Intel: jönnek a 128 magos processzorok!

Az Intelre rájár a rúd mostanság. Perek, félresikerült fejlesztések, de közben nyoma sincs megtorpanásnak. Nap, mint nap új fejlesztésekről tervekről szólnak a hírek, s közben felsőoktatási kutatási programok is indulnak velük karöltve. Szerkesztőségünk igyekezett benézni egy kicsit a folyamatok mögé, kiegészíteni a száraz híreket. Ebben Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója volt segítségünkre, aki egy interjú keretében számos kérdésünkre válaszolt.

Gacsal József

SG.hu: A legérdekesebb kérdés mindig, hogy mi fog történni holnap a processzorpiacon? Az Intelnek milyen rövid távú tervei vannak, milyen irányba mozdul az ikermagos CPU-k fejlesztése?

Gacsal József: Az idei év arról szólt, hogy megjelentek a kétmagú processzorok minden termékcsoportban, igaz az Itanium termékvonal némi csúszásban van, de az már jövő év elejére várhatóan megoldódik. Ez a váltás volt az idei év fő mozgása, a jövő évben pedig már szeretnénk ezen is tovább lépni és várhatóan meg fognak jelenni a négymagos processzorok is. Elindultunk a többmagúság felé, ami ugye először kettő, majd négy, de úgy számítunk, hogy viszonylag hamar, a 2010-es évek elejére sokmagúvá alakul. A sokmagúság egyes szakértők szerint lehet akár 128 is. Majd meglátjuk hogyan sikerül ezt megoldani, mert rengeteg fejlesztenivaló van, kezdve az architektúrától a gyártástechnológiákon át a szoftver és alkalmazásfejlesztésig.

SG.hu: A csíkszélesség meddig csökkenhet?

Gacsal József: A mi előrejelzéseink szerint az újonnan induló üzemek 65 nanométerrel dolgoznak, de szeretnénk hamar lemenni a 12 nanométeres határig, amire azt mondják, hogy ott valami mást kell kitalálni, illetve betársulnak a jelenlegi mellé olyan technológiák, amik a teljesítménynövelést és az integrációnövelést is lehetővé teszik.

SG.hu: Ez azt jelenti, hogy az Intel a többmagúság mellett teszi le a voksot, míg az AMD jelenleg a virtualizált processzorokban látja a jövőt? Milyen szerepet kap az Intel Vanderpool projektje, ami szintén egy virtualizált szerkezet lenne? Melyik lehet erősebb húzóirány?

Gacsal József: Nálunk alapvető változás a párhuzamosság növelése, ami lehetővé teszi a teljesítménynövelést és emellett az Intel rengeteg olyan technológiát fejleszt, ami kiegészíti ennek a platformnak a képességeit a jobb felhasználás érdekében. Ilyen példa a cache megbízhatóságának növelése: a rendszer figyeli az ott tárolt adatokat és, ami nem megfelelő, nem egészséges, azt elveti. Továbbá ilyen technológia a virtualizáció hardveres megoldása. Ehhez együtt kell dolgoznunk számos céggel, akik ki tudják használni ennek az előnyeit.

SG.hu: Konkrétan milyen célokra lehet ezt használni?

Gacsal József: Jelen pillanatban sok elképzelés van, de mivel nincs kint a hétköznapi felhasználásban, ezért kérdés, hogy valóban jól használható e. Az egyik jelenség a használatban lévő szerverek, főleg szerver farmokon. Ezek beépített teljesítményének kihasználtsága ha megnézzük, akkor igen alacsony számokat kapunk, azaz elfecsérelt lehetőségeket hordoznak magukban. Üzemi tartalékok vannak, illetve a későbbi fejlesztéseknek elébe menve a szükségesnél jóval nagyobb teljesítményt vásárolnak a cégek a szükségesnél. A virtualizációval ezt az alacsony értéket meg lehet emelni. A meglévő hardverem képességeit hatékonyabban tudom kihasználni és virtuális gépeket futattva a feladatokat optimálisabban el tudom végezni.

Egy másik forgatókönyv szerint szükségem lehet arra, hogy egymás mellett futtassak párhuzamosan több operációs rendszert és azokon különböző alkalmazásokat. Például egy mérnöki jellegű feldolgozási folyamatnál jellemzően UNIX alapú szoftvereket használunk, de emellett szükség van arra, hogy a felhasználó emailezzen, szövegszerkesztőt használjon, ami akár egy Windowsos környezetet is takarhat. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik a párhuzamos használatra anélkül, hogy egymást zavarnák.

A harmadik lehetőség akár az otthoni felhasználókat is érintheti, ezért is érdekes lehet ennek a tömeges elterjesztése. Van, hogy úgy szeretnénk egymás mellett különböző dolgokat futtatni, hogy azok ne is tudjanak egymásról. A virtualizációnak ez a leghasznosabb tulajdonsága, hogy az egymás mellett futó rendszerek nem is érzékelik a másikat. Így gondolhatunk arra, hogy több felhasználó is használhatja ugyanazt az eszközt. Vállalati környezetben pedig előfordulhat, hogy egy gépre éppen feltelepítenek egy javítást, közben pedig ugyanazon a gépen tovább dolgozhatnak és a telepítés végeztével áttérhetnek egy pillanat alatt az új környezetre anélkül, hogy megszakítanák a munkát. Másrészt felügyelet jellegű előnyei is lehetnek.

SG.hu: Milyen további újdonságokat hoznak be az új szériák?

Gacsal József: Az Intel AMT menedzsment funkció - ami még nem érhető el minden platformunkon - komoly újszerűséggel rendelkezik a korábbi felügyeleti rendszerekhez képest, ugyanis lehetővé teszi, hogy a rendszergazda kikapcsolt gép mellett el tudja végezni a rábízott feladatokat anélkül, hogy hozzáférne a felhasználói adatokhoz. Tud javításokat, szoftvereket telepíteni, nem megzavarva a munkát.