Egy nyilvánvalóan elektronikával kapcsolatos megállapítást szerves életre alkalmazni faszság.
Az elõzõ századokban sokáig az un egyensúlyi állapotoknál a statikus egyensúlyi állapotokhoz, az energia minimumokhoz hasonlítottak mindent, úgy mondták, hogy ez a természet rendje az egyensúlyra törekvés. A káosz elmélet viszont megmutatta, hogy a kaotikus rendszereknél még dinamikus egyensúlyról (amikor két azonos nagyságú erõ kiegyensúlyozza egymást) sem igazán beszélhetünk. Viszont jött az egyensúlynak egy sokkal elvontabb formája, az un atraktorok esete.
A statikus, dinamikus egyensúly és az atraktorok (olyan állapotok, amik körül szeret ingadozni a rendszer) közöt az a különbség, hogy az elsõ kettõbõl való kitérésre külsõ erõhatás szükséges. Az atraktor állapottól való eltávolodáshoz viszont nem!!!
A klíma, vagy a bioszféra mint káoszrendszer képes úgy kimozdulni egy egyensúlyinak tûnõ állapotából, ami körül esetleg sokáig oszcillált, hogy semmi külsõ hatás nem éri, és a kimozdulás esetleg önmagában okoz tömeges fajkihalást. Ilyen szemponból az evolúció, a bonyolultság/komplexitás növekedése és a fajkihalás ugyan annak az éremnek a két oldala!!!
Eddig legalább is ez volt. Ha az ember végül globális szintû, tudatos szervezõ elemként tud mûködni, akkor ezeket a mondjuk úgy autokatasztrofális (ó de szép szó) szitukat ki tudja majd szûrni. Hasonlóan mûködhet, mint a szívizomnál a szinusz-csomó, ami egy ritmus adással biztosítja, hogy a szív soha ne térjen vissza az õ alap mûködési állapotába, ami gyakorlatilag a fibrilláció.
De mivel te szeretsz értelmetlen számokkal dobálózni, és megalapozatlan következtetéseket levonni belõlük: Mennyi ideje próbálgatják a tudósok? ~40 éve? A természetnek milliószor több ideje volt. Mekkora is egy lombik? 100cm3? A természet km3-es lombikokat használ. Tehát maga a tény, hogy a tudósok eddig eljutottak "bizonyítja", hogy a természet is képes lehetett erre istenek nélkül.
Ilyet csak az ír, aki nem hallott még az önszervezõdésrõl. Arról, hogy bonyolult szerkezetek spontán képesek létrejönni egyszerûekbõl, anélkül, hogy bárki összerakná õket, csak azért, mert a természet olyan, hogy megfelelõ körülmények között szeret ilyen dolgokká összeállni. A hozzád hasonló gondolkodású emberek, akik rácsodálkoznak a dolgokra, majd egybõl isteni eredetet jósolnak, azt mondták régen, hogy szerves vegyület nem keletkezhet szervetlenbõl. Megcáfolták õket. Aztán azt, hogy az élet alapvetõ vegyületei (nukleotidok bázisa, cukor, aminosav, peptid) túl speciálisak ahhoz, hogy nagy mennyiségben spontán keletkezzenek. Megcáfolták õket. Ma ott tartanak, hogy van egy majdnem önreprodukáló RNS ami ~200 egység hosszú. És semmi elvi akadálya nincs, hogy találjanak egy ekkora, vagy akár rövidebb teljesen önreprodukáló RNS-t. Persze sokkal egyszerûbb rácsodálkozni egy sejt sematikus ábrájára, és ámuldozva isteneket látni mögötte. De mivel te szeretsz értelmetlen számokkal dobálózni: Mennyi ideje próbálgatják a tudósok? ~40 éve? A természetnek milliószor több ideje volt. Mekkora is egy lombik? 100cm3? A természet km3-es lombikokat használ.
persze,h goy enm lineáris, hiszen a természet egyenlõségre törekszik,a hogy ehez közeeldik, vagyis beáll az egyensúly, akkor egyszerûen belassul a folyamat, ha valami nagyon durva dolgo történik, modjuk kihale egy faj akkor felpörög az evolúció; amúgy ez nem véeltlenszerû: amikor emgalkották az elsõ tranzisztort akkora volt mint egy féltégla... egy egyszerû kis cumó volt, most meg... ez egy folyamat, enm rögtön az elefánt jött létre... nagyon lényeges, hogy ez átkozottul lineárisnak tûnhet, hiszen fokozatosan, pontról pontra fejlõdik az élet. mit gondoltok? egyébként a cikk egy másik tudományág elmélete átültetve az evolúciós folyamatokra, vagyis: totál elmélet... ne úgy vegyétek fel, hogy ez egy tudományos tény, mert ez egy eszmefuttatás...
Te egyébként nem a Tou Tang Wou vagy ki a fene vagy alternatív entitásként?
"Volt egy cikk errõl valahol, hogy ha jól emlékszem ausztrál õspalában megtalálták ez elsõ eukarióta lenyomatát , a Föld kihûlése után 80-100 millió évvel, és ezzel megdõlt a lineáris evolúció és az autogenezis elmélete. "
Az evolúciót nem tartom lineárisnak. Sõt szerintem senki, aki épp eszû. Mint ahogyan ezt a cikket is baromságnak tartja az összes kommentelõ.
"mindenki más számára napnál is világosabb, hogy egy városnyi, gyárban összezsúfolt szuperszámítógéphalmaz összetettségû szerkezet egyszerûen nem jön létre véletlenül 100 kvintillió év alatt sem. "
Kevered a véletlen kialakulást a kialakulást befolyásoló véletlenek láncolatával. Az elsõ azt jelentené, hogy leraksz az asztalra egy kupac atomot, és azok véletlenül egy elefántot fognak alkotni. A valóság meg az, hogy kialakult valamikor nagyon régen egy pár száz atomból álló molekula, amihez akár kedvezõek is az univerzum törvényei, és abból fokozatosan létrejött a magasabb életforma, amit jelenleg például olyan tényezõk formálnak, mint például a ki kit tudott megenni.
Eleve ott sérül a valószínûségi latolgatásod, hogy feltételezed, hogy az egész folyamatnak valami felsõbbrendû célja van, ami nem más, hogy most itt hülyeségeket beszélhess, és minden úgy legyen, ahogyan ma van. Pedig a valószínûség latolgatásban az is benne van, hogy tök lehetséges alternatíva lehetne az is, hogy nyolc füled van a fejed tetején, és ez természetes, mert nekem is annyi lenne, meg másoknak, és most nem neteznénk, hanem mondjuk úsznánk a tengerben.
1. Nincs élet. 2. Sokkal több esélye van, hogy létrejön valami/valaki, ami/aki ezt a "hihetetlenül bonyolult életet" létre tudja hozni, mint az, hogy a hihetetlenül bonyolult élet létrejön magától.
