Kedves Forrai! Igen, Géza barátom, Vértes Géza, a Gézoo. Érdekes módon van vele az életünknek néhány hasonló sarokköve. Mindketten már 9-10 évesen a végtelennel, a fénysebességû hatások terjedésével (is) foglalkoztunk. A téridõ görbületet Einstein eredetileg csupán a léptékek sûrûség változásaira értette. Csak késõbb, amikor a fogadtatásként a fiatal fizikusok többsége 4D görbületként "kattant rá" akkortól õ maga is ilyen értelemben kezdet róla fogalmazni. Ha nem lenne a függvényének szakadási helye az eseményhorizonton, akkor nem lenne sem esemény horizont, sem végtelen energiájú gravitációs mezeje. Azaz csupán azon múlik ez a képzet, hogy milyen modellel írjuk le.
"A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkezõ testet jellemez, a tömeg alternatív mértékegysége. Egy test Schwarzschild-sugara az ugyanannyi teljes energiájú, gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának a sugara."
Nos, ez matematikailag lehet így. Fizikai tartalma majd akkor lesz, ha lesz ilyen értelmû mérési eredmény. Addig pedig tartsuk annak ami: egy feltételezés.
A végtelenre pedig ott a véges, mint ellentét. Mit tennél a véges határán?
Kiülnél a szélére és lelógatnád a lábadat? Hova? A semmibe ami a véges határán van?
Vagy helyette valóban végtelennek tekintenéd a végtelent?
Vagy éppen lefelé.. Vegyed az 1/1 hányadost és a nevezõhöz adj hozzá egyet.. majd ismét, ismét.. ismét.. Közben pedig adj hozzá fizikai értelmet Achilleusz és a teknõs esetének mintájára. A véges távolságot végtelen számú lépéssel közelíteni.
Egyszer csak ráérzel a végtelen érzésére, aztán a fogalmának tartalmára is.
Egyébként Roche nem helyesen állapította meg a bolygó-romboló határt, hogy az a sugárnak a 2-2,5 szerese. A romboló határ ugyanis az USP helyzetétõl is függ! Mert ott van a maximális romboló hatás, ahol az égitest részeire ható eredõ gyorsulások iránya ellentétes. Az pedig az USP pályán van. Ezért szakadt szét a Phobos'Deimos kishold még akkor, amikor a Roche pályától még messze-messze volt (17-18000 km), és nem szakad szét a Phobos, amikor szinte már rajta van! Ezért van a Szaturnusz gyûrûin egy üres sáv (Cassini rés) éppen az USP-jén, és ezért nem lesz található élõ bolygó egyetlen csillag USP-je közelében. Ugyanakkor találhatók kisbolygók a Jupiter Roche pályájánál sokkal közelebb is, kutya a bajuk, és danolva zuhannak belé! Akkor most kinek van igaza, nekem, vagy a Rochenak?
Csak az a baj, hogy nemcsak GI/EM, hanem más töltet bázisú univerzumok is vannak, itt is, és mindenütt! Akkor ki az a hõs, aki azt meri állítani, hogy a Megismerhetetlen- NINCS? Mert hogy minden megismerhetõ? (Teremtés=alkotás) - Ha alkotója nem volt - Ha alkotójának szándéka ismeretlen - Ha az alkotást folyamata sem ismert - Ha tulajdonságai sincsenek - Ha nem szétválasztható, mértékkel nem mérhetõ? - Ha névvel nem nevezhetõ? - Ha rendeltetése ismeretlen? Ilyen talán csak egy van! De azt nem tudom megnevezni se.
Most várom jó pozitivista sódert válaszul...de nem így van!....stb.
Michelangelo azonban ezt a problémát láthatólag Leonardó arcmásával oldotta meg. Mint Nagy Sándor a gordiuszi csomót. És lám, máig ez a probléma meg is szünt!? Ilyenek a mi problémáinmk is. Megszünnek, ha abbahagyjuk. Mára abba is hagyom.
Igazából pedig tudjuk, hogy milyen egy fekete lyuk belül. Mert pontosan olyan, mint a mi univerzumunk, csak más léptékben. Az univerzumok tudata bizonyára minden léptékükben azonos. Olyan, mint egy fraktál, de persze eltérõ is. Például a fénysebesség az univerzum sûrûségétõl fordítottan függ, és hasonlóan a gravállandója is- csak belül. Kivül pedig olyan, mint a külsõ univerzumé. (A képletet hozzá ismertettem már). Egyébként rengeteget dolgoztam itt, másokhoz képest. Elégedett vagyok magammal. Önelégült azaz.
Végre van valami, amirõl beszélhetünk. Ez önmagába is jó. Géza= Gézoo? Mert õvele már találkoztam fórumon.
