Az US Army létszámát szerintem is lehet ne csökkenteni de akkor Irkkal meg a töbi helyel amibe az usa belemászott nekünk is lene gondunk, mert nem vagyunk tul mesze.
Hát ez a baj... hagyjunk mindent úgy ahogy van... nekem jó, a többi meg nem számít...
Szerintem a NASA-t ne bántsuk. Az armyra nem lenne sok szükség, dehát az usa szuperhatalmaskodni akar... A cia-t, meg az ilyen nyomorék szervezeteket meg inkább hagyjuk...
Én annak örülnék, ha a költségvetés megfordulna: a NASA, CIA, US Army kapna összesen annyi pénzt, mint amennyit az alant írt programokra most költ az USA kormánya...
Lehet hogy irtátok már ha igen akkor mindenkinek bocsi. De mi van az erö ellen erö elvel azt az állomást vagy mit ami a plazmát küldi azt mi tartja ?Mert a képek alapján az ott lebeg.
A Pentagon fõleg azért kényszerûl takarékoskodni, mert az Afganisztáni és Iraki háború sokkal több pénzbe kerül nekik, mint számították (pl. az összes Iraki Humvee felpáncélozása, stb.). Az idei évre csaknem 500 milliárd $-t számíthatnak a Pentagon kiadási oldalán...
Persze azért siratni nem kell õket, még így is messze õk költik a legtöbbet K+F-re. ;)
Ha már tõlük is elveszik a pénzt, akkor nagy sz*rban lehet az USA. De tényleg, ha a hadsereg sem fejleszt már akkor ki fog? A civil szféra közel sem költ annyit K+F-re mint a hadsereg. Én nem akarok bankárállamban élni. Pedig az USA-ban most már az megy. És sajna, az EU is közelít.
Egy Mach 5-el, kis magasságban haladó rakéta nem elmegy, hanem inkább szétolvad...
Továbbra is ott a baj, hogy valószinüleg nem követed a katonai kutatásokat. Olyan cuccokat fejlesztenek, mint pl. hiperszónikus, pulzus-hajtómûves robotrepülõgépek, amelyek lézer-radarral tájékozódnak, maguk derítik fel a célpontokat, és miután beazonosították õket és megállapították a célpont típusát, annak megfelelõ résztöltetett oldanak ki rá...
Ez bizony igencsak magas szintû technológiát követel (olyannyira, hogy ennek az adott programnak a fejlesztését valószinüleg fel is fogják függeszteni, mivel a Pentagon megkurtítja a fejlesztések költségvetését is, és nem támogat számos olyan programot tovább, amelyek rövid távon nem hoznak eredményt...).
HUmanEmber41st: akkor kezdd! :D majd én szponzorállak, de nagy keretre ne számíts. ;)
[NST]Cifu: nyilván ha van valami azt felhasználják a hadseregben is. de ott nem feltétlenül létszükséglet. Egy rakéta elmegy hõpajzs nélkül is. Egy ûrhajó is elmegy, csak vissza nem jön. :) Aztán ott a nanotechnológia. Az sem elsõsorban a hadsereg igénye, de ha lesz, jóhogy beépítik. Egy ûrhajónak belépéskor kilógrammonként kb. 18 millió J energiát kell leadnia! Egy perccel számolva az 300 kilowatt/kg! Egy rakéta ettõl elég messze van.
Azt mondtam, "míg nincs nullponti energiás"...de még a fúziós erõmû is a jövõ zenéje...amit írtam, el lehetne kezdeni akár holnap is..
1.: Vannak hõálló burkolatott igénylõ robotrepülõgépek és rakéták (akár Mach 5 sebesség kis magasságban...), hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták visszatérõ robbanófejeirõl ne is beszéljünk. 2.: A nagy hatótávolságú robotgépek és ballisztikus rakéták már az 1950-es években is ugyanolyan elven mûködõ inerciális (tehetettlenségi) irányítórendszerrel rendelkeznek, mint az ûrsiklók most, és a mai megfelelõik legalább annyira pontosak, mint az ûrsiklóban lévõ...
