nem tudom hogy vagy ezzel, de nekem az elsõ mondatodról rögtön az jutott eszembe, hogy bizony velem rengeteget kötekedtek irodalomórán a tanárok mert én máshogy elemeztem egy egy verset vagy novellát az volt a helyes ami a könyvben volt és kész. így viszont nem értettem soha akkor miért kell nekem elemzést írnom :D
Ennél kicsit árnyaltabb és összetettebb a helyzet, de kétségkívül ez egy jelentõs tényezõje annak, amit mi problémásnak tartunk.
Én pl végezve az iskolával alig emlékszem arra amit tanultam és sajnos a legtöbbre nincs is szükségem, vagy mert nem szakmai, iszonyat felületes, elavult vagy több egyszerre... Azonban amikor ilyen csapatmunka volt, vagy egy féléven átívelõ nagyobb projektet kellett megvalósítani azok nagyon hasznosak voltak. Több állásinterjún szóba meg is kérdezték, hogy akkor milyen nagyobb projektekben vettem részt és akkor részletesen számoljak be róla mi volt. Amúgy informatikus vagyok.
Én lehet kicsit radikálisan újító eszméket képviselek,de végiggondolva arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenlegi formájukban az egyetemeknek rossz a hatékonysága és az internetrõl tanulva ugyanazt meg lehet tanulni töredék idõ alatt. Most is arról vagyok kénytelen bepótolni rengetek mindent. Arra jó az egyetem, hogy igazolják, hogy az illetõ képes elviselni bizonyos terhelést és rendelkezik bizonyos képességekkel, pl 70 oldal kívülrõl való megtanulásával. Mint mondtam árnyalt a helyzet, nem 100% haszontalan az egyetem, de szinte minden mérnök ismerõsöm kiábrándult a rendszerbõl, nem képesek kihasználni a 21. század nyújtotta lehetõségeket, kevés az önkritika, önellenõrzés, fejlõdés. Lehet ezt a feladatot nekünk kellett volna annak idején ellátnunk, de senkiben nem volt meg a kellõ önbizalom a szervezett cselekvés elindításához.
Ha rajtam múlna én olyan rendszert alakítanék ki, ahol a tudás ingyenes és 100%-ban fent lenne az interneten tanulásra kialakított formában összegyûjtve. Egy jól kialakított interaktív tananyag nagyon hatékony tud lenni. Az egyetem csak vizsgáztatna, nem lennének elõadások, aki átment a vizsgákon az felvennék. Bárki vizsgázhatna, aki középiskolás az is. Utána a felvett emberek bekapcsolódhatnának különféle projektekbe, stb, amit többek közt cégek szponzorálnának. És bele is szólhatnának az ott folyó tevékenységekbe.
Áh! Rájöttem, mi a bajotok! Ti valami totálisan félreértitek a felsõoktatás szerepét.
A felsõoktatás MÉG MINDIG csak tudást ad át! Azt hiszitek, hogy annak már az lenne a dolga, hogy engedjen kibontakozni, meg hagyjon gondolkozni, de ez hatalmas tévedés! A felsõoktatásnak az a dolga, hogy egy, az átlagosnál több tudást igénylõ szakmát tanítson neked. Amíg meg a szakmádat tanulod, ne akarj gondolkozni, tanulj szépen azoktól, akik értenek hozzá! Azért vagy ott, vagy valami ilyesmi... A tanárok/profok meg azért, hogy a tudásukat átadják, nem pedig azért, hogy az önálló gondolataidat hallgassák.
Az önálló gondolkodás meg majd utána jön a PhD-vel meg doktori disszertációval. De hát azt akarni kell. Onnantól, hogy szólsz nekik, hogy akarsz a témában önállóan is gondolkozni, egybõl többet fognak veled foglalkozni, meg hagynak majd kibontakozni is. Sõt, egyébként van olyan is, hogy TDK, az direkte diákoknak van, az tök olyan mint egy doktori piciben.
Vagy elmész dolgozni, és ott próbálod meg. Van, ahol el is várják...
Ezt a "azittékhogy nem használnak eszközt" dolgot nem tudom, honnan vetted. Szerintem megnézni egy majmot nem annyira hájtech meg 21. századi dolog, mint ahogy beállítod.
Az a helyzet, hogy attól, hogy neked új valami, vagy csak most hallottál róla elõször, az sajnos nem jelenti automatikusan azt, hogy az egy új dolog.
Ja erre legjobb példa a "brit tudósok". Sok idióta hõbörög, hogy "erre pénzt adni", mikor tudományosan is igazolódik valami triviálisnak gondolt dolog, ha meg épp ellenkezõleg, valami általánosan igaznak hitt dolgot cáfolnak, akkor meg jön a "mekkora hülyeség!".
