"Az török áfium ellen való orvosság Elõfordulhat, hogy a törökök többé nem kábítanak bennünket káprázatos blöffjeikkel az online pókertermekben, mert nemrég olyan törvényt fogadtak el Törökországban, amely tiltja az illetlen mûsorok sugárzását és az internetes szerencsejátékot. A törvény nem teljes ostobaság, mert a gyermekek zaklatásával kapcsolatos cikkelyeket is tartalmaz.
Törökországban már korábban is létezett törvény a cenzúrával kapcsolatban, ennek egy kiegészítését szavazták most meg. Az új jogszabály, amellett, hogy lehetõvé teszi az internetes pókertermek letiltását, megengedi azoknak a honlapok blokkolását vagy cenzúrázását, amelyek „rossz hírét keltik a török népnek, a köztársaságnak, az állam szerveinek és szervezeteinek”.
A törvény nem csupán a honlap letiltásáról rendelkezik, hanem a tartalomért felelõs emberek börtönbüntetésérõl is (persze csak amennyiben azonosíthatóak és lehetséges õket megtalálni): hat hónaptól háromévig terjedõ szabadságvesztést kaphatnak. Tehát ezentúl az internetes pókertermek tulajdonosai jobban teszik, ha az Amerikai Egyesült Államok mellett Törökországot is kihagyják nyaralási terveikbõl.
A hír hallatán felmerül egy politikai kérdés is: Törökország hogy a csudába képzeli, hogy valaha is megkapja a hõn áhított európai uniós tagságot, ha ilyen törvényeket hoz?"
"Szlovénia csatlakozott az euróövezethez január 1. hétfõ 3:03 [MTI] A 2007-es esztendõ beköszöntével Szlovénia 13. országként csatlakozott az euróövezethez.
A közös európai fizetési eszköz 2002-es bevezetése óta most elõször bõvült ki az eurózóna, és Szlovénia a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország közül az elsõ, ahol a hivatalos fizetõeszköz január 1-jétõl az euró.
Andrej Bajuk szlovén pénzügyminiszter közlése szerint az átállás nem okozott különösebb nehézséget a volt jugoszláv tagköztársaságban, az országban mintegy 2 milliárd euró készpénz áll a lakosság rendelkezésére.
Éjfél elõtt azonban egy idõre a pénzkiadó automaták nem mûködtek, hogy ki lehessen bennük cserélni az eddig használatos nemzeti valutát, a tolárt az euróra. A tárcavezetõ mindazonáltal kérte az állampolgárokat, hogy az euróövezet elsõ napján lehetõleg ne rohamozzák meg az automatákat."
+ a bocskorosok és a bulgárok is tagok mától, hogy ez nekünk jó e, az 1 jó kérdés.
A cseh gazdaság teljesítménye megelõzte az egyik eredeti EU-tag, Portugália teljesítményét. Az egy fõre jutó GDP-ben a cseh gazdaság jobb teljesítményt nyújtott 2005-ben, mint a portugál, ez azonban nem jelenti azt, hogy az életminõség tekintetében is megelõzte volna, írta Respekt címû hetilap Prágában.
A cseh sajtó és a közgazdászok a kilencvenes években sokat foglalkoztak a Nyugat-Európa utoléréséhez szükséges idõvel, hogy vajon öt, tíz vagy húsz évre lesz-e ehhez szükség. A portugál eredményt felülmúló adat közzététele így jó okot szolgáltathatna az ünneplésre. A média ennek ellenére sem gyõzelmi jelentésekkel reagált. Szinte csak mellékesen jegyezte meg, hogy Portugáliát sikerült ugyan megelõzni, de Németország vagy akár csak Görögország utoléréséhez még sok idõre lesz szükség. Öt évvel ezelõtt azonban még kevesen hitték volna, hogy ilyen hamar sikerül majd megelõzni akár csak Portugáliát.
Az ENSZ által összeállított és a várható élettartamot, az egészségi állapotot és az általános képzettségi szintet is felölelõ Human Development Index (HDI) 2004-es életminõség-mutatója szerint viszont Portugália hat hellyel elõzi meg Csehországot. Egyelõre nem lehet tudni, hogy a 2005-ös GDP adat milyen befolyást gyakorolt erre a mutatóra. A hetilap cikke szerint, ha a mutató a korrupciós besorolást is magában foglalná, Csehország még nagyobb elmaradásban lenne Portugáliától, hiszen a korrupció tekintetében az egyik legrosszabb európai országnak számít.