Én nem kiabálnám olyan hangosan azt a nullponti energiát. Szerintem nekünk tökéletesen megtenné egy fúziós erõmû. Annál jobb energiaforrás nem kell. De a napenergiát is ki lehetne használni. Nem értem a napelemek miért olyan drágák. Szilícium. A földkéreg leggyakoribb anyaga. Valószínüleg kicsi a kereslet. Pedig a legjobb az lenne. A szél és vízenergia meg a biomassza már a napenergia közvetett hatásai, erért közel sem olyan jó a naphatásfokuk, mint egy napelemnek. De a robbanómotorok azok tényleg siralmasak. Több mint 100 éves technológia. Azóta csak foltozták. Egy villanymotorral meg lehet azt csinálni, hogy felmész egy hegyre, meg lejössz róla, és alig fogyasztasz valami áramot(mert lefelé visszatölti az aksit). Vagy a motort hátramenetbe kapcsolod, így fékezel, asszem az is indukál áramot, és az is tölt. És nincs alapjárat, és sebességekbõl se kell sok(max 2, nagyon profiknak 3). A villanymotor kis fordulaton rendelkezik nagyobb nyomatékkal. De most olvastam, hogy a Toshibánál csináltak olyan akksit(becsúszott némi nanotechnológia:)), hogy 60szor gyorsabban éri el a 80%-os töltöttséget, mint a hagyományos lítium, és hogy 1000 töltés után csak 1 százalékot vesztettek erejükbõl, és -40 C-n is mûködnek. És ez is valami lítium módosulat, ami ráadásul nagyon könnyû az ólomakkumulátorokhoz képest.
Te nem érted mirõl van szó. Tudom, hogy a technológiák nagy részét a hadsereg rendelte meg. De az õ igényeik nem akkorák, mint az ûrkutatáséi. Egy rakétát nem kell hõálló anyagokból építeni, meg 150000xes nagyítású optikával ellátni. Neki elég az, ha megtalálja a célt, mondjuk egy lézer megvilágítású pont alapján. Sokkal egyszerûbb, mint ami egy ûrsiklóhoz kell.
Pedig lehetne húzóágazat, mivel igen fejlett technológiát igényel, sokkal fejlettebbet, mint az USAF.
Ebbõl én azt tudom levonni, hogy fogalmad sincs, milyen fejlesztések mennek a hadseregeknél. A hadseregek pénzelik a legtöbb komoly anyagi áldozatokat követelõ fejlesztéseket, hogy a támánál maradjunk, szinte az összes nagyobb hordozórakéta ballisztikus rakétákból származik. A rakétatechnika egyik legismertebb úttörõje, Von Braun sem készíthetette volna el az A4/V2 rakétát, ha a nem biztosítottak szó szerint mindent a nácik, amit a mérnökök kértek. De ha végignézel a rakétafejlesztésen ez ment tovább minden szinten (a Szojuz, a Atlas és Titan hordozórakéták egyaránt ballisztikus rakétákból származnak).
A légierõ és a CIA volt az egyik legnagyobb "igénylõje" az ûrszondáknak a hõskorban, elsõ sorban kémfeladatokra, majd kommunikációs célra. Lehetne tovább sorolni a végtelenségig....
Jelenleg az ismert katonai kutatások közül több is az ûrkutatást, illetve a újabb indítóeszközök fejlesztését célozza, kezdve a hiperszónikus repüléstõl az "egzotikus" meghajtásokig (pl. új típusú, hiperszónikus pulzus-hajtómûvek). A cél végülis ugyanaz - egy adott hasznos terhet minél olcsóbban, megbizhatóbban és olcsóbban az ûrbe juttatni. Csak a hadseregnek ez azért fontos, hogy adott esetben minél gyorsabban pótolja az ellenséges tevékenység miatt elveszett mûholdjait....
Abban igazad van, hogy elõremutatóbb lenne, ha ezek a fejlesztések alapból békés célokra irányúlnának, de az ember egy erõszakos fajta, és a "civilizált" szó kicsit cinikusan hangzik ebben a szövegkörnyezetben, amit lent használtál. ;)
Na mondjuk, tökéletesednek a lõfegyverek, tankok, repcsik, repülõgéphordozók.. De ezek mellett sajnos vannak olyan tömegpusztító fegyverek, melyek elõl nincs menekvés, fedezék..( vírusok, nukleáris fegyverek) szerintem még most sem álltak le az ezirányú "fejlesztésekkel" Modjak sok ember munkáját és mégtöbb pénzt igénylõ projekteket? Pl erdõtelepítés, (papírt helyettesítõ anyag kifejlesztése) a nyugati világot elborító szeméthegységek semlegesítése, atomerõmûvek építése (míg nincs más hasonlóan környezetkímélõ energiaforrás) a szén és olajszármazékos erõmûvek bezárása / átépítése atomtüzelésûre, robbanómotorok egyre erõsebb korlátozása, áttérés (míg nincs nullponti energiás) akkumulátoros meghajtásra, elbomló, vagy 99% ban újrahasznosítható anyagokból fogyasztási cikkek elõállítása, csak olyanokból gyártás. Mindezt bevezetni a Föld minden oraszágában ahol csak lehet. Szerintem erre értelmesebb elkölteni a dollármilliárdokat.. persze a listát még ki lehet egészíteni 1000 más fontos dologgal is, most csak ennyi jutott eszembe..
