Azért nem zárjuk le azt, hogy a "gravitáció csupán vonzást jelent", mert az egy többszáz éve megkövesült, értelmetlen fikció. A tömegvonzás és a taszítás zárt, esetenként kiegyenlített vektoráramkört alkotnak. Amíg ezt meg nem értjük, addig csak álmodozhatunk az antigravitációról. (Igaz Newton nem ezt mondta, tehát biztos nem igaz...?).
Ha a gravitációt mint a kiegyenlített vektoráramkört (gravitációs sugárzást) tekintem, mert voltaképpen az, akkor annak a tömegvonzás, meg a taszítás is része. A tehetetlenség meg a tömegtaszítás egyik megnyilvánulása. Hogy ezt megértsük, ahhoz kicsit gondolkodni kell.
Ha az "értelmes emben" nem képes gondolkodni, mert a szalmacséplés az nem az- akkor én valóban nem vagyok az. Sõt- nem is szeretném, ha annak minõsítenének. Vagy fizikusnak...brrr. micsoda blamázs lenne!
Ez egy elég régi, de találó hozzászólásra való reagálás. A kérdés, hogy mi miért van ott, ahol van, a BIG BANG elméletbõl következik. A LITTLE BANG elmélet, amirõl talán most hallotok elõször- az pont annak a fordítottja: egy nagy kollapszus egy mégritkább szülõ univerzumban. E szerint a mi univerzumunk csak egy fekete lyuk egy tágasabb univerzumban. Mert bizonyítható (én megtettem), hogy a fekete lyukak (én fényzártnak nevezném õket)belsõ tere inhomogén sûrûségû, akármilyen sûrû! Vagyis hogy vannak benne üres, és különbözõ sûrûségû terek. Bármekkora a tömege, és a sûrûsége. Amúgy pedig minden univerzum fénysebessége és gravállandója a sûrûségétõl függ. (a mi univerzumunkban az kb. 6 db nukleon/m3) Mivel a mi szülõ univerzumunk sûrûsége feltehetõleg több nagyságrenddel kisebb a miénknél, így a fényebesség is benne nagyságrendekkel nagyobb lehet. Végül is látható, hogy ez esetben a mi Univerzumunk tömegeloszlása nem egy pontból indult, hanem valamely központi mag ütközési lökéshullámai (elsõ volt a fényé, késõbb a nehéz elemeké)fékezték le a zuhanó tömegeket, és rendezték el a csomósodási zónákban, amelyeket a külsõ tömegek fényzáron is áthatoló gravitációja alakított ki. Szóval, ez nem hasonlít semmire se, amit a mai fizika állit, s így nem is érdemlem meg a megtisztelõ "értelmes fizikus ember" nevet. (De az nevet, aki végül nevet)
Köszönöm, hogy érdeklõdtök, és nem haragudtatok meg rám. Szívesen elmondom. De elõbb a sugárzásokkal kezdeném. Vannak anyagi sugárzások, például a kozmikus. De most azokról van szó, amit töltések bocsátanak ki. Mit nevezünk töltésnek? Tényleg, mit hívunk annak? Mert a töltés sem nem anyag, sem nem energia. Az elektromos töltést sohase láttuk, a tömegtöltést is hiába keressük, legfeljebb a "töltéshordozók" különféle fajtáit ismerjük. (Elektron, nukleon, bármi). Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényezõ", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét. Tehát van egy környezet (mezõ), amibe bekerül egy, vagy több töltés, amelyek azt átalakítják, mégpedig sugárzás útján. A sugárzás pedig a mezõre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenõ mértékben. De ha valami a töltés által csak kisugárzódna, vagy befogadódna, akkor az vagy elfogyna, vagy megdagadna! Ezért az egyetlen töltés által kibocsátott sugárzás nem nevezhetõ csak "kibocsátottnak" mert zárt áramkört alkotva a kilépõ, és a visszatérõ "vektorai" alapesetben minden pontban kiegyenlítik egymást! Az egy töltés által kibocsátott, "MONOVALENS (egyértékû) sugárzások, amilyen a gravitáció is- jellemzõen ilyenek. A tömegtöltés maga körül egy minden pontján záródó, és lenullázódó, távolodva gyengülõ sugárzást bocsát ki. Vagyis a töltés egyszerre nyelõ (vonzó), és forrás (taszító), összességében és részleteiben is lenullázódó sugárzást bocsáthat ki akár végtelenségig, ha egyedül van, és ha egyenletesen áll, vagy mozog. A legnehezebb azt elképzelnünk (nekem is kezdetben az volt), hogy valamely sugárzás kétirányú, és csak valamilyen beavatkozásra bomlik meg az egyensúlya, mert a sugárzásokat mindig a puskagolyóról mintázzuk. Ha viszont a közelben pld. egy másik tömegpont is sugároz, akkor a vektoraik a találkozásuktól függõen vonzzák, vagy taszítják egymást. Itt meg kell jegyezni, hogy ugyan ez a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad, mégis megkülönböztethetõ jobbos és balos forgása. Ha ekkor két azonos forgású van egymás közelében, akkor az eredmény a tömegvonzás. Ha ellentétes forgásúak, akkor meg a taszítás léphet fel, amit antigravitácónak hívunk. Nyilván tehát ilyenek egymás közelében nem fordulhatnának sokáig elõ. Az azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak, hogy taszítják egymást. A különfélék viszont keringésnél vonzanák egymást. Ahogyan két kerék is azonos, vagy ellentétes forgású érintkezésnél másképp viselkedik. Ezért az antigravitációs tömegek a gravitációsoktól vagy elkülönülnek, vagy annihilációjuk történik. Így azután egy távoli világról nem tudhatjuk, hogy az gravitációs, vagy antigravitációs. Lehet, hogy a mi univerzumunkban, amelynek alapjául egy gravinerciális- elektromágneses "fénygáz" szolgál, amely kitölti mindenüt azt, elsõdleges töltésként a tömeg és az elektromos töltések szolgálnak, amelyek egy BIVALENS sugárzásnak nevezhetõk (kétértékûek), amelyeket összefoglalóan Fénynek nevezhetünk. (Azonban nem csak két töltés létezik, különféle kombinációik MULTIVALENS (többértékû) sugárzásokat is kelthetnek.) A kétértékû sugárzások töltete azonban periódikusan váltakozik (levezettem a tömeg-és elektromos töltetû fény gravinerciális-elektromágneses Poynting vektorát is, amely nem változik színuszosan, mint Maxwellnél, aki azt a vákuumhoz kapcsolta, hanem állandó), ezért az csak az önmaga környezetét alakítja, egyfajta kis univerzumként (fényatomként) Amit mi fénysugárzásként gondolunk, az ezek között a fény atomok között terjed pont úgy, mint a hang. A fény: a fényatomok "hangja". Még a fénysebesség kompressiós modulusa is meghatározható, és nagyságrendileg egyezik az univerzumunk vákuum nyomásával. Vagyis a fény- a hanggal analóg, a mi univerzumunkban ennyi, egy másikban, pld a Saggitárius "A" fekete lyukban, vagy a szülõ univerzumunkban más. Nehéz mindent kapkodva leírni. Kérdezzetek még.
Most még több definiálatlan kifejezést vezettél be. Ha nem mondod meg konkrétan, hogy kell érteni amit mondasz, nem sok értelme van. Így most ahányan elolvassák annyiféle képen értelmezik. Lehet, hogy az írásod hatására csudaszép világok születnek az olvasók fejébe, de amíg nem definiálod a bevezetett fogalmaidat, addig csak halandzsa marad.
