nem lesz ez így jó, hogy állandóan félrebeszélsz és kiforgatod mások szavait. pontosan te vagy az, aki mindenhonnan mindent belinkelget, kvázi mást ismétel, aztán osztja az észt mintha jártas lennea témában senki nem mondta h nem lehet HINNI a dolgokban. de egy jelenség létét éppen a megfigyelhetõsége jelenti. ha nem megfigyelhetõ, nem létezik. persze attól még hihetsz, semmi gond.
"Az itt para-témában okoskodók 98%-ának konkrétan NULLA fogalma van ezekrõl a dolgokról. Nekik egy szinten van az auralátás, a gondolatolvasás, az õsrobbanással meg a relativitáselmélettel. Elmélet, elmélet, nem?
Én kérek elnézést bazmeg, hogy az ilyen faszságokat próbálom kiigazítani, még akkor is, ha nem ez a szakterületem.
Csak hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba."
És szerinted az lenne a tiszta víz, hogy nincsenek is ilyen jelenségek? Aki meg azt "hiszi" hogy igen, az hülye, meg fantáziál, meg az agya játszik vele? Honnan ez a "felsõbbrendû" hozzáállás a dolgokhoz? Miért a lekezelés? Azt hiszed én nem tudnám megtenni, hogy elolvasok pár szakszöveget és szó szerint idézem? Attól okosabbnak látszanék? Az óvodás fiam el tud olyan bonyolult kifejezéseket ismételni, mint kb. egy hete mondta azt, hogy szubdurális hematóma (7 éves! zseni lenne? Nem csak hallotta valahonnan.). Ehhez nem kell okosnak lenni, csak hallja az ember meg egy kicsit utánaolvas és kész. Nálad ennyin múlik a tudományosság? A látszaton? Nem szeretném elhinni, hogy ilyen felületes és sekélyes vagy....
Lófaszt. Ismeretterjesztésnek hívják azt, ami itt a fórumokon folyik. Abban teljesen igazad van, hogy esetenként nekünk sincs sok közünk a témához.
DE LEGALÁBB HALLOTTUNK RÓLA.
Az itt para-témában okoskodók 98%-ának konkrétan NULLA fogalma van ezekrõl a dolgokról. Nekik egy szinten van az auralátás, a gondolatolvasás, az õsrobbanással meg a relativitáselmélettel. Elmélet, elmélet, nem?
Én kérek elnézést bazmeg, hogy az ilyen faszságokat próbálom kiigazítani, még akkor is, ha nem ez a szakterületem.
Csak hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
Arról már nem is beszélve, hogy ez egy kibaszott tudományos fórum, nem tudom, hogy mi a tököm helye van itt az ilyesminek, meg a "szerintem azé' lehet idõutazni" szintnek...
"Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog."
Azon gondolkodtam, hogy lehetne azt rövidel leírni, hogy miért mondhatja ugyan ezt el a mozgó rendszer az állóról. Mert szerinte meg az mozog, és annak a pontjai tesznek meg nagyobb utat.
Az egyenletekbõl ennek az oka egyszerûen kiolvasható, de le lehet ezt írni szavakkal?
Most miközben ezt kerestem, olvastam egy fórumon egy jó gondolatot.
A relativitás és a newtoni fizika csak abban különbözik, hogy a relativitás egy jobb közelítés. De mindkettõ csak egy közelítés, és a maga módján helyes.
Na, megtaláltam az idézetet. A magyar forditás kicsit más volt, de a lényeg ugyan az
"The Feynman Lectures on Physics (1964)
* Each piece, or part, of the whole nature is always an approximation to the complete truth, or the complete truth so far as we know it. In fact, everything we know is only some kind of approximation, because we know that we do not know all the laws as yet. Therefore, things must be learned only to be unlearned again or, more likely, to be corrected.......The test of all knowledge is experiment. Experiment is the sole judge of scientific “truth”."
http://en.wikiquote.org/wiki/Richard_Feynman
Most nem olvasgattam vissza lehet hogy volt már ez a vélemény de azért leírom
Szerintem nincs idõutazás (jó lenne ha lenne) mert akkor már a jövõbõl felkerestek volna minket vagyis eljöttek volna a mi korunkba röviden ennyi.
Mit jelent az a szó, hogy zseni? Én nem szeretem ezt a kifejezést, mert szerintem sok ember kicsit félreérti a fogalom jelentését...
