Nem is tudom...nekem az amcsik ûrprogramjáról és az egész világ hozzáálásáról elég lesujtó véleményen vagyok .Az jut eszembe mikor anno az alapítványt olvastam Seldonbácsi sétál Trantoron és mazt látja , hogy olyan mint alap kutatás nem létezik.Manapság a multik és a politikusok is xarnak az alapkutatásokra és ha valaki kitalál valami apszolút hasznos dolgot akkor ha az ütközik az üzleti érdekekkel akkor már senki nem ad rá pénzt vagy nem foglalkoznak vele ez van már régóta az ûrprogramokkal is.
Szegény sikló-program, és szegény ISS... A NASA 2006 márciusáig tolja el a következõ sikló indítást, hogy legyen elég ideje a mérnököknek kijavítani a külsõ üzemanyagtartály hõszigetelésénél jelentkezett problémákat...
Csak stabilan kell repülnie, semmi több, a leszállás végsõ szakaszában valószinüleg siklóernyõvel fog földet érni.
hát ez a vizi rakéte egy nap fos... minden körülmény 100 százalékosan biztositva volt és csak annyi történt hogy az üveg aljából erõsen spriccelt a víz
Újabb képek a kiállított Kliper modelrõl:
(nem kell megijedni, az igaziakat nem funérlemezbõl készítik majd :D)
Ha jó anyagból van a dugó nem, vagy csak nagyon minimális mértékben. Ha mégsem zár tökéletesen, használhatsz pl. ragasztót vagy zsírt tömítésnek.
de ahol betugom a tüszelepet a palackba a dugón kersztül akkor a tüszelep és a dugo mentén nem folyik ki a viz?
jeah köszi sokat segitettél
A legegyszerûbbé? Fogsz egy mûanyag palackot, egy beleillõ dugót, egy tûszelepet (amivel labdát lehet felfújni), egy pumpát és némi vizet. A palackba töltesz egy kis vizet (csak pár decit), a dugóba belenyomod a tûszelepet, majd a dugót belenyomod a palackba, és a tûszelepre rányomod a pumpa végét. A palackot fejjel lefelé fordítot, és valahogyan megtámasztod (pl. földbe szúrt botokkal), és elkezdesz pumpálni. Ideális esetben, ha a nyomás már elég nagy, a dugó kirepül, és a nagy nyomású levegõ által kispriccelt víz a magasba repíti a palackot.
nem tudja itt valaki hogy egy egyszerû házi gyártmányú rakéta elkészítése miböl áll elõre is köszke
Putyin a Kliper mellett a MAKS2005ön
Nem is a gyártósorra de legalább a tervek(technológia) megvannak.Ahoz hogy egy ekkora rakétát építsenek. EGyébként egyet értek , a felövéseket kell olcsósítani , de nem nagyon akarnak még ebbe pénzt fektetni , pedig egyértelmû a hosszútávú elõny.
A fejlesztés alapja megvan - de ennyi. 17 év hosszú idõ, a gyártósorok valószinüleg már nincsenek meg, sok mérnök és szakember már nincs a pályán, sõt, már talán az élõk között sem. Sok pénzbe és mégtöbb idõbe kerülne feltámasztani a programot.
Mindemelett az Enyergia sem olcsó mulatság, becslések szerint kb. 1 milliárd $-ba kerülhet egyetlen rakéta indítása, és még nagy sorozat esetén sem lehet 500 millió $ alá menni a rakétánkénti árral. No persze még mindig olcsóbb lenne, mint a Saturn V. (ami cirka 3 milliárd $-ba kerülne mai áron), de nem lenne olcsóbb, mint a Shuttle-C (ami mintegy 100 tonnát lenne képes az ûrbe jutattni).
A költségek csökkentése inkább új megoldások jelenthetik, például a kombinált torlósugárhajtómû-rakétahajtómû alkalmazása, és a rakéta-bázisú megoldás helyett egy repülõgép-bázisú megoldásra való áttérés...
Tapasztalat terén valóban jók, de a pénzhiány eléggé behatárolja a lehetõségeiket. Az Enyergia is tényleg jó hordozórakéta - de utoljára 17 éve indították, tehát kb. ott van használhatóság szempontjából, ahol a Saturn V....
