Úgy látom, hogy halvány lila gõzöd sincs az egész témáról! Nem kémiai hajtómûvel jutottak el oda, hanem parittya hatással. Szerencsésen kihasználták a bolygók állását és valamelyik bolygóhoz úgy közelítettek, hogy annak a gravitációs hatása erõsen felgyorsította, de nem rántotta oda a bolygóhoz, csak meglendítette. És azóta is ez a lendület viszi kifele. A kémiai hajtómûveket már rég csak a finom manõverezéshez használják.
Ha elolvasod az egészet, és nem csak egy mondatot ragadsz ki, ott van, hogy a hidegebb hely, vagy ha jobban tetszik a környezet hõmérsékletérõl beszéltem, adott üzemi hõmérséklet mellett. Ez pedig a stirling motorra is igaz. Az is egy hõerõgép.
A modern ionhajomuveknel az ionokat hosugarzassal allitjak elo a hajtoanyagbol. Ilyen pl. a vasimr is. Ezt lehet elektromos ernegival, de lehet akar kozvetlen hosugarzassal is. Az igy elvezetett meleg plazmat pedig gyorsitas utan a jarmu kiloki hatul, tehat tavozik a rendszerbol.
Egy folyamatosan gyorsulo hajonal nem beszelhetunk a gravitacio hianyarol, mivel eleg jol definialhato gyorsulas hat minden a fedelzeten talalhato anyagra. Ez utobbit kihasznalhatja a jarmu hajtorendszere is, pl. uzemanyagpumpa sem nagyon kell, de a plazma iranyitasa is egyszerubb.
"A zûrhajók korong-csészealj alakúak, és rendszerint csak két-dimenzióban skálázódnak,"
Egy melyuri urhajo olyan formaju amilyet csak akar az ember, mivel nem kell legkori repulesre alkalmasnak lennie. Innentol az a fontos, hogy mit lehet a legolcsobban es a leghatekonyabban megepiteni lehetoleg ugy, hogy egyben is maradjon. Ebbol a szempontbol a henger es a gomb viszonylag egyszeru es bevalt megoldasok. A menetirany szerint hosszukas targyak nagy sebessegnel jobbak, mert kisebb az eselye, hogy valami szembetalalja, tovabba kisebb a vedendo felulet. Legkori siklok eseten persze egesz mas feltetelek vannak, oda a lapos lifting body elrendezes az idealisabb.
,,Most növeljük meg a kocka méretét. Legyen 2m-es élhosszúság, és növeljünk meg mindent arányosan."
A zûrhajók korong-csészealj alakúak, és rendszerint csak két-dimenzióban skálázódnak, azaz csak vízszintes irányba, függõlegesen nem. Ekkor az elszállítandó hõ és a felület ugyanolyan arányban nõ.
"Swisdak és kollégája, James F. Drake, mindketten plazma fizikusok" He? Plazmából jöttek létre és fizikusok lettek?? Olyan fizikusokról van tehát szó, akik plazmából állnak! Nóbelt nekik! Persze ha plazmafizikusok lennének az megmagyarázná, de nem-nem õk plazma fizikusok... Ez kb. olyan, mintha a hitvesem azt búgná szerelmesen a fülembe este, hogy: "Én majd dorombolok neked, mint egy macska szenved éjjel" Egybeírva? Különírva? Nem mindegy?! Egy hülyeség! Jól mondom? Nem? De!
Egyszerûbb, ha kinyitható hûtõradiátorokkal szerelik fel. Sokkal nagyobb lesz a hûtõfelület, megnõ a hatékonyság.
Viszont az anyagi része igencsak húzós lenne. Az ûrben, gravitációmentes környezetben egészen másként kell tervezni mindent, mint itt a földön. Termikus áramlás gravitáció nélkül nincs, a reaktor hûtését kényszerkeringtetéssel kell megoldani->csökken a hatásfok, mert energiát kell ráfordítani. A hûtés hatásfoka is sokkal alacsonyabb, mert a hûtõközeg a világûr vákuuma, ahol nincs hõvezetés és hõáramlás, csak sugárzás, ami sokkal kisebb hatékonyságú.