De ahogy nézem a kommenteket, nem szorul a téma további ragozásra... :)
A lenti számok természetesen csak tájékoztató jellegû közelítõ értékek, de a nagyságrendi kiemelés a fontos !
Volt egy cikk errõl valahol, hogy ha jól emlékszem ausztrál õspalában megtalálták ez elsõ eukarióta lenyomatát , a Föld kihûlése után 80-100 millió évvel, és ezzel megdõlt a lineáris evolúció és az autogenezis elmélete.
Helyét átvette az exogenezis elmélet.
De ezt csak az nem érti meg aki még nem látott egy közelképet egy egysejtûrõl,
mindenki más számára napnál is világosabb, hogy egy városnyi, gyárban összezsúfolt szuperszámítógéphalmaz összetettségû szerkezet egyszerûen nem jön létre véletlenül 100 kvintillió év alatt sem.
Ehhez képest a lottó 5-ös egy mindennapos valószínûségõ esemény.
Te még ehhez is hülye vagy. 2x8x1024x1024x1024x1024.
Csak éppen nincs értelme a számolásodnak. Mert fogalmad sincs, hogy mit számolsz. Nulla esélye volt a születésedkor, hogy te most itt fogsz hülyeségeket összehordani az interneten, tehát te meg sem születtél. Ezt hogy számolod ki? Az apád faszából élete folyamán kifojt összes geciben lévõ spermiumook DNS-hosszát permutálod anyád petesejtjeivel, és beszorzod a fénysebességgel? Mert nagyjából hasonló baromságokat hordtál itt össze.
Az õsrobbanás után nem lehetett egymillió évvel élet, mert akkor még nem léteztek nehezebb atomok. A mi csillagunk a nap az harmadik generációs csillag. EZ azt jelenti, hogy az anyaga volt már egy csillagokban, amik felrobbantak, majd abból lettek másik csillagok, amik szintén felrobbantak, és azokból lett a mi napunk.
Mert a korai csillagok méretesre sikerültek, mivel akkor még túl közel volt egymáshoz az univerzum anyaga, ezért gyorsan "égtek", és korán robbantak, így a fúziójuk nem termelt héliumon kívûl mást. A hidrogénbõl, meg a nemesgáz héliumból nem igazán lehet bonyolult molekulákat létre hozni.
A négy valójában öt, mert az egyiknek két változata van, ami azt a feltételezést erõsíti, hogy ez lehet az egyik kulcsa annak, hogy ki-be kapcsolnak a gének.
Gratulálok. Hála neked a 100.-ik hozzászólás konstruktív. Ennek olyan kicsi volt a valószínûsége, hogy meggyõzött, istennek tényleg léteznie kell!
Az egész gondolatmenet alapfeltevése, hogy a komplexitás fejlõdési üteme egyenletes, ami szinte biztosan nem igaz. Említetted a nagy kihalásokat. De voltak nagy evolúciós robbanások is, amikor viszonylag rövid idõ alatt sokat fejlõdött az élet. A technológia fejlõdése, amivel párhuzamot vesznek is lépcsõzetes. Valamint a rövidebb életciklusú élõlények gyorsabban változnak. Az is megér egy mondatot, hogy Moore törvénye egy nagyságrendet is képes tévedni, lévén logaritmikus skálán ad lineáris összefüggést.
Hát marhára nem. Egy sejt DNS-nek csak kis része aktív. Egy izomsejtben nem mûködnek azok a funkciók, amik az idegsejtek sajátjai. A sejtek specializálódnak, de minden sejtben benne van más sejtek mûködésének a programja is, csak nem fut. Sõt, amikor kialakul a petesejtbõl és egy spermiumból az új élõlény, a DNS azt is leírja, hogy milyen arányban és struktúrában osztódjanak, specializálódjanak a sejtek, hogy szerkezetileg egy olyan élõlényt hozzanak létre, amiben szerveket alakítanak ki. Tehát nincs szerepük a sejtek késõbbi mûködésében, csak abban, hogy az élõlény fejlõdési szakaszaiban hogyan alakuljanak a szervek.
Továbbá rengeteg inaktív, mert semmi funkciója nincs, csak az evolúcióban az õsöktõl örököltük. Tehát, egy páfrány, ha mondjuk annak kései leszármazottja egy sárgarépa (nem tudom, csak úgy mondom példaként, de ha úgy jobban tetszik akkor farkas és palotapincsi), akkor a sárgarépában ott vannak a páfrány nem aktív génjei.
Csak annyi látszik, hogy nagyjából fogalmad sincs mirõl beszélsz. De, hogy a fejet falba verõ szmájlijaid betekintést nyûjtanak a reggeli tornádba, mint szemléltetõ illusztráció, az biztosra vehetõ, hiszen az valószínûsíti intellektuális képességeid hiányának feltételezhetõ okát.
Engem csak az zavar az egész gondolatkísérletben, hogy a földön az élet megjelenése óta 3 nagy fajkihalás történt.. ezekben a periódusokban az életnek új evolúciós ösvényeket kellett bejárnia, mielõtt kialakultak volna a domináns fajok... Így szerintem lineárisan visszavezetni a moore törvénnyel nem lehet az életet, így a 10 milliárd éves becslés is pontatlan. Lehet már az univerzum születése után az elsõ 1 millió évben megjelent az intelligens élet, de az is lehet, hogy már többször kipusztult más bolygókon az élet, vagy többször újrakezdõdött az élet rajta. Erre bõven elég példa a földi bioszféra hányattatott sorsa... ha az élet korán megjelent az univerzumban akkor azt olyan helyen tehette ahol nem voltak zavaró tényezõk és pármillió év alatt bejárhatta azt az utat amit itt a földön...
(Olyan "lényegtelen" dologba nem mennék ele, hogy mi értelme a bázisok permutációjáról beszélni. Miért használod a variáció képletét. És miért 2 az alap, mikor 4 féle bázispár van.)
Ne verd a fejed a falba, mert még hülyébb leszel. Ha permutálod a DNS bázispárokat, azok ugyanúgy adnak értelmetlen kódot. De ami még fontosabb, egy sejtben csak egyféle permutációban fordulnak elõ. Mégis milyen utasításkészletrõl beszélsz? A kérdés költõi. Fingod sincs mit számolgatsz... Az egy nagy program pedig erõsen sántít, gondolom génekrõl még nem hallottál, különben tudnád, hogy elkülönülnek egyes részek, még akkor is, ha ezek a DNS-en néha átfednek. Máskülönben nem mûködne a génsebészet.
"Egy 1 TB-os HDD-n 2 az 1024 a negyediken különbözõ program fér el, szerinted ez az utasításkészlet?"
2 a 4096odikon féle különbözõ VARIÁCIÓjú
- random adathalmaz, - programok, - vagy akár EGY DARAB KONKRÉT 1 TB-os program fér el rajta.
