sztem nyugodtan menj alkalmazott matematikusnak a BME-re vagy ha jobban fog tetszeni, az ELTE-re. aztán válaszd be a "pánzügyi matematika" szakirányt, menj el egy vezetõ pénzintézethez elemzõnek, ha a nyári idõszakokat kihasználod, nameg az évközbeni kevésbé hajtós szakaszokat, tudsz annyi pénz összeszedni, hogy röhögve fizeted minden költségedet év közben és megismer az adott bank is téged, te meg gyakorlatot szerzel. Nyelvvizsgára nagyon rágyúrni, mert bele lehet bukni, ha nincs meg. ezután egyenes a pálya, ha jól muzsikáltál. rongyosra keresheted magad, ha tényleg jó vagy és ha banki szférában fogsz elhelyezkedni, mindíg hitelképes leszel ;) , de meglehet, nem lesz rá szükséged, ha a GDP kormányváltástól független alakulását meg tudod becsülni elõre ;)
És ha pl mûszakira szeretnék menni akkor muszáj emelt szintû matek érettséit tennem, vagy elég simát és van még egy felvételi? vagy tegyök fel a KÖZGAZ-nál? Mert a közgazdaságtan még érdekel is.
Vannak olyan 6 osztályos gimnázium ahol kevésbé figyelnek oda a meglévõ (5. év végi, 6. félévi) jegyekre, tehát ahol csak az számít hogy írod meg a felvételit?
bármelyik mûszaki kar erõsen épít a matekra. elvileg. sajnos elvileg. úgy értem van ahol elhanyagolják, pedig szerintem nem kéne.
Srácok lenne egy kérdésem! Ti látom nagy matekosok vagytok. Az a helyzet hogy 10.-es vagyok egy gimnáziumban, elég jó vagyok, mindenbõl 4-es kivéve idegen nyelvek 5-ös. De egyáltalán semmi elképzelésem hogy merrefele menjek majd, és különösen nicns ami érdekelne, egyedül a matek. És az jól is megy. Szal most úgy vagyokhogy hajtom a matekot mert ezt szeretném használni, néázelõdtem már de milyen egytemek vannak amire nyert utad van szinte ha nagy matek agy vagy? Tudom ez hülye skéréds, kérdzehetném úgyis hogy melyek azok az egyetemek amelyekhez a matek kell leginkább. ja és ha ilyenre akarok menni akkor muszáj matekból emelt szintû érettségit tennem?
megoldottam már. 40 fí-je 100. és így könnyen ki lehetett számolni :)
Ez valami olyan binomiális tételes-kifejtõssé visszavezethetõ ;) csak 3 tag összegének a hatványát kell megvizsgálgatni, mik maradnak a végén... Lehet, hogy a
tapasztalatait felhasználva már az utolsó tagokból meg fogod tudni mondani, milyen jegyek jöhetnek szóba az utolsó kettõ helyiérték helyén. Itt elegendõ az utolsó két tagot nézegetni (10*b)^1*c^(n-1) + c^n, amibõl rögvest ki lehet találni, hogy az utolsó elõtti tag csak a tizesekbe szól bele, a legutolsó c^n pedig a tizeseket és az egyeseket befolyásolja. Hasonló eredményt fogsz kapni 3 tag esetén is.
Az utolsó két számjegy által alkotott szám hatványait kell vizsgálni, egy idõ után elkezd ismétlõdni,illetve elég az eredmény számok utolsó két jegyét szorozgatni az eredeti kétjegyû számmal (maximum 50 után biztos ismétlõdni fog)
nagy számok (százas nagyságrendû) nagy kitevõjû hatványainak (százas nagyságrendû) uccsó két számjegyét hogy kell kiszámolni???
így talán jobban látszik: |bn| <= (|a1|+...+|an|)/n = (|a1|+...+|an0|+|a{n0+1}|+...|an|)/n <= (n0*K+(n-n0)*d)/n <= n0*K/n+d
an konvergens, tehát korlátos. legyen ez a korlát K, sõt teszõleg d>0 számra létezik olyan n0 index, hogy |an|<d minden n>n0-ra. Ekkor |bn| <= (|a1|+...+|an|)/n = (|a1|+...+|an0|+|a{n0+1}|+...|an|)/n <= <=(n0*K+(n-n0)*d)/n <= n0*K/n+d
az (a1+a2+a3+...+an)/n kifejezés tulajdonképpen a számtani közép, vagyis ... és akkor itt lett volna még néhány ötletem, de sorra megcáfoltam.
viszont. legyen a(i)=1/gyök(i) [i=1..inf] ez nullához tart, ugye? és szumma a(i) végtelenhez. akkor b(i) limeszénél végtelen per végtelen, de a felsõ négyzetes (?) tehát a limesz nem nullához tart. ha az a(i) -nél a négyzetgyök "kevés" akkor legyen köbgyök, vagy mégtöbbedik.
tudom, hogy nem egzakt amit írok, de nekem az az érzésem, hogy egy olyan összefüggést akarunk bizonyítani ami nem mindig igaz. ha pedig így van, (vagyis csak néha illetve általában igaz) akkor nem bizinyítható.
remélem sikerült ötletet adnom azoknak, akik egy konkrét példával cáfolják meg az állítást, vagy esetleg az én logikai bukfencem ad ötletet nekik a bizonyításhoz...
azért örülük, hogy így hét év távlatában még be is ugrott elsõre!, annak viszont nem, hogy csak ennyit tudtam segíteni :((( Akkor lehet tovább agyalni!
