Gratulálok hogy észrevetted, de elég utalás van ahhoz hogy egyértelmûen az Úr az Istent jelenti az írásokban.
A patiang által közölt idézetekben az Úr inkább a Sátánra jellemzõ dolgokat mond és tesz. Istennek nem lehet kétféle személyisége, nem változhat idõvel. A megváltás hogyan ad magyarázatot Isten másságára? Elképzelésem szerint megváltani ember tudja magát azzal, hogy (leegyszerûsítve) urának a Sátán helyett Istent fogadja el.
Légy szíves úgy válaszolj, hogy ne legyen benne további személyeskedés!
A Bibliát is csak emberek írták, ráadásul sokan, és természetesen nem lett tökéletes. Az ótestamentumban és az újtestamentumban merõben eltérõ Isten "személyisége". Ez egyébként meg van benne magyarázva a megváltással. Gratulálok hogy észrevetted, de elég utalás van ahhoz hogy egyértelmûen az Úr az Istent jelenti az írásokban. Ennél egyébként jelentõsebb eltérések is vannak, sokszor nehezen összeegyeztethetõ ideológia tükrözõdik. Az elsõ rész kicsit meseszerûbb, a második meg az akkori hétköznapi élettel jobban összeegyeztethetõ történeteket tartalmaz, de még itt is bekavarnak a különbözõ evangélisták. Azért látszik rajta, hogy nagyon sok idõ eltelt közben, amíg végre kész lett.
Egyébként arról mi a véleményed, hogy az idézetek melyik "úr"-nak a képéhez illeszthetõek? Sátánéhoz - azaz a földi világ istenéhez - vagy Istenéhez - azaz a mindenkit befogadó, elfogadó, szeretõ istenéhez? Ha ellentétes értelmet adsz a szavaknak - Istennek és Sátánnak - akkor pont megfelelõ lesz az amit a Bibliában találtál. Hisz a Sátán, a földi pokol ura, az pontosan így fog uralkodni a birodalmában, ahogy az a Bibliában le van írva. Csak a Bibliában szereplõ urat mindenáron Istennel akarjuk azonosítani, és akkor csodálkozunk, ha 2+2 nem jön ki 4-nek.
Ez kb. az a szint, mint mikor két tudós beszélget arról, hogy a Fehérlófia valós személy-e. Aztán rájönnek hogy nem az, majd azzal zárják a beszélgetést, hogy akkor az egész Fehérlófia mese egy nagy semmi. Mert hogy az emberek, akik "gondolkodnak", azoknak ennyi eszük van manapság. Borzalom.
Jézus szerepére rávilágít a 2012 blog Manikeizmussal foglalkozó része: Itt fontos megjegyezni, hogy a manichaeizmus esetében az üdvtörténet a kozmikus teremtéssel együtt indul: szemben a judeo-kereszténységgel, ahol 4000 évig lötyög céltalanul az emberiség Krisztusra várva, a manichaeizmusban a Ragyogó Krisztus aktív szereplõje az eseményeknek a Teremtés kezdetétõl. Sõt, éppen õ az, aki kígyó képében kicselezi a sötét erõket, utat talál Ádámhoz és Évához, s felvilágosítja õket, hogy bár a sötétség gyermekei, de legbelül tiszta fényt hordoznak, ez a fény pedig felszabadítható. S ha képesek lesznek a fényt felszabadítani magukból, akkor nem csak õk fognak felszabadulni, de az egész Föld.
Ugyanezen szerepet játssza el minden egyes lélek aki saját választásából születik újjá a "Pokolban" azzal a céllal, hogy a még itt lévõket segítse. Ez a választható újjászületés fogalmazódik meg ha jól emlékszem Szepes Mária A Vörös Oroszlán c. könyvében is. De ha minden igaz keleti tanításokban is. De Pap Gábor is szerintem errõl a "jelenségrõl" vagy "motívumról" beszél, mikor rámutat arra az egyik falfestményt elemezve, hogy a képen a magyar ruhába öltözött férfi az a pokol torkából menekíti ki az embereket. Vagy egy másik festményen azt mutatja be, hogy a már a fénnyel való egyesülés küszöbén álló ember önszántából visszafordul azért, hogy újjászülessen és a társait segítse abban hogy õk is eljuthassanak erre a szintre. Pap Gábor ekkor kiemeli azt is, hogy ez nagyon kockázatos döntés, mert az újjászületés után az ember nem emlékszik semmire, és megvan az esély arra, hogy nem hogy másokat nem fog tudni megmenteni, de maga is elvész. De az ember ezt a kockázatot bevállalja társaiért.