Nem tudom miert az a buzisag jelent meg. Ezt akartam:
"Újabb bizonyíték a madarak intelligenciájára"
Hat igen, a madarak zsenialis problema megoldok.
én konkrétan arról a tantárgyról írtam,a mibõl át akarnál menni. azt kellene az elsõ naptól kezdve tanulni, majd gyakorolni. tanulni utazás, séta közben is lehet. ki kell alakitani a személyre szabott módszerét.
"mert ma a tudomány ismerõinek nagy része sima magoló, betanuló ember, a sok-sok diplomás meg értelmiség nagy része. " - huh, ez azért kemény. Talán ismered a tudomány ismerõinek nagy részét? Ilyen minden mérnök, bölcsész, jogász, közgazdász, mindenki? Én elvégeztem a BME gépészt, akkor én is?
A tudomány olyan amilyen. Az objektivitás fenntartása bizonyos nézõpontot igényel, ebbe nem igazán fér bele sem az ezoterikus sem a humanista látásmód. Értem mirõl beszélsz, részben egyet is értek, de ez szerintem nem a tudomány hibája, hanem a társadalomé.
Ha át akarsz menni, akkor azt kell megtanulni, amit az egyetemen kérnek és csak utána tanulhatod azt amit szeretsz vagy hasznosnak gondolsz majd a jövõben. De ha mérnöknek tanulsz pl és van életed is akkor garantálom nem sok idõd fog maradni. Fõleg ha utazol is.
Félreértettél. Nem a tudósokkal van bajom. A materializmus ill. az az út, amerre társadalmunk halad, rossz. A nem vitatott technikai fejlodésen és az egyre gyarapodó lexikális tudáson kívul nincs fejlodés, visszafejlodés van. Egy osi tudás (amit Hamvas Béla Hagyományként említ), már csak nyomokban fellelhetoek az archaikus eredetu, szakrális iratokban mondjuk, a természettel való egyuttélés osszhangja, az emberiség, mint a bioszféra és maga a dinamikus egyensúly része, ill. ennek tudása folyamatosan elhalványul átveszi valami más, individuális tudás. Az oktatás egyre specializáltabb szakembereket, tudósokat képez, akik már rég nem látják az egészet, nem tudnak átfogóan gondolkodni vagy más részteruleten munkálkodni, mégha oly nagy koponyák is. Igen, az etológia, a kognitív tudomány feljegyez precízen dolgokat, állatok viselkedésérol, ami feltétlenul hasznos. De ezt pl. az ókori emberek tudták, az oskoriak mégjobban, nem ennyire precízen és definiálva, inkább az egész részeként, a világ természetes mukodésének egy jelenségeként. Konrad Lorenz is észrevette ezt, mint oly sok nagy gondolkodó, az ókortól napjainkig. Csányi Vilmos a kedvenc etológusom és szerintem a magyarok, kultúrájuknál fogva kozelebb állnak a természethez, mint mondjuk az angolszászok (pl. Durrell). A nemzeti kulonbségek végleges megszunése az említett archaikus tudás teljes eltunesével jár... ezt is sokan megjelenítik (az igazi, vagyis szakrális) muvészetben, irodalomban.
bocsi, de eddig úgy tudtam, hogy tanulni nem a pillanatnyi elõnyökért kell, pláne az egyetemen, hanem a szakmára való felkészülés kedvéért. Tévedtem volna?
Látom megvannak a szokásos elõítéletek. De még ha igazad is van több esetben, az alapvetõ problémák továbbra is fennállnak. Aki bármit is meg akar rendesen tanulni, annak a szabadidejében kell az internetrõl és könyvekbõl és az egyetemen nem vagy alig származik belõle elõnye.
nem kellene elfelejtkezni arról, hogy holló /papagáj hamarább létezett mint ember! Eközben volt idejük olyan élelemszerzõ technikákat elsajátitani, amelyek valamiképpen beépülhettek az ösztöneikbe (epigenetika!)s ezt csak hozzá kell igazítani az adott új körülményekhez (a svájci mechanikus óragyártás fénykorában sok selejtes órarugót dobáltak ki a mûhelyek, több madárfaj is felhasználta ezeket fészeképitésre, ahogy manapság a varjúfélék a mûanyagokat használják erre a célra).
bocsi, de tanulni nem okvetlenül csak a szesszióban lehet! Sõt! Pl. meglehet azt kezdeni már az elsõ elõadás után is. De akkor hogy maradna idõ az éjszakai életre, nemde?
