"A 28 kbites-es telefon modemek idejeben is, nyilvan sokan ketelkedtek volna, ha valaki gigabites savszelesegrol beszel," az első 10Mb/sec átvitel 1983-ban volt. Nem, hogy 28-8as modem de még 9600-os sem volt még a piacon. Az inkább 2400-as volt. De a lényeg: 35 évvel ezelött már tudták, hogy az átvitel maximumát még nem érték el. De haladunk a vége felé. Viszont amit lejebb írnak - és nem érted meg - az aksi kapacításánál már az elején tudták, hogy a fizikát nem lehet megbaszni. Ennyi. Ha csak valami csoda nem történik, vagy nem hackelik meg valahogy a fizika törvényeit, akkor nem lesz olyan aksi, ami az öklömmel rendelkező mérete van, de 5 hétig hajta a kocsimat, amx terhelés mellett.
Én inkább a kondikra mennék rá. Gyorsabb tőlthetők, gyorsabban képes leadni a tőltését, nem melegszik annyira mint egy aksi (bár ez nem igazán számít most sem). A bibi, a két fegyverzet közti szigetelésnél van. Átereszt. Akármilyen jó, akkor is átereszt. Lassan, de biztosan. Szóval ha találnak valami speckó szigetelőt, már egy lépéssel közelebb lennénk a kondis tároláshoz.
"A hosszabitot ugy ertem, hogy folyamatosan csatlakoztatva van...Elektromos is meg legi is, meg hat mint a troli, taxi is...Kicsit savanyu, de a mienk"
Siman megoldhato. Vekony szen nanocsovekel szupravezetesi allapotban. Csak par grammot nyomna a tobb kilometeres vezetek. Lehet hogy vegul a nagy utasszallito gepek is ilyen vezetekes megoldasuak lesznek, akkumlator helyett.
Kulonben tengeri betegseggel, ugyan olyan rossz a vizen, mint a levegoben....Ugyhogy En is amondo vagyok, ne repuljenek azok a taxik... Teljesen helyes, ki fogom huzni a hosszabitot az ajzatbol, ha meglatok egyet, megigerem becsulet szavamra
Azért egy-két dolog nem igazán stimmel az érvelésedben. Repülni meg biztosan nem tudsz ha ilyen hülyeségeket mondsz. Így is túl gyakran potyognak le a gépek, hát még ha kilométeres drótot húznának maguk után.
Viccnek se igazán jó az ötlet. Szvsz nagyon erőltetett, szóval gyenge.
A hosszabitot ugy ertem, hogy folyamatosan csatlakoztatva van...Elektromos is meg legi is, meg hat mint a troli, taxi is...Kicsit savanyu, de a mienk Utoljára szerkesztette: Agyturbinikusz, 2018.02.19. 11:51:07
És Pesten hol szállsz le vele? A legtöbb európai város alkalmatlan a használatára, az utcák,terek tele vannak mindenféle fákkal, lámpaoszlopokkal, padokkal.
Értsd meg ez egy techdemó. Műszakilag ugyanúgy nem jó a mindennapi használatra, mint a gőzgépes repülőgép, bár repül.
Az elektromos légitaxi a megavalósíthatóság határán van, bár ettől még baromság. Ne is arról, ment a vita, hanem duke olyan balfasz képzelgéseiről, hogy elektromos airliner lesz meg hasonlók...
Na igen. A Föld meg lapos, az autópályán meg mindenki más szembe jön. Tudod nem ártana néha elgondolkodni, hogy nem tévedsz-e? Persze ha te vagy wmiki egy másik nicknév alatt, nem szóltam. Belefáradtam már a szögegyszerűen gondolkozó, csak én tudom jellegű megmondók helyretételébe.
Viszont attól, hogy bemagolsz valamilyen brosúrát, még nem leszel szakértő. Az se mindegy, hogy milyen forrásokból tájékozódik az ember. A zöld ideológia mostanában egyre nagyobb üzlet, erőltetik is. A napelemet és a szélkereket, villany és hibridkocsit le is kell gyártani, el is kell adni. És van az a pénz, amiért korpás a hajam. Pláne, ha még tulajdonképp rokonszenves is az elmélet, csak éppen a gyakorlatban sehogy se akar működni. Viszont sokan képesek elvből és/vagy haszonért hazudni, csalni. Mint a Greenpace, amit az egyik legkorruptabb politikai szervezetként emlegettek apám ifjúságának idején is.
Szamomra az a felfoghatatlan, hogy lehet ilyen esz nelkul, tudatlanul elni a vilagban, minimalis alapveto technikai, muszaki, tudomanyos ismeret nelkul. Annyit tudtok a vilagrol, mintha kozepkorban, vagy az oskorban elnetek.
Számomra felfoghatatlan, hogy hogyan lehet valaki ennyire ostoba és hogyan nem érzékeli az arányokat. Nem tudom, hogy tényleg ennyire ostoba-e vagy csak szellemileg sérült és a trollkodásban éli ki-e magát..
Már évek óta trollkodik itt, valamikor régebben be is vallotta hogy "jól esik gondolkodásra késztetni másokat!"
Ami pedig az akkus elméletét illeti, az olyan is, ami egy humán végzettségű informatikustól kitelik. Bemagolhat rengeteg dolgot, de tech. tehetség híján csak összeömlesztett katyvasz lesz a fejében, akár a sötétzöldeknek.
