"Növényi eredetû hordozó kristályok, amelyeknek rezgésszáma 7,83 Hz, Egyedülálló hatása több területen is megmutatkozik. A szervezetben lerakódott mésszel kémiai reakcióba lép és azt a súlyossággal arányos idõtartam alatt kitisztítja. Így rendkívül hatékonyan alkalmazható pl. érelmeszesedés esetén."
Ez a kémiai analfabéta szöveg egy ezoterikus bolt lapján olvasható.A rezgés semmiféle kémiai reakcióba nem lép a 7,83 Hz a legkevésbé. A 20 kHz feletti ultrahang is csak fizikailag porítja a meszet! Az érelmeszesedésnek a mészhez semmi köze!
"Ne dobd el a sárgabarack magozásánál a magját. Mikor megszáradt, kalapáccsal feltörve a benne lévõ "mandula" olasz kekszhez, "
Jellegzetes hülye tanács! Helyesen úgy hangzik, az édeskés barackmagot használhatod fel mert abban jóval kevesebb a cián, mint a keserûben.Ki az az õrült aki a keserû barackmagot megeszi?
Na elolvastam ezt is. Mindenesetre, ha rákos lennék akkor biztos folyamodnék valami ilyesmihez is az egyéb "elfogadott" kezelések mellett.
Tehát akik nem engedélyezték hozzánemértõ csúnya rosszindulatú emberek voltak, akik megfosztották a betegeket a gyógyulás reményétõl, vagy pedig csak körültekintõbbak mint 50-es évekbeli kollegáik, ugyanis volt egy botrány akkor a thalidomid közismert nevén Contergan körül, ugyanis ez a vegyület nagyon jó nyugtatónak bizonyult fõként terhes nõk szedték. Egy idõ után elkezdtek születni sorban kar és láb nélküli gyerekek a Contergan mellékhatásaként. Látnod kellene ezeket az embereket.
Érdekes olvasni ezeket a rémhíreket... Ha elhittem volna az ilyen és hasonló híreket, gyermekkoromban már többször meghaltam volna ciánmérgezésben :) Idõnként naponta ettem 10-20 deka barackmakot, ami bõven halálos adag egyes gyógyszerészek szerint. Szerintem annak aki ilyen dolgokat leír, látnia kéne az amigdalyn hatását rákos betegen. Amúgy magyar nyelven én sem találtam normális leírást, de angolul rengeteg van. Pl. ez egy elég jó oldal: http://www.worldwithoutcancer.org.uk/laetrileandcyanide.html
"enzim hatására cianid szabadul fel: a rákos sejtek szinte öngyilkosságot követnek el."
És úgye az egészségesek is. A gyógyszernek való alkalmasság kritériuma az hogy a beteg és egészséges sejtekre gyakorolt hatás szignifikánsan eltérjen az egészségesek javára.
Ez csak pár amit gyorsan most találtam, nem tudom mennyire jó értékek, google adta.
Persze, lehet félni a különbözõ méreganyagoktól, (és kell is) de ilyen alapon ne menj ki az utcára, mert elüt egy autó..., jah és ilyen alapon éhen is halhatsz...
"A Laetrile minden bizonnyal a legtöbbet vitatott, és az amerikai társadalmat hosszú éveken keresztül foglakoztató szer volt. Mára már elültek az izgalmak, egyértelmûvé vált, hogy a szer nem gyógyít, sõt - kötöttcianid-tartalma miatt-mérgezõ hatású. Ez azonban nem jelenti azt, hogyne használnák változatlanul lelkiismeretlen sarlatánok. A Laetrile elõállítását a különbözõ csonthéjas gyümölcsök magvából nyerhetõ cianidtartal-mú glikozidból, az amigdalinból idõsebb és fiatalabb Ernst T. Krebs -apa és fia - szabadalmaztatta. (A Krebs igazán jó név rákkutatók számára!) Mivel az elõállítás nehézségekbe ütközött, egyszerûen az amigdalint hozták forgalomba rákellenes szerként, de hol Laetrile-nek, hol pedig B17. vitaminnak nevezték. (Ez külön megtévesztés, ilyen vitamin nem létezik.) Az amigdalin rákellenes hatásának mechanizmusa igen egyszerû: az egészséges sejtekben az amigdalin cianidját egy a rodanáz nevû enzim ártalmatlan tiocianáttá alakítja, a rákos sejtekben lévõ béta-glükoronidáz enzim hatására cianid szabadul fel: a rákos sejtek szinte öngyilkosságot követnek el. Sajnos nincs így. Ez a biokémiai