzem, Win7-ben még nem volt szerencsém rendszerhibából adódó összeomlással találkozni, csak külsõ program hibájából vagy hardverhibából bekövetkezettel), sokkal több erõforrást használ és sokkal bonyolultabb a testreszabása (testre szabható, de ehhez már manuálisan, telepítés után kell pl. a registry-ben matatni). Viszont a telepítése lényegében szimpla next-next-finish alapú, felhasználóbiztos, a meghajtókkal nem szokott problémázni, ráadásul minden program megvan hozzá, amit egy hétköznapi felhasználó használ (igaz, a leggyakrabban kemény pénzekért lehet csak beszerezni).
Szóval informatikusi szemmel nézve jobb a Linux sok dologban. Ha viszont a felhasználót nézed, nem jobb. És tetszik vagy sem, felhasználóból még mindig több van, mint szakemberbõl. Érthetõ okoknál fogva az fogja eldönteni, hogy melyik a jobb rendszer, hogy a felhasználók melyiket találják barátságosabbnak, jobban használhatónak. Nem biztos, hogy technikailag is az lesz a jobb, de az viszont biztos, hogy az lesz a kelendõbb.
Tehát igaz a megállapításom, az, hogy melyik a jobb rendszer, függ attól, hogy mire és ki használja.
Nem igazán. A Linux egyetlen "baja", hogy sok alkalmazást csak Windowsra írnak, Linuxra nem. De ez nem teszi magát a rendszert kevésbé jobbá, kevésbé fejletté. Tény, hogy valakinek a Windows megfelelõbb, mert ahhoz szokott hozzá és nem képes átállítani magát a Linuxos programokra. Esetleg játszik és a játékai nincsenek Linuxra, így kénytelen Windows-t használni. De ez továbbra se teszi kevésbé jobbá a Linuxot, az ugyanolyan fejlett, stabil, biztonságos és testreszabható marad.
"már annyira belenyúltak, hogy már köszönõviszonyban sincs az eredeti Linux disztrókkal"
Kik és mikor nyúltak bele, könyörgök? Az OS X már megjelenésekor (a 2000-res évek elején) sem volt köszönõviszonyban a Linuxszal, mivel a néhai NeXTSTEP utóda, amely pedg BSD alapú. Az egész állításodból a Linux disztribúciók és az OS X kapcsolatából annyi igaz, hogy volt valaha egy közös Unix õs, onnan viszont különbözõ idõben és köl9nb9zõ irányba fejlõdtek. Ez kb olyan mintha egy kívülálló azt mondaná, hogy magyar vagy észt mindegy, mindkettõ érthetetlen ázsiai eredetû nyelvet beszél. Ne legyünk már ennyire ignoránsak
Kinek hinnél, ha meg kéne vizsgálnod egy épület felépítését? Egy diplomás mérnöknek, vagy a Jóskának a pincébõl?
Ha folytatod a mondatot, az is ott szerepel, hogy "...amibe már annyira belenyúltak, hogy már köszönõviszonyban sincs az eredeti Linux disztrókkal"
"Tény, hogy a Linux messze a legjobb operációs rendszer mind közül. Bármelyik hozzáértõ szakembert megkérdezed, ezt fogja mondani."
Ha pedig véletlenül nem ezt mondja, elkönyveljük hozzánemértõként. Szép kis logikai bukfenc
Tény, hogy a Linux messze a legjobb operációs rendszer mind közül. Bármelyik hozzáértõ szakembert megkérdezed, ezt fogja mondani. Jóval jóval fejlettebb az egész felépítése, sokkal stabilabb, biztonságosabb, funkcionalitásban pedig pláne messze a legjobb. Sokkal jobban testreszabható (a Windowsnál lehet egyáltalán testreszabhatóságról beszélni?).
A Windows kb. 10-15 évvel le van maradva a Linuxtól. Csak a Vista óta kezdi átvenni a Linux egyes tulajdonságait, pl. UAC (bár a Windows UAC fejlettsége még nagyon távol van a Linuxétól). Még az olyan alap dolgokat is a Linuxtól lopta a Microsoft, mint a több felhasználó kezelése egyazon oprendszeren belül. Sõt, még valószínû a Windows 8 új kinézetéhez is az Ubuntu Unity felületébõl merítette az ihletet.
A Linux által használt fájlrendszerekrõl meg aztán ne is beszéljünk. Az ext4 és fõleg a nemsokára elterjedõ btrfs mérföldekkel fejlettebb a Microsoftos gagyi NTFS-énél.
A Linuxot és a Windowst össze se lehet hasonlítani. A Windows egy bughalmaz, akinek semmi önálló gondolata nincs, minden megoldást lenyúl a riválisaitól, fejletlen, gagyi, megbízhatatlan. Ezért is van az pl., hogy a Linuxot akár évtizedekig használhatod a nélkül, hogy egy percre is újra kelljen indítani a gépet és 100 év múlva is ugyanolyan gyors lesz, mint a bekapcsolás pillanatában. Ezzel szemben a Windows már nap végére lassabb, mint reggel, amikor bekapcsolod a gépet.
Persze, ha egy átlagfelhasználót leültetünk a csiricsáré Windows 7 elé, majd pl. az Ubuntu Linux elé, akkor azt fogja mondani pár óra használat után, hogy a ugyan már, a M$ Windows sokkal jobb, hiszen szép nagy gombok vannak benne és minden világít. A Linux meg szar, mert nem megy rajta a Need for Speed, ráadásul sok mindent máshogy kell benne csinálni, mint ahogy azt a Windowsban megszoktam. Na de kérem. Attól lenne jobb a Windows, hogy a NFS-et nem adták ki Linuxra és a legtöbb ember a Windows kezelését szokta meg?
