Voltam itt én már sunyi, alattomos, minden, csak nem kiválóság... Pedig egyikre se vágyok! Úgy látszik ez a sorsom?
uwu írta nekem...
"Ha így van, akkor egy alattomos gazember vagy, mert megfosztod ettõl a hatalmas tudástól az emberiséget." Valóban, úgy lehet- én az új fizika egyik ALAPÍTÓ tagja vagyok, te pedig a LAPÍTÓ tagja! S így bizonyára örömet okoz neked, hogy egy ilyen kiválóságot, mint én, gyalázhatsz. Nekem meg éppen az okoz örömet, ha valakinek örömet okozhatok! Ez így pont nagyon jó, mert akkor mind a ketten örvendezhetünk! Szerintem ennél nincs is szebb!
Hír a mai Népszabadságban: "A sötét anyagot egzotikus, a látható anyaggal nehezen kölcsönható részecskék alkotják – ezekre a részecskékre azonban a mai napig nem találtak rá a kutatók. Egy új elmélet szerint azért, mert talán nem is léteznek." (persze hogy léteznek,csak a mi univerzumunkban nem észlelhetõk) Másik hír arról, hogy a fénysebességnél nagyobb sebességû információ átvitel jött létre.
Mindkét jelenséget elméletileg bemutattatam már a honlapomon.
Azt pedig itt is jeleztem, hogy a fizika nagy változások elõtt áll. Amelyeket persze fokozatosan adagolva kell bevezetnie, hogy a nem létezõ sötét tömegek is megszokhassák...blamázs nélkül. Mindazon dolgok tehát, amelyeket én is felvetettem, és sokan mások- most új magyarázatra lelnek majd. Persze ugyanolyanolyan megalapozatlanra, mint addig volt.... Mert az a fizika, amelyikben : - a tömegvonzás nem azonos jelenségcsoport a tömegtaszítással (tehetetlenséggel) - a fény csupán "elektromágneses sugárzás" - a töltések szerepét nem értelmezik,a futó töltéshordozókat kergetik a gyorsítókban... - a BIG-BANG egyedülálló, nyitott világát hirdetik-
az olyan fizika képtelen jól változni. Majd születik egy újabb ezotérikus fizikai elv, amelyikbe belefér a két szinkron foton is, de a harmadik már nem.
Eleve fordítós linket adtam. Jobb felsõ sarokban kapcsold a nézet rádiógombját fordításra és máris olvashatod magyarul.
Sajnos, minden könyörgésem ellenére sem fordította le, ráadásul nyoma sincs valami linknek Hawkingról. Mindenesetre az árapályt, ami létezik, nem a szinguláris, hanem a reális "tömegpontok" okozzák, amelyeknek pld. mérete is van. Számomra az igazi szingularitás nem maga a szingularitás, hanem az, hogy hogyan lesz belõle mégis egy nagy, kövér hasú tömegpont! Amihez még nekem is sokat kellene enni, amit szívesen megtennék, de kicsi hozzá a budgetem.
Köszönöm az információt. Persze lesznek nehézségeim, az biztos, az olvasással. Szeretném azonban, ha bárki írna egy igazi, tudományos, fizikai definiciót a tehetetlenségre. Mert amelyeket eddig találtam, azok legfeljebb csak a gondolkozás tehetetlenségét jellemezhetik. Amelyek alapján csak értelmetlen gondolati burjánzások születhetnek. Tehát: "Lovamat egy tehetetlenség definicióért" ("Országomat" nem, mert az hazaárulás lenne, lovam meg úgy sincs)
Ha Te vagy a Big- Bnum, az indexbõl, akkor én szívesen hívnálak, de nem én hívtalak. Hogy vagytok? Én ott az indexre kerültem. Látod, itt is.
Hívtál?
A gravitációs szingularitás fogalmát Penrose–Hawking dolgozta ki. Szerintem jót tesz majd neked, ha kicsit utánaolvasol a témának. Kezdheted akár itt is:
"cseppet se zavar, hogy mindenki hülyének néz, de nem unalmas kicsit?" Cseppet se zavar, de nagyon unalmas. Viszont így is jobb, mintha zavarna, de nem lenne unalmas.
A szingularitás létezõ dolog. De nincs helye a megismerésben, ezt jól látod.
Ha már kifogásolkom a fizika tehetelenség definicióját, illik leirnom a magamét is, azután a szünet.
1. "A tehetetlenség a tömeg önmagára ható, saját vonzása, megváltozott mozgásállapota esetén. Oka, hogy a gravitáció terjedési sebessége véges."
2. "A tömeg az általa keltett gravitációs gyorsulási vektorok tekintetében "forrás", és "nyelõ" egyszerre. Mozgásállapotának megváltozásakor, vagy más tömegek hatására ezek egyenlege is megváltozik, és okoz olyan jellenségeket, amelyeket a köznyelv és a fizika vonzásnak, vagy tehetetlenségnek mond."
- A fizika azon dolgok összessége, amelyeket a köznyelv állit. - A köznyelv azon dolgok összessége, amelyeket a fizika állit.
"De van mégjobb is: ha akkor is megmarad változatlannak, hogyha mégis, külsõ erõ is hat rá!"
"Nem akarlak elkeseríteni, de itt iszonyú kevesen olvassák ám amit írsz."
