Igen, a global shutterre gondoltam, illetve arra, hogy a rolling is gyorsult annyit, hogy "majdnem olyan". Erről 10-15 éve már úgy beszéltek, hogy alkalmazott a profi szegmensben, most meg te egy darab kamerát említesz? Hol vannak a 8K-s HDR-es 1 hüvelykes kijelzők? Mert igény az durván lenne rá...
Azt meg nem hiszem el, hogy amatőr kamerára ne lenne igény. Mondjuk egy csúcs iphone helyett telefon nélküli, azonos árú, ergonomikusan videózásra fejlesztett kamera... Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2022.07.15. 23:05:41
"Egy engedélyező jellel egyszerre lehet az összes pixelen a gyűjtést bekapcsolni, kikapcsolni, majd kiolvasni. Itt nem probléma a kis záridő, nem kell mechanikus shutter."
Kellene, ugyanis a mai CCD-k nem kapcsolhatoak. Sorosan olvassak ki a jelet es csak kisutni, meg feltolteni lehet oket. Tehat minden pixelen vagy minden soron/oszlopon (cimzesi modtol fugg) vegigmegy a rendszer es eloszor kisuti a cellat, megmerve a tarolt toltest, ez a mert pixel fenyero eretek, majd ujratolti es jon a kovetkezo. Igy a kovetkezo expozicio elindulasa az adott pixel kiolvasasakor indul. Ezt hivjak rolling shutter-nek. A legtobb profi kamera mechanikus vagy optoelektromos zarral szimulalja a global shutter-t. (tehat letakarjak, kiolvassak/feltoltik, leveszik a takarast, varnak, letakarjak es ujra kiolvassak/feltoltik, stb.) Global shutter-nek tunik, de nem chip szintu es jelentosen csokkenti az elerheto framerate-et. (idealis esetben csak felezi, de tobbnyire rosszabb, kb. a negyede, tehat ezzel a trukkel egy 120 frame-es szenzor tud kb. 30-at)
"Mi az a "high speed parallel readout-os (frame transfer ccd)"? Nekem az a lényeges, hogy a szenzor minden pixele (nagyjából) egyszerre legyen kiolvasva, hogy ne csússzon el a kép, mint egy szálló helikopter elhajló lapátainál"
Pontosan ez. A szenzor mogott van egy ugyanakkora memoria blokk, ami egyszerre mintavetelezi az osszes pixelt, majd onnan utanna szepen sorban ki tudja olvasni. Kozben a felso szenzor reteg mar nezi a kovetkezo kepet. Az elso Sony kamera amiben ez iden megjelent az emlitett HDC-F5500. Egy ido utan talan leszivarog az olcsobb szegmensbe is. Igazabol a szenzor eloallitasi ara az iphone-okban levo chipekhez kepest kb. a 300-szorosa, tehat a Sony egesz olcson adja a kamerajat. (tobb tizmillios az ara, de nem 300-szorosa az iphone-enak)
Egyebkent a HDR szenzorokhoz lehet HDR oled kijelzoket is kesziteni, en 20 eve fejlesztettem CRT-s HDR kijelzokre. (14 bites csatorna melysegu volt, ez szinesben 42 bites szinmelyseg, akkoriban meg a 24 is high end volt) Oled-el vagy inorganikus LED-del (GaAs) elerheto akar a 144/192 bites ertek is. Kis, chip meretu kijelzoket (okosszemuvegbe, fenykepezogep keresojehez) tudnak gazdasagonsan gyartani akar inorganikus ledekkel is, kb. egy mai high end pc-s processzor ara egy ilyen kb. 1 inches atmeroju kijelzo es akar 8k-s, HDR-es is lehet.
Videókamerában a Sony-nak még vannak ilyen modelljei. De annyira jó már a telefonok kamerája, hogy ezek is szorulnak vissza. Egy iphone-ban már akkora szenzor van, mint az olcsóbb kategóriás (~200e) videókamerákban.
A CCD-ről: a CCD működési elve, hogy a filmhez hasonlóan "begyűjti" a fényt. Egy engedélyező jellel egyszerre lehet az összes pixelen a gyűjtést bekapcsolni, kikapcsolni, majd kiolvasni. Itt nem probléma a kis záridő, nem kell mechanikus shutter. A sima CMOS érzékelőkben nincs ilyen tároló funkció, van benne egy erősítő és ennyi. De úgy tudom a modernebb CMOS szenzorokban szintén megoldották már ezt a funkciót. Amúgy nem kérdés, hogy a CCD-nek mennie kellett, hiszen drágább gyártástechnológiát igényelt :) :(
Az érzékelő dinamikakorlát átvetülése a kijelzőre éppen jól jön ahhoz hogy lásd, mi várható.
