norbre: Témába vágó- "A Poincaré-sejtés 1904 óta tartja lázban a matematikusokat. A francia Henri Poincaré által felvázolt probléma a topológia egyik központi, a háromdimenziós térrel kapcsolatos kérdése. Poincaré valószínûsítette, hogy a kétdimenziós tér egyenletei átalakíthatók háromdimenziós térhez is. A kétdimenziós terek topológiai leírása már az 1800-as években megtörtént, ezek segítségével az összes lehetséges felület (mint például a Föld felszíne) leírható matematikai eszközökkel.
A hatvanas évektõl kezdve a matematikusok minden további dimenzióra átalakították az egyenleteket, de egyik eljárás sem mûködött három dimenzióban. Ezért vált hírhedtté a probléma, melynek megoldására a Clay Intézet írt ki pályázatot egymillió dollár értékben. Több tucatnyi olyan megoldása született, mely késõbb hamisnak bizonyult, Perelmané azonban úgy tûnik, végre állja a sarat."
Nem ezzel van a baj.. c az c.. A tér pedig csak akkor lyukasztható féregjárattal, vagy csak akkor hajlítható mint egy papírlap ha összekeverjük a matematikai modelleket a tapasztalati tényekkel..
De legyen! Odaérünk, megnézzük, és arról a pontról visszaküldjük.. Csak sajnos, még az általunk visszaküldött sem ér vissza a múlba, mivel a küldáés idõpontjától "Õ" is elõre felé halad az idõben.. Így a múlt helyett a múlt jövõjébe azaz a jelenbe érkezik meg, ugyanúgy mintha a jelenben cselekedtünk volna.
Lesz egy kis különbség: A jelen eseményeibõl az energia mindenfelé haladva szóródik szét, a jelen múltjából, annak jövöje felé küldött energia pedig csak abba a pontba beérkezett energia lehet, hiszen a többit nem ismerhetjük.. Ez az energia pedig csak parányi része az egésznek, így még a jelenben sem okozhat változást..(Amikorra a múltpont jövõjében megérkezik hozzánk..)
A kisfiam négy évesen játszott az ismert sláger szöveggel: "Ha a ma lesz a holnap tegnapja.." Javaslom játsz Te is egy kicsit.. Akkor megérted, hogy a tegnap holnaputánja elötti napon van a ma ?... (Nagyon remélem, hogy elsõre megértetted.)
Felrobbantunk valami szép nagy dolgot és a hangsebesség 10-szeresével 10-szer hamarabb odaérünk ahová a hang érkezni fog úgyhogy hallhatjuk ugyanazt a robbanást még1szer. Akkor a fénnyel mért ne lehetne ugyanezt megcsinálni? Régebben a 32km/h-s sebesség volt a maximum amit az ember kibírhatott^^
Biztosan hallottál már arról, hogy 4D-s téridõben létezünk. Így a világ létezése a folyamatos mozgáson-változáson keresztül történik meg. Minden energiaáramlás egyetlen irányban zajlik. Most mondhatnád, hogy ez egy ex-katedra kijelentés minden alap nélkül. Nos, nem az. Einstein óta tudja a mûvelt világ, hogy az energia kicsiny csomagok (kvantumok-fotonok --kinek, hogy szimpatikus) formájában akként terjed, hogy ha valahonnan elindult, akkor már soha senki nem éri utol.. Az egyszerû megérthetés kedvéért, gondolj arra, hogy a legtávolabbi csillag felé küldesz egy villanást. Amíg oda nem ér, addig biztosan nem ütközik senkibe bele. Így ha utánna indulsz, csak max. ugyanakkora sebességgel haladhatsz, és mivel késõbb indultál, nem érheted utol a cél elött.
Mi kellene a múlt megváltoztatásához? Csupán az, hogy ezt az utolérhetetlen fotont valaki visszagyömöszölje a forrásába. Az energiát pedig ami kilõtte, valaki a "drótba" tunkolja vissza..