Napelemmel hajtott repülőgépet építettek már, a Solar Impulse 2 másfél éve megkerülte a Földet (közbülső leszállásokkal), de ehhez 23 napot kellett töltenie a levegőben, de az út maga 16 hónapig tartott a sok kényszerű szünet miatt (pl. bekrepáltak az aksik, ezért cserélni kellett őket). 1 db utassal... Ja és a sebessége kb. egy autóéval vetekedik. Szóval a napelemes meghajtás max. drónok esetében lehet alternatíva. Abszolút tévút a számítástechnika fejlődését alapul venni, ami kivétel és nem általános, és nem is egyenletes. A Moore-törvényhez képest egy ideig még annál is gyorsabb volt, mára viszont relatíve lelassult, egy-két évtizedes távlatban pedig elérheti a fizikai határokat (a végső határ ugye az atomok mérete, azzal nem lehet mit kezdeni). Ha minden úgy fejlődhetne, akkor manapság a Naprendszerben utazgatnánk az összes bolygón felépített városok között, ahogy anno a sci-fi írók képzelték.
Na majd meglatjuk 20 ev mulva. Ha majd egy napenergiaval feltoltott elektromos repulogepen, peldaul amerikaba utaztok, akkor keresettek ki ezt a forum bejegyzest, hatha meg lesz meg.
Uzenet : Udvozollek kb 20 ev mulva. UGYE MONDTAM HOGY IGAZAM LESZ !!! Utoljára szerkesztette: duke, 2018.02.17. 02:08:35
Persze van technológiai fejlődés, meg vannak határok. Ha kémiai, azaz az atommagok körül keringő elektronok biztosította energiáról annak sűrűségéről beszélünk, akkor fontos ugye, hogy mekkora az az atommag, amihez viszonyítunk, mert az adja a tömeg 99%-át, meg hány vegyérték elektron vesz részt a kémiai kötésben. Ilyen szempontból a hidrogén a max, az meg kb 120-142 MJ/kg energiasűrűséggel rendelkezik (légköri nyomás/700 bar). Egy elektromos energiát biztosító rendszernél értelemszerűen a töredékét mutatja, mert ott egyéb rendszereket is hozzá kell csapni és annak is van tömege. A hidrogén tárolása eleve nem egyszerű, az üzemanyagcella rendszere is elég bonyolult, és csak utána jön, maga az elektromos energiatárolás és meghajtás. Egy ilyen nyílt rendszerű hidrogénes akksis kocsit meg szakszerűbben úgy hívják hogy hidrogén hajtású üzemanyagcellás gépjármű. Meg is veheted pl a Toyota Mirai-t. ua hatótávolsága van, mint pl. egy Tesla Model S-nek, és kb 1000 db el is adnak belőle évente, mert annyira hihetetlen igény van rá, 15 millió Ft körüli árért, az elektromos kocsinál is szarabb töltőállomás ellátottság mellett.
Itt tart a technika és kb ezek a határok is.
Még egyszer mondom, ha nagyot akarsz álmodni, az már a nukleáris energetika szintjében van. Kémiai energiából ennyit lehet kihozni.
Az nem úgy működik ám, hogy az igény majd automatikusan létrehozza a kívánt dolgot. Igény sok mindenre lett volna a repülő autótól a termonukleáris erőműig, amit évtizedek alatt sem sikerült kifejleszteni eddig.
"Amíg kémiai elven tárolt energiáról beszélünk, addig nem érhető el az az energiasűrűség, amit a fosszilis energiahordozóra számítanak. nem hogy fizikai, de matematikai képtelenség is."
A technika nem szamit, a terabyteos adattarolok sem lyukszallag alapuak, mert az nyilvan lehetetlen lenne. 50-60 eve, a lyukszallagbol kiindulva tenyleg elerhetetlen lenenek a terabyteok. Lehet hogy nem vegyi alapuak lesznek, de az is lehet, hogy valamilyen nanotechnologias atom szintu buveszkedessel meg azt is megoldjak, hogy athagjak azokat az elmeleti korlatokat, amirol beszelsz. Ahogy irtam mar, az akkumlator fejlesztes csak most fog igazan megindulni. Most mar meg van a cel, napenergia es az elektromosautok szamara olcso nagykapacitasu akumlatorok fejlesztese. Es epulnek az akumlator gyarak Nemetorszagtol Kinaig, nagysagrendileg nagyobb penz es kutatasi idot fognak raforditani. Kizartnak tartom, hogy a vilag ipara, ezt 20 ev alatt ne tudna megoldani. Idaig nem gondoltak komolyan, gyartottak a szar akkumlatorokat a telefonokba, es a legfontosabb az volt, hogy lehetoleg fel ev alatt megpusztuljon az akumlator.
Én meg a lottó ötösre számítok, annak az esélye 1/44 millióhoz és szerintem nekem jobb esélyeim vannak. ;)
Úgy látszik megint elkerülte a figyelmedet egy dedós szintű bejegyzésem, amire Molni az általad is idézett dolgot fűzte hozzá. Ő is leírta én is mégegyszer leírom, mert azt mondják ismétlés a tudás anyja, de nekem úgy tűnik nem minden esetben. A benya ugye kémiai kötésekben tárolja az energiát a számunkra, minnél hosszabb szénláncúak annál többet. A fosszilis energiahordozónál nem veszik figyelembe se az oxidáló, az átáramló/közvetítő közeg (gyak levegő) tömegét, sem a végtermékét, mert azok távoznak a ciklus végén a rendszerből.
Az akksi ugyan úgy kémiai kötésekben tárolt energiról szól. Az viszont egy zárt rendszer, amiben a kiindulási anyag, a közvetítő közeg és a végtermék is benne van, csak az akku töltöttségétől függően ezek aránya ugye változik. Amíg kémiai elven tárolt energiáról beszélünk, addig nem érhető el az az energiasűrűség, amit a fosszilis energiahordozóra számítanak. nem hogy fizikai, de matematikai képtelenség is.