Tehát ez a másokat a Pokolból/Földi posványból megmentés ez egy visszatérõ "motívum", és szerintem Jézus is ugyanezt képviseli. Õ a legsötétebb idõben született le a Földre, hogy pont akkor segíthesse példájával a földi pokolban élõket, mikor a legnagyobb szükség van az iránymutatásra.
Ez az emberi természetbõl fakad. Az ember ösztönösen fél a haláltól, ahogyan az összes állat is. Legalábbis az életösztön erõs minden élõlényben a földön. Az már más kérdés, hogy ezt valakik ki is használják...
Én nem ismerek olyan forrást, amibõl arra a következtetésre jutottam volna, hogy a haláltól félni kell. Persze aki szerint mindenbõl pénzt kell csinálni, így mások halalfélelmébõl is, az elõszeretettel terjeszt hülyeségeket.
Végülis ha belegondolsz, beleillik a teóriába Jézus leszületése a pokolra. Hová született le? A kiválasztott néphez, ahol a legnagyobb a baj. Miért született le? Hogy megváltsa az emberiséget, utat mutasson, Õ a fény az alagút végén!!
Én valahogy úgy hallottam, hogy bizonyos betoldások vannak az Újtestamentumban amikben visszautalnak az Ótestamentumra, de ha azokat kivesszük, akkor is értelmes teljes mondatokat kapunk. Tehát a hamisítás - máramennyiben lehet errõl beszélni - arra vonatkozik, hogy igyekezzenek összefésülni, utalásokkal összekötni az Ó és Újtestamentumot.
"A Mennyország, az az a "világ", ahol Istent és az általa képviselt vagy szimbolizált egységet érzékeljük. A Pokol az pedig maga a Föld, vagy bármilyen olyan világ, ahol az ember fizikai formájában jelen lehet. Azaz a Pokol az az elszeparáltságnak, a fizikai testbe zártságnak, a tudatlanságnak (az egység/valóság/Isten felismerése hiányának) az állapota."
Erre még ebben a formában nem gondoltam, de jó! Ha kiderülne a turpisság, az ember nem félne a haláltól többé. Viszont akkor Jézus hogy került a földre? Hiba történt a mátrixban?
Egyébként az, hogy "tele van zsidó hamisítással" az gondolom az Újtestamentumra vonatkozik. De pontosan nem tudom, nem emlékszem már hogy mit mondott a kedves elõadó.
Biblia alatt is teljes Bibliát értem, nem csak a zsidók által elfogadott részt.
Tehát valószínû, hogy a saját szent könyvüket felesleges lett volna hamisítaniuk. Minek? De ahogy tudom, a Jézusi tanítások és az Ószövetség között van némi szakadék, ami már jó ok lehet arra, hogy valakik nekiálljanak hamisítgatni. De most csak spekulálok.
Én meg azt nem értem hogy mi az, hogy "a zsidók a saját szent könyvüket..." Én eddig úgy képzeltem, hogy a Bibliát az ellenségeiknek szánhatták abból a célból, hogy ily módon legyengítve õket könnyebben elbánhassanak velük. De hogy ezt honnan szedem, azt már végképp nem tudom. A lényeg mindenesetre az, hogy az elképzelés fedi-e a valóságban megtapasztaltakat.
Azért azt nem értem, hogy a zsidók a saját szent könyvüket meghamisították. Ez esetleg nem-e egy utólagos szépségtapasz akart lenni a borzalmak fedésére? Egyébként is terjed az az irányzat, hogy az Ótestamentumot vegyék ki a Bibliából.
Én nem értek a Bibliához, de legutóbb azt hallottam, hogy már i.sz. 200-ban megállapították az iratokról, hogy azok tele vannak zsidó hamisítással. Ez azért jelent valamit, nem?
A másik meg, hogy direkt azt írtam, hogy szerintem a Kereszténység ezt meg azt mond ki. És nem azt írtam, hogy a Biblia ezt meg azt mond ki. Érted? Kereszténységre vonatkozó hiteles forrásként pedig a Manikeizmust jelöltem meg. Az is érdekes, hogy a Manikeizmust a hivatalos keresztény vallás központja Róma üldözte. Na most ez is sokatmondó, nem? Vagy csak nekem?
Valami amiben tökéletesen egyetértek veled, ha mögé nem vmi felsõbbrendû lényt helyezel, hanem a természet szinonímája: "Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga."
Én óva intenék mindenkit attól, hogy szó szerint álljon neki értelmezni dolgokat. A vallás történetekben egy csomó minden csak szimbóluma valami létezõnek. Isten maga is lehet hogy csak szimbolizál, megszemélyesít, hogy el lehessen mondani az elmondhatatlant, hogy történeteket lehessen keríteni a köré, ami megfoghatatlan.