Ugye belátod lehetetlen. Akkor ha azt is tudjuk, hogy az idõutazáshoz nem egyetlen egy, hanem a világ összes fotonjával meg kellene csinálni...húúúú..
Így már belátható, hogy az is buggyant aki komolyan beszél idõutazásról...
De mondjuk tévedek és, megoldja valaki, hogy láthatóvá teszi a múlt vagy a jövõ 4D-s pontjaibani észleléseket a mi téridõnkben.. És?? Ez lehetséges lehet, legalább is ami a múltat illeti. De beavatkozni ??? A hírhozó fotonokat visszatömködni lenne értelme??? Szerintem, semmi, mert az a pár foton, nem szorozna és nem osztana.. Hiszen különben is, nem csak parányi töredéket jelentenének, de tetejében csak a múlt jövöjébe érhetnének vissza, azaz a mába. Akkor pedig minek?
mégvalami: "Ha õ épp pihen, akkor számunkra olyan létezõ, mint a nem esõ esõ."
esõ: 1 => az esõ megléte nem esõ: -1*1= -1 ==> nem lévõ esõ (nem esõ) esõ: (-1*1)*1= -1 ==> nem lévõ esõ
viszont a "pihen", az nem a dolog létével van összefüggésben, hanem a láthatóságával és ez nagy különbség
huh akkor sorban: "..Ami nem lehet tudatosság tárgya az nem elképzelhetõ, és itt van egy bazi nagy paradoxon. Nem tudod elképzelni az elképzelhetetlent. Mihez kapcsolódna így a "létezõ" ?"
az "el tudom képzelni" nem egyenlõ feltétlenül azzal hogy megjelenik a dolog a szemed elõtt, uh ez nem paradoxon ennek a rövid lényege csak annyi hogy el tudom fogadni, lehetnek oylan dolgok, amik meghaladják még a képzeletemet is (nem feltétlenül kell látom lelki szemeim elõtt v elképzelni) ha maradunk a vakond eseténél, és mondjuk én vagyok a vakond, akkor az én esetemben az amit nem tudok hogy létezik és nem is tudom elképzelni, amit nem ismerhetek meg: az a fény de attól hogy nem tudok "képet" formálni róla, még elfogadom hogy lehet ilyen dolog én nem tudom elképzelni a végtelent, de képletesen mondva "el tudom képzelni" hogy lehet végtelen (amit mellesleg nem tudok felfogni)
"Ha õ épp pihen, akkor számunkra olyan létezõ, mint a nem esõ esõ." a nem esõ esõt nem hívják esõnek. Esõnek azt a folyadékot hívják ami esik. ha nem esik akkor azt mondják: nem esik, nem pedig azt hogy itt van az esõ csak éppen nem látjuk. viszont ha "A"-t nem látom, attól még õ "A" uh nem jó a gondolatmeneted
#434-et sajnos nincs idõm most elolvasni, de egysszer biztos megnézem, köszi
"A végtelen túl van megismerhetõségen, mégis képesek vagyunk kijelentést tenni róla, így viszont már kérdésessé válik a megismerhetetlensége."
attól hogy valamit nevesítesz és használod, bár csak elméleteid vannak róla, attól még nem mondhatod el hogy úton vagy annak megismerése felé. Az elméleted megismerésnek az útján haladsz, az pedig nem feltétlenül ugyanaz magával a dologgal A végtelen egyenlõre csak egy elméleti fogalom (és pont azért nehéz az embernek felfognia, mert véges dolgok között nõ fel.)
"Amúgy most ír másik fórumban egy srác: szerinted nem lehet megmagyarázni a negyedik dimenziót?"
ennek én nem mondtam ellent sehol, én is azt mondom hogy felépítettünk rá egy logikai magyarázatot. Viszont attól hogy van egy elmélet rá, még nem biztos hoyg helyes. ennek a helyességének az igazolását pedig maga az elmélet zárja ki, ugyanis az elmélet szerint nem léphetsz át a 4d-be, vagyis nem nézheted meg hogy tényleg igazak-e a feltételezéseid
Van egy olyan sanda gyanum, miszerint a #365-os hozzászólásodban tett kijelentés egy metafizikai állítás. Hasonló a végtelen, és a semmi vizsgálata. A végtelen túl van megismerhetõségen, mégis képesek vagyunk kijelentést tenni róla, így viszont már kérdésessé válik a megismerhetetlensége.