1. Mi az ábrázolómódbeli ok? Engem annyit szidnak a nem megfelelõ kifejezésdmódért, hogy átvettem az eseményhorizont megnevezést. Miért ne hívjam úgy, ha az valamiféle zárást jelent? Vagy hívjam másképpen? Szoktam fényzárt univerzumnak hívni. 2. Valóban áll is! Mégpedig a SCHWARZSCHILD sugár, ami érvényes a teljes univerzumra, és azon belül annak fekete lyukaira is. Ebbõl a képletbõl következik, hogy egy zárt univerzum nem lehet homogén sûrûségû, még a fekete lyuk se, hanem különbözõ sûrûségû térrészek, ûr, és még sûrûbb fekete lyukakból kell, hogy álljon. Azonban bocsáss meg, de a gravitáció kijön a fényzáron, mert különben a fekete lyuk elkószálna anélkül, hopgy mi akár megpillanthatnánk! Hiszen a bezáródó tömeg gravitációja megmarad! Vagy nem? Akkor az hogy jön ki belõle? No jó, egy picit hadd változzon a tömege is! Majd valamit kitalálok arra is, hisz van fantáziám. És végsõ menedékként nekem is ott van a vákuum, ahogy a fizikusoknak, vagy a gázszolgáltatóknál is a ""végsõ menedékes"! 3. A végtelenig? Gondolkozz el a Megismerhetõségen. Az a dolog, amit megismerhetünk, zárt kell, hogy legyen, pontosabban körülhatárolható. Ilyen a mi univerzumunk is. De bármit is próbálsz kitalálni, egyszer muszáj találkozzál a MEGISMERHETETLENSÉGGEL is, vagyis pld. a végtelennel. Ha a Géza modellje nem ilyen, és a határán nem ásit valahol a végtelen, akkor kapásból is nehezen hiszem. Hiszen az még a Big Bang modellben is helyett kapott , mint szingularitás! Keressük a másodperc ilyen olyan töredékét! Hát én inkább olyant keresek, ami megtalálható. Az pedig mindig körülhatárolható. Azért küldhetsz egy linket a gézoo féle modellrõl, hisz még nem ismerem.
Igazából nem tudjuk, hogy milyen lenne egy fekete lyuk ha más metrikát, más modellt alkalmaznánk rá. Ezért én inkább azt javaslom, hogy nézd meg Géza barátom új térábrázolási elveit. Az õ verziójában, a fekete lyukra egészen más törvények érvényesek mint az áltrelben. Se esemény horizont, se más trükkös valószínûség függvényes kiugrabugrálás.
Egyszerûen gravitációs idõlassulás okozta frekvencia csökkenés van. Amitõl a hozzánk érkezõ fotonáram idõegységre esõ sûrûségének csökkenése tolja el a frekvenciákat a gravitáció felé.
"A bezáró hatás, ahogyan a fekete lyukak esetében is, termodinamikai jellegû." Ezzel nem tudok egyetérteni. Miután ábrázoló módbeli oka van.
"Ugyanígy a gravitáció is átmegy az eseményhorizonton, mert monovalens sugárzás, amely a végtelenig terjedhet, szemben a bivalenssel, amely képes önmagában záródni. (fényatom)."
Nos, ezt sem bizonyítja semmi sem. Sõt! Azt sem, hogy egyáltalán lenne-e létezõ esemény horizont. Mindez csupán az áltrel egyik következtetése.
Egyébként sem érinti a kérdés lényegét. Bármi lehetne a "bezáró" hatás, annak állnia kellene egy adott sugáron az egész univerzumhoz viszonyítva. Mert fénysebességû hatásként a monoton növekvõ távolságával végtelen távolságra terjesztené ki az univerzum határolását.
A posztoló hatásnak pedig oda kellene jutnia valahogy.. A probléma csak az, hogy sok-sok milliárd év kell a fénynek az univerzum átszeléséhez, ezzel minden hatásnak úgy szintén ennyi vagy több idõ kell. És tetejében mint említetted, a határoló hatás sem határolná az összes energia kisugárzást.. azaz csak félig lenne zárt, ha létezne záró hatás..
Ezért a paradoxon áll. Nem lehet határolni az univerzumot.
Idézem: "Az árapály-erõk hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobosz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erõk állandóan fékezik a Phobosz mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken. Mintegy százmillió év múlva a hold a bolygó felszínére ZUHAN, ám elõtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyûrût fog létrehozni." Csak jelzem, a "zuhanást" itt is pontosan abban az értelemben használják, amiben én használtam. Így uwu, a megjegyzésed csak kötözködés. Maga a Phobos, és a Deimos egyébként egy már egyszer kettétört kis hold (Phobos'Deimos) részei. Egyébként a Phobos már jelenleg is a Roche határon vagy, de nem látszik, hogy széttörne! Mert a Phobos'Deimos kishold az USP határon tört ketté, és pusztitott el mindent a Marson. Kb 17000-18000 km volt akkor az USP távolsága. UWU Én megértelek téged. Ha fizikus vagy, nem is érthetsz velem egyet. Sajnos, ez mindkettõnk baja. Meg mindenki másé is.
Oké Ebben igazad volt! Lehetne szebben is mondanom. De amikor így promt válaszolok, tényleg nem figyelek.
Na és gondolkodtál már azon, mi lesz a szárnyalásomból, ha elfelejtem a vesszõt? Vagy segítsek ebben is? Megyk el.
Én viszont szívesen írogatok. A pályamódosulásnak sok oka lehet. Ez a megfigyelés túl hosszútávú, és túl összetett. Nem cáfolja a gravitáviós potenciálról alkotott feltételezéseket. Minden mindenre hatással van. Más nagy tömegû égitestek, becsapódások mind mind sok milliárd év alatt módosítják a pályát. Egyébként ez a pályamódosulás akár milyen egyértelmû számodra, nem bizonyított, csak egy feltételezés.
Kedves (vagy kedvetlen?) qetuol Láthatod mi van itt! Unalom a köbön! Azért írom néha, hogy nem jövök többé... De hát azért- itt is több, mint a semmi!