A témához visszatérve: Az ûrkutatás problémája: sok ötlet-kis keret Pedig lehetne húzóágazat, mivel igen fejlett technológiát igényel, sokkal fejlettebbet, mint az USAF.
De ellentmond mindennek, amitõl "értelmes lény"-nek hívjuk magunkat. Senkit nem visz rá a szíve, hogy az egész Földön mindenkivel puszipajtások legyünk? Nem igaz, hogy csak azért nem megy, mert az "arabok meg akarják hódítani a világot". Ez kamu. Ha velük is emberségesen bánnánk(nem a pénzrõl beszélek), akkor õk sem utálnák a nyugati kultúrát.
Nemtom ki volt,de valaki nagy ember azt mondta:"Úgy õrízheted meg a békét,ha állandóan készen állsz a háborúra"
Talán Kína és az EU nem tör világuralomra, ezért nem is költenek annyit a világûr "meghódítására". Már mondtam: ha fegyverek helyett azt kutatnák, hogy mivel lehetne jobban szolgálni az Emberiséget....
Némmá! eltûnt az oldal! csak nem lekapcsolta valaki? :)
Van egy csávó, a fenykapu.uw.hu-n hablatyol valamit a nullaponti energiáról, meg a vízbontásról, de nem tudom mennyire lehet igaznak tekinteni az ott lévõ dolgokat. De abba tényleg gondoljatok már bele, mekkora brutális lenne, ha valaki bejelentené, hogy van egy emberi mértékkel kimeríthetetlen, környezetbarát energiaforrása. Az egész világgazdaság 1 nap alatt a feje tetejére állna. Ezért is nem engedik. Nem engedhetik. A Földön soha nem volt gyors változás(kivéve a most kibontakozó IT forradalmat). Fejlõdés volt, de nézzétek meg a világtörténelmet, hány forradalom volt sikeres? Mindegyik az aktualitással fordult szembe, de mivel egyik mögött sem volt pénz nagyrészt elbuktak.
Azért "beröhögnék", ha az oroszok (akár ESA-val kooperációban) megelõznék az USA-t (NASA-t) egy emberes Mars utazással. :)
Cifu, a fenti cikkben az illusztráció valóban csak illusztráció. Egy ilyen rendszernek nem kell az ISS, illetve nem kell emberes úrállomás (lásd fogadóállomás az út végén).
Az egy politikusi hegyibeszéd volt, laza irányelvekkel, és ami a lényeg, különösebb pénzügyi támogatás hijján. Jelenleg a NASA elõtt álló jövõkép kb. úgy néz ki, hogy valamikor 2010 után egy, a Szojuz-hoz hasonló, de újrafelhasználható ûrhajó (a CEV) leváltja az ûrsiklókat, valamikor 2015-2020 körül nekiállnak egy Holdbázist létrehozni, és után (leghamarabb 2025-2030 körül) emberes missziót küldenek a Marsra. Ebbõl két dolog látható: 1.: A fenti cikkben szereplõ ISS-indítóállomás nem realitás, valószinüleg csak egy lehetõségként épült be (elvileg az ISS 2015 körül bezár...). 2.: Jelenleg még jóóóóóóóó messze vagyunk attól, hogy döntést kelljen hozniuk abban a kérdésben, hogy milyen meghajtással is rendelkezzen az elsõ emberi személyzetû Mars-ûrhajó.
Rosszul értelmezted a hozzászólásom. Az EU, Kína vagy Japán is áldozhatna ennyit az ûrkutatásra, de mégsem teszik. Lehet szapulni az USA-t ezer dolog miatt, hogy miért von el pénzt egyes NASA-programoktól, és miért támogat más programokat, stb., de ugyanakkor azt a kérdést is fel kéne tenni, hogy mondjuk például az EU miért nem foglalkozik komolyabban a kérdéssel, miért nem koncentrál legalább annyira az ûrkutatásra, mint az USA? A világûr nem az USA kiváltsága, csak pénz és erõforrás kérdése, hogy ki milyen eredményt ér el ott, amiatt nem hiszem, hogy az USA-t bármiféle rosszallás is érheti, mert õk költik a legtöbbet az ûrkutatásra....
Ha jól udom 7-15% közötti a legjobb hatásfok...,viszont nem sok mozgó alkatrésze van (csak a szabályzásban van ilyen),ezért elõnyös az ûrben ilyet (vagy épp termoelektromost) használni.