Amúgy most ír másik fórumban egy srác: "szerinted nem lehet megmagyarázni a negyedik dimenziót?
Nekem elmagyarázták a végtelendimenziós tereket, és még vizsgáztattak is belõle :D"
Most sok mindent olvasok egyszerre, de belinkelem neked, hátha több idõd van ezzel a témával foglalkozni: metafizika Csak beleolvasgattam, értelmesnek találtam, hátha a témába vág. :)
na utánaolvasok még a kérdésnek, hogy több érvet tudjak hozni, amit kitárgyalhatunk. Kezdem Rudolf Carnappal. :)
A létezés elsõsorban filozófiai fogalom. Több álláspont szerint minden létezik, amirõl tudomásunk van, míg mások a létezésen a konkrét fizikai, jelen idõben való történést értik.
Problémák a fogalom körül: Nincs pontosan definiálva az adott dolog, aminek a létezésérõl döntést kellene hozni. Nincs pontosan definiálva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene. Nincs pontosan definiálva a létezési forma. Nincs pontosan definiálva az idõintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene
Ezen dolgok pontos tisztázása és megadása nélkül értelmetlenség tudományos, vagy logikai alapokon vitázni, bárminek a létérõl, vagy nem létérõl. Az addig a szójátékok és látszatállítások értelmetlen világa.
Már elég emberi tulajdonsággal ruháztuk föl a 4d lényt, ahhoz, hogy szegényt létezõnek nyilvánítsuk.
Ha õ épp pihen, akkor számunkra olyan létezõ, mint a nem esõ esõ. :D
Ami érzékelhetõ az megjelenhet a tudatban. Ami nem lehet tudatosság tárgya az nem elképzelhetõ, és itt van egy bazi nagy paradoxon. Nem tudod elképzelni az elképzelhetetlent. Mihez kapcsolódna így a "létezõ" ?
úgy értem hogy még nem hallottam a láthatatlan rózsaszín egyszarvúról, de Istenrõl már igen persze attól létezhet, csakazért kérdezem hogy miaz, mert esetleg valami tényleges dolgot említhetsz
ami nekem a logikával kapcsolatbvan elsõre az jut eszembe, hogy bizonyos alapigazságokra épülve, jelenségekre próbál magyarázatot találni, majd a további magyarázatokhoz felhasználja a már meglévõket
Na.. ez már egy érdekesebb téma, és nem olyan gyomorforgató, mint az észlelhetõségen kívüli létezõ. :D Valóban ha 4ds lény létezik, azzal akkor kerülhetünk kapcsolatba, amint átnyúl a 3d-be, ilyenkor viszont egybõl belefér mind logikába, mint magyarázhatóvá válik...
A logika nem tesz elérhetetlenné semmit, amit észlelni, érzékelni, megfigyelni tudunk.
amúgy nem ezt írtam: "logikailag létezhet logikán kívüli"
hanem hogy a világ felépítését magyarázó logika tesz elérhetetlenné bizonyos ismeretanyagot
te írtad: "Nem üldögél az Isten a trónján, akivel semmiféleképp nem tudunk kapcsolatba kerülni"
pedig ha Isten egy magasabb dimenzióban létezik, akkor csak rajta múlik hogy tudunk-e vele kapcsolatot létesíteni
igen (bár nem tom mi az a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú), de mint pl Isten szerintem a dimenziók felépítésébe bõven belefér hogy Isten egy 4dimenziós vagy még magasabb szinten lévõ lény
de ha ennyire kötöd az ebet a karóhoz, határozd meg mi a logika
ez nem eldöntendõ kérdés. a jelenség amit leírtam a mi logikánk következménye, mégsem magyarázható azzal, hiszen soha nem ismerheted meg amit nem ismersz arról nem jelenthetsz ki semmit
Akkor döntsd el, hogy logikán kívül esnek-e ezek a dolgok, vagy belül. Amint belül vannak, magyarázhatóvá válnak, amint nincsenek jelen nem megismerhetõk. De ez nincsen másképp egyetlen jelenséggel sem.