Nem akarlak elkeseríteni, de itt iszonyú kevesen olvassák ám amit írsz. A folyamatos gyalázkodásod lehet az oka. Értelmes ember nem mûvel ilyesmit. Mi lenne ha befejeznéd?
uwu..rajtad mérhetõ le igazán, hogy az emberi gondolati tehetetlenség milyen mélységeket érhet el. Ha bezárul a gondolkodás,
"(a tehetelenség) a testek azon tulajdonsága, hogy bármely test megmarad nyugalmi v. mozgási állapotában, mig külsõ erõ reá nem hat. Tehát ha a testre nem hat erõ, akkor az v. nyugalomban van, v. pedig állandó sebességgel egyenes vonalban mozog." Kiváló definició, méltó a fizikához! De van mégjobb is: ha akkor is megmarad változatlannak, hogyha mégis, külsõ erõ is hat rá! Pont ilyen a gondolkodás tehetetlensége. Az akár végtelen is lehet, minden külsõ hatásnak ellenálló. Igazi képtelenség.
Irjatok már valami jót! Sokat!
"Kérlelik a jósokat Jósoljatok jó sokat! Felelik a jósok Pénz köll ahhoz, jó sok!"
Én egyébként ezért nagyon hálás vagyok neked. Tényleg, senki más nem is törõdik velem! De most abbahagyom, de nem végleg. Sziasztok.
A tehén morfondirozása:
"Örökké csak mérlegelünk, megtudni hogy mér legelünk?"
Nem akarlak elkeseríteni, de itt iszonyú kevesen olvassák ám amit írsz. Rajtam kívül max 1-2 ember. Nem tudom nekik mi a véleményük, de nekem csak azt sikerült bebizonyítanod, hogy közöd sincs se a fizikához, se a matekhoz. Mindössze arról van szó, hogy jó hangzású szavakból próbálsz mondatokat csinálni, mert azt hiszed ez a menõ. Igazából semmit nem jelent amit mondasz, és képleteid is ökörségek mind.
Megkisérlem leírni- ne félj, amit itt képtelenség lenne. Ehhez kivántam magamnak is egészséget, és a mindennapit.
Jól van, nyugodj meg, nem neked írok csak. (Ami engem is megnyugtat.) Te meg nyeld a Hawking féle bölcsességeket. Õ neked való.
Természetesen azt gondoltam magyarázatnak, amit írtam. Próbáld azt megemészteni, ahogyan a tehén is az elfogyasztott füvet. Ha egyszerre nem megy, mégegyszer felböffögi- végül sikerülni szokott, és kész a finom tejecske.
Pár sorral lentebb még azt mondtad, hogy a test önmagától mért távolsága a saját gyorsulásától fögg Tényleg ezt gondoltad magyarázatnak
Egy halandzsát egy máésikkal támasztasz alá... ennek sose lesz vége mi? Ha azok a buta fizikusok képesek értelmesen közzétenni a gondolataikat, akkor te miért nem? Ugye nem azt akarod mondani, hogy nem benned van a hiba?
Ha így van, akkor egy alattomos gazember vagy, mert megfosztod ettõl a hatalmas tudástól az emberiséget. Miért vagy ilyen irígy? Miért kezdesz el halandzsázni, ha rákérdeznek a dolgokra? Lkellene írnod egyértelmûen, az elméletet.
Persze én tudom ám, hogy hazudsz, és közöd sincsa ahhoz amirõl beszélsz. Találkoztam már pár ilyen megváltóval mint te.
Ha egyetlen tömeg pont van csak, ami nem gyorsul, akkor a gravitációs vektoráramkör eredõje minden pontján nulla értékû. Mintha nem is létezne. Sõt- olyan nem is létezik. Mert ha már legalább ketten vannak, akkor a két vektoráramkör összekapcsolódva egymásba zuhan (tömegvonzás+ tehetetlenség), vagy egymástól távolodik (tömegtaszítás+ tehetetlenség), vagy egymás körül kering (tömegvonzás+ tömegtaszítás), vagy bármi mást csinál, "de nem henyél".
A vektoráramkörök pedig "jobb", vagy "bal" perdületüek. Az azonos perdületüek összekapcsolódáskor vonzzák, az ellentétes perdületüek meg taszítják egymást. Ha úgy tetszik, az az antigravitáció. Azonban én a gravitációt (eredeti értelme szerint) ezek összegzõ terminológiájakánt fogom használni. Ezért nincs is olyan terminológia: hogy antigravitáció. Csak olyan, hogy "Gravitáció", amelynek egyformán részei a "Tömegvonzás", és a "Tömegtaszítás". Lényegében így "Tehetetlenség" sincs. Csak olyan gravitáció, amelyben a saját tömegtaszítás csökkenti a saját tömegvonzást.
Mire nem válaszoltam még? Hiszen mindenre elõbb válaszolok, mint Te kérdezed! A hírnév meg nem kell! Csak egészség, meg a mindennapi, mindenkinek.
Júj mi lett veled? Pont most szakadt el a cérna, mikor válaszolni kéne? Tényleg azt hittem most majd mindenki meglátja az értelmét a nagy elméletnek Csak erre kellett volna válaszolni, és híres lehetnél
Jaj, de egyelõre elég. Megvárom Hawking legközelebbi röhejes megnyilvánulását, vagy hasonló más erõtlenséget.