Survite, ezt né, egy (magyar szinkronos) dokumentumfilm a húrelméletrõl amolyan könnyed stílusban:)
látom Kaku-t ismered, tõle olvasd el a Hipertér c. könyvet (2-3e Ft) kvantummechanika, többletdimenziók, húrelmélet, egyesített elmélet mindenfélérõl ír, ugyan "ismeretterjesztõ" könyv de tuti hogy neked is be fog jönni
Lehet hogy hülyeségeket írok, de felfuttattam egy tudomány topikot. lol
Félre ne érts, nyilván jobban ért a témához, mint itt bárki. De hülyeséget csak akkor hiszek el, ha már nincs más választásom.
Épp pár napja beszélgettem errõl a zseniség témával valakivel, aki azon az állásponton van, hogy zseniség nem létezik önmagában, tehát valamilyen módon kapcsolódnia kell a valósághoz, anélkül csak fantáziálás van.
Erre hozott egy találó Pege Aladár idézetet: "Ha valaki virtuóz, az muzikális is. Olyan nincs, hogy valaki virtuóz, de nem muzikális.""
Én leszek majd az elsõ, aki elhiszi amit mond michio kaku. De csak miután visszamegy majd az idõben.
Lófeszt. Ma simán kiátkoznák a tudomány papjai, megpróbálnák máglyán elégetni, aztán ha mégis megmenekülne, mehetne Egely Potterrel gabonakört taposni. lol.. Egy ekkora gondolkodót, mint Einstein, ma is ugyanúgy elismernének, ne próbáld már a megnemértett kanálhajlítgató zsenik szintjére süllyeszteni.
Minek ennyire bonyolítani? A múltamat a saját agyam meg tudja mutatni nekem, hisz vannak emlékeim meg jó a memóriám. Ehhez nem kell idõutazni...Emlékezni lehet anélkül is...Bár igaz, hogy az emlékek lehetnek többé, kevésbé pontatlanok.
"Mert ez lényegében nem idõutazás, csak gyorsabb voltál a fénynél. És ez által a múltadat látod."
Ez tetszik. Ha át lehetne lépni a fénysebességet, akkor ez mindennapi esetté válna, és többé senki nem csodálkozna azon, ha teszemazt felhívja magát videótelefonon a múltból. Igaz, visszabeszélni már nem tudna.
Igazából nem Einstein a probléma középpontja, hanem az oktatás tempója és követelményszintje. Nem azt mondom hogy rossz, de szerintem képteleség ekkora információmennyiség megtanulása mellett még meg is érteni, értelmezni azt. Einsteinnek volt erre ideje, hiszen szabadalmi hivatalban dolgozott. Nem sürgette senki.
Gondolkozni meg csak lassan érdemes. Ha az ember gyorsan gondolkodik, elmegy a részletek mellett. Pedig azokban van a lényeg.
Hogy is nézhet ki egy elektron hullámfüggvénye, ha az elektron egy rácshiba?
Ekkor maga az elektron nem rezeg, hanem a vákum rezeg körülötte. A vákumot minden irányból az elektron Compton hullámhosszának megfelelõ rezgések járják át. Ha ebben a hullámtérben mozog egy pont, akkor az a különbözõ irányokból a Dopplereltolódásnak megfelelõen más és más frekvenciájúnak érzékeli ezt a rezgést. /a pont valójában nem 'megy' hanem áthelyezõdik egyik rácspontból a másikba./
Egydimezniós esetben csak elölrõl és hátulról kap a rácspont hullámokat. Ennek a két hullámnak az összege egy lebegést hoz létre. Ennek a vibrációnak a burkológörbéjének a hullámhossza a kvantummechanika valószínûségsûrûséget adó hullámfüggvényének a hullámhosszával azonos. Nem ismerem a húrelméletet, valószínûsíthetõ hogy ott is ez a kiindulási feltétel.
Ha most ebbõl a lebegésbõl egy újabb vibrációt hozunk létre, akkor eljutunk a Lorentz hosszkontrakció képletével egyezõ eredményt adó formulához. Ehhez az atom körül mozgó elektron két ellentétes irányú mozgását kell felírni. Ekkor négy Dopplereltolódott hullámból kapunk egy vibrációt, ami a sebesség függvényében pont annyira megy össze, mint amit a Lorentz kontrakció megkövetel.
Na de ez már tényleg nem idõutazás. Hacsak annyiban nem, hogy én ezt már akkor selytettem hogy így van, amikor még azt sem tudtam, hogy mi az a kvantummechanika.