A mûködõ sejt atomjainak a darabkái elég valószínûen részt vesznek EGY DARAB KONKRÉT programban, tekintve hogy nem egyszerû dolgot hajtanak végre, hanem egy GIGANTIKUSAN BONYOLULT MÛVELETET, másodpercentként több száz vagy ezer atomból álló KEMÉNYEN BONYOLULT TÉRHÁLÓJÚ vegyületeket bontanak le, alakítanak át , a megfelelõ formájúra, csak a golgi apparátus labirintusának alegységei , úgy hogy a sejt (pl. zöld szemes ostoros) fél percen belül már DUPLIKÁLTA IS ÖNMAGÁT !!!!!!!!!!!!!!!
Így elég valószínû, hogy a sejtjének DNSláncában található ÖSSZES nukleotid valójában EGYETLEN DARAB és egész KONKRÉT PROGRAMmá áll össze ami vezérli a fent említett folyamatokat , és még többek között a zöld szemes ostoros mind a több százezer csilliójának , térbeli mozgáskoordinációját, mintsem hogy egy random adathalmaz lenne, így a zöld szemes ostoros 2^800ezrediken "bitje" nyugodtan elkönyvelhetõ utasításkészletként !
Semmilyenrõl, csak képzelt marhaságokról, ahogyan keveri a tárkapacitást az utasításkészlettel. De, hogy be is szorozta fénysebességgel, kiválóan jelzi, hogy nem is érti a fogalmakat, amikkel dobálózik.
"azon roppant egyszerû oknál fogva, mert a legegyszerûbb eukarióta egysejtû amely, már képes önmaga 100%-os reprodukciójára, 500 ezer AD-GC pár óramûpontosságú elrendezõdésébõl áll. Spontán , véletlenszerû kialakulásáról beszélni, olyan, mintha azt "
Ja, amikor az elsõ merevlemezt létrehozták a maga 5 MB-os kapacitásával, teljesen valószínûtlen volt, hogy ma terrás vinyókon éppen ezek a Windowsok meg Linuxok terpeszkedjenek el, mert akár egy tök más operációs rendszer is lehetne rajta, sõt végtelen számú alternatíva lehetséges, sõt akár más utasításkészlete is lehetne a futtató processzoroknak. A változás apró részletekben történt, egy folyamat részeként, és ehhez sem kellett az Istened.
Persze fenn áll a lehetõsége, hogy örvendezel, hogy de hát ez pont téged igazol, mert a programozó az Isten szinonímája, de ehhez már nagyon idétlennek kell lenned. Pontosabban a kognitív disszonancia redukció szélsõséges megnyilvánulását kell produkálnod.
Kõ helyett vegyük példának a fehérjéket. Az addig szép és jó, hogy a DNS kódol egy aminosav sorrendet, de még ezek után is, egy 100 aminosavból álló fehérje 2 a 100-ikon különbözõ térállású lehet, amibõl csak egy megfelelõ. Ezek szerint minden egyes fehérjét isten csavargat a megfelelõ térállásba?
"Amint pedig alább levezettem a matematika valószínûségszámítás nevû részével, - tudod, amihez olyan hülye vagy , mint a DÖNGÖLT AGYAG, - hogy nemhogy a Föld kialakulása után 80-100 millió évvel, de 10 kvadrillió év alatt sem túl valószínû esemény egy ilyen struktúrájú szerkezet sprontán létrejötte. " Kiszámoltad, hogy a DNS hosszúságának megfelelõ bináris kód mekkora, ezt beszoroztad a fénysebességgel, és ebbõl levontad, hogy nem alakulhatott ki spontán egy ilyen DNS. Most ehhez csak gratulálni tudok. Nagyobb marhaságot nekifutásból sem tudnék kitalálni.
Másrészt senki nem állította, hogy a mai DNS-ünk csak úgy hipp-hopp spontán összeállt. A legvalószínûbb feltételezés szerintem, hogy a kezdeti tíz-húsz atomból álló molekulákból összeállhatott egy néhány száz atomból álló önmagát sokszorostó molekula, aminek az áldásos önreprodukciója folyamán született néhány selejtes, és a selejtesek, pontosabban az eredetire csak hasonlító molekulák némelyike annyiban maradt, némelyike meg folytatta a saját másolatainak sorozatgyártását, és elindult közöttük egyfajta idézõjeles verseny. Tehát nem hipp-hopp összeállt a mai DNS, hanem kifejlõdött.
Ne strapáld magad azzal, hogy visszaakasztod a lemezed, de hát hogy nem állhatott össze spontán a mai DNS, mert ezt senki nem állítja, csak azt, hogy kifejlõdött.
Mint az egyszeri iskolás játék, ahol körbe ülnek a gyerekek, és egymásnak mesélnek egy történetet úgy, hogy a szomszéd fülébe súgják, amit hallottak a szomszédtól. Az elsõ, aki kitalálta a történetet, meglepõdik, hogy milyen valószínûtlennek gondolta volna, hogy amikor az utolsó hangosan elmondja a történetet, az mennyire más. A Pistike elment gombát szednibõl az lesz a végén, hogy a Julika biciklizik.
Egy 1 TB-os HDD-n 2 az 1024 a negyediken különbözõ program fér el, szerinted ez az utasításkészlet?
Ha kiszámolod, hogy mekkora a valószínûsége, hogy egy darab kõ atomjai úgy rendezõdnek el, hogy szabályos kristályt kapjunk, kapsz egy nagyon kis értéket. Ezek szerint ehhez is isten kell? Vagy inkább ésszel kell használni a valószínûségszámítást? Mert talán az atomok elhelyezkedései egymástól nem függetlenek, és így nem alkalmazható rá az az egyszerû számítás amit te is alkalmaztál, és a végeredmény az, hogy megfelelõ körülmények között spontán létrejön a bonyolult struktúra? Avagy kreacionista az aki nem ért a valószínûségszámításhoz, és elbûvölik a nagy számok.
Konklúzió: kizárásos alapon 2, azaz kettõ lehetõség van az élet febukkanásának magyarázatára (se több se kevesebb) :
1. Az Univerzum végtelen, nem 13 milliárd éve jött létre, hanem végtelen ideje van, és ebben MINDEN létrejön , így törvényszerû benne bárminek a felbukkanása, bármilyen adabszurd, vagy groteszk dolog megjelenése is, mint pl. az hogy jelen sorokat írom e fórumra.
2. Ha az Univerzum 13 milliárd éves , akkor viszont a Földi életet kizárólag egy inteligens lény kódolta le abszolút szánt szándékkal.
3. A felsõ kettõ lehetõség még csak ki sem zárja egymást !
azon roppant egyszerû oknál fogva, mert a legegyszerûbb eukarióta egysejtû amely, már képes önmaga 100%-os reprodukciójára, 500 ezer AD-GC pár óramûpontosságú elrendezõdésébõl áll. Spontán , véletlenszerû kialakulásáról beszélni, olyan, mintha azt állítanád, hogy a facebook szerveroldani programja, ömagától , spontán lekódolódott, puszta véletlenségbõl.
És az az egy óramûpontosságú , mûködõ 500 ezer soros program jött létre , mind a 2 az 500ezrediken féle pszeudorandom bithalmaz közül , amelyek közül egyik sem mûködik, és semmit se csinál, nemhogy önmagát nem reprodukálja.