Mi az a "high speed parallel readout-os (frame transfer ccd)"? Nekem az a lényeges, hogy a szenzor minden pixele (nagyjából) egyszerre legyen kiolvasva, hogy ne csússzon el a kép, mint egy szálló helikopter elhajló lapátainál. Mindemellett a minél nagyobb dinamika, ami aztán az adott kijelzőkhöz lenne okosan redukálva/komprimálva. Az a probléma, hogy félmilliós kamkordereket (családi videózáshoz) nem is fejlesztenek manapság. Van a félprofi szint (több milliós szett), meg a mobiltelefon, a kettő között vicc van, igazi fejlesztés nincs.
A MILC-nek pedig épp az az előnye, hogy az expozíciót olyannak látod a kijelzőn, amilyen a képen lesz. Sajnálom a döntést, de totál várható volt, egyetlen egy előnye maradt a DSLR-nek, amiben meg még mindig verhetetlen, az az akkuidő, helyesebben a képek száma. De ez mára nagyon réteg igény. Profi fotós úgyis visz magával több akkut, hobbifotózásra meg egy napot bőven ki lehet húzni MILC-el is. Többet minek?
Nekem a digitalis tukorreflexesekkel az volt a bajom, hogy a szemem hdr-ben lat, a gep meg tobbnyire nem. Tehat mig az emberi szem egy kepen vegigmenve minden reszletnel beallitja az idealis rekeszt, addig a szenzor egyet hasznal a teljes kepre, igy nagy kontrasztok (alacsony es magas fenyu teruletek) eseten mast latok en es mast lat a gep.
Tipikus pelda ma hajnalbol a voros szuperhold napfelkeltevel a hatam mogott. Szabad szemmel latva maximalis kontraszttal latom a holdat is meg a varosi tetoket is a eloterben, auto HDR nelkuli geppel fotozva egy 5-os eltero zarideju sorozatbol rakhato ossze kb. nagyjabol postprocessing-ben hogy a varosi tetok is latszodjanak es a Hold se legyen kiegve a kepen. (a mai napfelkeltenel majdnem pontosan nyugaton volt a Hold, tehat a maximalis napfenyt verte vissza, igy joval nagyobb volt a fenyereje a kornyezo, a hajnali derengest a lapos szog miatt vastag legkoron at szorva megkapo hazetoknel) A kontroll lcd-n jol latszott, hogy a kamera nagyon nem ugy lat ahogy en. Pedig milyen jo lenne point and shoot alapon jo kepeket kesziteni
ps: Nekem pl. nagyon jol jonne egy valodi HDR kamera, de egy high speed parallel readout-os (frame transfer ccd) szenzor iszonyat penzbe kerul. Ha a HDR miatt multi frame-es tarolast szeretnenk meg tobbe. Ilyen pl. a Sony HDC-F5500, draga de legalabb letezik es ez mar egyre inkabb ugy lat mint egy atlagos ember. A szubpixelenkenti bitmelyseget meg itt is novelni kellene a jobb HDR minoseghez. (legalabb a 48 vagy 64 bit / szincsatorna szintig, tehat 144/192 bit per pixelig)
A digitalis gepen is pont azt latjuk mint a kamera. A tukorreflexesnek akkor volt csak valodi letjogosultsaga, amikor a konkurencia nem a digitalis volt, hanem ugyanugy filmes, de kulon keresovel.
A DSLR-t az tartotta mostanaig eletben, hogy sokaig meg gyorsabb volt mint a digitalis, es a keresoben valodi kepet latunk, a kijelzon pedig egy alacsony minosegu masolatot. Mara mindketto elavult, a mai digitalis gepek gyorsabbak, es a kijelzok is sokkal jobbak ma.
Ha meg kukucskalni akarsz, akkor mar evek ota van egy masodlagos, manapsag mar szinten nagy felbontasu kijelzo a hagyomanyos kereso helyen.
Anno a tukorreflexes gepek lenyege az volt, hogy a fotos azt lassa amit a kamera. Digitalis szenzor eseten ez csak egy kijelzon at jelenitheto meg pontosan. Az egyetlen extra amit el tudnek kepzelni, hogy a nagy fo kijelzo melle raknak egy kisebb hagyomanyos keresot (egy kis meretu, nagyfelbontasu kijelzovel), ha valaki tovabbra is a geppel a szeme elott szeretne fotozni. Minden mas szempontbol a objektiv-szenzor-kijelzo-szem utvonal adja a tobb informaciot a fotos szamara.
Én is lecseréltem a tükörreflexest (és a régi bridge-et) egy 1" szenzoros kompakt gépre, ami ugyan nem MILC, de majdnem, csak hiányzik belőle az I és az L-betű. :D Mert a telefon sokszor nem az igazi, viszont akarok jó képeket csinálni, de kihagynám a DSLR/bridge cipelését a legtöbb esetben, mert ritkán szoktam kifejezetten fotózás céljából elindulni otthonról.
Informatika és tudomány
