Klóraceton szintézisre acetonból+? kiinduló példákat levezetéssel tud valaki javasolni? A Feist-Benary szintézisen kívül más eljárást létezik az iparban?
formaldehidbõl + ammónium-klorid-ból lehet. kell még hozzá deszvíz, konyhasó+ szárazjég (vagy remek hûtõ berendezés). Magyarul lombikos móka kizárva, ipari cuccokkal kéne kísérletezned. hozam 30%-tól nem több.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni a következõ feladatban, és mivel új vagyok ebben a témakörben legyetek szívesek nem megszólni a számotokra valószínûleg egyszerû feladat megoldásában. Szóval íme a feladat: Az élelmiszerek vizsgálatában, például a borászatban is alkalmaznak kémiai eljárásokat. A borban lévõ savak (elsõsorban borkõsav) együttes mennyiségét lúggal, NaOH-oldattal való titrálással határozzák meg. A titrálható savtartalmat g/ borkõsav értékben adják meg. Szénsavmentesítés után, brómtimolkék indikátor mellett , mol/dm3 anyagmennyiség-koncentrációjú NaOH mérõoldattal dolgoznak. Írd fel a borkõsav és a mérõoldat reakciójának egyenletét!
Ez egy versenyfeladat lenne,és ugye a tananyagban még nem vettünk efféle számításokat, én is csak utánakeresgéltem az ilyenfajtáknak nem nagyon értem, hogy hogy is mûködik ez a folyamat. Elsõsorban arra lennék kíváncsi,hogy milyen gondolatmenet útján jönnek létre a borkõsav és a nátrium-hidroxid végtermékei. A válaszaitokat elõre is köszönöm! Bocsi,hogy hosszú lett.
elsõre ránézésre nekem egy sav-bázis titrálásnak tûnik, ahol a NaOH és a borkõsavbõl só (tartarát) és víz keletkezik. Esetleg fel lehet írni két lépésben, mivel a borkõsav kétbázisú sav.
Sziasztok, segítsetek már, órák óta ezeken gyötrõdöm, köszi:) Acetiléngáznak szénmonoxidból és hidrogéngázból álló gázelegyre vonatkoztatott sûrûsége 1,966. Hány térfogatszázalék CO-t és hány térfogatszázalék H2-t tartalmaz a gázelegy?
Szorjunk 140g 20 tömegszázalékos réz(II)-szulfát vizes oldatába 5,6g tömegû vasport. A reakció lejátszódása után mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege és milyen lesz a folyadékfázis koncentrációja?
A propán hõbontása során a gáz 67,5%-a eténre és metánra 24,5%-a propénre és hidrogénre bomlott 8%-a változatlan maradt. számítsa ki, hogy 600m3 propán bontásakor hány m3 ugyanolyan állapotú etén ill. propén keletkezett, milyen a kapott gázelegy térfogat%-os összetétele, hány % az olefin kitermelés?
Elsõre:
Mivel M(acetilén)=26 g/mol, ezért: M(elegy)=M(acetilén)/1,966=13,22 g/mol
Vegyünk az elegybõl összesen 1 mólt! Legyen n(CO)=x mól n(H2)=1-x mól
Felírva az összefüggést az átlagos moláris tömegre: M=m(összes)/n(összes) M=(n(CO)*M(CO)+n(H2)*M(H2))/(n(CO)+n(H2)) Behelyettesítve: 13,22=(28x+(1-x)*2)/1 13,22=28x+2-2x 11,22=26x x=0,4315
Tehát az elegy 43,15 mól% és térfogat% CO-ot, valamint 56,85 mól% és térfogat% H2-t tartalmaz.
Lehet, hogy nem pontos, mert nem számolta pontos moláris tömegekkel, hanem egészre kerekítettem õket.