Egyszerû valószínûségszámítás, még csak nem is kell hozzá magas szintû matematika , meg imaginárius számok..
Adott 10^80 számú proton jelen Univerzumban, és 13 milliárd év rendelkezésre állási idõ, ebben a méretû és idejû térben egyszerûen fel lehet állítani, mekkora valószínûségi esélye van egy olyan eseménynek , mint a mûködõ és önmagát reprodukálni tudó LEGEGYSZERÛBB eukarióta felbukkanása, és itt kapod meg azt az eredményt, hogy 1:10^200.000.000 -hoz.
Azt kéne felfogni, hogy a szerves anyag és az élõ "anyag" között ÉG ÉS FÖLD a különbség, a kettõt egy napon se lehet megemlíteni, példa: olyan mintha azt állítanád, hogy az aranyrúd, vagy a sziliciumpor, az már számítógép, hiszen a számítógépben is van arany, meg szilicium.
A tudósok laboratóriumi körülmények között , mesterséges õslevesben maximum néhányszor tíz atom nagyságrendû szerves anyagot voltak képesek megalkotni, az élõ anyag pedig 100 millió atom óramûpontosságú kapcsolódásából jön létre..
Miért nem lehetséges a spontán kialakulása az életnek szerinted?
Ez az elmélet, amit ez a két tudós elõad, április elseji tréfának még elmegy, de mint normális elmélet végletesen hibás.
Nem tud például mit kezdeni azzal, hogy idõnként tömeges kihalást szenvedett el az élõvilág ezen a bolygón. Legalább kétszer volt a Hógolyó-Föld, amikor gyakorlatilag az egész felszínt vastagon betakarta a jég és hó, és hosszabb ideig úgy is maradt. Aztán ott volt a dinoszauruszok kipusztulása is.
Magyarul, a biológiai fejlõdés(inkább alkalmazkodás) idõnként stagnált, majd fellépett valamilyen kipusztulás, majd utána egy rajtaütésszerû fejlõdési periódus.
Ami pedig a pánspermium-elméletet illeti, az nem igazán old meg semmit. Na bumm! Az élet nem ezen a bolygón keletkezett, de valahol csak kellett, mert létezik!
A kreacionista zagyvalékot meg el kéne végre felejteni, semmilyen normális bizonyíték nem támasztja alá. Bár valamelyik kreacionista szájtépõ "kihívta" egy párbajra az evolúció-pártiakat, hogy egy "független" döntõbizottság elõtt bizonyítsák be az evolúció-elméletet.
Óriási tévedésben vagy , ugyanis pont a tudománynak vannak LEGÚJABBAN olyan BIZONYÍTÉKAI hogy az elsõ eukarióták már rögtön a Föld kihûlése után megjelentek a felszínén, amivel együtt borult az eddigi , prokariótából eukarióta elmélet, helyette pedig átvette az eukariótából mutálódott prokarióta elmélet, így tehát az élõ organizmusokat már rögtön a Föld kíhûlése után betelepítették génkísérletek céljából, és csak ezekbõl alakultak ki a mutáció hatására az úgynevezett PROkaritóák.
Amint pedig alább levezettem a matematika valószínûségszámítás nevû részével, - tudod, amihez olyan hülye vagy , mint a DÖNGÖLT AGYAG, - hogy nemhogy a Föld kialakulása után 80-100 millió évvel, de 10 kvadrillió év alatt sem túl valószínû esemény egy ilyen struktúrájú szerkezet sprontán létrejötte.
Molnibalage meg elküldött már a francba, hogy viccet csinálsz a nickjébõl?
Te csinálsz úgy baszod, mintha neked lenne arról bizonyítékod, hogy az elsõ életforma egy fejlett baktérium lett volna, és ebbõl vezeted le azt, hogy az valószínûtlen kialakulási eséllyel jöhetett volna csak létre, úgyhogy Isten volt a tettes.
A természettudományos bizonyíték meg az, hogy kibaszottul nem lehetett egy mai baktérium a kezdeteknél, mert a mitokondriumok kialakulása késõbb következett be, ami nem más, mint lenyelt kezdetleges õsi baktériumok, amiket elkezdtek belsõ háziállatként használni a mai baktériumok úgy, hogy beépítették a saját DNS-ükbe ezeknek a legyártását saját használatra. Ezek például a sejtek erõmûvei lettek, elveszítve saját sejtfalaikat.
Szóval álljon már meg a menet. Hazudozol meg fantáziállgatsz itt arról bõdületes baromságokat, hogy mi volt az elsõdleges életforma a tudomány szerint, majd a nyílvánvaló baromságot pellengérre állítva megbélyegzed a tudományt.
Talán elõbb okosodjál, tanulj, és utána szakértsd meg itt a világot!
Ezzel az ügyet bizonyíték hiányában lezárom ! Az evolúció ügyvédei akarnak-e mondani még valamit az utolsó szó jogán?
Az elsõ molekula néhány száz atomból lehetett, és az sem csak úgy a semmibõl, a néhány száz atom összeállásából, hanem hétköznapibb vegyületek összekapcsolódásából. Te egy mai fejlett struktúrájú baktériumot, aminek sejtmagja sejtburka van, és ezernyiféle különbözõ enzim dolgozik bennük az anyagcseréért akarsz elsõdleges életformának beállítani?
Most vagy tök természettudományos analfabéta vagy, vagy másokat nézel annak, mint egy luxusporszívós termékbemutatós lehúzós manipulátor.
sokminden lehet de annál semmi sem biztosabb , hogy egy önmagát reprodukcióra késztetõ 2^500ezrediken elembõl és álló szupervegyület , ami csak úgy másolgatja önmagát óramûpontossággal immár 4 milliárd éve, és ezzel a világ legbonyolutabb programját képezi, NEM KÉPZÕDIK 13 millárd alatt az ismert egyszerû nuklobázisokból, sem az ûrben sem máshol.
Ugye tisztában vagy azzal, hogy az egész felvetésed egy értelmetlen spekuláció, hiszen a mai komplexitásból úgy vezeted le Istent, hogy fogalmad sincs a kezdeti biokémia komplexitásáról.
Az is lehet, hogy a természeti törvények olyanok, hogy a megfelelõ körülmények között törvényszerû az élet kialakulása, és nem egy hihetetlenül valószínûtlen lottójáték egyetlen fõnyereménye. Sz sem zárható ki, hogy ennek a lottónak milliárdnyi különbözõ ötöse van.
Lehet, hogy az egész csak annyi, hogy az ûrben létrejönnek bizonyos szerves molekulák pusztán a megfelelõ anyagok és az UV hatására egy meteoron, és csak le kell pottyanniuk egy olyan bolygóra, ahol folyik a víz, amiben van néhány elem megfelelõ mennyiségben.
