Hello! Nem vagyok tul jártas a témában de szerintem a repûlõgépek szárnyán és farkán szoktak hejzetjelzõfények villogni. Ezek általában a szárnyakon kék és a faron pedig piros.A zõld szint meg akár a levegõ szenyezetsége is kreálhatta.
teljesen természetes amit láttál a horizonthoz közel esõ erõs fényû csillagok folyamatosan pislákolnak, mivel a fénye amíg a szemedbejut ilyenkor majdnem érintõirányban áthatol a föld párás/poros légkörén, és ott a különbözõ nyomásváltozások (szelek) hatására megtörik
Épp távcsõvásárlás elõtt vagyok! Mivel erre a célra a pénztárcám elég szûkös egy 114/900 SkyWatcher-re esett a választásom. Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek ezzel a szerkezettel kapcsolatban tapasztalata? Milyen minõségûek az optikái? Megbízható-e ez a márka? Nem valami kamu akármi? Segédtükröt alkalmaznak benne, vagy prizmát? Hogy van megoldva a felfogatása, nem nagy a központi kitakarás? Hajdú Bihar megyében lakom egy faluban fényszennyezés minimális, de kocsival ki tudok menni határszéli tisztásokra. Megfigyelések: bolygók, hold, nap, ritkán mélyég, de arra haveromnak van nagyobb. Aki tud róla bármit is, az írjon. Ja szerintem így nekem elég az EQ1 is.
ilyenem van, ennyi pénzért jó annak aki életében elõször akar távcsõhöz nyúlni, elsõ szárnyprobálgatásnak megfelel, de semmi több komoly megfigyeléshez nagyon gyenge, fotózni lehetetlen vele, illetve nekem a legnagyobb átkom az eq1 mechanika volt, mert tényleg iszonyat akrobatikus mutatványokat kellett néha produkálnom amikor a zenit közelébe esett a megfigyelendõ objektum, és ilyenkor nagyon nehéz állítgatni a rektán mert lehet hogy pont a tubus keresztezni a tengelyét a tekerõnek, és persze ingatag is mint a dög, épphogy elbírja ezt a tubust szóval ezért a pénzért jó, de aki komolyan gondolja legalább 2x-3x ennyit költsön rá ja a részletek (amibe felesleges is belemenni ha csak ennyit akarsz költeni rá): segédtükör egy db alu távtartóval van felfogatva, nem vészes a kitakarása, a márka egyáltalán nem kamu, a skywatcher szerintem az olcsóbb távcsövek piacát 80-90% ban uralja az egész bolygón, a tükör meg szintén olyan minõségi ami ennyi pénzbõl kitelik, nem a top, de annyira nem is vészes... amikor kiszereltem nem nagyon láttam rajta védõbevonatot, szóval nem igazán tisztítható
Lehet hogy hozzá tudnék most jutni egy használt darabhoz EQ2-es mechanikán, úgy már szerintem elviselhetõbb. Egyébként már nem kezdõ vagyok, ha a 12év annak számít. Haveromnak van 2 nagyobb szerkezete 157/1200 és 166/1200-as newton azokkal szoktunk megfigyelni. Eddig nem merült fel bennem, hogy venni kéne. Most valahogy beugrott. A kitakarásra voltam kíváncsi. Mekkora a legnagyobb nagyítás amit a kép romlása nélkül elértél vele? Szerinted jobb választás lehet egy 80/900-as refraktor?
Én nem vagyok annyira tapasztalt, de ha bolygókat akarsz kukkolni és ráadásul felszíni alakzatok is érdekelnek, akkor talán a központi kitakarás ellenére a tükrös nagyobb átmérõjû mûszer javallott a jobb felbontás miatt. Persze lehet, h a kitakarás miatt a kép kevésbé lesz kontrasztos, ami pedig a lencsés mûszer választást erõsíti...! Nehéz kérdések ezek! ;) A lencsés valszeg az adott átmérõ esetén biztosan drágább mint egy tükrös mûszer és ott van a színi hiba is (még ha leheletnyi is) ami ugye a tükrösnél biztosan nem lesz. A tükrös mûszer "fénygyûjtõ felülete" majd 2x akkora!!
