Biodiverzitás. Előtérbe került? Igen is meg nem is. Én úgy látom, hogy az un. "klímavédelem", ezen belül a kényszeres ragaszkodás mindent a CO2 kibocsájtás szempontjaira redukálni hegemón módon uralja továbbra is a környezetvédelem kérdését.
Tanulságos megnézni Attenborough legutóbbi filmjét. Az ő szemén keresztül látni azt, ahogy a hatalmas megzabolázhatatlannak és legyőzhetetlennek tűnő természeti környezet az ő pályafutása alatt visszaszorult. Ez nem önmagában a CO2 kibocsájtás növekedése miatt történt, hanem mert az emberiség lélekszáma hozzávetőleg megnégyszereződött. A pontos lélekszám ugyan nem, de egyénenként, hogy 1-1 ember mekkora földterületet vesz el a természettől az magasabb, mint az akkori átlag, ahogy az általános jólét egyetemesen emelkedett.
Abszolút jó ez a kép a szigetszerű természeti környezetről. én még kiegészíteném az óceánok valós állapotának figyelmen kívül hagyásával. Ott sokkal nagyobb pusztítást végeztünk, mint ami a szárazföldeken látunk. Tegyük hozzá, hogy a Föld felszínét 2/3-ában borító óceánok, politikailag szabályozás szempontjából senkiföldjének számítanak. Hogy ki mit dob az óceánokba, vagy vesz ki onnan az amíg közvetlenül nem érint más országot marginális nemzetközi politikai hatással bír. Az óceánokhoz való hozzáállásunk szinte semmit nem változott az utóbbi 100 évben.
Szokásos módszere a bizonyítási kényszer áttolása. Kb. 100x lett elmondva neki hogy a racionális vita szabályai szerint ez nem megengedett, azonban ezek kb. leperegnek róla. 101-edszer is újra megcsinálja, ennek több oka is lehet, de egyik sem túl hízelgő.
En nem erzem, hogy csak az uveghazhatasu gazokrol beszelnek, szerintem (szerencsere) elegge eloterbe kerult a biodiverzitas csokkenese is. De mivel az uveghazgazok globalisa es nem lokalis hatast ernek el, ezert nyilvan jobban eloterben vannak, mint a talajkozeli ozon, vagy a varosi hosziget hatasok. A problema az, hogy dolgok egyszerre tortennek. Szazezer evekkel ezelott talan nem lett volna ekkora problema a globalis homersekletvaltozas. A baj most az, hogy az okoszisztemak szigetszeruen le vannak zarva, termofoldek, autopalyak, varosok valasztjak el oket, es a fajok egy jo resze nem fog tudni generaciorol generaciora tovabbalni, hanem el fog sorvadni a sajat kis szigeten, amibol egyebkent is egyre kevesebb marad. Szoval biztos jo lesz sziberia, mert lesz majd vagy 10 millio negyzetkilometer buza. Az Antarktisz egyebkent tenyleg valoszinuleg sokaig jeges lesz meg, de az Arktisz mar nem annyira, ok, lesz majd ott is krumpli. Egyre sivarabb lesz a vilag, es ha atmenetileg meg nagyobb terulet szabadul fel a mezogazdasagnak, es meg tobben fognak elni a bolygon, akkor meg tobb nyersanyagra lesz szukseg, es meg keveseb marad abbol, ami nem buza, tehen, vagy krumpli.
Véleményem szerint az ember jelentős hatással bír a környezetére. Gyakorlatilag a technikai civilizáció, a technológia, minden technológia lényeg a környezet átalakítása, onnan erőforrások kivétele, illetve a technológia alkalmazása során keletkező anyagok oda visszajuttatása. Ez az un. zöld technológiákra is igaz, az alapelven nem változtat, csak azon, hogy milyen erőforrásokat vesz ki a környezetből, és milyen anyagokat juttat oda vissza.
Ezt a sokrétű kapcsolatot a környezettel 1-2 tényezőre és kifejezetten az un. üvegház gázok egy szűkebb körére leszűkíteni véleményem szerint teljesen hibás megközelítés. Vegyük pl azt, hogy helyenként az ember környezetátalkító hatásának hála a szűkebb klimatikus környezet jelentősen megváltozott, mind csapadék, mind hőmérsékleti, mind a levegő összetétel tekintetében. Akár +5-10 fokos sztenderd melegedést, teljesen más csapadékot, akár ózon szintet is tudunk produkálni viszonylag nagy és egyre nagyobb területeken. Itt most anagyvárosokra gondolok, ahol a konrét változásokhoz valójában gyak minimális köze van az üvegház gázok kibocsájtásának. Vegyük figyelembe, hogy a szárazföld területének 2-3%-át már így átalakítottuk! Ennek nyilván vannak komoly globális környezeti hatásai, amit azonban jelenleg nem vizsgálnak!
A hosszútávú következmények jelentősek lehetnek, azonban a változások sebessége várhatóan messze nem éri el a katasztrófális szintet, azokhoz az érintettek viszonylag jól tudnak alkalmazkodni. Egy jelentősen melegebb klíma valóban eredményezheti a grönlandi/Antarktiszi jég elolvadását, és ezzel az ócánok 10 méterben mérhető szintemelkedését, azonban ennek időtartama nem évtizedekben, vagy évszázadokban, hanem 10 000 évben mérhető!!! https://www.sciencenews.org/blog/science-ticker/burning-remaining-fossil-fuels-would-eradicate-antarctic-ice
Azonban vannak sokkal gyorsabb klimatikus, környezeti változások, amelyek már bele esnek a pár száz éves időskálába, ezek egy része jelentős, az emberi élethez is mérhető bár így is viszonylag lassú mértékű változás, másrészt azok kifejezetten kedvező hatása miatt szintén nem nevezhetők katasztrófálisnak. Itt most mind Szibéria, mind a Szahara és egyéb kiterjedt sivatagok kizöldülésére gondolok, ami jellemezte az 5-8 ezer évvel ezelőtti a mainál melegebb klímát is így nem olyan távoli múltra vonatkozó, a korai, kultúrákat, emberi civilizációk fejlődését is érintő adatokkkal rendelkezünk.
Szóval a klímaváltozás földtörténeti előzményeit, annak több rétű fizikai, klimatikus és biológiai összefüggéseit megismerve, jómagam kifejezetten optimista vagyok a klímaváltozást illetően. Hatalmas lehetőséget jelent ez a változás mind az emberiségnek, mind az élővilág számára, hiszen a szárazföld felét kitevő jég és homoksivatagok eltünnek a rendelkezésre álló élettér gyakorlatilag megduplázódik!!! ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.02.09. 14:31:43
OK. Tehát megvédeni nem tudtad az álláspontod, de el sem ismered hogy nincs igazad, miközben kijelentetted hogy te mindig elismered ha tévedtél. Akkor a valóságban ez úgy fest hogy mindig elismered ha tévedsz, kivéve ha épp nincs gerinced ezt beismerni(ami úgy általában az alapállás) akkor esetleg csak annyit írsz hogy N.C. Lol. Jellem vagy a javából.
Ezt most miért kérded? :O Én soha nem mondtam ilyeneket!
A cikk katasztrófával fenyeget, csak épp nem konkretizálja. Jelenleg 2-3 mm/év a tengerszint emlekedése, ahogy az kb 100 éve folyamatosan ennyi. A prognózisok a század végéig ennek megfelelő max 0.5 m-től, az extrém 2-2.5 m emelkedésig terjednek. Az utóbbi esetben azonban már be kéne következnie a 4 cm/év növekedési ütemet meghaladó szintű tengerszint emelkedésnek, amire tényleg nem igazán volt példa a geológiai adatokat is nézve.
Ha valaki ilyenekkel riogat, oda azért kéne valami olyan logika, hogy tételesen megmagyarázza, hogy a jelenlegi katasztrófálisnak egyáltalán nem nevezhető utem 10X-ese majd milyen mechanizmusnál, folyamatoknál jön elő, illetve amikor egy ilyen bekövetkezik akkor konkrétan melyik területek, települések milyen módon esnek ennek áldozatul.