Ebben a hsz-ben még több új fogalmat sikerült bevezetned. Sõt, még meglévõ fogalmakat is újradefiniálsz. Tessék nekiállni, és az eddig leírtakat alaposan elmagyarázni, mielõtt még tovább száguldanál a mondókád szövésével!
Sok embert ismerek akik imádnak ilyesmit olvasni, de semmit nem ér az egész amíg az író is, és az olvasók is mind-mind mást képzelnek el.
Így van. Mondom, bizonyítottam, de bárki a SCHWARZSCHILD sugár ismeretében bizonyíthatná, hogy egy kollapszust szenvedõ, fényzárt világ sûrûsége nem lehet homogén! A fényatom: bivalens építõanyaga a világnak,amelyen a monovalens gravitáció vigan áthatol. Ha nem így lenne, akkor a mi univerzumunk fekete lyukai vadul kószálnának. De nem teszik, mert a gravitáció végül is rájuk is érvényes, csak a fénysugárzás nem hatol át. Következésképpen ránk is hat a szülõ univerzumunk gravitációja, az hozza létre galaxishalmazaink csomósodási zónáit (erre nézve kisminta modellt számoltam). Kétféle fogalmat különböztetek meg: 1. Univerzumok (világegyetem) amelyek párhuzamos és soros hierarchiában rendezõdnek, végtelen sok van belõlük, és nem biztos, hogy a miénk a legkényelmesebb (nekem most pld. nagyon melegem van). Az univerzumok, elsõként a miénk, azután a szülõ univerzumaink, fekete lyukaink: mérhetõk, és MEGISMERHETÕK! 2. A világmindenség: abból elég egy is, mert az mindezt magába foglalja, ám mert nem mérhetõ, NEM is megismerhetõ.
Sajnos, jelenleg ez az álláspontom. De hát aki mindent akar tudni, az próbálkozzon a BIG BANG szingularitásával, amellyel még a saját univerzumunk se ismerhetõ meg.
Akkor minden univerzumnak van szülõuniverzuma, és vannak testvéruniverzumok is? Ha jól értem ez egy hierarchikus rendszer, és rengeteg velünk egyszintû univerzumot is feltételezel. És kapcsolatba csak azokkal az univerzumokkal lehetünk amiknek mi vagyunk a szülõuniverzuma?
Kedves UWU. Tulajdonképpen igazad van, de tapasztalatból tudom, hogy elõbb érdeklõdést kell kelteni azzal, hogy bemutatom például az autót. És amikor látják, hogy mire használható, akkor lesz egy kettõ, aki megkérdezi, hogyan is mûködik. Akkor jön egy nagyon nehéz muka, amikor lerajzolom, szétszerelem, összerakom, kipróbálom- lesz olyan is aki a körfolyamatot kéri, hogy leírjam. Emellett ezen a honlapon még kövér betüt, nemhogy görögöt se irhatok. A definoiciókat szerintem leirtam, például, hogy a töltés csak egy tudati tényezõ- egy terv, ami a környezetében sugárzást indít. (Világunk egységes tudatú, ezzel is kb 300 oldal filozófiát indítottam) Valóban, most csak egy rövid ismertetést irtam róluk, kétségkivül nem elegendõt. De mert érdekelõdtök, lehetõségemhez képest mindent leírok. Csak nem egyszerre. Nem baj?
Siettem az ebéddel, hogy válaszolhassak mielõbb, de azután holnap folytatom (ha még akarjátok). Szóval, "buborék univerzum", és hasonló címen léteznek más ilyen elméletek is. A SCHWARZSCHILD nevû tudós (valószínûleg csak a nehéz neve miatt nem lett híresebb, SCH-val rövidítem majd) levezetett egy képletet a fényzárt univerzumok sugarának meghatározására. Ez a sugár egyenes arányban nõ a tömegével, és a fénysebesség négyzetével fordítottan. Vagyis a sûrûsége változatlan fénysebességnél négyzetesen csökkenne. Csakhogy, mint irtam, a fénysebesség is függvénye a sûrüségnek (A hanggal analóg módon, a reciproka négyzetgyökével). Végül is azonban az univerzum sûrüsége csökken, a fénysebesség benne nõ. A BIG-BANG elmélet nagy krédója, hogy ezt az SCH sugarat ignorálja, mivel univerezumunk sugara csak akkor lehetne annyi, amennyi volt, van és lesz, ha a tömege is annyi volt, van, és lesz. De mert ez nem így volt, van, és lesz, most a sötét tömeget hajkurásszák, mint elefántot a Nagykõrúton lepkehálóval. Univerzumunk azonban a szülõ univerzumában kering, abban tömege gyorsulva nõ, ami nem csoda, mert a sugara is arányosan nõ! A sûrûsége viszont a sugárral négyzetesen csökken! Tehát a fekete lyuk ha elnyel tömeget, gyorsabban dagad, mint hízik, és emiatt a sûrûsége növekvõ tempóban csökken. Míg meg nem közelíti a szülõ univerzumét, és akkor visszaolvad majd abba, magával hurcolva, (ha még meglesznek, az összes jegesmedvét, és embert is. (Persze jobb ha nem). Vagyis a buborék világmindenség állandóan változóban van, univerzum kollapszusok és visszaolvadások jönnek egymás után. Mindennek haszna a zárt, kisebb univerzumban egy új tudati szint megszerzése, ami azután visszaolvad majd a szülõ univerzumába, aztán annak a szülõuniverzumába, stb. Ahogy a szupernovák is számtalan új anyaghoz, és tudati elemhez juttatják a mi univerzumunkat, ugyanúgy a szülõ univerzumunk is várja, hogy mit tudunk tenni mi a tudati szintje növeléséért? Szerintem, ha egy mostani fizika könyvet megtalálnak, és elolvasnak majd, zokogni fognak a bánatukban, számonkérve annak a tévedését, aki a mi univerzumunkat nagy szülõuniverzumi energia, anyag, és tudati költségek árán mégis létrehozta. Abban reménykedve persze, hogy a tudati szint benne növekedni fog. A BIG BANG világ a semmibõl indult, és a semmibe végzi. Ellenszenves "tudósok" mesélik az NG-n, hogy majd a semmibe olvad. Ez kerek hülyeség. Én se vagyok rokonszenves, de legalább igyekszem. A tudomány fokozatosan kizárta a soraiból a bölcseletet, a logikának adva elõnyt. Amely azután bármely ingatag talajon is logikailag erõs légvárakat képes építeni, amire nagyon büszke. Az jogos is. De keressen más alapokat is, hátha azok jobbak?
Az elektromos töltés a fizikusok szerint tulajdonság, egy kölcsönhatás mértékét hivatott jellemezni. Tehát egy valós jelenség egyik jellemzõjének mérésére vezették be. Senki nem állítja, hogy anyag, vagy energia lenne.