Szerintem állítsák le valahol a Voyagert, fújják rá, hogy "End of Heliosphere". És akkor legközelebb, ha arra jár egy másik szonda, real-time-ban követhetjük az egészet, és mint újév elõtt, visszaszámolhatunk, hogy mikor halad el a Voyager mellett...
"A fenti kockánál, ha nem akarod átlépni a 300 K-t a hajtómû teljesítménye csak 0,6 kW-os lehet."
Ezzel a teljesítménnyel, ennek a kockának gyorsulása elérheti (de legalábbis megközelítheti) az 1 m/s-ot, ami ionhajtómûvel nagyon sok, viszont max pár óra alatt elfogy a hajtómû üzemanyaga. Tehát, tartalék azért akad bõven.
Másrészt, én úgy tervezném meg, hogy mégiscsak vannak hûtõbordák, a külsõ részein forró felületekkel (a borda meg persze hõszigetelt). Ezzel további teljesítmény is nyerhetõ.
"nem értem, egyáltalán mi a fenét számít, hol a Naprendszer határa" Nem is számít, mert nincs határa, legalábbis a határt mi definiáljuk, természetesen úgy, hogy ott valami szignifikánsan változzon. Mi változhat, mi van ott: "mágneses erõvonalak", és töltött részecskék.
A mágneses erõvonalak hatnak a töltött részecskék mozgására. Ha a mágneses erõvonalak változnak, akkor a részecskék iránya is változik. Itt viszont a részecskék mozgásának az iránya idõrõl idõre megváltozott anélkül, hogy a mágneses erõvonalak változtak volna. Tehát van valami amit nem ismernek, és ez nekik érdekes.
"Oké, a modellek pontosításához lényeges infó, de ehhez gyakorlatilag minden egyes hazaküldött adatmorzsa ugyanolyan fontos." A határ elõtti adatok azért voltak érdekesek, mert ott az történt amit vártak, tehát semmi (azonos irányú részecskék, azonos irányú mágneses erõvonalak). A határ viszont érdekes, persze megint, ez csalás, mert úgy definiálták a határt, hogy az a határ ahol sok unalmas adat után történik valami érdekes. A határ utáni adatok meg majd kiderül mennyire lesznek érdekesek, a várakozás az, hogy unalmas lesz.
Nem azt mondom, hogy ez a probléma valós, de szerintem okozhat problémát, fõleg amikor skálázni akarod a rendszer teljesítményét. A hûtés teljesítményét a Stefan–Boltzmann-törvény alapján egyértelmûen meghatározza a rendszer hõmérséklete és a felület mérete.
Egy 1m élhosszú 300K-es kocka ha jól számolom 2,8 kW hõsugárzást bocsát ki. Ha ennél több hõ keletkezik, akkor elkezd melegedni, míg a hõsugárzás teljesítménye el nem éri a hõtermelését. Természetesen segít, hogy 600K-en már ~45 kW a kisugárzott energia, és így tovább a hõmérséklet negyedik hatványával, tehát nem fog nagyon túlhevülni.
Fontos megjegyezni, hogy bármilyen elérhetõ energiaforrást is használjunk, az energia nagyobb része hõként fog megjelenni. (RTG, a legjobb 30%-os hatásfokú, ionhajtómû Crane szerint kb. 60%, összesen 18% meghajtásra, a maradék 82% hõ.) Azt is fontos megjegyezni, hogy a hõerõgépek maximális hatásfoka romlik ha növeled a hõmérsékletet. Ez az összes jelenleg ismert erõmûre igaz.
A fenti kockánál, ha nem akarod átlépni a 300 K-t a hajtómû teljesítménye csak 0,6 kW-os lehet. Ha felmelegedhet 600K-re akkor elsõ közelítésben lehetne ~10 kW-os a hajtómû teljesítménye, de a magasabb hõmérséklet miatt az energiatermelés hatásfoka csökken. (Egy hõerõmû melegebb oldalának a hõmérsékletének van egy maximuma, a hidegebb oldal az ami változhat. Ha duplájára emeled a hidegebb oldal hõmérsékletét, akkor a maximális hatékonyság mellett keletkezõ hulladékhõ megduplázódik. Ha eleve nem volt maximális, akkor a hulladékhõ kevésbé fog megemelkedni, de a változás akkor is jelentõs.) Második közelítésre tehát ~5 kW-os hajtómû teljesítményt tudunk elérni. 600K-en viszont már lesznek olyan alkatrészek, pl. elektronika, amit aktívan hûteni kell, ami tovább csökkenti a hatékonyságot. A teljesítmény növelésének ezért lesz egy korlátja fix geometriánál.