Csak hogy reálisan lehessen rá készülni. Értem?
És amire célzol teljesen jogos, az hogy valamit nem lehet ilyen pontosan előre jelezni, mert valójában nem lehet, ne legyen már bizonyíték mégis a bekövetkeztére. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.02.08. 12:52:59
Varom hogy bebizonyitsd, hogy a jovoben nem lesz kihatassal a foldre az ember tenykedese es a mostani helyzethez sem jarul hozza. Mondjuk 2403-as adatokkal alatamaszthatnad. Kb ilyen szintu a felvetesed.
"Tehát nem kívánsz a témához hozzászólni. Értem." A hozzászólásomat megtettem azzal hogy cáfoltam a te téma kapcsán megtett állításod. Mivel erre nincs érdemi válaszod(egy gyenge kísérlettet leszámítva miszerint a hőmérséklet, amit lehet mérni), így azzal próbálod elkerülni a felsülésed beismerését hogy újabb témákat dobsz be. Lol. Nem esetleg arról kellene e helyett nyilatkoznod hogy miért nem próbálod megvédeni az eredeti állításod? Csak nem azért mert az jönne ki a végén hogy ótvar nagy sületlenség amit már kb. általános iskolás szinten sem szabadott volna megfogalmazni?
Tehát nem kívánsz a témához hozzászólni. Értem.
Akkor le is zárnám ezt a kis összecsapást. Igazán példátlan az a hatalmas kitartásod, amellyel próbáltad egy teljesen céltalan irányba terelni a beszélgetést, az ezelőtt való tisztelgés gyanánt be is szúrnék egy videót, egy hasonlóan epikus párbajról.
"N.C." Az állításod cáfolatára amennyiben annyi a válaszod hogy no comment, akkor ez nem más mint a szokásos gyáva megfutamodásod (tipikusan politikusok csinálják ezt amikor egy kellemetlen témában sarokba szorulnak). Magad minősíted ezzel a vitakultúrával. Amennyiben továbbra sincs érdemi válaszod a hőmérséklet összehasonlítgatós téma kapcsán, akkor be is fejezhetjük. Én itt csak ezen állításod, illetve a saját állításaim kapcsán vagyok vitapartner, új kérdések kapcsán nem, ahogy már mondtam te itt nem vagy moderátor.
"Várok!" Milyen buta ember az akinek ha megmondják hogy totál feleslegesen vár akkor tovább vár? Hát olyan mint te :) Egyre mélyebbre süllyedsz csak hogy elkerüld a kínos beismerését a nyilvánvaló hülyeségmondásodnak.
"Továbbra is várom" Te tényleg ennyire ostoba és értetlen vagy? Nem te vagy itt a moderátor hogy előírd hogy ki milyen általad felvetett topic-ra reagál, főleg nem úgy hogy random kérdéseket fogalmazol meg. Tettél egy megállapítást, ezt tudománytalannak minősítettem és alátámasztottam hogy miért az, erre nincs mondandód. Nincs ezzel gond, szokás szerint butaságot hadoválsz, ennek beismerése elől meg elsunnyogsz, miközben vered a melled hogy te aztán olyan fasza gyerek vagy hogy mindig beismered ha tévedtél.
"hogy ami tényszerű, mérhető dolog, az a továbbra is a hely idő/szerinti állapot" Lol, ezzel épp magad ellen beszélsz, csak nem veszed észre. A lokális hőmérséklet egy mérhető alapmennyiség. A globális változás sebessége ezen mérésekből származó másik érték (aminek a pontosságát persze meg lehet kérdőjelezni, ez egy tipikus klíma tagadó attitűd is egyben). Viszont ettől függetlenül a halmazból kiragadott 1 pont nagysága alapján a teljes eredményt minősíteni hiba, és te épp ezt követted el. Ez kb. általános iskolás logikai szint, tragikus hogy ezt nem sikerül abszolválnod miközben osztanád itt az észt.
Továbbra is várom, lehetőleg külső forrásokkal alátámasztott, lehetőleg a bekövetkező esemény valószínűségével kiegészített prognózisodat a jövőbeni hihetetlen katasztrófákkal kapcsolatban.
(Csak megjegyzem, hogy ami tényszerű, mérhető dolog, az a továbbra is a hely idő/szerinti állapot, minden más csak valamilyen módszerrel származtatott, becsült érték. Így a változás sebessége is az!)
A saját megállapításaidhoz kapcsolódóan meg köszi, de marhára nincs kérdésem! ;)
A véleményem megalopozott, objektív, egy alapmennyiség és egy származtatott mennyiség az összehasonlítása más alapra vetítve tudománytalan és egyben illogikus. Amennyiben ezt nem kívánod cáfolni(vagyis megvédeni a kijelentésed) az természetesen jogodban áll, ezzel közvetve elismered hogy tévedtél. A saját magad által felállított és leírt standard szerint ezt a tévedésed el kellene ismerned. Azt hogy erre nem vagy hajlandó csak a saját jellemtelenséged újabb bizonyítéka. A cikk témájával kapcsolatos volt az eredeti észrevételed, erre reagáltam, rámutattam hogy hibás, más megállpításaidra belátásom szerint fogok reagálni, újabb topic indító kérdésidre viszont nem, még akkor sem ha azok is kapcsolódnak a cikk témájához. A saját megállapításommal kapcsolatban természetesen tehetsz fel kérdést, erre fogok válaszolni.
"Volt egy kijelentésem, amire bár nem téged címeztelek hozzászóltál" Ahogy mondtam korábban, ha hülyeségeket beszélsz akkor erre rá fogok mutatni, az hogy nem nekem címezeted az ettől nem fog megvédeni. Az adott a reakcióm arról szólt hogy ez a konkrét kijelentésed hibás logikán alapul. Elfogadod hogy ez igaz vagy szerinted tudományos relevanciája van az mai globális olvadás sebességét összehasonlítani a Roman Warm Period egy pillanatnyi lokális értékével? Amit ezután csinálsz az annyi hogy próbálsz elterelődni erről az alapkérdésről mert ismét nem vagy hajlandó elismerni hogy tévedtél. Nem gondolod hogy ez sunyulás?
Volt egy kijelentésem, amire bár nem téged címeztelek hozzászóltál. Feltettem egy kérdést, többször is, szerintem a cikkehez kapcsolódóan, hogy a nagy mértékű olvadások, ismereteid szerint hol és milyen katasztrófákat fognak okozni. Részedről nincs válasz. N. C.
Abszolút nem vitatom amit írsz, csak az adatok pontosságára hívnám fel a figyelmedet. Pl. az eljegesedések, glaciálisok idején olyan 5 fokkal hidegebb a globális átlaghőmérséklet. A jelenlegi, kb 11 ezer éve tartó klímához tartozó átlaghőmérséklet az interglaciálisok idején általában sokkal rövidebb ideig tartó, átlag pár ezer évig tartó kiugrásokat jelent, persze lokálisan értelmezve pl. a Vosztok jégminta adatai alapján. Máshol az egyenlítő környékén valszeg nincsenek ilyen jelentős hőmérsékleti változások. Tehát az interglaciálisok, meleg időszakok időtartama nem több 10 ezer évben mérhető.
"Kérném hogy válaszolj a fent feltett kérdésemre és ne azt probáld eltorzítani, hogy vajon mire gondolt a költő! XD" Mi köze a kérdésednek ahhoz hogy a globális Celsius/év jellegű összehasonlításod a lokális pillanatnyi Celsius értékkel alapvetően hibás? Megint a sunyi stílusodban próbálsz elterelődni és új topic-ot nyitni az eredeti ignorálásával. Nem most lenne az a pont amikor saját standard-ed szerint elismered hogy tévedtél mivel hibás volt a változás sebességét egy pillanatnyi értékkel összehasonlítani. Én ugyanis ezt a hsz-ed kérdőjeleztem meg. Elfogadod hogy a minsősítés megáll, az összehasonlításod pedig buta vagy tartod hogy az eredeti felvetésed tudományosan egy releváns összehasonlító módszer?