Még a Space Ship One-t sem adják oda az angoloknak
Viszont ismét egy érdekes aspektus: miért mindenki az USA-tól várja ezt? Na igen, tetszik vagy sem, még mindig az USA az, amely a legtöbbet költi az ûrkutatásra... és ezen kellene elgondolkoznia egyeseknek...
Jah, mert ha már meghódította a Földet, biztos legyen abban, hogy az ûrbe is csak Ami technológiával lehessen eljutni...arról majd megint lehúznak sokmillió rókabõrt...teszem azt, van 1 tényleg jól mûködõ ûrhajó hajtómû, és aki gyártani akarja (az USAn kívül) vajon mennyi jogdíjat meg mindenféle díjat kell majd fizetnie?
Nem kell túl nagy gyorsulás, mert 4 óra folyamatos gyorsulás az elég hosszú idõ. (Ugye eddig a rakátahajtómûves megoldások perc nagyságrendben gyorsultak.)
jajj lassan haladnak a fejlesztesek.
Sajnos nem írják, hogy milyen sebességet ér el (bár az utazási idõbõl egy profibb ember biztos ki tudná számolni... :))), de nem lehet túl nagy mértékû, egy orosz atom-meghajtású rendszernél is csak kb. 3 órás gyorsítási fázis lenne, ~0.1G-s gyorsulással, igaz ott a Föld-Mars út 3 hónapig tart.
Valami bekrepál a marsi oldalon és csak egy kis pukkanás marad szegényekbõl.
4 óra alatt ilyen sebességet elérni, milyen g-hatás? Számolja mán ki vki!
Caro:
Kell egy fúziós reaktor az ûrhajóra, oszt' lehet a plazmával tolni, nem kell a Földrõl.
Ahhoz elõször megfelelõ fúziós reaktor kellene, ez pedig még évtizedekig nem várható. Bár az is igaz, hogy még így is elöbb lesz megfelelõ fúziós reaktor, minthogy ember induljon a Marsra...
Kryon
Miért nem használnak "nukleáris elõmelegítéses" hajtómûvet???A technológia USA-ban és Oroszországban ezer éve megvan,jó 50 éve tesztelik ezeket,még élesben is ki lettek már próbálva...Akkor miért nem használják semmire,talán félnek hogy a "zöldek" tiltakoznának?..
Valószinüleg valóban ez lehet az egyik fõ ok. Hozzá kell tenni, hogy csak elhatározás kérdése lett volna, hiszen az oroszok az 1970-es és 80-as években terveztek atom-hajtómûves Mars-ûrhajókat, csak éppen a vezetés nem látta szükségesnek ezeket.
Viszont figyelembe véve, hogy lassan már azért is össznépi zendülés tör ki, mert nukleáris izotópok találhatóak egy ûrszondában, egyszerûen politikai kötéltánc lenne egy atom-hajtómû alkalmazása (legalábbis a demokratikus államokban).
JeeC:
Ugye lehet pl. egy atomerõmû, de ilyent még nem juttattunk az ûrbe.
Pardon, de ellentmondanék. Még 1965-ben jutatták fel az elsõ ûrbéli atom-reaktort, a SNAP-10A-t. A szovjetek több tucat reaktort használtak a katonai felderítõ és oceográifai mûholdjaikban (legalább 31 'Romanszka' (tuti rosszul magyarítom, angolul: Romashka) reaktort, és több más típust (Bouk, Topaz-1 és Topaz-2) is felküldtek. A szovjet/orosz fejlesztések elõrehaladottságát az is jelzi, hogy az USA két, 10kWe teljesítményû Topaz-2-es reaktort (üzemanyag nélkül) meg is vásárolt az oroszoktól 1992-ben (a programot viszont, ahol felhasználták volna ezeket, egy évvel késõbb leállították, egyébként a fejlesztések célja az volt, hogy sikerüljön a Topaz-ok technológiájával elérni a 40kWe-s teljesítményt).
Szerintem meg nem ÖNZÕ, nem profithajhász.