Ha nem gyorsul, és nem vált irányt, akkor nincs semmi. Persze csak akkor, ha nincs más tömeg sehol. Mert ha van, akkor nem ér a nevem! Mert akkor minden van! És hol nincs semmi? Sehol nincs! Tehát- minden mindig mindenhol: VAN! Big- Bang pedig:
A fizikusok viszont vevõk Hawking halandzsájára? Hát akkor kövessék az utasításait, és 100 év alatt távozzannak a Marsba...de nem, inkább a Rákba veled együtt! Én sohase ragaszkodtam ahhoz, hogy fizikusnak nevezzenek. De néhány korábbi, tényleg nagy fizikus miatt még kiegyezhetek velük.... Van még esély!
Hogy megértsd amit mondasz; elõbb inkáb azt meséld el, hogy mi van akkor, ha nem gyorsul?
A bilibe lóg a kezed. A fizikusok nem vevõk a halandzsára. Azt hiszed te vagy az egyetlen aki így parádézik fórumokon? Az, hogy most ebben a topikban épp te vetted fel a csörgõs sapkát nem jeéent semmit.
Nagyon tetszik a válaszod, hiszenengem igazol. Már százszor leirtam, csak nem olvastad el, hogy a tehetetlenség az önmaga vonzása önmagára, ha gyorsul, vagy irányt változtat, mert a gravitációterjedési sebessége is véges. Vagyis az a bizonyos vektoráramkör nem nulla értékû. Ami azt jelenti, hogy nem két azonos mértékû, és eéllentétes irányú vektor találkozik egy helyen. Így saját vonzása saját taszításával nem egyenlítõdhet ki. Nem nulla. Ezt százszor elmondtam, és még ugyanannyiszor, ha még látom majd az értelmét.
Kedves Kipinil Ha egy, a mi fényzárt Univerzumunkon kívüli láthatatlan tönmeg fékezi valamely itteni tömeg zuhanását, sõt- távolítja azt, akkor Te azt minek neveznéd? És miért nem lehetne az akár egy univerzumunkon belüli tömeg is, ahogyan gyakran megtörténik? Továbbá miért ne lehetne az önmaga vonzása,amit a gravitáció véges terjedési sebessége miatt önmaga érzekel? Nos: hát ez a tehetetlenség. De jut is eszembe, már csak akkor lépek ide be, ha egy ilyen kolosszális hírt olvasok, mint Hawking bejelentése. Ami remélem, talán észre tériti a gondolkodni tudókat....
Ez a vonzós-aszítós-tehetetlenséges bolondéria ott bukik meg, hogy a vonzzásgoz-taszításhoz több objektum szökséges. Viszont tehetetlensége önmagában is van a tömeggel rendelkezõ dolgoknak. Felesleges túráztatni magad ezen, csak zagyvaságot locsogsz össze-vissza.
A fizika köszöni szépen jól van. Ugyanúgy fejlõdik ahogy azt eddig is tette, nem kellenek hozzá önjelölt megnem értett zsenik. Látom én hogy jól elvagy így magadban is, és cseppet se zavar, hogy mindenki hülyének néz, de nem unalmas kicsit? Nem tûnik fel, hogy ezedményt is szokás felmutatni, ha valaki csinálni szeretne valami? Amit csinálsz csak színjáték, halandzsázol össze-vissza, és egyetlen buta ember szopja be azt, hogy milyen kis okos vagy, és az pedig te vagy.
Kedves uwu. A tudatos világnak többféle megközelitése lehetséges: - A "DISZKRÉT": ezt jelképezik a testekkel, és a testsûrûséggel végzett vizsgálatok.. - A "FOLYTONOS": ezt képviseli a tömegsûrûség, ami egy tér fajlagos folytonos sûrûsége. A maga helyén mindkét szemléleti módnak van szerepe. Azonban a gravitációban a folytonos szemléletet mindeddig ignorálták.
a= k*G*(ró)* r Ahol r : helyvektor. Számoljátok ki pld. a földfelszínre:
a=4(PI)*6,672E-11* 5300 kg/m3* 6370000 m=?
Sajnálom, ezt már százszor leírtam, de a gondolati tehetetlenségetek mindig elutasítja. Hiába próbáltam vonzóvá tenni számotokra... Ebbõl is kiderül, hogy a vonzás és a taszítás (ami tehetetlenségnek is nevezhetõ), azonos, kompatibilis kölcsönhatások, amelyek a szituációtól függõen nyilvánulnak meg. Ha engem Newtonnak hívnának, és olyan bajuszom lenne, mint Einsteinnek, nyilván másképp reagálnátok. De csak egy ronda pattanásom van, az is csak volt.
Hawking: "Nem volt szükség Istenre... "...már hogy az õsrobbanáshoz, ami úgy néz ki, hogy szerinte azonos tudatos világunk megteremtésével?
Hát legalább is az õ istenére, amiben õ hitt, nyilván nem! Öreá viszont igen nagy szükség volt, hogy mindezt megtudjuk, ráadásul most már egészen biztosan.
Sajnos, a fizika csõdben van, ahogyam írtam is, ez most már nyilvánvaló. Az értelmet nélkülözõ ezotéria válfajának legbûzösebb melegágyává vált, ami fertõzi a világot.
Most azonban, hogy már a filozófiát se képes meghágni, ahogyan illene egy ivarérett tudományágtól, a legbiztosabban csõdre(bocsi, de így mondják: csõdörre... a fenét- csõdbiztosra...Igen...-ez most így jó végre- pontosan erre gondoltam!) van szüksége! Titeket meg üdvözöllek, hiszen nagyon megkedveltelek...
Sajnos gonosz vagyok. Mindíg meg is kapom a buntetésem érte.