Az meg egyébként, hogy mi a teljes - ismert és ismeretlen - valóság, azért még mindig kétséges. Tehát lehet, hogy nem egy öreg bácsit képzelek isten helyébe, de attól még az, amit mi itt most Istennek nevezünk, akármilyen vad dolog is lehet.
Az értelmezés nem a Bibliából való, hanem az eddigi forrásaim alapján raktam össze magam. Mondjuk a 2012 blogon a "fordított teremtéstörténet" (én hívom így) ott van. Érdekel? Elõkeresem.
John Adams (1735-1826) Az Amerikai Egyesült Államok második elnöke (1797-1801)
"Ahogy én látom, a keresztény hit kinyilatkoztatás. De vajon hogy történhetett, hogy tanmesék, történetek, legendák milliói úgy keveredtek össze a keresztény és a zsidó kinyilatkoztatással, hogy az a legvéresebb vallássá tette, amely valaha is létezett?"
kiputtyogtatom a szemeidet:
2 Móz. 32,27 "Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, ... és kiki ölje meg az ô attyafiát, barátját és rokonságát."
1 Sám. 6,19 "... És a nép szomorkodott, hogy az Úr ily nagy csapással [az eredeti szöveg szerint: mészárlással] sújtotta vala a népet."
1 Sám. 15,2-3.7-8 "Így szól a Seregek Ura [az Úr]: ... Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemôt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat. ... Saul pedig megveré Amáleket ... a népet pedig mind kardélre hányatá."
4 Móz. 15,36 "Kivivé azért õt az egész gyülekezet a táboron kívül, és agyon kövezék õt, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek."
Hós. 14,1 "Meglakol Samaria, mert daczolt az õ Istenével. Fegyver által hullanak el; csecsemõik földhöz veretnek, és terhes asszonyaik ketté vágatnak."
Zsolt. 137,9 "Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!"
Végigolvastalak. Hát mit mondjak érdekes, ahogy megközelíted a dolgot, bár a Bibliában ily értelmezés nem lelhetõ. Hogy netán a földi élet a sátán mûve? Hm. Ezért oly sokszínû a vallás (az összes), és ezért folyik a vér még napjainkban is. Sõt, ha "szerencsénk" lesz még a III.-ik világégés is a magasztos eszmék miatt fog kitörni.
Valami amiben tökéletesen egyetértek veled, ha mögé nem vmi felsõbbrendû lényt helyezel, hanem a természet szinonímája: "Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga."
A hivatkozott ellentétpárok közül az következõt emelném ki:
Isteni út: "a fizikai megtestesülés határait meghaladó folyamatos bõvülés és kiterjeszkedés jellemzi minek vége a teremtõvel való egyesülés" Sátáni út: "folyamatos koncentráció és a fizikai megtestesülésbe való visszahúzódás jellemzi, nem végzõdik a teremtõvel való egyesüléssel, ezért ebben az értelemben ez egy zsákutca"
A földi emberi civilizáció szempontjából pedig az az adalék érdekes, hogy a Hunor-Magyar-féle út az az "isteni út", míg a Káin-Ábel-féle út az a "sátáni út". Még ha nem is szó szerint, de jellegében mindenképp. Ma nem feltétlen használjuk az isteni és sátáni jelzõket erre a kétféle útra, ez csak az én meglátásom, hogy tulajdonképpen a Hunor-Magyar és a Káin-Ábel féle utak tekinthetõek isteni és sátáni útnak is. De ezzel azt hiszem némileg újraértelmeztem ezt a két kifejezést.
A hozzáállásom az, hogy egyetlen vallás se állít valótlant. Ha mégis valótlanságra bukkansz, akkor ott két dolgot lehet gyanítani: vagy nem vagyunk képesek megfelelõ módon értelmezni a dolgot, vagy szándékos hamisításra azaz a tanok közé hazugság beillesztésére bukkantunk.
Tehát abból indulok ki, hogy a Kereszténység a valóságban megtapasztaltakról fogalmaz meg igazságokat. Így azt is amit a Kereszténységrõl hallok, az alapján értelmezem, amit megtapasztalok a világban. Ebbõl kiindulva azt mondom, hogy nincs olyan a Kereszténységben, hogy "ha ellenkezel kiputtyogtatom a szemeidet". Ha lenne, akkor látnunk kellene azt, hogy a Sátán szemeit is kiputtyogtatja. Én viszont ilyet nem látok (a valóságban), sõt. A jézusi tanok direkt arról szólnak, hogy ne legyél ellenséges az ellenségeddel sem. A manikeizmus ugyanezt mondja, és azt az eredeti Kereszténység folytatásának tartják. (Ellenben a judeo-krisztián vallással, ami egy hazugságtákolmány, gyakorlatilag egy politikai röpirat.)
