A csõszájfék elõnye az, hogy csökkenti a reakcióerõket, vagyis kisebb lesz a visszarugása a fegyvernek - ugyanakkor van hátránya is: csökken a fegyver pontossága (a kiáramló gázok befolyásolják a lövedék röppályáját), ha megnézed a legtöbb valóban komoly mesterlövészpuskán sincs csõszájfék...
Nos a fegyver elsütésekor halható dörej a hangsebességnél gyorsabb (a hangsebesség kb. 300m/s) gázok ill. lövedék által keltett hangrobbanás. A hangtompítók lényege, hogy ezt csökkentsék vagy megszüntessék valahogy.
A mûködési elvük lényege legtöbbször az, hogy a kiáramló gázokat egy nagyobb térben hagyják kitágulni, illetve különféle lamellák közé terelik, így csökkentve sebességüket - erre egy példa:
Van egy másik változat is, amikor a lövedék is hangsebesség alatt halad, ehez csökkentett lõportöltetû, szubszónikus (a hang sebességénél kisebb) lõszert kell használni, ilyen pl. a Kalasnyikovokhoz használható PBSz-1 hangtompító, amelynél egy gumigyûrû is segített a lövés hangjának csökkentésében (megj.: állítólag olyan halk lesz tõle az AMD, hogy csak a zárszerkezet csattogását hallani), viszont ennél a gumigyûrût kb. 150 lövésenként cserélni kell...
Az angol védelmi minisztériumot komoly bíralot érik mostanában. Az egyre szaporodó panaszok szerint a tárca igyekezett olcsón megúszni az iraki háborút; mind több jelentés lát napvilágot a kötelezõ 750 helyett alig 10-20 lövedékkel, városi cipõben, a kötelezõ golyóálló mellény nélkül, terepzöld gyakorlóruhában a homoksárga sivatagba küldött brit katonákról. A légierõ Lynx helikoptereihez az iraki háború idején nem volt elég porszûrõ, így a gépekbõl csak 24 volt bevethetõ a sivatagi körülmények között a szükségesnek ítélt 33 helyett.
Parlamenti vizsgálóbizottság elé került annak a harckocsi-parancsnoknak az ügye, akit egy nappal azután ért halálos mellkasi lövés Bászrában, hogy felettesei leparancsolták róla védõmellényét, mondván: az a gyalogosoknak kell.
Mondhatom szép...
Errõl amúgy a Dredd Bíró jut eszembe :). Ott volt ilyen csodapisztoly, amiben a gránátvetõtõl kezdve a 4-5 mm szóróig minden volt :).
Lenne egy kérdésem : A különbözõ fegyvereken található hangtompítók milyen elven mûködnek ?
Illetve, a harckocsikon található 1-2 üreges lövegcsõszájfékeket miért alkalmazzák olyan szorványosan ? Jobbára csak önjáró lövegeken látok ilyen kütyüket.
1.: A PT-76 mióta nyugati (pláne NATO) harckocsi?
2.: AMX-13/-30/-40 nem különösebben modern harckocsik...
3.: A Leo2 "konténere" megtalálható pl. az M1(A1/A2) harckocsikon is, és ugyanilyen elszeparált, biztonsági rekesz van az összes modern nyugati harckocsin.
Egy Challenger Mk2. metszetábrája - a torony hátsó részén ott látható a lõszertároló.
A Leclerc metszetábrája - itt is a torony hátsó részén, illetve a sofõr mellett, jobbra vannak a lõszertároló rekeszek.
...amely programot 2002 július 16.-án hivatalosan is felfüggesztették. A jelenlegi fejlesztés szerint a FCS (Future Combat System - Jövõbéli Harci Rendszer) program részeként tervezik egy önjáró tarack létrehozását a NLOS-C (Non-Line-Of-Sight Cannon) név alatt.
Tök jó ez a cucc! Lehet, hogy fegyverrel nem lehet majd leteríteni, de hogy a csórikám(akin ez rajta lesz) rákot kap az tuti, a sok elektromos bizbasztól:-DDD
Japán egyfelõl távol-keleti, másfelõl nem NATO-tagország...