Ugyan azért amiért az optikai sûrûséget összemossa a testsûrûséggel. Szereti a témát, okosnak érzi magát, és azt képzeli, ha õ nem lát benne hibát akkor nem is hibás. Csak tanulatlan szegény, és nincs hozzá érzéke, de a lelkesedés megvan:D
"Az árapályra tökéletesen felírhatóak az egyensúlyi egyenletei, már gondoltam, hogy leírom-rajzolom neked, csak még mindig nem vagyok benne biztos, hogy van értelme..."
Nincs értelme. Egy alkalmazott fizikus nem keverje a statikát a dinamikával.
Azért a tények olyanok, hogy tapasztalhatod minden pillanatban a tömegtaszítást, csak esetleg tehetetlenségnek hívod. Amit viszont még igazán senki nem rakott a helyére elméletileg. Csak mérik, hogy azonosak e a tehetetlen, és súlyos tömegek? Hát persze hogy azonosak- mert elméletileg azok. De azért mérjük csak ki, még százszor. Mert vannak "ejtõ"kísérletek, amelyben nem azonosak. De akkor keressük meg annak az okát!
Hidász, ahogyan uwu is talán? Mérnök tehát, mint én! De hát akkor szeret! Izé szüret... Ne haragudjál, ha bármi sértõt mondtam. Az egész nem ér annyit.
Nekem is elegem van, már mondtam. Hókusz- pókuszoljatok tovább. Majd lesz ember, aki végre lemászik a fáról, és akkor ott maradhattok egymással, meg a datolyával.
"A port az Õsrobbanás szórta szét, de nem csak a Naprendszerét."
Ez a BIG-BANG -ból eredõ képzet, bár nem tudom, hogy melyik stádiumában keletkezett a por? Légyszi, definiáld: a hidrogén az por, vagy gáz?
A Little- Bang viszont egy kollapszus, amelynél a zuhanó tömegek a középpontban ütközve óriási hõmérsékletet hoztak létre, ami által több lökéshullám indult. - Az elsõk között volt egy fény lökéshullám, amely lefékezte a zuhanó tömegeket, és elsõdlegesen elrendezte azokat galaxis halmazokba. Másodlagosan a szülõ univerzum tömegeinek gravitációja, áthatolva a fényzáron hoztak létre "csomósodási zónákat", ahol a galaxisok csoportosultak, és várták a jószerencsét. - A jószerencse pedig az Univerzum központi, több milliárd K hõmérsékletû magjából (ZEUSZ-nak nevezem)induló nehézhelem (a vasig bezárólag) lökéshullám -áradat volt, ami a tartós fúzió elindulásához kellett, majd elmondom miért! (azért, amiért még nekünk nem sikerült...). Ennek a lökéshullám nak köszönheten gyulladtak ki a fõsorozatbeli csillag- tehénkék nagyjából 5-6 MRD éve, egyszerre! És az akkor fellépõ instacioner folyamatoknak megfelelõen (szótárazzál mi az) indult el a bolygóképzõdés folyamata a Naprendszerben is. A már felcseperedett csillag -tehénkék vérmérsékletüknek megfelelõen fogadták ZEUSZ adományát, és megszülték bolygóikat. A mi Napocskánk a tüzesebbek közül való volt. Elsõ szülésekor a számunkra ismeretlen Anonymus 1 óriás gázbolygó kiszáguldott a Naprendszerbõl, hátrahagyva az Oorth felhõ kikondenzálódó elemeit, egyebek között a Plutót, Szednát, üstökösöket és a port, amit úgy szerettek. Egyuttal persze kilökte a Napot a csillagkar közepébõl, ennek hála van sötétségünk éjjel, hogy szaporodhassunk.
- Jöhetne talán még egy, szupernehéz elem lökéshullám is,("a stabilitás szigetérõl") ami azonban nagyon lassú, és rövid élettartamú, és így ha létezik is, remélhetõleg nem jut el idáig. Mert akkor ólom esernyõvel járhatnánk. Nagyjából ez a Little- Bang. Egy szép, kövér kollapszus, aki imádnivaló.
Nem, erre a baromságra nincs türelmem odafigyelni. Elbaszott fantazmagóriáid a tömegtaszításról fals elképzeléseken, tájékozatlanságon, és ostobaságon alapulnak, valamint a megfigyelhetõ tények teljes figyelmen kívül hagyásán.
100% az történt, amit vártam. Ostoba vagy, a fizika nem is érdekel, csak feltûnõsködsz. Szánalmasan hülye vagy, és sajnos változni sem akarsz.
Az egyetlen lehetõséged most eljátszottad nálam. Több segítséget tõlem ne várj.
Minõsíteni azért még fogom a faszságaidat, ha nyomatod.
Kibaszottul elegem van már a hozzád hasonló ostoba seggfejekbõl, baszottul tele van veletek a világ...
"De, rossz volt. Ha az lenne a helyes elmélet, akkor ma kb harmic perc lenne egy nap a Földön. De nem annyi. Tehát az elmélet rossz." Az elõbbi hivatkozást nézheted meg, akkor látsz olyat, amelynél az év alig néhány óra lehet! Amig itt vitatkozunk, vannak akik a hasukat dörgölik, hogy valami újat találtak, amit én már évek óta tudok. De meglátod, õk mindig a hátukon keresztül, hogy a sötét tömegeket elbüvöljék.