Oroszokat nem írnám le , még úgy sem , hogy nincs egy vasuk sem .De tapasztalatuk viszont annál több , nekik volt a legtovább mûködõ ûrállomásuk, az elméleti szakembereik is elképesztõen jók. És nekik van a legnagyobb hordozó rakétájuk az Enyergia ami asszem nem elég egy emberi utassal történõ Mars expedicióra de azért legalább hasznos tömeget tud eljutatni addig.Ami több mint amit bárki fel tud mutatni. De valójában az Amcsik , Kinaiak , Oroszok , Európa is megtudná csinálni csak elhatározás(pénz) kérdése.
A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta ûrkutatási vízióját.
Ezt éppen nem mondanám. A NASA-nak volt éppenséggel egy jól felépített víziója ("nagy" ISS ûrállomás, Venture Star ûrsikló), amit W. Bush kormányzata pillanatok alatt szétvert. Utána elõjöttek a bátortalan OSP-programmal, majd ebbõl kifejlõdött a CEV...
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk ûrrepülõgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetõségek, bár az orosz ûrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.
Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendõ Mars-utazást elõkészítõ „próbaútra", és egy új típusú ûrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."
A Kliper nem valami világmegváltó újdonság, gyakorlatilag egy újrafelhasználható Szojuz-utód. Hasonló terv már volt korábban, méghozzá a Szojuzzal versenyben készülõ TKSz. Plusz ott a hasonló képeségekkel bíró MAKS-OS, amely az An-225 hátáról indulna az ûrbe.
Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi ûrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkezõ években a világûr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért õk lettek a vezetõ ûrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és õk jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))
A Kliper nem friss program, már évek óta formálódik, de eddig nem volt pénz rá. Most egyfelõl az orosz állam is többet szán rá, másfelõl az ESA európai ûrügynökség is beszál. 2011-2012-tõl Kliper indulhat mind Bajkonurból, mind Kourou-ról (Francia Gayana). Hogy vezetû ûrhatalom lenne oroszország? Na azért azt nem mondanám. Tudományos mûholdakat alig lõnek fel, szemben a NASA évente sok-sok különféle célú tudományos mûholdat indít...
"2005. augusztus 10, szerda, Az amerikaiak 47 év alatt 17 ûrhajóst vesztettek: 14 ûrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerû, biztonságos ûrsiklót.
Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bõven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és ûrhivatala az elsõ szovjet mûhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg mûködését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az elsõ amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az ûrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után. Új tervek
Az új orosz ûrsikló: Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdõdött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsõként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.
Az USA ûrprogramjaiban összesen 17 ûrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de õk még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) ûrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta ûrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az ûrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta ûrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sõt késõbb a Marsra is.
Bizonytalan jövõ: Némi kétséget támaszt a jövõt illetõen, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az ûrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelõre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új ûrhajó. A NASA vezetõi mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerûbb szerkezeteket akarnak az ûrkompokénál, de a meglevõ technológiára támaszkodnak.
További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetésébõl kell kigazdálkodnia. Az ûrhivatal mindenesetre erõltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.
Biztonság olcsón: De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz ûrhajókat a 60-as évek közepétõl kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett jármûvek életútja igazi sikertörténet; az ûrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA ûrrepülõgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.
Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Ûrállomásra érkezõ ûrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükbõl, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterû Discovery kapacitásának. Amíg azonban az ûrrepülõ átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmû a fölény: szovjet, illetve orosz ûrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz ûrhivatal helyettes vezetõje az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.
Újraélesztett program: A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk ûrrepülõgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetõségek, bár az orosz ûrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.
Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendõ Mars-utazást elõkészítõ „próbaútra", és egy új típusú ûrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."
Az új ororsz ûrsikló:
Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi ûrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkezõ években a világûr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért õk lettek a vezetõ ûrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és õk jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))
Üdv: DJviolin
Thx...régebben is néztem ezt az oldalt,de úgylátszik vak voltam. Most már akkor világos h aug 8 és 14 között lesz az esemény.Viszont hogy a csúcspont mikor lesz azt nemvettem észre...de gondolom h 11-12én lesz leginkább érdemes kémlelni az eget.