ha ez a logikus felépítés igaz a dimenziókra, akkor ezen logika alapján lehetnek olyan dolgok, amelyek a felettünk lévõ dimenziókban léteznek. namost ha vannak ilyen dolgok, akkor azokat nem ismerjük, csak logikai alapon következik hogy létezhetnek. mivel logikusan létezhetnek ilyen dolgok de nem ismerhetjük meg õket mert egy magasabb dimenzióban vannak, akkor semmit nem jelenthetünk ki biztosan róluk.
ha semmit nem jelenthetünk ki róluk biztosan, akkor azt sem hogy milyen logikát követ a létezésük és a cselekedeteik
magyarán logikusan létezhetnek olyan dolgok a világban amelyekrõl soha nem fogunk megtudni semmit
Ez logika, de csak a dimenziók egymáshoz való viszonyát mutatja, és mindez dolog nem esik logikán kívülre, ugyanis foglalkoznak vele a tudósok, egyes leírások már a tizenXedik dimenziónál tartanak. ;]
ez a dolog a dimenziók egymáshoz való viszonyáról szted fantázia vagy logika?
Jelenségeket szoktak magyarázni. :) Ami nem megismerhetõ, nem lehet tudat tárgya az nem dolog. A nyelvi viselkedés csalóka ebbõl a szempontból, hiszen a mondat elsõ felében feltettem, hogy létezik a nem-megismerhetõ dolog, másodikban pedig cáfoltam... érdekes. Ha egy elméletnek nincs párja a jelenségvilágban az szerintem kimeríti az objektív nem-létezés fogalmát.
A cáfolhatatlanság nem létezést támaszt alá, fõleg nem itt. :) Isten, meg a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú is ezrét cáfolhatatlan kb. , pedig nem valami létezõk. De akár létezhetnének is. :) Végülis ebbõl a szempontból igazad van. De ez nem logikai hatáskör, az már Occamnél megbukott, max fantáziai.
"Csakhogy ezt bármelyik általunk ismert jelenségre ráhúzhatjuk. "
így van, de vannak dolgok amiket meg lehet maygarázni simert jelenségekkel is. de hogy vannak oylanok amiket nem ismerhetünk meg? igen. és akkor mi van? de ezt az elõbbi logikai gondolatmenetet nem én találtam ki, ez létezõ, a tudomány által is használt elv
Csakhogy ezt bármelyik általunk ismert jelenségre ráhúzhatjuk. Hogy egy magasabb dimenzió mûködése hat rá... Cáfolhatatlanság nem létezést támaszt alá. Általában ilyenkor jön Occam és az ilyeneket megnyirbálja jól. :)
szerintem a példa igenis jó ugyanis pont a logikát követve építi fel a mi érzékelési terünket.
minden dimenzió az egyel alatta lévõk halmazából épül fel vagyis: minden 2D (sík) pontok halmazából, minden 3D (tér) a síkok halmazából, minden 4D (idõ) a tér halmazából épül fel
illetve minden dimenzió csak az alatta lévõ dimenziókban tud közvetlenül beavatkozni, csak azokat érzékeli közvetlenül.
ezek alapján pedig valószínûleg van oylan, a mi dimenziónk feletti dolog aminek mi csak a hatásait érezzük, de soha nem fogjuk meglátni azt, ergo nem tudunk logikus magyarázatot sem adni a létére, mert nem szerezhetünk róla tudomást. csak azokból következtethetünk esetleg logikai alapon a létére, amilyen hatást gyakorol a mi dimenziónkra.
ezt nem én találtam ki, ez az emberiség logikai következtetésének jelenleg is része
Nem jó példák, és ugyan nagyon szemléletesek, de a mi logikai körünkbe tartoznak, ezért érvként nem elfogadhatóak.