Volt itt egy cik nemrégen, hogy az emberek nagyrésze nem is keresi a pénz elköltésének optimális módját (nem FUKAR), finoman fogalmazva. Sajnos a pénzügyi világban az ilyenek, akik más szempontokat is hajlandóak nézni nem igazán életképesek és kiszelektálódnak. Szal az emberiség nagyrésze nem fukar, csak a rendszer olyan hogy a vezetõink azok.;(((((
a nullponti energia miatt már meghalt magyar tudós:((, pénzt akart szerezni a kutatások befejezéséhez, de amcsiból visszafelé már csak a holttestét szedték le a géprõl és eltünt az összes dokumentáció! Az a gond, hogy túl nagy pénz van abba, hogy tönkretegyék ezt a nyamvadt bolygót. Ha beledondoltok miért van az, hogy pl:a svédek vették meg a többször meggyújtható gyufát?:) Jobb az erdõket irtani mint a gyárakat bezárni, de lehetne sorolni még az olyan találmányokat amelyek el vannak dugva, majd egyszer elõveszik õket és felhasználják, amikor a fejlesztésekbe beleölt pénzeket visszakapták. Nehogy a milliárdok csak kidobott pénzek legyenek mert jött valaki aki rájött a sokkal egyszerübb és jobb dolgokra. Sajnos igy müködik a világ, valaki nagyon helyesen irta lejjebb hogy ÕNZÕ az ember!
Spektrum volt az, nem fókusz.Nem néztem a címét, de utólag visszakeresve a Tudomány és etika lehetett, nézz bele egybe hátha ismétlik. Persze ez sem bizonyít semmit, mert arról szólt hogy az elméleti szakemberek nem értik mert elvileg ellentmod a fizika törvényeinek, valami nullpont energiáról beszéltek de nem úgy tûnt hogy sok köze lenne a dologhoz. Említettek szabadalmat is, meg NASA-t, meg katonaságot, de persze semi se bizonyító értékû.
Ajánlott olvasmány, Barnes-Aldrin: A csillagok fiai
Talán a legtudományosabb jövõkép az ûrutazások terén. A marsutazás lehetséges módjairól is van szó benne, ala Buzz Aldrin.
A poén abban rejlik, hogy az úrhajónak nem kell magával cipelnie a meghajtórendszerét, ezért _sokkal_ könnyebb lehet.
Jelenleg a bolygóközi emberes utazások esetében a fõ probléma az, hogy túl hosszú ideig tart, illetve ahhoz, hogy ne tartson túl hosszú ideig, nagy tömegû és ebbõl fakadóan igen drága jármûvet kell csinálni. Ráadásul, ha nem elég gyors az utazás, még nagyobb jármû kell az úrhajósok miatt (készletek).
Az már nem probléma, hogy lassan de biztosan eljuttassunk akár egy nagyobb tömeget modnjuk a Marsra (technológiailag). Ez lehet a fogadóáéllomás. Ami probléma: honnan szerezze az energiát. Ugye lehet pl. egy atomerõmû, de ilyent még nem juttattunk az ûrbe. Ez egy megoldandó technikai feladat, de nem lehetetlen.
Másrészt esetleg szerezhetné máshonnan is az energiát. Egy napenergiás rendszert (nem napelemeset, tükröset), elképzelhetõnek tartok. Baro nagy rendszert kell felépíteni, amihez pl. jó megoldás lehet a több kisebb autonóm eszköz, amik egymással hálózatban kommunikálva (ilyen kutatások is folynak már) alkothatnának egy nagy kiterjedésû megfelelõ hierarchiájú ûrbeli (Mars körül keringõ) naperõmûvet. Na ez elláthatná a fogadóállomást elég energiával. Ja, még valami: az energiaigény itt tipikusan "peak" jellegû, tehát hosszú ideig szinte semmi nem kell, aztán jön vagy megy egy úrhajó, és akkor néhány órán keresztül kell sok. Ha van valami jó energiapufferelési módszer (pl. kémiai, mondjuk vízbontás), akkor nem is kell olyan giganagynak lenni az egésznek, mivel hosszabb idõ alatt gyújtené össze azt az energiát, amit aztán koncentráltan rövid idõ alatt adna le ("Legközelebbi indítás: két hét múlva. Kérjük várakozzanak, amíg a telepek feltöltõdnek." :)) Nyilván ebben az esetben az állomás tömegét maga a pufferelõ rendszer növelné. És nyilván jó, ha a rendszer reverzibilis módon mûködik. Pl. üzemanyagcellák (is).
Szóval röviden: szerintem jó ötlet, akármilyen energiaellátása is lenne az állomásoknak. Az egész rendszert lehet tesztelni a Föld-Hold viszonylatban.
Ja igen, amit az elején kezdtem: a jármû _sokkal_ könnyebb, az elérhetõ sebesség tehát lényegesen nagyobb, így a fõ probléma megszûnik. Sõt: bizonyos keretek közt még lehet is növelni a sebességet úgy, hogy maga jármû nem lesz annyival nehezebb.