"Szóval csak egy olyan molekulának kellett létrejönnie"
Éppen itt a lényeg. csak úgy nem képzõdik egy ilyen struktúrájú összetett molekula, 10 az 500 ezrediken számú féle lehetõségbõl . Ez oolyan mintha azt állítanád hogy a homok fújta össze a laptopodat "puszta véletlenségbõl" laptop formájúra, és minõ véletlen még mûködik is amikor bekapcsolod !
KALAPÁCSHANG !
Tiszlelt Bíróság , Tisztelt esküdtek !
A döntés ezennel megszületett, az evolúció : BÛNÖS.
Isten-t ezennel felmentjük a bûnrészesség vádja alól, és teljes jogú rehabilitációban részesítjük !
Bem igazán, mert annak a valószínûsége, hogy egy tojásrántotta létrejöjjön az õsrobbanás után tizenhárom-milliárd évvel, annak még kisseb volt, de mivel létrejöttek a csirkék, meg feltalálta az emberiség a serpenyõt, annyira törvényszerû a tojásrántották létrejötte, hogy másodpercenként ezernyi készül belõle. Szóval csak egy olyan molekulának kellett létrejönnie, ami saját maga másolatait építgeti, és ez valami primitív elõ DNS lehetett. Utána meg már a másolási hibák szépen végezték a munkát az ehhez szükségtelen istenek helyett.
Még az is elképzelhetõ, hogy mi magunk hozunk majd létre teljesen tévedésbõl hasonlatos molekulákat, amikbõl egy alternatív biológia születik majd, akár a mi végzetes kárunkra. Az sem zárható ki, hogy mi is egy ilyen valakiknek világvége balesetet okozó baleset következményei vagyunk, bár ez valószínûtlen, pontosabban szólva felesleges spekuláció. Nem is hiszek ebben, mielõtt valaki keresztes hadjáratot indítana, csak éppen most jutott az eszembe, és nem is tudtam, amikor elkezdtem ezt a hozzászólást, hogy majd benne lesz. Ennek meg még kisebb volt a valószínûsége az õsrobbanás pillanatában, mint magának az életünknek.
Persze bármikor bejöhet .. mondják azok akik hiányoztak az iskolából kombinatórika órán, vagy legalábbis lelkiekben nem voltak jelen és azok, akik megveszik buzgón minden héten a lottószelvényüket és befizetik a hülyék adóját !
Ezzel tehát 10 szigmás BIZONYÍTÉKként tárul Isten jelenléte az okostudósok ölébe !!!
Tehát ahhoz hogy a földi élet létrejötte valószínûnek legyen nevezhetõ az univerzumban , 10 az 500ezrediken éve kéne léteznie !
Hamár a hatványoknál tartunk :
A legegyszerûbb egysejtû 500 ezer Adenin-Timin,Guanin-Citozin nukleobázisból áll Ez 2 az 500ezrediken féle izomerikus permutációt jelent, azaz egy olyan számítógép amelynek 2 az 500erediken az utasításkészlete.
Az emberi agy idegsejtjei egy "picit" bonyolultabb , 2 a néhány milliomodikon (!) utasítás készlettel rendelkeznek, amelybõl 100 milliárd áll rendelkezésre, ezzel az emberi agy utasításkészlete,
2 a 3 milliomodikon , a száz-milliárdadikon.
(2^3.000.000)^100.000.000.000
Ebbõl következõen az emberi agy külsõ hoszt natív órajele 0,8-1,2 oktrigintilliárd ( 0,8-1,2 * 10^220(+-1) ) petahertzen ketyeg amelybõl a tudat néven elhíresült virtuális operációsrendszer amely a hippothalamusban képzõdik, mindössze 25 hertz belsõ órajelet kap meg.
A DNS izomerikus elrendezõdéseinek a száma legkevesebb 4^nx500.000 - 4xn! amivel a létrejöttének a valószínûsége jelen 13 milliárd köbfényéves 10^80 protonszámú univerzmuban:
~ 1:10^200.000.000 -hoz.
Továbbá:
ahhoz hogy a DNS olyan rekombinációban jöjjön létre hogy élõ organizmust alkosson, ennek az eseménynek a valószínûsége ... az Univerzumnak legkevesebb 10^500.000 éve kéne léteznie és ugyanekkora sugarának kéne lennie fényévben megadva.
Arra gondolok, hogy az evolúció egy adott bolygón érvényesül. A pánspermia alapján viszont nem tigrisek, vagy vizilovak érkeznek, hanem primitív létformák. Na-mármost, ha 10milliárd évvel ezelõtt létrejött egy bolygón az élet, majd az felrobbanva szétszórta a primitív létformáit, akkor a "csak" 100 fényévre lévõ bolygón landoló egysejtû már régen az evolúció maximumán dübörög, míg a másik még csak éppen landol, aztán telnek múlnak az évmilliárdok, és végül a földön is landol egy, de akkor már az elsõn régen a szuperlények élnek. Tehát a Moore törvény mindíg (legfeljebb) az adott bolygón mûködne, míg másutt meg éppen ma kezdi el kibontani a csíráját.
Már hogyne lenne kényszerítõ hatás? Evolúciónak hívják. Párhuzam vonható a cégek és az élõlények között, ahogyan versenyeznek az erõforrásokért. Bár érdekes elmélet, túl sok az ismeretlen, hogy messzemenõ következtetéseket lehessen levonni.
A NASDAQ index dinamikáját elemezve arra a következtetésre jutottam, hogy Európa folyóinak óránként átlag 5 milliárd köbméterrel nagyobb vízhozamot kellene produkálniuk, mint jelenleg, tehát a jelenségre az egyetlen magyarázat, hogy a vízkülönbözet egy számunkra érzékelhetetlen természeti anomália miatt sötét anyaggá alakul. További részletek: NASDAQ
pedig de, a világyetem tömege és összetvõinek aránya alapján számolták ki ezt a 10^80-on mennyiségû atomszámot... Amúgy irdatlan nagy szám.
A 128bites IPv6 címzés is ha jól emlékszem 10^56-on-t jelent, és ez irgatlmatlan messze van a 80-tól.
Olvasgatva a kommenteket, és más hírforrásokat, fontosnak érzek egy linket beszúrni. A richpoi hírpotrál kiemeli, hogy az a bizonyos Moore törvény kicsit az önbeteljesítõ jóslat jeleit mutatja. Ha nem lenne ez-a bizonyos Moore törvény, nem volna kényszer (talán....), és így nem is lenne felfedezhetõ ez-a tendencia. Az élettel kapcsolatban éppen ezért szerintem nem is mûködhet, mivel a bolygók között nincs semmiféle kényszerítõ verseny, ami KIKÉNYSZERÍTENÉ ezt a bizonyos fejlõdési tendenciát.
