Jóváhagyták a Microsoft büntetését

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság meghozta az Európai Unió kontra Microsoft ügyben az első fokú ítéletét. A testület helyben hagyta a korábbi döntést, a 497 millió eurós büntetés jogos volt.

Az Európai Bizottság még 2004-ben 497,2 millió eurós pénzbüntetést szabott ki az amerikai szoftveróriásra, mondván tisztességtelen versenypiaci magatartást tanúsított és visszaélt piaci erőfölényével. A szervezet szerint a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az "interoperabilitáshoz szükséges információk" versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak - a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán - a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére való felhasználásának az engedélyezését. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni, a kliens-szerver, valamint a szerverek közötti kommunikációs protokolljainak specifikációit.

A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság kötelezte a Microsoftot arra, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát. A döntést azonban a Microsoft megtámadta.

A cég ugyan eleget tett az Európai Unió egyik kívánságának és piacra dobta a Media Player nélküli Windows XP operációs rendszert, azonban az gyakorlatilag senkinek sem kellett. Sikertelen egyeztetések után megkezdődött a per az Európai Bíróságon és most megszületett az első fokú ítélet (egyelőre csak angol és francia nyelven érhető el), amely gyakorlatilag teljes egészében jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi döntését.


Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságán
Az indoklás szerint alapos és jogos az EB azon követelése, hogy a cég működjön együtt a konkurenseivel és a pénzbüntetés mértéke is megfelelő. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A bíróság közölte: a Microsoft érvelése több esetben követhetetlen volt és a konszern nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy szoftverei forráskódjainak átadása mennyiben korlátozná az innovációs motivációt. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoft nem kért felárat a Windosba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszerült rá a Windows program használója. A szoftveróriásnak most két hónapja van arra, hogy fellebbezzen az ítélet ellen.

Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan "kiegészítő lépések", amelyeket meg kell tenniük annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ítéletben foglaltaknak, akkor azokat meg fogják tenni, közölte.

Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek, amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak - amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá. Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz - ilyen volt a mostani Microsoft-per is.

Eközben tovább folytatódik az az ügy, amelyben az Európai Bizottság, azért, mert a szoftvercég nem tett teljes mértékben eleget az eredeti, 2004 márciusában meghozott ítélet előírásainak, 280,5 millió euróra büntette a vállalatot. Ez december 15-ig visszamenőleg napi 1,5 millió eurónak felelt meg. A döntés értelmében mivel a konszern nem teljesítette a teljes dokumentáció átadásáról szóló kitételt, tavaly július 31-től a napi büntetés mértéke 3 millió euróra ugrik. A Microsoft ugyanakkor azonnal jelezte, hogy nem egyezik bele a büntetés kifizetésébe és ismét perre megy az EU-val.