De elültetted a bogarat a fülembe, és elkezdtem utánanézni - de sajnos nem sikerült semmi konkrétat megtudni a Type-90 automata töltõberendezésérõl ill. lõszertárolásáról. Mivel azonban ezen a hk.-n is látható a "nyújtott" toronyvég (a'la Leo2 v. M1), felteszem itt is elszeparált tárolórekeszben van a lõszer. Csak éppen semmit sem találok, ami ezen feltételezésemet alátámasztja.
Neked tán van valami info errõl a birtokodban?
Az ilyen FHM/CKM/stb. szintû bulvárlapoktól óvjon az ég mindenkit. Szenzációhajhász semmitmondás féltudományos köntösben. Az olyan szövegek mint a "Ez az egybefüggõ "ólomfal" percenként akár egymillió lövedéket is jelenthet." - hát iszonyúan debil, az egyszeri olvasó meg azt hiszi, hogy egymillió lõszer lesz a fegyverben (mondjuk egy lövedék legyen 30 gramm - akkor is 3 tonna lenne csak a lõszer!). A nano-okosságokról meg ne is beszüljünk - talán majd úgy 20-30 év múlva...
De (hacsak át nem ugortam valamit) sem a "Land Warrior", sem a "Objective Force Warrior" illetve annak részleteirõl nem ír, csak az ilyen tervekrõl álltalánosan, és arról, hogy saccperkábé mit tartalmaznak - a kézifegyvereknél pedig érdekes módon nem is említik az XM8-at...
Szóval parasztvakítás ezerrel...
lehet hogy volt a kép,de bizom hogy nem....
szóval:
nálam itt kezdõdik a harckocsi! Hát nem SCHÖN??!?!
!!Lõszer+üzemanyag robbanásmentes konténerben tárolva a harckocsi belsejében....!!!!
LEOPARD-2
Kilõtt T55, még Kuvaitban
Csendélet
Egy aprócskát fantáziavadászan van összeállítva a cikk... :).
Az OICWbõl mióta lehet írányított rakétát kilõni ?
"A jövõ katonája olyan sérüléseket él túl, mik simán leterítenek egy harckocsit is...?" Tehát ha egy ilyen terminátor 30-at keresztül lõnek egy APFSDS - el, akkor simán túléli... ?
Amúgy ha már ittartunk, az UFO - unknow flying object - et jelöli, nem a marslakókat.
A metalstorm az csak területi szórásra alkalmas, pontos találatokra nem (a nagy tûzgyorsaság pedig a visszarúgás miatt alkalmatlanná teszi a kézifegyverekbe). Amúgy ha már hüvelynélküli töltényrõl beszél, miért nem említette meg a G11-et ?
Csuklóra szerelhetõ rakétavetõ lol.
Köszi Cat a cikket, de egykét helyen akkora baromságok vannak benne mint a ház :).
Amikor a T-80-as leíráshoz gyûjtöttem anyagot, eljutottam pár érdekes fórumra, ahol arról diskuráltak, hogy is zajlott volna le a hidegháború egyik "biztos" csatája, amely szerint a Varsói szerzõdés tankhadosztályai lerohanják nyugatnémetországot. Itt írtak arról, hogy mi lett volna a hadrend, és ebben szerepelt, hogy a 60-as években dolgozták ki azt a taktikát, miszerint a "gyengébb" harcképességû tömegharckocsik (ez elõször a T-54/55, majd a T-72) mellett lett volna a nagyobb harcképességû T-64 egységek, amelyeket mindig a frontvonal kritikus szakaszára vezényeltek volna, addig pedig mindig közvetlen a frontvonal mögött haladtak. Erre azért is volt szükség, mert általában kb. 10 az 1-hez volt az létszámarány a "tömegharckocsik" javára.