Most növeljük meg a kocka méretét. Legyen 2m-es élhosszúság, és növeljünk meg mindent arányosan. A rendszer tömege x8, tehát azonos gyorsuláshoz a hajtómû teljesítményét is x8-ni kell. A hõleadás viszont csak x4-es lesz, ezért az eredeti 300K-nél valamivel magasabb (kb. x1,2-es) hõmérséklet szükséges ahhoz, hogy elegendõ hõt tudjon szétsugározni. Csak a rendszer méretének a növelésével hûtési problémákba ütközhetünk, ami nem meglepõ, mert ez mindenhol így van.
Mit lehet tenni ellene? Az ilyen problémákra találták ki a hûtõbordákat. A hûtõbordák viszont a világûrbe nem fognak mûködni, mert amit az egyik borda kisugároz a másik felé azt a másik elnyeli. Egy tömör kocka és egy ugyanakkora hûtõborda ugyanúgy fog hûlni a világûrbe. Annyit lehet tenni, hogy megváltoztatják a geometriát, tehát 1m-es kocka helyett pl. 0,25x2x2m-es, vagy 0,5x0,5x4m-es hasáb alakú lesz. Ezzel az eredeti 6 m^2-rõl 10 m^2 illetve 8,5 m^2-re nõ a felület, és ezzel együtt durván 1.5x-re a hõleadás teljesítménye. Tehát a geometria jelentõs változtatásával is csak korlátozott mértékben lehet megnövelni a hõleadás teljesítményét. Más lehetõség a hûtés növelésére viszont nincs.
A hûtés szerintem igenis lehet olyan probléma ami a teljesítmény és méret növelését problémássá teszi.
A vákuum jó hõszigetelõ, a hõsugárzás pedig a legkevésbé hatékony hõátadási forma. "Az atomreaktor meg a tengeralattjáróba' is van, nem drága." Egy átlagos mûhold arához képest biztos drága, ahogy a feljuttatása is.
"Ezek úgynevezett radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k). Amúgy a Voyager 1. fedélzeti mûszereit is egy ilyen reaktor táplálja. Egy ilyen eszköz (megfelelõ méretezés mellett) képes ellátni energiával egy ionhajtómûvet." Itt is ugyanolyan problémát okozhat a korlátozott hõleadás, ha növeled a méretet.
Igazából a nyelv változásának nem sok köze van a helyesíráshoz. A nyelv változik, a kakadémia lejegyzi (illetve nem jegyzi le, az új, 12-es hülyesírásnak köze nincs a nyelv változásához de most az elméletrõl van szó) (na jó, a BÚÉK talán ilyen), az újságírók betartják, a fórumozók nem, és mindenki hepi. A helyesírásnak meg igenis van haszna, legalább annyi, hogy nem betartva ténylegesen képes legyen mást jelenteni a szöveg, mint amit az író akart volna (plazma fizikus) és képes legyen megfájdítani az ember fejét.
"Egy nuklearis reaktorral [...] Raadasul az egesz nem lenne annyira draga, mivel kb. egy atlagos muhold arabol kijonne az egesz." Ez így biztos nem igaz. Ráadásul egy klasszikus hõerõgépen alapuló nukleáris erõmûvet hûteni kell, ami a világûrben nem triviálisan megoldható feladat.
A szerzõ helyesírása tényleg csapnivaló, ezen nincs mit védeni, fõleg a kényszeres különírási mániája a zavaró, basszus, idõnként még az igekötõket is szóközöli. Az sem használ neki, hogy a tudományos szaknyelvvel is hadilábon áll, nyilván a forrásul használt angol nyelven is - persze ez utóbbi nem lenne gond, ha némiképp kevesebb magabiztossággal nyúlna a tárgyhoz, és utánanézne, mielõtt butaságokat ír. A puszta jószándék szól belõlem, ezek az apróságok nagyon sokat rontanak a termék élvezeti értékén, a célközönség egy jelentõs része pedig igenis kényes rá. Kedves Richárd, tessék jobban odafigyelni! :)
Voyager: nem értem, egyáltalán mi a fenét számít, hol a Naprendszer határa? Oké, a modellek pontosításához lényeges infó, de ehhez gyakorlatilag minden egyes hazaküldött adatmorzsa ugyanolyan fontos. Vagy bátran oda lehet írni a tankönyvekbe, hogy ennyi és ennyi, tapasztalati úton ellenõrizve, ezt elfogadom, bár gyakorlati haszna semmi.