megfontolás teljesen légbõl kapott. Az ellenõrzõ kísérletek sem a gyógyító, sem pedig a megelõzõ hatást nem igazolták. A Laetrile-t az USA-ban nem engedélyezték. A kétségbeesett és még mindig reménykedõ betegek kénytelenek Ernesto Contreras mexikói klinikájára menni, ahol 1500-2500 dollárt kérnek egy semmit sem érõ kezelésért. Noha minden megbízható adat a Laetrile hatástalanságát bizonyítja, sokan vélekednek úgy az effelõl kétséget nem táplálók közül is, hogy az adott helyzetben szerencsésebb lenne a forgalmazás engedélyezése. A félrevezetett és reményvesztett betegek ugyanis így a feketepiacon sokkal borsosabb árért jutnak hozzá a készítményhez. Meg kell azonban fontolnunk, hogy a Laetrile nem veszélytelen, hiszen cianidot tartalmaz, amely a szervezetben felszabadulva mérgezést, esetleg halált is okozhat. Petersen és Markié tanulmánya9 alaposan elemzi a Laetrile-vita politikai és társadalmi vonatkozásait." forrás
Egyébként nem értek hozzá, ezért felesleges is lenne vitatkozni velem, csak érdekesnek találtam és google a barátom :)
ez sem teljesen lapcsolódik a cikkhez, de én például úgy tudom hogy a dohányosoknak naponta 5-600 mg-ot kell bevinni c-vitaminból, mert a nikotin megköti a c-vitamint. akkor ki tudja még mi köti meg? lehet hogy a sok méreg miatt mégis túladagolhatnánk a c-vitamint?
"Eltértetek a témától, Szerintem"
Szent-Györgyi paprikából állította elõ a C vitamint, pont hogy ott vagyunk.
A rák ellenszerét egyébként már régen megtalálták: laetrile, B17 vitamin, vagy amigdalyn néven ismert. Csak a legtöbb országban a gyógyszergyárak elintézték, hogy ezt az anyagot méregként törzskönyvezzék.
Egy magyar tudós, Márai Géza vizsgálatai szerint 1966-90. között 24 év alatt az alábbi csökkenés volt tapasztalható: Mikroelem tartalom csökkenés: Búza: 50,0% Árpa: 62,3% Kukorica: 81,4%
És persze ott van még a rengetek vegyszer, aminek a feldolgozásához még több vitamin kell.
Ez a vitamintabletta olyan dolog, mint a fogkrém meg a szappan pl.. Aki egészséges akar maradni, az használ ilyeneket annak ellenére, hogy fogkrémet pl. nem lehet találni a mezõn vagy a fákon.
Eltértetek a témától, Szerintem ;)
Arra persze nem gondolsz mnnyit kellene enni hogy naponta 500mg-hoz juss és abban mennyi mérgezõanyag maradvány van?
Sztem hanyagoljátok már ezt a tablettás C-vitamin bevitelt. Gyümölcsöket KELLENE fogyasztani és nem tablettákat. Gyümölcsök fogyasztásával pl nem lehet C-vitamin túladagolást szerezni. Sok probléma ezzel is megoldható lenne.
megvan neked ez a cikk? neten nem tudod hol lehetne megtalálni? (a Nautre siteon nem) szeretném elolvasni. Elõre is thx.
Majd valaha talán. És egy hozzú "átmeneti ideig" csak kontárkodás fog zajlani ilyen téren, mert valójában messze nem tudnak még eleget a testrõl, de a nanotech fejlõdik, így mindenképp próbálják majd alkalmazni...
Az a gond, hogy a gyógyszerfejlesztések teljesen ellenõrizhetetlenek. Hiába dobálnak ki rájuk milliárdokat, olyan mintha elsikkasztották volna. Idõvel tényleg mindenre lesz gyógyszer:nanotechnológia/mesterséges immunrendszer
Örülök a díjnak :) Egyébként amirõl beszéltetek, pont errõl beszéltem nem is olyan régen egy topicban, aminek az a címe, hogy "cenzúrázott egészség". Persze sok sötét ember le is hurrogott, és inkább átadják magukat a gyógyszerlobbiknak..
Koszonjuk Dr. urak...........
Hát igen, úgy látszik, õ valóban nem volt, mert napi 5g-ot sem sínylett meg a veséje. De az õ idejében még valószínûleg nem ismerték a P-vitamint - ha ismerte volna, valószínûleg beérte volna kevesebbel is, mert jobban hasznosult volna. (Bár el tudom képzelni, hogy õ több gyümölcsöt is evett az átlagnál.)