Anno aféle "tûztámogató tank" lett volna, a hagyományos harcskocsik mögött haladt volna kicsivel, és ahol szükség lett volna speciális képességeire (nagy lõtáv), ott lépett volna mûködésbe (mint egyfajta sniper a kommandósok háta mögött). A szovjeteknek is megvolt ez a harckocsijuk, a JSZ-3 és a T-10 személyében. Az amik viszonylag hamar rájöttek, hogy ez nem fog így mûködni, és a T-28 tervet még prototipus fázisban leállították, késõbb az M60A2 formájában újra elõjött, de az is kudarc volt. A szovjetek az 50-es évek végén úgydöntöttek, hogy a T-10 nem elég hatékony, ezért más megoldás után néztek. Ez a T-64 lett, amely fejlettebb tûzvezetõ rendszerrel és automata töltõberendezéssel aféle "elit tank" lett volna, amelyek a T-54/-55/-62 egységek mellett/mögött haladtak volna, és szükség esetén siettek volna a többiek segítségére.
ezzel egy nagy probléma van, tuti hogy NAGYON NAGYON drága és sztm sérülékeny is - egy rakéta ugyanugy kilövi, és jó nagy célpont, szinte vonzza a támadást
Amit T-95-nek hisznek - avagy a T-12UM1 "CSIORNY ORIOL", a Fekete Sas
A Fekete Sas elõször a VTTV-Omszk '97 katonai fegyverbörzén volt látható, ahol csak egy bemutatókört tett. A harckocsi a T-80U alapjain épült, de teljesen át lett dolgozva, a harckocsitest hosszabb, és a futómû 7 görgõs lett a korábbi 6 görgõ helyett, a torony pedig teljesen új fejlesztés. Amennyire tudni lehet, a terv az Omszki fegyvergyár saját kezdeményezése, de állítólag nem kis mértékû Dél-Koreai érdeklõdés van iránta, sõt állítólag egyes elemeket (pl. Infraérzékelõk, elektronikai részegységek) egyenesen Dél-Koreából származnának sorozatgyártás esetén (Dél-Korea még a 90-es évek végén az ex-Szovjet államadóság fejében kezdett orosz fegyverek vásárlásba, és T-80UM valamint BMP-3 jármûveket szereztek be eddig). Eredetileg tervezték az új orosz harckocsiba szánt 152mm-es löveg beszerelését (még a 90-es évek elején eldölt, hogy a T-64/-72/-80/-90 családot követõ harckocsi ilyen ágyút kap), de miután az orosz hadvezetést nem érdekli a Fekete Sas, majd egy új 135mm-es ágyúról adtak hírt, egyenlõre a 125mm-es 2A46M harckocsiágyúval mutatták csak be, és valószinüleg ezzel fogják gyártani is. Ehez hozzá kell tenni, hogy a bemutatásakor az akkori orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy oroszország 2005-ig 350db-ot fog rendszeresíteni ebbõl a jármûbõl, de késõbb (2001 körül) már viszakoztak, és jelenleg úgy tünik, hogy csak Exportra készül majd a jármû.
A legnagyobb újítása az, hogy a három fõs személyzetett a harkocsitestbe "ûzték", a parancsnokot a sofõr mellé került, a lövegirányzó pedig a sofõr mögött, a torony alatt ül, mindketten TV-monitorokon (vagy LCD kijelzõkön?) látják a tornyon lévõ optikai és infravörös kamerák képét. Ez az elrendezés valószinüleg a korábbi T-64-tõl kezdõdö széria tapasztalatai alapján lett kidolgozva, mivel annak automata töltõrendszere túl veszélyes, lévén, hogy könnyen berobbannak találat esetén a lõszerek, amelyek egybõl megölik a legénységet - viszont itt a legénység a lõszertõl és a töltõberendezéstõl elvállasztva ül. Az új automata töltõberendezés a torony hátsó 2/3-át foglalja el, illetve a lõszer egy része a torony alatt található. A feltételezések szerint az új rendszer új, hosszabb (és hatásosabb) lõszerek használatát teszik lehetõvé, illetve nagyobb tûzgyorsaságot képesek biztosítani (kb. 10-12 lövés/perc).