Kiszámítható a réz-szulfát tömege: m(CuSO4)=140*0,2=28 g Ebbõl az anyagmennyisége: n(CuSO4)=28g/159,5 g/mol=0,1755 mol Ezek alapján a rézion anyagmennyisége: n(Cu2+)=0,1755 mol
A vas anyagmennyisége: n(Fe)=5,6g/56 g/mol=0,1 mol
Felírva a lejátszódó folyamatot (a standard elektród-potenciálokkal lehet indokolni): Fe + Cu2+ = Fe2+ + Cu
Tehát mivel az anyagmennyiségek aránya 1:1, ezért a vas teljes mennyisége be fog oldódni (0,1 mol), miközben ugyanennyi (0,1 mol) elemi réz fog kiválni. A kiváló réz tömege: m(Cu)=0,1 mol*63,5 g/mol=6,35 g Tehát a szilárd fázis tömege megnõtt, méghozzá 6,35-5,6=0,75 g-mal.
Mivel az oldatból kivált 0,1 mól réz, marad benne 0,0755 mól rézion, és ugyanennyi réz-szulfát. Ennek tömege: m(CuSO4-maradék)=0,0755 mol*159,5 g/mol=12,04 g Az oldat tömegének változása azonos a szilárd fázis tömegének változásával, tehát le fog csökkenni a tömege 0,75 g-mal, tehát az új tömeg 139,25 g lesz.
Ezek alapján az oldat töménysége: w=m(CuSO4)/m(összes)=12,04/139,25=0,0865 Tehát az oldat a folyamat végén 8,65 tömeg%-os.
Megint lehet eltérés a végeredményben, mert megint kerekítettem.
Elõször írjuk fel az egyenleteket! C3H8 = C2H4 + CH4 C3H8 = C3H6 + H2
Számítsuk ki, mennyi propán bomlott el az 1. esetben: V(C3H8)=600 m3*0,675= 405 m3 Mivel azonos állapotú gázokról van szó, ezért az anyagmennyiségek 1:1 aránya miatt a keletkezõ etén térfogata is 405 m3.
A második esetben bomló propán: V(C3H8)=600 m3*0,245= 147 m3 Itt is azonos állapotban vannak a gázok, ezért az anyagmennyiségek arány miatt (1:1) a propén térfogata is 147 m3.
A maradék propén térfogata: V(C3H8)= 600 m3*0,08= 48 m3
Írjuk össze, hogy mit tudunk! V(C2H4)= 405 m3 V(CH4)= 405 m3 V(C3H6)= 147 m3 V(H2)= 147 m3 V(C3H8)= 48 m3 Ez összesen 1152 m3, tehát a térfogat%-ok: Etén: 35,16% Metán: 35,16% Propén: 12,76% Hidrogén: 12,76% Propán: 4,17%
A kitermelés hirtelen nem tudom, mit jelent, de ha azt, hogy a keletkezõ gázok hány %-a olefin, akkor (mivel a termékek közül csak az etén és a propén olefin): 35,16%+12,76%= 47,92%
sajna most 6 feladat közül 1-el sehogy sem tudunk dûlõre jutni, ezért kérném a segítséget:
A homológ sorban egymást követõ két alkán-1-olból álló elegy 50 g-jából nátrium hatására 13,067 dm3 standardállapotú hidrogéngáz fejlõdik. Melyik két alkohol alkotja az elegyet és mi a tömeg%-os összetétele?
a megoldás: 92,8 tömeg% etanol és 7,2 tömeg% propán-1-ol.
ezt letudja vezetni nekem valaki? megköszönném
Sziasztok!
Információra lenne szüségem és nem találtam más forrást. A kérdésem az lenne, hogy honnan tudhatom, hogy egy kémiai anyag melyik törzsbe tartozik?