Rólad jut eszembe. Newtont nagyon tisztelem, de nem eléggé. Ha kiegészíted a hiányzó tömegtaszítással téged is ugyanúgy tisztellek majd. Tedd azt. Bizonyára nem érted, hogy a két tömeg (rendszer) külön külön okoz egymásra árapályt, amelyek szupperponálódnak. Ha a tömegpontnak van mérete, és a Napnak nincs, akkor a Nap árapálya rajta fogja távolítani, vagy közelíteni. Csak akkor, ha egyiknek sincs mérete, vagy nem forognak, pontosabban kötött forgásúak, vagy abszolut merevek, akkor nem lesz árapály energia. Már meg kellett volna értsed, amit mások rég látnak, hogy 5x jobban értek ehhez! Hajlandó lennél odafigyelni? Mert csak 1%-ot mondhattam el!
A sajtó tele van ilyen, a Nap melleti, Föld méretû objektumok fotóival. http://www.colinandrews.net/SolarSpheres-02.html
Amelyek nyilván a Napból "szakadtak ki" nemrég, kikondenzálódva a felületükön hirtelen láthatóvá váltak, és az USP-n belül gyorsan visszazuhannak majd. Elvetélt bolygótestvéreink...millió lehetett már!
Egyedül a fizika és a csillagászat okolható abban, hogy most viszont mindenki térkapura és UFÓ- ra kell gondoljon, a tudományos körök meg mélyeket böfögnek, és egyébként hallgatnak.
Talán azért vagyok "belebolondulva", mert mozgásállapot megváltozását csak erõk okozhatják... Az, hogy neked a fizikai erõkrõl a Dártvéder jut eszedbe, az csak téged minõsít. Az árapályra tökéletesen felírhatóak az egyensúlyi egyenletei, már gondoltam, hogy leírom-rajzolom neked, csak még mindig nem vagyok benne biztos, hogy van értelme...
A fizika alapja Newton és az õ Dártvédere, akár tetszik, akár nem. Minden más hasonló mennyiség (munka, potenciál, energia, nyomaték) erõkbõl van származtatva. Körülbelül az egész fizikát vissza lehet vezetni erõkre, sebességre, tömegre és idõre. Biztos hagytam még ki valamit... Ja, a töltés. Mi van még?
"Csak szólok, hogy akár egy kiterjedés nélküli tömegpontnak is van árapálya a Napra, aminek mértéke nagyobb lehet, mint a Földdé, ha a tömepont tömege is nagyobb! (Ami bizonyára fennakad az értéseden.)"
Nem fogtad fel, amit mondok. Ha a Napot, mint kiterjedés nélküli tömegpontot tekinted, akkor nincs rá árapály-hatás.
De itt valóban "a fizika" a hibás, mert a bolygódeformáló árapályt is, és az égitestek egymás pályájának basztatását is "árapály"-nak nevezik, holott ez utóbbi nem az. Valószínûleg emiatt vesztél el teljesen a témában.
"Ezért a porkorongot nem az Nap árapálya szórta szét"
Semmiféle szétszóródásról nincs szó a Naprendszer esetében. A port az Õsrobbanás szórta szét, de nem csak a Naprendszerét.
"Imádjátok a modellt: porból port csinálni!+
Ilyet rajtad kívül senki nem mondott fizika témában... Vallásról meg irodalomról meg lehetõleg itt ne beszéljünk, ez nem az a hely.
"Nem beszélve arról, hogy miféle porról beszélhetünk, amikor a Naprendszer, a Föld keletkezett?"
Csillagközirõl. Egyébként vicces, hogy azt hiszed, hogy ezt az elméletet a csillagászok a seggükbõl rántották elõ. Képzeld, fasza távcsõvel meg lehet nézni az általad annyira gyûlölt csomósodást, csillag és bolygókeletkezést, az összes fázisában. Nem úgy történt, hogy egy csillagász egy reggel felkelt, és eldöntötte, hogy "baszdmeg, összecsomósodott, azt' gond letudva", hanem éppen hogy megfigyeltek egy csomó ilyen csillagködöt, nézték, hogy itt ilyen fázisban, ott olyanban áll a csomósodás, és -innen már nem volt nagy logikai ugrás- kikövetkeztették, hogy a Naprendszer is így keletkezett. Ez egy olyan dolog, amire számtalan, kézzelfogható és sziklaszilárd bizonyíték van, csak hát ha lusta vagy utánanézni... De ez hadd ne az én, vagy a fizika hibája legyen már!
"A kiszakadásos elmélet nem rossz volt, hanem talán kevésbé kifizetõdõ?"
De, rossz volt. Ha az lenne a helyes elmélet, akkor ma kb harmic perc lenne egy nap a Földön. De nem annyi. Tehát az elmélet rossz.
"De a legszörnyübb nem ez! Hanem ha nincs is tenger sem, csak egy pocsolya. Sõt- csak iszap, ami magába szív. Annál nincs szörnyübb."
Igen, lassan eléred, hogy lesüllyedjek a szintre, hogy leállok itt veled iszapbírkózni. Ez tényleg szörnyû, hogy ennyire unatkozom. De nincsenek illúzióim, hogy te ezt meg akarnád érteni, dehogy! Tudom, hogy te itt csak a saját hangodat akarod hallgatni, meg azt képzelni, hogy milyen kurvaokos vagy. Nem baj, legyen egy jó napod!
"Bocsi, de nem tudom elhinni, hogy fizikus vagy, meg azt se, hogy nem."