Ez így van. De tegyük még hozzá, hogy ha figyelembe veszünk egy csomó csillagászati ismeretet, akkor is baromság az elmélet. Az hogy 10 milliárd éves lehet a jelenlegi standard modell szerint az élet az nagyjából stimmel. Az univerzum jelenleg 13 milliárd évesre becsült életkorú. Az elsõ csillagok még tisztán H-He-bõl álltak és csak ezek kiégésével, az elsõ szupernova robbanásokkal szóródtak szét a nehezebb elemek, amibõl csillagközi por, meg a bolygók kialakultak. Ami azt jelenti, hogy nem sokkal több, mint 10 Mrd éve vannak meg az összetett molekulákra alapuló élet feltételei.
Az élet kezdete is elég érdekes dolog, mert csillagözi gáz/porfelhõkben is mutattak már ki viszonylag összetett szén alapú molekulákat, az élet egyfajta építõköveit. Szal az élet bölcsõjét nem biztos, hogy a bolygókon kell keresni.
Azonban visszatérve a cikkhez, a Nap kb 5 Mrd éves, vagy is voltak már elõtte olyan hozzá hasonló csillagok, akár bolygórendszerekkel, amelyek a földihez körülményeket teremtettek, azokon élet kialakulhatott, sõt tekintve az ilyen csillagok életútját azóta már el is pusztították azt, akár egy fejlett civilizációt is.
Aztán vannak a Napnál kisebb, nyugodtabb tovább élõ csillagok, amelyek akár 8 Mrd éve biztosítanak megfelelõ környezetet az élet számára és még akkor is ezt teszik, amikor a Nap már rég felperzseli a Földet.
Szóval, az hogy 10 Mrd éves az élet az univerzumban az nagyjából stimmel, az hogy a földihez hasonló fejlettségû élet, vagy civilizáció van maximum mindenhol az baromság. Sokkal inkább, mi egy késõn jövõ fiatal csapat vagyunk, nagy ambíciókkal, mert még nem láttuk az igazán profikat.
"Igazából csak a fejlettebb faj tudja felvenni a kapcsolatot a fejletlennel ha akarja. Bár nem látom az okát hogy miért akarná."
Ez úgy tûnik tényleg így van. Történelmi példát ha nézünk, nem az indiánok, meg a zuluk mentek el Londonba, Párizsba, Madridba anno, hanem fordítva, a fejlettebb civilizáció "látogatta" meg a fejletlenebbet. Azonban az akkori európai civilizáció meglehetõsen agresszív volt, amit a vallási terjesztése iránti elhivatottság is támogatott mondjuk úgy erkölcsileg. Ami persze meglehetõsen kérdéses volt, ahogy a szeretet nevében térítették, meg gyilkolták a nativokat. Van persze némileg másik példa is, amikor az európai nagy felfedezéseket némileg megelõzve a kínaiak Cseng Ho admirális vezetésével 300 hajóból álló, 28 000 emberrel/katonával felszerelt, alapvetõen kereskedelmi célú flottát indítottak az Indiai-óceán meg a Csendes-óceán felfedezésére és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Bizonyos szempontból persze hasonlóan erõpolitikát folytattak, mert aki ellenállt azt lenyomták mint a bélyeget (Szerencsére Európába nem jutottak el). Annak ellenére, hogy gazdaságilag/politikailag is sikeresnek volt mondható a vállalkozás, a késõbbi császárok kb azzal a jelszóval, hogy úgy tûnik, hogy nincs Kínához mérhetõ fejlettségû hatalom a világon, akivel érdemes lenne kereskedni, akkor a bezárkózás politikáját választották és felhagytak az ilyen expedíciókkal.
Aztán a nyugati hozzáállás is változott némileg a középkor óta, ma már nem akarunk minden amazonaszi törzset kereszténységre téríteni, bizonyos pl. tudományos szempontból kifejezetten érdekünk õket érintetlen formában megõrizni.
Ha a körülöttünk élõ idegen civilizációk fejlettebbek nálunk, márpedig azok, ha õk ide tudnak jönni, akkor bizony nem kizárt, hogy nekik mi csak egy indián törzs vagyunk, akik minden kincsüket éléjük szórnánk némi üveggyöngyért cserébe. Ha csak egy kicsit fejlettebbek erkölcsileg, mint mi voltunk a 15. szd környékén, akkor nem fognak velünk kapcsolatba lépni. Max ha azt látják, hogy nagyon elbaxunk valamit. Szerintem.
Csak annyit jegyeznék meg, hogy... - szerintuk 10 milliárd éves az élet. - rádiójelekkel mégis csak az utolsó 100 évben kommunikálunk... Volt 2 nagy kihalási idõszakunk, van ez a 4.5 milliárd éves bolygónk az altalunk ismert meretben, homerseklettel, szomszedos bolygókkal. Vajon még hány millió tényezõ kellett hozzá hogy éppen most kutassunk? Ha a szomszedos intrlligens elet meg csak az 1900as evek beli fejlettsegunkon van, akkor nemak mint hal a szatyorban. Vagy kialakulhatott a radiozas 300 millio evvel ezrlott is azran mar elpusztulhatott az a civilizacio is...
aranymetszés lehet az összefüggés a 2 dolog között
no igen... és ha úgy is lenne, akkor is 18 havonta 2x annyi építõelemet tartalmazó sejtjeim jönnének létre :D
Idõben lehet egyenletes (bár biztosan nem az), de térben valóban nem egyenletes, ami valóban onnan látszik, hogy mindenféle fejlettségi szintnek vannak jelenleg is élõ képviselõi. Mivel az élettér elég nagy és változatos ahhoz, hogy sok verzió fennmaradhasson. Sõt, egyes életterek esetén csak az egyszerû juthat szerephez (kissé sarkítva a dolgot, a teljesség igénye nélkül).
Dragunow: Biztos van élet sok helyen, de egyméshoz közel (100-200 fényév távolságra) és pont olyan fejlettségû mint mi vagyunk, olyan már szerintem nem sok van. Persze lehet élet a csillaghoz közel, vagy távolabb, de szerintem távolabb már túl kevés az energia ami az élethez kell, közel meg túl sok. Szerintem nem véletlen hogy mi sem valamelyik szélsõ bolygón vagyunk.
Csillagászok szerint 100 milliárd föld szerû bolygó lehet a tejút galaxisban. Ebbõl 1-2 milliárd biztosan a lakható tartományban kering a csillagához képest. Szóval bármi is hozza létre az életet (errõl nem akarok vitát nyitni) minden normális gondolkodású ember számára egyértelmû kell legyen, hogy bizony rengeteg élettel rendelkezõ bolygó van a galaxisunkban. Arról, hogy ezek közül melyeken van intelligens fejlett civilizált élet( nálam ez azt jelenti, hogy képesek meghódítani minden közeget a bolygójukon, ne adj isten elhagyni azt) már csak találgatás kérdése. Én személy szerint hiszek abban, hogy rengeteg ilyen van. És még mindig csak azokat a bolygókat számítottuk ahol a föld szerû élet kialakulására alkalmas körülmények vannak. Ha az élet hasonlóan fejlõdik mindenhol, ami nem biztos, akkor egy föld méretû bolygón ami nagyjából ugyanolyan távolságra kering a csillagához képest mint a miénk, akkor van rá esély, hogy hasonló életformák keletkezhetnek mint itt a földön. Persze itt is van ellentmondás. Ugye a dinoszauruszok uralkodása alatt a földön a maihoz képest óriási lények éltek. A ma élõ ember el sem tudja képzelni milyen lehet mikor egy csorda növényevõ dübörög el mellette amiben minden állat egy 4 emeletes ház méretével rendelkezik. Pedig az a bolygó is ez volt. Mégis sokkal nagyobb lények éltek rajta, ráadásul több 100 millió évig. Hozzájuk képest mi még csak gyenge kezdõk vagyunk a föld uralásában.