Nem egy adott anyag érdekel, általánosságban kérdezem. Ami adatot meg tudok szerezni az a képlete, mol tömege, cas száma, IUPAC neve. Ebbõl vagy bármi másból be lehet azonosítani a törzset?
egyik egyenlet onnan, h megadták a keletkezett H2 anyagmennyiségét és onnan az össz alkán-1-ol mennyiségét ismered
a másik meg onnan, h megadták h 2 egymást követõ alkán-1-olból kell összeálljon az 50g-nyi anyag
Ha ezek megvannak, akkor viszont azt is tudod, h az egyik ismeretlen (hányadik alkán) természetes szám és valszeg nem túl nagy, így n=1 tõl behelyettesítve beláthatod, h n=2 kell legyen és a következõ pedig 3. Innen meg már csak 2 ismeretlen maradt, h megmondhasd az élet értelmét.
Mert mondjuk ott, hogy 2H2 + O2, ott értem, hogy ez = 2H2O-val, mert a H2 elõtt is volt egy 2es.
de a kérdés továbbra is fennáll: I2 + H2 az miért 2HI?
Ezt az egészet nemigazán értem..:(
köszi!
HI (hidrogén-jodid):= 1 molekula, mely 1db H-t és 1db I-ot tartalmaz. I2 (jód):= azon molekula, amely 2db I-ot tartalmaz. (Az 1db I atomot is jódnak nevezik, ami nem okoz zavart, mivel így önmagában nem fordul elõ, hanem párban molekulákat alkotnak, így lehet tudni mikor melyikrõl van szó) H2 (hidrogén):= szintén 2db H-t tartalmazó molekula
Az I2+H2<=>2HI reakcióegyenlet meg csupán annyit jelent, h ha összekeversz jódot és hidrogént (1:1 arányban), akkor hidrogén-jodid keletkezik. Márpedig, ha mind elreagál, akkor 2db HI molekulád kellett keletkezzen, mert se a H se a I-ból egy darab sem kóricált el sehova, csak máshogyan rendezõdtek párokba. 2fiú és 2lány 2fiú-lány párt tud alkotni a táncórán, h gyakoroljanak egyet s 1mást.
Az olyan emulgeátumok, amelyekben az emulgeált cseppekben oldott reagens egyensúlyt tart az oldatban oldott hányadával, úgy "mûködnek", hogy az oldatból kifogyással az egyensúly megbomlik, és pótlódik az emulgeált cseppekbõl.. Illetve ha az oldatban a koncentráció növekszik, akkor a cseppekben lévõ koncentrációval a másik irányban bomlik meg az egyensúly és a felesleget a cseppek felveszik. Erre a klasszikus példa a tej. De természetesen a víz-zsír rendszer helyett más összetevõkkel is mûködik a jelenség.
Ezen publikáció 5. oldala alapján én azt mondanám, h a tej nem nyerõ.
Viszont az még kvalitatíve is belátható, h elég tömény bázissal vagy savval elérhetõ, csak azt már nem nagyon neveznénk pufferoldatnak.
enwikin ábrán látszik is Továbbá az itteni képletet alkalmazva a p[H+] = pKa lokális maxra kapható egy olyan feltétel a gyenge sav/bázis koncentrációra, h 1,737M≤Ca De én nem láttam még 1-nél nagyobbat a lok. maxnál
No és itt van egy levezetés is a képlethez. Az oldalról meg ingyen trial leszedhetõ pufferoldatok számolgatására, az adatbázisában a 0,4 körüli értékkel volt a legjobb pufferoldat.
Sziasztok! Ebben a feladatban szeretnék tõletek segítséget kérni: Egy ismeretlen, standardállapotban gáz-halmazállapotú szénhidrogén 20 g-ját klórral reagáltattuk. Az így kapott klórszármazék tömege 25,4 g-mal több, mint a kiindulási vegyületé.
Mi a vegyület összegképlete? Mi a vegyület konstitúciója, ha tudjuk, hogy két geometriai izomerje van? Hány térizomerje van az elõbbi reakcióban keletkezett klórszármazékának?