A relativitás említésérõl jut eszembe, hogy valamelyik topicban fel lett téve egy kérdés, mely megválaszolatlan maradt, miszerint Einsein megoldott volna vajon egy problémát, rájött volna, hogy mi a megoldás ha manapság él. Aszem Krisz, te írtad, hogy kíváncsi lennél rá. Ezen kicsit eltöprengtem. A kérdés az lenne szerintem, hogy valyon eljutott volna oda, hogy egyáltalán komolyan vegyék? Márhogy diszlexiával, lassú gondolkodással melyik oktatási szintnél szórta volna ki a közösség, a rendszer...Szerintem manapság nem valószínû, hogy egyáltalán dipit szerezhetett volna....sajna...Addig meg, hogy egyáltalán tudósnak nevezzék manapság még kevesebb esélye lett volna...Remélem ez a véleményem a "valóságban" cáfolható....
A doktori nem érdekel, már csak azért sem, mert ez itt édeskevés ahhoz. Régen az érdekelt, hogyan lehetne az elektron tömegét kiszámolni. Mostmár tudom, hogy sehogy. Ezt igazából egy rezonancia okozza, aminek nincs konkrét oka. Igy állt be az univerzum. A mezonok és a protonok tömegére lehetne közelítéseked adni, de igazából az sem fontos. Ami a legfontosabb, az a relativitás és a kvantummechanika kapcsolódási pontja. Ez pedig a relativisztikus Doppler-effektus. Meg az, hogy el lehet-e magyarázni a relativitás lényegét. Mert ha csak én értem, lehet hogy csak hiszem, hogy értem. xd
"Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog."
Erre azt szokták válaszolni, hogy nem ez a lényeg, hanem a téridõ. Matematikai szempontból igen. Valójában a fenti idézet a relativitás igazi lényege. Na és a fény. Minden más érthetetlen dologért az a felelõs.
A kvantum entanglement-et összefonódott állapotnak szokás fordítani, mert a két részecskét egyetlen hullámfüggvény írja le. Ez ismételten csak úgy értelmezhetõ, hogy a hullámfüggvény az egész kisérleti elrendezést írja le, nem csak a két fotont.
Igazad van, információ nem küldhetõ ezzel a módszerrel/sem/ fénysebesség felett. Az igazán elszomorító az, hogy egy abszolút koordinátarendszer sem mutatható ki az összefonódott fotonokkal. Ennek ismét a fény az oka.Minél jobban értem a relativitást, annál jobban elbûvöl az a precizitás, ahogy minden kis részlet a tökéletességig illeszkedik, és ezzel elrejti a lényeget.
Na! Most már van itt minden! Ennyi erõvel, megírhatnátok a témával kapcsolatban a doktorit! Itt, minden elméletnek meg van a maga igaza. És a témával kapcsolatban ez már a sokadik.
Emlékeztetõül írom, hogy régen azt hitték "a Föld lapos"! És ezért a tudósok is úgy lavíroznak az elméletek közt, hogy ne legyen nevetség tárgya.
igaz, c mint határsebesség a vákuumban egy kissé pongyola megfogalmazás, helyesebben így lenne: nem tudunk c-nél gyorsaban információt közvetíteni. amit te írtál h a kvantum entanglementrõl (nem tudom mi magyarul, talán kötés?), az nem újdonság, ott valóban pillanatszerûen változik meg az egyik részecske állapota miután a távoli másik részecskén elvégeztük a mérést, de ezzel információt nem tudunk közvetíteni, mert a mérés kimenetelnek esélye 50%.
"írtál egy feltételezést, hogy anyag mint rezgés, innen jött"
Ezt azért tisztázzuk. Az anyag pontszerû valamikbõl áll, amiknek az eloszlását a vákumban mint rácsban terjedõ hullámok szabályozzák. Nem írtam azt, hogy az anyag rezgés.
Ezt írtam: "Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése. Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedõ bázisállapotot írnak le. "
Felvetettem a lehetõségét, hogy az anyag lehetne rezgés, de túl is léptem rajta. A részecskék pontszerû rácshibák. Legalábbis az elektronok és a kvarkok. Ezek jelenleg pontszerûnek tünnek. A mezonok és a barionok már több ilyen pontból állnak.