Nem azt mondtam, hogy egyenletes a folyamat. Tendenciáról van szó. tele van tüskékkel a hőmérséklet grafikon. Mint ahogy volt egy 100 éves kis lehülés a 1600-as években gyakran beszélnek egy kis jégkorszakról. Több foknyit esett az átlag hőmérséklet. Hidegebbek lettek a nyarak és telek több volt a hó csökkent az élelmiszer termelés. Ez okozott történelmi és társadalmi változásokat is. Éhínség, háborúk, gyarmatosítás, kivándorlás forradalmak. 30 éves háborúra is hatott. Nem véletlen, hogy akkor ért véget a középkor a társadalmi változások hatására. ha a különféle utolsó jégkorszakok és változások hőmérséklet görbéit egymásra helyezi az ember nem egyformák Lehet egyik jégkorszak rövidebb 70 ezer évvel a másiknál a felmelegedett időszak több 20 ezer évvel. Az egyiknél lehet 1,5 fokkal magasabb volt az átlag hőmérséklet. Ami látszik az elmúlt 2 millió év jégmintáinak elemzéséből, hogy van egy hosszabb jégkorszaki idő tartomány átlagban 10-12 foknyi ehüléssel amit egy gyors átmenet változtat meg(történelmi és földi mértékben 20 ezer év gyors.(meredek változás egy grafikonon. majd egy rövidebb 40-50 ezer év meleg időszak. Amit egy ismét gyors átmeneti lehülés követ 20-25 ezer év alatt. Nyilván ilynekor változik meg relatíve gyorsan a bolygó keringése és dőlésszöge, hogy a nagyobb északi szárazföldeket kevesebb energia éri a nap beessési szögének változása miatt, így ott hidegebb lesz és gyorsabban rakodik kia a hó és jég és jóval több. megnőnnek a gleccserek a hegyekben stb. Több milliárd köb-kilométernyi víz rakodik ki a szárazföldekre. Amik persze növelik a napfény visszaverődését a fehér színük miatt. Persze ez a víz eltünik az óceánokból és tengerekből és csökken a tengerszint. Növekszik a szárazföldek területe stb. Valahol láttam egy grafikont a elmúlt 2 millió év hőmérsékleti adatairól és látszik a ciklikuság. Csak most nem találom betenném mert remekül mutatja a folymatokat.
"Nos. Ilyen katasztrófák a közeljövőben nem várhatók. Mindenhol általános huhogás van, de konkrét számokat és kockázatokat senki nem mond!!! Hajrá, légy te az első. Mond meg konkrétan, hogy melyik területeken, hogy fog bekövetkezni az áradás, és az milyen mértékű lesz. És előre szólok, hogy kímélj meg a mellébeszéléstől. Azokra egyszerűen nem fogok válaszolni. Köszönöm!" Kérném hogy válaszolj a fent feltett kérdésemre és ne azt probáld eltorzítani, hogy vajon mire gondolt a költő! XD Köszönöm!
Hát azt is kétlem, hogy a CO2 a legtöbb üvegházgáz, amit kibocsájtunk. Szénhidrogén elégetésekor pl vegyük a legegyszerűbbet a metánt keletkezik 1 CO2 molekula, és 2 dihidrogénoxid :) molekula. Márpedig a Föld klímájának kialakításában a víz a legjelentősebb üvegházgáz és nem a CO2!. A Föld felszíni hőmérséklete üvegházhatás nélkül olyan -18 fok lenne, az üvegház hatás eredményeként emelkedik ez +14 fokig. A legjelentősebb hatása a vízgöznek van, ez kb 20 fokért felel, szemben a CO2 3-5 fokjával. Azonban olyan területeken, ahol a levegő hőmérséklete alacsony ott a CO2 értelemszerűen nagyobb jelentőségű, tekintve, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű levegőből a víz kicsapódik és kihullik.
A sarkvidékeken ezért a CO2 változás nagyobb hatással bírhat, ami a hőmérséklet emelkedése miatt, a levegőben levő H2O növekedését is magával hozza. Ezen egyszerű, de természetesen nem teljesen valós összetettségű séma szerint így érthető, hogy miért jelentősen magasabb a melegedés a sarkokon.
Ez így nem igaz. A CO2 szint természetes folyamatok hatására deponálódik a légkörből. Nem biológia folyamat az úgynevezett mállás, amikor a kőzetekben lezajló folyamat köti meg a CO2-t. A biológia folyamatok tekintetében a karbon kori nagy szén telepek kialakulásához hasonló folyamat ugyan már nem játszódik le, mert az elpusztult növények/állatok ma már jórészt elbontó szervezetek elbontják, így a szén visszakerül a ciklusba, de nem 100%-ban. Anaerob körülmények közé kerülő szerves anyag továbbra is nagy mennyiségben deponálódhat. A fitoplanktonok, kovamoszatok elhalásuk során maradványaik tengerfenékre sűlyedésével szintén jelentős mennyiségű szenet kötnek meg. Ennek eredménye a légköri CO2 folyamatos csökkenése az évmilliók alatt. A természetes folyamatokat látva, prognosztizálhatóan max pár száz millió éven belül a CO2 szintje olyan alacsonnyá válik, hogy a jelenleg ismert összetett szárazföldi létformák, a növényzet jelentős megritkulása miatt már nem létezhetnek tovább.
Ilyen szempontból az ember CO2 felszabadítása az élővilág szempontjából hosszútávon hasznos és kívánatos. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.02.02. 10:42:52
Vissza fog lengeni. a jégkorszakot alapvetően csillagászati jelenség okozza, ami kihat a föld keringésének pályájára(excentricitás) és a bolygó tengelyének dőlés szögére. ez egy ciklikus jelenség. A változó dőlés szög miatt változik a földfelszínt elérő napfény szöge valamennyit és ez okozza a 10-12 foknyi átlaghőmérséklet változást. Ennek függvényében hol befagy a föld hol pálmafás uszodává válik egy ismétlődő ciklusban. Nyilván elsősorban az északi féltekét érinti a dolog, lévén ott van a szárazföldek nagyobb része. És nyilván a szárazföldekre tudd kirakodni a hó és a jég, ami kihat a tenger szintre. Nagyjából 100-150 métert változik a tengerszint. Már eddig is emelkedett a az utolsó jégkorszak óta úgy 80-100 métert az elmúlt 20-22 ezer év alatt, mióta elkezdtünk kiolvadni a jégkorszak hidegéből. A változás remekül megfigyelhető amúgy. Volt egy hires velencei festő a Canaletto, aki megfestette a 18. század közepén a velencei hajógyár bejáratát(Arzenálnak hívják) Egy csatornán tudtak a gyárból kiúszni a kész hajók vagy beúszni javitásra. Régen velence nagy tengeri hatalom volt saját komoly hadiflottával. Ha megnézi a marha élethű festményt az ember egy ugyan olyan szögből készült mai fotót szinte alig változott a környék néhány apróságot leszámítva. Az egyik jelentős változás, hogy a mai képeken úgy nagyjából egy ember magassággal magasabban áll a víz a csatornában( áll a rakpartnál egy csónak amiben áll egy ember így hozzá képest becsülhető a vízszint az 1750-es évek környékén. ha ennyire élethűen festett, akkor az alapján 150-180 centit emelkedett a víz szintje az az elmúlt 260-270 év alatt. Nyilván amikor velencét megépítették(nem tudva, hogy végül is a klíma változás miatt szar helyen lesz a város majd és pusztulásra itélték) valamikor az 1100-1200-as évek környékén alapították a várost egy lagunás szigetekből álló területere. Nyilván hogy mikor például épült a szentmark tér akkor sokkal lejjebb volt a tengerszint és ma nem oda építenék. Mint korábban leírtam az adriai tenger felső északi fele szárazföld volt úgy 10-12 ezer évvel ezelőtt amit végül elöntött az emelkedő tenger. ma az adria északi részén átlagosan 20 méter a vízmélység. Velence pusztulásra van itélve. Mire vége lesz a felmelegedésnek simán lesz felette 20-30 méter tengervíz. Mint ahogy London is pusztulásra van hosszabb távon ítélve a mai átlagos 14 méteres tenger feletti magasságával. Mint ahogy Hollandia mélyföldjei is. Gátakkal nem lehet tartosan védekezni még 20-30 méter tenger emelkedés ellen. New york egy jórésze is odalesz, mint ahogy számos ma tengerparti város. Persze a dolog nem tart örökké. Kiolvadunk, uszunk, napozunk 40-50 ezer évet, majd 20 ezer év alatt visszatért a jégkorszak, az északi félteke szárazföldjeinek egy jelentős rész hómező lesz, miközben lecsökken a tenger szint vagy 150 métert. Didergünk 100-150 ezer évet. majd ismét melegedünk 20-25 ezeret. Ez elkerülhetetlen, mint ahogy már eddig is megesett pár százszor legalább is abban a pár száz millió év ota, amióta nagyjából így rendeződtek a kontinensek túlnyomó részt északi félteke fele. A klima hisztit leszámítva tudomásul kéne venni a dolgot és felkészülni az elkerülhetetlenre, Nem fogunk mind meghalni. az emberiség alkalmazkodni fog a helyzethez. Persze magunk korlátozásával valamelyest lassítható a folyamat, Nem 4000 év alatt fogunk uszoda lenni, ahogy mondjuk történne az emberiség nélkül, hanem 1000 év alatt... Amúgy a vizsgálatok alapján az elmúlt 300-400 millió évben számos olyan korszak volt a földön, amikor a mainak a 2-4-szerese volt a légkör széndioxid tartalma. és az élet akkor is volt a földön. Aztán alkalmazkodott hozzá a természet. Feldúsult a vegetáció, ami elkezdte megkötni a széndioxidot és a tenger is. aztán ez a vegetáció került be a föld alá fokozatosan. Igaziból tudomásul kéne venni az elkerülhetetlen jövőt és felkészülni rá, addig meg igyekezni a magunk vissza fogásával lassítani a folyamatot, hogy nyerjünk még utódainknak pár száz évet a felkészülésre. Nem a pánik és a jaj mind halunk baromságot kéne nyomatni, hanem a realitásokat. És nem mi tehetünk a klima változásról menne az nélkülünk is, mi csak gyorsitunk rajta. Megállítani nem tudjuk.