"Tekintve, hogy a MAC-OS egy Linux disztribúció"
Teljesen más kernel, teljesen más GUI keretrendszer, teljesen más szoftvertelepítési megoldások (az OS X-en ugye mappa jellegû alkalmazás-csomagok vannak), stb. Több a különbség a két rendszer között mint a hasonlóság
Tekintve, hogy a MAC-OS egy Linux disztribúció (igaz, kifejezetten az Apple által megbolondított, almás gépekre szánt verzió, amibe már annyira belenyúltak, hogy már köszönõviszonyban sincs az eredeti Linux disztrókkal) és hozzáadva, hogy csak Apple gépeken használható, nem találom igazán profi alternatívának a Windows-hoz képest. Eleve már az is durva, hogy az oprendszerhez kelljen gépet választanom, nem pedig fordítva...
Linux - Windows ellentétekrõl: van, amiben a Windows a nyerõ és van, amiben a Linux. Fájlkezelésben, gyorsaságban, erõforrás igényben egyértelmû a Linux fölénye. Ugyanakkor kezelhetõségben, szoftveres és driveres támogatásban a Windows a nyerõ.
Én informatikusként azt szoktam mondani, hogy a Linux szervernek nagyon jó, ha levelezõ szerverre, DHCP szerverre, nyomtató szerverre vagy fájlszerverre van szükség. Asztali gépre csak akkor ajánlom, ha nincs már alternatíva (pl. pénzhiány miatt), vagy hibajavításnál egy Live verzió aranyat tud érni. Ugyanakkor az már problémás, hogy sok esetben gondjai vannak a külsõ meghajtók csatlakoztatásával (ilyenkor ugye jöhet a kézi mountolás, amit egy szimpla felhasználó nem feltétlenül tud elvégezni), arról már ne is beszéljünk, hogy nemegy esetben az új eszköz driverét kernelbe kell fordítani, ami néha még a tapasztalt informatikusokat is meg tudja tréfálni. Vannak persze elõnyei is: a már említett gyors fájlkezelés, a kisebb erõforrás igény, az ingyenesség és a viszonylag nagy támogatás, amit a Linuxos közösség ad.
A Windows szépséghibáit is elég sokáig lehet sorolni. Elég csak megnézni, hogy alapon mennyi memóriát eszik vagy egy másik komoly hibája, hogy felesleges hálózati forgalmat generál (mivel telepítésnél kapásból feltesz olyan eszközöket, amiket hétköznapi felhasználó az életben nem fog használni). Ugyanakkor a driverek általában csont nélkül felmennek (kivéve persze, mikor kisül, hogy még kellene valami más összetevõ is hozzá, mielõtt a driver felmegy), könnyebb hozzá programokat találni (más dolog, hogy kevesebb a free program, de ez már csak részletkérdés), ráadásul jobban is ismerik.
Összegezve a mondandómat ugyanoda lyukadok ki, ahonnan elindultam: van, amiben az egyik az erõsebb, van, amiben a másik, így nem lehet egyértelmûen kimondani, melyik a jobb. Ezt a felhasználónak kell éreznie és eldöntenie, hogy számára melyik a használhatóbb.
Azért ne essünk túlzásokba , hogy windows a legjobb operációs rendszer... Van mit rajta még csiszolni. Használtam is mai napig használok Win mellett Mac-os. Hát ég és föld a kettõ. Az utóbbi mellett teszem le a voksomat..
PC = personal computer = személyi számítógép
valaki magyarázza már el, hogy a táblagép miért nem personal? csak az lehet personal, amelyik szép nagy midi toronyban van? ez valahol kõbe van vésve egy nagy hegy tetején vagy mi?
ha a szabályozásban a personal szó van, akkor beszopta az ms az én olvasatomban...
egyébként ha az ált. iskola 8 éve alatt csak 10 órát foglalkoznának linuxal a diákok, akkor többször akkora lenne a linux tábor, mint most...
Nincs... csak a Debian, a Linux Mint, az AIX, a Solaris, a MacOS...
Operációs rendszer tekintetében egyértelmûen Windows, nincs nála jobb! Ez egyértelmû. De a böngészõben viszont akad nála jobb, én személy szerint a Chrome-ot használom. Vagyis a jelen feltételek mellett nekem biztosan nem kell a Win8! Bár nem csak ez miatt, már a próba verzió se jött be, ez a csempés felület telefonokon jó, de gépeken felejtõs. Azt hiszem jó ideig marad a Win7 nálam!
Informatika és tudomány
Az OS X már megjelenésekor (a 2000-res évek elején) sem volt köszönõviszonyban a Linuxszal, mivel a néhai NeXTSTEP utóda, amely pedg BSD alapú. Az egész állításodból a Linux disztribúciók és az OS X kapcsolatából annyi igaz, hogy volt valaha egy közös Unix õs, onnan viszont különbözõ idõben és köl9nb9zõ irányba fejlõdtek. Ez kb olyan mintha egy kívülálló azt mondaná, hogy magyar vagy észt mindegy, mindkettõ érthetetlen ázsiai eredetû nyelvet beszél. Ne legyünk már ennyire ignoránsak 