Öö az a helyzet, hogy az, hogy egy 0-hoz tartó sorozatból sort képzek (vagyis a sor általános tagjaiból képzett sorozat a nullához tart), csak szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy maga a sor konvergens legyen és a sorösszeg véges szám legyen. Szóval az, hogy an->0-hoz, még nem jelenti azt, hogy a1+a2+...+an egy valós számmal egyenlõ.
Amit írtál, az pedig a Leibniz-kritérium, ami azt mondja ki, hogy alternáló soroknál, ha az általános tagok abszolútértékeibõl képzett sorozat monoton fogyóan tart a nullához, akkor a sor konvergens. De nem tudjuk, hogy an alternáló.
azt kellene bebizonyítani, ha van egy sorozatod, aminek a határértéke 0 és ebbõl sort képzel, akkor annak véges szám a határértéke. Mert ez van bn számlálójában. Ha ez sikerül, akkor ez egy sima sorozat, ami "szám/n" alakú, aminek a határértéke már vizslatható, hogy 0.
Van vmilyen kritérium 3db, erre: legyen an alternáló, tartson 0-hoz, meg nemtommi. valami L-betûs??? csáveszhez köthetõ ez... Ilyen maradéktagos-mókás témakörnél került elõ... ;)
Sziasztok, kérnék egy kis helpet: Van két sorozat, a következõket tudjuk róluk:
lim (an) = 0
bn = (a1+a2+a3+...+an)/n
Be kell bizonyítani, hogy bn is nullához tart. Van vkinek ötlete? próbáltam átalakítani, hogy egy korlátos és egy nullához tartó sorozat szorzata legyen, de nem jött be.
A primszámokról (köztük a Fermat félérõl is!) bõvebben itt.
meg tudná nekem mondani valaki h mi az a fermat féle törzsszám? meg h mit jelent az h álprím, azt olvastam h bólyai fedezte fel h a 341 álprím, a fermat féle törzsszámhoz meg úgy jutottam h gauss életérõl olvastam és ott ha jól emléxek írták h rájött h csak azok a szabályos négyszögek megszerkeszthetõk amelyek oldalai fermat féle törzsszámok pl. 3,17,65537
Írjuk fel prímtényezõk szorzataként az alábbi számokat:
6 a négyzeten szorozva 10 a harmadikon szorozva 15-el...
Spk hallgatónak szerencsére életében nem kell alkalmaznia azt a sok elméletet amit beletömnek kicsi fejébe.
Én nem is arra értem, hogy egy száraz matematikai fogalmat bohócjelmezben kell elõadni, hanem megmutatni, hogyan kapcsolódik ez a "való világhoz". Azt gondolom, a matematika az alkalmazásaiban mutatja meg az igazi "erejét", de ezt elfelejtik az oktatás során.
Sok hallgató megtanulja az analízist, de hogy ezt tudná is használni valamire a való életben, az igazán ritka. (Hogy az elsõ lépésrõl, a jó modellalkotásról ne is beszéljünk...!)
A másik sajnálatos véglet, hogy szabályokat tanulnak a hallgatók, de nem tudják a hozzátartozó elméletet, így akkor is akarják alkalmazni a tanultakat, amikor nem lehet. Ezt a tanulást is lehet a száraz anyag bebifláztatásán túl segíteni némi élvezetesebbé tevõ gyakorlati alkalmazással.
Rég láttam ilyen hülye commentet. Ha van egy matematikai definíció, akkor azt nem lehet máshogy, érdekesen elmondani. Amúgy meg sokaknak, ez is érdekes lehet.
:DDD na, ezért utálják sokan a matekot. a matektanárt meg azért, mert ezt (#682-t) nem tudja elmondani egy tehetséges, de lusta gyereknek értelmesen, hétköznapi szavakkal elmondani. ott vész el a sok jó képesség, hogy elfelejti a válaszadó, hogy nincs meg a kérdezõ háttértudása és neki meg nincs annyi tapasztalata, hogy a valóban érdekeset érdekesen hagyva, de megtartva a lényeget el tudja mondani.
Szóval: mi is az a lineáris funkcionál? (az is idióta, aki ezt így kérte számon...)
sokszor használják például vektorterek esetében. Ott lineáris funkcionál az a függvény ami V térbõl F testbe képez, és tartja a vektoriális összeget meg a skaláral való szorzást.
az ilyen módon vett lineáris funkcionál például: 1. f([a1,a2,a3..an]')=sum(ai,i=1..n) 2. f(p(t))=p(5) 3. f(p(t))=int(p(t),t=0..1 4. f(v)=0 ...stb
érdekesség hogy ezen linfunkcionálok tere szintén vektorteret alkot, ami ráadásul izomorf V-vel.