Az egy fõre jutó GDP növekedése és Portugália megelõzése persze mindenképpen jó hír Csehországnak. Ez azonban elsõsorban az ipari termelés felfutásának, ezen belül is az autóiparinak, valamint a belsõ fogyasztás növekedésének köszönhetõ, és semmiképpen sem tükrözi az életminõség javulását. Mindaddig, amíg a gazdasági növekedés által termelt jövedelem meg nem jelenik az élet más területein is, a kultúrában, a környezetben vagy az oktatásban, nem lesz igazán fontos, mikor érnek utol a csehek bárkit az egy fõre jutó GDP-ben, idézte a Respektet hétfõn a CTK hírügynökség.
Jó ez az Unió vagy nem jó???Ez a nagy Büdös Balkán és nem szabad összekeverni nyugat európai eu tagállamokkal!!!Ide más törvényeket kell érvényesiteni!!!
Jót tett Közép-Európának az EU-tagság
Látványosan erõsödött tavaly az Európai Unióhoz csatlakozott közép-európai országok tõkevonzó képessége – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kimutatásából. Míg a teljes EU-ban 36 százalékkal, a 2003-as 339 milliárd dollárról 216 milliárd dollárra zuhant a külföldi mûködõtõke-befektetések (FDI) összértéke, addig Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia az uniós trenddel ellentétben jelentõs növekedést könyvelhetett el. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában hozzávetõleg a kétszeresére, a másik két országban pedig mintegy a másfélszeresére emelkedett az FDI. A régi EU-tagok közül hasonló növekedést egyedül Görögország és Nagy-Britannia tud felmutatni, de az utóbbi esetében néhány nagy nemzetközi felvásárlásnak köszönhetõ a javulás.
Az UNCTAD szerint Közép-Európa esetében fordulópontot jelentett az EU-csatlakozás éve, hiszen 2003-ban Lengyelország kivételével még valamennyi érintett országban visszaesett a külföldi befektetések összértéke. A legnagyobb vesztes akkor Csehország volt, ahol a 2,101 milliárd dolláros FDI még a negyedét sem érte el a 2002-es 8,483 milliárdnak. Tavaly az EU-ban megvalósult összes FDI 7,5 százaléka jutott az öt új közép-európai tagországra, a 648 milliárd eurós globális FDI-bõl pedig valamivel több mint 2,5 százalékban részesült ez az országcsoport. Az UNCTAD arra számít, hogy az EU-n belül a közép-európai tagok az elkövetkezõ években is a külföldi befektetõk kiemelt célpontjai lesznek.
pár hete a német márka volt soron, elõtte asszem a frank, most megint a líra (ami tavasszal már szerepelt párszor) keményen uborkaszezon van a központi pénzpiacon (euro-dollár-yen-angolfont-svájcifrank)
Az EU-bõvítés "csodákat tett Kelet-Európában" - Economist
A nyugat-európai országok szempontjából "zavarba ejtõen jól sikerült" a közép-európai új EU-tagállamok átalakulása, és fölösleges, sõt kedvezõtlen hatású lehet a nyugati tagországok félelme az alacsony bérû keleti gazdaságoktól - áll a The Economist pénteki elemzésében, amely szerint még a "sereghajtó" Magyarország növekedése is messze lehagyja a régi tagországokét.
A vezetõ londoni gazdaságpolitikai hetilap által az EU keleti végeirõl összeállított melléklet - amelynek címe szerint az EU-bõvítés "csodákat mûvelt" Közép-Európában - megállapítja: az új tagállamok már az 1990-es évek végére olyan politikai és intézményi fejlettségi szintet értek el, hogy lehetetlen volt visszautasítani felvételüket az unióba, akkor is, ha a jövedelmek a régi tagországokéinak csak csekély töredéke voltak.
Most azonban már gazdaságaik is az egykor mintának tekintett országokét megszégyenítõ ütemben növekednek, és az idén "még Közép-Európa sereghajtója, Magyarország" is valószínûleg az euróövezetét kétszeresen meghaladó növekedést produkál - áll az elemzésben.
A balti országok növekedése egyenesen a négyszerese az euróövezetinek. Lettország, ahol jelenleg a legalacsonyabbak a jövedelmek az EU-ban, tavaly 8 százalékos növekedést produkált, Németország 1,6 százalékost, és ha ezek az ütemek megmaradnak, a lettországi jövedelmek 2032-re - vagyis egy fiatal lett munkavállaló aktív életkorszakán belül - meghaladják a németországiakat - írta a The Economist. A folyóirat szerint Németországban illene ennek örülni, hiszen akkor már nem kell tartani a bérversenytõl, a németeket azonban valószínûleg még inkább elkedvetleníti az a kilátás, hogy szegényebbek lesznek egy volt szovjet tagköztársaságnál.