Szerintem nem ugy kéne tekinteni az ürkutatásra mint azonal megtérülõ befektetésre kilönek egy szondát s hónapokig esetleg évekig csak ülnek és reménykednek hogy a végén talán valami eredményt is produkálnak szerintem egyáltalán nem akkora hülyeség a meszi jövöre is tervezni igen leeht hogy most 3 évig tartana az út de gondoljatok bele hogy néhány száz éve meddig tartott áthajozni Amerikába (de lehet Ausztrália is csak hogy még extrémebb legyen a példa) ott is sokáig tartott a fejlödés de csak elértünk valamit türelem rózsát terem jah és a scifi adalékokat el lehetne felejteni hisz egy ürepülöt nehezebb repülésre birni mint megforditani a technoblabla polaritását
Az a mûsor a fókusz volt (nem épp spektrum.....)Nem szabad azért mindent elhinni,fõleg az efféle "Egely eredetû" infókat érdemes fenntartással kezelni;)....Amúgy egy új energiaforrás valóban sokmindent forradalmasíthatna.
Miért nem használnak "nukleáris elõmelegítéses" hajtómûvet???A technológia USA-ban és Oroszországban ezer éve megvan,jó 50 éve tesztelik ezeket,még élesben is ki lettek már próbálva...Akkor miért nem használják semmire,talán félnek hogy a "zöldek" tiltakoznának?..
Mitõl állna meg? Fizikaórán nem tanultál Newton I. törvényérõl (tehetetlenség törvénye)? :)
Embert küldeni a Marsra csupán egy kirakat-utazás lenne, szinte csak jelképes dolog. Ezért nem is jöhet szóba a csak odafelé út, pedig biztos vagyok benne, hogy a hírnévért cserébe sok ember vállalná.
De gondoljatok bele, ha mondjuk Gagarin teste még mindig fent keringene - nem egy sikertörténet.
Részemrõl ezért sokkal nagyobb eredménynek tartom amiket ma elérünk az ember nélküli utazásokkal és nagyon örülök, hogy a tudóscsapatok sem a népszerûséget hajszolják. Majd eljutunk a Marsra ha itt lesz az ideje, de kár ezt erõn felül hajszolni.
Elsõ lépés a holdi ûrközpont, oda-vissza olcsó és biztonságos utazással, biztos vagyok benne, hogy mire ez meglesz a Mars sem okoz majd ekkora gondot.
Kell egy fúziós reaktor az ûrhajóra, oszt' lehet a plazmával tolni, nem kell a Földrõl. Ez szerintem elõbb be fog következni, mint ez a duál ûrállomás. Meg azzal tényleg megoldanák az itteni gondjainkat is.
Jól emléxel :) Bár a Bussard Collectorból inkább csak a Star Trek jövedelmezett :)
Felmerült itt, hogy nem érdemes ûrkutatással foglalkozni, és hogy inkább a környezetszennyezést kellene megállítani. Nos, van arra esély, hogy bezárják a gyárak nagy részét? Hát nem sok. A Földrõl való kitelepülést szokták emlegetni, mint "megoldás", de ez nekem pl. nem túl szimpi. De van egy másik lehetõség is, amirõl nem sokszor esik szó. A gyárak kitelepítése... Ez most talán hülyén hangzik, de korábban ugye azt sem gondoltuk volna, hogy olcsóbb lesz a nagy cégeknek a kontinensek között küldözgetni az alapanyagokat, és visszafelé a kész termékeket, ahelyett, hogy helyben gyártanák...
Szerintem, ha valami nyomós okuk lesz a milliárdos multiknak, egy-kettõre megvalósítják a menetrendszerinti bolygóközi árufuvarozást... Most nincs rá okuk. (Mert az emberiség szó nélkül tûri a bolygó tönkretételét.)
(Kapcsolódó kérdés: melyik könnyebb, egy még mûködõ élõ bolygó megmentése, vagy egy halott, sivár, mágneses mezõ nélküli élõvé tétele?)
Ez a fajta utazás egy lehetõség a sok közül,lehet hogy nem lesz belõle semmi.Ha már túl vannak az elsõ teszten azt mondom érdemes rászentelni a figyelmünket.Szerintem elég törékeny is ez a megoldás.A legjobb egy uj energiaforrás alkalmazása lenne és az nem csak az ûrkutatásra hatna ki.Ennek látom a legnagyobb esélyét.Ahogy mondtátok a tudománynak gátat szab a politika.Talán már nem is kell sok idõ hogy változzon ez a helyzet.Én kb 30 évet mondok amíg itt lesz valami komolyabb,persze ha nem történik semmi rossz.Nem lennék meglepve ha halsztanák a marsraszállást.