Az lehet, hogy módosult a pályája, de te nem ezt írtad. Tudod, mikor az ember használja a szavakat, azt kell feltételeznie, hogy mások is ugyan ezt értik alatta mint amire gondol. Ez úgy lehet elérni, hogy a jelentésüknek megfelelõen használjuk õket.
Tényleg olyat akarsz játszani, hogy kéne a halandzsádból értelmes szöveget kreálni szavak kicserélésével?
uwu! Nem szívesen válaszolok már neked, csak a baj, hogy mások nem szólítanak meg. Te -nyilvánvalóan provokálsz! Mert nincs olyan fizikus, aki ezt ne tudná, Te pedig egész biztosan fizikus vagy!
A Hold szerintem 4,5 Mrd év alatt 300000-350000 km-t távolodott. A paleontológusok becslése szerint kevesebbet, de szintén sokat. Ám én méreteztem ezt! De Te hogy jösz ahhoz, hogy egy paleontológust, vagy geofizikust megcáfolj?
A Hold kb. 300000-350000 km-t távolodott 4,5 Mrd év alatt. Ez az én becslésem. A paleontológiai becslés sokkal kissebb, de neked az is elég.
Írd le százszor: "A Hold távolodik .... A Hold távolodik"
uwu- a legnagyobb örömet okozod nekem, ami csak érhetne! Ha még biztos lehetnék abban is, hogy Te is képzett fizikus vagy, mint DronkZÉRÓ? Figyuzz- ne fokozd tovább az önbizalmam, mert abból tényleg baj lehet! Mert akkor szokott bekövetkezni, hogy valaki "szárnyalni" akar, de elfelejti feltenni az ékezetet! El tudod képzelni, mi történik akkor? Szerintem nem, hiszen látom, nincs fantáziád!
Nem akarlak elkeseríteni, de a keringõ testek folyamatosan zuhannak. Ha nem így lenne, érintõ irányban letérnének a pályáról. A gravitáció tartja õket a pályájukon.
A keringõ test csak akkor zuhan (lassan) a központba, ha annak USP sugarán belül van. Egy másik központ körül keringõ testtel viszont valóban ütközhet. Az azonos központ körül keringõ tömegek pedig csak ferde, vagy elipszis pályán, vagy egyéb tényezõk miatt ütközhetnek. Ezek a fõ szabályok. A Föld messze túl van a Nap USP sugarán, hosszú ideig nem kell emiatt is aggódnotok. A Merkúr azonban nem olyan szerencsés, õ közel van. És a Napnak azon elvetélt gázbolygói, amelyek nemrég szakadtak ki belõle, hozzá közeli pályákon, azoktól se kell féljetek, mert szintén visszahullanak belé. Na már most- ez bármi fura, elég nagy tudomány.
Na mi van? Nem tetszik ha elõszedjük ordas ökörségeidet amiket leírtál?
Nem csak az a baj, hogy nem úgy nézel ki. A tudósok tanult emberek, te meg nem:D Halandzsázni bárki tud. Nem értem miért gondolod, hogy több vagy a tudósoknál. Te semmit se tettél le az asztalra, õk viszont egy csomó eredményt mutattak fel amit nap mint nap használunk. A jóhangzású értelmetlen mondatok összefûzése tök haszontalan, csak arra jó, hogy az ilyen lopbisz féléket szórakoztasd.
Bocsi- de ezekkel a hozzászólásaiddal több kárt okozol a tudománynak, mint én a kritikus észrevételeimmel. Õszintén, én csak javaslatot tehetek rá, de helyesebben tennéd, ha egy idõre visszavonulnál merengeni.
Szerintem hagyjad azokat az univerzumokat, amíg nem érted meg, hogy miért zuhan a keringõ test, vagy mi a különbség az optikai sûrûség és a testsûrûség közt! Nézegetned kell még a középsulis fizika könyveket, ennyit tudok segíteni:D
Hát tudod, Newtonnak csodás parókája volt, és ahogyan Einstein a nyelvét kinyujtotta, az utánozhatatlan! Nem - én feladom! Belõlem sohase lehet nagy tudós... Hisz nem is úgy nézek ki! Egy csajom még meg is mondta...
Mire kéne válaszolni? Halandzsával nem lehet vitatkozni. Írjak én is értelmetlen szövegeket? Nevezzem el ellenérvnek? Ez csak a te perverziód, ne tukmáld rám!
Õszintén szólva fájlalom, hogy még sehol nem olvastam de még utalást se arról, hogy milyen forgások, keringések léteznek, impulzusok vannak az Univerzumunkban, pontosabban hogy mi azok hatása kozmikus léptékben?
Például mi határolja a BIG-BANG univerzumunkat, hogy az forog e, hogy forgásellipszis alakú e, mennyi a fordulatszáma, milyen kölcsönhatások vannak a burokja, és a részei között? Áthatol e a burkolatán a gravitáció? Ha nem miért nem? Ha igen, akkor hová, és minek? uwu felelj már végre, segíts rajtam!!! Bizonyára sok minden ismert ebbõl, majd egyikötõk, talán uwu ír majd errõl valamit.
LOL "szakértõk" A finnugor topikban megvezetett birkácskák tolonganak. Ûbermensch, meg dákoromán elmélet helyett nekünk itt van most az õskárpáti. Csak errõl van szó, semmi többrõl. A történelemhamisításnak nagy hagyománya van szélsõségesen nacionalista körökben. Szerinted miért pont a tudósok a fõellenség? Nem inkább meggyõzni kéne õket, ha újdonságot talál valaki? Ha ez nem megy nyilván õk hazudnak mert gonoszak ugye?