"Azt akartam jelezni, hogy az emberiség közelebbi történelme során is voltak már olyan változások, pozitív és negatív irányban" Akkor rosszul próbáltad, amit írtál az ugyanis nem ez volt. Azzal próbáltad megkérdőjelezni/bagatellizálni a felmelegedést hogy egy korábbi pillanatnyi lokális értéket(Roman Warm Period a Földközi tenger térsége ahol kb. 2C-vel volt melegebb mint ma) állítottad szembe a jelenlegi globális változás sebességével, ez nyilvánvalóan hibás módszer, torz képet ad.
Láttunk már, ilyet, ilyenkor azzal védekezel, hogy azért hozol túlzó/torzító állításokat mert a más is ezt csinálja. Én meg elmondhatom akkor újra hogy minden alkalommal amikor butasággal hozakodsz elő akkor erre rá fogok mutatni. A tudományos konszenzus szerint a mostani felemegedés az emberi tevékenységhez köthető.
Ez igy nem pontosan igaz. Van olyan gaz aminek erosebb az uveghazhatasa. De a CO2 az amibol a legtobbet bocsajtjuk ki, es szinten ennek nott a legjobban a kibocsajtasa az elmult evtizedekben.
Egyebkent pedig eleg nagy az atfedes akozott hogy hogyan kell a CO2 kibocsajtast csokkenteni, es hogyan kell az egyeb hasonlo gazok kibocsajtasat csokkenteni. Viszont az uzenetnek egyszerunek kell lennie, mert ha tulkomplikalod, akkor mindenki feladja mert nem erti. Csak gondolj bele mekkora feladat egy CO2 ado bevezetese, es mekkora sikere lenne egy olyan adonak ami 4-5 valtozo mereset, sulyozasat es szamitasat igenyelne...
Magatol 0 szen megy be a foldbe. Ez a folyamat tobb100 millio evel ezelott megallt. A foldtortenet elso erdoi nem bomlottak le, mert meg nem eltek azok az organizmusok amik a rothadasert es lebontasert felelnek. Ezert lakultak ki nagy mennyisegben es nagy teruleten a szennel telitett retegek. Ma mar mind lebomlik mielott szenne alakulhatna, csak veletlenszeruen fordulhat elo hogy egy-egy erdot pl beterit egy foldcsuszamlas es ezert fold ala kerulnek lebomlas nelkul.
Az erdők inkább az adott terület klímáját stabilizálják és fenntartják az élővilág megfelelő változatosságát (ami szintén lényeges még nekünk embereknek is, nem csak természetvédelmi szempontból), és persze szenet kötnek meg. A jelenlegi élővilág gyakorlatilag még mindig azt az oxigént használja, amit annak idején kb. 1-1,5 milliárd évvel ezelőtt az akkor megjelenő fotoszintetizáló prokarióták (később egyéb fitoplanktonok) termeltek. És itt lesz a gond, hogy a tengereket szennyezzük (+melegszenek), a fitoplankton döglik ki, és semmi nincs, ami ellensúlyozza a szép lassan csökkenő oxigénszintet. Nem az (ős)erdők a Föld tüdeje, hanem a tengerek. Az erdők jó megközelítéssel elvannak azzal, hogy ami oxigént nappal megtermelnek, azt éjjel elhasználják.
Mióta a széndioxid a legfontosabb üvegházgáz!? :O Van sokkal súlyosabb, ami az üvegház hatás 75%-áért felelős, és az a hőmérséklet emelkedésével egy pozitív visszacsatolás hatására, szinte korlátlanuk kerül a légkör alső részébe, alapvetően átlalkítva pl a sarkok klímáját! Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.02.01. 14:15:17
Nyolcvanas évek elején pont ugyan ilyen lófax telek voltak, meg olyan jégesők, hogy a lakótelep parkolójában nyáron nem tudott a jégtől lefolyni a víz, szal úgy nézett ki, mint velence. Amúgy mennyivel érzed szélsőségesebbnek a jelenkor klímáját Magyarországon? Tavaly volt egy lófax nyár, egész végig estt néhány nap volt csak kánikula, meg most egy lófasz tél, talán egyszer még -10 fok is volt, amúgy meg 0 fok felett. Hogy értelmezed az időjárási szélsőséget, mint ezt a viszonylag kiegyensúlyozott időjárást, mint a korábbi sokkal szélsőségesebb kilengésekhez képesti radikális eltérést!? pl. 1987 január 10 után 70 cm hó esett, meg -20 fok volt éjszaka, nyáron meg rendkívüli aszály. Na jah, akkor még rendes időjárás volt, nem úgy mint most! XD
Gondolj már bele! Globálisan a hőmérséklet a sarkokon jobban emelkedik, mint az egyenlítőhöz közelebb, ergo kisebb a globális légkörzés intenzitása, ergo kisebb, kevesebb szélsőséges időjárási különbség, jelenség fog megnyilvánulni, mondom globális átlagban).
Ha megnézed az elmúlt 500 ezer év klíma adatait, akkor ennél azért kevésbé szabályos a kép. Az interglaciálisok sokszor csak pár ezer (száz!?) éves meleg időszakokat jelentenek hirtelen változásokkal, majd a visszahűlés viszonylag folyamatos az interglaciális végét jelző kisebb hirtelen lehűlést leszámítva. A legcudarabb idő érdekes módon a felmelegedést közvetlenül megelőző pár ezer éves hideg időszakot jellemzi, ami aztán hirtelen - és a tudomány mai állása szerint gyak megmagyarázhatatlanul - vált át felmelegedésbe, olvadásba.