A NASA vizsgálja annak lehetõségét, miszerint az Ûrsiklókat még 2007-ben kivonnák a szolgálatból, és az STS alapján készülõ Shuttle-C hordozóeszköz "venné birtokba" a VAB-ot és a 39A és 39B indítóállást (amit az STS használt eddig). A Shuttle-C gyakorlatilag az STS, csak éppen az ûrsikló helyén egy tehertér van, aminek a végére kerül az SSME (vagy esetleg más) rakétahajtómûvek. A teherbírása 80 tonna lesz várhatóan.
Ezt a lehetõséget már korábban is elkezdték pedzgetni pár fórumon, fõleg, hogy Griffin (a NASA igazgatója) sejtelmesen az STS rendszer leállításának említésekor a "by 2010" (2010-re) jelzõt használta, és nem az "in 2010" (2010-ben). Ez sokaknak megütötte a fülét/szemét. A Shuttle-C abból a szempontból elõnyös, hogy a politikai lobby ágát részben megtartja, hiszen a nyerészkedõ cégeknek azért marad még elegendõ megrendelés, így nem kell leépíteni a VAB-ot, és társait.
A Shuttle-C nem új találmány, már az 1980-as években kidolgozták, mint a Freedom ûrállomás moduljainak hordozóeszközét.
2011-12 meg messze van sajnos, addig sok viz lefolyik meg a dunan. :( De legalabb csinalgatnak vmit, ez szimpatikus. :)
A Discovery üzemanyag rendszerének egyik szenzorja meghibásodott, az indítás biztosan csúszik, elképzelhetõ, hogy sokat, miután ha ki akarják cserélni a szenzort, vissza kell vinni a VAB-ba az ûrsiklót...
Mai hír:
Az ESA és az orosz ûrügynökség megegyezett, hogy közösen fejlesztenek ki egy kis méretû ûrrepülõgépet (ie.: a Clipper-t), amely legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza. A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármû, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az ûrrepülõgép szerepel, a hordozóeszköz nem.
A Kliper mindenképpen megépül, még arra is van esély, hogy 1x Francia Gayanaról induljon egy közös Európai-Orosz ûrprogram keretében. Az oroszok legalábbis nagyon örülnének, ha az ESA beszálna a költségekbe, és az ESA-ban pedig sokan örülnének, ha lenne egy saját emberi személyzetett is szállítani képes ûrhajójuk...
A CEV CTV nagy valószinüséggel szintén meg fog épülni, miután azt már eldöntötték, hogy 2010-ben kivonják az Ûrsiklókat. Hacsak nem lesz valami nagy pálfordulás, akkor a CEV CTV-knek el kell készülniük, lévén annyira azért önérzetesek az amerikaiak, hogy nem maradhatnak emberi szállításra alkalmas ûrhajó nélkül...
A Boeing elképzelése a bolygóközi (Mars-utazásra szánt) CEV ûrhajóról.
CEV-LM-1/-2/-3: A Lockheed-Martin cég CEV ûrhajó tervei, az elsõ egy, az Apolló-hoz hasonló mûszaki modul plusz újrafelhasználható személyzeti modul, a második egy részlegesen újrafelhasználható mini-ûrsikló egy mûszaki modullal, a harmadik pedig egy teljesen újrafelhasználható mini-ûrsikló.
CXV-1/-2: A t/Space nevû cég terve, mindkét esetben teljesen újrafelhasználható kapszula-desing. A cég nem teljesen elveszett pályázó, az egyik fõ társa Burt Rutan Scaled Composites nevû cége (SpaceShipOne, ha így jobban beugrik).
A t/Space cég Holdraszálló-CEV egységének fantáziaképe.
Gondolom, de ilyenkor az ember szeret kötözködni, hozzáteszem érthetõen.
Én elhiszem, hogy nem volt elég pénzük (legalábbis gondolom), de könyörgök, egy olyan rakétával fellövetni a cuccost, amivel már többször kudarcot vallottak, és nem volt biztos, hogy most is sikerrel járnak?