Asszem én a tükrösre szavaznék, ha másért nem is, a rövidebb tubus miatt...
Mellesleg egy 50/350-es orosz kukkerral is ott van a Jupiter két felhõsávja szép narancs-barna színben, csak hozzá kell szokni a mûszerhez. Én szintén Hajdú-Biharban észleltem rengeteg éjszakát, míg diák voltam és ott elõ-elõ fordul az olyan éjjel, mintha a Holdon ülnél: majd horizontig koromfekete égbolt és világító sávban fejed felett a Tejút...
Egy picit valamit félreértettél, a tubus hossza ua. 114/900 newton és egy 80/900-as refraktor. Már Petko írta, hogy a központi kitakarása elég jól meg van oldva. Igazából egy mindenest keresnék, bár tudom, olyan nincs. De legalább a legközelebbit ahhoz!
De egyébként nem jelentene gondot kimenni valami tisztásra és ott észlelni. Itt az alföld ebbõl a szempontból igen jó kis hely. Cuccot szétkap be a kocsiba és irány a puszta :)
a .../900 nem a tubus hosszát jelenti, hanem a fókusztávolságot, de gondolom, ezt te is pontosan tudod...! Lencsés mûszer esetén a lencse elõtt biztosan van 15-20 mm csõtoldat, ami a zavaró oldalfények miatt kell, majd jön a lencse, utána a 900mm, majd az okulár, ami minden csiribiri cuccal kb +40mm. Erre még rájöhet a fényképezéshez használt cucc, ami megint csak a tubust hosszabbítja.
A tükrös mûszernél eleve a tükör átmérõ felével rövidebb lehet a tubus, mert annyival az okulár elõtt "oldalra kell tükrözni" a képét a tükörnek. Az okulár és/vagy a fotós cumó megintcsak a tubus oldalára kerül, ezért sokkal kompaktabb, tömzsibb mûszert kapunk. Ha a segédtükör tartója nincs túl mélyre bepakolva, akkor lényegében a tubus 850mm is lehet, szemben a lencsés kb. 950mm-ével. Ez azért tíz centi!!
Igen a fúkoszra gondoltam, majd késõbb mikor írtam, akkor láttam hogy rosszul írtam. Én is inkább a tükör felé hajlok, mert azzal inkább lehet mély egezni. Talán a nagyítást is jobban viselheti. Bár ezeknél szerintem max. 150x lehet.
a legkissebb okulárom egy 6mm goldline volt azaz 150X es... ezzel a kép jónak tünt még, de az igazság nem nagyon tudtam megfigyelni vele normálisan, mert ekkora nagyításnál ez az EQ1 es mechanikás konfikuráció annyia bileg hogy nehéz jól megfigyelni a részleteket ja azért egyszer egy 2x es barlow-val használtam 300x on is holdmegfigyelésre, akkor mégjobban billegett értelemszerûen
ha nagyon érdekel a dolog, azért mellékelek néhány próbálkozást primer fókuszos fotózással... ezek canon 400d fényképezõvel készültek, de be kellett raknom ide is barlow lencsét mert amúgy túl rövid volt a fókusztáv... a nagyításról gözöm nincs ebben a helyzetben, hogy hogy számolják a fényképezõvel
másrészrõl meg a refraktorra nem tudok tanácsot adni, mert nincs viszonyítási alapom, még nem volt lehetõségem nagyon lencsésekkel játszadozni... de amúgy általános vélekedés mindenütt, meg kézenfekvõ is hogy hasonló árkategórán belül a lencsés mindíg inkább a bolygók felé húz, és a newton a mélyéghez fényerõssebbsége révén
Tételezzük fel azt, hogy a 114/900-as Newton-t EQ2-es mechanikán veszem meg! Úgy vettem ki a szavaidból, hogy a 150x max. 200x nagyítás ezzel a mûszerrel még jó. Én a Barlow-tól egy kicsit tartózkodom. Az szerintem rontja a képet nem? Illetve ez a nem természetes fúkusz nyújtás egy kicsit idegen nekem. Vagy lehet, pont javít rajta, mert valamilyen hibát igyekszik eltüntetni. Nagyon jók a képek, bár a holdon van egy kicsit színezés a bal oldalon. Ezt már a tükör csinálhatta? Maga a fényképezõ igen jó, nekem a 450D-vel vannak tapasztalataim. Bár havernak 30ezernél kifeküdt a rekesz. Mi az ami gyenge az EQ1-ben? Maga az ekvatoriális tengely vagy a 3lába? Valahogy nem lehet megerõsíteni? Mondjuk leszedni róla a tengelyt és átrakni egy házi készítésû mondjuk acél lábazatra? Persze ha a a lábazat gyenge és nem pedig a tengely.