Az ilyen kijelentéseidet azét kicsit illene körülírni (mert így ahogy van nem jelent semmit): "Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényezõ", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét." "A sugárzás pedig a mezõre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenõ mértékben." "ha egyedül van" "ha egyenletesen áll" "vektoraik a találkozásuktól függõen" "a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad" "azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak"
Az elõzõ pont erre is válaszolt. Nagy tévedés, hogy a fekete lyukak falánkak. Tudósok panaszkodnak, hogy nincs étvágyuk! (már a fekete lyukaknak! Ez is egy érdekes dolog, amirõl 100 oldalt kéne írjak. Ez az árapály jelenség általánosításából adódik. A forgó tömegek körül ugyanis van egy zóna, amelyen belül mindent zuhanásra késztet, és amelyen túl pedig mindent taszít. Nem más ez, mint a geostacioner pálya általánosítása, amit Univerzális Stacioner Pályának (USP) hívok (sajna, én fedeztem fel). A Földnél ez 42000 km, a Napnál 25-30 mkm. Ami ezen belül van, azt lassan felzabálja, ami meg túl, azt távolítja. Ezért távolodik évi 4 cm-t a Hold is. Mi ez, ha nem antigravitáció? Persze annak különleges, energiadisszipációs válfaja, amelybe belemélyedünk majd, mert gyönyörû, elhanyagolt része a fizikának. Képzeljétek: a Marsnak volt egy Phobos'Deimos kisholdja. Ahogy a Mars forgása lassult, az USP utolérte, felmelegítette, és szétrobbantotta. Most a Phobos zuhan, a Deimos távolodik, millió szilánk van a Marson, amelynek légkörét is elfútta. De a Földön is, ahol jó néhány dinó kaphatott az égi záporból. Nem viccelõdnék a fizikán és a csillagászaton, de komoly tudós képpel messze távolodtak a valóságtól. Ezt pedig csak viccesen lehet megírni. De nem az!
Mindent körülírok majd, jogos az észrevételed. Néha humorizálok, például "egyenletesen áll" Ezt egyébként pont a tehetetlenség miatt írom. Mert amit annak gondolunk, az a tulajdon ki és beáramló gravitációs vektorainak torzulása, ha kering, vagy ha gyorsul. Akkor találkoznak úgy a saját ki, és visszaáramló vektorai, hogy például lassítják a gyorsulást. Tehát a tehetetlenség: a saját maga által kialakított vektormezõ eltérõ találkozása önmagával. Ha a gravitációs sugárzás végtelen sebességû lenne, akkor nem léphetne föl eltérõ találkozása a ki és beáramló vektoroknak. De nem végtelen, mert egy meghatározott tulajdonságú mezõn áramlik! Ezért a monovalens sugárzások terjedési sebessége véges, ugyanis az adott univerzum alapján halad (annak fénybázisa) határozza meg. Így a tehetetlenség minden válfaja ugyanazon vektoráramkör gyorsulásából, irányváltozásából adódik akkor is, ha nincs más tömegpont a környéken. De bocsi, majd máskor folytatom, és ígérem, hogy mindig pontosabb és tárgyilagosabb leszek.
Szeretnéd tudni, hogy VALÓJÁBAN mi okozza az árapály jelenségét, meg hogy a geostacionárius pálya mit jelent? Mert ami faszságot összehordtál róla, az valami botrányos. Elmagyarázom, ha TÉNYLEG érdekel, és nem csak az a célod, hogy a fasz elmebeteg nézeteidet terjeszd. De csak akkor.
Szerintem itt mindenki önmagát minõsíti. Legyen tiétek külön a vonzó, meg az antigravitáció, de azért ajánlom, hogy a körhintán mégis kapaszkodjatok. Mert látom, nem értitek, hogy azt miért kell megtennetek? Jó szádékból mondom. Kétségkivül, nehéz egy másik gondolatvilágba beleélni magunkat, ezt én tudom jól. Hiszen a tanáraitok nagyon jók voltak, Ti is azok akartatok lenni. Így azután ahogyan az egyszer egyet, a Naprendszer csomósodását, a Hold kirobbantását, mindent eltudtok képzelni! A képzelet- nagy erõ, persze. De azért remélem, hogy néha mégis elgondolkoztak az elmondottakon.
Biztos nagyon egyedinek gondolod magad, de rengeteg ilyen ember van ám. Legutóbb egy Albvertus nevû reg járt erre, õ is önjelölt zseni volt, és halandzsázott össz-vissza, pont mint te.
Ha tényleg szeredsz gondolkozni, elõbb a tanulással kéne próbálkozni, nagyon hasznos ám, ha nem neked kell kitalálni mindent. Ha csak leülsz megvilágosodni, abból egész biztos nem lesz semmi, akármilyen szórakoztató is. Ajánlom figyelmedbe az aláírásomat....
A fizika jópár modellt szolgáltatott már. Tényleg kéne egy még jobb. De amit itt elõadsz az csak halandzsa, nem is az értelmüknek megfelelõen használod a fogalmakat. Ha neked minden szó mást jelent, javaslom, inkább elõbb tanuld meg a nyelvünket, és csak aztán írjál.
A linket meg se nézem- ird le, tõlem is elvártátok, hogy írjak. Az árapályról meg elég sokat tudok, talán többet is mint Te,. Készítettem egy programot a Naprendszer bolygóinak árapály vándorlásáról, meghatároztam a Nap árapály csatolási tényezõjét, ezt a fogalmat is én vezettem be. Szerintem sok tekintetben többet tudok nálad, sõt másoknál is. Mit tudz arról mondani, hogy 3 Mrd éve mely pályán lehetett a Hold, vagy a Föld, vagy Nap? Én kiszámítom. Olyasmire adok választ, amire más még kérdést se tett fel. Ez a helyzet. Van egy ósdi, stacioner "porbólcsomósodási" világkép, azt tanítják. De így elveszed a kedvem, hogy munkát fektessek be a tájékoztatásba.
Hogy a fogalmaknak mi az értelme, az definició kérdése, amelyeket adtam is, és adtam volna még. Mert rengeteg értelmetlen definició kering, például szabadáramlás, kényszeráramlás. Vagy a csillagászati "csomósodás", ami használható galaxishalmazokra, de nem használható a Naprendszer bolygóira, amelyek nem a porkorongból csomósodtak (lásd exobolygók). Ti megszoktatok egy terminológiát- rosszul tudjátok. Próbálom megmagyarázni, hohgy miért, és nem találok ki a meglévõ szó helyett egy újat. Van BIG-BANG, a semmibõl termtés, és van a Little Bang, a valamibõl teremtés. Tényleg, már szinte nem is esik jól. Örüljetek, itt abbahagyom.
Erre csak annyit mondhatok: horridzsáá kukulum kuikua. Ezt a fogalmat meg én vezettem be, és mindent meg magyaráz. És sokkal többet tudok róla mint te.
Komolyan, mi a faszom vesz rá, hogy zéró tudással itt okoskodj, és nagy nyilvánosság elõtt hülyét csinálj magadból?
Nem te vagy az elsõ ilyen meg nem értett zseni, aki a fel nem fogott, meg nem tanult általános iskolai anyagból kiindulva próbálja itt produkálni magát, és valószínûleg nem is az utolsó.
De MIÉRT? Mit kompenzálsz itt ezzel a feltûnési viszketegségeddel?
Még csak egy valamit, amit fontosnak tartok: Maxwell elektromágneses-vákuum fényelmélete, amelynek kezdetben számtalan haszna, volt (s így tisztelettel kell gondolnunk reá), jelenleg az, ami a fizikát tévútra viszi már, olyan absztrakciókhoz, amely nélküle, vagy másképpen jobban, áttekinthetõbben lennének megoldhatók. A geocentrikus világképpel is meg lehetett jósolni dolgokat, azonban a heliocentrikus mégis áttekinthetõbb. Az ajánlott bivalens fénysugárzás (gravinerciális-elektromágneses, amelyhez nem kell vákuum, mert a Poynting vektora állandó, erre volt megoldás. Hogy ne kelljen keressük se a vákuumot, se az étert. Mert jelenleg mindent, amit nem ért a fizika- a vákuummal magyaráz. Abból pedig nekem személyesen elegem van.