De pedig a tanár és a rendszer hibája! Igaz, hogy nem tiltják a gondolkodást, de az sok esetben kontra produktív. Véges ideje és energiája van a hallgatóknak és ezt magolásba kénytelenek sokszor beleölni, mert pontosan azt és pontosan úgy kérik számon ahogy leadták. A hallgatóknak sokszor nincs ideje elmélyedni az egyes tananyagokban, mert akkor valamibõl megbuknának. A tananyag is felületes éppen idõhiány miatt. Nah mindegy errõl oldalakat lehet írni és offtopic, de nagyon nincs rendben és szomorú, hogy doktorival rendelkezõ egyének nem veszik észre. Vagy lehet észreveszik, csak nem tesznek semmit nyilvánvaló okok miatt. Én ezt mondom úgy, hogy már végeztem az egyetemmel. Nem minden esetben igaz amit leírtam, de jelentõs számú tárgynál volt ez a probléma kisebb nagyobb mértékben az egyetemen.
Linkeltem pár videot ehhez hasonló okos madarakról. Meg van az a madár is, ami kenyeret lopkod az emberektõl és bedobálja a vízbe, hogy halat fogjon, az melyik is?
"1-2 évtizede azért még elég eretnek gondolat volt a tudományos nézõpont szerint állatoktól magasabb szintû szellemi tevékenységet feltételezni." - haha, ezt ugye nem gondoltad komolyan. Az elõzõ hozzászólásomban felsoroltam azokat az embereket, akiknek a mai modern etológiát köszönhetjük. Õk 1-2 évtizeddel ezelõtt már régen halottak voltak (kivéve persze Csányi Vilmost), a tevékenységük a 30-as évektõl számítódik. Akkoriban kezdtek túllépni a behaviorizmuson (pl. Pavlov).
Nem tudom honnan veszed, hogy a tudomány lenézi a természetet. A tudomány nem is élõlény. Talán a tudósok? Ha ezt gondolod, akkor valószínûleg sosem olvastál idevágó szakirodalmat. Ahogy nézem, neked magával a tudománnyal mint olyannal vannak problémáid. Idevágó szakirodalom: Konrad Lorenz, Niko Timbergen, Desmond Morris, Karl von Frisch, vagy a mindenki által jól ismert Gerald Durrell és a magyarok közül Csányi Vilmos. Ezek az emberek annyira nézték le a természetet, hogy egész életüket ennek tanulmányozására fordították. Karl von Frisch évekig csak a méhek táncával foglalkozott. Konrad Lorenz a dunamenti házában lakott, eközben tartott vadludakat, amikkel éveken keresztül naponta kiment fürdeni a dunára, majd haza, ebbõl írta meg nobel-díjat érõ tanulmányait. Miközben tartott kutyákat - külön könyvet írt róla, foglalkozott csókákkal, külön kölóniája volt a padlásán. A tüskés pikókkal folytatott megfigyelései alapján írta egyik legérdekesebb könyvét az Agressziót. Ha állati viselkedésrõl/intelligenciáról és tudományról beszélünk, akkor ezekrõl az emberekrõl beszélünk. Ezek az emberek, akik a legeslegnagyobb tisztelettel fordultak a természet felé, és nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mai világkép kialakulhasson, valamint hogy többet tudjunk az állatokról, mint pl hogy milyen ízû a húsa.
a fejlábuaknak, mint a többi puhatestûnek agyduccuk van. ne keverd a gerinceseket a gerinctelenekkel. Amúgy, az agyméret igaz hogy nem abszolut kritérium, de pl. emberrõl is kb. 800 kcm-es agytól beszélünk. A neuronoknak is vannak ugyanis mérteik, és egy-egy bizonyos veleszületett tevékenységhez is számos neuron szükséges, az új asszociációkhoz meg még több. Az embernél persze elõfordul szerencsés esetben, hogy pótolható az sérült állomány, de ez pont a még felhasználatlan s hasonló típusú neuronok révén valósul meg. Ami az ötleted illeti, kivihetetlen, mert mind az agy mind a gerincvelõ részeknek speciális feladataik vannak s nem tudják egymást helyettesiteni (az agytörsz sérülés halált okoz, mert a keringési és légzõ központok ott helyezkednek el, nem veheti ezt át más terület, vagy az egyensúlyozás központja a kisagy, az sem behelyettesithetõ). A keskenyalapú koponyánál pont a homloklebeny marad feljletlenebb s az embernél a tudatos tevékenységek központjai pont ítt helyezkednek el.