barlow természetesen rontja az élességet abból fakadóan hogy szimplán 2x re nagyít, plusszban az se perfekt lencse és valamennyi hibája neki is van, de bizonyos esetben hasznos lehet, egyszerûen kibõvíti a lehetséges okulár kombinációkat... a fotózás meg pl. nem ment volna máshogy a színezést nem tudom neked pontosan megmondani mi csinálta, lehet a barlow lencse inkább csinál ilyet mint a tükör Az EQ1 ben minden gyenge... az álvány még nem vészes annyira, egy könnyebb alu álvány, de nagy súlyt szerintem az se bírna ki, nem egy jó minõségû konstrukció a lábszorító bilincs szerûség, nehéz jól beállítani (én mondjuk mindíg teljesen betoltam a lábat hogy maximálisan stabil legyen). Az mechanika egészében nehezen bír ekkora tubust, nincs is normális golyós csapágyazása, nem siklik szépen, és a fogaskerekes állítómû is ekkora súlynál már nem megy szépen, illetve nehéz vele finomállítani. Aztán ahogy írtam, merev bóvdenes tekerõkarok vannak, amik alíg hajlíthatók, és ha a tubust a zenit felé állítod bizonyos rekta tartományban összekad a tubus a rektatekerõvel és ez igen bosszantó, le lehet csavarni a tekerõt de akkor meg nem tudsz normálisan állítani, átrkod a másik oldalra de akkor meg nem ér el odáig a kezed mikor belenézel (amúgy is lehet hogy valami abszurd pózban tudsz csak belenézni). A deklinációs tekerõ meg egy rugótámasztásos tengelymûvel forog, és ez is hozzátesz az ingatagságához, ha erõs forgatonyomaték hat a deklinációs tengely mentén akkor a rugónak köszönhetõen egyszerüen elfordul. Ezért még ingatagabb, és pl ha ráraktam a fényképezõt a primer fókuszra el is csavarta az egészet ameddig a rugó engedte. Remélem kieégítõ az élménybeszámolóm, de ha ennyire érdekel ez a cucc nézd meg a makszutom.hu boltjában a ferencvárosban, vagy a tavcsobolt.hu boltban budán személyesen.
ja igen, az is elõfordul hogy a rektaállító tengelyen egyik oldalt a tubus akadályozza hogy felrakd a tekerõ csöszt, másik oldalt meg az ellensúly... jó kis catch 22
ezen már én is filóztam, bár soha nem jártam utána, hogy hogyan oldják meg a Newton-oknál, hogy az okulárba mindíg bele lehessen nézni. Talán egy két hengerbõl összerakott tubus lenne a jó megoldás, ahol a segédtükör+okulár együtt forgatható a tubus tengelye körül - nomeg rögzíthetõ is, természetesen...
Hát bíztam benne, hogy valamit lehet rajta javítani házilag. Komolyan érdekel egyébként a dolog. Nem kezdõ vagyok már, de a távcsõ a haverom reszortja volt így ezen a téren egy kicsit hiányosak az ismereteim. Nem is számítok az azokban a tubusokban látott képeknél jobbra, sõt!, azokban igen prémium a tükör. Már a lehetõ összes réteget megkapta pluszban (alu, kvarc, gõz) Szerdán utazom Pestre és pont a Mamutnál lesz dolgom, így majd kiugrom a távcsõcentrumba az már nincs oda messze. Eléggé ki van most ez nálam hegyezve és az EQ2 közel 10.000Ft-al drágább.