Ezzel szemben itt egy önjelölt zseni, akit sajnos senki nem ért meg:) Õ egyedül megoldott minden komoly fizikai problémát. Legalább is állítása szerint. Gyakorlatilag csak az elképzeléseit írja le, amit semmi se támaszt alá. Ezt a hiányt pedig halandzsával pótolja. A fizikában használatos szavakat sokszor helytelenül szövi a mondókájába. Ha véletlenül van értelme a magyarázatnak, akkor meg egy égbekiáltó ökörség.
Kedves Albertus. Tekintsd a mi univerzumunkat pontosan olyannak, mint a Saggitárius "A" fekete lyukat a tejút közepén, csak egy másik léptékben. Képzeld, hogy a szülõ univerzumunk intelligens lényei, akik lófejûek, kétségbe vannak esve, hogy összelapulhattunk, amikor a kollapszus történt!
Na már most: a saggitárius "A"-nak ugye állítólag nõni kéne, hiszen mint rendes fekete lyuknak, mindent fel kéne, hogy faljon! Másfelõl a tudós barátaim mégis hangosan rinyálnak, hogy "nem eszik", "nincs étvágya" meret nem nyel el semmit. Hát pesze hogy nem eszik, mivel az USP sugara 25 M km-re van tõle, ami azon belül volt, már mind felfalta, ami pedig azon túl, azt vadul távolítja! Hiszen 11 perc a forgásperiódusa! Borzalmasan aktív! Tudod Albertus, nem uwu miatt vagyok elkeseredve... Pedig néha zokogni van kedvem, milyen bárgyú az EMBER, vagy hogy talán le se mászott még a fáról? Ühüm...bühüm...
Csak azért nem értesz a témához, mert azt ügyesen eltakarják. Tudod, hogy a régi geocentrikus világképben egy gömbalakú tekerentyüt csináltak, amellyel tudták modellezni a bolygók mozgását. Most pedig, a heliocentrikus világképben ez mindenkinek könnyen elképzelhetõ. Viszont munkanélküliekké váltak azok, akik ezeket a gömböket gyártották.
Bocsás meg uwu, de lejáratod magad, ha nem válaszolsz a kérdésemre, csak kritizálód a válaszom. Tehát válaszolj: - Univerzumunk egyedüli, - Univerzumunk zárt, vagy nyitott? Enélkül csak egy provokátor, trollozó, képzetlen mûbalhésnak tünsz, még nekem is. Mondom, így edzõpartneremnek se vagy jó.
Egyébként legalább én bevallom, hogy nem értek ehhez a témához. Ellentétbe veled.... okosnak próbálod mutatni magad mint minden topicnál vagy a finnugornál.. aztán tudjuk mit lett mindig a sorsod a szakértõkel szembe :D És jelenleg forrai meggyõzõbb mint az ellenkezõk. Tessék tehát érvelésbe rágyúrni.
Kedves Albertus (Ha már most odáig süllyedtem, hogy ilyen megszólítást írok- meddig süllyedhetek még? Mit szól majd a tanítóm, a hétfejû?) DDD A bezáró hatás, ahogyan a fekete lyukak esetében is, termodinamikai jellegû. Ez okozza a kollapszust, ami az univerzum építõelemeinek, a fényatomoknak a bezáródását jelenti (parányi univerzumként...). Olyan ez, mint ahogyan a szunyog, anyagi természetû lévén, nem megy át az ablaküvegen, a fény viszont igen. Ugyanígy a gravitáció is átmegy az eseményhorizonton, mert monovalens sugárzás, amely a végtelenig terjedhet, szemben a bivalenssel, amely képes önmagában záródni. (fényatom). Legalább is én így tudom elképzelni. Azonban a mi univerzumunk fényatomjai úgy tûnik, többnyire csak kétféle töltet, az elektromos (elektromágneses EM), és a tömegtöltés (gravinerciális: GI) periódikus cserélõdésébõl állnak. Az utóbbiról kell, hogy magyarázólag írjak, mert az elektromágneses analógiájára képzelhetõ. Ugyebár az elektromágneses hányad két egymásra merõleges, azonos ütemben csökkenõ-növekvõ vektorral képezhetõ, amelyek merõleges vektoriális szorzata adja az un. Poynting teljesítmény-sûrûség vektort. (A fény EM összetevõje, eddig is ismert) Ugyanilyen a gravinerciális hányad is, amely pontosan ugyanúgy, a centripetális, és tömegvonzó vektorok vektoriális szorzatából képezhetõ. Végeredmény egy olyan részecske, amelynek pont akkora a tömegvonzása, mint a centrifugális kifelé gyorsulása (GI összetevõ). Csakhogy ez a részecske periódikusan átalakul EM részecskévé, ami a fénysugárzás! A két Poynting -vektor részhányad összege pedig minden idõpillanatban állandó! Vegyétek észre, hogy a fénysugárzás nálam értelmében elkülönül a fényatomtól! Mivel a fénysugárzás az a jelenség, amely a fényatomok által adódik tovább, pontosan, ahogyan a hang is. Erre vonatkozó adatokat már irtam itt. Fénynektehá pedig összességében a bi és multivalens sugárzásokat nevezem, amelyek legalább két töltés egymásrahatása által keletkezhetnek. Mint jeleztem, a mi univerzumunkra jellemzõek a tömeg, és elektromos töltések, amelyek ilyen fényt teremtenek (GI/EM) és ilyen kölcsönhatásokat fogadnak. Azonban bizonyára (sõt biztosan) léteznek másféle töltések is, amelyeknek alig van kölcsönhatása a mi világunk anyagával! Én ilyennek gondolom például a különféle neutrinókat (háromról tudok), amelyeket csak azért észlelhetünk (igen ritkán), mert nagyon ritkán elõfordulnak a világunkban is. Szóval látnotok kell, hogy a Vákuum --Elektromágneses fényelmélet, és a belõle kinõtt Big-Bang világ, meglehetõsen korlátozzák a tudatunkat, (Továbbá egy sötét jövõ képet vetítenek, ami nem igaz.) Általuk kereshetjük a végtelenségig a sötét tömegeket, meg az étert, (ami drága játék okos felnõtteknek.)