Azért ha már a koponya formálya, stb. szóba került: "a madarak a keskeny koponya alapú gerincesek közé tartoznak" Ez szerintem nincs messze a kis fej, kis agy, kis ész gondolatmenettõl, illetve a agytérfogat - testtömegindex számolgatástól Ott van a polip, szinte nincs is agya a mi világunkhoz mérten, és meglehetõsen inteligens. Talán arra is lehetne gondolni, hogy a széles koponyaalapúak körében funkcióval bíró területeket jobb híjján, talán a keskeny koponya alapúaknak más területek látnak el....! Mondjuk a gerincben, vagy más helyeken fellelhetõ idegpályákon? Az bizonyított tény, hogy az embernél agysérülés esetén egyes hiányzóvá váló területeket más agyterületek vesznek át. Így viszont joggal gondolhatunk arra, hogy ha "menet közben" képes átvenni bizonyos funkciókat az agy addig nem illetékes agyterülete, akkor "gyárilag" meg pláne!!
No akkor kezdjük el boncolgatni a dolgot, mert a cikk és a hozzászólások is sok mindent felvetettek. 1. Nem véletlenül papagájt választottak a kísérlet alanyául. Egyrészt, mert a varjakkal együtt az intelligensebb madarak közé tartoznak (a tyúkok pl. ha átmennek egy dróthálón való lyukon a szomszédba, képesek órákig fel-le szaladgálva keresni a visszatéréshez az utat), másrészt mert mind a csõrüket , mind a lábujjaikat is tudják használni a szükséges feladatok elvégzésére, pl. fészeképitésnél, sûrû lombok közt való eligazodásban, stb.(egy fecske vagy sarlósfecske, bármilyen intelligens is lenne, nem lenne képes a feladatot elvégezni megfelelõ csõr és lábak nélkül). 2. Nem árt tudni, hogy ahogy a hüllõk is, a madarak a keskeny koponya alapú gerincesek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a két szemgödör belsõ fala érintkezik (vagy összenõ) s ezáltal az agyvelõ nem képes a két szemközé behatolva elérni a rostacsontig (orrig). Ez behatárolja a madáragy méreteit is. Amellett hogy még nem rendelkeznek az új agykéreggel (neocortex) és kisagyi lebenyekkel, a madarak neuronjainak jó része az egyensúlyozás (repülésnél), az kiváló érzékelés (látás, hallás, tájékozódás) és a rendkívül fejlett ösztönélet (párválasztás, fészeképítés, ivadékgondozás, vándorlás,,stb) kielégítésére szolgál, így a tanulásra (új asszociációk képzése), kevés jut belõlük. Ezzel szemben az emlõsök széles koponyaalapúak (az agy a rostacsontig hatol), neocortexuk van és több neuronnal is rendelkeznek. 3. Ami az emberi tanulást illeti, nem rég egy cikkem miatt kerültem vitába többekkel, ugyanis velük szemben azt mertem állítani, hogy nem tanulni, hanem tudni jó! Ugyanis, ha egy kisgyerek megkóstolja a tudás ízét, akkor hajlandó erõfeszítéseket is tenni azért, hogy minél többet tudjon. A vitapartnerek azt állították, hogy tanulni jó, miközben csak a kedvenc tantárgyaikra, témáikra gondoltak (jó irodalmat tanulni, regényt olvasva, jó nyelvet tanulni, jó feladatot megoldani, házimunkát végezni, stb jelszavakkal). Elfelejtkeztek arról, hogy az iskolában , de az életben is számos olyan dolgot is meg kell tanulnunk, amihez nem fülik a fogunk,de muszáj, mert vizsgázni kell belõle, át kell menni belõle, mert fel kell tudni használni késõbb. Ezeket nem élvezetbõl tanuljuk, de ha már tudjuk, akkor élvezzük is ezt az állapotot. 4. Igaz, hogy a jó tanár mellett könnyebb megérteni és így meg is tanulni az anyagot. De azt a gyerekkel tudatni kell (vagy rá kell jöjjön õ maga), hogy mindenki a saját életét éli, s az annál könnyebb lesz, minél jobban fogja tudni saját maga irányítani azt. Ergo, nem szabad arra bízni a sorsát, hogy ha már rossz tanárok, rossz iskola kezeibe került, akkor ez okvetlenül a kudarchoz vezessen. A rossz hatásokat el kell viselni és saját erõbõl korrigálni. Ez persze sok plusz munkát jelenthet, de ez rendszerint megtérül. 5. A tudományban, de akár a közéletben,is a kreatívok oldalán vagyok, nem csak azért mert újat csak részükrõl várhatunk, hanem mert a pusztán produktivok közt nincs könnyû dolguk. A hivatalnok típusúak (legyenek azok akár kutatók, akár tanárok, akár vezetõk) nem kedvelik a kreativokat, bár belõlük élnek, viszont saját magukat klónozzák pl. az utánpótlás nevelésnél, kiválasztásnál is s ahol leheta kadályozák a kreativ munkatársak érvényesülését. Ez utóbbiaknak ezért mindig meg kell küzdeniük a középszerûséggel, a maradisággal. De az is igaz, hogy a konzervatízmus nem mindig a középszerûséget, maradiságot jelenti, hanem csak azt, hogy járt utat ne hagyj el járatlanért, ugyanis a kreatívok csak akkor hasznosak, ha hasznosat hoznak létre. A z új nem mindig jobb a réginél, csak más. S attól még nem modern valami mert más.
