Internetezés a rácsokon túlról

Internetezés a rácsokon túlról

2013. február 20. 11:33, Szerda
A legtöbb elítéltnek nincs internethozzáférése. Ettől függetlenül a rokonok gyakran segítenek nekik abban, hogy fenntartsák az online kapcsolataikat. Gondolni kell a visszailleszkedésre is.

Az egyik német rab turisztikai területen dolgozott és egész Európát beutazta, ismerőseivel a Facebookon keresztül tartott kapcsolatot. Mindig beírta, hogy "Prágában voltam", vagy "Visszatértem a nyaralásból". Két évvel ezelőtt azonban börtönbe kellett vonulnia és azóta az élettársa tájékoztatja az ismerőseit. Mindez persze látszatdolog, hiszen sokan csodálkoznak, hogy miként lehet az, hogy soha nem ő írja a bejegyzéseket és nem reagál a rokonok, barátok szavaira sem. Számos német büntetés-végrehajtási intézetben vannak ugyan számítógépes termek és ezáltal az elítéltek megtanulhatják kezelni a PC-t, azonban internetezési lehetőség nincs. Nyolc intézetben ugyanakkor lehetővé teszik a továbbtanuló foglyoknak a Hageni Távegyetem szervereihez való kapcsolódást.

A vélemények természetesen megoszlanak arról, hogy járjon-e vagy sem a rácsok mögé került embereknek korlátozott internethozzáférés. A könnyítés mellett érvelt Florian Knauer jogász, míg Danny Eichelbaum, a brandenburgi CDU-frakció jogi szakértője nem változtatna a jelenlegi gyakorlaton. Szerinte a börtön maradjon börtön, s ne váljon luxusellátást nyújtó intézménnyé. Walter Hammerschick kriminológus viszont úgy vélte, hogy a rabok számára meg kellene könnyíteni a társadalomba való visszailleszkedést és ebben a számítógépek használatának, az internetezésnek és az e-maileknek nagyon komoly szerep juthat, hiszen ezek részét képezik napjaink kultúrájának. Aki nem ért ezekhez a rendszerekhez az nehezebben illeszkedhet majd vissza, és újból fizetheti majd a társadalom a teljes ellátását. Aki közösségi portálokra látogathat az nem marad barátok nélkül, nem szakadnak meg teljesen a kapcsolatai, de említhető a lakáskeresés megkönnyítése is.


A 77 embert megölő norvég tömeggyilkos, Anders Breivik laptopot is használhat

Dieter Wurm 10 évvel ezelőtt került rácsok mögé. Akkor még nem ismerte a világhálót, a Skype teljesen új volt és a Facebook is csupán egy évvel később jelent meg. 2009 óta van e-mail fiókja, három társával együtt ő szerkeszti a tegeli büntetés-végrehajtási intézet újságját. Vállalniuk kellett, hogy az e-mail címet nem használják más célokra és az őrök bármikor ellenőrizhetik a leveleiket. Természetesen fennáll a visszaélés lehetősége és erre több esetben volt is példa. Akad olyan, akinek sikerül okos- vagy mobiltelefont becsempésznie, így minden ellenőrzést elkerülhet.

Norvégiában teljesen más gyakorlatot követnek: 2010 óta minden helyi börtön korlátozott internetelérést nyújt a raboknak. Amikor valamelyikük begépel egy címet, akkor a rendszer automatikusan ellenőrzi azt, mielőtt betöltené az adott oldalt. Az oktatási és hírportálok szabadon elérhetők, az erőszakos tartalmakat megjelenítő és pornóoldalakhoz viszont egyetlen elítélt sem férhet hozzá. A rendszert folyamatosan frissítik, de mindez nagyon költséges. Florian Knauer ennek ellenére úgy gondolja, hogy a modellt Németországban is átvehetnék. "Nem az a kérdés, hogy az internet bekerül-e a börtönbe, hanem az, hogy mikor és hogyan. Ebben még a büntetés-végrehajtásban dolgozók is egyetértenek velem" - tette hozzá a szakember. Tény viszont, hogy a rácsok mögé mindig némi késéssel kerülnek be a különböző készülékek, például a cellákban a televíziók is csak évekkel azután terjedtek el, hogy a lakásokban már általánosak voltak.


Néhány magyar börtönben is elérhető heti egy órára az internet, ami elegendő a levelek letöltésére. Kecskeméten már 2004-ben Cisco tanfolyamot tartottak.

Listázás a fórumban