Aztán az adatokat tekintve a jelenlegi 12 ezer éves interglaciális, meleg időszak már eddigi hosszát tekintve is szinte példa nélküli az elmúlt 500 000 évben!!! Na ezen kellene elgondolkodni, hogy mi az az isteni kegyelem, hogy nem ért véget a meleg időszak kb 5000 évvel ezelött a történelem hajnalán, ahogy az a statisztikai átlagból következne!? :O Ami mondjuk azt is jelentené, hogy ha minden úgy folyik mint az elmúlt félmillió évben, akkor nem jön létre az emberi civilizáció! Szal vannak még itt rejtélyek! ;)
Pont ezt gondolom en is. Az embernek ugyanugy tevekenyen reszt kell vennie a gyogyito folyamatokban, nem csak arra varni, hogy majd Gaia anya meggyogyitja magat. Foleg ugy nem, hogy az ember jelentosen felgyorsitotta a foldet ero arto folyamatokat, ahol majd lehet nem lesz eleg ideje a foldnek a regeneralodasra. Sokan abban a hiszemben vannak, mert jol elnek a kis kuckojukban, hogy a termeszeten felul lehet kerekedni, pedig nem. Ezt pedig mar korabbi korokban a kevesbe okosnak hitt emberek is tudtak. Nem veletlenul talaltak ki peldaul a vetesforgot a mezogazdasagban. A talajnak is megujjulasra van szuksege, kulonben egy ido utan mar nem ad semmit. Ugyanez kovetkezhet be sokkal nagyobb volumenben, ha tonkretesszuk a kornyezetunket es nem probaljuk megovni.
A fold rengeteg karos behatastol megov minket, es rengeteg mindent ad, de ot sem lehet csak kizsakmanyolni.Jelenleg pedig az emberiseg ezt teszi. Meg azzal se foglalkozik, pedig tudja mindenki, hogy az erdosegek biztositjak az eletunkhoz legfontosabb lelegezheto levegot, kozben meg evente 13 milliard hektart tuntetnek el a fold felszinerol, mikozben a toredeket se telepittik ujra. Sok buta ember meg ugy tesz, mintha az ember nem is tehetne a felgyorsult folyamatokrol, pedig meg azok is hozzateszik a maguket, akik jobban odafigyelve elnek, de ok is csekelyebb mertekben ,de karositjak. Utoljára szerkesztette: UUUU, 2021.02.01. 13:58:01
Tök mindegy, hogy nekem tetszik-e, vagy nem az olvadás. Az nem tetszik, ahogy a valós tényeket kommunikálják sarkítják. NEM úgy zajlik ugyanis az olvadás és az esetleges jég gyarapodás, hogy szép egyenletesen szemernyit el nem térve egy vonaltól az olvadás az év 365 napján tart és ez a vonal meg monoton emelkedő, sőt a lineárisból átment egy exponenciális jellegű görbére. LÓF@SZT! Lehet, hogy neked ez tetszene, de ugye vannak olyan hülyeségek, hogy évszakok, meg az időjárás évenkénti eltérő alakulása. Na most mondd meg! XD
Nem tudom, hogy mennyire tanulmányozod a szakirodalmat, mondjuk csak azt, amit a tudomány hihetetlen magasságaiban vágtató SG cikkek linkekként tartalmaznak. Javaslom nézd át öket, mert a kép azért annál bonyolultabb, hogy 30 éve ennyi volt a jég július 1-én, ma meg ennyi, elosztjuk, esetleg kiegészítjük évtizedenkénti adatokkal, addig alakítjuk amíg kapunk egy hoki/golfütőt, aztán bepánikoltatjuk vele az ingastlan piacot, majd veszünk jutányosán egy tengerparti házat, mint Al Gore. :D
Szal ajánlom, hogy csak ezt a cikket, annak 3. oldalán levő diagramokat tanulmányozd, mielött a csendes pánik magjait elhinted. (Elárulom, van növekedés, a 30 évvel ezelötti olvadási szinthez képest, de vagy 15 éve egy adott érték körül fluktuálva stagnál!) LINK
Te kajak csak a tengerszint emelkedést látod?? Az még a legkisebb probléma... De nézz csak körül akár most, hol látsz te normális telet januárba egy 20-30 évvel ezelőttihez képest? Miért évről évre egyre pusztítóbb viharok, hurrikánok, meg rekordok születnek szerte a világba? A klímaváltozás nem csak egy kis tengerszint emelkedést jelent.. minden egyre szélsőségesebbé válik, szinte naponta/hetente hőmérsékleti rekordok születnek. Indiában már 50 fokos nyarak vannak.. ha 10-20 év alatt ennyi minden vált hirtelen sokkal szélsőségesebbé az azt megelőző hosszú időszakokhoz képest, szerinted hol fogunk tartani 20-30 év múlva?
Az éves tengerszint emelkedés jelenleg átlag 1.8 (de legyen 3) miliméter évente, ezt az ütemet tekintve tehát 30 év alatt, 2050-ig olyan nagyonmax 10 cm körülire várható max, az évszászad végéig is fél méter, az ami az eddigi eredményekből kicsit még rátartva kijön. Persze lehet nagyot álmodni, mindenféle szélsőséges, hatványozódó értékkel számolni és akkor akár az évszázad végéig 2 m-t is álmodhatunk. A cikk szerint 2050-re 300 millió, 2100-ra 630 millió érintett is lehet. Hogy néz ki ennek a forgatókönyve? 2100 január 1-én egyszercsak 630 millió mit sem sejtő ember nyakába ömlik 2 m-nyi tenger (bár mint jelzem az eddigi eredmények szerint az is inkább fél méter lesz csak)? Nyilván nem, hanem 70 év alatt, évi szinten észlehetetlen mértékben történik a változás, ami azért nem tekinthető katasztrófának. Szal akit érint az majd talán 50 év múlva a köv lakását már mondjuk 50-m rel távolabb építi a tengerparthoz képest éés....ennyi.
Amire meg reagáltál, a #18 hsz-emhez az egy olyan tény, amit a jelenlegi, pár évtizedre visszamenő statisztikai adatokat elemző elméletek minimálisan sem vesznek figyelembe. Azt akartam jelezni, hogy az emberiség közelebbi történelme során is voltak már olyan változások, pozitív és negatív irányban, amelyek legszélsőbb értékeit tekintve messzemenően túlmutatnak, mint a katasztrófával riogatók a köv 70 évre prognosztizálnak. A távolabbi időszakokat tekintve látunk nagyon gyors változásokat, amilyen pl a legutóbbi eljegesedés végén levő felmelegedéskor tapasztalt áradás, ami 4 cm/év ütemű volt. A Holocén klímaoptimu idején szintén tovább emelkedett a tengerszint, ekkor a maihoz képes kb 2 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, ehhez az időszakhoz köthetők a nagy öszönvízek. A beringi szárazföld, a Dogger terület elöntése, a Boszporusznál kialakuló, a Niagara vízesésnél 400X nagyobb vízesés megjelenése.
Nos. Ilyen katasztrófák a közeljövőben nem várhatók. Mindenhol általános huhogás van, de konkrét számokat és kockázatokat senki nem mond!!! Hajrá, légy te az első. Mond meg konkrétan, hogy melyik területeken, hogy fog bekövetkezni az áradás, és az milyen mértékű lesz. És előre szólok, hogy kímélj meg a mellébeszéléstől. Azokra egyszerűen nem fogok válaszolni. Köszönöm!
A gond ott van, hogy egy ev alatt tobb szenet lapatolunk ki a legkorbe, mint amennyi 100 ev alatt magatol bemegy oda. Az erdok csak akkor kotik meg veglegesen a szenet, ha a faanyag utanna nem korhad el hanem a foldbe kerul. A legtobb erdo a felnovese utan mar kozel 0 koruli plusz szen megkotessel rendelkezik. Persze ha elegetjuk oket, akkor ez a felszin feletti szen is bekerul a legkorbe, a kibanyaszott melle.