A cikk szerint Németország és Franciaország azért torpedózta meg a szolgáltatási piac megnyitását célzó uniós tervezetet, mert félnek attól, hogy ez utat nyit az egyéni vállalkozóként megjelenõ keleti munkásoknak. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a francia szakmai lobbiszervezetek is - miközben a lengyel vízvezeték-szerelõk várható özönére figyelmeztettek - maguk is elismerték, hogy Franciaországban súlyos hiány van vízvezeték-szerelõkbõl.
A lengyel vízvezeték-szerelõk áttelepülése, akár ezrével is, tehát csak áldás lenne - áll a The Economist mellékletében. Az elemzés szerint ha az EU Ukrajnát és Törökországot is felvenné, azzal - Romániával és Bulgáriával együtt - olyan alacsony bérû, 150 millió fõs ipari erõközpont jönne létre az unió "hátsó udvarában", amely még Kínával és Indiával is versenyképes lenne.
Lehet, hogy ez rémülettel tölti el a magasan fizetett német és francia alkalmazottakat, de az EU-nak még mindig jobb, ha a mûködõtõke Kelet-Európába megy, és nem a távoli Kínába vagy Brazíliába. Az alacsony bérû európai országokban eszközölt beruházások és az ebbõl eredõ növekedési többlet növeli ugyanis a keresletet a magas bérû uniós gazdaságokban elõállított javak és szolgáltatások iránt; ez segítette hozzá például Németországot is tavaly ahhoz, hogy többletet halmozzon fel Lengyelországgal folytatott kereskedelmében - áll a The Economist pénteki mellékletében.
A drágulások ugyanis gyakorlatilag mindenütt az átváltás kapcsán, a kedves kereskedõk miatt következtek be: az euró bevezetését a kormányok nem használták fel sehol sem holmi áremelésre vagy hasonlókra, hanem egyszerûen arról van csak szó, hogy ha átváltás után egy termék 1 euró 92 eurócentbe kerül, akkor a kereskedõ nem szívbajos felkerekíteni 2 euróra. Márpedig ezzel a kormányok tényleg nem tudnak mit kezdeni.
Most csak Magyarorszagra gondoltam. En nagyon sok kulfoldivel beszeltem mar errol. Azt mondtak hogy a kormany azt mondta:nem lesz dragulas az euro bevezetese utan,azonban jelentosen emelkedtek az arak.Azt is mondtak: A KORMANYNAK BIZTOS JO hogy euroval kell fizetni de nekunk nem
"Valószínûtlen, de nem elképzelhetetlen" az EU összeomlása
"Valószínûtlen, de nem elképzelhetetlen" az Európai Unió és vele az euróövezet teljes összeomlása az alkotmányos szerzõdés francia és holland elvetése után elindult belsõ folyamatok eredményeként - áll az egyik tekintélyes londoni kutatóintézet szerdán kiadott átfogó elemzésében, amely több forgatókönyvet vázol fel az EU lehetséges jövõjérõl.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb,nem befektetési banki jellegû elõrejelzõ intézete - által összeállított prognózis szerint a kialakult helyzetben minden eddiginél rosszabb az esélye annak, hogy a 2007-2013-as költségvetés nagyvonalúan fog bánni az új uniós tagországokkal. Az EIU 21 oldalas elemzése öt lehetséges jövõképet tartalmaz. Ezek közül a cég a legkisebb, 10 százalékos valószínûséget annak adja, hogy folytatódik az integráció mélyítése és feléled az euróövezet stabilitási paktuma.
Az EIU szerint ennél még annak is nagyobb - 15 százalékos - a valószínûsége, hogy megsemmisül az EU eddigi mûködésének egyik alapelve, vagyis a kompromisszumkeresés a nemzeti és szélesebb uniós érdekek érvényesítése között, és a tagországok visszasüllyednek "a szûk nemzeti érdekek agresszív védelmébe", ami elfojtja az alkotmány egyes eleminek újjáélesztésére irányuló mégoly halovány próbálkozásokat is. E forgatókönyv alapján a 2007-2013-as költségvetés zsákutcába jut, a további piaci liberalizálással együtt.
Az egységes piacot fenntartó szabályozó rendszert kijátsszák, a rendszert fenntartó intézmények megbénulnak, a gazdasági teljesítmény tovább romlik, ami ördögi kör gyanánt még további protekcionista intézkedéseket eredményez - áll az EIU által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvben. E változat megvalósulása esetén Románia és Bulgária csatlakozása meghiúsul, és a bõvítési folyamat egésze megreked. A közös költségvetés nagy befizetõi leállítják befizetéseiket, az euróövezet költségvetési fegyelme felbomlik, és erõsödik az arra irányuló nyomás, hogy egy vagy több tagállam kilépjen a valutaunióból.