Azokról a lehetõségekrõl nem beszél senki, hogy létezhet élet olyan bolygókon is amik túl közel vagy túl távol vannak a csillaguktól. Vannak olyan bolygók is milliószám amik ellipszis pályán mozognak. sokáig nagyon hideg van rajtuk aztán mikor közelítenek a csillagukhoz egyre melegebb lesz míg végül egészen közel lángoló pokollá nem válnak. Lehetne még sorolni. Ott vannak a hatalmas gázóriások és körülöttük a rengeteg hold. Ugye mi is tudunk a titánról ahol a jég alatt óriási tengerek lehetnek bennük akármilyen élettel.
Ha az evolúció, pontosabban a DNS komplexitásának változása egyenletes lenne, akkor ma nem létezne baktérium, mert kinõtte volna az összes törzs a baktériumi létformát.
Azért nem látunk idegen civilizációkat, mert 200 éve rádiózunk, és az hihetetlen kis idõtartam. És a rádiójeleink bonyolultsága borzasztó gyorsan nõ. Egy mai digitális tévé jelét, ami ki tudja milyen titkosítással, tömörítéssel küldünk 100 éve még esélytelen lett volna észrevenni, és megérteni. Egy 100 év múlva használt jelet ami még jobban tömörített és titkosított lesz már a mai technikával nem vennénk észre. Ja és arról nem is beszélve hogy ezek a rádiójelek gondolom egyre inkább célzottabbak lesznek. A mûholdak se az ûr felé küldik a jeleket, hanem a föld felé. Ezek fényében szerintem nagyon kicsi az esélye hogy egy idegen faj jelét befogjuk. Egy fejletteb faj jelét úgyse tudnánk értelmezni. (kivéve ha észrevettek bennünket, és direkt üzenni akarnak nekünk) Igazából csak a fejletteb faj tudja felvenni a kapcsolatot a fejletlennel ha akarja. Bár nem látom az okát hogy miért akarná. Ha mi akarunk felfedezni egy idegen fajt arra csak úgy van esély ha õk is most kezdték a rádiózást, de erre a 100 éves rádiózási fejlettség egybeesése miatt szinte nulla az esély. Úgyhogy ha jelet fogunk akkor 99% hogy egy fejletteb faj akar valamit tõlünk, és reméljük azt jó szándékkal teszi :). Bár nem hiszem hogy ártani akarnának pl nyersanyag miatt, mert valószínûleg elõ tudják állítani maguknak mert nekik is van csillagjuk korlátlan energiaforrással. Reméljük ha akarnak valamit akkor esetleg segítenek valamiben amit rosszul csinálunk.
Igazából azt amit tudománynak hívunk különbözõ szinten kidolgozott, és különbözõ szinten a gyakorlatban is beváló elméletek összessége. Amit az oskolákban tanítanak ezek közül az un. standard modellek, amit hivatalosan a "legjobb" modellnek fogadnak el.
Namost az átlagember ugye soxor a bulvárban, "a brit tudósok szerint..." kategóriájú cikkekben találkozik az elméletek közül néhány extrémebbel. Azonban az emberiség tudásának valós megítéléséhez ahogy nem elég csak a standard modellek ismerete, ugyan úgy félrevezetõ, ha csak ezeket a néha vicc kategóriájú, alapvetõen is szenzáció keltés miatt kitalált elméleteket látjuk.
El kell felejteni az igaz, meg hamis kategóriákat, hanem azt kell látni, hogy egy-egy tudományágban mennyi ismeret halmozódott fel. Amikbõl aztán persze különbözõ újabb modellecskéket gyártanak. Nem modell a felszín, a nyers tapasztalat az infó viszont a lényeg, bár az ilyen cikkecskép ugye pont ezeket nem tartalmazzák. De nem is az a céljuk.
De õk komolyan elismert tudósok, már bocsánat lehet én vagyok túlságosan korlátolt, de ez akkoris egy nagy baromság....
Hova jut a világ.... Vagy remélik h a sok hozzá kicsit sem értõ emberek bármit elhisznek, mert akkor az a tudós társadalom szégyene.....
Ráadásul az adott faj DNS-ének nagysága és az adott élõlény bonyolultsága fejlettsége között sincs közvetlen összefüggés. Az embernek van 46 kromoszómája, a csimpánznak 48, a lónak 64, a tyúknak 78, a pontynak meg 108, a tengerimalacnak 16, a gilisztának 36, a meg búzának 42.
Szal akkor most ki a kibaszott komplex, meg fejlett?
Ez most komoly? Mi köze a 2-nek egymáshoz? Szerintem meg nézzük a DNS lánc hosszát, és hasonlítsuk össze a fenyõfa növekedési sebességével!
Király: 100 éves az élet (most csak mondtam valamit, de ennyi az értelme....).
Frank Schätzing Nachrichten aus einem unbekannten Universum, (2006) címû könyvében remekül leírja azt az anomáliát, hogy év milliókig nem történik "semmi" az evolúcióval, majd hirtelen robban egyet
Ja, és egy csillagrendszert nyilván közelíthetünk a csillagával, a többi elenyészõ.
Persze érzékelem. De az még mindig csak egy mól. A mi napunkban kb. 1,54*10^33 db H atom van. És ez csak a mi napunk. Úgyh jó ha a Földet el túloztam, de a Naprendszer maximum. az Egész univerzumban lehetetlen, h csak 10^80db atom legyen.
Nem olvastam el a tanulmányt, de ha tényleg levontak következtetéseket a technológiai fejlõdéssel kapcsolatban is, az valóban nem tûnik elfogadhatónak.
Másrészt. Kicsit oldalvágány az idegen civilizációk detektálásához. Ha megy egy ûrhajó a fénysebesség 99,9999...%-ával akkor ahogy a különbözõ tulajdonságú tereken áthalad esetenként túllépi a helyi fénysebességet, ami Cserenkov-sugárzást okoz, ami akár röntgen/gamma tartományba is eshet.
Szal a nagyenergiájú kozmikus sugárzás egy részének az a magyarázata, hogy egy kibaxott forgalmas ûrsztráda mellett élünk, csak még nem vettük észre, mert csak egy vakond szintjén vagyunk!
Azt ugye érzékeled, hogy milyen hatalmas különbség van a 10^23 és a 10^80 között? De esetleg keress rá, te is ezt a választ fogod kapni.