"A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. "
Ezt úgy kellett volna írnom, hogy olyan mint egy vektor. Mert amiket leír, azok nem vektorok, hanem valószínûség sûrûségeket adó amplitudók. Ezeket a részecske különbõzõ tulajdonságaira lehet felírni, emiat nem lehetnek közönséges vektorok. De olyasmik.
Természetesen ha gyorsan haladsz, vagy nagy gravitációs térben állsz, akkor lelassul benned minden folyamat. Nem csak az élettani folyamatokról beszélek, hanem atomiakról is. Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog. Emiatt lassul az 'idõ'. Igazából nem szeretem ezt a kifejezést, mert az idõ önmagában nem létezik. Einstein ezt úgy írta le, hogy az anyag hozza létre a teret és az idõt. Én ezt úgy mondanám, ha nincs periódikus mozgás, akkor nincs mihez viszonyítanunk, emiatt nem beszélhetünk ekkor idõrõl.
Erre egyszerû a válasz. Sehogy.
Vegyük a speciális relativitás minkowski metrikáját. Ebben az idõszerû komponens x0=ct. A térszerû komponensek ellentétes elõjellel szerepelnek a képletben.
Ez annyit jelent, hogy a relativitás 'idõ' dimenziója egy fénysebességû mozgásból van származtatva. Egyszerûen fogalmazva ez a úgynevezett einsteini 'idõdimenzió' a fény útja a 3dimenziós térben.
Az összes 'idõben visszafele haladó részecske' ilyen 'semmi'. Lyukak a térben. Vagy hiba a mátrixban, ha így jobban tetszik.
Hogy szorosabban is kapcsolódjon a mondandóm a topikhoz, vegyük az idõben visszafele mozgó részecskéket. Ezek úgy letet leírni, mintha idõben visszafele haladnának. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy valójában idõben visszafele haladnak. Mint írtam, a pozitron felfogható úgy is, hogy a tér teljesen telítve van elektronokkal, és van ebben a rácsban egy hiba. Ez a lyuk pont úgy fog viselkedni, mintha ugyanakkora lenne a tömege mint az elektronnak, de ellentétes töltésû. Ha az elektomos tér van a közelben, akkor az elektronok megidulnak a térnek megfelelõen, a lyuk pedig pont ellentétesen fog viselkedni. Mintha idõben visszafele menne. És itt a 'mintha' szó a lényeg. Ugyanis nincs ott semmi. A semmi pedig nem haladhat se elõre se hátra az idõben.
"errõl a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci,"
Nézd, én tudom hogy a fénysebesség egy határsebesség. Azt is leírtam, hogy ennek mi lehet az oka. De azt is tudom, hogy mire vonatkozik és mire nem. A kvantummechanikában a fázissebességre nem érvényes. Ezt mutatják az olyan kvantummechanikai kisérletek, amit belinkeltem.
A jelenleg legelfogadottabb elmélet a standard modell. Ebben a részecskék tömegét a Higgs tér adja. A vákum telítve van ezzel a Higgs mezõvel. A Higgs bozon feltételezett tömege pedig nem kicsi. Ugyan még nem találták meg, de a standard modellben ez nélkülözhetetlen.
Az idõutazás szorosan összefügg a relativitással és a kvantummechanikával. egyetlen OFF sincs itt.
" megfigyelés mikéntjéhez képest jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság"
Nem egészen. Ez a hullám részecske tulajdonság vita már rég lejárt lemez. A hullámfüggvény az mindig hullámot ír le, az elektron meg minden körülmények közt pontszerû. Ez az egyetlen kettõsség.
De mint alább írtam, a hullám a vákum sajátja, nem az elektroné. Semmiféle ellentmondás nincs. A hullámfüggvény formája a kisérletektõl függõen más és más. Ez a bázisállapotok különbözõsége miatt van. Nem azért, mert az elektron megváltozik, hanem a környezet lesz más körülötte.
errõl a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci, elég friss kutatásnak tûnik és még nem hallottam róla egy szót se
amúgy ha jól sejtem kedveled a húrelméleti felfogást, nem?
két-rés: az még hagyján, hogy érthetõ az interfereciakép megjelenése, inkább az a nagy probléma, hogy a megfigyelés mikéntjéhez képest jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság erre erre itt egy zseniális ötlet Wheeler
de hogy ontopik irány maradjon: a minap volt egy beszélgetés a tv-ben Lukács Bélával, és õ ugyan nem vetette el az idõutazást, de a fénysebesség elérését igencsak. Õ is féreglyukakban látja a megoldást
Ez egy komplex hullámot ír le. Most ha valaki ezt tanulta, de nem érti, mit takar az egyenlet, az abban a tévedésbe eshet, hogy ez valami nagyon bonyolult valami lehet.