Az EIU szerint valószínûtlen, de nem elképzelhetetlen kimenetel az, hogy az Európai Unió végül összeomlik vagy lebomlik. Mindazonáltal túl sok érdek fûzõdik Európában az EU megõrzéséhez, és a kormányok valószínûleg közbelépnének a káosz és a szétesés megakadályozása érdekében. Ugyancsak 15 százalékos valószínûséggel jósolja az EIU a két rétegû EU kialakulását, amelyben egy szûkebb országcsoport megteremti a maga szorosan összefogott "szociális Európáját", és ezt venné körül egy lazább integrációjú külsõ héj. A belsõ "magországok" protekcionista politikát folytatnának, büntetnék a vállalati termelési kapacitások kitelepítését, összehangolnák a társasági adókulcsot, és a külsõ országok munkaerejének szabad mozgását akadályozó átmeneti korlátozásokat meghosszabbítanák és megszigorítanák.
A londoni elemzõ ház ennél nagyobb - 20 százalékos - valószínûséget jósol a részleges visszabontásnak. E forgatókönyv alapján - az egységes piac közvetlen szabályozóin kívül - sok hatalmi jogkört visszautalnának tagállami szintre, a közös mezõgazdasági politikát drasztikusan átalakítanák, vagy éppen teljesen felszámolnák. A közös költségvetés kiadásait úgy megnyirbálnák, hogy azok az EU GDP-jének fél százaléka alá csökkennek; a döntéshozók ezzel a bírálatok legfõbb okát felszámolnák. Ebben a forgatókönyvben a további bõvítés viszonylag simán lezajlik, Törökország, a Nyugat-Balkán és Ukrajna 2020-ra az EU tagjává válik.
Az EIU a legnagyobb, 40 százalékos valószínûséget azonban a status quo fennmaradásának jósolja, vagyis annak, hogy az integrációs folyamat leáll, de az eddigi integrációt nem bontják vissza. Új kezdeményezések nem születnek, de a jelenlegi szabályozókat jórészt betartják. Az alkotmány egyes "kézi válogatással" kiválasztott elemeit korlátozott számban életbe léptetik, hogy a kibõvített unió mûködõképessége megmaradjon. A bõvítési tárgyalások Törökországgal és a Nyugat-Balkán államaival folytatódnak, de akadozva és válságok között bukdácsolva; az országcsoport - Horvátország kivételével - még 2020-ban sem tagja az EU-nak.
Blair: miért kap az EU-költségvetésbõl 40 százalékot 5 százalék?
Éles támadást intézett pénteken a brit kormányfõ az EU közös mezõgazdasági politikája ellen, kifogásolva, hogy a brüsszeli költségvetés legnagyobb egyedi kiadási tételét az uniós gazdaság egyik legkisebb szektora kapja.
Tony Blairt, aki a soros brit EU-elnöki idõszak júliusi kezdete elõtt tárgyalt Londonban Josep Borrell európai parlamenti elnökkel, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kizárólag a Nagy-Britanniának járó, jelenleg évi 3,16 milliárd font uniós visszatérítés sorsáról kérdezték, miután Jacques Chirac francia elnök elõzõ nap arra szólította fel Londont, hogy "szolidaritási gesztus gyanánt" mondjon le errõl. Blair a pénteki sajtótájékoztatón megismételte: ha nem lenne a visszatérítés - amelyet még Margaret Thatcher volt konzervatív kormányfõ harcolt ki 1984-ben -, Nagy-Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben.
A brit kormányfõ szavai szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek "egyébként meglehetõsen méltánytalan elosztását". Blair szerint ez a méltánytalanság abból ered, hogy az Európai Unió költségvetésének még mindig a 40 százaléka összpontosul a mezõgazdasági politikára, miközben az agrárszektorban az EU lakosságának 5 százaléka dolgozik, a teljes uniós kibocsátás kevesebb mint 2 százalékát állítva elõ.
Gordon Brown brit pénzügyminiszter még Blair és Borrell pénteki találkozója elõtt, a BBC rádiónak adott, ugyancsak Franciaország címére intézett, meglehetõsen éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU elõtt álló valós problémák elkendõzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának, vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka. Brown szerint Chiracnak nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrártámogatás formájában még 2013-ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából. Nagy-Britannia nem tekinti tárgyalási alapnak a visszatérítés megszüntetésérõl szóló javaslatokat, és ha kell, vétót alkalmaz ebben a kérdésben, mondta a brit pénzügyminiszter.
Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke a brit kormányfõvel tartott közös sajtótájékoztatón - amelyen egyébként õt szinte egyáltalán nem kérdezték - a francia és a holland népszavazás utáni helyzetrõl azt mondta: Európa "nehéz idõket él ... elmondható, hogy önazonossági válságba kerültünk".