A Zéró tudással nem is okoskodok. Okoskodj vele te- az a tiéd. Nekem az kevés lenne. Uwu- téged megkedveltelek. Ez a legutóbbi, tényleg- most jobb voltál.
Na lassíts le egy kicsit, amíg a newtoni fizikát nem érted, addig ne akarj itt Maxwellezni, ha egy mód van rá!
"A forgó tömegek körül ugyanis van egy zóna, amelyen belül mindent zuhanásra késztet, és amelyen túl pedig mindent taszít. Nem más ez, mint a geostacioner pálya általánosítása, amit Univerzális Stacioner Pályának (USP) hívok (sajna, én fedeztem fel)."
EZT úgy mégis, hogy a pöcsbe gondolod? Ennél sokkal nagyobb baromságot nem hallottam mostanában, tökéletesen egyértelmûen mutatja, hogy fingod sincs, hogy mirõl beszélsz.
ÉRDEKEL, hogy mirõl szól a geostac pálya, hogy mit JELENT egyáltalán? Vagy hagyjuk a picsába az egészet, jó neked így hülyén?
Megszerettem ezt a fórumot. De tényleg! Ne töröljétek a hozzászólásaim, jó? Hiszen azért illedelmesek voltak. És hátha még egyszer visszatérünk rájuk? Egyébként is, mindnyájatokat kedvellek, de hát- nincs közös témánk.
Azért te is rendszeresen megmutatod hogy milyen ember is vagy te.
Nem sok türelmem van már az ilyen segghülye nyomorékokhoz, akik osztják az észt. Ez tényleg egy hibám, elismerem. Viszont változni ez már csak negatív irányban fog, egyre több a nagyarcú ostoba seggfej.
Nem, az ég õrizzen attól! Amíg lehet, elmondom- hiszen a kedvenc témám az árapály!(Mondjuk az egyik definiálatlan fõneved helyet én pld. a "fekete lyukat" szoktam használni, a helyett meg hogy "fényzárt".) Szóval az Univerzális Stacioner Pálya (USP) az égitest forgássíkjában lévõ azon körpályát jelenti, amelynek távolsága a központi forgó égitesttõl (ez a mindenkori viszonyítás szerint "központi") pontosan olyan távolságban van, hogy a két égitest forgási / keringési ideje azonos legyen. Vagyis a központi égitest mindig azonos pontja felett látható. Szilárd bolygók körül ez egy viszonylag pontos távolság, gázbolygók és a Nap körül meg egy sáv. 1. Ami az USP pály alatt van, az gyorsabban kering, mint a központi égitest, az árapály erõkkel annak forgását gyorsítja, maga impulzust veszítve lassan zuhan. Ezt teszi most a Phobos, ~9000 km-re a Marstól. 2. Ha meg túl van rajta, akkor lassabban kering, mint az forog, ezzel annak forgását lassítja, míg önmaga impulzust kap tõle, és távolodik, ahogy a Hold a Földtõl, vagy a Deimos a Marstól (~24000 km), a Föld a Nsptól, a Naprendszer a galaxismagtól, a galaxisok általában egymástól (milyen fura, a számítás alapján éppen a Hubble törvény szerint- lehet, hogy a sötét tömegek maga a mai fizika?) Mindezt részben elméletileg vezettem le, részben programot csináltam. 3. Ha valami meg éppen az USP páyán van, és elég nagy, akkor egyik fele távolodni, másik meg zuhanni kivánván, és nem tudván, felhevül, és szétolvad (ismétlem-ez nem a Roche pálya)! Jelenleg a Marsi USP ~22000 km-re van, éppen a zuhano Phobos és a távolodó Deimos között. Amikor azonban a baj történt, kb. 17-18000 km-re lehetett a középtõl. Azonban a Marsi USP-t a Nap árapálya távolítja. Hamarosan beéri majd a Deimost, és akkor majd az is zuhanni kezd (szétovadni talán nem tudna már). A két kis holdat az amcsik "krumplinak" mondják. Én inkább dinyehéj kéreg formát látok, amelyet olvadt üledék fedett be. Hiszen nem kis dolog: az USP így megolvasztotta! Hozzátenném, ez kb 0,5-1,0 Mrd éve lehetett, amikor még a Mars, meg a Föld is közelebb keringett a Naphoz. Én levezettem a Hold kiszakadását a még olvadék földbõl, és lassú árapály távolodását is. A Naprendszer impulzusmomenuma kezdetben a Napban öszpotosult (néhány órás forgásperiódus), most lelassulva átadta azt a Jupiternek és Szaturnusznak. Sejtem, mit gondoltak rólam,de nekem meg szinte fáj, amit én tudok, és amit mások nem. Figyuzz Zéró. Ne írd errõl, hogy ez baromság. Kérdezz rá inkább elõtte. Mert mindez- nagyon igaz! A fing pedig-te is tudod- kellemetlen ugyan, de jobb kint, mint bent, ahogy Srekk mondaná a mesehõs. Maxwell fényelmélete pedig elavult, hiszen nincs vákuum! Tudod mit, írj te egy vákuum definiciót, amibe belefér a peermabilitás, meg minden más hülyeség, amit belemagyaráznak. Nem csoda, hogy ma is keresik az étert...
Én mondom, leveszem a kalapom mindnyájatok elõtt, hisz tényleg pocsék a stilusom, a stilus pedig maga az ember. Oké, mindent visszavonok, és még se forog a Föld.
Én nem próbálom elõadni, hogy egy témában (amihez NEM ÉRTEK) az én seggembõl sütne a napfény. Kibaszott nagy divat lett ez mostanában.
Veled is csak olyan témákban álltam le vitatkozni, amit személyes tapasztalataim szerint nem stimmeltek. Meg van egy elbaszott ideológiád, hogy ez a világ maga lenne a mennyország, ha a buzi zsidó bankok nem lennének, ezzel meg nem fogok azonosulni soha, és ebbõl is származnak nézeteltéréseink, amik miatt tényeket másképp értelmezünk.
Õ meg hiába adja itt az ártatlant, én felajánlottam, hogy segítek, baszott rá, csak szerepelhetnéke van, viszont a faszságaira nem vagyok kíváncsi.
Másik fele, hogy nem fogok leállni ilyen szinten vitázni, szerintem te sem állnál le egy kisiskolással egyenlõ félként tárgyalni. Mert ez a helyzet itt. Tudod alkalmazott fizika a szakmám, és eléggé kurvára kitûnik akár már egyetlen mondatból is (nemhogy húszezer leütésbõl), hogy ha valakinek kurvára fogalma sincs a témáról, amiben épp sommás véleményekkel fossa tele az étert.
"Az ilyen kijelentéseidet azét kicsit illene körülírni (mert így ahogy van nem jelent semmit):" Uwu, válaszolok, remélem elég lesz.
1.Minden ami létezik és megismerhetõ: valamely teremteni (alkotni) képes Tudat által, annak valamely szándékából, a teremtés (alkotás) folyamatában készül ugyancsak valamibõl, emellett tulajdonsága van, mértéke van (szétválasztható), azonosítható, és rendeltetéssel bír."