A "Fekete Sas" rajzábrázolása, a személyzet elhelyezkedésével
A meghajtásáról egy 1200 lóerõs 16 hengeres dízel-motor gondoskodik. A védelmét a "hagyományos" szendvicspáncélzaton kívûl a "Kaktus" ERA (reaktív páncélzat) illetve a Drozt-2 APS (aktív rakétaelhárító rendszer) látja el. A harckocsi tömege mintegy 50 tonna, és a tervezõ cég e tömeget szeretné "belõni". A harckocsira a tervezõ cég a "640-es terv" belsõ jelölést alkalmazza.
Ismert adatok:
(Pontos méret és tömegadatok nem ismertek)
Hossza: ~7 méter
Szélessége: ~3,5 méter
Magassága: ~1,8 méter
Tömege: ~50 tonna
Motor: 1.200 lóerõs 16 hengeres turbo-diesel motor
Max. sebesség mûúton: 54 km/h (?)
Fegyverzet: 1db125mm-es 2A46M simacsövû harckocsiágyú (40 lõszer?), 1db 7,62mm-es párhuzamosított géppuska, 1db 12,7mm-es géppuska a torony tetején távirányított álványon.
A "CSIORNY ORIOL" 1997-es bemutatkozásakor készült kép
A "CSIORNY ORIOL"-ról készült 3D-s számítógépes rajz
A valódi T-95, a "NIZSNY TAGIL"
A "775-ös terv" jelzésû új harckocsit még a 80-as években kezdték tervezni a T-80 leváltására az "Uralvagonzavod" gyárban, és eredetileg 1994-ben állt volna szolgálatba. A politikai és fõleg az anyagi okok miatt azonban a fejlesztés igencsak elnyúlt, és a prototipussal az elsõ teszteket 1998-ban végezték el a jelentések szerint, és az elsõ fázist 1999-ben fejezték be. 2000-ben az orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev amikor megtekintette a gyárat és a "775-ös tervet" kijelentette, hogy van egy új harckocsink, a T-95. Ugyanakkor ahogy a CSIORNY ORIOL esetében is, itt is igen komoly a titkolódzás, szinte semmi konkrét adat nem látott napvilágot az új harcjármû képességeirõl vagy adatairól.
Az egész alapkoncepció teljesen megváltozott a korábbi (még a T-34 óta) tervekhez képest, nagy hangsúlyt fektettek a legénység biztonságára, akik a harckocsi testben foglalnak helyet, míg a torony a harckocsi testen kivül lévõ teljesen automatizált rendszer, amelyet távirányítással kezel a személyzet. A legénység egy "páncélkapszulában" ül, amelynél kritérium volt, hogy bármilyen tankelhárító fegyver bármely irányból érkezõ találatát ki kell bírnia (kiváncsi vagyok, egy A-10A támadását is ide sorolják-e? - Cifu). A torony erõsen lekerekített, viszonylag kis méretû, és jobbára csak a lövege és az automata töltõberendezés található benne, a lõszer a torony alatti részen van tárolva. A fõ löveg a jelenlegi hírek szerint egy 152mm-es simacsövû ágyú, amely még a 70-es években huzagoltcsövûként kezdte meg életét (M-62 néven), de a 80-as években teljesen áttervezték, így simacsövûként fojtatta életét, és a feltételezések szerint képes páncéltörõ rakéták indítására is. A harckocsi meghajtásáról valószinüleg egy turbó-diesel motor gondoskodik.
A tûzvezetõ rendszere teljesen digitális, és valószinüleg "többrétegû", ami annyit tesz, hogy optikai, infravörös, lézer (lézer-radar?) és esetleg radar rendszerek kombinációját használja a tûzvezetéshez. A harckocsi tömege 50 tonna körül lehet.
Rendszeresítésérõl vagy sorozatgyártásáról egyenlõre nincs hír...
A "NIZSNY TAGIL"-ról nincs eddig ismert fénykép, mindössze egy oldalnézeti ábra...
Egy számítógépes fantáziarajz a T-95-rõl
mert ez nem az a hely, arra ott vannak a spamtopicok
Informatika és tudomány
.
):
Bár a trabantnak más a feladatköre.