Egyeszeruen nem lehet a Fold termeszetes folyamataira varni. Es attol meg, hogy egy termeszetes melegedesi ciklusban vagyunk, nem jelenti az, hogy a mostani civilizacionk szamara az jo lenne ha tovabb melegedne a bolygo. Plusz a most mar tovabbi mertekben amugy is elonytelen melegedesi ciklusra meg ratenni ember hatassal eleg elonytelen. Ha az ember fek nelkul meg lefele a lejton, akkor nem gyorsit szandekosan. Elso korben az emberi hatast kellene kikuszobolni es ha utanna meg mindig tul sok a melegedes, akkor emberi hatassal stabilizalni. Egy fejlett civilizacio az egesz naprendszere energiajat fel tudja hasznalni, de mi meg a Fold klimajat sem tudjuk szabalyozni. Pedig a tudas meglenne hozza, csak az akarat hianyzik. (igazabol a financialis akarat, mert a nagytokeseknek nem eri meg megmenteni a mostani civilizaciot, nem veletlen, hogy eppen megprobaljak lerombolni /reset-elni?/)
Na pont ezaz hogy nem linearis, hanem exponencialis, tehat a helyzet megrosszabb. Meglehet nezni, hogy 2020-ra a 2005-os 0.74Celsiusbol, lett mar 1,25 Celsius.
nem lineáris eleve a jégkorszakból kiolvadás. Az első 8000 év jóval lassabb volt amúgy. az utolsó 12 ezer év intenzivebb egyébként. A 10-12 fok változás nagyjából a felolvadt időszak és a jégkorszak közti átlag hömérséklet eltérés. Nagyjából ez a 20-25 ezer év az átmenet a két véglet közt. Nagyjából a jeges időszak 150-200 ezer éves, amit egy 20-25 ezer éves felolvadás k9övet. Ami egy 40-50 ezer éves pálmafás napozós tenger parton pancsikolos idő a pálmafák alatt. Majd jön a visszafagyás szintén 20-25 ezer év alatt és kezdödik minden elölről ez egy jégkorszaki ciklus. Most nagyjából a kiolvadási időszak utolsó pár ezer évében vagyunk. Persze a mi hatásunkra lehet 1-2 ezer évvel rövidebb lesz a kiolvadás. Persze ez soha nem pontosan ugyan annyi időszak. lehet, hogy a egyik kiolvadás 19 ezer év volt a követlekző meg 27 ezer év, de lehet becsúszott egy 32 ezer éves is vagy volt 15 ezer éves is. Mi most úgy 20-22 ezer éve vagyunk a kiolvadási ciklusban Mire befejeződik teljesen szinte elolvad a teljes szárazföldi jég és esélyes, hogy az északi sarki jég mező is felolvad teljesen. Az Antarktisz jég takaró meg erősen vissza fog húzódni. Hogy aztán 40-50 ezer év után 20 ezer év alatt újra tökig visszafagyjon minden nagyjából eljegesedve a sarkoktól vagy 30-40 foknyira le megy a hó és jégtakaró. Valójában 3-4-szer annyi időt van lejegesedve a föld, mint amikor nincsen. Vélhetően jó eséllyel köszönheti a klima változásnak a létét az emberi civilizáció, Anélkül még ma is egy maroknyi ember élne a földön amelyik dideregve húzódik a tűz köré egy barlangban, hogy időnként kimerészkedjen és meg próbáljon levadászni egy mamutot vagy őt vadássza le egy kardfogú tigris. Legaláb bis ha késett volna a kiolvadás 20 ezer évet. A civilizáció kialakulásához kellet az, hogy a szárazfőldek sok millió négyzetkilométeréről vissza húzódjon a hó és jég, életteret adva az emberiségnek, hogy le települhessen és mezőgazdaságba és állat tenyésztésbe fogjon és végül civilizációt és birodalmakat alkosson. Egyiptom, Mezopotámia és Kína. Klíma változás nélkül erre esély se lett volna. Szóval mikor az a kérdés, hogy mit köszönhet az ember a klíma változásnak? Hát a mai civilizációnk meglétét. Anélkül most nem neteznénk, hanem cupákot rágcsálnánk dideregve egy barlangban a tűz körül.
A dolog azért némileg sántít... A szén az föld alá került növényzetből alakult ki, mikor az elszenesedett. Több milliárd évvel ezelőtt nem létezett növény takaró a földön. A legrégebi szén mezők nagyjából a karbon korban keletkeztetek 300-360 millió évvel ezelöt. A könnyebb barna szén és lignit mezők kora pár tiz millió év. Ezenkivül valójában az emberiség soha nem fogja kibányászni az össze szenet vagy olajat a földből a döntő része ott fog maradni a föld alatt. De ez pont így igaz minden féle ércre is. Alapvetően csak a nagy koncentrátumú helyeken bányásznak, ahol megéri. Már amelyiket megtalálják. Ahol nem éri meg bányászni ott simán ott fog maradni a szén, vasérc, réz urán és minden. Az emberiség a teljes mennyiségnek csak egy töredékét bányássza ki. Összességében sokkal nagyobb rész marad a föld alatt, mert nem éri meg kibányászni, mert nem gazdaságos a koncentráció bányászni...
"Átlag hőmérsékletben meg 10-12 fok eltérés. Az egyetlen korrekt vizsgálat az időjárásra a déli sarki furás minta elemzése. Valahol a Vosztok állomás közelében lefúrtak a jégtakaróba és sikerült 2 millió évig visszamutató fúrásmintát venni, Annak elemzése kimutatta a változásokat és a jégkorszaki ciklusokat. Az utolsó jégkorszak vége úgy 20 ezer éve volt."
Matek. 20-25 ezer ev kellett 10-12 celsius homerseklet emelkedeshez, Most eleg 0,74 Celsiushoz 99 ev.
"1906 és 2005 között a Föld átlaghőmérséklete (a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve) +0,74°C mértékű melegedést mutat . Ezen belül, a második 50 évben a melegedés üteme ennek nagyjából kétszerese, 0,13°C/évtized. Az északi félgömb utóbbi 50 éves átlaghőmérséklete valószínűleg a legmagasabb ilyen hosszúságú időszak az elmúlt 1300 évben. "
Azt honnan tudják, hogy minden eddiginél gyorsabban olvad? A helyzet az, hogy eddig már több százszor volt jégkorszak a földön. Csak az elmúlt 2 millió évben 4-5 darab. Nagyjából a két véglet közt van egy 20-25 ezer éves átmenet. A pálmafás uszoda és a tökig befagyott hómezők közt. Átlag hőmérsékletben meg 10-12 fok eltérés. Az egyetlen korrekt vizsgálat az időjárásra a déli sarki furás minta elemzése. Valahol a Vosztok állomás közelében lefúrtak a jégtakaróba és sikerült 2 millió évig visszamutató fúrásmintát venni, Annak elemzése kimutatta a változásokat és a jégkorszaki ciklusokat. Az utolsó jégkorszak vége úgy 20 ezer éve volt. azóta olvadunk kifele a hóból és a jégből. Az első 8000 évben lassabb volt az olvadás, az utolsó 12 ezer évben intenzívebb. Ennek során már emelkedett a tengerszint vagy 100-120 métert, ahogy a szárazföldekről tengerbe olvadó jó és jég emeli a víz szintjét. Ha ma meg akarják keresni egy ősi tengerparti város kikötőjét úgy 3000 évvel ezelötről azok romjai szinte mindig bent található a tengerben 150-200 méterre a mai parttól 1-2 tucat mélyen a tenger alatt..... Persze akkoriban nem siránkoztak az emberek és nem azt mondták, hogy mind meghalunk, hanem egyszerűen fokozatosan hátrább költöztek a városok pár generációnként. A tenger felől fogyott a város a part fele meg növekedett. Csak ma akar kipusztulni az emberiség..... 12 ezer évvel ezelött a mai adriai tenget északi fele szárazföld volt egy laposabb sikság a két hegység az Appenninek és a Dinári hegység közt. Mára átlagosan el van öntve a terület átlagosan 20-25 méteres tengerrel. Vagy régen a mai fekete tenger egy nagy édes vizi tó volt, aztán az emelkedő tenger a végül áttört a márványtengeren és a Boszporuszon keresztül úgy 14 ezer évvel ezelött. Elég durva és gyors jelenség volt 1-2 hét alatt több ezer köbkilométernyi víz tört át hamar kimélyítve az átjárot. Egyes vélemények szerint ez a durva dübörgő vizár maradt meg az emberiség emlékezetében, mint özönvíz. Akkoriban már éltek emberek a mai boszporusz és fekete tenger környékén. Elég megrázó lehetett részükre, ahogy több tucat kilométer távolságban is hallatták a dübörgő tengerár hangját. Szóval az, hogy soha nem olvadt még ilyen gyorsan a jégtakaró nem igazán tudjuk, mert nincsen adatunk a már több százszor lezajlott klima változás lefolyásáról. Persze optimális lenne tudomásul venni, hogy a klima változásról nem mi tehetünk lezajlana nélkülünk is idönként. a mi hatásunk rá hogy fokozzuk a hatását. De megállítani nem tudjuk bármit is teszünk. Legfeljebb önmérséklettel lassithatjuk. Ja és nem fogunk mind meghalni és nem pusztul ki az élővilág a földön. De meg fog változni és alkalmaszkodni fog hozzá. Mint ahogy az emberiség is fog. Persze kétségtelenül sok minden változni fog. talán 2-500 millió embernek is arrébb kell majd költözni a parti városokból.