Az un lítium-levegő akksi, gyak a fémet oxidálja a levegő oxigénjével, ami által így legalább egy komponenst nem kell az akksinak tartalmaznia, azonban a 20X energiasűrűségnövekedés kb úgy értelmezhető, ha csak a lítium tartalmat vesszük figyelembe. Szal igen csak elméleti maximum.
Amúgy ott a nukleáris energiaforrás, mint alternatíva, na az biztos tudja viszont a 20X energiasűrűséget! Ahhoz mit szólsz? ;)
"Apró hiba, hogy az akksik soha nem fejlődek exponenciálisan és már a technológia max. lehetőségeinek a végénél járnak a maik"
Nem mondom, hogy litium alapu akuk fognak majd 20-szor nagyobb kapacitast elerni. Hanem barmi mas, az altalad is emlitett ezer fele otlet, kiserlet valamelyikebol. Vagy egy meg ismeretlenbol siman kifejlodhet a nagy kapacitasu, millioszor toltheto, szuperolcso, szuperkonnyu, szupergyorsan toltheto akkumlator. A jelenlegi technikabol, tudasunkbol kiindulni, az olyan lenne, mintha az 50-es evekben a lyukkartyak, meg lyukszallagok idejeben ketsegbe vontak volna a terabyteos adattarolas majdani a lehetoseget. Arra logikus erve alapozva, hogy egy terabyteos lyukkartya abszolut hasznalhatatlan meretu, es aru lenne. Es milyen igazuk lett volna, csak nem vettek figyelembe, hogy majd alapvetoen megvaltozik az adattarolas elve, modja. Az akumlatoroknal is ilyen valtozasra szamitok.
Pedig egy 4-5 lakásos társasháznál még optimálisabban lehet használni megfelelő méretű puffertartályokkal, de hát nem költenek rá. Inkább az elektromos autó részleteit fizetik. :) Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.14. 14:57:21
Ez a szomorú az egészben. Napelemeket sulykolják, miközben a napkollektorokról szinte kuss van. Azok akár házilag is összerakhatók, és évente több tízezer forintot is meg lehet spórolni a melegvíz előállításon... Ahol komolyabban használnak meleg vizet fél év alatt megtérül, ahol kevésbé ott is két év alatt bizonyosan. De neeeem, nem és nem, a tizenöt év alatt megtérülő dolgokat kell erőltetni, ami az amortizáció miatt simán csaphat át negatívba is. Vagy a hőszigetelést is preferálhatnák, azok olyan hét év alatt térülnek meg, és nem romlik a teljesítményük akár harminc év alatt sem, de neeeem, az sem. Csak a kurva napelem, meg a szélkerék...
Senkit nem érdekel az, hogy légköri oxigént használ a belsőégésű motor. Azt nem kell beletölteni az autóba és cipelni. Pont. Az akksinál meg kell mindent. Pontosan ez a probléma. Nem csak a belsőégésű motornál, hanem az űrrakétáknál is. Az ilyesfajta kozetikázás senkit nem érdekel, mert gyakorlati alkalmazás szempontájból ér ez a fajta kozemtikázás legfeljebb röhögésre késztet.
A kérdés mit nevezel exponenciális fejlődésnek, és honnan indítod az őskort? Én pl. az akksik fejlődését a XIX. szd-tól indítanám és az élet akkori ritmusához képest beszélnék exponenciális fejlődésről. Az ólom akksik 1859-ben lettek bemutatva, a nikkel/kadmium és a nikkel/vas 1899-ben, a lítium akksikkal történő kísérletezés 1912-ben kezdődött. Szal kb. 50 év alatt nagyjából lezajlott mindaz a fejlődés, aminek a XX. szd második felétől haszonélvezeői voltunk. A viszonylag gyors fejlődés időszaka szerintem megvolt, csak ugye mindenki a XX. szd végétől gondolkodik ebben, pedig ez már egy több mint 100 éves technológia!!!
Az, hogy ebben a műfajban tudnak-e valami alapvető újat alkotni jó kérdés. Nyilvánvalóan nem, ha figyelembe vesszük, hogy a belsőégésű motorok esetében az autó egy kiinduló anyagot, az üzemanyagot hordozza. Az oxidáló szert a levegőből kapja és a végtermékekekt is a környezetbe bocsájtja (H2O, CO2), átlagban 1 kg üzemanyagból 2-2,5 kg CO2 és 1 kg víz keletkezik. Az akksi, ami egy zárt rendszerű kémiai energiatároló mindezt ugye tartalmazza, meg a tároló/reakció közeget is (elektrolit). Szóval egy hagyományos akksi nagyon max gyakorlatilag 1/4 akkora energiasűrűséggel rendelkezhet tömegarányosan, mint a belsőégésű. Ha figyelembe vesszük, hogy a villanykocsi hatásfoka 1/3 olyan jó, kb, akkor is defficites/ túlsűlyos lesz a villanykocsi mindíg is, lásd pl. egy Tesla Model S.
Persze ha nukleáris elemet használnának, az energiasűrűség jelentősen növekedne, meg természetesen a hiperzöldek által levágott hisztéria is. :D
Apró hiba, hogy az akksik soha nem fejlődek exponenciálisan és már a technológia max. lehetőségeinek a végénél járnak a maik. 13 éve van netem otthon, azóta minden negyedévben van hír valami új csodaaksiról. Hogy a folyékony és tölthet só, hol papír akksi, stb. Ehhez képest még a boltban kaptható akksik nagy része is ne Li-os, hanem még mindig NiMh, mint volt 20 éve... A kapacitás is kb. azonos, mint volt 20 éve. Kezdetben az AA-s 2000 mAh is volt, ma van 2400-2600 tája is. A 3000 mAh-s olyan drága, hogy értelme azt megvenni nem sok. A Li-os ehhez képest alig tud többet. (Erről is volt már szó...)