úgy oldják meg hogy egy méregdrága nagy távcsövet vesznek egy atomstabil mechanikával meg álvánnyal és kinyitják a lábakat és felemelik az ekvatoriáls tegelycsonkot mellmagasságig... így már kényelmesen lehet nézegetni csak az én kis pöcs EQ1 emet ha felemelném ilyen magasra, úgy kilengne mint a Tacoma híd
végülis, lehet róla szó, meg a mechát is megkaphatod:) csak én pesten élek, a tubus meg vidéken van a szüleimnél mert ott tudom csak használni... szóval cipekedni kell
Üdv Mindenkinek! Mennyire rizikós egy használt távcsõ vásárlás? Még abban az esetben is ha elég részletes képeket tartalmaz egy adott hirdetés? Milyen gyakran kellhet jusztírozni?
hát személyesen megnézed, megtapogatod akkor utánna már nagy meglepetés csak nem érhet jusztírozni meg csak egyszer kell normálisan az egészet, és utánna meg néha csak a fõtükröt kell a segédtükörhöz kollimálni, ami pimfli feladat egy lézerkollimátorral vagy egy cheshire okulárral
nem biztos hogy ez ide való de nem találtam fényjelenségek topikot:P van egy bazinagy kör az égen közepén a holddal. még soha nem láttam ilyet. úgy néz ki kb mintha meglékelték volna az eget:) tudja valaki mi ennek a jelenségnek a neve?
Üdv! Lenne egy kérdésem! Ma érkezett meg a 114/900-as Skywatcher newtonom EQ2-es mechanikán. Ebben a bûvös számkombinációban a 900 tudtommal azt jelenti, hogy a fõtükör fókusza mennyi mm-ben!? Az hogy a f@szba lehetséges, mikor az egész tubus 885mm?????? Ha ebbõl még leveszem a tükröt tartó anyagot, illetve hogy a segédtükör is jóval bentebb van. Max az a 900 valójában 750körûl lehet.
Petko???
de a segédtükör megtöri és elforditja merõlegesen (mármint ha a fókuszt egy kúpalakzatnak tekinted), és ugye az okulár meg letöri a végét... ha nem raksz be okulárt, akkor valahol ott a kihuzaton kívül néhány centire lebegne a fókuszpont... szóval ha összeadogatod a tubussal axiális szakaszt, meg a radiál irányút a segédtükörbõl a kihuzat felé akkor megvan a 900
Na igen! Csak Én azt hittem, hogy a kúp csúcsa a segédtükrön van. Így már persze érthetõ. Mikor állítod az okulárkihuzatot eléggé remeg a kép, igen nehézkes beállítani az éles képet. Ma este igen sz@r volt az égbolt, de sikerült elcsípnem a Szaturnuszt. Még kora este a Vénuszt is. Szaturnusznak szépen látszik a gyûrûje ahhoz képest, hogy már majdnem síkban van. Vénusz ideje alatt még jó volt az ég, az szuper volt. Hold nehezítette egy kicsit az M42-t, de megvolt. A gyári Barlow 1tagú, az veszélyes. Kipróbáltam a holdon, de a pereme már kékes volt.
Ez kicsit kevés infó. Nem lehet bõvebben? Csak tudni szeretném róla, amit lehet.
Ez a Halo jelenség. A légkör felsõ részén lebegõ apró jégkristályokon jön létre. A jégkristályok mennyiségétõl és méretétõl függõen különbözõ fényjelenségek jöhetnek létre rajta, errõl számol be az általad linkelt oldal.
Üdv! Ha vkinek megvan az 1992(? citromsárga borítós)-es MCsE évkönyv, abban a vége felé van egy cikk a napórák szerkesztésérõl. Legyen olyan jó hozzám, h beszkenneli v lefotózza és elküldi nekem, pls, vagy feltölti vhová! Elõre is köszönöm! Googleval találtam jó cikkeket errõl, de egyik sem übereli azt a 4-6 oldalt.