Nagy a baj!! Csak az elsõ 15másodpercet játssza le a youtube-ról a gépem....
Inkább ezt:
- #2 "Nekem az a furcsa, hogy a mai tudomány mindig lenézi a természetet."
- "SG.hu - Informatika & tudomány" (Tudom, félig-meddig bulvár, de most nem ez a lényeg.)
- A cikk pedig egy tudományos kutatás eredményérõl számol be.
Más madár fajjjal is lehetne kísérletezni, például hollóval:
Ez hogy jon ide? Ismerem a definíciókat. Te egy durván szuk aspektust határozol meg. A tudomány, a tudomány szerint... Amit mindenki tud. Általában komoly empírikus ismeretekkel indul az efféle útkeresés.. pl. Hamvas Béla felé.
"Egy madárnak sikerült mindezt kevesebb, mint két óra alatt önerõbõl megoldania"
Ettol azert nem kene hanyatt esni, majd ha egy ilyen mackot is, kitud nyitni, na az mar valami lenne.
Lehet, de nem tudományos szinten. A tudomány így mûködik. Elméleteket cáfol és igazol, aminek semmi köze nincs a társadalom állapotához. Max. a társadalom állapotától függ, hogy miként értékel egy tudományos eredményt. De az a tudományt nem feltétlenül érdekli. Az, hogy valaki valamit megfigyelt, még nem tudományos tény. A tudomány dolga tényt csinálni belõle (vagy cáfolni).
Ez a jelenlegi társadalom eroltetett ideológiájának (pszeudoliberalizmus) hibája. Távolodás a természettol, a Hagyománytól, amíg minden szakralitás és eredendo kiveszik az emberiségbol...
Szerintem úgy kell nézni az álat nem állat nem állat kérdést, hogy van-e benne az Örökkévaló lehellete, vagy nincs!
Van egy két mulatságos, vagy inkább rossz hasonlat a hozzászólásokban. Nem lehet általánosítani vidéki-városi vagy kis agy-nagy agy inkább a tudást gyakorlatban elsajátított része a mérvadó. Természetesen az elmélet sem utolsó, de a gyakorlati tudás és magas kreativitás sokkal többet ér, de lényeges a jó problémamegoldó készség ezt könyvek magolásával nem sajátítható el csak kis mértékben!
,,Nem tudom, hogy mit és hol tanulsz, de szerintem sehol nem tiltják meg a gondolkodást. "
Kipling Dzsunge könyve megvan? Burroughs Tarzanja? Beszélhetsz tiltásról vagy nem tiltásról, a gondolkodás nem olyan képesség, ami az emberben csak úgy benne van. Ki kell fejleszteni.
,, Utána viszont te választasz, hogy átgondolod, megérted és úgy mondod vissza az anyagot, "
Nagyon is igazad van, de én nem egészen errõl beszéltem. Illetve errõl, csak az érem másik oldaláról. Nem tiltják nyilván, de nem minden oktató segíti elõ, hogy az embernek eszébe jusson, gondolkodás, önálló problémamegoldás is létezik - azon kívül, hogy robot módon azt csinálja, amit mondanak neki... Vagy azért, mert az illetõ oktató tudósnak jó, de tanárnak nem, vagy azért, mert egyiknek sem (e két esetet most nem részletezném tovább). És ez sokaknak elég, hogy olyan emberekként kerüljenek ki az egyetemrõl/fõiskoláról, mint amirõl Gombabácsi és gondolom sokan mások is beszéltek. Illetve van ezeknél még sokkal rosszabb is, de ez már egy másik történet...
Nem vagyunk egyformák. Van, aki képes otthon könyvekbõl, netrõl bármit megtanulni, és a gyakorlatban alkalmazni. Van, akinek pedig szüksége van valakire, aki a kezdetekben irányítja, illetve megköveteli tõle, amit meg kell, enélkül jó eséllyel nem lesz belõle az égvilágon semmi. Az ember (mivel alapjában véve egy állat) hajlamos arra, hogy a pillanatnyi kényelmet válassza a jövõje, akár a hozzá legközelebb esõ érdeklõdési köre helyett is, és azt gondolom, az ilyen emberekbõl van több. Õket pedig nem nehéz egy életre félrecsúsztatni az elõzõ bekezdésben utalt módon...