Mióta akksi van fejlesztik, csak kb. ennyire futja. Ez kb. akkora bugyuta érvelés, hogy a szélkerék is csak most fejlődik. Frászt. 800 éve használ az emberiség már szélenergiát. Hiába jutottunk oda, hogy az elméleti max. hatásfok 80%-át egy munkapontban el lehet érni, ettől függetlenül a technológia alapkorlátja nem lett magasabb...
Nem figyelsz arra, hogy van egy elméleti maximimális kapacitása korlát a jelenlegi akksiknál, ami közelében nincs a szénhidrogének energiasűrűségének...?
Minden technológiának van egy felszálló ága, ami aztán szépen ellaposodik, az induláskor produkált exponenciális fejlődést később nem tudják hozni.
Pl. A jet repülők 2 évtized alatt a 60-as évekig eljutottak a 3X hangsebességig,ha ez így folyatódott volna és a 60-as évek sci-fi-jiben, meg futurológiai irodalmában úgy is volt, akkor ma az utasszállítóknak 6M sebességűeknek kéne lennei.
Emléxem egy 1979-es Autó-Motor újság címlapjára, egy nagyvárost ábrázolt 2000-ben. Önvezérlő autók, meg amít csak sci-fiben el tudsz képzelni. Lassan 2000-től pont olyan messze leszünk, mint az újság kiadásakor, csak másik irányban. És azok a dolgok talán-talán megvalsóulnak, de akkor sem úgy, ahogy akkor gondolták.
Szal javaslom, hogy egy kicsit óvatosabban, józanabbul nézd a dolgokat. Neked ezek a technológiai dolgok lehet, hogy újnak tűnnek. pl akksik fejlesztése, de azért már vagy 130 éve vannak elektromos autók és azokban is akksik voltak, szal ez marhára nem igaz, hogy ezek fejlesztése még csak most indult be.
Az anyagtechnológiában is volt egy felfutás de ma ugya úgy pl. a titán jelenti sok technikai alkalmazásnál a csúcsot és akár drágasága miatt a szűk keresztmetszetet, mint 50 évvel ezelött és nincsenek pl 4000 fokot tartósan elviselő anyagok, mert fizikailag nem igazán lehet csinálni, pedig az űrkotatásban meg marha jól jönne.
"nem sikerült előlépnie, nem tudom mire fel ez a nagy bizakodás, hogy majd biztos lesz."
Az akkumlatorok valodi komoly fejlesztese meg csak most indul. Idaig nehany fajta akkumlatort reszelgettek szolidan, de nem volt igazan cel, a nagykapacitasu olcso akuk fejlesztese. Az elektromos autok, repulok, a napenergia tarolas viszont, kijelolte a celt, es egyszeruen kizart, hogy ezt az emberiseg 20 ev alatt ne oldana meg. Folleg hogy mostmar az olajiparhoz merheto nagysagrendu penzek mozdultak meg.
Továbbra is azt mondom: A belsőégésű motorokkal és az informatikával hasonlítani hülyeség, mert ezekben előre látszott a potenciál. Egyszerűen előre lehetett tudni, hogy mire lehet képes a technológia. Az akkumulátoroknál pont az ellenkezője látszik: Marhára a határon üzemelnek. Alig van már benne tartalék. Tökmás dolgokat akarsz összehasonlítani.
A jó hasonlat a rakétatechnológia és az akkumulátor. Tökmindegy mit csinálunk, vannak fizikai törvények, amik korlátoznak. Amíg gyökeres újítás és áttörés nem lesz, felesleges bármilyen extrapolálás. Nincs mire. És mivel a lítiumos akkuk kb 40 éves technológiára épülnek és ez idő alatt semmiféle versenytársnak nem sikerült előlépnie, nem tudom mire fel ez a nagy bizakodás, hogy majd biztos lesz. A világ legnagyobb koponyái dolgoznak az ügyön 40 éve és eddig semmi. Mire is vagy te ilyen optimista? Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.14. 00:22:13
Tovabbra is azt mondom, ismerve az elmult evtizedek tudomanyos, muszaki fejlodes sebeseget, hogy 20 ev alatt siman lehet olyan akku, ami eleg olcso es kelloen nagykapacitasu lesz, akar a repulogepekhez, vagy a napenergia tarolashoz. Egy ejszakara elegendo akkumlatort mar ma sem keptelenseg telepiteni, persze nem olcso. De nem ketseges, hogy jelentosen csokken az ar, es no a kapacitas mar 10 eves tavlatban is. A 28 kbites-es telefon modemek idejeben is, nyilvan sokan ketelkedtek volna, ha valaki gigabites savszelesegrol beszel, plane par ezer forintos havidijert. Akkoriban talan az egesz orszagnak nem volt gigabitnyi savszelesege.
"Ma a 2,8 tonnás 100 Kw-os Tesla elmegy 500 km-t a kb. 750 kg alvázba épített aksijával. Semmi nem zárja ki, hogy 5 év múlva a egy hasonló autó elmenjen 800-1000 km-et vagy szintén 500 km-t,"
Az 100 kw-os tesla csak 2200 kilo, es mar most is el megy 1000 km-t, 40 km/h -es sebeseggel. (130km/h-val 400 km-t tud megtenni) Szoval ha nem kell sietni akkor mar most is meg van az 1000 km hatotav. :)
Nem értem ebben az egész zödfaszságban, hogy jelenleg is van olyan terület, ahol a szél és napenergiát lehet hasznosítani. És enm azt nyomatják és preferálják és népszerűsítik. Hanem napenergia meg szél mindenre. Amire kurvára nem alkalmas. És csodálkoznak, ha elküldi melegebb éghajlatra őket mindenki, aki elvégezte az általános iskolát figyelmesen.