Tetszik a halandzsa? Attól hogy nem érted, még nem tudományos:D
Milyen logikai kapcsolatot vélsz felfedezni az alábbiak között? "a mi univerzumunk ZÁRT, mégpedig fényzárt, mert az az építõeleme. Márpedig ha zárt, akkor nem is lehet egyedül! Hanem egy másik Univerzum bezáródott része kell, hogy legyen"
Mivel másabb az ha ezeket a kinyilatkoztatásokat mondjuk az ellenkezõjére változtatjuk? Javaslom próbáld ki! Segítek. Semmi különbség. Ugyanúgy halandzsa marad. Kijelentés kijelentés hátán logikai kapcsolat nélkül, helyenként rossz helyre illesztett szakszavakkal. Leír valami fantáziavilágot, és a magyarázat helyett jön a szakszavakból összeállított szöveg jelentés nélkül.
Valószínûleg egy munkanélküli asztrológussal van dolgunk:) A horoszkópokba szoktak ilyesmiket írni. Jobb lett volna ha cipész a kaptafánál marad. Ezzel a szánalmas halandzsázással csak olyanokat lehet megtéveszteni akinek lövése sincs a témáról.
A logika legyõzte a filozófiát, az ma már nulla értékû.
A honlapom címe: "Megismerhetetlen", egy még ott hiányzó, filozófiai jellegû "könyvemre" utal. Amely a "Tudatos Létezés filozófiája" feltételeit vizsgálja. Amely minden "pozitivista", (valójában öntelt és buta) felfogással szemben azt mondja, hogy a Tudatos Létezésnek kétféle eleme van: - Megismerhetõ, - Megismerhetetlen. Innen a topik címe (meg mert a "megismerhetetlen"-ben nincs ékezet) Bármely világkép, a BIG-BANG is elfogadja ezt (a szingularitásban), és én is el kell, hogy fogadjam! Csakhogy nem mindegy, hogyan? Ha mi az Univerzumunkat meg akarjuk ismerni, már pedig már kezdjük megismerni, akkor az nyilvánvalóan zárt, és nem végtelen! Mert hogyan ismerhetsz meg egy végtelen univerzumot? Honnan tudhatod, hogy a sugara 13,7 Mrd fényév, a tömege meg ~E+53 kg? Nem- a mi univerzumunk ZÁRT, mégpedig fényzárt, mert az az építõeleme. Márpedig ha zárt, akkor nem is lehet egyedül! Hanem egy másik Univerzum bezáródott része kell, hogy legyen. (sötét tömegek, és Olbers paradoxon...) És akkor ki tudja hány ilyen Univerzum kell, hogy még legyen, amelyek mindegyike: MEGISMERHETÕ! Azonban elkülönül egy fogalom: a VILÁGMINDENSÉG, amely mindezeket tartalmazza. És amely már nem megismerhetõ, MEGISMERHETETLEN! Mert még azt se tudhatjuk még róla, hogy zárt, vagy nyitott. Mindezt filozófiai szempontból tökéletesen leírja a bibliai fény teremtése, amely (ha a vallásos tartalmát nem tekintjük), tökéletes, és tömör megfogalmazása annak, hogy mi, és milyen a Tudatos Létezés MEGISMERHETÕ eleme: - Teremtõ (alkotó) tudatú által (Isten, Ember), - Annak teremtõ (alkotó) szándékából ("legyen") - A teremtés (alkotás) folyamatában létrejött ("lett") - Tulajdonsággal bíró ("látá, hogy az jó") - Szétválasztható ("szétválasztotta": különhatárolható, lásd univerzum) - Azonosítható ("nevezé") - Rendeltetéssel bíró ("és az este, és a reggel")
Bármi, ami ezek mindegyikével nem rendelkezik, az részlegesen, vagy teljesen "Megismerhetetlen". Csodálatos, érett, tömör filozófiai definició ez! (Méltó arra, hogy ne értsétek meg!) Pedig ezeket a filozófiai elveket, sem a Big-Bang, sem a Little- Bang (az én kollapszus elméletem) sem tudja meghágni. Ami azt jelenti, hogy az emberiség az eltelt évezredek alatt sokat felejtett abból, amit "valakik" már jól tudtak. Ami azt is jelenti, hogy marhaság egy egyedül álló, singli, nyitott BIG-BANG univerzumról beszélni. A Little Bang Univerzum azonban azt állítja, hogy a mi univerzumunk egy fényzárt része egy másik univerzumnak, s ezáltal teljességgel megismerhetõ, sõt, körmönfont módon a "Szülõ" univerzumja is! Ahogyan a mi univerzumunk fekete lyukai is részlegesen megismerhetõk, hiszen azok is univerzumok! Mert ugyan szép az anyatermészet, de azért én is, meg ti is házakban lakunk, amelyek kellõképpen zártak. Így, mint a Tudatos Létezés megismerhetõ alanyai, pontosabban lehet kivetni rátok a füstadót is, (pedig talán egyedül abban nem volt kivetni való).