Ha tetszik neked, ha nem az olvadas gyorsulasanak merteke az elmult par evtizedben, hihetetlen mertekben felgyorsult es ennek mar egyertelmuen lathato jelei vannak. 28 billió tonna eltunt jeg az elmult 30 evben is ezt tamasztja ala. Peldaul a 20 evvel ezelotti atlag olvadas ami 253 milliard tonna jeg volt, tobb mint a duplajara emelkedett, most mar 586 milliard tonna es ez exponencialisan novekedni fog tovabb. Az eszaki sarkvidek alatti teruleteken kozel 2 celsius fokkal novekedett a nyari homerseklet.
"Úgy érted, hogy bármi is a valós helyzet, kiragadunk egy paramétert azt értelmetlenül extrapoláljuk csak hogy az jöjjön ki, hogy minmeghalunk 2050-ben, de ha nem akkor 2100-ban már biztosan!?" Nem látom hogy leírták volna hogy mindmeghalunk 2050-ben. Szokás szerint nincsenek érveid ezért rögtön szalmabáb gyártásba fogsz és kitalálsz egyet. Ami tényre rámutattam az hogy ők a változás sebességéről beszéltek erre te felhozol egy pillanatnyi értéket. Ez még egy pontatlan extrapolációnál is nagyobb butaság. A km/h értéket akarod megkérdőejelzni egy km értékkel? Totál téves módszer.
Úgy érted, hogy bármi is a valós helyzet, kiragadunk egy paramétert azt értelmetlenül extrapoláljuk csak hogy az jöjjön ki, hogy minmeghalunk 2050-ben, de ha nem akkor 2100-ban már biztosan!? :O Bár nekem úgy tűnik agyilag egyesek ezen már rég túl vannak, te is ezek közé tartozol!? Jól értem? XD
Kis történelem. A cikkhez kapcsolódóan megjegyezném, ha annyi hó lett volna az Alpokban Hannibál idejében, mint most a hihetetlenül szenzációs olvadások közepette, akkor soha a büdös megveszekedett életben nem kelt volna át az ő harci elefántjaival rajta! Hogy is van ez? ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.01.31. 17:36:49
:O "...csak drasztikus megoldások jöhetnek már szóba amit meg a szűklátókörű ostoba tömeg azonnal leszavazna, mert a kényelem mindenek felett..." LOL. Kedves Al Gore 2.0, nekem nem úgy tűnik, mintha én egyszer is, valaha is szavaztam volna bármilyen "klímavédő" intézkedésről, amit a kormány bevezetett, vagy pl. hogy csatlakozzunk, vagy épp ne a Párizsi-megállapodáshoz, vagy hogy az adómból milliókkal támogassák a tehetőseket, hogy Stexlát vehessenek maguknak, én meg vehetek esetleg valami használt villanykocsit, azt meg nem dotálják.... És még sorolhatnám, hogy mi mindenről nem szavaztam! ;) Csak gondolj bele, mennyire valós az a krízis, amit elénk vetítenek és ezzel szemben mennyire jó behülyíteni, másfél oldalas tömény "tudomány" esszenciát tartalmazó cikkekkel, zöldbrossúrákkal "érzékenyíteni" az embereket, hogy aztán mint te is acsarogva követeljék a megszorításokat (pl. a szabad, kontrollálatlan mozgást biztosító gépjárművek eltörlését, ahogy írtad), és nevezzenek minden kételkedőt gyilkosnak, a következő nemzedékek elpusztítójának (akiket, mármint a köv nemzedékeket, legalább is egy részét mondjuk valszeg a hozzád hasonlók inkább elpusztítanának, mert ugye a Föld nem képes ennyi embert eltartani!)! Hogy is van ez? :O ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.01.31. 17:32:03
Eloszor is a folyamat az kb. arrol szol, hogy az evmilliardok alatt elraktarozodott szenet par szaz ev alatt visszanyomtuk a legkorbe. Ha tisztan novenyekkel akarnank ezt visszatenni oda, akkor egyreszt abba kellene hagyni a szen egeteset, masreszt akkor is tobb ujra milliard ev kellene hozza, mert a novenyek nem gyorsak. (a legtobb altaluk megkotott szen visszakerul a korforgasba, kiveve ha a teljes erdot elassuk amikor megnott, igy keletkezett a szen)
A szendioxid nagy forrasai az eromuvek, a szallitmanyozas es a repules. Ha az osszes szemelyautot atallitananak elektromosra, akkor sem sporolnanak eleget, foleg, hogy sok helyen zarjak be a szendioxidsemleges atomeromuveket es allnak at helyette szenre (pl. a nemetek). Ez ertelmetlenne teszi az elektromos autokat, mert csak a helyi por es egyeb szennyezes csokken, tehat tisztanak tunnek, de ha nem megujulobol vagy atommal toltik oket, akkor nem sokat javitanak a helyzeten.
Masreszt ha a foldon mindenki egyforman kapna az eroforrasokbol, akkor egy szegenyebb afrikai menekulttabor lako eletszinvonala jutna mindenkinek. Arrol nem beszelve, hogy attol meg ha az osszes europai es eszakamerikai nem vallal gyereket, azt meg mindig azonnal potolja az afrikaiak toredeke. Az egyetlen kulonbseg az lesz, hogy az europaiak kozzul aranytalanul sok tudos lesz, akik esetleg megoldhatjak a problemat, mig az afrikai szarmazasu gyerekek eseteben ez nem valoszinu. Tehat ha egy ertelmisegi nem vallal gyereket, akkor csokkenti annak eselyet, hogy valaha is megoldjuk a problemat. Ez Kinaban mar gond, ott a kozeposztalyban is kotelezo volt az egy gyerek. Az uj generacio meg mar nem is akar egyaltalan gyereket. Igy mostanra ott is hiany lett ertelmisegbol, marpedig a 8 osztaly keves a tudomanyhoz.
Harmadreszt mar nagyjabol korvonalazodott mit lehet tenni mai technologiai szinten. Egyreszt szendioxidsemleges energiatermeles kell, azaz megujulok es/vagy atomenergia, teljesen leallitva a szen alapu energiatermelest. Masreszt minden most koolaj es foldgaz alapu rendszert at kell allitani elektromos vagy szintetikus metan alapu rendszerre. Ez utobbi amivel a spacex is foglalkozik, azaz legkori szendioxidbol es vizbol metant (szintetikus foldgazt) eloallitani. Az igy hajtott jarmuvek szendioxid semlegesek. Ahol nem lehet elektromos hajtas (pl. repules), oda ez pont jo lenne.