Nem tudom, hogy mit és hol tanulsz, de szerintem sehol nem tiltják meg a gondolkodást. Természetesen vannak alap dolgok amiket meg kell tanulni, mert tudatlan emberek gondolkodásával nem lehet mit kezdeni. Utána viszont te választasz, hogy átgondolod, megérted és úgy mondod vissza az anyagot, vagy egyszerûen bemagolod. Az nem a tanár hibája, hogy az utóbbit választják az emberek. Gondolkodni nem az egyetemi tanártól kell megtanulnod. Felnõtt embernek, ha magától nem megy a leadott anyag alapján, akkor ott nagy problémák vannak, és szerintem a valóság is ez, iszonyúan alacsony tudású, de rohadt magabiztos emberek mennek egyetemre világmegváltó mentalitással, akik nem tûrik a kritikát, és még szép, hogy a tanár a hülye...
soha nem nézte le a tudomány a természetet, csak az ember annyira más dolgokkal foglalkozik, hogy nehéz összehasonlitani az embert más faj egyedeivel, meg kell találni azokat a szituációkat amelyekben meg tudják csillant az intelligenciájukat (van motiváció, képesek kezelni az eszközöket, és mégis kellõen összetett a feladat)
meg kellene ismételni ugyanezt olyan emberekkel akiket egyáltalán nem tanitottak, vadon nõttek fel
a probléma fizikai szerkezetét is értik, ahogy azt egy felnõtt ember tenné :D
A mi kutyánk is olyan, hogy látom rajta, hogy próbálja értelmezni azt ha a párommal beszélgetünk, ért mindent ami vele kapcsolatos, a testbeszédünket figyeli, és én is ismerem mikor miért hogyan ugat, morog, gesztikulál. Emberül tanul egy életen át. :-)
Ha pedig azt is hozzávesszük hogy amit általánosban tanítottak (muhaha) pl történelembõl, azt jóformán a középiskolában újra leadják, kicsit kibõvítve, ahelyett hogy szétszednék nagyobb csoportokra és majd érettségire lenne egy használható tudásanyagod. Matematika, kémia, és fizika dettó ugyanez. vannak átfedések de az elsõ osztály a középsuliban majdnem olyan mintha csak az "elõzõ rész tartalmából"-t adnák a sorozat elõtt. :/
Ez a lediktálják az anyagot és tanuld meg pedig tökéletesen alkalmatlan a tanulásra, ha egyszer a gyereket nem tanították meg alsó osztályokban tanulni. Általánosban végig küzdöttem a hármasért, szakközépben pedig a másik tanárnál aki érdekesen adta le az anyagot kicsit meseszerûen, az 5ös környékén voltam megerõltetés nélkül. Ez a tanár beteg lett és elment a suliból, az utódja meg visszahozta a micike diktálok módszert, és az egész osztály átlaga zuhant jó egy jegyet. Ha nem a tanártól függ ez akkor kitõl?
Az állatvilág sokszor bebizonyítja az embernek hogy csak mi hisszük azt hogy felsõbbrendûek vagyunk. Sokan lenézik az élõvilágot, amikor meg találkoznak a nyers erejével, és a természet leleményességével akkor meg jön a "futkosás meg a sikoltozás" (by káosz elméletes doki a Jurassic Parkból).
Ez a cikk sem mutatott szinte semmi újat azoknak akiknek van otthon nagyobb méretû papagájuk és nem csak ketrecben tartják...
Remélem legközelebb azt kutatják hogy a kutyák felfogják mirõl beszél az ember, és nem csak a fõbb parancsokat azonosítják. Mert egynéhány blökkenetnél az az érzésem hogy tudja mirõl beszélek, és õ is elég jól meg tudja értetni magát az idegen emberekkel is. (és nem csak a Terry Pratchett féle Gaspod kutya féle vau vau keksz keksz tudatküszöb alatti beszédével)
És ebben nem is lesz változás ugyanis ez a tanároknak és a diákoknak is kényelmes. A tanárnak tudjuk miért, a diaáknak meg azért mert a legtöbb értelmiségi kényelmes állami állásra vágyik (vagy ilyesmire), amihez ügye a papppír kell. Ezt ebben a rendszerben elég kényelmesen* meg tudja szerezni, és a jövõje biztosítva is van.