Persze mindezt csak meglehetõsen hiányos ismereteim szerint van így. Bizonyítékot ne kérj. Az is lehet, hogy ezt már több forrásból ollóztam össze és keverem a dolgokat. De még az is lehet, hogy pont ezért látom jól a kérdést, mert a megfelelõ módon keverek össze egyes elméleteket.
Mondjuk ha esetleg máshogy értelmezzük Isten/Sátán/Pokol/Mennyország fogalmait, akkor érthetõbb, hogy mi jellemzi az emberi valóságot az egyes vallások és tanítások szerint. Én saját magamnak a következõ verziót tudtam összerakni:
Isten a világmindenség teremtõje. Az most teljesen mindegy hogy ez a teremtés pontosan mit jelent, a lényeg az, hogy Isten fogalma minden ismert és nem ismert valóságelemet lefed. Sátán ennek a "minden"-nek egy darabja, azaz része. Ebbõl azonnal következik, hogy a Sátán el van szeparálódva az egységtõl. Ugyanúgy, ahogy az ember is. De Isten szemszögébõl nézve igaz az a "kijelentés", hogy a Sátán is "én vagyok". A földi élet és így az ember ura, istene (kisbetû!!) a Sátán. Az is lehet hogy konkrétan a földi élet teremtõje, és így az ember teremtõje is a Sátán. (Újból csak: a teremtés folyamata maga lényegtelen, a dolog lehet szimplán szimbolikus, így lehet hogy nem valódi teremtési folyamatról beszélünk, de az is lehet hogy szó szerinti teremtésrõl van szó.)
És akkor a lényeg: A Mennyország, az az a "világ", ahol Istent és az általa képviselt vagy szimbolizált egységet érzékeljük. A Pokol az pedig maga a Föld, vagy bármilyen olyan világ, ahol az ember fizikai formájában jelen lehet. Azaz a Pokol az az elszeparáltságnak, a fizikai testbe zártságnak, a tudatlanságnak (az egység/valóság/Isten felismerése hiányának) az állapota.
A fentiek alapján alakítsuk át a tételed: "A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz!"
Az új tétel: A Kereszténység azt mondja, hogy Isten mindenkit szeret, és ha megismered/megtapasztalod/elfogadod Isten (azaz a világ) törvényeit, azaz a megismerés jelentette elméleti/gondolati úton egyesülsz a világgal, akkor már nem fogod magad arra kényszeríteni, hogy újjászüless a Földön, azaz nem fogsz "Pokolra" jutni.
Ez a megfogalmazás több vallás tételeivel is megegyezik. A reinkarnációval is, a Manikeista fényfelszabadítással is. A katolikusok pl. a pokolra jutást próbálják elkerülni, más vallások pedig az újjászületést. Meggyõzõdésem, hogy a kettõ ugyanazt jelenti. A földi élet kihívása így nem más, mint rátalálni a bennünk rejlõ isteni szikrára, avagy fénymagra. Azaz ráeszmélni, hogy tulajdonképpen mi Isten (a mindenség = a valóság) részei vagyunk, így, még ha közvetett módon is, Isten teremtményei. Hiába teremtette a földi valójában az embert a Sátán, olyat nem tudott teremteni, aminek ne lenne köze a valósághoz magához, azaz Istenhez.
Bár zavaros lehet amit írok, de szerintem a fentiek tökéletesen leírják az egyén szintjén és a civilizációnk szintjén ma is megfigyelhetõ konfliktust. Az ember küzd, hogy a valóságtól (azaz Istentõl) függetlenedjen (sátáni mintára), és közben nem hajlandó elfogadni, hogy az egyetlen út "elõre" az a valóság (Isten) megtapasztalása, megismerése, elfogadása.
Talán az is érthetõ, hogy miért tartják sokan azt, hogy bármilyen megismerésnek az alapja az alázat. A vallás is ezt mondja: légy alázatos, kvázi (csak az érthetõség kedvéért) hódolj be Istennek és ne küzdj ellene hasztalanul. Ugyanez elmondható egy az egyetemi oktatásról is: fordulj alázattal az ismeretek felé, mert ha ellenséges vagy, elutasító vagy a kezdetektõl fogva, akkor nem fogsz új ismeretekre szert tenni, azaz nem fogod megismerni a világot. Mindezt kizárólag azért írtam le, hogy a megismeréshez szükséges alap mentalitás hasonlóságát bemutassam.
Ez a mentalitás a megismeréshez, a teljes valóság és így az egység (Isten) felismeréséhez vezet. (Igen, ilyen értelemben az egyetemen Istenrõl oktatnak. Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga.)