Emilcímemet odaadom privátban, ha kell esetleg!
Ha még kell,beszkennelem
Hi, múlt héten sztem láttam egy meteort, ami elég közel volt, teljesen úgy nézett ki mint egy jelzõrakéta, sárgás-fehér színe volt. Sztem nem Budapest felett hanem, Dunakeszi, Göd, Vác fölött mehetett (el is égett, úgy láttam). Ha vki talált vagy olvasott errõl vmit akkor belinkelné nekem a cikket? Thx
Boldog vagyok! Ma vettem egy 70/700-as celestron powerseeker-t kezdésnek. Aztán ha mindent tudok, majd veszek vmi komolyabbat.
Szevasztok! A magyar wikipédián indult egy nagy project, amihez keresnék lelkes szerkesztõket, akik nem sajnálnak egy kis idõt naponta. A lényeg, hogy a kisbolygókat kezdtül el kidolgozni. Egy lelkes szerkesztõ készített egy programot amivel 1 kisbolygós cikk kb 1 perc. És ilyenek lesznek: KATT
Viszont mind tudjátok nem egy két darab van... Angol wikipédián olyan 12 000-ig vannak meg, mi 1600 körül tartunk, és legalább annyit meg szeretnénk csinálni mint az angolon. Errõl az oldalról csinálja a progi, azthiszem megbízható. NASA
Szóval aki szívesen segíteni így 2009-ben, mint a csillagászat évében, az írjon e-mailt a pakos091<kukac>gmail<pont>com címre, ahol adnék egy-két instrukciót, és megmutatnám a rettenetesen egyszerû programot. Bocs, hogy zavartam.
Üdvözlettel
Ákos
"Bárhol vagy 2009 augusztus 27-én éjfélkor, 0 óra 30-kor pillants fel az égre. Két „Holdat” fogsz látni! A Mars fog a legszebben fényleni , és olyan lesz mint a telihold. A Mars 34,65 millió mérföldre lesz a Földtõl. Ilyen esemény legközelebb 2287-ben lesz!
ez mennyire igaz infó? tényleg lesz?"
Tigeroo kérdezte holdraszállás topicban, de engem is érdekel, hogy érdemes-e ma fennmaradni.
na jó, az gyanús, hogy ugyanakkora lenne, mint a telihold, de van ennek vmi alapja?
semmi, ezt a buta hoaxot minden évben eljátszák... totál bullshit
A Mars 6000 km átmérõjû, Hold meg 3000. Ha a Marsot ugyanolyan nagynak akarjuk látni mint a Holdat, akkor legalább 800 ezer km-re kellene lennie a Földtõl, mivel a hold kb 400 ezer km-re van tõlünk, de a Mars amikor legközelebb van hozzánk, akkor is 68 millió km-re van tõlünk. Magyarul innét a Földrõl mindíg is csak egy fénylõ csillagként látjuk a Marsot szabadszemmel.
Átolvastam két oldalt a forumozásaitokból és egy pár dologhoz én is hozzászólok.
Olvastam a véleményeket a SkyWatcher Newton 130/900-as távcsõrõl és abban teljesen egyet értek, hogy a mechanika legalább olyan fontos, ha nem fontosabb mint az optika mert ha van olyan optikád ami állja a helyét (szó szerint) akkor maximálisan ki tudod használni az optikád adta lehetõségeket. Fordított esetben pedig csak bosszúság még jó optikával is... Amúgy mivel az enyémnek elég nagy a tubusa még az EQ2-es mechanika is túl kevés, fõleg mikor 90*es + 2*es Barlow lencsés nagyítással probálom élesíteni a képet például a Jupiterrõl. Nem beszélve arról, hogy azok a problémák mindig elõjönnek amiket meséltetek a Zenit közeli észlelések kapcsán.