Ez egy gyönyörû definició, amelyet sokkal tömörebben a Biblia a fény teremtésében, a legelején ír le. (Ha most valaki azt írja, hogy a tudományos rovatban arra ne hivatkozzak, az tényleg nem ért semmit. Ajánlom, hogy olvassa a Genezist, de figyelmesen, elfelejtve mindent, amit arról hallott, mert az ott egy "bölcseleti" mû is)
Ebbõl következik, hogy mi az, ami megismerhetõ, és mi az, ami nem? Az univerzumok pld. megismerhetõk, mert mérhetõk, tulajdonságuk vannak, stb. Azt most nem feszegetem, és soha nem is fogom, hogy kik, hogyan alkották, mert nem megismerhetõ(k)... A Világmindenség sziontén emiatt nem ismerhetõ meg (csak a nagyon pozitív gondolkodásúaknak...:-)
A világmindenségben egyetlen dolog kewll, hogy kompatibilis legyen: az elemeinek és egészének a tudata, beleértve a fizikai és szellemi dolgokat, a számokat is. Ezek mind egymásból, valamely terv alapján épitkeznek, egyedinek, vagy tömegesnek. Tudati szintjük viszont különbözõ! Az egyszerû tudat csak "észlelni, dönteni és cselekedni" tud. Ilyen a hidrogén atom, amely észleli a két vegyértékû oxigén jelenlétét, dönt, és hozzá megy feleségül, hogy nekünk lehessen jégesõnk, mint most volt. Ugyanakkor elutasítja a héliumot, akinek nincs egy vegyértéke, vagy pitykegombja se, ráadásul magszerinti leszármazottja is. Egy bizonyos összetettség felett jelenik meg csak a teremtõ-alkotó tudat, amely "emlékezik, értékel, és tervez" is. Van egy ötletem, az ember, aki még nem jött le a fáról, lehet hogy ilyen lesz! Mert minden egyszerû tudatot,ilyen teremtõ-alkotó tudat hozhat csak létre, és irányíthat. Egyedül a káosznak nincs tudata, de Istennek az nem is tetszett, nekünk se tetszene, csak egyeseknek talán. (jaj, micsoda felháborodás jön most...) Szóval a töltés egy olyan terv, (eszköz) amely sem nem anyag, sem nem energia, amelynek töltéshordozója kell, hogy legyen. Olyan, mint az emberi DNS is, csak egyszerûbb formában. Mindkettõ a környezetét alakítja, illetve próbálja azt megtenni. Vagyis még jóval az emberi teremtés elõtt, ezek a tudati elemek létrehozták a világmindenséget, amelyben elkezdõdött az a lassú folyamat, amelynek egyik legfontosabb eredménye a mai marhapörkölt volt. Egyébként éppen a Biblia is azt irja, hogy a fényt elsõként teremtették, a gravitációt meg utána. Nem vagyok misztikus, de legalább is a hátamon feláll a szõr, amikor ilyesmit olvasok ...bizony nem ebbõl indultam ki! Ezt csak úgy olvastam, és meglepett.
"Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényezõ", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét." Nos, a töltéshordozót arra készteti, hogy a már említett sugárzást, a kétirányút, mint forrás és nyelõ létrehozza azon a fényatom- alapon, amelyre rátelepül. Errõl többet, és jobbat tényleg nem tudok mondani, de mutathatok egy távfûtési tervet, ami kezdetben csak papiron van, késõbb sajnos megvalósul, nyilt mezõs beruházáson, de soha se anélkül. Hogy magyarázzam el nektek, mik is azok az ákombákomok, amelyeket a papirra rárajzoltam? Sem nem anyagok, sem nem energiák, csak információk. Nektek furcsa, hogy a gravitáció is így épül fel, valamely alapon? Nekem nem. Egész életemben ezt cselekedtem. Szóval ez a töltés. Egy tudati információ csupán. Szinte bizonyos, hogy nem az Ember hozta létre, aki még alig jött le a fáról. De akkor ki? A tudomány ennél a kérdésnél kibukik, és azt mondja: minden más inkább, akár a vákuum is... "A sugárzás pedig a mezõre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenõ mértékben."
Képzelhetõ egy vektorfának, amely felfelé ágaival szaporodik, amelyek egyre gyengébbek, tíz méter felett pedig már nem is láthatók, de azért vannak.
"ha egyedül van" Igazad van: fogalmazzunk úgy, nincs a közelében más tömeg, amelynek vektofája felé nõ. Természetesen ez csak fikció
"ha egyenletesen áll" Hát igen. Egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Most ugyebár nem kell részleteznem, hogy nincs semmiféle térgörbület se
"vektoraik a találkozásuktól függõen" -Ha két ellentétes irányú vektor azonos mértékû, kioltják egymást. Ez történik, ha gyorsul. - Ha a gravitáció véges sebessége miatt gyorsulásnál nem azonosak ezek a vektorok, akkor tehetelenség lép fel. - Ha két azonos forgású vektáráramkör találkozik, akkor azok egymásba kapcsolódva közös áramkört alkotnak, vonzzák egymást. - Ha két ellentétes forgású vektoráramkör találkozik, akkor azok taszigálják egymást. - Ha valamely test kering a másik körül, vektoráramaik találkozásánál szintés taszítás lép fel. Ennek hála nem esik a fejünkre a Hold.
"a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad" A vektor áramkör minden pontján elágazik, kitöltve a bõvülõ teret, mindkét ága, az elõremenõ, és a visszatérõ is. (Ez már tipikus fûtési rendszer). De így van, sajna, ezt fejezi ki a négyzetes szabály. "azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak" Errõl irtam már. Rajzolgassátok le a vektoráramkört, én egy kis távolságot szoktam hagyni a vonzó és a taszító irányú vektorok között, és képzeljétek el a különféle szituációkat. Fontos szabály, hogy a monovalens gravitációt sem az anyag, sem a fény nem árnyékolja, mert azok tudati összetevõi mások. Ezért úgy hatol át az anyagon, mint a neutrínó a fazék húslevesen. Ugyanakkor a gravitáció önmagával képes összeadódni, kivonódni, vektoriális és skaláris szorzatot létrehozni. Az utóbbira példa éppen a Poyting vektor gravinerciális összetevõje, amely az elekromágneseshez hasonló, és azt minden periódusban 90 o fáziseltolással állandóra egészíti ki! (csak jelzésként: sin2+cos2=1) Mert a tehetelenségi gyorsulási összetevõ ekkor éppen merõleges a tömegvonzásra, s így kettõjük vektoriális szorzata ugyanúhgy változik, ahogyan az elektromágnességben is.
A Poynting teljesítmény- sûrûség vektor állandósága miatt nincs szükség sem vákumra, se éterre.- azokat a tömeg-elektromos töltés periódikus átmenete helyettesíti. Minden fényatom: külön világ, amelyeken a fény úgy terjed, mint a levegõben a hang. Mégse mondjuk: hangsugár. Pedig az analógia közeli.
Kedves Zéró- ellenõrizd ezt az állításom, hátha tévedtem.