A világban jelen lévõ másik mentalitás ennek az ellenkezõje, így illethetjük a sátáni jelzõvel. Ez a mentalitás abból a kijelentésbõl fakad, hogy "teszek arra, hogy mi a valóság, nekem van egy elképzelésem hogy milyennek kellene lennie a valóságnak, és ha tévednék, hát akkor majd átalakítom a valóságot elképzeléseim szerint". Tulajdonképpen ez az út is a megismeréshez vezet, csak máshogy. Hisz valósággal ellentétes elképzelések nem valósíthatóak meg. Egyszerûen nem mûködik.
Az isteni út így annak megismerését tûzi ki, ami van, a sátáni út pedig annak megismerését, ami nincs. A kettõsséget ebben a hsz-ben részletesebben is jellemzem. Nézd meg az ellentétpárokat, megéri.
Tehát a világunk és így az ember is ettõl a kettõsségtõl szenved. A kiút annak felismerése lenne, hogy ez a kettõsség ez csak illúzió. Valójában nincs kettõsség. A kettõsség csak létezésünk jellegébõl fakad. Az ember eredendõen polaritásba születik bele, de ez a polaritás a valóságra magára már nem jellemzõ. Csak az ember valóságról kialakult szubjektív képében létezik a polaritás.
Ezután Sátán elfordul Istentõl, Õ megátkozza ezért és pokolba küldi hogy ott kárhozzon az örökkévalóságig. - Ez idáig okés ugye?
Nem, mert ismereteim szerint Isten senkit se átkoz meg semmivel, még Sátánt sem. Sátán is vissza fog térni Istenhez mégpedig önszántából, és ezt Isten is tudja. Akkor meg minek átkozná meg?
A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz! (javítson ki valaki ha ezt nem jól tudom)
Az eddigiekbõl már sejthetõ, hogy ez sem így van. Persze ugye aszerint a Kereszténység szerint, amit én ismerek. És nem aszerint, amit tûzzel-vassal terjesztettek el. És amibõl nagy valószínûséggel az írás szerzõje is dolgozott.
De a világ már csak ilyen. Mindenbõl kétféle van. Az egyik a valódi, a másik az, ami el van terjedve. Mint a kommunizmus. Abból is kétféle van: az egyik ami magától terjedt, és van az is, amit úgy terjesztettek, szintén tûzzel-vassal.
"Mondja már meg nekem valamelyik szellemileg "felül táplált" keresztény h mivel magyarázzák az alábbi problémát:
Van ugye a sátán. Sátánt Isten teremtette, kezdetben angyal volt. Isten szeretetét közelrõl "élvezhette". Ezután Sátán elfordul Istentõl, Õ megátkozza ezért és pokolba küldi hogy ott kárhozzon az örökkévalóságig. - Ez idáig okés ugye?
Ezután Sátán valahogy még sincs annyira "kárhozva" mert sereget szervez sötét démonokból, illetve minden egyéb mumusból. (tehát Isten tulajdonképpen Sátánnak adott egy birodalmat ahol úr lehet, és a hozzá hasonló "elfordult entitásoknak" õ lett a vezetõje.)
A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz! (javítson ki valaki ha ezt nem jól tudom)
tehát akkor mi is történik?
Megteremtett minket Isten, szabad akarattal. Teremtett számunkra egy olyan világot, ahol csábítóbbak a "rossz, és bûnös dolgok" mint a "jó, és helyes dolgok". Tulajdonképpen semmilyen bizonyítékot nem ad a létezésérõl, viszont vak hittel kellene bíznunk az õ törvényében. (ergo azt szeretné hogy ne gondolkodjunk, bár teremtett nekünk értelmet ami képes a logikus gondolkodásra)
Na de! Ha mi mégis makacsak vagyunk, és szeretünk gondolkodni, és nem akarunk hinni a "láthatatlan megfoghatatlan logikátlanban" akkor aztán a szeretete ellenére minket is számûz a pokolba, ahol ugye a Sátán az úr. A Sátán elvileg kínozza az oda került lelkeket az örökké valóságig. - Viszont itt akkor valami gubanc van, álljunk meg!
Sátán az õ "gonosz lelkekbõl álló" hadseregével szeretné elpusztítani és romba dönteni Isten mennyei királyságát. Akkor vajon miért is kínozza az emberek lelkét akik azért kerültek oda mert hozzá hasonlóan nem fogadták el Isten törvényét?
Most akkor Sátán Isten szolgálatában áll még mindig, vagy a pokol még sem az a hely ahol örökké kínoz minket a szarvas patás ördög vezér?