Ennél szerintem önmagában az a tény sokkal fontosabb, hogy megmutatták/megmutatják, az ember alkotta technológia ténylegesen üzemképes a csillagközi ûr körülményei között is. Nyilván ezellen soha nem is volt semmiféle komoly érv, de a küldetés végére ez egy magabiztosan közölhetõ, empirikusan bizonyított tény lesz.
Nem azt mondtam, hogy jó vagy rossz e így, csak annyit hogy ez így mûködik.
Ez akkor sincs jól. Akkor legyünk kreatívak, ha egy kifejezést nem tudunk elmondani magyar nyelven, vagy ha egy új dolgot elnevezünk. Ne akkor amikor az teljesen felesleges.
Ok zavaros voltam tisztázzuk: Amíg a nap-köv csillag távolság 50% át nem haladja meg a voyager addíg mindig lesz valaki aki bebizonyítja hogy nem hagytuk el a naprendszert.
Bocsi a társaságtól (nem olvastam végig e kommenteket) de kezd ebbõl lassan elegem elenni. A voyager kiscsilliószor fogja még elhagyni a naprendszert egészen addíg amíg nemm lesz közelebb a legközelebbi csillaghoz. Addig mindíg lesz valaki aki kitalálja miért nem. Ennyire egyszerû.
Ne kezdd el kiforgatni a szavaimat kérlek. Ez inkább a te értelmi színvonaladat tükrözi. A példa amit felhozol az is túlzó. Nagyon sok ember kell ahhoz, hogy a korábban meglévõ szavak, kifejezések megváltozzanak, és az idõ is változó, manapság elég 1 generáció is. A hozzád hasonló nyelvtan nácik persze nem érthetik ezt, vagy nem akarják, de felesleges ez a hozzáállás, mivel nem rajtatok múlik, hanem az embereken,akik használják azt. A nyelv igazodik a használóihoz, ha tetszik ez neked, ha nem.
Nincs olyan szó. És értelme sincs. Két hasonló értelmû szót raksz egymás mellé. Még ha mondjuk is szóban, akkor is külön kell írni. És bár sokan azt hiszik hogy ettõl fejlõdik a nyelv, ez nem igaz. Ez a kódrendszerünk degradálódása. Más szóval az adatok egy része ilyenek miatt elvész.
Ha mi igazodnánk a nyelvhez és nem az hozzánk, akkor ómagyarul beszélnénk, tehát egy internetes komment helyesírásába belekötni nevetséges és szánalmas az ilyen nyelvtannácik idegesítõ hasztalan semmihez sem értõ népség. Remek példa erre a "deviszont" attól hogy a sok begyöpösödött nyelvész ragaszkodik hogy ilyen már pedig nincs attól még ha a nyelvet beszélõk 90%-a használja akkor szerintem meg van :).
Az más kérdés hogy abban igaza van, hogy egy hivatalos dokumentum, vagy éppenséggel egy újságíró munkája(legyen az online vagy nyomtatott) hibamentes kéne legyen, elvégre neki ez a munkája.
"Errõl a Hülyék paradicsoma (Idiocrazy) jut eszembe,"
És persze a helyesírás egybe van. De ha kötõjellel lenne...
Milyen érdekes téma lehetne a hosszútávú ûrutazás, vagy a földönkívüli kolóniák megvalósíthatósága. De persze a helyes írás is marha fontos, csak az egy másik fórum!
"Nem teljesen mindegy? Meg lehet érteni és kész."
Ez pont nem mindegy. És am nem az a kérdés h tod e dekódóni amit idenyög a derikvens...
Példáddal élve a 30km/ó nem véletlenül annyi amennyi és be kell tartani ez NEM választás dolga.