Én nem marháznám le õket. Minden országban ez lesz. Politikáról fog szólni a népszvazás. Hollandiában, Angliában, és szinte mindegyik népszavazós országban. Nem kell csodálkozni, ha még jó páran elutasítják.
((((Bár szerintem itthon biztos mind a négy parlamenti párt egyetértett volna az igenben egy esetleges népszavazáskor))))
Figyelmen kívül kéne hagyni a szavazásukat...sok marha, persze mindíg is önzQek voltak...
A Franciák megint kiállították magukról a szegénységi bizonyítványt! Mindíg is utáltam Pket, de ezek után meg pláne. Széthúzó banda..... Mi a véleményetek a szavazásról? Nem igaz, hogy nem lehetett igennel voksolni....
És az a legszebb, hogy náluk is szimpla belpolitikai cirkusszá silányult az a népszavazás, mely majd 200 millió embernyi országokat magábafoglaló nemzetközi szervezet jövõbeli sorsára van befolyással.
"Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia bejelentette, hogy júniusban konkrét javaslatot tesz az euróérmék áttervezésére, hogy azokon végre az új tagállamok - köztük Magyarország - is szerepelhessenek - írja a Népszabadság. Az év elején kiadott új euróérméken, a gyûjtõk nagy megdöbbenésére kivétel nélkül hiányoznak az új tagállamok. Az érmék közös oldalán található térképen még a bõvítés elõtti állapot szerepel. Ennek oka, hogy az érmék tervezésekor még nem létezett a 2004-es bõvítési menetrend. A pénzügyi biztos szóvivõje szerint az Európai Bizottság nem hibázott, ugyanakkor más bizottsági forrás szerint szép gesztus lett volna, ha az új érméken már a bõvítés utáni térképet tüntetik fel - írja a Népszabadság."
Az Európai Parlament igent mondott arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, továbbá április 25-én aláírják a csatlakozási szerzõdéseket a két országgal. A döntés értelmében a két ország 2007-tõl EU-tag lehet.
Szerdán az Európai Parlament (EP) képviselõi igent mondtak arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz. A döntés értelmében április 25-én aláírják a csatlakozási szerzõdéseket a két országgal.
Románia 497 igen, 93 nem szavazatot kapott, 71-en tartózkodtak. Bulgária 522 igen, 70 nem voksot kapott, 69 tartózkodás mellett. A határozat figyelmezteti a két országot, hogy vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legelején esedékes belépésük egy év késedelmet szenvedhet.
Az EU felújított lisszaboni stratégiája
Az Európai Unió mint gazdasági egység versenyképességének további nagyarányú növelését szolgálja az EU állam- és kormányfõi döntéssel szerdán átdolgozott lisszaboni stratégiája, amelynek középpontjában ezúttal már kifejezetten a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a versenyben való hatékonyabb helytállás áll, miközben a szociális szempontok és a környezet védelme háttérbe szorulnak.
Az unió vezetõi pontosan öt évvel ezelõtt, 2000 márciusábanhirdették meg a stratégiát a gazdaság szinte teljes területét átfogó célkitûzésekkel, elsõ helyen azzal, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. Az új stratégiában e cél elérésére vonatkozó dátum már nem szerepel, egyértelmû folyományaként annak a megállapításnak, hogy az EU az elmúlt öt évben a remélt térnyerés helyett mind az Egyesült Államokkal, mind Ázsiával szemben további teret veszített.
Az eredeti célok között szerepelt a gáz- és az árampiacok teljes liberalizálása, az elektronikus kereskedelemmel és a szerzõi jogokkal foglalkozó uniós szabályozás elfogadása, a távközlési piac liberalizálása, internet-hozzáférés megteremtése az iskolákban és otthonokban, a kutatók uniós mozgását gátló akadályok elhárítása, kedvezõbb kutatási és újítási feltételek teremtése kis- és középvállalatok számára, a pénz- és tõkepiacok hatékonyságát növelõ akcióprogram megszervezése, a foglalkoztatási szint 70 százalékra emelése. Ehhez képest a tízéves stratégia futásának félidejében a foglalkoztatás uniós átlagban csak 64,7 százalékot ért el, a kutatás-fejlesztési kiadások nem tették ki a 2 százalékot sem, a háztartások internet-hozzáférési aránya csupán 29,5 százalék volt, és a cégek nem egészen 60 százaléka férhetett hozzá szabadon az elektromos piacokhoz.
Az új stratégiában egyfelõl szûkítették a célok körét, másfelõl növelték a nemzeti szerepvállalás felelõsségét. Eldöntötték, hogy hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülõ közös uniós program is. Minden tagországban nemzeti koordinátort neveznek ki a stratégia összefogására: Magyarországon e feladat egy részét maga a miniszterelnök látja el.