Persze, lehet mondani hogy mi elveszett lelkek, miközben a Sátán a hadserege tagjai vagyunk, kedvtelésbõl még kínoz is minket, de ha õ is az örök kárhozat ítélete miatt került pokolra, akkor vajon nem ésszerûbb az hogy még sem kínlódik ott minden lélek? Ergo lehetõség nyílik arra hogy saját sereget szervezzünk, illetve azt csináljunk amit akarunk, még Isten ellen is szervezhetünk csatákat?
Az érdekes mindeközben az, hogy ezt úgy tesszük hogy Isten idõtlenül szemléli a világot, tehát egyszerre lát a múltba, jelenbe és a jövõbe is. Tehát tudnia kellett hogy ez fog történni, mégis a leírások alapján egy lineárisan cselekvõ személy jeleit hordozza magán a keresztény leírás szerint."
Mire mentünk a kereszténységgel? Megtagadtuk Isten tervét! Az Evavgéliumokban találsz,némi igazat.
"A tömeg szabadsága: szabadesés."
Látod igazad van. Ez a mi demokráciánk. A lökött embertömeg hülyítése.
"A tömegeket is meg kell gyõzni, hogy a háború miért jogos és igazságos."
Ha ( nehogy ) be kellene vonulnod, majd ki frontra, gondolod, hogy érdekes lenne, hogy TE mi szart ( bocsi ) gondolsz? Legfeljebb rongyosra rugják a seggedet, avagy hátba lõnek.
Ha a német népnek nem tetszett volna, akkor is megtörtént volna a II vh. A németek 80%-nak fogalma sem volt igazából mi történik. Egyes-egyedül a német ellenállók között nem volt áruló.
..nyilván mint önvédelem jogos nem? Tehát egy nemzetnek joga van önmagát megvédenie.
Ugyanakkor valóban a keresztes hadjáratokat a simán ördögfajzatnak nézett moszlimok ellen vívták, nyilván az akkori közfelfogás tükrében. Ráadásul nagyszerû módszere volt a feudalizmus kitermelte nincstelen lovagok és nemesek likvidálására))) akik már ekkora akkora létszámban nyüzsögtek hogy lassan ellehetetlenítették a kormányzást (lásd franciaország) akkori termelõ viszonyok mellett a felduzzadt népesség is gondot okozott ráadásul, ennek a megoldására is jó volt a szószerinti "vérfrissítés". Persze ez csak így utólagosan lehet áttekinteni, akkor csak azt látták az uralkodók hogy milyen klafán megoldódott minden gondjuk, a lovagok nem egymást csépelték hanem a szaracénokat, a koborló-éhezõ tömegek meg eltûntek az utakról)) Arról nem is szólva hogy milyen jól jártak a keleti háremek a gyermekek keresztes hadjáratával)))
Vélem , hogy egy háborút kezdeményezõ, csak önmagának kreál ideológiát, és semmi "szüksége" arra, hogy azt meg is indokolja. Róma pl. tökre eltûrt a birodalmon belül bármely eszmét, amíg az, az õ érdekeit /gazdaság/ nem fenyegette. A katolikus vallási ideológiának pont azért kell /kellett/ terjedni, hogy azon területeket így, vagy úgy befolyása alatt tarthassa. Egy muszlim világ már lehet ellenséges e befolyással szemben, s ez csak látszólag ideológiai, inkább gazdasági. Én csak azért említem a katolicizmust, mert a "legerõszakosabb" viszi véghez a tervét. Természetesen nem a régi módon. Már finomodtak a módszerei. Bár nekik bármely keresztény irányzat megfelel, csak ne legyen ellenséges. És az a baj, hogy az embereket fõleg a hitük által lehet manipulálni.
Természetesen persze, hogy van gazdasági alapja egy háborúnak, de minden háborút meg kell indokolni, hogy miért küzdünk a másik fél ellen és ehez mindíg kell egy ideológiai alap legyen az vallási vagy egyébb más indok.
Azért ez se teljesen igaz. Minden attól függ kinek a szemszögébõl nézed. Egy fanatikus náci valószínûleg tényleg az ideológiáért küzdött, és Hitlerrõl is el tudom képzelni ugyan ezt, a nagytõkésekkel ellentétben. Az egyházon belül is vannak vallásosabb, és világi nézetûbb egyének is, mindegy, hogy a pápáról, vagy egy bíborosról beszélünk. Mindenki a saját céljai érdekében cselekszik. A cél nem feltétlenül egyezik, sokan tényleg gazdasági alapon szállnak harcba. Nehéz megmondani melyik van többségben, és igazából nem is számít. A hatalmi harcokat mozgató erõk többféle célra törõ egyének érdekegyesítésébõl adódik össze. Sosem egyértelmû mi is a végsõ cél. Könyveket lehet írni a hatalmi harcok kiváltó okairól minden esetben.