Nem tudom, hogy hogyan lehetne erre felírni egyenletet. Megszerkesztettem 2-szer, próbaként. Most annyival tudok többet, hogy a kötélnek hosszannbak kell lennie, mint r*1,2. Az r az egy egysé sugarú kör sugara.
Vegyük úgy, hogy nem áll más a rendelkezésedre, csak a karó, amit muszály a kör kerületére verned, a kötél, meg a kecske.
Sziasztok. Itt ebben a topicban olvastam a köv. feladatot, Adott egy egységsugarú kör, melynek a kerületére leverünk egy cölöpöt és hozzá kötünk kötéllel egy kecskét. Mekkora legyen a kötél hossza, hogy a kecske az egység sugarú körnek pontosan a felét legelhesse le. Valaki meg tudta ezt a feladatot oldani? Ha igen, akkor hogyan.
Tornásztassátok az agyatokat mert szeptember 1.-tõl egészen évvégéig csak az én feladataimon gondolgodhattok!
Valszeg az oldal fölé adott szöggel látókört kell szerkeszteni, azután az oldaltól magasság-távolságnyira párhuzamos egyenest kell húzni és ha van a látókör-ívekkel metszéspontja ezeknek az egyeneseknek, akkor ott a harmadik csúcspont. Ugye lehet 0, 2 vagy 4 db ilyen csúcs, attól függõen, milyenek az adatok vala.
Hogyan lehet megszerkeszteni egy háromszöget, ha adott egy oldal, a hozzátartozó magasság, és az oldallal szemben levõ szög?
A példában szereplõ értékek: a=10 cm, ma=5,5 cm, BAC szög=60 fok.
Köszi, már megvolt a vizsgám, azért kellett volna a skatulya elv, mert a 25. tétel a következõ: Bizonyítási módszerek és alkalmazásuk, ebben pedig be kell mutatni a direkt, az indirekt bizonyítást, a teljes indukciót és a skatulya-elvet. De a számsorozatokat húztam, úgyhogy no problem. ^^
PL: Próbáld meg indirekten bizonyitani: Azt bizonyitsd be h nincs benne és ha elentmondást kapsz akkor nyilván valóan van.
A legeccerübbb bizonyitás az lenne h találsz egyet amelyre nem igaz(pl egy csúcsú gráf)
Ugye minden gráfban páros a fokszámok öszege.
HA kör van benne nyilván valóan van két azonos fokszámu.
Ha nincs benne kör akkor fagráf abban pedig mindig biztosan van két csúcs aminek 1 a fokszáma. HA a leghosszabb utat tekinted akkor az út két vége, mert he nem igy lenne lenne benne kör.
HA nagyon kell egy teljesen kóser bitonyitás akkor jöv hét kedden leirom, akkor má biztos fogom tudni pontosan mert akkor meek diszkrét matek 2-bõl vizsgázni.
Hi! Bocsi, még egy kérdésem lenne. Valaki le tudná írni egy egyszerû olyan matematikai tételnek a bizonyítását, aminél felhasználjuk a skatulya-elvet? Pl.: Bármely egyszerû gráfnak van legalább két egyenlõ fokszámú pontja. Ha vki ezt a bizonyítást le tudná írni, jó lenne.
Ok, már idõközben megtaláltam, még egy kérdésem lenne, valaki le tudná írni az adathalmaz definícióját (hogyha nem alapfogalom)? Középiskolai szinten érdekel a dolog.
Ha a "szétdarabolóson" a háromszög áthelyezéses módszert érted, annál univerzálisabb nincs.
Valaki le tudná pontosan írni a paralelogramma területképletének bizonyítását? De nem a "szétdarabolósat", hanem a másikat, ami univerzális. Elég sürgõs lenne :p. Elõre is köszi.
összeadni tudtam valamikor 630+60=690
Ha 1,2,3,1,5 számokból kettõt kiválasztunk,akkor elõfordulhat,hogy az ismétlõdõ 1-bõl egyik sem kerül be (hat ilyen eset van, így 10+6/2=13, ez alapján 1,2,3,4,2,3,5 -bõl 5 számot kiválasztva 60 szám lesz amiben nincs 2-es és 60 amiben nincs 3-as, így azt gyanítom 630+(60+60)/2=710 lesz a megoldás, de ez csak tipp)
Ha ezzel a képlettel számolnák, akkor az 1, 2, 3, 1, 5 számokból 10 darab kétjegyû számot lehetne csinálni (4 * 5 / 2!), ami nem igaz, mert 13 k0tjegyû számot lehet. Ha pedig ugyanabból a számjegyekbõl h8romjegyû számokat akarnánk csinálni, akkor a Te képleted szerint csak 30 lehetne (3 * 4 * 5 / 2), pedig a valóságban 33 lehet.
Azért kellett leosztani 2!*2!-sal, mert 2 számjegy 2-szer szerepelt a listában.
Helló, lenne egy kérdésem. Ha van hét számjegy 1,2,3,4,2,3,5 ebbõl hány ötjegyû számot lehet csinálni? Nem tudom kiszámolni hogy a két ismétlõdõ szémjegy mennyivel csökkenti a lehetséges számok számát.