Ha valaki megoldaná a feladatot, akkor szeretnék tõle egy rövidebb magyarazátatot is kapni, hogy hogyan kell az ilyen típusú feladatot megoldani. Végülis a kérdések mennének, ha neki tudnék kezdeni a feladat elsõ felének. A válaszokat elõre is köszönöm:)
Szöveges feladatról lévén szó 1.lépésként vhogyan matematikai formába kéne önteni az adott információkat és észre kell venni, h melyikbõl mire lehet következtetni. Ehhez kell a kémia és a matek megfelelõ elégséges ismerete és mondjuk ha többféleképpen is értelmezhetõ eleinte a feladat, akkor el kell töprengeni, h mely a legvalószínûbb.
Pl. akkor itt kezdetnek: 1. Az infó Xszénhidrogén + XCl2 => Xszénhidrogén-Cl2 (teljesen elreagál)
Hogy gáz halmazállapotú, azt csak a végén ellenõrzésre hasznos
Legyen a szénhidrogén alkén, CnH2n (Ez volt, amin a feladatban gondolkodni is kellett). Így a tömegekre vonatkozóan: XCnH2n=X(n14g)=20g XCl2=X(71g)=25,4g
"oldata a világosságon elbomlik, berlini kék válik ki és nitrogénmonoxid távozik el belõle."
Csak Ctrl+C Ctrl+V nem néztem után jobban...
hátha tud nekem valaki segíteni: primer alkoholok közvetlen észteresítésénél (alkohol + karbonsav + ásványi sav katalizátor) azt tanultuk a mechanizmusról, hogy elsõ lépésben a karbonsav protonálódik meg. pedig közben ott van az alkohol is, amit nyilván sokkal egyszerûbb volna protonálni. szóval a kérdés: miért nem az alkoholt protonálja a sav? tercier alkoholoknál már így történik, szóval nyilván valami szerkezeti oka van a dolognak, csak nem tudom, hogy mi...
Sziasztok
Nekem is kellene egy kis segítség, már a netes fórumokon is kérdeztem (itt még nem) meg voltam kémia tanárnál is, de ezek közül senki sem tudta normálisan elmondani hogy mûködik egy volta elem, meg egy ólom-savas akkumulátor.
Itt van elõször az akkumulátor folyamata
[IMG][/IMG]
Itt egy kép is hozzá
[IMG][/IMG]
Az én elképzelésem a kisülésrõl (Ez így jó-e, vagy rosszul látom?)
Van két kénsav oldatba merülõ elektród. Ezek Pb és Pbo2.
POZITÍV PÓLUS --------------
Az ólom oxid elektródánál lévõ protonoknak az ólom leadja a 4 külsõ elektronját. Így keletkeznek 4+ os ólom ionok. Azt hogy a 4H ból hogy lesz víz nem értem. Valamint miért az ólom oxid körül vannak a protonok?
Pbo2 + 4H+ --> Pb(4+) + 2H2O
Ez a pb4+ ion fölvesz 2 elektront, melyek a negatív elektródáról érkeztek oda. Gondolom a 6s pályára veszi föl a két elektront. És azért csak kettõt, mert a negatív pólus reakciós egyenlete szerint a negatív póluson 2 elektron fölösleg lesz. Ez a kettõ kerül át ide.
Pb(4+) + 2e- = Pb(2+) (redukció)
Most ez a Pb2+ ion reagál az oldatban lévõ SO4(2-) ionokkal és így keletkezik az ólom szulfát, ami kirakódik az elektródára.
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSo4
NEGATÍV PÓLUS -------------
Az ólomlemezben mint fémben a delokalizált kötések miatt egy-egy pozitív atomtörzs elektronja, "máshol lehet a rácsban, mint maga az atom" ezért a rácsban ülõ fém atomok léynegében pozitív ionoknak számítanak. E miatt az odaérkezõ SO4(2-) ion kioldja a fém atomot a rácsból. De az a rácsban hagyja az elektronjait.