A megújult program konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es. Összesen három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erõsítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását. A program jól áttekintetõ, tíz megkülönböztetett területre - köztük az innováció, kutatásfejlesztés, belsõ piac egysége, regionális fejlesztés, uniós kohézió, szociális védelem, környezetvédelem, szociális bevonás, oktatás-képzés - összpontosít. Külön fontosságot tulajdonít a hatékonyabb irányításnak, a jobb végrehajtásnak és a tagállamok hatékonyabb bevonásának. Szerepel a célok között egy uniós kutatási központ létrehozása is, amelynek székhelyéül Magyarország is jelentkezett.
Az átdolgozott stratégia elismeri az új EU-tagországokban rejlõ versenyképességi potenciált, és kiemelten utal az unión belüli felzárkózás és felzárkóztatás - mindenekelõtt az úgynevezett kohéziós politika - fontosságára. Azt is egyértelmûvé teszi, hogy a 2007-ben kezdõdõ és 2013 végéig tartó új hétéves keretköltségvetésnek biztosítania kell az ehhez szükséges forrásokat: ezzel elveti azokat az aggodalmakat, hogy anyagi szûkmarkúság miatt veszélybe kerülhetnek a versenyképességi célok.
A stratégia hiányosságai közül - a szociális elemek hátrébb szorulása mellett - kiemelkedik, hogy csak érintõlegesen foglalkozik a szolgáltatási piac kiterjesztésével, amely pedig az uniós gazdaság majdnem hetven százalékát teszi ki, így a versenyképességet meghatározóan befolyásolhatja. Csak a periódus legvégén megválaszolható kérdés maradt, hogy az újraírt intézkedések ténylegesen hatékonyabbnak bizonyulnak-e a 2000-ben meghatározottaknál az EU vezetõ gazdasági tényezõvé válásának érdekében.
"A szupergazdagok még a korábbinál is gazdagabbak lettek 1997, a Tony Blair vezette munkáspárti kormány hatalomra jutása óta - állítja hétvégi számában a New Statesman címû brit baloldali hetilap, hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva.
A britek leggazdagabb 1 százalékának - ez 600 ezer embert jelent - összvagyona hat év alatt megkétszerezõdött és elérte a 797 milliárd fontot (272 billió forint), ami a nemzeti vagyon 23 százalékával ér fel (a hat évvel ezelõtt általuk birtokolt rész 20 százaléknak felelt meg). Tony Atkinson oxfordi egyetemi tanár szerint, aki a jövedelmi különbségek elismert szakértõjének számít, a britek leggazdagabb 1 százaléka 1930 óta még sohasem rendelkezett a nemzeti vagyon ekkora részével. Ezzel szemben a szegényebb 50 százalékra a nemzeti vagyon tortájából jutó rész ugyanebben az idõszakban 10 százalékról 5-re csökkent.
A New Statesman többek között azzal magyarázza a tendenciát, hogy az adórendszer a tehetõseknek kedvez. A helyi adókat és az ÁFÁ-t is figyelembe véve a britek leggazdagabb 20 százaléka jövedelmének 34 százaléka jut az államkasszába, viszont a legszegényebb 20 százalék bevételeinek 42 százalékát viszi el az adó."
A magyar gazdaság ezzel elsõ ízben lépte át a százmilliárd dolláros határt, ám ez részben betudható a zöldhasú krónikus gyengélkedésének. Tavalyelõtt ugyanis a magyar GDP dollárban még „csupán” 82,7 milliárdra rúgott, vagyis dollárban kifejezve a növekedés több mint 21 százalékos (köszönhetõen annak, hogy 2003-ban éves átlagban egy dollár még 224,44 forintot ért, tavaly viszont már csak 202,63-ot).
A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fõ, Romániában viszont 21,8 millióan.
A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fõ, Romániában viszont 21,8 millióan. Nagyobb a magyar GDP-nél a lakosságszámra hazánk felét kitevõ Finnország vagy Dánia GDP-je, de még a magyarokkal azonos lélekszámú Csehországé is magasabb (a grafikonon 2003-as adatok szerepelnek, mivel a statisztikai hivatalok még sehol nem számolták ki a hivatalos 2004-es GDP-ket, azt csupán Magyarország esetében ábrázoltuk lapunk számítása alapján).
Még alacsonyabbnak tûnik a magyar GDP az amerikai szövetségi államokhoz hasonlítva. A magyar GDP kisebb, mint az alig négymillió lakosságú Dél-Karolina vagy Kentucky bruttó hazai terméke, s csupán kevéssel nagyobb, mint az alig 2,2 milliós, a Las Vegas-i kaszinókról híres Nevada államé.
"Magyarország 1 milliárd dollár értékû államkötvény kibocsátására készül, vagyis az AP Dow Jones értesülése szerint meg akarja duplázni a decemberben az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) által bejelentett, 500 millió dolláros tervezett kibocsátás összegét.
