Windows: félúton a 64 bit felé

Bár a 64 bites Windows operációs rendszerek immár több mint 5 éve folyamatosan kaphatók az üzletekben, a Microsoft szerint még csak most érkeztünk el az igazi fordulóponthoz, amikor már nagyjából a telepített példányok fele futtatja az újabb változatot. A jövőt illetően az előrejelzések optimisták, a változás megállíthatatlan, legfeljebb annak üteme lehet kérdéses, különösen annak fényében, hogy a szoftvercég korábban már több alkalommal bejelentette ugyanezen mérföldkő elérését.

A hivatalos Windows blogban megjelent bejegyzés szerint elsősorban a Windows 7 gyors és folyamatos terjedésének köszönhető a 64 bites változatok túlsúlyának közeli várható kialakulása. Saját adataik szerint ugyanis globálisan immár a 64 bites Windows 7 példányok a teljes állomány 46 százalékát teszik ki, ami jelentős mértékben túlszárnyalja a korábbi verziók esetében elért arányokat. Ez természetesen nemcsak a szoftver fejlődésének, hanem a hardveres feltételek lassú, de biztos változásának is köszönhető, amivel együtt járt az árak csökkenése is.

Annak idején, 2005-ben, mi is beszámoltunk az első 64 bites Windows megjelenéséről, amely ugyan már akkor is hiánypótló termékként volt felfogható, ám egyáltalán nem váltotta meg a világot, dacára annak, hogy az AMD jóvoltából már jó ideje kaphatók voltak a megfelelő asztali processzorok. Mindez némileg visszaigazolta az Intel azon állítását, miszerint a 64 bit teljesen felesleges az asztali vonalon, és bár az AMD komoly előnyre tett szert saját, akkor még sebességben, teljesítményben is példamutató fejlesztéseivel, a szoftveres oldalon egyelőre nem mutatkozott ehhez fogható reakció.

Redmondban akkor különösen optimistának mutatkoztak, legalábbis ami a vállalati szoftvereket illeti, hiszen azt tudni lehetett, hogy az operációs rendszereknél egyelőre megtartják mindkét vonalat. Akkor még Longhorn néven emlegették az XP utódját, ennek második generációja esetében jelezték, hogy elhagyják majd a 32 bites változatot. Hogy mindezt joggal tették (tervezték), azt jól mutatja az XP esetében mára elért arány: alig 1 százalékot tesznek ki a 64 bites példányok, a régi vonal 99 százalékban uralja a szegmenst. Ebben persze nagy szerepet játszott a megfelelő alkalmazások hiánya, valamint a szoftveres meghajtók visszás helyzete. A Vista esetében már jóval kedvezőbb a kép, bár ez sem mentes a kérdésektől.

A végül Vistává avanzsált Longhorn családon belül 11 százalékban vannak jelen a 64 bites generáció képviselői, 89 százalékot tesznek ki a 32 bites példányok. Ez már csak azért is érdekes, mert 2008-ban az akkor még a Vistát fényező Microsoft 20 százalékot jelzett ugyanezen a téren, igaz akkor az Egyesült Államokról, azon belül is a Windows Update szolgáltatáshoz kapcsolódó operációs rendszerekről beszéltek a cég részéről nyilatkozók. Teljességgel világos azonban, hogy a 64 bit terjedésében nem a vegyesen, olykor kifejezetten rossz szájízzel fogadott operációs rendszer, hanem három egyéb tényező játszott kiemelkedő szerepet.

Az első ezek körül a memóriaárak folyamatos, mérsékelt csökkenése. Eközben persze sor került egy újabb generációváltásra, immár a DDR3-termékek találhatók meg az asztali és mobil konfigurációk egy részében, ami szintén hozzájárult a folyamathoz. A második tényező a 64 bites processzorok jelentős túlsúlya, itt ugyanis már egyértelműen háttérbe szorultak a kizárólag 32 bitet támogató fejlesztések - egyedül a mobil és beágyazott termékek, illetve az ultra-alacsony fogyasztású chipek terén találkozhatunk még nagy számban ilyenekkel. Harmadikként jelenik meg a kompatibilis hardverek és szoftverek elterjedése, ami legalább ilyen fontos - korábban gondot jelentett például a 64 bites vírusirtók hiánya, immáron ez sem okoz problémát.

A másik oldalon ott vannak a nagyvállalatok, amelyek a Vista megjelenésekor még húzódoztak, megrettentek az újabb fejlesztés gondolatától. Nemhogy 64 bitre nem akartak váltani, de még az operációs rendszer kényelmes futásához szükséges hardver beszerzését is túlságosan költségesnek tartották. Most viszont már egyre többen szánják rá magukat a belső infrastruktúra lecserélésére, a 64 bites megoldások alkalmazására. Kitűnő példa erre az Intel, amely egyértelműen elutasította a Vistát, nem volt hajlandó használni azt, ám a Windows 7 esetében már jóval engedékenyebbnek mutatkoznak.

A Microsoft már tavaly jelezte, hogy elérkezett az idő a 64 bit egyeduralmához. A legnagyobb előny persze a nagyobb memóriaméretek megfelelő kihasználása, ehhez pedig ma már minden adott, a 4 GB-os korlát kevesek számára jelent gondot. A Windows 7 egyben az utolsó asztali operációs rendszer, amely még támogatja a 32 bites vonalat, a soron következő verzió ezen a téren már nem tesz hasonló engedményt (mint ahogy a Windows Server 2008 R2 is csak 64 bites rendszereken fut). Ami az utódokat illeti, itt már 128 bites rendszerekről szólnak a mendemondák, egyelőre azonban még nem tudjuk, miként is fest majd a Windows 8.

Az biztos, hogy az OEM-gyártók a maguk részéről mindent megtesznek. Egész termékcsaládokat váltanak 64 bitre, elvétve találunk már csak olyan összeállításokat, amelyek 32 bites szoftverrel kiegészülve érkeznek. Márpedig a fejlett országokban többségében ilyen konfigurációkat szereznek be a vásárlók, nem alkatrészenként válogatják össze az asztali és mobil PC-ket. Az más kérdés, hogy a szoftverek jelentős részénél még mindig nem lépték meg a szükséges változtatásokat, rengeteg olyan alkalmazást és játékot tudunk felsorolni, amelyek legfeljebb megtűrik a 64 bites operációs rendszert.

A Gartner piackutató cég előrejelzésében azt jósolja, hogy négy év múlva, vagyis 2014-re a nagyvállalati PC-k 75 százaléka 64 bites Windows operációs rendszert futtat majd. Szerintük ebben elsősorban az motiválja az üzleti szféra szereplőit, hogy nem akarnak a váltással a következő verziókra várni, most szeretnék kihasználni a kínálkozó lehetőséget - itt persze kellemetlen meglepetés lenne a 128 bites utódok felbukkanása, ám ennek esélye meglehetősen csekély, főleg ha a jelen cikkben ecsetelt változás elhúzódására gondolunk.