Mindenesetre remélem garanciát kötöttek az oroszokkal, és jó sok pénzt sajtolnak ki belõlük.
Igen jo vagyok angolbol, csak biztos a faradtsag. Erettsegim 4es lett tavaj, sorozatok, filmek is mennem angolul hellyel-kozzel. Csak van egy veszelyes tulajdonsagom. Figyelmetlen vagyok es kapkodom. Na kosz h szoltal megint. :)
Elbeszéltünk egymás mellett. Mindketten ua mondtuk, csak én megemlítetem egy választási lehetõséget. De egyébként amit én mondtam, az túlságosan idealista, tehát manapság lehetetlen lenne.
Én teljesen egyet értek veled :D Amit én írtam, az csak egy lehetséges válaszút.
A.: Ez elsõ sorban pénz kérdése, mégpedig nem kevés pénzé. B.: Az A. pontban vázolt ok miatt civil cégek csak visszafogottan vannak jelen, hiszen jelentõs befektetésre volna szükség, ugyanakkor kalkulálható bevételekkel nem igazán számolhatunk, legalábbis nem olyan mértékûekkel, amelyek alapján várható a befektetett pénz megtérülése. Magyarul jelenleg civilként szinte biztos anyagi bukás ebbe beleszálni. C.: Az A. és B. pont értelmében maradnak az állami kezdeményezések, ahol viszont a politika dönt. Jelenleg viszont nincs politikai kényszer az ûrkutatás felfutattására, az emberek többsége jól megvan nélküle is, ugyanakkor politikai oldalról a pénzt lehet olyan célokra is elosztani, amelyek politikailag kedvezõbb fogadtatásban részesülnek. Emiatt az állami ûrkutatás legnagyobb részben preztizs.
Igaqzad van, de a versenyt is el kell kezdeni valahol. Ez olyan, mint az ATI meg az Nvidia esete. Elbambáskodott az Nvidia és az ATI meg lecsapott. El tudnék viselni egy ilyen változást itt is.
Nincs verseny. A NASA még mindig a legkomolyabb ûrkutatási szervezet, hozzá képest az ESA és az Orosz ûrkutatási hivatal együttesen is kevés. Az ESA-nak még csak hosszú távú tervei sem nagyon vannak, az oroszoknak meg tervei ugyan vannak, de pénzük, na az nem nagyon (vagy nagyon nem). Kína egy rükvercben, lejtõn felfele haladó lajhár sebességével "teper" ilyen téren, Japán is visszafogott, a "futottak még" országok, mint India, Brazilia, Izrael, Dél-Korea, stb. pedig nagyon-nagyon a kezdeteknél járnak még, ráadásul sokszor kifejezetten a katonai célú alkalmazás kerül elõtérbe (pl. Izrael)...
Szóval ha meg nincs verseny, akkor meg hova siessenek?
Igaz. Nemszabad egy neprol igy beszelni. De az a velemenyem barki kerulne vezeto pozicioba ott mindenki igy gondolkodna.
zsolo007: Koszi az eszrevetelt, termeszetesen where no one has gone before akart lenni, de elirtam es marhara nem szurt szemet. Megeccer kossz az eszrevetelt. Egyebkent avatarombol kiderult h van vki kozom a startrekhez. ;)
Vegeta, boccsáss meg hogy kötekszem de szemet szúrt valami: mégpedig az idézeted: "When no one has gone before." A logódból azt veszem ki hogy ez Star Trekbõl származik....A probléma a következõ: a When szócskát ki kellen cserélni Where-re és akkor 1. lenne értelme a mondatnak 2. Megfelelne annak amit STben mondanak...
Abban az esetben ha valamiért direkt módon írtad ezt akkor bocsáss meg nekem.
És persze a többiektõl is elnézést az Off miatt....
Csak kizsakmanyolnak mindent amiben penz van. Lenne rajuk egy jo szo h mik, de nyomdafesteket nem tur ez a bizonyos szo. :) (nem vulgaris egyebkent.:))
Egyébként minden versenyben jót tesz a résztvevõk közötti hasonló erõviszonyok megléte. Talán a NASA-t is egy kicsit gatyába rázná, ha látnák, hogy itt "keleten" (:D) egy komoly összefogás van készülõben, ami esetleg veszélyeztetheti a hegemóniájukat. Az amcsik túlságosan is beképzeltek ahhoz, hogy egy ilyen dolgot csak úgy szó nélkül elviseljenek. Lásd: a Mars-utazás körül felröppent ígérgetések.