Hát nem. Mit is ír a fizikaköny errõl.
"képzetes hatványkitevõk
A képzetes hatványozásból származó függvények tulajdonságai azonosak a trigonometria szinusz- es koszinuszfüggvényeinek tulajdonságaival."
Ez egy egyenletben is megfogalmazható e^it=cos t +i sin t
A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. Ennek a vektornak a hossza, vagyis az amplitudó négyzete adja meg a részecske P valószínûségét. Emiatt szinuszhullámokkal is bemutatható a kvantummechanika az egyszerûség kedvéért, az eredmény ugyan úgy helyes, csak a hullámfüggvény egyik komponense hiányzik. A kétdimenziós ábrázolás miatt csak így mutatható meg a hullámfüggvény.
Vegyük az alábbi formát, és nézzük meg, megfelel ez a kvantummechanikai leírásnak vagy nem.
y=A cos( -x 2 pi / l)
A fizika könyben ez található pszi=A e^i(wt - kx) Látszólag az elsõ egyenlet nem megfelelõ.
Ha a hullámot nem idõben rajzolom fel, akkor az elsõ tag állandó lesz. Ez a wt. Itt w a körfrekvencia. A második tag a hullámszám és a hely szorzata. A hullámszám az k=w/v. Ebbõl az ismert egyenletekkel kifejezhetõ a hullámhossz. l = 2 pi /k Ebbõl k = 2 pi / l, amibõl látszik, hogy az elsõ egyenlet mégiscsak megfelelõ ha t=állandó.
Tehát egy egyszerû koszinus függvény a hullámhosszal felírva pontosan megadja a kvantummechanika hullámfüggvényének valós részét.
Aki azt hitte, hogy nem megfelelõ az elsõ egyenlet, az sajnálatos módon nem érti a kvantummechanika matematikáját.
Ha én így kitudlak csontozni, képzeld el, mit mûvelne veled vagy velem egy témában szakértõ fizikus.
Visszatérve a kétrés interferenciára és a józan észre.
Addig remélem világos, hogy a tér mindig telítve van részecskékhez hasonló valamikkel. Ezek rácsot alkotnak, mintha valami kristályrács lenne ott. Ebben hibák vagy lyukak vannak, ezek pontszerûek, és a hullámfüggvény ezek terjedését írja le egyik rácspontról a másikig.
Az az elképzelés, hogy egy pontszerû részecske megy a nagy semmiben, téves. A kétrés interferenciánál sem ez történik. Egy kvantummechanikai állapot terjed egy rácsban, ami a kisérleti berendezés vákuma. Az egész rács rezeg. Az egész megfelel annak, mintha ez az állapot minden útvonalon terjedne. Ez a Feynman pályaintegrál, ami megegyezik a kvantummechanika más leírásaival.
Tehát igenis megérthetõ józan paraszti ésszel az, hogy miért alakul ki interferenciakép. Csakhogy ehhez fizikakönyveket kell olvasni, nem szemetet.
Továbbá a fénysebesség állandósága is azt jelzi, hogy itt egy rácsban teerjedõ rezgésrõl van szó. A relativitás amiatt igaz, mert az idõt is ezzel a rezgéssel mérjük. Ez az oka annak, hogy minden megfigyelõ egyazon értékûnek méri a fény sebességét. A relativitást igazán csak a Lorentz elméleten keresztül lehet megérteni. Sajnálatos módon nem az terjedt el. Az emberek lusták, és az egyszerûbb utat választják. Ebbe nekem nincs beleszólásom. De nem szabad elfelejteni, a két elmélet teljesen megegyezik matematikailag.
A másik amibõl el lehet kezdeni a helyes út keresését, az Dirac, akinek szintén sokat köszönhet a jelenlegi fizika.
"Thus, with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether"
http://www.mountainman.com.au/aether_8.htm
A vákum tehát nem üres tér, ahogy a kisérletek ezt meggyõzõen bizonyítják, hanem anyagi mezõ. A Maxwell egyenletek felfedezésekor ezt szilárd állapotúnak vélték, de ezt a gondolatot nagyon hamar el is vetették, mondván, hogy egy ilyen szilárd vákumban a bolygók nem mozoghatnának szabadon. Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése. Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedõ bázisállapotot írnak le. Tehát a részecskék nem lehetnek maguk a hullámok, azok tényleg csak valószínûséget határoznak meg. Ettõl függetlenûl a vákumrács valódi rezgéseit kell érteni a hullámfüggvényen.