Az akkumulátorokról szóló álmod pedig fizikai képtelenség. Lehet lesz mód elektromos energiát tárolni a jövőben, De az nem akkumulátor lesz, ipari méretekben semmiképp. Mindenesetre álmodozol nem létező dolgokról és ezt extrapolálod.
Hogyan termelne a napelem amikor nem süt a nap???? Éjjel otthon állnak az autók, akkor ideális lenne tölteni. Csak épp nincs napenergia. Meg mondjuk a szél se fúj. Szoktál te ilyen triviális dolgokkal számolni? Vagy szerinted a zöldforradalom megoldja majd az éjszakai napsütést és a szélcsendben is forgó szélkereket?
"Azt pedig télen nem fogjuk errefelé szélkerekekkel és napelemekkel kielégíteni, az biztos. "
A napelemek ara a tizedere csokkent az elmult 10-15 evben, es tovabbra is egyre olcsobbak lesznek. 10-20 ev mulva mar nem lesz problema annyival tobb napelemet telepiteni, hogy telen is eleg energiat termeljenek. De az is lehet, hogy az akkumlatorok ara csokken olyan mertekben, hogy lehetseges akar tobb honapnyi nyaron megtermelt energiat eltarolni.
b@sszus. Ja. Össze mostam. De a Hofi mondta, amikor a suszter pofán akarta vágni a tanítványát az meg elhajolt és az asszonyt kapta szájon: így sem rossz :D :D
"re remélnek működő fúziós erőművet. (ha lesz belőle valami) Persze lehet, hogy 5 év alatt rájönnek a tutira és akkor évtizedekkel előbbre leszünk. :) Az eddigi 40-50 évnyi fúzios kutatásban a legjobb eredmmény, amig sikerült fenntartani a sok tiz millós plazmát mágneses térben 2,16 másodperc volt. (az is inkább teljesen véletlen volt) a gyakorlatban néhány tized másodperc vagy század alatt szétesett a izzó plazma."
nos a ToraSupra 6 perc 30 másodperc. Az ITER meg 50 perc.
Mi lenne, ha mégegyszer átgondolnád amit leírtál. Nem fikázott engem. Nem is nekem írt. És a hsz full irónia volt.... amúgy ja minden másban igazad van :D
"Vagyis egy kg tömegű energia tároló hány KW/h energiát tárol be" ezt te most komolyan gondoltad? A kW/h te nem tárolod sehová... monjduk eléggé gáz, hogy ezt leírod és utánna geforce-t fikázot... A középsuliban jó eséllyel egyest kaptál volna az elektro tanáromtól egy ilyen benyögés miatt, akkor is ha poénból írtad.
Na megint előkerültek a sötétzöld aktivisták, lett is marha sok hozzászólás. Csak az a baj, hogy az egész értelmetlen.
Az elektromos meghajtással tulajdonképp semmi baj, már ha megfelelő helyzetben alkalmazzák. Pl. kötöttpályás környezetben. Vasút, hév, villamos, troli. Mobil járműnél már csak különleges, helyhez kötött(egy adott körzeten belül használt) járművek esetén van értelme. pl. bánya, gyártelep, nagyvároson belüli anyagmozgatás, személyszállítás, stb. Mélyművelésű bányánál külön bónusz, hogy nem szennyezi a vágatok levegőjét.
Párszor említésre került, hogy azért a "csodatévő" elektromos(hibrid) autónak is vannak ám hátrányai, ezt azonban a sötétzöld aktivisták elegánsan a szőnyeg alá söpörték, mint ha nem is létezne. Pedig léteznek, és ezért fog megint leselejteződni ez a fajta autó. Szó volt itt például a hatósugárról, hogy már 1000 km körül tartunk. Na és? Az elektromos autónak nem ez a fő gyengéje, hanem az utántöltés és vételár. Meg persze az a gazdasági csőd, amit az akkupak cseréje jelent.
Sajnos egy elektromos autó ára olyan 2-2,5-szöröse a hagyományos megfelelőjének. Ez egy alsó-középkategóriás autónál kb. min 5 milkós plusz. Szóval eléggé húzós a legtöbb családnak, ráadásul inkább csak napi bejárósnak jó, második autónak.
Utántöltés: lehet hisztizni, de a működéshez szükséges energiamennyiséget valahogy bele kell tölteni az akkuba. Ha a normál töltéssel élünk, akkor bizony órákig tart, ha gyors töltéssel,akkor meg a töltőáram szorozódik fel a töltésidő csökkenésével fordított arányban. Azaz, ha fele az idő, kétszeres, ha negyede akkor meg négyszeres lesz a töltőáram, és akkor még nem is számoltam a hatásfok romlásával. Egyszerűen nincs ingyenebéd, és ráadásul ott van még az is hogy egészen más a hálózat leterhelése, sokkal nagyobb az ingadozás. Ezt kompenzálni viszont egészen más árkategória. Ezen semmi sem segít, akármilyen akkut raknak be a kocsiba, azt fel kell tölteni, hogy menjen. Ráadásul ha nem a családi ház konnektorából töltik, ami elég drága, akkor meglehetősen kevés még a töltési lehetőség. Pesten még csak-csak, de vidéken mutatóban akad csak töltőoszlop.