Én nem léptem kapcsolatba Istennel, de épp azt magyarázom, hogy ezt a logikát követve semmiképpen nem is léphetnék.
Maradok azon az állásponton, hogy minden ami létezõ lehet a tudat tárgya. Ha megkérdezném, e-kívül milyen létezõ van, akkor bizony zavarba lenne az ember, mert létezõ dolgokat a tulajdonságaik alapján illetünk azzal, hogy léteznek. Tulajdonság híján létezés sincsen. Megismerhetõ tulajdonságok híján nincs ezen kívüli létezõ. Olyan nincs, hogy valami hatást gyakorol, okként mûködik, viszont nem értelmezhetõ, hiszen az okság épp ettõl okság.
"Edwin Abbott Abbott Síkföld címû könyvében egy olyan négyzetrõl ír, amely kétdimenziós világban él, mint egy papír felszíne. Egy háromdimenziós lénynek e négyzet szempontjából látszólag isteni hatalma van: képes például egy páncélszekrénybõl tárgyakat kivenni anélkül, hogy kinyitná (azáltal, hogy a harmadik dimenzión keresztül mozgatja õket), lát mindent, ami a kétdimenziós szemszögbõl falak mögé van elzárva, s eközben teljesen láthatatlan marad, mert a síktól néhány centire áll a harmadik dimenzióban. A dimenziós analógia arra enged következtetni, hogy egy négydimenziós lény hasonló bravúrokra lenne képes a mi háromdimenziós perspektívánkból."
de ezt honnan tudod hogy így van? te kerültél már kapcoslatba vele? tudod mit miért tesz? szerintem az ember elég kicsi (még) ahhoz hogy ilyen kijelentéseket tehessen.
Ez pont olyan mintha pl egy házimacska gondolná azt hogy az ember azért van hogy adjon neki enni, meg hogy simogassa, nem is jut eszébe hogy másképp is lehet.
"semmi, ami felfogható nem esik felfoghatóságon kívülre. "
én ezt nem is cáfolom, hanem pont azt mondom hogy lehetnek dolgok amiket mi emberek nem tudunk se felfogni, ergo logikusan megmagyarázni
pl itt van a gondolat elindító kérdés : létezhet-e valami hamarabb mint ahogy létrejön? logikusan nem lehet ilyen
de mi van akkor ha ez mégis bekövetkezik, de senki nem tud rá logikus magyarázatot adni, pedig attól még valaki teszemazt konstatálja a dolgot?
erre mondhatod azt hogy csak idõ kérdése hogy megtalálják azt. de én meg úgy gondolom hogy lehetnek oylan dolgok amik nme a mi logikánk szerint mûködnek
nyilván ez lehet hogy valahol csak fantazmagória, de amikor már szerinteünk mindenrõl tudjuk az univerzumban hogy hogyan mûködik, akkor is csak azon dolgokat fogujk ismerni amiket fel tudunk fogni. értem ezalatt azt, hogy szerintem sosem értjük meg mi az hogy Isten, szellemvilág, stb (persze már ha léteznek)
el tudom hinni hoyg léteznek olyan létformák amelyek a mi érzékelésünkön túl esnek, de kihatással vannak a mi világunkra
erre mondok is egy pédát:
vegyük a síkot, és rajta a képzeletbeli síkbeli élõlényeket namost õk csak a saját síkjuk történéseit látják. viszont ha egy térbeli alakzat áthalad ezen a síkon, akkor látják az õ síkjukban megjelenõ keresztmetszetét az alakzatnak fogalmuk sem lesz róla soha a büdös életben hogy mi az a térbeli alakzat, pedig látnak belõle valamit
annak ellenére hogy a fogalmat az ember alkotta, nem tudom, mert el tudom képzelni hogy van olyan logikai rendszer amit nem az ember foglmazott meg. nem biztos hogy van, de el tudom képzelni (pl isteni logika, földönkívüli logika, a világegyetem logikája stb, és ezek sztem nem biztos hogy feltétlenül egyeznek a miénkkel)
Na aludtam erre egyet. :) Azért jól elbeszélgettünk. Nekem az jutott eszembe, hogy ami megértésének múltban a logika volt a határa, annak jelentben is az, és a jövõben is az lesz. Egyszerûen azért, mert ami magyarázható az nem esik kívül rajta. Ha arra gondolsz, hogy a tudásunk nincs meg még valami megértéséhez abban egyetértek. Hagyhatjuk ennyiben, de azért elõtte megkérdezném, hogy neked mit jelent a logika, és hogy szerinted egy olyan világban, ahol nincs ember, létezne-e logika?