Igen, a politika...
De azért jó lenne egy szövetség. Még egy ideig álom marad.
A probléma a NASA-val a megbizhatattlanság. Az ISS nagyon ambiciózusan és látványosan épült fel, egészen 2000-ig egy szó sem érhette a NASA-t, hanem inkább az Orosz fél pénzhiánya okozta a problémát. 2000-ben azonban politikai váltás jött, és hirtelenjében az ambiciózus program (állandóan lakott, 7 ûrhajós személyzetû ûrállomás) árnyéka lett egykori önmagának az által, hogy a Bush-kormányzat leállította az amerikai lakómodul és a CRV (X-38) programokat. Vagyis jelenleg legfeljebb 3 fõ ûrhajós tartózkodhat az ûrállomáson tartósan, amit azonban az STS-107 balesete miatti ûrsiklóstop miatt tovább redukáltak két fõre. Ezzel csak az a baj, hogy másfél ember munkája kell az ûrállomás karbantartására, tehát szinte nem is marad idejük tudományos munkára...
Ezek mellett is vannak még rossz ízû emlékek például közösnek indult ûrszonda projectek, amelyekbõl az USA kiszált, stb.
Sok fejlesztésük van, amibe bekapcsolódva jobban járnánk, mintha a Ruszkikat pénzelnénk. Sok mindenben nagyon el vannak maradva (mármint az oroszok). Mondjuk nem tudom, hogy az ESA pontosan milyen projekteket tart fenn, de pénz itt lenne.
Azon leszek.. legalabbis mindig is ezt szerettem volna, most megvan hozza a "kezdetleges technikam" csak vhogy meg kene oldani. :)
Kis-bob: Abszolut egyetertek veled, nagy osszefogas kellene, de az amerikai felfogas ezt soha nem fogja megengedni. :(
A fórumban olvastam valahol, hogy mi lenne, ha a NASA és az ESA összefogna. Én ezt nem tartom túl jónak. De ami jelenleg is zajlik, hogy támogatjuk az oroszokat, az már kifizetõdõbb. Nehogy valaki komcsi jelentést társítson a véleményhez! Csak gondoljunk bele! Az oroszoknak valóban szükségük van a támogatásra, így egyenrangú félként kezelnének. Az amcsik csak a saját malmukra hajtják a vizet. Nem beszélve arról, hogy a távolság-költség arány sokkal kifizetõdõbb, ha Eurázsiában maradunk. Egyéblént lehet, hogy csak az USA ellenességem beszél belõlem...
örülök,h szép számmal érkezett hozzászólás a témához. Bár sok hozzászólásból az jön le számomra, hogy nektek úgy tûnt, hogy én szkeptikus vagyok az ûrkutatással kapcsolatban. Hát most közölném veletek, hogy ez téves. A témát azért kezdtem, mert sokan mondták nekem, hogy minek erõltetni az ûrkutatást, én meg nagyon bepöccentem. Kezdtem azt hinni, hogy az emberek nagyobb része így gondolkodik. Azért jó tudni, hogy ez nem így van.
Ja, ok. :( Mindenesetre ha tudsz képet csinálni, feltétlen rakd ki! :)
Eljott a nyar ideje elovenni a tavcsoveket es furkeszni. En is igy tettem, van egy ilyen kisebb amator tavcsovem, azzal szoktam nezelodni, a hold nagyon szep ilyen jo idoben, probaltam fenykepezni is de vhogy hozza kene erositeni a digit h ne remegjen egyaltalan. :( Viszont megtalaltam a jupitert es ennek nagyon orulok, mert amikor itt volt a marskozelseg nemigazan tudtam beloni a marsot. :(
Honnan szeditek a képeket?
Pedig én hallottam a Tv-be...igaz csak egyszer, és azt is nagyon röviden.... hát igen...:/