Örülök, hogy kezd a topik egy párbeszédhez hasonlítani. Elõször is hangsúlyoznom kell, hogy én mélységesen tisztelem az általam említett (és nem említett) összes fizikust: Newton, Maxwell, Einstein, akik óriási lépéseket tettek elõre, minden amirõl írok, az õ munkájukon alapszik. Csak az a baj, hogy a munkájukat a többiek nem, vagy abba az irányba nem folytatták, amirõl én beszélek. Mert nyilvánvaló, hogy mindenki a legérdekesebb, új lehetõségeket próbálná tovább vinni. Sajnos azonban a "klasszikus fizika", amelynek csodálatos hajtásai vannak, lehetnének még, emiatt értékét veszítette, teljesen elfelejtõdött. Pedig vannak dolgok: (pld. a ma is hiányzó "forgástörvények", amelyek része az árapály is), amelyek nélkül a legújabb fizika sem tudhat meglenni. Ezek tehát lemaradtak, mert mindenki inkább otthon az LHC-t nyaggatja, minthogy az árapály után kullogjon a hideg energia mezõn. Persze nagy szerencséjére a hozzám hasonló félkegyelmûeknek, akik egy jól fejlett, kövér képlet láttán "dobnának egy hátast", ám az ilyen zavarosban szívesen halásznak. Ez tehát a helyzet, én ilyennek látom. Csodálatos dolgokat látok a klasszikus fizikában, amelyeket még én is megérthetek, és amelyeket látom, hogy az "új" fizika már-már ezotérikus módon igyekszik megmagyarázni, mert hiányzik az alapja. Ezt pedig bizonyos szinten egy félig képzett outsider is észreveheti, és kell is, hogy megtegye, mert különben a logika bármibõl bármit tud faragni. Ami a végén senkinek se jó...
Az univerzum zártságának feltétele lenne a "bezáró hatás" léte. Tetejében ezen hatásnak idõben is és térben is léteznie kellene a "határon".
Miután minden hatás terjedésének maximális relatív sebessége csupán a forrásához relatív fénysebesség, így a "bezáró" hatás ha bármikor létrejöhetne, akkor annak sugarának folyamatosan növekednie kellene..
Azaz egy paradoxonnal állnánk szemben, ami kizárja a "bezáródás" lehetõségét.
ez megint a végtelen+1 kérdése. Én nem vagyok elméleti matematikus, de azt gondolom én is, hogy attól, hogy ha a világegyetemet egy nagy gömbnek képzeljük el és a gömbön kívül megadunk egy pontot, akkor most mi is van?. Elképzelhetõ amit mi õsrobbanásnak tartunk az csak 1 anyaghalmaz õsrobbanása volt. Két anyaghalmaz távolsága meg lehet olyan óriási, hogy egy agyaghalmaz (ismert univerzum) legyen mákszem méretû. A következõ anyaghalmaz meg mondjuk 100 km -re van. Mondom leírni le lehet valamit matematikailag, de az nem fog létezni vagy megvalósulni és legfõképp megtapasztalható lenni.
Az a kérdésem, hogy szerintetek a mi univerzumunk egyedüli, és hogy zárt, vagy nyitott? Vagyis hogy "valamitõl" szétválasztható, attól elhatárolható? E nélkül a válasz nélkül ugyanis a matematikai levezetés nem sokat ér. Hiszen, ha univerzumunk zárt, akkor eleve nem végtelen (jelenleg így tudjuk?), és a tágulásának termodinamikai feltételei lennének, amivel a matematika nem számolhatott.
Van egy jó hírem: matematikailag a végtelen számú dimenziós térre vonatkozó alap elméleteket, már vagy 80 éve lefektette egy orosz matematikus. De ez annyira elméleti, bármiféle gyakorlati átültetése még nagyon távoli. Ez olyan mint egy angol tudós elméletének (miszerint a végtelen számsorok úgy növekszenek minél gyorsabban közeledünk végtelen felé) Az alap elmélet szerint a 'végtelen nagy' a "legnagyobb". Nos ez angol úriember a végtelen+1-et megfogalmazta térre vonatkozóan és a lényeg az, hogy az uiverzumot lehet vele megmagarázni. Tehát ha közeledünk a táguló univerzum széléhez, ahol még van tér (anyag energia nincs), akkor már mi magunk is tágítjuk a teret, ami így mindig nagyobb és nagyobb lesz. Hibába gyorsulunk végtelen sebességre, úgysem tudunk az univerzumból kilépni. Ezt a magyarázat nekem jobban tetszik, mint a minden feketelyuk egy univerzumba tart.....
qetuol Te még a legelején szamárként mutatkoztál be nekem! Nos - biztos hogy nem vagy az! Fizikus vagy te, a javából!
drevil666 Az ördög hozott téged, és mindig jókor. Te vagy az egyetlen itt, aki valamely kérdésemre válaszolni tudott. Kösz
Nem mondtam neked soha, hogy "eltakarodsz innen"!Így Te hazudsz. Ilyesmit csak a fórum-admin mondhatna, Õ is csak kedvesebben, magyarázólag. Én meg miért mennék el, ha vannak itt megértõbbek is mint Te, és még néhányan? Hiszen csak ti terrorizáljátok az embereket. Hogy lássátok, milyenek vagytok, az utobbi hozzászólásaim a ti stilusotokban készültek. (Nehéz volt átvenni azt, és csak amikor éreztem, hogy már kellõen ellenszenves, akkor irtam le-nektek, tükörként!) Egyébként akkor jövök ide a jövõben is, amikor csak akarok, és az admin engedi.