Jó és mi a hosszútáv? Mert a gazdasági tervezésnél mondjuk 10 év. És az amit itt feszegetnek sokan, hogy a dinóknak ugye egy katasztrófa vetett véget, és ha feltesszük, ha ez nincs, akkor ha 1-2 milkó év alatt eljutott volna egy dinó faj egy civilizációs szintre, ahelyett, hogy kihalnak, akkor a Földön ma egy 50 millió éves dinó civilizáció lenne (lásd Dr. Who)!!! "Sharov és Gordon ötlete más érdekes lehetõségeket is felvet. A "Föld elõtti élet" megingatja azt a régóta fennálló tudományos-fantasztikus nézetet, mely szerint léteznek fejlettebb idegen fajok. Amennyiben a genetikai komplexitás egyenletes ütemben fejlõdött, úgy a Tejút-rendszer idegen életformáinak társadalmi és tudományos fejlõdése is nagyjából megegyezõ lehet a miénkkel." Szal ez a fentiek miatt egy nagy baromság.
A galaxis kb 100 000 fényéves átmérõjû, az az egy rádiózni elkezdõ civ adása ennyi idõ alatt járja be max. Ha máshol nem haltak ki a dinók, akkor is már mind túljutottak az analog rádiózáson, de ha folyamatosan érik el a mi szintünket, akkor is rengeteg dinócivilizáció nyomát kéne látnunk.
Azonban nem látunk!
A civilizációk fejlettségében, csak a saját példánkat nézve, 1-2 ezer év kibaszott hosszú idõ, az hogy pont mostanra, pont a mi civilizációnk léte alatt egyenlítõdik ki a biológiai órák 10 millió éves sietése meg késése az egy gyenge áltudományos felvetés, ahogy itt többen jelezték.
Teljesen reális elképzelés! Mint ahogy az is hogy egy nálunk fejlettebb civilizáció a fejeltsége miatt nem akarja velünk felvenni a tényleges kapcsolatot.
Valószínûleg azt is tudják mi a következménye az ürben megtett nagysebességû utazgatásnak, ezért nem is teszik ki magukat ennek.
Egy adott idõn belül mi hagynánk õket le a fejlõdésben, nekünk rengeteg idõnk maradna a fejlõdésre. Õk meg utazgatnának rettenetes sebességgel amíg mi minmeghalunk. Ez erõsen egy paradoxon ami sok mindent megmagyaráz és felvet!
Na most akkor ennek oda vissza igaznak kéne lennie... de ha ez így van akkor hol a francba vannak a dínók, vagy miért kapok még mindig a boltban 74xxxx ic ket? :)
Nem tudom, h honnan vetted ezt a 10 a 80.on db atom az univerzumban dolgot. 1 mol az 6*10^23 db atom. Na már msot standard körülmények között 24,5 köbdecit tesz ki 1 molnyi gáz. Na már msot itt csak gázokról beszélünk. De ha azt nézzük, hogy a föld az 1,083*10^21 köbdeci térfogatú, ami ugyebár nem gáz --> jóval sûrûbb, így nem lennék meglepve, ha az a 10^80 db atom az csak a Föld lenne.
Egyébként a cikk meg nagyon gáz. Nem is értem, h mit szívnak folyamatosan azok a tudósok, h még ki is állnak a tanulmányuk mellett...
Az analóg rádión két évszázad alatt túl lehet jutni. Azért nem azt állítják, hogy ennyire pontosan ugyanaz mindig a fejlõdés, csak hosszú távon van egy sémája.
Aztán vegyük azt is bele, hogy hogy mérjük a komplexitást. Egy rendezetlen sok elemû rendszer komplexitása nagyobb, mint egy kevés elembõl álló rendezetté. Ha pl azt nézzük, hogy milyen hatása van az embernek a bioszféra, pl a monokultúrás mezõgazdasággal, az igencsak csökkenti a biodiverzitást, a komplexitást. Az ember jelenlegi hatása a bioszférára gyakorlatilag egy nagy fajkihalással egyenértékû.
Ez persze változhat, mert az ember olyan összetettnek látja a környezetét, amilyen összetett a szûkebb környezete a kultúrája. Ha a jövõben elterjed nagygazdasági szinten is az, hogy nem egyetlen növényt telepítenek be egy kibaxott nagy földterületre, hanem kihasználják a növények egymást támogató hatását, akkor a biodiverzitás, a komplexitás csökkenése megáll, megfordul. Persze ha teljesen az evolúció, a biológia törvényei szerinti termesztési, tenyésztési eljárásokig is eljutunk, akkor kívülrõl nézve az emberi civilizáció nem lesz megkülönböztethetõ egy "vad" bolygótól.
És ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem látjuk a szupercivilizációk természetes környezettõl elütõ jeleit, mert hogy a szupercivilizációk tökéletesen alkalmazkodnak a környezetükhöz. Az ahol mi vagyunk egy fejletlen a környezetével összhangban nem levõ civilizáció szintje, amit lehet, hogy mi is pár évszázad alatt elhagyunk. Arra hogy vannak más tõlünk eltérõ fejlettségû intelligenciák az univerzumba az esély marha nagy, arra viszont, hogy pont olyan fejlettségûek vannak marha kicsi. Az ember történelmét az írástól számolják, azonban egy jó pár 100 000 éves írásbeliséggel nem rendelkezõ kulturális fejlõdés megelõzte ezt a mostani pár ezer éves, írásbeliséggel bonyolult technológiával rendelkezõt. A jövõ meg az, hogy egy sokkal fejlettebb civilizáció pedig akár évmilliókig fennmaradhat, ha optimisták vagyunk.
A cikkben szereplõ elmélet szerint idõben elõre haladva folyamatosan kéne látnunk hozzánk hasonló civilizációkat. Namost mióta rádiózunk az elsõ rádióadások kb 100 fényéves sugarú körbe jutottak el, és hasonló civilizációknál is ezt kéne látnunk. Tehát az égboltnak tele kéne lenni már primitív rádióadások nyomaival, ha feltesszük hogy már 100 fényév sugarú körben is van 1-2 élõ bolygó, vagy távolabbi de idõben nem sokkal elõttünk járó.
Namost a SETI egyelõre egy kibaxott nagy csendet talált eddig az univerzumban. Ami azt jelenti, hogy vagy tényleg egyedül vagyunk, vagy hogy a cikkben szereplõ elmélettel ellentétben sokkal nagyobbak a korkülönbségek az egyes civilizációk között.
Röviden:D
A biológiai evolúció nagy hátránya az emberi technológiai evolúcióval szemben, hogy spontán folyamat. Viszont óriási elõnye, hogy az egész univerzum a rendelkezésére áll, ami azért elég nagy játszótér... Más kérdés, hogy a szénhidrátokból, lipidekbõl, peptidekbõl, nukleinsavakból és származékaiból álló életnek ehhez képest mekkora a játszótere, hányada az egésznek, de valószínûleg még az is elképzelhetetlenül óriási...
Informatika és tudomány