én ezt nem is cáfoltam, de nem érted mit akarok mondani ezzel az egésszel uh inkább annyiban hagyom a dolgot egyenlõre hogy nem tudjuk meggyõzni egymást
Ja és én tényleg nem tudom bizonyítani, hogy nincs olyan dolog, aminek nincs oka, ellenben a tudomány okokkal foglalkozik, és elég meggyõzõen vizsgálja a feltételeket. És én nem is próbálom most bizonyítani... mint ahogy Isten létét sem lehet cáfolni, és ahogy láthatatlan rózsaszín egyszarvú létezését sem. Még szerencse, hogy nem az a módszer ha éhes vagyok, hogy körüljárom a világot, és kizárom hol nem lehet kenyeret kapni, hogy a végén megvegyem a kenyeret, pedig tök logikus lenne, ugye?
Az én világképembe is sok minden befér, akár Isten is, más dolog, hogy a jelenségvilágból nem párosítok ehhez a névhez semmit. :)
Elsõ pontodhoz: lejjebb már leírtam, hogy miért nem fogadom el ezt az érvet. - a legkomplexebb és legegyszerûbb elképzelés is ugyanazt a logikát használja. Megint ugyanazt a nonszensz dolgot írod: Logikai rendszer ami elgondolás terméke lehet olyan, ami nem elgondolható. Ennél viccesebb már csak Anzelm Istenérve...
Kettõ: Egyetlen jelenség sincs, aminek ne lenne oka, mint ahogy semmibõl sem lesz valami.
Valami nagysága gyermeteg érv a logika ellen, úgymond nem üti a kettõ egymást. Ez olyan, mint az elõzõ hozzászólásod végi "lehet, hogy holnap fel sem ébredünk, nem biztos, hogy meghalunk", továbbvitele, de ugyanúgy nem cáfolja a logika érvényességét. Az okság nem valószínûséggel dolgozik, azonos feltételek mellett a jelenségek nem a-szerint jönnek létre, hogy kedvük tartja-e vagy sem.
értem már mire gondolsz a logika és a magyarázat különbségében, nem figyeltem eléggé, elismerem. kicsit elkanyarodtam, de visszatérve akkor az elsõ megnyilvánulásomhoz az én világképembe belefér sokminden addig amíg az ellenkezõjérõl meg nem bizonyosodom. 1. (a logikával kapcsolatosan) ebbe beletartozik az hogy létezhet olyan logikai rendszer amit az emberi agy nem képes feldolgozni, ezért nem képes rá magyarázatot adni sem 2. belefér az is hogy a dolgok nem szükségszerûen mûködnek ok-okozati alapon
tudom erre mondhatod azt hogy nincs más logikai rendszer mert az 1+1 mindenhol 2 de ezt nem lehet biztosan tudni, a világegyetem irdatlanil hatalmas, és ennek iszonyatosan kis részét ismerjük csak, és ez az ismeret is a Földön megalkotott tudáson alapulnak. úgy értem azt "látjuk" amit látni tudunk.
Egyszer valaki azt írta, hogy a jelenségeknek nincs komplexitása, hanem csak azok magyarázatának van. Vele is egyet tudok érteni, pedig általában azon az állásponton vagyok, hogy a jelenség és magyarázata nem elkülöníthetõ.