Akkor ezek szerint ez az egyenlet mutatja azt a pillanatot, amikor a pozitív, a fémrácsban ülõ fém atom, elszakad a rácstól, és hátrahagyja a két elektront:
Pb = 2e(-) + Pb(2+) (oxidáció)
A két elektron átáramlik az összekötö huzalon a pozitív elektródához. Majd a keletkezett ólom 2+ ion az SO4(2-) ionnal reagál:
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSO4
A további kérdéseim még azok lennének, hogy a töltés hogy zajlik. A fenti egyenletek szerint én nem látok ionmozgást. Pedig kell lennie. (Talán a H(+)) Az én leírásom a kisülésrõl jó-e vagy teljes sületlenség?
Jah, hát középsuliban és ált iskolában szarul van leírva. Nekem is elment rá jó sok idõm, míg rájöttem. Veszprémi Tamás: Általános kémia -ban úgy emléxem egész részletesen le van írva és nem csak ez. Sztem, ha komolyan érdekel a téma, akkor érdemes beszerezni, felsõoktatásban is hasznát veszed. Ha jól emléxem: A sav disszociációjakor elvileg nagyságrendekkel több az egyszeres ion, mint a 2szeres. Ezért volnának helyesebbek az enwikin levõ reakcióegyenletek. Bár azok nincsenek kisebb lépcsõkre bontva. 4H+ bõl és 2O2- lesz 2H2O, ott van az ábrádon is. PbO2 az elektrokémiai potenciálja kisebb, mint az Pb-nak, így több proton gyûlik oda (ettõl lesz pozitív).
Milyen szintézistervezõ programokat ajánlanátok? van szabad elérhetõségû, vagy demó? Ezeket találtam, de csak azt telepítem amelyikrõl jók a tapasztalatok és ha elakadok van itt egy szakidani WODCA (Linux) SynGen RAIN Chiron Chemprotect Ractor (java) OSET Symbiosys ARchem
? tehát?
hali, keresek középiskolás emelt kémia érettségire készülõ (végül is nem kell feltétlen középiskolás, csak légy benne a témában) embert. Jó lenne összeülni feladatozni, vagy legalább megbeszélni a dolgokat, akár facebookon vagy személyesen... vagy itt.
Kérdeztem már itt és akkor se jött rá válasz, így újra felteszem:
Savak vizes oldatának töménysége miért egyezik meg a sav moláris tömegével? Sósav: ~36.5%, Kénsav: ~98%, Salétromsav: ~63% és így tovább...
én úgy tudom véletlen, legalábbis nem ismert ... általános kémiából (egyetemi) említésre került a jelenség, de különösebb magyarázatot nem kapott
Amikor egy vegyész azt mondja, hogy tömény, akkor sósavból 36.5%-os vizes oldatra, kénsavból 98%-os vizes oldatra, salétromsavból olyan 65%-os vizes oldatra gondol. Ezek közel vannak a moláris tömegekhez. Ennyi a kérdés lényege. Persze kismillió szervetlen sav lenne, amire ez nem igaz, de ha több ilyenbe fut bele az ember, akkor arra gondol, hogy erre lehet valami magyarázat, talán nem véletlen.
Semmi gond, Tau barátom, ne éld bele nagyon magad. Próbáld látni az érdekeset benne.
Ellenben, ha valóban érdekel a dolog, lehet egy olyan szép gyûjteményt csinálni a szervetlen savakból, ahol egymás mellé rakjuk a tömény sav tömeg%-os összetételét (koncentrációját) és a moláris tömegét. Vajon 5-10-15 savat ha talál az ember, ott is igaz-e ez a KÖZELÍTÕ(!) kapcsolat, vagy éppen a gyakorlatban legtöbbször elõforduló háromnál esik véletlenül(!?) ilyen közel egymáshoz ez a két érték.