Na jó, unom a találgatósdit, fõleg, hogy nálad mindenki, aki fizikával dolgozik azononosan egyenlõ a fizikussal... Építõmérnök vagyok, hidász.
"Velem ki lehetne jönni, meg lehetne gyõzni, ha a másiknak van igaza."
Jhah, ez szép is, csak épp a tudásod és a szellemi képességeid sajnos nem teszik lehetõvé, hogy eldöntsd, hogy kinek van igaza.
El tudom képzelni, hogy valamilyen fizikus képzettségû egyén csak szól neked, hogy húzodj háttérbe, mert jobban lejáratod õket, mint én, az udvarias, tárgyilagos észrevételeimmel. Nem hiszem, hogy téged bármelyikük támogatna, persze azt se gondolom, hogy engem. Pedig kár, nagy kár... Velem ki lehetne jönni, meg lehetne gyõzni, ha a másiknak van igaza.
Bocsi, de nem tudom elhinni, hogy fizikus vagy, meg azt se, hogy nem.
Bele vagy bolondulva az erõbe! Talán mert ez a kor általában is arról szól, a Jedi lovagokról, a karatébajnokokról stb, a munka meg érdektelen?
Az árapálynál szó sincs erõrõl! Azt árapály potenciállal számítják, ami a tömeggel szorozva munka, energia vagy nyomaték.
És ami hihetetlen nagy erõkkel szemben végez munkát, hihetetlen lassan. Neked a csillagok háborújában lenne a helyed, a Dart Wader mögött, szigorú arccal, fakarddal hadonászva.
Írtad: "Csak szólok, hogy tömegpontokkal modellezett rendszerben NINCS árapály, annak feltétele, hogy a mozgó tömegnek legyen kiterjedése." Válaszolok: Csak szólok, hogy akár egy kiterjedés nélküli tömegpontnak is van árapálya a Napra, aminek mértéke nagyobb lehet, mint a Földdé, ha a tömepont tömege is nagyobb! (Ami bizonyára fennakad az értéseden.) Legfeljebb csak a Napnak nem hat az árapálya reá. Mert nincs kiterjedése. Ezért a porkorongot nem az Nap árapálya szórta szét, mielõtt porbacsomósodott, hanem a pornak az árapálya a Napon! Imádjátok a modellt: porból port csinálni! Nem beszélve arról, hogy miféle porról beszélhetünk, amikor a Naprendszer, a Föld keletkezett? Csak undorító "porhintésrõl". A kiszakadásos elmélet nem rossz volt, hanem talán kevésbé kifizetõdõ?
Irtam az elõbb: "Aminél csak az szörnyûbb, ha visszahúzódik, és utána a nagy semmi!" De a legszörnyübb nem ez! Hanem ha nincs is tenger sem, csak egy pocsolya. Sõt- csak iszap, ami magába szív. Annál nincs szörnyübb.
"Akkor mivel magyarázható a Föld forgáslassulása? "
Na errõl beszéltem, hogy fel fogsz dobni kurvára indifferens témákat, amiket úgy adsz elõ, mintha téged támasztana alá. Föld forgásának lassulása a Hold miatt van, de ennek baromira semmi köze ahhoz, hogy a Nap "elvonzza" a Holdat a Földtõl.
A Hold sem tökéletes körpályán kering a Föld körül, a Föld sem a Nap körül, és a kettõ nincs szinkronban. Napközel+Földtávol együttes hatása, fõleg, ha a Hold épp a Nap felé van távol, akkor kijjebb kerülhet. Fõleg évmilliárdok alatt. Nincs taszítás, vonzás van, ami idõnként jobban érvényesül a Nap felé, mint a Föld felé.
"Hová tûnik a forgási impultusmomentuma (IM)?"
Deformációvá és hõvé alakul. Továbbra is gravitációs VONZÁS hatására.
"Én ezt méreteztem!"
Halandzsa. Ellenõrizted, kiszámoltad, vizsgáltad. Nem méretezted, nem te mondtad meg, hogy mekkora legyen. Méretezni ember által készített dolgokat lehet.
"A Nap árapálya(...)" A Nap gravitációja. Az árapály egy jelenség, a gravitáció hatására történik, nem külön fizikai erõ.
A kiszakadásos elmélet erõsen túlhaladott, lehetetlen kiinduló állapotokat feltételez.
Ja P=k*a'*M (elálmosodtam, és hibát hibára hibázva próbálok ráhibázni.)
Olyan ez a topik most, mint a tengerpart a cunami elõtt! ...Amikor a víz lassan visszahúzódik, hogy majd falként újra lecsapjon...
Aminél csak az szörnyûbb, ha visszahúzódik, és utána a nagy semmi!
(Ja... P=k*a*M mert a k szorzó lemaradt)
Zéró Vagy ugratsz engem, most is, ami fáj nekem, vagy nem is tudom...mit gondoljak rólad.
uwu: Te is egyetértesz ezzel a nézettel?
"Most írom le harmadszor, hogy a Hold a NAP MIATT távolodik. Ezen mit nem értesz? A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer."