Minden reggel friss öblítõ illatú vasalt ingben járok dolgozni. Ó én a gonosz csibész pernahajder.
emile zola, ez baromság. Mármint igaz baromság. Attól, hogy általában az ember lezüllesztette a nyelvet, még nem törvényszerû, hogy a nyelvnek nem feladata szinten tartania az embert. Ne a saját szegénységi bizonyítványodat magyarázd, inkább hallgasd meg Pitta bátit (egy cigány, csak így tudott beszélni, túl értelmes vagy ám hozzá, nem jó ez). Ha elég sokan pittabátidnak, attó ma igye le nómái á nyéiv? Gratulálok az értelmi színvonaladhoz, te kis szégyenke.
OFF A nyelv azért egyszerûsödik, mert a használóik is "egyszerûsödnek".
Egyébként a költészetben megengedett a nyelvtan szabályaitól való eltérés, de úgy vélem, hogy a hétköznapi életben illene tartani magunkat a helyesírási szabályokhoz. Ha már ilyen szép nyelvünk van.
A beszéd és a nyelv igazodott mindig is az emberek használati szokásaihoz. Nézd meg a történelem alakulása során is így volt.
Álljunk meg egy szóra! Nem teljesen mindegy? Meg lehet érteni és kész. Gondolom a Kreszben te is betartod a végletekig a 30 km-es táblát és vasalt ingben vezetsz. Egyszerûsödik a nyelv, felesleges ezeket az értelmetlen, idióta szabályokat betartani. Mondom ezt szakirányú végzettséggel. A cikkhez szólj hozzá, ha neked úgy tetszik helyesírási hiba nélkül. Ne legyen már ennyi Grétsy László.
hahahaha én azt vettem észre, hogy a nyelvtannácik a nyelvtanon kívül nem nagyon értenek máshoz, ezen kívül a kreativitás is totálisan hiányzik belõlük :D
Nincs olyan, hogy helyesírás-mánia. Csak dilettantizmus van, ami ezzel a kifejezéssel takarózik, és egy "provokatív novella" tele helyesírási hibákkal nem mentség. Rendkívül fontos a helyesírás, gyakorlatilag mindenre kihat egy nemzet elõmenetelében. Valaki vagy felfogja ezt, vagy csak tiszteletben tartja, vagy az arroganciáját trenírozza.
szerintem a mai helyesírás-mánia épp hogy azt eredményezi, hogy egyre hülyébbek az emberek a megértésre... esetleg ha ajánlhatom egy erõsen provokatív novellámat a témában: http://barathendre.wordpress.com/2012/03/06/konyvek-a-pusztaban-meg-par-ember-akik-a-pusztaban-mentek/
Szóösszetételek terén vannak helyesírási problémák e sajtótermékben...
"Plazma fizikus": egybeírandó. Kötõjellel azt jelentené, hogy plazmából álló fizikus. Kötõjel nélkül semmit nem jelent, helytelen.
"mágneses „sziget” sorozatot" helyesen: "mágnesessziget-sorozat", de mivel a sziget idézõjelben van, így 'mágneses "sziget"-sorozat".
És mivel a Nap nagybetûvel írandó, mivel a központi csillagunk tulajdonneve, a "nap" pedig a Föld esetében a 24 órás ciklust jelenti, nincs olyan, hogy "naprészecske". Helyesen: "Nap-részecske", és csak azért kötõjellel, mert egybeírva már nem lenne tulajdonnév, viszont jelezve kell maradnia, hogy nem valamiféle naprészecskérõl van szó, hanem: Nap-részecskérõl.
Én kérek elnézést. :P :) Nagy a baj, ha már sajtótermékben sincs kellõ szintû helyesírás. A következõ lépés már a végsõ stádium: észre sem vesszük, hogy néhány generációs múlva még csak akár fogalmunk sem lesz a helyesírásról.
Errõl a Hülyék paradicsoma (Idiocrazy) jut eszembe, ahol a bolygó lakossága egyre hülyébb lett, így a szerelmi bánatában lehibernált suttyó vált a legokosabb emberré a világon (persze túl szépen festették le azt a jövõt, sokkal rosszabb lenne annál). Richárd, ne vedd rossz néven, de ez jogos. Újságírónak kötelessége jól helyesírnia (vagy: alkalmazzatok lektort - ha megfizettek, jövök).