Ez a Bussard ram-jet, ha jól emléxem, ami összeszedi a hidrogént és azt égeti el üzemanyagként. Ezzel is csak az a probléma, hogy fel kell gyorsítana reletivisztikus sebesség közelébe, hogy elegendõ üzemanyagot tudjon összeszedni. Ennek ellenére ez egy elvileg mûködõképes szerkezet, de nem interplanetáris utazásokra, hanem inkább csillagközire.
Sajnos az emberi élet és az ember képességei is végesek, a gazdagoké, a hatalmasoké is az, és nem hiszem hogy képesek vagyunk, vagy akár csak jogunk van olyan döntéseket hozni, amivel az utánunk jövõk életét alpavetõen befolyásoljuk, ráadásul még veszélyeztetjük is.
Ezt lehet negatívan nézni és akkor önzésnek tünik, pedig csak a rendszer próbál olyat követelni, amit csak félistenek tudnának ésszel felfogni.
Sajnos a jelenlegi felállás szinte elõre vetíti, hogy azok az emberek, akik döntési helyzetben vannak csak akkor fognak megfelelõen dönteni, amikor már nem lesz más lehetõség, ha ugyan akkor már nem lesz késõ!!!!!
Az összes ország (még ha csak a gazdaságilag potens országokat nézzük is) szorozva 200 ember az már a sok kategóriába tartozik. Másrészt ha valaki benne van az ominózus irányító 200-ban akkor megvan az esélye hogy onnan már nem látja a fától az erdõt.
"Ahhoz kevés 1 ember, hogy rendberakd a bolygót, ahhoz össznépi összefogás kellene, amire nincs esély (politikai és gazdasági okok). Egy Mars utazás ehhez képest sétagalopp."
A bolygónkat szerintem nem feltétlenül a kisemberek teszik tönkre, azt hogy milyen rendszerû erõmûvet építenek, azt hogy milyen elven alapuló jármûveket, eszközöket gyártanak azt nem a kis ember dönti el!
Az egyes ember legfeljebb arról dönthet, hogy használja vagy nem, és ha nem akar egy neozöld de amúgy kõkorszaki õsbunkó lenni akkor használnia kell bármit, amit a kezébe adnak.
Amerikát 200 ember irányítja, Európát Kínát szintúgy kb ennnyi, ez azért nem olyan sok! Csak nekik kellene megegyezniük Davosban, ha már minden évben oda járnak!!!!!!!!!!!!!!
Ja, csak épp a fogadóállomás is egy több száz tonnás "csillagromboló nagyságú" szerkezet, ami ráadásul összetettebb is mint bármi amit eddig az ûrbe küldünk, plusz tök autómatikusan kéne mûködnie.
Ilyenrõl szerintem még vagy 50-100 évig nem is álmodhatunk (az ûrkutatás jelenlegi fejlõdési ütemébõl kiindulva;((((, nem hogy a következõ mars utazáson.
Egy hasonló elven mûködõ rendszerrõl olvastam, ott az ûrben található iszonyatosan kis mennyiségû hidrogént gyûjtik össze egy több km átmérõlyû mágnessel, és ezt felgyorsítva kapnak tolóerõt. Vagyis gyakorlatilag az üzemanyagot szedik össze az ûrben, nem kell magával cipelnie azt. Az energiaforrás atomreaktor, természetesen. A tervel kapcsolatos legnagyobb kérdõjel a hatalmas mágnesek létrehozása és az egész szerkezet szilárdsága.
nem hiszem, hogy a marsra elküldeni a fogadó állomást olyan nagy gond lenne. Mert vagy odaküldik hagyományosan 6 hónap alatt, vagy a küldõ állomásról felgyorsítják, majd odaérve hagyományos módon lelassúl.
Teslának nem az volt a baja hogy 1 olajmágnás szponzorálta hanem rájött hogy ha megcsapolja az ionoszférát összeesik a föld mágneses tere!
Ahhoz kevés 1 ember, hogy rendberakd a bolygót, ahhoz össznépi összefogás kellene, amire nincs esély (politikai és gazdasági okok). Egy Mars utazás ehhez képest sétagalopp.
Az elõzõ flames beszólásom után végre vettem a fáradtságot és elolvastam a tanulmányt a megadott linken.
Szal annyira azért nem hülyeség.
A cikkben levõ esernyõs hasonlat félrevezetõ, sokkal inkább egy olyan lineáris motor szerû gyorsítóról van szó, ahol maga a plazmasugár a pálya, a gyorsított ûrhajó pedig olyan alakú (gyûrû, hmmm stargate;) hogy ezt a sugarat fókuszálja miközben rajta utazik.