Nézzük tovább! Akkupak-csere. Tetszik-nem tetszik, minden tönkre megy egyszer. A hagyományos ólomakkut olyan 3-4 évente, esetleg kicsit ritkábban kell cserélni az autóban. A lítium-akkuk élettartama ugyan hosszabb, de egyszer azok is tönkremennek, cserélni kell őket. Márpedig minél nagyobb a kapacitás, annál drágább az új akkupak. Típusfüggő, de több millió is lehet, ami egy 6-10 éves kocsi esetén már eléggé keserű szájízt jelenthet.
Ami pedig a környezetvédelmet illeti, az enyhén szólva is kérdéses. Egyrészt az elektromos autónak is van kipufogója, csak azt erőműkéménynek hívják. Nálunk az energiatermelés kb. 50%-ban fosszilis, azaz masszívan környezetszennyező. Jöhettek persze a nappal és a széllel, de ezek végső soron önmagukban is csak növelik a széndioxid-kibocsátást. Ami pedig az autóhoz szükséges anyagok előállítását illeti, az se éppen környezetkímélő. Külszíni lítium-bánya -> baromi pusztítás. Persze, messzi van, nem látjuk, nem számít. A légszennyezés se ér el ide. A többi szükséges anyagot se adják ingyen. A réz előállítása se éppen környezetkímélő, de mit számít? Az elektronikához szükséges arany bányászatának hátulütőjét meg a bőrünkön tapasztaltuk, a Tiszai Ciánozásra emlékeztek?
Ami pedig ezt a technó-demót illeti, meg lehet csinálni, de ebben a formában sohasem lesz gazdaságos. Csináltak már gőzgépes repülőgépet is, repült is, mégsem hallott róla szinte senki. Ráadásul a mostani városok nem alkalmasak a helikopteres taxizásra, nincs elég leszállóhely, hogy bármilyen célpontot könnyen meg lehessen közelíteni, városok közötti utakra meg túl kicsi a hatótávja. Plusz ki fogja vezetni? Amikor az utakon lófrálók többségétől is el kéne venni a jogsit....
Most legalább a parasztok ha ütköznek leesnek a fejünkre...
Ilyenekről én is tudok. A gond velük, hogy ezek jelenleg nem létező technológiák. Olyan értelemben nem létezők, hogy a sokszáz hasonló társával egyetemben, ez sem biztos, hogy piaci viszonyoknak meg tud felelni. Jelenleg pedig a lítiumos akkuknál vagy olcsóbbnak, vagy könnyebbnek vagy nagyobb energiasűrűségűnek kell lennie, Elég 1 kritériumot teljesíteni és a másik kettőban az li akkuk szintjét hoznia. Eddig ilyen nincs. Pedig a lítiumos technológia nem fiatal gyerek. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.12. 23:32:26
Pl. silicon-air: http://www.dw.com/en/batteries-are-hitting-physical-limits/a-19449790 Ha sikerülne ezeket tömeggyárthatóvá tenni és valahogy elviselhetőbbé tenni a hátrányait, az elég nagy előrelépés lenne.
Tudsz az li akkuktól újabbat, ami létező, olcsóbb és könnyebb? Mert ha nem akkor nem igazán értem miről beszélsz. Az li akkuk hatásfokának a tetején járunk, helyette más nincs. Erre értettem, hogy a fizikai törvények zárják ki. Nemlétező technológiák fizikai korlátairól nyilván nem tudok és nem is akarok nyilatkozni. :)
Nem tudok olyan fizikai törvényről, ami ezt eleve kizárná. A jelenlegi akkutechnológiák elérték a fizikai korlátaikat, a li-ionból már nem lehet sokkal többet kihozni. Laborokban azonban valóban kísérleteznek mindenféle új technológiával. Az autók esetében van esély arra, hogy a mai robbanómotoros autókéhoz hasonló használhatóságú villanyautó legyen előbb-utóbb. Persze a töltés nem annyi idő lesz, mint egy tankolás, de ezt ki lehet bírni, ha a hatótáv elegendő lesz, elképzelhető, hogy egy-két gyorstöltéssel le lehet majd érni az Adriára is, vagy messzebb. Persze ehhez infrastruktúra is kell majd, és ha elterjednek a villanyautók, jelentősen nő majd az elektromos energiaigény. Azt pedig télen nem fogjuk errefelé szélkerekekkel és napelemekkel kielégíteni, az biztos. Az pedig, hogy a megújulók által jó időszakban termelt energiát el tudjuk tárolni a rossz időszakokra, az még teljesen sci-fi. Ehhez nagyon nagy kapacitású és olcsó, óriási méretű akkutelepek kellenének.
A fosszilisokról meg cska annyit, hogy a zöldidiotizmus, ahogy látszik, hamarabb zárja be a nulla károsanyagkibocsátású atomerőműveket, mint a fosszilisakat. Annak ellenére, hogy a fosszilis energiatermeléshez köthető károsanyag kibocsátás, messze több emberéletet követel világviszonylatban, mint az atomenergia.
Amit leírtál a fizikai törvényeknek mond ellent...... de semmi gond, lehet álmodozni 300 kilós akku 1000km-es hatótávjáról....
A benzines autós példád meg tökhülyeség. A legelső legyártott belsőégésű motoroknaál is tudni lehetett hogy a hatásfokuk kb 5%-os volt vagy még annyi sem. Tehát eleve látszott a jövő, hogy mennyit lehet még kihozni a technológiából.
Az elektromos autóknál nem ez a helyzet. Azoknál az látszik, hogy mennyire keveset lehet kihozni......, mert a fizika törvényei léteznek sajnos.
Amíg technológiai áttörés nincs, márpedig jelenleg kilátásban sincs olcsóbb vagy könnyebb akku, addig ez álmodozás kategória.