Mert Hitlernek abszolút nem volt ideológiája nem? Lebensraum, Übermensch és stb elméletek? Még az elsõ vh-t is megideológizálták lásd Mittel Europa terv, de lehetne megemlíteni a ruszkik pánszlávizmus mániáját is. A katolikusok meg nem azért írtották a reformátusokat mert nem adóztak, hanem azért mert az õ szemükben a reformátusok eretnekek voltak. Megint mai szemmel próbálod megérteni az akkori világfelfogást. Szerinted a hugenotta vallásháború nem az ideológiákról szólt? A szent bertalan éjszakai mészárlás nem az ideológiákról szólt?
"minden háború ideológiákról szól." Szvsz nem. Az ideológia csak egy frankó töltelék, maszlag az igazi cél eltakarására. Minden idõkben minden háború a világ újra felosztásáról szólt. Legyen ez a II. vh, vagy az indiánok "megtérítése". Hiszen akkor a tököm indián csürhe nem az õ királyuknak fizet, hanem nekem. Miért irtották a katolikusok a reformátusokat? Mert egyre kevesebb lett a pöcs jobbágy aki nekik tejelt.
Baromság. Minden háborúban bizonyos rétegek jól járnak. Minden háborúban a szegények/átlagpolgárok szívják meg és minden háború ideológiákról szól. Az a baj, hogy mai szemmel próbáljátok nézni az akkori világfelfogást.
Természetesen a meghatározás nem fedi a teljes igazságot.Azonban, ha megnézed minden egyes "igazi" háború a gazdagok között tört ki, és a szegények /katonák, lakosság, stb/ csupán mint eszközök szerepeltek, akiket /amiket/ könnyen lehet pótolni.Az arabvilág /pl a filmeket nézve/ csak mint valami szolgaságra teremtett nép szerepel. Ugye érted? Természetesen köztük is vannak kõ gazdagok, akik a népre "támaszkodva" megpróbálnak ezzel a ténnyel szembe menni. Sajnos a nép az istenadta nép természetébõl adódóan "buta", s örömmel mennek a halálba az "igaz" hitért. De mi keresztények sem vagyunk különbek, mert belénk van "kódolva", hogy aki nem keresztény az minimum hülye. És ez a világ baja. A vak hit. Arabok-keresztények, írek stb, stb. Ja és a oktatás, szociális háló, mentálhigiéné nem a középkori egyházak sajátja volt. Ha rajtuk múlt volna még mindig középkori körülmények között élnénk. De nekik is haladniuk kellett: reformáció
szóval ahogy vietnámban a kis sárga is rájött hogy pofába nem mehet neki az amcsiknak, úgy az arab is rájött hogy másképpen lehet "lekötni" az ellenfelet, és félelemben tartani katonai potenciál nélkül
egy adott kérdésre, egy brutális de hosszútávon hasznos taktika
nem is tudom hogy lesz e ebbõl valaha is végkifejlet
sztem amerika ugyanúgy jár mint annó az oroszok afganisztánban (kullogás behúzott farokkal hazafelé)
állítom hogy gazdaságosabb megoldás lett volna annó is (vietnam, afganisztán) most irak, hogy aki nem akar komcsi rezsimet, vagy alkaloidákókat azokat kitelepíteni, és meghúzni a határt valhol..
Azért a gonosz muszlimok esete sem ennyire egyszerû. Ott is csak eszköz az a vallás. Az elkeseredett küzdelem kifejezés talán kicsit közelebb áll a valósághoz. A háború a gazdokk terrorja, a terror pedig a szegények háborúja.
Félreértés ne essék, nekem egyáltalán nem tetszik a muszlim világ, nagyon távol áll tõlem az értékrendjük, de ha õk a saját hazájukban olyan világot akarnak - azt tartják jónak - mégis milyen alapon szól bele bárki is? Csak költõi kérdés volt persze... azt hiszem mindenkinek egyértelmû, hogy nem embertársi szeretet miatt robbannak ki a háborúk.