Kétségkivül, azt a fizikát nem ismerem úgy ahogy Te. Ha ismered, kérlek írj egy definiciót a vákumra, és azt is, hogyan lehet annak permeabilitása? Mert mostanában sokkal ezotérikusabbak a fizikusok, mint egy erdei banya, aki fõzeteket fõz. Ha valamit nem tud megmagyarázni, azt a vákum szönyeg alá sepri, mi meg el kell, hogy higgyük? Nos pont ebbõl van elegem! Mért kell elhiggyem a fizikusok hagymázait, ha ugyanolyan, vagy jobb képtelenséget magam is kitalálok? Hogy az én stilusom ilyen, azért van, mert a Tied olyan. Amit meg az árapályról írtam, azt csak szagolni tudjátok, mert ezt a legfontosab tudomány ágat egyáltalán nem mûvelitek. A geofizika foglalkozik vele, meg a technika. Csillagászat meg azokból meritkezik, de szégyenletes, hogyan.. Mint mondtam: a Hubble efekktus éppen az árapály általánosításából következik, szerintem. A fizika meg közben sötét tömegeket keresgél. Persze baj, ha valaki köztük kivétel... Hiszen ha úgyse érjük egyiket se utol, akkor, miért a villamos, és miért nem a taxi után fussunk?
Kedves Zéró Légyszíves, most Te válaszolj nekem arra, hogy pld, 2,0 Mrd éve mely pályán keringet a Föld a Nap körül, a Hold a Föld körül, mennyi volt a Hold keringési ideje? A Föld forgássebessége? Ja- és a Napé? Kiváncsi vagyok, hiszen ugyebár a bolygóknak állítólag zuhanniuk kellene a napjuk felé? Nos- mennyit zuhantak? Te bizonyára értesz ehhez is, legalább közelítõleg. Látod-kérlek...
Piszkosul el vagy tévedve. Amivel erõlködsz felesleges. A világ nem ismerhetõ meg olyan szinten ahogy te azt elképzeled. Olyat szeretnél amit nem lehet. Ilyen hozzáállással nem fog menni, a dogmáidra alapozva nem fog menni az építkezés.
A bugyuta alképzeléseid semmit sem érnek, az olyan tudás aminek nincs eredménye haszontalan. Csak egy gyerekes játék amit csinálsz, biztos csudaszép amit a világról képzelsz, de még el se tudod mondani mi az! Ez itt a baj. Még egyes szavak jelentését sem ismered, nem tudom mit játszod itt a nagyokost, mi nem azok vagyunk akinek beböfögsz pár idegen szót és hasraesnek. A halandzsád nem hat meg.
A fizikusok már rég rájöttek hogy kell csinálni. Modelleket gyártanak a világ leírására, hogy kiszámíthassák mi várható, hogy tudjanak tervezni, és formálni a környezetüket.
Na de kérlek, válaszolj Te, vagy akár uwu a kérdésemre. Mert Keplernek ehhez ugyan nincs semmi köze! Ebbõl látszik hogy nemcsak a választ, de a kérdést sem értitek, akármilyen nyelven mondom. Sõt- az a benyomásom, hogy egyetlen tudós haverotok se tudna válaszolni ma, se fizikus, se csillagász. Jó tanáraitok voltak, mindent megtanítottak, amit õk is tanultak. Pedig érdekes, egyszerû kérdés. De hiába, a "bolygók porbacsomósodása" folyik ma orrba- szájba, ami egy égimechanikai paradoxon, bizonyítja a kisbolygó õv, a gázbolygó övek, meg az egész univerzum. uwu miatt eddig úgy véltem, van értelme, hogy válaszoljak. Egyébként soha nem hittem volna, hogy ilyen öröm lehet a meg nem értés is. Létezik,hogy ennyire elõrehaladtam, és többet tudok másoknál? Nem, az nem lehet. Csupán csak titkolóztok! Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt? Vagy akár Einstein is! Pedig én kiváncsi vagyok nagyon!
A mérnökök tudnak tervezni. A fizikusok (egy része) meg jelenleg olyan cirkuszi mutatványosnak látszódnak, akik a hátukon keresztül is meg tudják vakarni a hasukat. A nézõk meg csak ámuldoznak- hát így is lehet, és hazamenve elõlrõl õk is megvakarják, ugyanúgy. Közben irigykedve gondolnak azokra, akik hátulról is meg tudják vakarni, miközben azok meg lenézik õket- mihaszna elõlvakarozók vagytok.
Hát igen. - A Big-Bang modell - A fény modell - A bolygók csomósodási modellje - stb. Gratulálok. Ezek azok a hátul vakarósak, amirõl beszéltem. Kiöregednek persze, mint minden modell, sajna. Igaz is, miért nem várom meg? Megvárhatom?
"2,0 Mrd éve mely pályán keringet a Föld a Nap körül, a Hold a Föld körül?"
Valószínûleg nem volt jelentõs mértékü eltérés, itt csak arra gondolok ha egyáltalán nem sejthetõ hogy nem a Pluto közelében és nem is a Merkúr helyén...
Tudtommal a Hold a Föld körül egyre elnyúló pályán kering, tehát régebben(2 Mrd éve) közelebb volt) :-))
Kedves lotsopa. Legalábbis a Holdról már bebizonyitották, pld. paleontologiai módszerekkel (ez is egy külföldi szó, de legalább nem "monovalens- ezt elfogadjátok?). Szóval a paleontológia egy tudományág, kagylóhéj kövületekbõl képes meghatározni az elmúlt napok hosszát. Ez alapján a Föld 17 órás kezdeti körülfordulásáról írnak, és arról, hogy a hold 280000 km- es pályán keringett. Szerintem túlbecsülik ezt is, mert a Hold valaha egy, a Napból kiszakadó, attól elszáguldó gázbolygól (Uránusz) kb 130 Mkm-re a Naptól kikondenzálódó, még olvadék, gyorsuló forgású Földbõl szakadt ki, és indult valaha. (Kész krimi a porbacsomósodáshoz képest).
De az árapály, ami régen sokkal intenzivebb volt (kezdetben ~200 mm/év), most is évi 38 mm-t távolitja a Holdat. Ezt meg szintén fizikusok állapították meg. Szóval ha az árapály a Holdat távolítja még ma is, (akkor Zéró képies stilusát felkarolva, mert abban is jobb vagyok nála) akkor mi a kutyafaszát nem távolodott a Föld, a Mars, de a Neptunusz is a Naptól, 2, vagy 4 Mrd év alatt? Jelzem: én több tízmillió km távolodást számítottam, ami furcsa módon a Naptól való távolsággal nemhogy csökkene, hanem nõ, ahogyan az aproximative (lehet hogy ez a szó sem jó?) a Hubble törvényben is irva vagyon... Kedves Barátaim. A fizikának és a csillagászatnak anyagi erõforrásra van szüksége, amihez nem jönnének rosszul a sötét tömegek... Én is támogatom az igényüket, mert az kell a fejlõdéshez. A sötét tömegeknek egyébként több formája is van: - Az univerzumunkon kivüli, hatalmas erejüek - Az univerzumunkon belüli, kis fényûek, amelyek közül csak az igazán nagy, és jelentõs csillagok világítananak ki! Mert amint megjelenik egy kicsit jobban piskáló fényforrás, azt tömegükkel azonnal elnyomják. Így a nemes cél, hogy anyagi erõforráshoz jussanak, óhatatlanul a szellemi erõforrások csökkenéséhez vezethet, ami viszont a fejlõdés gátja, sõt! Szóval én a megfelelõ arányuk tartásának híve vagyok. Ti meg ne mondjátok, hogy világítotok, mert csupán a sötétben tartott tömeg részei vagytok, ha mit sem tudtok az általános árapályról, ami az egyik legfontosabb Forgástörvény, és amely szétfújná a sötét tömegeket. Ja, hogy forgástörvények? Hiszen azok sincsenek. Várom Zéró faszányos válaszát, ahogy az egy alkalmazott fizikustól elvárható.