Akkor mivel magyarázható a Föld forgáslassulása? Hová tûnik a forgási impultusmomentuma (IM)? Én ezt méreteztem! Természetesen a Nap is hat rá, külön is, meg a Föld-Holdrendszerre is. De bármi furcsa, a Föld árapálya nagyobb a Napra, mint a Napé reá. A Nap árapálya a Földre a Holdénál jóval kisebb. A Holdra pedig még kevesebb. A Nap árapálya persze fékezi a Föld- Hold rendszer forgását is, és távolítja is. A Föld távolodása a Naptól néhány M/év nagyságrendû, ami kezdetben több volt. Amikor még valahol a Vénusz mai pályához sokkal közelebb legelészett. (A Naprendszer kiszakadásos keletkezési elmélete)
Azért ezt is olvassátok el... A fizika hatalmas paradigmaváltás elõtt áll, és a csillagászat is. Amirõl én eddig írtam, talán csak eltûnik a változások miaatt. De azért nem féltem magam. Mert a fizika az egyik gödörbõl a másikba lép...
És még egy tanulság: Egy képlet a lehetõ legjobban leegyszerûsítve, összevonásokkal- nagyon szép lehet. Azonban megfelelõen szétbontva,- a lehetõ legszebb. És mert egyszerûsíteni csak egyféleképpen, szétbontani viszont végtelenül sokféleképpen lehet, hogy ugyanannyi féleképpen értelmezhessük is: - egy kibontott képl(eh)et... - nemcsak szép lehet!
Minthogy pedig nézetem szerint a mi univerzumunk is egy fényzárt, fekete lyuk, a benne lévõ mini fekete lyukaknak is van árapálya belül, és jellemzõ F árapály csatolási tényezõje is. Ami kivülrõl is mérhetõ (pld. a környezõ bolygók zuhanáxsxsa, távolodása, perdület változása...! Így legalább valamit megtudhatnánk egy fekete lyukunk belsõ struktúrájáról! Vahgy ti nem vagytok rá kíváncsiak?
Tudom, hogy nem hisztek nekem, meg hogy idült hülye is vagyok (így talán megúszom, hogy Ti méltassatok), de amire utalok, az egy alapvetõen "ugyanaz", de mégis más szemlélet. Mert ugyanúgy belapul, de nem azért, mert két végén húzzák, hanem mert középen összenyomják. És mert összenyomják, nehezebb forognia, kivéve ha, nagyon be van a találkozásuk olajozva (F=0), vagy ha a központi és a keringõ testek kötött forgásuak. Hiszen akkor nincs surlódás se. (USP pálya) Az "F" árapálycsatolási tényezõrõl annyit lehet tudni, hogy az egy, a szilárd testekben és a folyadékokban is fellépõ disszipációs tényezõ. A folyadékokban, ha csak felszíniek, akkor a tengerjárással jellemezhetõk. De ugyanúgy a Föld plasztikus rétegeiben is fellép. Sõt, a szilárd rétegeiben is, ha azok nem teljesen merevek, és rugalmasak. A Föld F árapály csatolási tényezõje pontosan meghatározható a Hold távolodásából. Ugyanígy a Napé is közelíthetõ, a bolygók távolodásából, amit viszont még nem mérnek! Nem lehetne kitenni a Marsra is egy lézertükröt? Számításaim szerint több méter ma is a távolodása a Naptól! (Nem, mert fogalmuk sincs minderrõl) A programmal én csak behatárolni tudtam a Nap F értékét (adatok kellenének még), úgy egy 10-es nagyságrendben. Ami nagyjából megegyezik egy gázgömb surlódási tényezõjébõl számíthatóval (azt is csak becsülni tudtam, a levezetése nem lehet könnyû). Azonban az az érték az összes fõsorozatbeli csillagéval nagyjából azonos kell, hogy legyen! A gázbolygóké pedig kevéssel nagyobb, a szilárdaké pedig lényegesen kisebb.
Ugyanígy az égitest rendszereknek (pld. Föld, Hold, Nap) is van jellemzõ F tényezõjük- az egész Univerzumnak is! Vagy egy porkorongnak, amit nemcsak a napszél, ha nem az árapály is szertefúj, mielõtt még a bolygók "porbacsomósodhatnának"? Hiszen a Cassini résen innen (USP) zuhanásuk, onnan távolodásuk figyelhetõ meg! Már megengedtessék: hogy talán egy porszemnek, vagy akár egy részecskének is van F árapálycsatolási tényezõje, csak igen ici- pici? Talán ez is közbejátszik a "felezési idejükben", ami több is lehet, mint univerzumunk életkora? Ezekután lehet e azt állítanunk, hogy már mindent tudunk? Jó, azt eddig se állítottuk. De feladatomnak gondoltam, hogy rámutassak: EZT SE TUDJUK!
Bocsi-R/r= sin(alfa)
A betûk: AP= árapály-potenciál m^2/s^2 k: szorzótényezõ- állandó és függõ tagok, bonyolult, nem kell ide...) G gravitációs állandó, 6,67 E-11 m: a keringõ test tömege kg R m a központi test sugara r m a távolságuk a = G*m/r^2 a' = R/r*a m/s^2 P=a*M gravitációs húzó erõ a két középpont között P'=a'*M gravitációs nyomó erõ (mert a szélrõl a központi középpontja felé mutat. M a központi test tömege Pny=P'*F A nyíró erõ Maga az árapály csak nulla, vagy nagyon kicsi gyorsulást okoz.(egy év allatt a Hold 40 mm-t) Mert az árapály nem elsõsorban erõ, hanem energia, és teljesítmény. Legyen a modeled egy vasuti kocsi kereke, amelyhez két jópofa fékpofa szorul. Amelyekkel annyi teljesítményt tudsz átadni, amilyen olajat, vagy homokot szorsz a kerék, és a fékpofa közé.Ez az árapály-csatolási tényezõ: F=0<1 Vagyis a dinamikus árappálymodell egész más, mint a statikus, pedig ugyanaz. Csak a statikusnál a központi gömböt a húzóerõk "huzzák szét", a dinamikusnál pedig a nyomóerõk nyomják ugynúgy össze, plusz okozva egy nyiró erõt is, a forgása ellen. Ezzel a központi égitest forgáslassulása könnyebben magyarázható, és szemléltethetõ, mint a "bugrokkal", amelyekhez a csillagászat kénytelen fordulni, hogy ugyanazt megmagyarázza. Kétféle szemlélet ez, de az utóbbi általánosíthatóbb!