Ugyan ez a helyzet az erőművek tekintetében. Nem építhetjük a világ jövőjét fosszilis energiahordozós erőművekre. egyrészt a környezet védelem miatt másrészt korlátozottak az energiahordozók. Kénytelenek vagyunk egyre nagyobb részt megújuló kevésbbé környezet károsító erőműveket építeni. Amelyek hatékonysága egyre javul. Persze ha sikerülne mondjuk működő fúziós erőművet építeni, az sok mindent megoldana, de reálisan nem várható a következő 30-40 évben a megvalósitása. (persze azért nem kizárt egy tudományos áttörés. Bár valamikor a következő évben indul az EU és a vezető világhatalmak közös fejlesztési projektje az ITAR-2-es fúziós kutató eszköz. dél-franciaországban, amitől nagy reményeket várnak a fúziós energia kutatásban. Már ha kivitelezhető ezen módon a magfúziós erőmű. Minden esetre a tudósok egy 20-25 éves kutató projektre készülnek és valamikor a 2050-2060-as évekre remélnek működő fúziós erőművet. (ha lesz belőle valami) Persze lehet, hogy 5 év alatt rájönnek a tutira és akkor évtizedekkel előbbre leszünk. :) Az eddigi 40-50 évnyi fúzios kutatásban a legjobb eredmmény, amig sikerült fenntartani a sok tiz millós plazmát mágneses térben 2,16 másodperc volt. (az is inkább teljesen véletlen volt) a gyakorlatban néhány tized másodperc vagy század alatt szétesett a izzó plazma. Az új eszköz a tudósok szerint képes lesz akár 3-4 percig is fenntartani a fúziót. hála a szupergyors számítógépeknek, elektronikáknak és szupravezető mágneseknek. Persze 210 másodperc alatt többet lehet kísérletezni, mint 0,07 másodperc alatt... vagyis optimisták. :) Aztán majd meglátjuk ér-e valamit a rájuk költött több milliárd dollár, amit összeadott a világ a kutatásra. :) Nos addig meg valahogy kikéne húzni lehetőleg minél nagyobb arányú környezetbarátabb megújuló erőművekkel. Ha nem akarunk beledögleni.
alapvetően faszságokról vitatkoztok. nyilván az autó se 50-100 milliós Ferrarikkal és Lamborghinikkel indult.Amelyek 500 lóerősek és 350-nel mennek. hanem gyakorlatilag Benz idejében motorral felszerelt kvázi szekerekkel, amelyek kényelmesen pöfögve haladtak 2-3 lóerős motorokkal szédületes 15-20 km/h sebességgel. Aztán 110-120 év alatt azzá nőtte ki magát ami ma. Gyakorlatilag ki az az idióta, aki 5-10 év (bár volt régebben is elektromos autó de azért nem erölködtek korábban a fejlesztésén igazán) Igaziból csak az utobbi 5-10 évben kapcsoltak rá. Aztán van aki azt várná, hogy az intenziven 5 éve fejlesztett elektromos autók miért nem olyanok már, mint a 120 éve fejlődő robbanómotoros járművek? :) Itt iagazában a tendenciát kell megérteni. Egyrészt nem fenntartható a környezetromboló technika mert nemes egyszerűséggel beledöglünk. Ha nem mi, akkor a gyerekeink vagy unokáink. Persze senki nem mondta, hogy 1-2 év alatt minden autó elektromos lesz. kell azért ahhoz 1-2 generáció, mire azt a szintet elérjük. de növekszik a részarány és évről évre egyre jobbak az elektromos járművek, mint ahogy a tároló technikák is rohamosan fejlődnek. Elég arra gondolni, hogy valamikor az ezredforduló környékén az átlagos ceruza elem méretű tölthető ellem kapacitása úgy 600-750 mAh volt 1,2 volt feszültséggel. A mai hasonló technikájú tölthető elemek melyeknek mérete pont akkora 2600-3200 mAh is lehet. Ugyan ez litium-ion technikával már mondjuk egy hasonló méretű mint a ceruza ellem 18650-es típus számú aksi 3200 mAh, de már nem 1,2 V, hanem 3,7 V. vagyis a betárolt energia háromszorosa a nicad vagy niMh technikájú aksinak. Vagyis ma nagyjából 8-10-szer annyi energiát tudunk betárolni ugyanabba a méretű aksiba, mint 18 éve... Ez azt jelenti, hogy a energia tárolók energia sürüsége a 8-10-szeresére nőtt 20 év alatt... Pont ez a váltás tette lehetővé az elektromos autok szárnybontását. Volt persze elektromos autó a 70-es évek elején. be szereltek a csomagtartóba úgy 5 mázsa ólom aksit, amivel elment a 2 tonnás autó 60-70 km-t egy töltéssel. Ma a 2,8 tonnás 100 Kw-os Tesla elmegy 500 km-t a kb. 750 kg alvázba épített aksijával. Semmi nem zárja ki, hogy 5 év múlva a egy hasonló autó elmenjen 800-1000 km-et vagy szintén 500 km-t, de akkor már csak 300 kg aksit kell beleépíteni és akkor csak 2,3 tonna a kocsi.... azt is tudni kell, hogy az aksik hatékonyságát energiasűrűségben mérik. Vagyis egy kg tömegű energia tároló hány KW/h energiát tárol be. ez a mai elektromos autóknál 0,12-0,2-es érték. a laborokban jelenleg kísérletezett aksik már valahol a 0,76-0,8-as értéknél tartanak. Vagyis simán képesek 4-szer annyi energiát betárolni, mint a ma általánosan használt aksik. Vagyis egy fele olyan nehéz aksival kétszer olyan messze lehetne elmenni. persze ahhoz még sokat kell finomitani a dolgon mire ezekből használható és gazdaságos technológia lesz a gyakorlatban. A trend egyértelmű.... elöbb vagy utobb inkább elektromos autók lesznek, nem sima robbanó motoros. Persze, hogy ez 10 év 20 év vagy 30 év nem tudjuk. addig meg fejlődnek évről évre az elektromos autók hatékonysága. A robbanó motorok hatékonyságában már kicsit lehet javítani. Ha el is tekintünk a környezetszennyezéstől nem valószínű, hogy 30 év múlva 300 lóerős motorok lesznek 2 literes fogyasztással. Persze még lehet pár százalékot csiszolgatni vagy javítani rajta, de egyszerűen nincsen már benne robbanás szerű javulás vagy fejlődés 120 év reszelgetés után. le fog áldozni a robbanó motor kora. (hálistennek nekünk és a környezetnek, ha túl akarunk élni) Amúgy meglehetősen nagyot javultak azért az elmúlt 30-40 évben a robbanó motorok is. a 70-es években a tipikus fogyasztás Ma erősebb motorokat használunk nagyobb sebességgel és 60% fogyasztással, mint 30-40 éve. A különbséget a motorok hatékonyság nővekedése adja. 30-40 éve egy benzin motor hatásfoka 20-25% körül volt ma meg eléri a 35-40%-ot. A dizelek meg 32-35% környékéről felmentek 45-48%-ra is a jobbak.
