Nem csak a vadászatban, hanem sok más téren is nagyon fontos volt a kutya. Mivel az elõember, a kézhasználat és gondolkodás ahogy fejlõdött, egyre korcsosultak, gyengültek el azok az érzékei, amik a természeti, ösztönlénynél érzékenyek és elengedhetetlenek a túléléshez. Szaglás, látás, hallás, izomerõ stb. A kutyával járó ember egy kölcsönösen elõnyös egyezménnyel és szövetséggel evolúciósan segítette egymást. A kutya sokkal finomabb érzékeivel ugyebár sokkal hamarabb észlelt vadat is és egyéb ellenséget is. Tudta õrizni a tábort, jelezni. Az ember cserébe fegyveresen is védte élelemszerzésben is segített. Nagyon sokat köszönhet az emberiség a kutyának! nélkülük talán nem is léteznénk már. De hát végül is már ez is az emberi értelemnek köszönhetõ, hiszen õseink szelidítették meg és tenyésztették õket nyilván...
A kínaiak elsõsorban földmûvelõk, nem vadászok. A délkínaiak megesznek mindent, amire rá tudják tenni a kezüket. Kutyát, patkányt, rovarokat. Viszont északon inkább pásztornépek éltek, õk már normálisabb étrenden nõttek fel.
Egy vadásznak a társa a kutya, márpedig a társunkat nem esszük meg.
Az észak-amerikai préri indiánok is inkább bölényre vadásztak, miközben a kutyák ott rohangáltak a táborban. Csak a legnagyobb éhínség idején fanyalodtak a kutyáikra.
"Afrikában hány helyi törzs foglalkozik elefántvadászattal, dárdával, íjjal, parittyával? Hány ember kell egy mamut agyondöfködéséhez, csak mert akkor a kisebb csoportok nem életképesek, legalább is mamutból, mert azokban nincs elég vadász."
Hát elég sok törzs vadászta az elefántokat is, amíg volt elég. Pl. Wandorobo törzs tagjai mérgezett nyilakkal vadászott elefántra. A törzs tagjai mind a mai napig nyomkeresõkként dolgoznak a szafarikon.
Hát bennem is ez fogalmazódott meg. Az hogy az ember mamutcsontokból épített kunyhót, nem azt jelenti, hogy meg is tudta ölni õket.
Afrikában hány helyi törzs foglalkozik elefántvadászattal, dárdával, íjjal, parittyával? Hány ember kell egy mamut agyondöfködéséhez, csak mert akkor a kisebb csoportok nem életképesek, legalább is mamutból, mert azokban nincs elég vadász.
Csak kérdem, ha kellett a fehérje, akkor miért nem a kutyust ették inkább meg? Könnyebb elkapni ám!
Nem lehet, hogy a kutya és az ember kapcsolata, a kínai példát is mutatva, nem annyira a mamutvadászatból, mint a táplálkozásból fakad? A kutyák a szart is megeszik, így talán a kutya odacsapódott az ember mellé, ahol a törzs szemétdombján keresett magának egy kis extra kaját. Az emberek viszont jól elkapták és megfõzték, õt és nem a mamutot! ;)
Szerintem az ember felemelkedését a cicának köszönhetjük (nem véletlenül népszerûk ugye a cicásvideók a neten).
Az ember egymillió éve vadászotthalászott, de addig mindig megzabálták a magokat a rágcsálók, ha esetleg összegyûjtötte, ne adj isten termesztette õket.
De aztán jött a macsek és felzabálta a szemét geci mikiegereket, ami megindította az embert a földmûvelés, a letelepedés, a civilizálódás útján.
XD
"Alternatívaként azt is jelezheti, hogy a korai emberek farkasokat háziasítottak kutyákká, vagy kutyaszerû csoportokká, a nõstény kutyák azonban vadon élõ farkas hímekkel párosodtak, így a jellegzetes nõstény DNS vonal elveszett"
Öhm... Így nem pont hogy megmaradna a mitokondriális DNS? Persze, ha a hím "kutyák" párosodnak vadon élõ farkas nõstényekkel, akkor az vadon fog felnõni.
A mitokondriális DNS eltûnése azt jelenti, hogy az adott csoport nõstény ágai megszakadtak. Ha a hím ág is megszakadt, a csoport kihalt, ehhez az Y kromoszómát kell csak ellenõrizni. Ez a kihalás nem annyira elképzelhetetlen: mire jó egy mammut-vadász kutya, ha a mammutok kihaltak, a gazda meg letelepszik?
"Mivel a mitokondriális DNS-t csak a nõstények hordozzák"
Wtf?
valósziinûleg ez történt, csak a szakértõknek egyszerûen senki nem mondta még el ezt az általad fellelt, mindent megmagyarázó igazságot.
mert hiszen ha tudnák, akkor elég lenne csak ránézni az õrlõfogaikra. de hát az kizárt dolog, hogy eszükbe jusson ránézni. vagy hogy gyanakodnk kezdjenek, ha mindegyiknek tövig le van kopva.
"a mamutokat legalább egymillió éve vadászta az ember és kihalt õsei."
Legalább?!...
Valaki már megint nagyon eleresztette a fantáziáját. :D
Az elefántok körülbelül hatvanéves korukra öregszenek meg annyira, hogy az már életük végét jelenti. De elpusztulásuk közvetlen oka nem a végelgyengülés, hanem fogazatuk elhasználódása, azok között is nem az agyaraké, hanem a négy, cipõ nagyságú õrlõfogé. Ezekbõl az embert két garnitúrával látja el a természet, az elefántot viszont hattal. Amikor a vastag ágak rágása az utolsót is elkoptatta, a fû és a lomb majdnem úgy távozik a testébõl, mint ahogy a szájába került, vagyis teljesen emésztetlenül. Az állat óriási mennyiségeket fal fel, mégis éhen hal - teli gyomorral. Ezt a halált hetekkel, hónapokkal késleltetheti, ha állatunk félelmetes helymemóriájával több száz kilométerre is elmegy, naponta 80 kilométert megtéve, egy lápot felkeresni, ahol különösen lágy, lédús, könnyen emészthetõ füvek nõnek. Itt azonban a part közeli, széli részeket az öreg hamar lelegeli, aztán egyre mélyebbre és mélyebbre kell begázolnia az ingoványba. Pizza tányér nagyságú talpai ugyan elég jól elbírják a négytonnás testet, de amikor már a hátsó lábai mélyen besüllyednek a lápba, az elefánt csak nagy fáradsággal, végül pedig már sehogy sem tud megszabadulni, és elmerül. Pontosan ezekben a mocsarakban nyugszanak elsüllyedve megszámlálhatatlan elefántgenerációk tetemei az elmúlt évezredekbõl, sok már egészen megkövesedve - de megkímélve örök idõkre az elefántcsontrablóktól.
Miért ne tehettek volna így a mamutok is? Meg is van akkor magyarázva a sok egy helyen lévõ csont.
Informatika és tudomány