Amúgy a nevezõben többnyire nem tûrõk el vektorokat, már ilyen a természetem. Akkor is, ha az eredmény skalár. Az árapály potenciál (ahogy a gyorsulás is) nálam a sûrûséggel van többnyire kifejezve, mert (ró) =4(pi)/3* M/[(r1xr2*r3)*4(pI)/3] Ezáltal az árapály potenciál nem fordulhat az r=0 helyen a végtelenbe, megfosztva titeket a sejtelmes szingularitásról, amire nagyon rájár a nyelvetek.
Bocsi, de mi az, hogy LOL? Ez nyilván fizikus nyelv, mert én nem ismerem. Én csak magyarul tudok igazán.
Tudod, én számitok arra, hogy Te sohase érted meg ezt. Vagy csak súlyos betegséged esetén, amit én jóakaratúlag nem kivánok. Remélem hát, hoogy még sokat vitatkozhatnánk így. Bár én már nagyon unom.
Seggfej. Szóra se méltatom, hogy az árapály potenciál 1/r^3. Ennyit várok tõled, többet nem.
Baromi statikus a világképetek, pont olyan, mint a bolygók porbafingása (izé: porbacsomósodása). És mindenben, és minden tudományágban így van ez- ez látszik a honlapomon. Elsõként írtam le az árapály szerepét, általánosítottam, és próbálom felemelni az õt megilletõ magasságra a porból, ahova beletaposták a fizikus és a csillagász "tudósok " százai? Hogy helyette kurva drága lepkehálóval kapdossák a sötét tömegeket? Elsõkként állitom, és bizonyítom, hogy bármely valós test relatív mozgása árapály effektussal, adott esetben energia és impulzus cserével jár! Hogy ez van összefüggésben a Hubble effektussal... Bocsi, de nekem még edzõfélnek se vagytok jók, mert mások elõtt kell majd keményebben bizonyítanom! S így nem szarom magam össze az öklendezésetektõl! (Még jó, hogy nem számíthatok a segítségetekre, mert kétszer nehezebb lenne az ügy.) De azért, álmodozok a megértésrõl, mert különben nagyon romantikus is vagyok. Ah, ah...
Látom mennyire vágod a témát:D Még azt se veszed észre, ha véletlenül valamit rosszul írok. Pedig egy ilyen mindenttudónak mint te, illene szólni, ha valamit rosszul fogalmazok meg. Neked tényleg semmi közöd se a matekhoz, se a fizikához. De miért halandzsázol úgy, mintha arról beszélnél? mi ennek a betegségnek a neve? Biztos diagnosztizáltak már a fehérköpenyes jóakaróid.
Ki mondta neked, hogy nem tudják mi az az árapály? Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy te nem érted amit mondanak Nem olyan bonyolult ám. Az 1/r^2 arány miatt van.
Akkor az minek minõsül, mikor kijelented, hogy õk rossz úton járnak több száz év munkájával amibe sok ezer nagy koponya életmûve fekszik, és emellett kijelented, hogy te közben megoldottál mindent?
Mellesleg nem értem mire van nagy arcod. Sokszor nincs is értelme annak amit írsz, és ha van akkor is bõdületes ökörség.
Nem hasonlítom magam tudósokhoz, hiszen irtam, nagyon szégyenleném azt. Miért csusztatsz? Bármely vektor, a nullvektor is, valójában végtelen számú rész összege és szorzata, de téged ebbõl csak az eredmény érdekel, ami mindössze egy vonal, pöttyel a végén. Nos, ilyen vonalkákat pöttyel a végén indít a "töltés" aki egy terv csupán. De amit te képzelj el egy egyetemnek, amelybõl azok oda vissza szaladgálnak, összegük nulla, ha nincs semmi más a közelben (Ezt az oda vissza szaladgálást, az elágazásokkal hívom "vektoráramkörnek"). De ha van valahol egy másik hasonló, vagy jobb hely, pld egy kávézó, akkor az egyensúly felborul.
A haranggörbe területe pedig a függvénybõl számítható, szinte hihetetlen, hogy erre ráébredtél! Nem is gondoltam volna.
Szóval az az eredmény, hogy a közelítésük során mindkét testnek növekvõ, majd csökkenõ árapálypotenciálja van, amely integrálva tömeggel és kiterjedéssel bíró testeknél valamely árapály teljesítménnyel, és energiacserével lesz azonos, amit ki is számoltam, (elsõként).
