"Van egy minimális távolság (26 cm), ahol még minden emberre igaz, hogy nem lát pixeleket. De ha te 22 cm távolságról akarod nézni, akkor nem hirtelen bepixelesedik b+!
Ha távolabbról nézed mint 26 cm, akkor meg nincs változás, azaz szintén nem fog bepixelesedni csak a te kedvedért."
Minden emberre igaz? Ezt honnan szedted!? Ha nagyobb az illetõ szemének a felbontása, akkor az Apple kijelzõinek pixelméreténél még simán lát pixeleket! Sõt!
Az emberek szeme nagyon különbözõ, valójában nincs arról sem megfelelõ statisztika, hogy adott lakosságnak milyen is a szeme, látása valójában. Milyen a látásélessége, milyen más ezt befolyásoló betegsége van, cukorbetegség, hályogok, alacsony/magas vérnyomás, akármi, visel-e megfelelõ látásélesség javító eszközt. És fáradt-e a szem vagy nem. Ha van is egy átlag (amit valójában nem tudunk), akkor sem tudjuk, hogy az átlag közelébe a lakosság hány százaléka esik. Sõt a fizetõképes réteg, hány százaléka.
26 cm!? Minden emberre!?
Persze!
I think, You really DO belive in more meaning, if something written in English.
A belinkelt blogban nincs semmivel több bizonyíték, mint abban a szájbarágós egyszerû magyar mekesben, amit én szúrtam be. Csak jobban cifrázza.
Kicsit technológiailag belemenve elmondható, hogy a kijelzõk fejlõdése során egyrészt nõtt a felbontás, a teljes pixelszám, másrészt a pixellsûrûség. A kijelzõ elõállítási árát a technológia fejlõdésével valszeg továbbra is jobban befolyásolja a kijelzõ valós fizikai mérete, mint az, hogy adott méretû kijelzõ hány pixelt is tartalmaz.
Ha akarsz építeni egy új készüléket és nagyobb felbontást akarsz belerakni, akkor két út áll még mindig elõtted. Vagy növeled a kijelzõ fizikai méretét, ugyan akkora pixelméret mellett (egyértelmû költségnövekedés), vagy marad ugyan az a fizikai méret, vagy nem sokkal nagyobb, de egyúttal növeled a pixelsûrûséget. Ez a költségeket nem, vagy mérsékeltebben növeli. Nade megkérdezheti a vásárló, és a szakma azt, hogy miért nem csak a kijelzõ fizikai méretét növeled? És ekkor jön ez a jó kis Retina Bullshit.
Olyan ergonómiai dolgokról beszélünk, ami egyszerûen vagy bejön az embereknek, vagy nem. Az Apple nagyon ért hozzá, hogy az egyszerûsítéseket úgy nyomja le a torkodon, hogy még örülsz is neki. Van mögötte ráció, csak éppen olyan többváltozós dolgokról van szó, aminek piaci hatását egy technológia bevezetésénél nem lehet kiszámítani. Lásd pl 1-gombos vs több-gombos egér. Mondhatni, hogy gyakorlatilag a kétgombos egér lett a sztenderd, szemben az Apple egygombosával, mert az emberek, a piac ezt választotta. Itt a túlzott egyszerûsítést az emberek már átlagban nem igényelték.
Amikor az Apple az iPhone4-gyel behozta ezt a terminológiát, akkor nem tudhatta, hogy a nagyobb pixelsûrûségû (ugyan olyan beállításoknál kisebb látható betûméretet adó) kijelzõre vevõ lesz-e a piac. Ez neki valójában egy költségcsökkentõ lépés volt (hiszen a iPhone3 kijelzõjének fizikai mérete, szinte mm-re megegyezik az iP4-ével) vagy is úgy próbált egy nagyobb felbontású kijelzõt elpasszolni, hogy bizonyos paramétert (az olvashatóságot, amit a belinkelt angol cikk is érint, RONTOTTA!). A telefonoknak így is a legnagyobb pixelsûrûsége volt a technikai eszközök között és félõ volt, hogy a piac visszautasítja azt, hogy az Apple a versenytársainál is tovább ment, ezért a választott technológia propagálására életre hívták ezt a Retina bullshit marketinget.
A piac benyelte a nagyobb pixelsûrûségû (relative olcsóbb) kijelzõket ezért aztán a többi gyártó sem támadja nyíltan ezt a baromságot, mert nekik is költségcsökkentõ lehet.
"Retina display" carries more meaning than pure marketing."
Yes it does, it carries the hidden meaning of manufacturing costs as well!