Mondjuk, ha az amcsik megkockáztatják, hogy 300-400 km-re megközelítsék a partjaikat, akkor már várható, hogy ha más nem az S-400-asok kínai változatai tevékenykedni fognak rájuk, és bizony okozhatnak veszteségeket.
Megismétlem, hogy kínai Sz-400 nincs és nem is lesz, mert az oroszok nem adják el - Putyin megtiltotta, hogy fejlettebb gépeket exportáljanak, mint amit az oroszok saját maguk kaphatnak - és legalább 2015-ig saját maguk számára gyártják õket.
A 300-400 km-es táv az kb. ballisztikus rakéták elleni indítási táv, amik M10.0 táján jönnek be. Az indítás után a célig hátralevõ út nagy részét a BM és nem a rakéta teszi meg. A vadászgépek elleni indítási távot alapvetõen korlátozza a horizont és az RCS. Egy agyonpakolt vadászgépet sem bizots, hogy lát a radar még, ha horizont felett is van.
Reagálni bõven van ideje, mert a mai AWACS gépek a közeledõ rakétát simán kiszúrják, horizont alá megy és a sokmilliós rakéta meg a kukába...
A '80-as években elektronikai felderítõkre lövöldözött a líbiai légvédelem Sz-200-zal Boeing 707 méretû gépeke. Még azoknek is volt ideje lesüllyedni.
Egy közepes magassáon repülõ nem közeledõ gép ellen az reális indítási távolság "csak" 100-110 km táján lehet. Távolodó ellen még annyi sem.
Valszeg nem abból kéne kiindulni az amcsi fegyverek hatékonyságánál, amikor a toprongy iraki légierõt megpicsázták. Ott 5X harcigép mennyiségbõl adódó létszámfölénnyel, meg AMRAAM rakéták vs. orosz félaktív rakéták, meg ha egy Mig-29 felszállt, akkor olyan harceljárást csináltak, hogy mindenki kitakarodott a közelbõl és "félszáz" géppel indítottak ellenne össztüzet, és mindezt iszonyat EW körülmények között.
1991-ben nem volt még AMRAAM, az utols 1-2 hétben kísérletileg egy F-15 wing (?) kapta meg, de élesben nem használták 1991-ben. A No fly zone fenntartása során egy '23-as és egy '25-ös MiG-et kaptak le és 1999-ig négy Galebet ex. Jugó felett.
Bármilyen meglepõ, ha az irakiak komolyan emelétk volna a vadászaikat, akkor mozhalmas lett volna a koalíció, mert igazából nagyon kevés BVR vadászuk volt. Az F-16 gépek elsõsorban csapásmérõ bevetéseket repültek, a Horetek meg SEAD feladatkörben pompáztak. F-15 gépbõl alig 120-130 volt - ennek utána kell még néznem - de a többi gép az egyfeladatos csapásmérõ Tornado, õsrégi Buccanair, nappali alacsonytámadó Jaguar, Harrier és egyéb nem fullextrás vadászból adódott össze.
Mai napig rejtélyes, hogy miért volt annyira passzív az iraki légierõ. Simán emelhettek volna 100-as nagyságrendben vadászokat. A nagy zûrzavarban érhettek el volna sikert. Az egy mísz MiG-25 is sikeresen befurakodott és leszedett egy Hornetet az elsõ éjszaka úgy, hogy utána meg is pattant. Azon a magasságon semmivel sem volt gyorsabb, mint más vadászgép...
A kínaiak bevállalnának nagyobb veszteséget is, õk nem.
Az Aranysasban 1-2 éve volt egy cikksorozat 1991 magassában F-16 haladó pilóta kiképzsérõl. Ott ellenmondtak ennek. A cél az, hogy úgy kell háborúba menni, hogy az ellenfelet laposra verjed, esélye se legyen. Ha nem jön össze, akkor fogösszszorítva kell küzdeni és tûrni a veszteségeket.
Utolólag könnyû okosnak lenni, de az ODS kezdetben nagyon is kockázatos hadmûveletnek tûnt pont amiatt, hogy ekkora léptékben soha nem próbálták ki a jenkik, hogy mit tudnak. Az F-111F gépek esetén az egyik wing parancsnokat az elsõ éjszakán 25%-os - ez kolosszálisan nagy - veszteségre számított. Aztán látttuk, hogy mi lett a vége. Nem véletlen fosták össze magukat a kínaiak az J-5/6/7 és H-5/6 alapú múzeumi légierejükkel. Rájöttek, hogy szara sem jó. Azóta hajtanak, mint állat.
<i>így legrosszabb esetben azt lehet számolni, hogy nem lesznek képesek hatékony EW-t folytatni. </i>
A katonai rendszerek nem Internetre között civil vicchálózatok...
Ebben az esetben pedig tényleg azt kell nézni, hogy pl. 1 db S-400-as mit képes csinálni 1 db. F-22 ellen. Ettõl kezdve csak statisztika a dolog, ha az amcsik repülnek 1000 bevetést és egy egy S-400-as MZ-jén történõ átrepülés 5%-os valószínûséggel jelenti a gép megsemmisülését, akkor ugye ez alatt 40 gépet vesztenek.
Szép elmélet, csak túl primítv és még mindig nincs Sz-400...
A már létezõ repülõgép fedélzeti radaroknál is lehet olyan üzemmódot kialakítani, ami jelentõsen növeli a lopaxók detektálásának valószínûségét.
Nem, nem igazán. A létezõ gépek nagy része az X sávban üzemelõ radarok ellen van kihegyezve, mert az ad kellõ felbontást a tûzvezetéshez. Az összes újabb SAM és vadászgép radar itt dolgozik annak ellenére, hogy ez ismert tény.
A régebbi orosz felderítõ radarok totál más tartományban vannak - pl. P-18 - de azok csak keresõradarok, tûzvezetésre alkalmatlanok és a pontosságuk is olyan, hogy pl. 100 km távolságban egy kb. 300x300x300 térrész felbontást tudnak. Valójában nem ilyen szabályos, mert a szög és idõmérés - távolság - korlátból egy tórusz szelet alakú térrészbe helyezhetõ az észlelt gép.