Na de most behoztál olyan új dolgokat az érvelésbe, mint a tudás, és felfogóképesség, amikrõl eddig szó sem volt. Én eddig csak és kizárólag a logikáról írtam, ami tudtommal egyiknek sem szinonimája. Ha azt írod, hogy van olyan létezõ amirõl ma még nem tudunk azt minden bizonnyal elfogadom. A "nem lehet az emberi logikával megmagyarázni." és a "nem tudjuk megmagyarázni" az én értelmezésemben nagyon is mást jelent. Nem fogadom el az oknélküliséget. Egy másik fórumon beszélgettünk errõl a minap, és szó volt a féláteresztõ tükörrõl. Mi az oka, hogy egyes fotonokat átereszt, másokat nem? Nem megjósolható, de nem oknélküli. De nem-megjósolhatót hogyan különböztetünk meg egy olyan dologtól ami oknélküli? És ha nem megkülönböztethetõ, akkor egyáltalán mi bizonyítja, hogy van oknélküli? Nos.. semmi.
A hozzászólásod második fele lrdekes. Ha így mûködne a világ, akkor fölöslegessé válna beszélgetni bármiféle logikáról, ugyanis a jelneségek létrejötte nem lennne feltételekhez kötött, ez nem csak az indító hozzászólásoddal kerülne ellentmondásba, hanem a logika mûködését is kétségbe vonná.
Nem tudom, hogy mit hívsz elmének, úgyhogy ebbe nem mennék bele. Az elme az én szótáramban a "racionális, logikus gondolkodás szerve", vagy valami hasonló. De ha megfogalmazod úgy, hogy "sztem lehetnek olyan logikusan mûködõ dolgok, aminek megértése az emberi logika határain túl van, az igen nonszenszen hat. A logika amit mi ismerünk emberi fogalom, nyelvi jelentésen kívüli értelme nincs, nem megfogható. Ha valamit nem tudunk megérteni, az nem az emberi logika elégtelenségét jelenti, sokkal inkább a jelenség mûködésének komplexitását. A komplexitás pedig nem azt jelenti, hogy valami más, bonyolultabb logikát használ. Ugyanazok a logikai összefüggések, mint egy egyszerûen magyarázható jelenségnél, csak összetettebb. Ettõl mûködik a matematika, vagy a tudományok, a számítógép. Egy egyszerû összeadást ugyanazzal a logikával oldasz meg, mint egy bonyolultabb többismeretlenes egyenletet.
az elsõ mondatot is így értettem: "..dolgok amiket nem lehet az emberi logikával megmagyarázni."
szal ha van is rá logikus magyarázat, az vagy a jelenlegi emberi tudáson túl, vagy egyáltalán az emberi agy felfogóképességén túl van, de attól még lehet olyan dolog. Sõt tovább megyek. Azt is el tudom képzelni hogy egyáltalán logikai magyarázat, vagy egyszerûen ok nélkül létezik valami. Amíg ennek az ellenkezõje nem bizonyított, addig ezt a lehetõséget sem lehet kizárni.
ez olyan mint az hogy a halál sem biztos. nagyon nagyon nagy a valószínûsége, amit az alapján vonunk le, hogy eddig még senki nem találkozott olyan emberrel aki nem halt volna meg. ez alapján egy olyan nagy valószínûséggel jelenthetõ ki hoyg mindenki meghal, amit az emberek a "biztos" szóval illetnek. De attól ez még csak valószínû..
márpedig ez így nem igaz sztem sztem lehetnek olyan logikusan mûködõ dolgok, aminek a megértése az emberi elme határain túl van
Ami nem áll oksági összefüggésben más dologgal az nem magyarázható logikával. De szerintem egyetlen dolog sincs ok nélkül. Ha pedig nincs ok nélkül (oka van), akkor magyarázható logikai módszerekkel.
nem "fel tud fogni"-ról volt szó, hanem logikai magyarázhatóságról