Windows Vista - ígéret, nem bizonyíték

A hátrányoknál pontosan ezt említhetjük az első helyen, hiszen - bármilyen meglepő - még a szerencsésebb országok felhasználói között sem számít alapfelszerelésnek a 2 GB memória, márpedig ez nagyon is ajánlott, főleg játékokhoz. Hiányoznak a fontosabb meghajtószoftverek az Nvidia, az ATI és számos más gyártó részéről, igaz a megjelenés csak január 30-án esedékes, így emiatt nem marasztalhatjuk el a cégeket. Az állítólag megnövelt biztonságról inkább elítélő vélemények látnak napvilágot, amit alátámaszt az első kártevők gyors megjelenése, az IE7 nyilvánvaló sebezhetősége, illetve a Defender megkérdőjelezhető sikere.

A kompatibilitás szintén kényes pont. Ez elsőként a biztonsági szoftverek kapcsán okozott problémákat, a külső fejlesztők gyorsan összeakasztották a bajszukat Redmonddal, és a szükséges dokumentáció átadását követelték. Ez végül megtörtént, így elhárult a legnagyobb akadály, több cég azonban még adós az alkalmazások új verziójával. A játékok és felhasználói szoftverek egy részénél azonban szintén problémákba ütközhetünk, nyilvánvalóan egy kis időre van még szükség ezek kiszűréséhez.


Az aktiválás, a kalózpéldányok kiszűrése az eddigi tapasztalatok alapján kivételesen jól sikerült. Eddig még nem jelent meg korlátlan ideig használható illegális változat, a korai félmegoldásokat pedig gyors frissítésekkel sikerült megszűrni. A legtöbben maradnak a kulcs hiányában 30 napig engedélyezett használatnál, egyesek ezt a 30 napot igyekeznek újra és újra elindítani, míg az automatikus frissítést kikapcsolók maradnak a 2007 nyaráig érvényes RC1-RTM hibrideknél. Kérdés, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot, vagyis sikerül-e a szoftvercégnek végleg megakadályoznia a korlátozásoktól feloldott illegális példányok megjelenését.

Érdekes megvilágításba helyezi a Vista kérdését a Vlite elnevezésű programocska, amellyel az Nlite-hoz hasonlóan az eredeti telepítőt tudjuk megkurtítani. A jelenlegi korai verzióval is 3,5 GB-ra csökkenthető a telepítés mérete, 300 MB alá szoríthatjuk az igényelt memóriát, kihajigálhatjuk a felesleges szolgáltatásokat, meggyorsítva ezzel a rendszer működését. Márpedig feleslegből akad bőven: egyedül az integrált nyomtatómeghajtók 800 MB-ot tesznek ki, a távol-keleti nyelvek támogatása jóval több mint 1 GB, a különböző automatikusan elinduló programok - sebességmérés, Defender, indexelés, stb. - pedig több száz megabájtot. Egy ilyen lecsupaszított Vista már igencsak vonzó lehet azoknak, akik nem tartanak igényt a kiegészítőkkel telezsúfolt eredetire.


További kérdéseket vet fel a már korábban megfogalmazott stratégia, miszerint a Vista lehet az utolsó Windows. Bár halhattunk mendemondákat a Vienna kódnéven készülő utódról, előfordulhat, hogy a hangsúly a rendszeres és nagyobb terjedelmű moduláris frissítésekre helyeződik át, vagyis a különálló verziók helyett a már meglévőket frissítenénk. Ez a megoldás a szervízcsomagok renderéhez hasonlít, ám itt ennél jóval többről van szó, a hagyományos fejlesztés és megjelenés helyett több lépésben hagynánk magunk mögött az elavuló megoldásokat, fokozatosan lecserélve a szoftver legtöbb részét.

Egyelőre nehéz őszintén ajánlani a beszerzést, hiszen a Vista nem sok valódi újdonságot kínál. A legtöbb funkció az XP-hez is beszerezhető és a külső szoftverek telepítésével együtt is egyszerűbb, gyorsabb rendszert kapunk. A váltás igazán csak 8-10 hónap múlva lesz egyre inkább kényszerítő erejű, ahogy a fejlesztő cégek beszüntetik majd az XP támogatását, vagy egyszerűen "elfeledkeznek" majd a külön verziók elkészítéséről. Addig pedig bőven van még idő, és remélhetőleg ez alatt a most még bántó gyermekbetegségeket is leküzdi a Vista, hogy valóban vonzó ajánlat és ne csak kényszerű csere legyen az átlagfelhasználó számára.