Az ÁKK decemberen adott megbízást a Deutsche Banknak és a Morgan Stanley-nek az idén esedékes adósságok visszafizetésére szolgáló ügylet lebonyolítására. A DowJones a kibocsátást ismerõkre hivatkozva közli, hogy a tíz éves lejáratú kötvényt csütörtökön bocsátják ki, és a papírok hozama 57-59 bázisponttal haladhatja majd meg az amerikai kincstárjegyek hozamát.
A J.P. Morgan bankház nemrégiben közzétett becslése szerint Magyarország az idén 4,8 milliárd dollárnak megfelelõ értékû kötvényt bocsáthat ki, aminél a feltörekvõ országok közül csak Törökország bocsát majd ki nagyobb összeget.
Az elemzés szerint számos ország igyekszik kihasználni a múlt hónapban rekordszintre süllyedt hozamok nyújtotta elõnyöket, és még azelõtt ki akarja bocsátani kötvényeit, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve február 2-i ülésén esetleg emeli az irányadó kamatát."
na most akkor kapunk ma EU-s megrovást a gazdaság miatt vagy nem?
azért az "arabok" általánosításban mégis csak van vmi.. azért jobban összetartoznak egybe, mint mi velük.. közös múlt, történelem sokat nyom a latba. az európai békét is amerikai fegyverekkel hozták létre, és az õ befolyásuk miatt akarják törökországot bevetetni az euba, aminek szerintem semmilyen realitás alapja nincsen. az eu. azért eddig kis kivételektõl eltekintve földrajzilag egységes volt. pláne addig nem fognak belépni, amíg a görögök ennyire ellenkeznek..
ez az "arabok" ez kb olyan általánosítás, mintha a római katolikusokat, a görögkeletieket, az ortodoxokat, a zsidókat meg az összes többit egy kalap alá vennél, és adnál nekik egy nevet.
az a gond, hogy a nyugati-keresztény gondolkodás olyan szinten beleépült az emberek nagy többségébe (a döntéshozóékba is - kivétel nélkül, még a nem-vallásosokba is), hogy el sem tudják hinni, hogy bármelyik másik vallás és világnézet is van ugyanolyan jó, mint a sajátjuk - ugyanaz a felsõbbrendûségi érzés, ami annyi háborút okozott már most arra jó, hogy embereket továbbra is egymás ellen fordítson.
arabok összetartóbb népség mint mi itt európában, a baj csak az hogy jelenleg nem értelmes dolgokért fognak össze :(
kb olyan életképes ötlet, mint a világbéke. az EU is csak azért tart ki, mert szándékoltan elfedik a gondolatvilág-beli különbözõségeket. egy gazdasági társaság mûködik enélkül is, egy únió meg így SEM.
de most komolyan, sokkal jobb hatékonyabb lenne ha pár értelmes arab állam fogna össze hasonlóan szerintem + úgy kisebb lenne az esélye hogy a szélsõségesek teret nyerjenek.
mintha ez az elválasztás több lenne, mint egy vonal a térképen... európa is csak azért van európának nevezve, mert ázsiának ezen a csücskén kialakult pár egoista kultúra :)
Kohl kételyeit hangoztatta a török EU-tagság ügyében
Helmut Kohl volt német kancellár szerint az Európai Unió Románia, Bulgária és még néhány balkáni ország felvétele után eléri kiterjedésének határait, "az unió többet nem bír el".
Kohl, aki 16 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország kancellárja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában megjelenõ interjújában kétkedéssel nyilatkozott Törökország teljes körû EU-tagságáról. Szerinte Törökország nem tudja majd teljesíteni a teljes körû tagság eléréséhez szükséges kritériumokat.
Kohl, akinek török menye van, tisztességtelenséggel vádolta mindazokat, akik belépéssel kecsegtetik Törökországot, jól tudván: ígéreteiket nem kell betartatniuk, mivel 10-15 év múlva valószínûleg már nem lesznek hivatalban. A volt kancellár szerint ezek a politikusok azt is tudják, hogy népeik nem mondanak majd igent a török belépésre. Vonatkozik ez például Jacques Chirac francia államfõre.
A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, hogy utóda, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár mindenekelõtt választásokat akar nyerni, s Törökország felvételének támogatásával a Németországban élõ, választásra jogosult törökök rokonszenvét akarja megszerezni.
Az Európai Unió állam- és kormányfõinek ezen a héten kell dönteniük arról, hogy kezdõdjenek-e tárgyalások Törökország EU-tagságáról.
Nem tudom mit kell eröltetni a románok unióba lépését. Mérföldekre le vannak maradva az EU legszegényebb tagállamaitól is. Szerintem várni kéne még velük, legalább 10 évet.