Igazi amatõr vagyok még a csillagászatban, kb ez év áprilisában vásároltam a bazukát (bocs a szóhasználatért,régi Medal of Honor szleng, úgy élvezem:) ) és nemrég akadtam egy oldalra ami folyamatosan bövülõ hanganyagokkal sokat segít, hogy megírtsek sok mindent. Az oldalt lásd www.csillagfeny.net (nem tudtam sajnos belinkelni mert nem engedte a biztonsági szabályzat...) .
Én beleestem abba a hibába és elképzeltem, hogy milyen szép színes galaxisokat, ködöket fogok látni majd. Persze csak a hozzánk közelebb esõkben, fényesebbekben ábrándoztam és az M51 is csak azért nem vette el a kedvem az egésztõl mert tudtam, hogy az Androméda galaxis kéne legyen a legfényesebb, a legjobban láthatóbb, na majd az... Igaz, hogy szép nagyban láttam már 36*-os nagyítással, nem kellet meresszem a szememet de persze cseppet sem úgy mint a képeken. Szóval nem szabad elvárni semmit mert most, hogy itt olvasgatom a hozzászólásaitokat azt kell levonnom következtetésnek, hogy az emberi szem talán nem is képes úgy látni a galaxisokat mint a képeken? Vagy ez hogy mûködik? Kérlek magyarázzátok el.
Üdv mindenkinek és még annyit, hogy ha van valaki aki Székelyudvarhely környéki amatõr csillagász és volna kedve együtt nézegetni az eget az kérem írjon mert egyedül néha úgy megunom.
Üdv.
Nekem csak az volna a kérdésem attól aki esetleg jobban ért hozzá mint én, hogy ugye állitólag a világegyetem gyorsuló ütemben tágul. AZ nem lehet hogy valahol gyorsuló ütemben születik is?
Media marktba mostmár elvbõl nem vásárlok. Múltkor megpillantottam station dualshock 3 as rezgõ joyokat 23990-ért. 12500. forint az ára amúgy. Mert hülye azért nem vagyok!
nos, én úgy érzem itt épp a fordítottja a helyzet, ugyebár... Mert ezt a kukkert kb. 7-8eFt-ért vágják hozzád, ellenben itt épp a felébe kerül... Persze attól, h Celestron, még lehet fos.
A Media Markt a lusta embereknek van kitalálva, nem értem miért úgy hirdetik magukat mintha olcsók lennének. Mindenki tudja, hogy annál drágábban nem vehetsz meg semmit, persze ez igaz a nagy pajtásukra a Saturn-ra is akikkel reklámháborúztak:D Inkább azzal kéne reklámozniuk magukat, hogy igaz hogy ott minden rohadt drága, bármit megkaphatsz, tényleg van választék, ez az egyetlen elõnyük. Én vásároltam már ilyen helyen, nem zavart, hogy pár száz forintot ráfizetek, mert cserébe nem kell rohangálni a világ végére.
...ha már senki nem akarja ÉRTENI, amit írtam, legalább ne offoljuk teli a fórumot...
értem én, csak másról beszélek minden fórumba van egy kis off, nehogymár ez ne férjen bele ha nem tetszik töröltesd a modival ugye nem vagy részvényes? :D
Jaja én is értem van a media marktba 1 kb 200 forintot érõ távcsõ 4k ért. :) Bocs az off ért! aMUGY ÉN NEM OFF AL KEZDTEM CSAK ARRA NEM VÁLASZOLT SENKI UGYLÁTSZIK JOBBAN ÉRDEKLI AZ EMBEREKET A MEDIAMARKT MINT A VILÁGEGYETEM SORSA. :)bocs caps és lusta vagyok.
uwu: persze, h belefér... Nem beszélsz otthon se' egész nap az I-profilok hajlító igénybevételérõl és a Mohr-körökrõl (gondolom) :P
Line: neked csak azt kell látnod, h kifelejtetted a te joy-od mennyit ÉR, mert én két bolti árról beszéltem, te pedig azzal intézed el, h ez 200Ft-ot ÉR, itt meg 4000Ft-ért adják, míg a távcsõboltban meg 6990Ft-7990Ft. Értelemszerûen a szubjektív vonal belekavarása egy nagy flamewar kezdetét jelentheti, amibõl én nem kérek, de persze nem is szeretem, ha ilyesmivel próbálnak meggyõzni, hogy egy barom vagyok...