A tanulmányban viszonylag konkrétan felvázolják az egész rendszert, szerintük olyan 5-10 indítás/gyorsítás után már egálba kerülhetne ez a rendszer a hagyományos kémiai rakétákkal (persze azt nem számítják bele hgy hány hagyományos rakétás útra lesz szükség a töb száz tonnás szerkezet kiépítéséhez!;)))
(Mars utazásnál meg egy ugyan ilyen kell a másik oldalon is.)
A plazma sugárnak is hatalmas, jó pár MW energiájúnak kell lennie, ráadásul több órán keresztül. Szal vagy egy atomreaktor az ûrbe, vagy egy rahedli akkumulátor.
És akkor most visszavonom az elõzõ hozzászólásomat, tényleg nem feltétlenül kell hatalmasnak lennie az ûrhajónak, de azért valószínûleg nem ez lesz a világ legbiztonságosabb ûrjármûve sem.
Futurisztikus kérdés (egy hozzá nem értõ joghallghatótól): (esetleg Dscsabas?) Nem lehetne mûködõ hajtómûvet építeni lineáris (vagy egyéb) gyorsítóból, ami a menet közbe összeszedett csillagközi gázt / port használja fel?
Ha szupravezetõkbõl raknák össze, (ez a világûr körülményei között talán könnyen fenntartható) elvileg 100 % hatásfokot lehetne elérni.
Kérdés persze az energiaforrás...
Nos?
Hogy ez mennyire így van - sokan el sem hiszik!
=============================== .:i2k:. melóból: Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
Mennyivel egyszerûbb lenne, ha lenne egy csillagkapu a marson is. Vagy már van is és sok amcsi járt ott csak errõl elfelejtettek nekünk szólni.
Az ûrkutatás és a föld rendbetétele nem egymás ellenségei. Az az energiaforrás ami felválthatná a kõoaljszármazékokat és segítene a földön, valószínûleg az ûrutazáson is könnyítene, szóval a "két tábor" tudósai nem ellenkezõ irányba tartanak. Mellesleg most láttam asszem a spektumon hogy egy feltaláló olyan gépet épített ami olyan módszerrel választja szét a vizet hidrogénre és oxigénre hogy a megtérült energia többszöröse a bevit energiának. Az arab országok 1 milliárd USD-t ajánlottak neki hogy hagyja abba a kutatásokat és üljön az egészen. Mintha Tesla is megtalálta volna a megoldást az ingyen energiára az atmoszféra elektromos eneriájának megcsapolásával, de még rosszabb helyzetben volt mert egy olajmágnás szponzorálta. Az hogy milyen energiaforrást használunk nem is annyira a tudomány dönti el, hanem a politika és a gazdaság. Ergo nem segítene a földön ha leállnának az ûrkutatással. Sõt.
És miért nem lehetne 12 óráig lövellni a plazmasugarat? Akkor csak pár nap lenne az út.
a köv. hír az lesz, h ugyan ez az ember hiperhajtómûvet akar építeni. pffff
1szerûen ez a faszi 1 álomvilágban él. elõszõr a bolygónkat kéne rendbetenni (olaj, környzetszennyezés, hasonlók), és mikor olyan szinten vagyunk, hogy a biztos háttér megvan, akkor érdemes kimenni az ûrbe, más bolygókon gondolkodni. de amíg ez a háttér nincs meg, addig csak távcsövezzenek meg minden. az ûrbe kimenni még 20 évig felesleges és értelmetlen. áttörõ eredmények nem születénének... egyenlõre kár a gõzért ilyennel foglalkozni.
Hát ez van a laikusokkal...Hiába hihetetlenül érdekes nekem valami attól a másik (a laikus) meg csak ásítozik és kérdi h miért a nagy felhajtás?! Soxor még azt is megkérdezik tõlem h a részecskegyorsítók ténleg léteznek-e és h honnan lehet tudni h találunk és -tunk valaha valamilyen kis részecskét is....sajna az ilyenekbõl ma sok van, de eljön az idõ mikor majd észreveszik mi is folyik valójából...
100 éve már repültek léggömbel, vitorlázógéppel, és ismertek voltak a legalapvetõbb aerodinamikai tételek. Szóval a hasonlat sántít. Imyke arra célzott, hogy fel kéne ébredniük azoknak, akik nem tudnak különbséget tenni a való világ és a sci-filmek között, és ebben szvsz tökéletesen igaza is van....
Informatika és tudomány
..)Nem szabad azért mindent elhinni,fõleg az efféle "Egely eredetû" infókat érdemes fenntartással kezelni;)....Amúgy egy új energiaforrás valóban sokmindent forradalmasíthatna.