Bocsi: AP=k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2 (k: szorzó) Kicsit átirva: AP=a* R/r*R m^2/s^2
Itt a= G*m/r+2 = m/s^2 gyorsulás. R/r ~ cos(alfa) a keringõ testtõl számított gravitációs befogási szög a központi tömegen
Ebbõl a'=a*R/r *a m/s^2: a gravitációr gyorsulásrta merõleges, a középpont felé mutató gyorsulási összetevõ! Amely egy olyan P erõt képezm, amellyel a központi test elfordulást gátló "nyíró" erõk (Pny)arányosak! (Pny=P*F) Az R*PNy pedig egy olyan fékezõ forgató nyomaték, amelyet az árapály okoz, amely fékezi a központi test forgását, és amelynek mértéke az F árapálycsatolási tényezõvel arányos. Ami más folyadékokra, és szilárd testekre. Ez az a dinamikus árapály modell, ami eltér a kötött forgású statikus modelltõl. Ez meg fokozható, amikor a teljesítményt számítjuk a forgásszámból. Minden számításom ezekre épült. És nem az erõre, amit semmit nem okoz. Esetleg valamit. Mert a Phobos'Deimos: megolvadt! Arra csak a munka volt képes! Nem az erõ! Az erõjükkel dicsekedjenek a Jedi lovagok! Én a munka híve vagyok, nyugdíjasan is!
Igazából az árapályt létrehozó gyorsulás.
a=G*m1*[1/(r+x)^2-1/r^2]
a: a létrehozott gyorsulás m1: központi tömeg r: m1 és m2 közti távolság G: gravitációs állandó x: a vizsgált pont távolsága a keringési sugár irányában m2 tömegközéppontjától
Ezt az a-t kell integrálni a azon az objektumon amin számolni akarjuk az árapály erõt. Ez a rész kicsit bonyolultabb. Majd ha legközelebb lesz mathcad-em leírom hogy kell csinálni.
Mégcsak leírnám az árapály- potenciál (ÁP...jó így?) képletét:
ÁP=G*m/*D^2/r^3 m2/s2
Vagyis ez egy olyan potenciál, amit ha szorzok a másik tömeggel (M) akkor nem erõt, hanem energiát, vagy munkát kapok, ami ugyebár nem is vektor, csak skalár... És ez egy alapvetõ különbség! Mert az árapály csak akkor erõ, ha nem történik forgás. (Ennek van oka) De ha van forgás- az árapály munkává is alakul! És akkor kezdõdnek az érdekes dolgok, amirõl uwu majd beszámol nekünk.
Nem kell leírnod még egyszer azt, amit épp az elõbb magyaráztam el.
Most írom le harmadszor, hogy a Hold a NAP MIATT távolodik. Ezen mit nem értesz?
A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer.
A Holdnak van földközeli és távoli pont a pályáján, a Föld-Hold rendszernek is van a Nap körüli pályáján napközel és távol. Amikor ezek hatása egymásra halmozódik, akkor változhat a Hold pályája.
Ezt érted?
Másik fele, hogy te tömegpontokkal számolva akarsz valami csodaárapályt kihozni. Csak szólok, hogy tömegpontokkal modellezett rendszerben NINCS árapály, annak feltétele, hogy a mozgó tömegnek legyen kiterjedése.
Még csak annyit tennék hozzá, hogy a különbség abból adódcdik az erõben, mert ugyebár a véges méretû hold egyik fele (az alsó) kényszerûen lassabban kering, a felsõ pedig gyorsabban, mint ami az egyensúlyhoz kellene. Így jön létre egy szakító erõ, ami tojás alakúvá torzítja a bolygót, amelynek csúcsa a központi felé irányul. Jól mondom? Ez egy szokásos magyarázat, de én ismerek még néhány másikat is, ha bárkit érdekel.
Látom lehet kérdezni! Akkor biztos dicsérni még inkább! Tehát ez az ábra tökéletesen jól ábrázol egy jelenségcsoportot az árapályéból, amely bármely helyzetben, kötött forgásnál is, meg keringésnél is érvényes- az erõk hatását. A kérdésem, milyen jelenségek kapcsolódnak még az árapályhoz, amitõl a földünk de reng, és a triton meg vulkánokat hány, a Hold meg távolodik?
Nagyon köszönöm, igérem, megjuhászkodom a jövõben... Hiszen olyan fogyatékos vagyok. Figyelem tehát. De ha jelentkezem, akkpor hozzászólhatok majd, és hogyan jelentkezzek? Kérdezhetek is? Esetleg netán ellentmondhatok? (juj, az ciki) Kiegészíthetek is? Én tudok jó is lenni... De most nagyon szeretnék feltenni egy kapcsolódó videót, de nem merem, mert pont az lenne, hogy elkerülõ hadmüvelet (you toub). Majd szóljatok, ha szabad! Most meg figyelek...