Kellene, ugyanis a mai CCD-k nem kapcsolhatoak. Sorosan olvassak ki a jelet es csak kisutni, meg feltolteni lehet oket. Tehat minden pixelen vagy minden soron/oszlopon (cimzesi modtol fugg) vegigmegy a rendszer es eloszor kisuti a cellat, megmerve a tarolt toltest, ez a mert pixel fenyero eretek, majd ujratolti es jon a kovetkezo. Igy a kovetkezo expozicio elindulasa az adott pixel kiolvasasakor indul. Ezt hivjak rolling shutter-nek. A legtobb profi kamera mechanikus vagy optoelektromos zarral szimulalja a global shutter-t. (tehat letakarjak, kiolvassak/feltoltik, leveszik a takarast, varnak, letakarjak es ujra kiolvassak/feltoltik, stb.) Global shutter-nek tunik, de nem chip szintu es jelentosen csokkenti az elerheto framerate-et. (idealis esetben csak felezi, de tobbnyire rosszabb, kb. a negyede, tehat ezzel a trukkel egy 120 frame-es szenzor tud kb. 30-at)
Pontosan ez. A szenzor mogott van egy ugyanakkora memoria blokk, ami egyszerre mintavetelezi az osszes pixelt, majd onnan utanna szepen sorban ki tudja olvasni. Kozben a felso szenzor reteg mar nezi a kovetkezo kepet. Az elso Sony kamera amiben ez iden megjelent az emlitett HDC-F5500. Egy ido utan talan leszivarog az olcsobb szegmensbe is. Igazabol a szenzor eloallitasi ara az iphone-okban levo chipekhez kepest kb. a 300-szorosa, tehat a Sony egesz olcson adja a kamerajat. (tobb tizmillios az ara, de nem 300-szorosa az iphone-enak)
Egyebkent a HDR szenzorokhoz lehet HDR oled kijelzoket is kesziteni, en 20 eve fejlesztettem CRT-s HDR kijelzokre. (14 bites csatorna melysegu volt, ez szinesben 42 bites szinmelyseg, akkoriban meg a 24 is high end volt) Oled-el vagy inorganikus LED-del (GaAs) elerheto akar a 144/192 bites ertek is. Kis, chip meretu kijelzoket (okosszemuvegbe, fenykepezogep keresojehez) tudnak gazdasagonsan gyartani akar inorganikus ledekkel is, kb. egy mai high end pc-s processzor ara egy ilyen kb. 1 inches atmeroju kijelzo es akar 8k-s, HDR-es is lehet.
Nekem a digitalis tukorreflexesekkel az volt a bajom, hogy a szemem hdr-ben lat, a gep meg tobbnyire nem. Tehat mig az emberi szem egy kepen vegigmenve minden reszletnel beallitja az idealis rekeszt, addig a szenzor egyet hasznal a teljes kepre, igy nagy kontrasztok (alacsony es magas fenyu teruletek) eseten mast latok en es mast lat a gep.
Tipikus pelda ma hajnalbol a voros szuperhold napfelkeltevel a hatam mogott. Szabad szemmel latva maximalis kontraszttal latom a holdat is meg a varosi tetoket is a eloterben, auto HDR nelkuli geppel fotozva egy 5-os eltero zarideju sorozatbol rakhato ossze kb. nagyjabol postprocessing-ben hogy a varosi tetok is latszodjanak es a Hold se legyen kiegve a kepen. (a mai napfelkeltenel majdnem pontosan nyugaton volt a Hold, tehat a maximalis napfenyt verte vissza, igy joval nagyobb volt a fenyereje a kornyezo, a hajnali derengest a lapos szog miatt vastag legkoron at szorva megkapo hazetoknel) A kontroll lcd-n jol latszott, hogy a kamera nagyon nem ugy lat ahogy en. Pedig milyen jo lenne point and shoot alapon jo kepeket kesziteni
ps: Nekem pl. nagyon jol jonne egy valodi HDR kamera, de egy high speed parallel readout-os (frame transfer ccd) szenzor iszonyat penzbe kerul. Ha a HDR miatt multi frame-es tarolast szeretnenk meg tobbe. Ilyen pl. a Sony HDC-F5500, draga de legalabb letezik es ez mar egyre inkabb ugy lat mint egy atlagos ember. A szubpixelenkenti bitmelyseget meg itt is novelni kellene a jobb HDR minoseghez. (legalabb a 48 vagy 64 bit / szincsatorna szintig, tehat 144/192 bit per pixelig)
A digitalis gepen is pont azt latjuk mint a kamera. A tukorreflexesnek akkor volt csak valodi letjogosultsaga, amikor a konkurencia nem a digitalis volt, hanem ugyanugy filmes, de kulon keresovel.
A DSLR-t az tartotta mostanaig eletben, hogy sokaig meg gyorsabb volt mint a digitalis, es a keresoben valodi kepet latunk, a kijelzon pedig egy alacsony minosegu masolatot. Mara mindketto elavult, a mai digitalis gepek gyorsabbak, es a kijelzok is sokkal jobbak ma.
Ha meg kukucskalni akarsz, akkor mar evek ota van egy masodlagos, manapsag mar szinten nagy felbontasu kijelzo a hagyomanyos kereso helyen.
Anno a tukorreflexes gepek lenyege az volt, hogy a fotos azt lassa amit a kamera. Digitalis szenzor eseten ez csak egy kijelzon at jelenitheto meg pontosan. Az egyetlen extra amit el tudnek kepzelni, hogy a nagy fo kijelzo melle raknak egy kisebb hagyomanyos keresot (egy kis meretu, nagyfelbontasu kijelzovel), ha valaki tovabbra is a geppel a szeme elott szeretne fotozni. Minden mas szempontbol a objektiv-szenzor-kijelzo-szem utvonal adja a tobb informaciot a fotos szamara.
Informatika és tudomány