De akkor mik azok a részecskék? Az atomi rácsokban léteznek úgynevezett rácshibák. Ezek ugyan nem tudnak elmozdulni vagy csak nehezen de van egy olyan tipusú rácshiba, ami képes mozogni, Ezek a félvezetõknél ismert lyukak. Ha egy elektront kiszakítunk a rácsból, ott egy pozitív tõltésû lyuk keletkezik. Ez egy kvázi részecske, mert valójában csak egy hiba a rácsban. Ha az összes elektron elindul jobbra, akkor ez a lyuk pont ellenkezõleg fog mozogni. Olyan, mintha idõben visszafele menne, úgy is lehet matematikailag leírni,de valójában az nem megy sehova.
Aki ismeri a Dirac tengert, az már sejti, hova akarok eljutni. A vákumban ugyan így lehet kvázirészecskéket létrehozni bizonyos energia felett.
"azt mondjuk megnézném az ilyenek mit kezdenek józan paraszti ésszel a kétrés interferencia kísérlettel.. "
Na akkor lássuk, milyen mély a nyúl ürege.
Ehhez elõször is meg kellene érteni, mit ír le a kvantummechanika hullámfüggvénye. Egy idézet az elõbbi FIZIKAKÖNYVBÕL. /nem wiki xd/
"Tekintsük át mégegyszer, mit tudunk az atomlánc mentén mozgó elektronról. Ha van valamekkora amplitudója annak, hogy az elektron az egyik atomról a másikig ugrál, akkor határozott energiájú állapotok léteznek, amelyben az elektron megtalálásának amplitudója olyan lesz, mint egy, a rács mentén tovahaladó hullám.
... Tekintve, hogy a valószínûségi amplitudó hullámai a kristályban részecskeként viselkednek, arra gondolhatunk, hogy a részecskék általános kvantummechanikai leírásában a rács esetén tapasztalt hullámtulajdonságok szintén megjelennek. "
Ez és a többi egyenlet is azt mutatja, hogy az elektron mozgását vákumban pont úgy kell leírni, mintha ott is egy rácsban mozogna.
ahol a k a hullámszám vf=w/k pedig a fázissebesség
Az egyenlet bármilyen impulzusra c feletti fázissebességet ad. Nem megyek bele a részletekbe, a hullámszám az impulzustól függ.
Ez kapcsolatban áll azzal, amit a cikkben leírt kisérletben megfigyeltek.
Természetesen a fázissebesség nem a részecske sebessége. Azt a csoportsebességbõl lehet származtatni.
Ugye az ember elolvassa a cikket, és elkezd tátogni, mert neki nem ezt tanították. Az iskolákban nem a végleges igazságot tanítják, hanem a legelfogadottabb legelterjedtebb nézeteket. Aki tanult kvantumfizikát, annak a cikk nem annyira meglepõ. Vegyünk elõ egy kvantumfizikáról szóló tankönyvet /nem ismeretterjesztõ cikket/, és keressük ki a valószínûségsûrûséget leíró hullám egyenleteit. Számoljuk ki, mennyi a fazissebessége egy ilyen hullámnak.
Nem kell törödni azzal amit írnak. Ezeken a fórumokon nem a tudományról folyik a vita, hanem az terület birtoklási ösztön figyelhetõ meg. Kiválasztanak egy témát, amirõl van egy halvány fogalmuk, mint a fénysebesség állandósága, és mindenkire rátámadnak, aki nem ezt "vallja". Emiatt nem írnak igazi tudósok a fórumokra, mert õk nem így gondolkoznak. Õk tisztában vannak azzal, hogy nincs végleges elmélet. Minden elmélet alapjában véve egy közelítés, és mint ilyen mindegyik alapjában véve hibás. És ezt Feynman írta, akinek a kvantumelektrodinamika kifejlesztésében jelentõs szerepe volt. Ez az elmélet adja a legpontosabb jóslatokat. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum-elektrodinamika
"ha megfeszülünk se lehet elérni a fénysebességet,"
Már bebuktad. "The result, the team reports in tomorrow's issue of Nature, is that whatever was affecting the photons seems to have happened nearly instantaneously and that according to their calculations, the phenomenon influencing the particles had to be traveling at least 10,000 times faster than light."