Ami azt jelenti, hogy bármely mozgás történik a világmindenségben, annak árapály következménye van, te balfácán. Amit viszont a fizika lefitymál. Mert fogalma sincs mi az árapály, és nem engedi meg azt se, hogy értelmes emberek azt a kifejezést rendeltetésszerûen használják. Hogy a sötét tömegek végre megvilágosodhassanak, és megtudják, hogy mi az árapály, ami dagállyal, és apállyal is jár, emellett jó részt az okozza az égitestek Hubble távolodását. Ahogyan az impulzusuk távolodássá alakul. Ami egy összetett mechanika, de amihez halvány finguk sincs a fizikusoknak és csillagászoknak! (állatira kedvelem a stilusotok, és élvezem, ha pedig belejövök, elhalványultok mellettem!)
A haranggörbés halandzsádról is írhattál volna valamit. Most akkor elmesélem miért lebukás az egész, és mitõl egyértelmû, hogy csak hajigálod egymás után a szavakat, hátha valaki azt hiszi rólad, hogy nem vagy tök hülye a fizikához, meg a matekhoz.
Azt állítottad egy diffegyenlet megoldására haranggörbe jött ki. Ami nem értelmes. Mert egyszerû diffegyenlet esetén eleve maga az egyenlet a sík szerkezetét írja le, és rögzített peremfeltételekkel lehet meghatározni belõle egy-egy függvényt. Parciális esetben meg akkor lehet egy szem görbérõl beszélni, ha a peremfeltételeket megint csak rögzítve, a többi változó értékét is megkötöd. De ez megint nem az egyenlet megoldása. Szóba se kellett volna hoznod a megoldást, ebbõl lett a bukta.
Az olyan vektorösszegzésre ami 0-t ad eredményül nem kellett volna új szót kitalálnod. Elég lett volna a nullvektor is. Ezek szerint szó sincs itt áramlásról, még a beteges elmédben sem ugye?
Már megint a halandzsa... Mit jelent a vektorod okoska?
Érdekes módon, ezek a hülye tudósok dolgozgattak évszázadokon át, és most számítógéppel világhálón írogatunk egymásnak.
Tudósokhoz hasonlítgatod magad, miközben halandzsázol össze vissza. Szeretnéd, ha azokon az embereken kívül is azt hinné valaki, hogy van értelme a mondókáidnak, akik nem jártasak a fizikában, vagy a martematikában ugye?
Orvoshoz kéne menned. Ez beteges. Ennyi szöveget összeírni a semmirõl. Bármi értelmeset is csinálhattál volna helyette. Nem értem hogy szórakozhatsz ilyen jól a saját halandzsádon.
Hát! Mostanában nagy kedvvel nem dolgozom a "Számvektor Algebrán". Mitõl is lenne kedvem hozzá? (Meg idõm sincs.). De majd Ti befejezitek! Mert most még a filozófiai alapokal van nagy bajotok. A logika mindenhatóságában hisztek, amely bármely alapra képes mutatós légvárat építeni. Amit azután szépen belaktok, amíg puhán (a fejeteken...DDD) földet nem értek. Hát nincs is probléma. Ami a vektoráramkört illeti, az egy nagy ZÉRÓ. Ami nem semmi. Az, hogy ti a vektort csak egy vonalnak gondoltok, két pöttyel (pöccsel?) a végén, az nem jelenti azt, hogy az nem más vektorok végtelen sokaságának összege.
Bizony. A szövegem az oldal létrehozójára vonatkozik, ha nem lenne egyértelmû. Szerinted normális aki annyi energiát öl ekkora ökörségbe? Mondjuk legalább ügyel rá, hogy legyen alany, állítmány, meg többi mondatrész :D Végül is a konteós ökörségeknek sincs több értelme mint ennek a halandzsának. Nem csoda, hogy így megértették egymást remarkkal. Pontosabban õ sem értette meg, de tetszett neki. Ezek ilyenek :D
Jézusom! Hogy képes valaki ennyi összefüggéstelen szöveget leírni? Mi értelme ennek? Egy strucc lehet a felmenõk közt, mert az embereknél már 3 éves kor körül rájön a gyerek, hogy ha nem lát valakit, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy õt se látják.
Nem ismeri a szakszavak jelentését, és lelkiismeret furdalás nélkül fûzi õket mondatba. Hogy hiheti azt, hogy mások akik tudják mit jelentenek az egyes szavak, nem szúrják ki, hogy halandzsa?
Ami nincs benne, de szintén alap: a (Rn->Rm vagyis vektor-vektor leképezés. pl.: helyhez rendeljük a térerõsség vektort, spec. esete az un. lineáris leképezések: ezek mátrixokkal adhatóak meg.
A tisztán látás érdekében, mi a fentiek szerint értjük ezeket a fogalmakat.
Mikor vektoráramkörrõl beszélsz nem ártana a nagyvilág tudomására hoznod, hogy mi a fene az. Nyelvtani értelme annyi, hogy áramló vektorok. A kíváncsi fórumozók serege szerintem alig várja, hogy tudod a vektorok áramlását vektor függvényekkel leírni. Csak mert nyelvtani jelentés alapján valami vektor-vektor-vektor függvény kellene, ami értelmetlen. És egyáltalán mit reprezentál a modellben a vektor.
Korábban írtál valami diffegyenletrõl is aminek a megoldása állítólag haranggörbét adott. A fórumozók serege valószínûleg arra is kíváncsi mit jelölnek egyáltalán a változók? Hány változós, hanyad rendû a függvény? És hogy kell egy ilyet úgy megoldani, hogy egy görbét kapjál?