BTW: ha valaki izotópok tömegeivel és azok arányaival a molekulákon belül fog jönni, az inkább el se kezdjen postolni. Ez a kérdés a lehetõ leglényegtelenebb ebben a témában. Másfelõl azonnal sütni fog róla, hogy jaja, picsaokos, de a tudását semmire sem tudja használni. Nem tud modellt alkotni, azaz csak az akadályok villognak a szeme elõtt, nem tudja a dolog egyszerûségét megragadni. Sok paszulyt kell még ahhoz enni és sok farmergatyának kell az ember seggérõl lerohadni a laborban... :D
igen, de a 36,5 az a moláris tömeg, és 36,5 tömegszázalékos oldat bárhogy kijöhet! mondjuk van 100 g oldatod akkor abban 36,5 g oldott anyag van, vagy legyen 300 g oldatom akkor 109,5 g HCl van benne
én azt értem, de amirõl ZilogR írt az a moláris tömeg, másfelõl meg a tömegszázalékról egy sósavoldatban, ami viszont azért volt "hülyeség" mert az nem feltétlenül csak 36,5%-os lehet, ezt próbáltam kifejteni :)
A tömegszázalék az jellemzõen nem térfogat és anyagmennyiség érték, hanem koncentráció. Az elsõ kettõ összeadható, az utóbbit meg nem célszerû. (Vannak erre szakszavak, most nem ugrik be) (1L 40%-os + 1L 10%-os, az nem 2L 50%-os)
Lehet neked 40% os vodkád 1 deci is meg egy hordóval is, ugyanúgy 40 %-os.
szerintem tök elbeszélünk egymás mellett, én nem írtam olyat, hogy bármit is összeadnék (összeöntenék) bármivel, ezt most így nem egészen értem, hogy kapcsolódott ide
a klórnak pont azért 36,5 a moltömege, mert bele van számítva a két izotóp, de lényegtelen, a koncentráció meg a tömegszázalék két külön dolog, az egyik oldott anyagmennyiség mol/dm^3-ben megadva, másik meg oldott anyag tömege oldószer tömegéhez viszonyítva
Amúgy igen, full elbeszéltek egymás mellett. Másfelõl kedves Tau Tang, lerí rólad hogy csak kötekedsz, holott valahol érdekes ZilogR kérdése, és õ nem az az ember akinek el kell magyarázni mi az a tömegszázalék, meg hogy létezik óleum.
Ezen már én is gondolkodtam... De fogalmam sincs :D
Én elhiszem hogy te lobogtatod ezt az egyetemi diát és vered a melled, hogy jobban tudod, de próbálj már meg kicsit túllépni ezen. Tessék ennyi erõvel idézek neked egyet a wikirõl:
"Noha elõállítható a 100%-os töménységû, ún. füstölgõ kénsav (vagy még töményebb óleum) is, a gyakorlatban 98,3%-nál töményebb savat a kén-trioxid (SO3) párolgása miatt nem használnak. A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2) %-os."
Ugyanilyen közelítõ hasonlóság felfedezhetõ a másik két savnál, is. pont.
egyébként én nem értem a wikipédia ellenességet. Ahol nincs kiírva, hogy nem látta tudományos hitelesítõ, az szerintem megállja a helyét. Persze lehetnek bennük hibák, de már régóta nem olyan egyszerû és közönséges a wiki, hogy bárki beleírhat bármit, aztán az úgy van
/facepalm
ennyi erõvel amit egy részeg doktorandusz felrak az intranetre a másnapi elõadásához, az hitelesebb :)
erre csak annyit, hogy: A kivétel erõsíti a szabályt.
szerintem több millió szócikk van fent, ennek a 3/4 hiteles, és van pár ami nem, és emberek nézik át, és elég nehéz több millió szócikket lektorálni. És aki nem dolgozik, az nem is hibázik.