Bocsi, de kivülrõl is látnunk kell magunkat néha. Ne sértõdjetek meg, mondjatok inkább rám valami disznóságot, én megköszönöm, nekek meg jól eshet. Zéró megjegyzése pedig lényegében azt bizonyítja, amit kezdetben irtam arról, hogy a "Tudatos Létezésnek" két alapja van: a filozófia és a logika. A logika csodálatos, pontos légvárat építhet bármely alapon, egy ideig még lakhatót is talán. De ha kitagadja a filozófiát, akkor csak egy kerek.... Nem is minõsítem- de Zéró megjegyzése kiváló bizonyítékom.
Bocs nem olvastam végig mindet (sok is volt, meg sztem nem teljesen igaz).
Forrai tényleg azt hitte h a centripetáslis erõ az antigravitáció? jólértettem?
Nem érti a tehetetlenség fogalmát, ja. Meg nagyjából semmit, csak azt hiszi, hogy ha ilyen szavakat használ, akkor õt már vitapartnernek kell, hogy tekintsük. Hát nem.
Tipikus kreacionista "vitastílus", ha lehet ezt annak nevezni. És még szarul is csinálja.
Zéro Istenrõl csak ritkán írok, és mindig tisztelettel, nagybetûvel. Mert én nem hiszem, hanem tudom, hogy van, mert kell- hogy legyen. (De persze nem olyan, amilyennek a festõk ábrázolják.)Errõl ennyit.
Velem azért társaloghatnál nagyobb tisztelettel, mert én feladom: gorombaságban és értetlenségben messze jobb vagy nálam. A fizikának abban a részében azonban, amirõl itt irtam- nem! Túl korán jött nektek a relativitás, s így már a képzés során se törödtök a classikus fizikávaél. (Mondván, ha a villamost se érem utol, miért ne fussak inkább a taxi után? Mégis csak elõkelõbb!) Aki teheti, rohan tehát a Higgs bozontost felfedezni, mert az most a csúcs. (Maga a tömeg töltés nem látható, hordozója meg eddig is volt bõviben.) Micsoda élmény lehet, amikor többszáz fizikus egyszerre kávézik? Biztos Te is szeretnél ott lenni, sõt- én is.
Közben csodaszép részei a fizikaiának maradnak érdektelenül, a szemétre kihányva, amelyekbõl öröm válogatni. Azért beszélj velem legalább normálisan, mert egyedül az USP pálya újszerû értelmezése többet érdemel, mint egy fizikus kisdoktorit! Az árapály és a Hubble effektus összefüggése pedig egyenesen Nobel díjat érdemelne, hiszen a sötét tömegek utáni kajtatást fejezné le... De engem már a Nóbel díj se érdekel... Tegnap is jöttek, hogy fogadjam már el, de én egyenesen megmondtam nekik- amíg a Zéró, meg az uwu nem fogadják el az elveimet, addig velük se állok szóba! Látod- milyen kalamajka van itt miattad! Tréfa ide- vagy oda- amit a töltésekrõl és a sugárzásokról hebegtem, az le fogja söpörni a vákuumra épülõ összes süket dumát (beleértve a kvantum elméletet is, talán még elõbb is, mint megismerhettem volna igazán). Szóval, én nem haragszom soha reád, szeles fiatalember lehetsz, és még dogozhatsz lelkesedéssel azon, amit én itt immár 30000 leütésben elindítottam. Ha nem itt, akkor máshol, és másokkal. (Ui. ha köpni nyelni tudtál volna, már rég megkritizáltad vola az USP teóriát, vagy válaszoltál volna a feltett kérdéseimre. Eddig egy épkézláb mondatod se volt, de megsértõdtél, mert nem érdekelt az unalmas beszámolód, amit jobban tudok nálad. Tehát : figyuzz arra, amit én írok! A tehetetlenség fogalmát pedig értem: az maga a mai Fizika
Kedbves Pet. A gravitáció egy gyûjtõfogalom nálam, amelybe beletartozik a tömegvonzás, a tehetetlenség, és a tömegtaszítás (amit antigravitációnak nevezünk). Ugyanis a gravitációs sugárzás- az egy zárt vektoráramkör- elõremenõ és visszatérõ ággal (ezt a fûtéstechnikából vettem). Így attól föggõen, hogy ez az áramkör hogyan találkozik önmagával, vagy másokéval, lép fel a tömegvonzás, taszítás, tehetetlenség, Newton azt mondta, hogy ez tömegvonzás, és azóta egyetlern fizikus se merte azt mondani -nem Newton (nagybetûvel!) nem egészen kerek így! Én meg, nem vagyok fizikus- nekem lehet.
Nem, tökéletesen egyértelmûen látszik, hogy fingod nincs róla, hogy mit beszélsz, nem értesz alapfogalmakat, és amit többtízezer karakterben itt fejtegetsz, az zagyvaság és semmi értelme.
Nem fogok veled most játszadozni, nem húzol be a csõbe. Ismerem már a tenyérbemászó sunyi fajtádat nagyon jól, nem te vagy itt az elsõ ilyen kis köcsög.
Nem, nem fogunk olyat játszani, hogy feldobsz egy témát, én elmagyarázom, hogy az valójában hogyan is van, és aztán a következõ pillanatban egy totál más példát hozz fel hasonlóan ostobán elõadva és faszságokkal tarkítva. Nem, ilyet nem csinálunk. A bizalmat eljátszottad, amikor felajánlottam, hogy elmondom neked, mit nem értesz, de nem fogadtad el. Ez bõven elég bizonyíték arra, hogy te csak a saját hangodat szeretnéd hallatni, a vita nem érdekel, csak hogy terjedjen a hülyeséged. Ebben én nem leszek partner.
Menj a doktoridért, keress egy egyetemet, ahol nem röhögnek pofán azonnal, amint kinyitod a szád. Hajrá, elõtted a lehetõség! Egyébként nem kisdoktorit érne, hanem Nobel-díjat, ha nem lenne totálisan légbõl kapott faszság, ami csak azért tûnik (kizárólag számodra) reálisnak, mert kurvára nem értesz hozzá.
Egyre szimpatikusabb vagy, már eddig is sokat tanultam tõled. No rendben van- írd le amit akartál, végig elolvasom, megigérem. Frappáns, ahogy rájöttél, hogy csöves szakmám van, s így fennáll a veszély, hogy csõbe húzlak. Ezzel ki is húztad a méregfogam. Már nem vagyok rád veszélyes. Most komolyan- én vitatkozni szeretnék! De min vitatkozzunk? Amit én irtam, azon nem alakult vita, sajnálom. De- az USP elméletet ne bántsd! Számtalan bizonyitékom van rá! Az úgy jó ahogy van! És amikor az amcsik oda érnek majd a Marsra, találnak majd egy táblát, amelyen ez áll: "Vazze- melyik köcsög olvasztotta a nyakunkba a Phobos-Deimos kisholdat, most nyakig járhatunk a slamasztikába." Majd egy másikat: "Sajna, a slamasztika is elfogyott- mindennek vége, irány a Föld!"