Nagy áldozatot hozott Románia a csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében. Hiába tiltakozott Mircea Geoana román külügyminiszter, ennek fejében Bukarestre olyan feltételt kényszerítettek az EU tagállamai, amely nem szerepel a bolgárokkal aláírandó csatlakozási szerzõdésben.
Az Európai Unió, amennyiben a bel- és igazságügyben, továbbá a versenypolitikában a 2007 januárjára tervezett csatlakozásig hátralevõ idõszakban súlyos elmaradásokat tapasztal, a román belépés egy évvel (tehát 2008-ra) történõ elhalasztását javasolhatja a tanácsnak. A megállapodás értelmében már a tagállamok minõsített többségi szavazataránya is elegendõ a szankció életbeléptetéséhez. Más problematikus területeken viszont az egyéves halasztás továbbra is a tagállamok egyhangú döntéséhez lesz kötve; itt nem lesz különbség Románia és a már fél éve várakozó Bulgária között, vélik a brüsszeli elemzõk.
Értesülések szerint az Európai Unió nagyköveti tanácsa (Coreper) mindenekelõtt a finnek követelésére szigorított a román csatlakozás feltételein, és csak ezt követõen járult hozzá a két – utolsó pillanatig nyitva maradt – tárgyalási fejezet, a bel- és igazságügy, továbbá a versenypolitika lezárásához. A kompromisszum tetõ alá hozásában szerepet játszott az Európai Bizottság is, amely elõzõleg meglévõ fenntartásai miatt nem javasolta a versenyjogi fejezet kipipálását Bukaresttel – igaz, ennek ellenkezõjét sem.
Az Európai Bizottságnak elsõsorban a román acélszektor átalakításával és az EU-konform állami támogatási szabályok betartatásával voltak problémái. Egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Brüsszel alig találkozott olyan állami támogatás tárgyában hozott döntéssel, amelyben érvényesítették volna az unió szabályait. Ez komoly kétségeket ébreszt a megfelelõ intézményi háttér romániai meglétével kapcsolatban.
Olli Rehn bõvítési biztos tegnap tájékoztatta az Európai Bizottság tagjait a Romániával kötött alku részleteirõl és ennek során azt mondta, hogy a lehetõ legkomolyabban fogja kezelni az esetleges román elmaradásokat, s ha a helyzet úgy kívánja, habozás nélkül javasolni fogja a csatlakozás elhalasztását. Bizottsági források ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Bukarest minden korábbinál szigorúbb számonkérésre számíthat az elkövetkezõ idõszakban. Ennek pontos mibenlétérõl azonban még nem döntött a bizottság. Brüsszel mindenesetre jövõre monitoringjelentést készít a tárgyalásokon vállaltak végrehajtásáról, ami tisztviselõk véleménye szerint egyértelmûen keleti szomszédunk gyenge pontjának számít.
Románia (és Bulgária) a halasztási záradékon túl azzal a három általános és speciális védzáradékkal is szembe kell nézzen, amely a május 1-jén csatlakozott új tagállamokra is érvényes, bár alkalmazásukra eddig nem volt szükség. Emlékezetes, hogy a súlyos piaci zavarokra, a bel- és igazságügyi problémákra és az új tagok vállalásainak elmaradásából keletkezõ nehézségekre választ adó védzáradékokat a tagság elsõ három évében vezethet be az EU.
Bizottsági források azt is megerõsítették, hogy a csatlakozási szerzõdés aláírására 2005 elsõ fél évében sor kerülhet mindkét tagjelölt országgal. Lehetõvé vált a tanács által megjelölt valamennyi határidõ teljesítése – közölte Nagy Krisztina, Olli Rehn bõvítési biztos szóvivõje. Az EU–román tárgyalásokat hivatalosan a jövõ keddi külügyminiszteri szintû tárgyalási fordulón zárják majd le, amit csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfõk is szentesítenek.
Közben a holland elnökség keze alatt készül a bõvítési nyilatkozat azon tervezete, amelyet az Európai Tanács jövõ heti ülésén hagynak jóvá a tagországok állam- és kormányfõi. A szövegtervezet jelenlegi formájában a bel- és igazságügyre, a versenypolitikára és a környezetvédelemre mutat rá, mint olyan területekre, ahol Romániának még további erõfeszítéseket kell tennie a tagságig. A környezetvédelem – értesülések szerint – elsõsorban Magyarország sürgetésére került be e különösen kényes témák közé.
az a gáz hogy az usa nak fontos hogy tagja legyen törökország az eunak, ezért valószínû hogy mindenféle politikai dolgok miatt be fognak hamarosan kerülni. így megy ez sajna :(