Amúgymeg:
Mit jelent gyorsulva születni? Kicsi pontból szétspriccelõ anyag egyre gyorsabban spriccel szét, még hosszú idõ után is?
Vagy ez olyan, mint egy robbanás, kezdetben õrült sebességgel és egyre gyorsabban távolodnak a részecskék, mert (konyhanyelven) még van mögötte anyag, még zajlik a reakció és az gyorsítja a már repülõ részeket egyre távolabbra.
Ez milyen, ha átültetem világmindenség-születésre? Nem vagyok kozmológus, de ha egy kozmológus ezt robbanás-hasonlattal magyarázza el nekem, akkor rögtön vissza is kérdezek (mert a robbanást értem), h akkor ez azt jelenti, hogy a robbanás "epicentrumában" még mindig zajlik a reakció és az hajtja egyre gyorsabban a már elrepült galaxisokat? És egy idõ múlva, amikor elfogy a kozmikus puskapor, akkor beáll az az állapot, amikor a részeket már nem gyorsítja semmi.
Akkor az történik, hogy (ha nem lenne gravitáció) az egyenes pályán egyenletes sebességgel haladó részek elköszönnek egymástól és távolodnak a végtelenségig?
De ugye van ez a tömegvonzás dolog, akkor ezek addig gyorsultak és most szépen elkezdenek lassulni és jönnek majd vissza? Esetleg lehet olyan eset, hogy ezek a fránya elrepülõ nagy tömegek nem élnek ezzel a lehetõséggel és tovább távolodnak? Miért is csinálják ezt?
Én laikus vagyok. Vannak valszeg megfigyelések, amik alapján a fizikusok kijelentik, hogy most tágul, de lassulva, tágul, de még mindig gyorsulva, összeroskad egyre gyorsabban, vagy épp a fene se tudja, amolyan a kettõ között hezitál.
Én személy szerint nem vagyok fizikus, és sci-fi aggyal megáldva abban hiszek, hogy ahol épp van egy nagy reccs, ott ugyanazon a helyen, de "máshol" épp egy nagy bumm - a világmindenség olyan, mint egy homokóra: van, ahol épp összegyûlik az anyag és egy kis lyuk felé száguld, míg valahol máshol, de mégis ugyanott, ugyanaz az anyag épp azon a kis lyukon õsrobban kifelé.
Ez jó is lesz vitaindítónak, asszem... :P
A hatalmas media markt - saturn reklámháborúhoz fûznék egy apróságot. Nézzétek meg mindkét áruházláncnak a cégnevét. Segítek a lustáknak: MEDIA MARKT SATURN HOLDING MAGYARORSZÁG KFT. azaz egy az egyben egy cég akinek kurvára mind1 melyikbe megy valaki vásárolni, csak a lényeg az, hogy a buta proli azthiggye hogy mivel õ utálja a mediamarktot, van választási lehetõsége azzal ha a saturnban vásárol. Éljen a verseny és a piacgazdaság!
Ha mondjuk még mindig zajlik a robbanás epicentrumában mindenféle reakció akkor annak nem kéne fényesnek lennie? (gondolom a keletkezõ csillagok meg mindenféle gázok miatt) Vagy az annyira messze lehet h a mostani távcsövekkel nem látható?
Találtam egy jó kis programot. Világûr szimulátor, mindenféle égitestet lehet betölteni és azok tulajdonságait állítgatni. Nagyon érdekes, aki kíváncsi rá töltse le. Egy ideig ingyenes. Universe sandbox
Én még régebben letöltöttem, megnéztem... Nem volt olyan érdekes, hogy sokat foglalkozzak vele. Jó tizenöt éve én is írtam síkbeli gravitáció-szimulátort, paraméterezhetõ objektumokkal, akkor kiéltem magam.