Szóval, ha én viccelek, Te azért vegyél komolyan! Mert levezettem az árapály teljesítményt, csillagászati feladatokhoz. Bevezettem a gáztömegek és szilárd bolygókra érvényes árapály -csatolási tényezõt (F =0-1,0) ami azok disszipációs (áramlási, deformációs...) jellemzõje. Vagyis megmutatja, az energia hányadrésze alakul át munkává. 100 millió éves szakaszokra felépítettem egy excel programot 5,0 Mrd évre visszamenõleg. Az 100 millió évenként mutatja az össze bolygó helyzetét, árapály vándorlását. Ugyanigy a Föld-Hold viszonylatban is. Ami meg az USP -t illeti, a Cascini rés, nagyjából oda esik, ahová az USP is. A galaktika gyorsan forgó SG"A" központi fekete lyuk (11 perc!) taszít minden anyagot az egyenlítõ síkján, ~25 mkm-ig, ott van az USP-je. Nem "éhes"! Végül az univerzum tágulása- ugyancsak az árapály hatására, a forgás lassul, a határ kitolódik. Az excel programban a bolygók távolodási sebessége is számítható. Errõl soha szó sem esik, pedig mennél távolabb vannak, annál nagyobb ez, több tíz méter év is lehet! De nem is mérik éppen a skolasztikus meggyökeresedett porbacsomósodási röghöz kötöttség miatt. Figyuzz- akárhogy hülyéskedek, azért vedd komolyan amit írok, mert lehet hogy többet dolgoztam rajta, mint te talán az életedben. Ne siránkozz- én tudom ki vagyok. Azt is tudom közelitõleg, mennyi a Nap árapálycsatolási tényezõje- az nagyságrendileg megfelel egy olyan gázgömb áramlásos disszipációjának, és jellemzõ minden csillagra. A gázbolygóké kevéssel nagyobb, a szilárdoké meg sokkal kisebb. Tudom mit, és hogyan kell számolni. Kepler és Kopernikusz világképe stacioner- ez meg változó!. Nem tudsz semmivel sértegetni. De ha figyelsz, nagyobb élményben lehet részed, mintha lepkehálóval hadronokat kergetnél. A fizika ezen része- egyszerûen csodálatos!
"Istenrõl csak ritkán írok, és mindig tisztelettel, nagybetûvel. Mert én nem hiszem, hanem tudom, hogy van, mert kell- hogy legyen." Én meg azt mondom: "Én nem hiszem, hanem tudom, hogy nincs, mert nem kell hogy legyen." És akkor vitatkozzunk! Így nem lehet vitatkozni semmirõl.
- ...bocs : 25 mkm tõl taszít minden anyagot.... Én megértem, hogy nem fogadhatod el amit én itt irok. Rendben. Legyen úgy, hogy én csak írom, te meg továbbra is szemrehánysz, meg nem fogadod el, meg kitiltasz, ha moderátor vagy (azt különösen élvezem, mert akkor végre dolgozhatok...)
Ebben maradhatunk, engem nem zavar. A bölcselet hiánya a logika túltengése esetén se zavar- csak látom - hová vezet. Mert amirõl én írok, azok "bölcseletek", nem az én bûnöm, ha ez nevetségesnek tûnik. Te nyilván úgy gondolod, hogy a Te (mi) köldökünkön mehet csak át az egyenlítõ, aki meg korábban élt, gondolkodott, az mind hülye volt. Szerintem tévedsz. (Az elõbbi hozzászólást meg Zérónak, nem magamnak címeztem.)
Még valami- annyi mindenrõl irtam, ami nem bölcselet...te ebbõl csak ennyit ragadtál ki? Mit szólsz az USP elvhez, a monovalens, bivalens, és multivalens sugárzásokhoz (csak azért is), meg rengeteg mindenhez. Azokon lehetne vitatkozni. Például mondhatnád, hogy a bolygók nem távolodnak, mert zuhannak a Napba, és a Hold is csak azért távolodik, mert errõl nem tud semmit. Én meg kétségbe esnék, jaj már megint tévedtem? Ugye milyen klassz? Kezdjük ezzel akkor a vitát! Én remekül tudok szégyenkezni, igazán látványosan.
Iszonyú unalmasak vagytok! Még egy kicsit erõlködöm, és megyek a dolgomra.
Azért ragadt ez meg, mert ez mutat egy fajta hozzáállást. Hogy a fenébe vitatkozzon veled bárki a saját magad által kitalált agyrémekkel. "Például mondhatnád, hogy a bolygók nem távolodnak, mert zuhannak a Napba, és a Hold is csak azért távolodik, mert errõl nem tud semmit." Mitõl nem távolodnak? egymástól? a naptól? És valóban a Hold nem tud semmit arról, hogy távolodna vagy közeledne bármihez. A tárgyak már csak ilyenek, nincsenek tudatában saját helyzetüknek. Sõt egyáltalán semminek nincsenek a tudatában.
Cowie- ez bosszantóbb, mint bármi más. Beszélj inkább az USP rõl. Vitassuk azt meg! Mert ez kibirhatatlan! És ráadásul még én is okoztam, mert bölcselkedtem! Mea culpa... (izé, bocsi: "az én bûnöm"- ez az alap szégyenkezési önvádoló fokozatom, de késõbb nagyobb sebességre is kapcsolhatok, és az igen változatos szokott lenni) Una- lom.
De azért végül illik megköszönnöm, hogy egyáltalán társalogtatok velem. Bizony, más helyeken ennél kisebb dolgokért is kitiltottak volna. Itt ez nem történt meg, és ezt nagyon értékelem. Maradjunk jó viszonyba. Illetve olyanba, mint eddig.
Na itt, egy vitaalap. Azt mondják, a gravitációs gyorsulás vektor, (én is úgy gondolom, csak eredõ vektorként). Valójában azonban skalárként számolják, mert az a=G*M/r^2 az nem vektor, emellett szinguláris is a középpontban, ami nem igaz. Pedig az iskolában csak így tanítják: skaláris gyorsulásképletként.
Vektoriális alakban ez ugyanis csak így irható fel: a= 4Pi/3*G*(ró)* r ahol ró= kg/m3 a helyvektor (r) vonatkoztatási térsûrûsége. Itt nincs szingularitás, és egy jól kezelhetõ, szimpatikus lineáris függvény adódik, számszerûen ugyanaz, mint a másiknál. De a szemléleti különbség óriási! Itt ugyanis szó sincs semmiféle "Tömegrõl", csak sûrûségrõl, ami merõben más! A piaci gondolkodás, hogy "egy kiló (tömegû) tonhal", minden tudományban (a matematikában is) eluralkodott- azt hívják logikának. Igaz, nagyon hasznos. De csak piac. Valóban- a speciális képzés kell ahhoz, hogy elfelejtsük: a gravitációs gyorsulás vektormennyiség, amely egy, vagy több vektoráramkör eredõje. Mit mondjak, ha kisiskolás korunktól azt szajkózzák nekünk: a egyenlõ Gészer em per er négyzet? Én szerencsétlenségemre vagy átaludtam, vagy felébredtem belõle. Így most még csak nem is vitatkozhatok, nincs kivel.
Persze, nem csoda, ha a gravitációt gyorsulást csak mondják, de nem tekintik
Van iránya is. Úgyhogy vektor. Innentõl van értelme tovább olvasnom, vagy a továbbiakban is azt ecsetelgeted, hogy mennyire nem érted, mirõl van szó?