"Egy éve a csillagközi ûrben hajózik a Voyager 1?"
Már megint kezdik?! :D
"Ezt mennyi ideig tudja az eszköz fenntartani?"
Addig, ameddig a hajtógáz el nem fogy. De az ionhajtómû kb. 60% hatásfokkal mûködik, így nagyon barátságos a fogyasztása. Tervezés kérdése csupán, de akár a a teljes távolságon folyamatosan üzemlehet.
Ionhajtõmûvet több szondára is szereltek fõhajtómûként, és mára egyértelmûen azt lehet mondani, hogy nagy távolságok esetében ez (jelenleg) a leggazdaságosabb meghajtás. Ugyan a tolóerõ nagyon kicsit, de a gyorsulás folyamatos és akár a teljes út során is tarthat, azaz a szonda egyre gyorsabb és gyorsabb lesz.
"mekkora a legkisebb erõmû, amit meg lehet mûködõképesen építeni?"
A szondára szerelt energiaforrást nem egy nyomottvizes atomreaktorként kell elképzelni. Ezek úgynevezett radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k). Amúgy a Voyager 1. fedélzeti mûszereit is egy ilyen reaktor táplálja. Egy ilyen eszköz (megfelelõ méretezés mellett) képes ellátni energiával egy ionhajtómûvet.
"minél nagyobb, annál gazdaságosabb"
Ez nem feltétlenül igaz. Az ûrben ugyan súlytalanság van, de a testeknek attól még van tömege. Minél nagyobb egy tömeg, annál több energia kell a gyorsítására. Az eszköz célja alapján lehet kikalkulálni, hogy mi az ideális arány.
Igaz, hogy a gyorsulása elenyészõ, de akkor is van anyagáram, amit kibocsát. Ezt mennyi ideig tudja az eszköz fenntartani?
Nukleáris erõforrás ide-vagy oda, néhány hónapnál tovább nem tudna gyorsulni, mert elfogy a hajtóanyag, azon túl meg mit kezd a törpe atomerõmû önmagával? Másik kérdés: mekkora a legkisebb erõmû, amit meg lehet mûködõképesen építeni?
Szerintem, ez a nukleáris meghajtású ionhajtómû olyan lehet, mint a teherszállító hajók: minél nagyobb, annál gazdaságosabb. De ez csak egy megérzés.
De nem is ugyanazzal a kémiai meghajtással menne utána. Az ionhajtómüvek gyorsulása elenyészö, de majdnem egész úton üzemelnek. A szükséges utazási idö szinte független a távolságtól. A persze más kérdés, hogy nukleáris meghajtású ionhajtómüvet még senki sem csinált, de ami késik nem múlik, a technológiához ma már minden rendelkezésre áll.
Nem küldhetünk utána újabb jármûvet, mert kell a pénz az új ifonra, új xboxra meg a játékokra, meg nem is érünk rá ezzel foglalkozni, mert meg kell nézni az új trónok közt epizódot, meg az úr iron mant stb., meg ügye kell a pénz a nyaralásra, bulizásra is.
Szerintem valahol a ketto kozott lesz az igazsag. Tehat mar nem a naprendszer belso teruleten jar, de meg nem is ert ki olyan teruletre amire egyaltalan nem hat a nap. Sot az is lehet, hogy ez a hatas addig megmarad, amig egy masik csillag hatasa el nem kezd ervenyesulni.
Egyebkent igazan kuldhetnenek mar utanna egy gyorsabb jarmuvet a mai technologiaval. Egy nuklearis reaktorral szerelt ionhajtomuves jarmu 1-2 ev alatt utolerne es le is hagyna, tovabba a reaktor miatt a muszerek is tobb energiat kaphatnanak, tehat sokkal komolyabb felszerelest vihetne magaval. Raadasul az egesz nem lenne annyira draga, mivel kb. egy atlagos muhold arabol kijonne az egesz. Gyorsabban meglenne a valasz es mivel kifele megy a naprendszerbol, ezert kituno es biztonsagos teszt lenne egy uj hajtomu technologia szamara.
Informatika és tudomány
Plazmából jöttek létre és fizikusok lettek?? Olyan fizikusokról van tehát szó, akik plazmából állnak! Nóbelt nekik!