Király. Most már a levegőben is dugók lesznek....
Lol, ismét hoztál egy olyan grafikont, ami nem a valóságot mutatja :D Beszarás :) Tudod olyat is lehet csinálni, hogy a Holdra szélkerekeket telepítünk és verjük magunkat arra, hogy mekkora teljesítményt építettünk be :) Olyan szinten vagy távol a valóságtól, hogy az elmondhatatlan :)
Mi köze a letelepített mennyiségnek az árhoz? Attól mert sok, még nem lesz olcsóbb. Továbbra sem magyarázod meg, hogy mitől emelkedett a német áram ára 2014 óta is...
Elvakult hívő vagy a tények nem zavarnak... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.11. 19:53:49
Tök szép ez a diagram, csak az a baj vele, hogy a beépített kapacitásokat mutatja. A beépített kapacitást pedig a hajadra kenheted, amikor rádugsz egy fogyasztót a hálózata, mert ott a ténylegesen megtermelt teljesítmény számít.
Napelemeknél, szélerőműveknél a beépített kapacitás nagy, de egy teljes évre vetítve a ténylegesen rendelkezésre álló átlagos teljesítmény 10-20%-a a beépített kapacitásnak. Magyarul: ha neked évente átlagosan 100 MW teljesítményre van szükséged, akkor 1000 MW-nyi kapacitást kell beépítened, hogy a rugalmatlanul és szeszélyesen termelő megújuló erőművedet értelmesen használni tudd. Ráadásul arra is gondolnod kell, hogy amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, de a fogyasztóid kérik a 100 MW-ot, az 1000 MW-os kapacitásod pedig éppen porfogóként funkcionál, akkor honnan teremted elő a szükséges teljesítményt? Természetesen 100 MW teljesítményű, gyorsan indítható gázerőműből. Na szóval a megújulók egyáltalán nem zöldek, de cserébe rohadt drágák.
A "zöldség" egyfajta pótvallás, a vallástalanodott nyugati embernek. Nem véletlenül Németországból indult ki ez is, mint oly sok más, legutóbb előtte pl. a bajszos emberke ideológiája, és nem véletlenül a németek hajtják túl az ésszerűség minden határán, mindig hajlamosak voltak az aktuális ideológia nevében túltolni mindent. Ennek a pótvallásnak az alap tana, hogy régen a nemes vadember harmóniában élt a természettel, amíg a csúnya nyugati civilizáció el nem kezdte tönkretenni a környezetet. De megfelelő szertartásokkal (szelektív hulladékgyűjtés, "megújuló energia" használata stb.) van esély az üdvezülésre, ki lehet engesztelni Gaia anyácskát... (ja meg persze a határok lebontásával és a harmadik világ korlátlan beözönlésének lehetővé tételével). Atomenergiát használni persze nem kóser, az az ördögtől való stb. Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.02.11. 04:40:15
Lehet, hogy Hans-nak belefér a 3-szoros áramár, de ha a magyar energiaszektor is effelé mozdunla el, mint amikor a sok balfasz antitudományos és műszaki analfabéta hülyegyerek akar, akkor annak igen gyorsan csúnya vége lenne. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.10. 19:49:52
Nem. Amikkel te jöttél az a jelenkori propaganda által előállított grafikonhalmaz, ami torz, a teljes képet nem tartalmazza és olyan elemeket emel ki, ami neki kényelmes, amik meg kényelmetlenek elhallgatja és a valóságban megfigyelhető tendenciákat nem támasztja alá. Mármint akkor nem, ha az ember gondolkodásra képes, nem csak bevesz minden zöldfaszságot, amivel tele van a net és a zöldek a saját baromságaikat akarják igazolni, mert kurvanagyot lehet kaszálni rajta. Ezért drágább az áram ott, ahol megújulókat használnak. Pontosan ugyanolyan ez mint a vallás. Te hívő vagy és a vallási oldalak neked szentírás szintjén vannak és kritikusan nem is akarsz hozzáállni. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.10. 18:43:54
Informatika és tudomány
Es milyen igazuk lett volna, csak nem vettek figyelembe, hogy majd alapvetoen megvaltozik az adattarolas elve, modja. Az akumlatoroknal is ilyen valtozasra szamitok.