*ha esetleg most valaki beírja hogy ne higgyem hogy a sok tanulás-magolás kényelmes, akkor annak azt válaszolom hogy de, a szorgalmas+kreatív+kemény munkához/tanuláshoz képest az lószar
Tetszik a hozzá állásod, csak csodálkozom, hogy az általános iskolát kihagytad, mert az az a hely ahol az alap ismereteket magunkba szedjük, töribõl lényegében ugyan azt tanulják mint a közép suliban. Igazából ott kéne csodát tenni a gyerekekkel, hogy ne vegyék már ott el a kedvüket a tanulástól. Sokan, köztük én is úgy mentem tovább közép iskolába, hogy a matek tanulmányom 75%-a biztosan elveszett, újra kellett tanulnom a dolgokat.
Ezért szeretem az SG-t! :) Egész jó kis eszmecsere alakult itt ki az oktatást illetõen, ezért azt gondoltam, én is írok ezzel kapcsolatban egy-két sort. Azokkal értek egyet, akik azon a véleményen vannak, hogy az oktatás jelenleg nem jó úgy, ahogy ma mûködik. A felsõoktatás pedig (tapasztalatom alapján) különösen nem! Szeritnem az oktatásnak a tömegszerûsége az, amiben elveszik minden, de errõl majd alább írok. Kezdésnek a bemagoltatásos gyakorlatot kritizálnám kicsit! Sem a gimnáziumi éveimben, sem most nem értem, hogy miért gondolják jónak azt, hogy kézgörcsig írnia kell a diáknak! Pontosan épp ezért nem tudja azt nyújtani az oktatás, amit kellene, ez pedig a tudás megszerzése és az elme kimûvelése, amivel egy önálló, kritikát megfogalmazni képes embert adnának a társadalomnak! Megvetetik pl. a drága történelemkönyvet a diákokkal (ill a szülõkkel) és mégis azt kérik vissza egy dolgozat megírásakor, amit a töritanár 45 percben lediktált. Az oké, hogy a diáknak szert kell tennie arra a készségre, hogy szelektálni tudja a lényeget, de hogy már második osztályra elfelejti az elsõben megtanult évszámok 3/4-ét, az is biztos! Vagy magyar óra, költõk életrajza: Lediktálják 3 oldalban, majd csak ezután jön a munkássága és az irodalommal való foglalkozás, holott ezt is megtanulhatnák tankönyvekbõl. Matek óra : A diák másolja a rengeteg egyenletet,meg biznyítást, lövése nincs a tananyaghoz és a példák megoldásához! Jön a dolgozat, a 26 fõs osztályban 22 egyes, 1-2 kettes, esetleg egy hármas és persze egyvalakinek mindig 5 ös, ha a legszarabb tanár tartja az órát akkor is! Ezért a tanár már megnyugodott, mert van egy kivétel, ami azt bizonyítja, hogy nem az õ oktatási módszerével van a baj.Diák hazamegy: "Anya, egyest kaptam matekból, de! majdnem mindenkinek az lett!" Ezt értem a tömegszerûség baján! Kialakul egy amolyan: "Úgy is szar neked is, ahogy nekem" -hangulat, amiben teljesen elveszíti a diák minden motivációját, célját! Csak bejár a suliba, mert be kell járni, de az életével a 4 év alatt semmit nem tud kezdeni! Kap egy csomó ismeretet, aminek a felét nem tudja hasznosítani semmire! Szokásos , gyakran elhangzó kérdés a reál tantárgyú órákon a tanároktól: "Mindenki érti?" Amire ezt a diák lefordítja a kérdést: "Mennék már tovább a tananyaggal, ne húzzuk már az idõt" Különben is mindjárt jön a szünet és még magára haragítja a közösség többi tagját, ha azért kell bent maradni, mert neki külön el kell magyarázni a dolgokat! És ez csak a középiskola! A felsõoktatásban még rosszabb a helyzet! Minden szakos mindenféle órára jár, a létszám minden szakon hatalmas, emiatt nem alakulhat ki egy olyan közösség, ahol minden diák õszintén kérdezni merne az elõadótól, mert attól fél, hogy a többiek hülyének nézik majd. A középiskolában ez nincs meg, mert ha egyszer hülyeséget kérdeztél, akkor is tudod, hogy az, aki emiatt röhög rajtad, az amúgy hülyébb nálad és nyugtat az is, hogy ezt mindenki tudja rajtad kívül. Emellett a fõsikolai tanyag óriási, 80 perc sem elég rá, hogy egy mechanika-mozgástan feladatot rendesen elmagyarázzanak! És ez ráadásul csak az egyik típusa annak a példának, a témakör többi példáiról nem is beszélve! :D Következõ elõadáson új témakör...! Nincs itt idõ arra, hogy mindent a suliban tanulj meg! :))
A középiskolákban a tanár akár mikor feleltethet! Ez olyan, mintha egy munkahelyen állandóan új munkakörben kellene dolgoznia valakinek és akár mikor ellenõrizhetnék, hogy jól végezte-e a munkáját, függetlenül attól, hogy volt-e ideje és módja rendesen belemélyedni az adott szakterületbe! Ha viselkedési problémák vannak, beírnak egy egyest!! Milyen jogon? A tanulmányi eredményeket rontják a tanárok csak azért, h rendet és fegyelmet tarthassanak az órákon!