Az én vesszõparipám csak annyi, hogy ne azonosítsuk a kereszténységet a katolikus egyházzal... meg úgy általában egyik fõsodratú, önmagát kereszténynek nevezõ egyházzal sem...
bocsáss meg, de sajnos aki igazán ért hozzá, és jólelkû... azokról azért nem hallani annyit, mert nem õk irányítják az egyházat
amelyik normális abból nagyon kevés vagyon... (ezzel nem azt mondom hogy nem létezik)
ott van ez a pedofil ügy.. ennyi évet kellett várni, hogy egyáltalán bevallják? és ebben mindenki benne van tokától bokáig
csak a susmus... meg miket mûveltek évszázadokon át?? ha igazán erõs marad az egyház, hát nem hogy technikai fejlõdés nem lenne most, hanem még mindig azt nézegetnék hogy boszorkány vagy ki nem az
számomra a biblia, egyéb szentírások amik tartalommal bírnak -> !értékek!
viszont az egyház ami gyakorlatilag mára már nem más mint egy maffia szervezet aminek rettentõen jó a sajtója
No igen... ha mondjuk az ember odáig eljut, eljuthat, hogy vezetõt választ magának, akkor érdemes olyat választani, akinek az a jelszava, hogy "utánam", és nem az, hogy "elõre"...
az az iszlám vallás amikkel a kis tenórmanók a kis tarsojkban elindulnak robbantgatni, az köszönõ viszonyban sincs a vallás kifejezéssel. az nem más mint egy értelmezésében kifacsart hûlyítõ métely amivel a buta és mérges embereket képesek rávenni hogy baromságokat mûveljenek..
alapvetõen a terrorizmus az õ lehetõségeikhez képest egy brilliáns módszer amivel képesek felvenni a harcot egy sokkal kiterjedtebb modernebb haderõ ellen. ami igazán undorító az az hogy ezeknek az ellenállóknak a vezetõi sohasem mártírkodnak (mutatnak példát), mindig a kiábrándult, mérges toborzott egyszerû civileket dobálják oda.. ez az egész amúgy nagyon jól jövedelmezõ a ranglétrán feljebb álló emberkéknek mivel õk ilyen olyan úton módon kapnak támogatást olajsejkektõl, szélsõséges milliárdosoktól, akár amerikai politikusoktól is hogy minél nagyobb és kiterjedtebb ciriburi legyen ami igényel pénzt, olajat
keresztes háború... megyünk a vallás nevében felszabadítani (felszabadítás elmaradt, maximum amit elraboltak az volt kézzel fogható)
az emberanyag meg csak hullik és hullik...
Ne légy gonosz... azért rengeteg kiváló pap van, akik rengeteget tesznek a közösségekért!
Ha még mindig erõs lenne a katolicizmus, akkor nem tudna teret hódítani az iszlám... mondjuk akkor meg lenne más bajunk! :)
Csak annyi a bûnük a többi egyházhoz képest, hogy õk a legtöbbnél elõbb voltak itt. Ha a szeretet egyháza képes a szeretet nevében legyilkolni százezreket, akkor mit várhatunk egy ufóhívõ szektától? Viszont szerencsére a tömegegyházak ideje lejárt, a nagyok leszoktak róla (mondjuk az iszlám még annyira nem), a kis elszigetelt szektácskák meg nem fognak vérengzéseket mûvelni.
Nos igen,viszont a katolikus egyház az,ami legnagyobb mértékben használta ki a hatalmát.És nagyon rossz dolgokat mûveltek fõleg a középkorban az emberekkel,de azért még most is ferrari enzot vesz a pápa:S
A vak hit veszélyes... önveszélyes! Persze, ha szereted magad dédelgetni... tõlem...
Ha más a véleményed, az veled ellentétben engem nem zavar. Engem kizárólag az a gyomorforgatóan gusztustalan stílus zavar, ahogy emberekhez hozzáállsz. Egyszer tán szembesülsz azzal, hogy a tudásod sok esetben inkább csak egyoldalú tájékozottság... nem biztos, hogy pozitív emberi tulajdonság erre ilyen nagyképûnek és pökhendinek lenni...
Csak azért mondod, mert te is tudod, hogy hozzád képest mindentudó vagyok, e mellet szerény, és zseniális. Tisztába vagyok vele, hogy most csak irigykedsz. De mivel nagylelkû is vagyok, megbocsátom neked
Úgy rá tudsz csodálkozni teljesen nyilvánvaló dolgokra mint egy óvodás, és kevered a szezont a fazonnal. Képzeld a Biblia is csak egy nagy mesekönyv. Fura mi?
A kereszténység semmit nem változott, elvileg ugyanaz mint kétezer éve! Definíció szerint még mindig Jézus tanításainak követése számít Kereszténységnek. Az, hogy ma ez nem így van, arról nem a kereszténység tehet... Arról nem Jézus, és nem is a Kereszténység tehet, hogy az egyház mit mûvel...
Azzal, hogy a Kereszténységet degradálod, olyan embereket degradálsz, akik mondjuk ma is igaz Keresztényként élnek. ( ha van még ilyen ) A kritikád jogos sok esetben, de az ne a Kereszténységet, vagyis Jézus tanításait érje, hanem az egyházat... ( szerintem )