Kevesen tudnak rola, de a fenti folyamattal nem csak metant lehet gyartani, hanem elemi szenet is. (grafitot es grafent) Ezeket vissza lehet tenni a foldbe, kivonva a szenet a legkorbol. Ugyanaz amit a fak is csinalnak, csak evmilliardok helyett ugyanolyan gyorsan mint ahogy elegettuk a szenet. Errol ir egyebkent mar Madach fele ember tragediaja is (csak megemliti). A folyamat mar akkoriban is ismert volt (160 eve), csak megfelelo energiaforras nem volt hozza. Azota lett atomenergia.
Csak hasznalni kellene a tudasunkat es akkor mindenki jarhatna onvezeto elektromos autoval es annyit hajthatna a szamitogepet amennyit akarja, plusz az atlag eletszinvonal is magasabb lenne mint a fent emlitett menekulttabori szint es akar 10 vagy 100 milliard embert is elbirna a Fold. Az, hogy a gazdasagi vezetok 100 milliora csokkentik a Fold lakossagat nem oldja meg a problemat, bar az, hogy jelenleg a legszegenyebb, legbutabb lakossag szaporodik a legjobban azert tenyleg eleg aggaszto, igy csak az atlag intelligencia csokken (abszolut referenciahoz kepest), a lakossag szama meg no. De akkor sem megoldas, hogy az 1% 1%-a kiirtja a maradek 99.99%-ot (a penz 99%-a egyebkent az 1% 0.1%-anak a kezeben van, kevesebb mint 70 ezer fo, ok a donteshozok jelen helyzetben).
Több önuralom kellene, és kevesebb hisztéria. A melegedés jelenleg zajló tény, mindenki látja. Ja, hogy mindenki a jelenlegi kiváltságos pozícióját féltve acsarog... Majd megkapja minden lepcses pofájú, csupasz majom, ami jár.
Tragedia, amit Braziliaban csinalnak, de az Amazonas felegetese utan keletkezett foldterulet szinte mind legelokent van hasznalatban. Egyebkent logikus, hogy bio uzemanyagot nem mersekelt eghajlaton termelunk..
A gamer GPU korlatozassal egyetertek, torvenyben eloirni a 60fps-t, max 150w-os fogyasztas mellett.
Plusz kilométeres mélységből hozzuk fel a co2t (kőolaj+földgáz) a föld mélyéről, mert kell ... mivel EU+USA után Kína is elkezdett nyugati szinten élni, de már India és Afrika is szeretne ami érthető de nem bírja el a föld.
A legdurvább hogy erre fel erőltetik a biodízelt, amit inkább tiltani kéne, talán pont a felégetett amazonasi esőerdő helyén termelik a biodízelbe valót, vagy az élelmiszert amit Európa biodízel+naperőmű park mániája miatt kell máshol termelni ... Úgy értem a magyar gazdák nem termelnek hanem viccerőművel vetik el a földet, aztán az amazonasi esőerdő ég a boltba meg megvesszük pl a brazil amazonasi banánt.
Az is vicces volt amikor a porszívók energiafogyasztását korlátozták 700wattra, ami megy pár naponta 10 percig de ha nem szív annyira annál tovább kell mennie, nem a konzolokét/TVkét/cpukét/VGAkét kellene amik néha folyamatosan mennek? Maximum 8K helyett 2Kban fut a játék de talán nem pusztulna a föld ennyire.
Talán vissza kellene rakni a HELYÉRE! Ennyi lenne a megoldás...co2= lepusztított talajtakaró,más néven növényzet.A növények tudják a legtöbb co2-t megkötni,és a termőtalaj. Sajnos minket inkább az elpusztítása érdekel! Mehet a levegőbe...
Persze minket ez nem fog ANNYIRA érinteni, de az unokáink ha lesznek már ebben fognak (túl)élni, ha ezt annak lehet majd nevezni.. és nagyon fognak szeretni minket mint az utolsó generációt aki még tehetett volna valamit :D Utoljára szerkesztette: peterx, 2021.01.29. 21:58:26
A probléma ott van, hogy soha ennyi emberi co2 kibocsátás nem volt a Földön mint most, így nem hasonlítható semmilyen földtörténei korhoz ami természetes folyamat volt anno.. szóval ez a felmelegedés most nem fog megállni és "visszalengeni" ha minden ugyanúgy folytatódik.. ha semmi nem változik készülhetünk az 50-60 fokos nyarakra hónapokig is az évszázad végére és még onnan is feljebb fog menni, mert nem TUD csökkeni a co2 és ezálltal a Földön maradó hő ha folyamatosan nyomatjuk a végtelenségig.
Igazad van, nem említettem h elektromos buszokra gondoltam tömegközlekedés alatt :) szénerőművek tekintetében már folyamatban van a kivezetés (2030-ra Mo.-i erőművek 90% co2 mentes lesz). Avarégetés is ebben az évben kerül(t volna) teljes betiltásra jan.1-től csak most elnapolták a vészhelyzet miatt. Gyáraknál nem tudom mi a szitu de elenyésző co2-t bocsátanaki összességében, a sok kocsihoz KÉPEST. Persze önmagában így is sok, de jó esetben ott is tervbe vannak zöld fejlesztések. Utoljára szerkesztette: peterx, 2021.01.29. 19:36:40
Téged főpolgármesternek kellene kinevezni, és hetet egy csapásra minden megoldódna :) Egyszerű, mindenki járjon biciklivel, főleg a managerek :) Velük kezdjük. Sok kicsi manager sokra megy. Az ne zavarjon, hogy a buszok, kamionok, 7/24 ben, falják a benzint...a végén meg jön ki a csúnya co2...meg a gyárak és szénerőművek, eccerű mint a faék, zárjunk be mindent. Te látod a jövőt, térjük vissza a banánmeghajtásra akkor jó lesz. Azt a népek úgyis szeretik...problem?
A Föld átlaghőmérséklete lehet, hogy mindig is ingadozott, de most egy globális emberi civilizáció szívja meg, nem csak úgy nézegetjük a fotelben ülve a múlt földtörténeti korainak átlaghőmérséklet-változásaival foglalkozó grafikonokat. Nekünk embereknek van/lesz vele problémája, mint ahogy volt is a történelem során, csak most nem kisebb helyi civilizációk szopják be, hanem kb. alleszusammen az emberiség. Mert most kb. az egész Földön egy összefüggő emberi civilizáció van.
És azzal is gond van, hogy a melegedés gyorsabb, mint "kéne". nem tudunk rá elég gyorsan reagálni. Kíváncsi lennék, mennyire kellene lassúnak lennie, hogy tudjunk. Talán ha 1000 év múlva érne el egy "kritikus" szintet, az elég lassú lenne... De valamikor mostanában fog. (Ránk, emberekre nézve kritikus, nem a bolygóra.)
Kezdetnek pl betilthatnák mindenki számára a kocsit aki ugyanabban a városban él ÉS dolgozik (és nem kell a munkájához nehéz cuccot kötelezően szállítani), tehát kb az összes aktakukacnak meg menedzsernek mostanól tömegközlekedés amit meg ezzel párhuzamosan jelentősen sűrítenének (vagy kötelező home office). Mekkora sírás lenne... :D de legalább eltűnne a városi szmog jelentős része és még élhetőbb is lenne a bolygó.. Utoljára szerkesztette: peterx, 2021.01.29. 18:57:53
Igy van csak drasztikus intezkedesekkel lehetne javitani. Nem azzal kell foglalkozni a nep mit szol hozza.... majd hozzaszokik
Nem hiszem,hogy egy lehűlés jobb lenne.A föld átlaghőmérséklete olyan,mint a hullámvasút.Az a szabálytalan,ha beáll egy szintre. Legalább nem fagyunk meg :)
Sajnos ezt már elkúrták, csak drasztikus megoldások jöhetnek már szóba amit meg a szűklátókörű ostoba tömeg azonnal leszavazna, mert a kényelem mindenek felett... így a legjobb amit tenni lehet ha nem csinálsz gyereket, s nem teszed ki őt ennek ami vár a bolygóra. Kevesebb emberrel talán még meg is oldódik egyszer ez a problem. Utoljára szerkesztette: peterx, 2021.01.29. 17:18:37
Informatika és tudomány