Az oktatás ma nem más, minthogy mindenkit szabványra vágnak! Egyáltalán nem a tudás átadása és sajnos még csak nem is munkaerõképzés! Felesleges dolgokat a diákra erõszakolt és elvesztegetett 4 év a középiskola! Talán az informatika és a nyelvtudás az, ami ér is valamit! A felsõoktatás pedig egy személytelen, anyagi és politikai tényezõknek kitett vízfejképzés!
Némelyik papagáj több szót ismer, mint némelyik ismerõsöm.
Tapasztalat. A tanárok egy része nem önálló gondolkodásra, kreativitásra készteti az embert, hanem hogy visszamondd, amit elõadáson leadott, jegyzetként kiadott. Ha nem ezt teszed, lebasz. Az emberek egy része ettõl közönyös lesz, leszar mindent, csak minél elõbb végezzen.
Amúgy nem írtam, hogy az egyének nem hibásak... > ..."elsõsorban"... (Talán.)
Nem. Az egyének hibája. Az oktatás elsõsorban tudást ad, és többé-kevésbe megtanít ennek a tudásnak a felhasználására. Viszont az új dolgok kifejlesztése egészen más dolog.
Különben minden szóval egyetértek! A legtöbb "tanult" ember csak papagájként ismételgeti a bemagolt tudást, pontosabban annak egy csekély részét. És persze mélyen lenézi a "tudatlan" többséget, pedig, ha õ is közéjük kerül, biztosan bajba kerülne. Klasszikus például ahogy városlakók lenézik a falusiakat, pedig ha a kezükbe nyomnak egy ásót, nem nagyon tudnak mit kezdeni vele.
Amirõl írsz, az azért van, mert ma a tudomány ismerõinek nagy része sima magoló, betanuló ember, a sok-sok diplomás meg értelmiség nagy része. Ezek az emberek soha életükben nem voltak kreatívok, nem kutattak, nem kerestek, nem találtak fel semmit, csak bemagolták a sok tananyagot, és emiatt brutálisan nagyra vannak ezekkel a - nem általuk elért - eredményekkel.
1-2 évtizede azért még elég eretnek gondolat volt a tudományos nézõpont szerint állatoktól magasabb szintû szellemi tevékenységet feltételezni.
Kb a tudományos szint az volt, hogy nagy agy jó, kis agy rossz. Max még a állatok agy/test-tömeg indexét figyelembe vették. Ja és állatok nem használnak eszközt, csak a zember. És kb ennyi.
Ehhez képest:
Ha csak betanulta a hangok sorrendjét, már az is dúrva, de nem ez a helyzet.
Ha nem jön az aszteroida, akkor lehet, hogy most az értelmesé fejlõdött dínók (a madarak õsei) tanulmányoznák az egérszerû emlõsöket és meglepõdnének rajta, hogy diónyi agyuk ellenére bizonyos bonyolultabb, tervezést igénylõ feladatokkal is elboldogulnak... Egy párhuzamos univerzumban talán így is van
Szerintem inkább arról van itt szó, hogy a tudomány mindig megpróbálja kísérletekkel alátámasztani azt amit gondolni vélnek, illetve amit a szájhagyomány tudni vél.
Nem lenézi, igazolja. Amit csak tudományos kísérletekkel lehet. Nagypapa és nagymama megfigyeléseibõl legjobb esetben is max. hipotézist lehet összedobni, amibõl aztán elmélet lesz, amit aztán kísérletesen igazolnak. Így mûködik a tudomány. Egzakt.
Nekem az a furcsa, hogy a mai tudomány mindig lenézi a természetet. Abból indul ki, hogy buták az állatok stb. utana meg rácsodálkozik, hogy nem. Aki szereti a természetet, állatokat, annak evidens sok dolog, amit a tudósok ma "fedeznek fel". Jelen hozzáállással a tudomány tevúton halad, nem a megismerés felé.
Informatika és tudomány
A mi kutyánk is olyan, hogy látom rajta, hogy próbálja értelmezni azt ha a párommal beszélgetünk, ért mindent ami vele kapcsolatos, a testbeszédünket figyeli, és én is ismerem mikor miért hogyan ugat, morog, gesztikulál. Emberül tanul egy életen át. :-)