Valami olyasmi, hogy a C-vitamin több fontos funkcióban játszik szerepet, és jó, ha ezek a funkciók jól mûködnek, de ugyanakkor a szervezet nehezen tolerálja, ha egyes fontos funkciói egyik napról a másikra bármilyen irányban erõsebben megváltoznak, mivel más funkciók esetleg nem tudják tartani a lépést a változással, ezért jó a fokozatosság, és az egyéni tûrõképességnek is van határa. (Többek között ezt is betartva a C-vitamin pl. kávé helyett is jó, mert némileg élénkít is, de aki nincs hozzászokva, azt inkább elálmosítja a nagyobb adag.)
Nos, az a közkeletû vélekedés, hogy felesleges, sõt káros 100-200mg-nál több C-vitamint beszedni naponta, azon az ismerethiányon alapuló tévhiten nyugszik, hogy a többi kiürül (és közben terheli, izgatja a vesét, stb.). Ami ismeret itt hiányzik, az az, hogy ez csak akkor igaz, ha vegytiszta formában vesszük be. A gyümölcsökben sem így van jelen, hanem van mellette egy másik anyagcsoport, ami nélkül nem tudják felszívni és hasznosítani a sejtek: a bioflavonoidok (egy ideje P-vitamin[-csoport]-nak hívják õket, ez is jelzi, hogy fontos anyagokról van szó). Tehát, a C-vitamint P-vitaminnal, azaz bioflavonoidokkal együtt érdemes bevenni. (Az 500-1000mg-os drazsés kiszerelések szinte mindegyikében van - nem is lesz tõle erõs szagú a vizelet: így nem távozik a nagy része. Úgy látszik, így már nagyon is kapnak rajta a sejtek, feltöltik a raktáraikat is, stb. ...)
Azért a tisztánlátás végett 10 féle vesekövet ismerünk, ebbõl kettõ az oxalát kõ. 200 max 500 mg-nál többet nem érdemes szedni és szünetet lehet tartani. Szent-Györgyi Albert úgy látszik nem volt vesekõképzõdésre hajlamos.
Láthatod hogy van 50, 100, 500mg-os drazsé és hogy 100mg a napi szükséglet de ha kireped az ínyed hiába veszel be 100-ast nem fog begyógyulni csak ha a többszörösét veszed be. A másik meg ha a szükségesnél többet veszel be az a szervezeten áthaladva kölcsönhatásba lép a sejtekkel és felkészíti öket sok dolog kivédésére ezért megelõzésre is alkalmas, persze ez egyénenként nagyon eltérõ. Egy komoly ellenjavallat van a nagy mennyiségû szedés ellen ha az illetõ vesekõ képzõdésre igen erõsen hajlamos mert a C vitamin sav (aszkorbinsav) és a vesekövek szerves savak vízben oldhatatlan fémsói igen nagy százalékban.
Nagy adagoknál elõforduló mellékhatás a vesekõ (oxalát)-képzõdés, tünetei: a hát oldalsó vagy alsó részén fellépõ fájdalom. A tartósan szedett, napi 1 g-ot meghaladó C-vitamin dózis hatására a vizelet oxalát-szintje megemelkedhet. Ez a vesebetegeknél oxalát-kõ képzõdéséhez vezethet. Különösen gyakran fordul elõ mûvese-kezelt betegekben és azoknál, akiknek volt már veseköve. Ha az alábbi, hosszabb ideig fennálló, kellemetlen tüneteket észleli, kérjük forduljon orvoshoz: hasmenés, bõrpír, bõrvörösség, fejfájás; nagyobb mennyiségû vizeletürítés; hányinger, hányás, gyomorgörcs. Túladagolás esetén a mellékhatásoknál említett tünetek jelentkezhetnek. Leggyakrabban hányinger, hányás, hasmenés, bõrpír, bõrvörösség, fejfájás; tartósan nagyobb mennyiségû vizeletürítés; hányinger, gyomorgörcs lépnek fel, de a tünetek egyénenként változóak. Mivel az aszkorbinsav vízoldékony vitamin, a felesleg gyorsan kiürül a szervezetbõl, ezért a túladagolás az életet nem veszélyezteti. www.hazipatika.com
a nagy baj manapság ott van, hogy még a gyógyításban is a pénzt látják csak. Inkább nem ebszélnek a megelõzésrõl, és haljon meg sok ember, csak azért, hoyg jól megszedhessék magukat a gyógyszerek árából. Idõvel úgyis lesz gyógyszer mindenre, de nagyon sokan meghallnak közben, mert amegelõzésrõl nem beszél nekik senki. Az orvosok beszélhetnek róla, de nem jut el a nagy tömegekhez. Mert a médiát pénzelik, és akik pénzelik ezeket adolgokat, nekik nem áll érdekükben, hiszen abból nem lesz növekvõ nyereség...
Egyébként én is örülök,hogy az újvilágban is már jó pár embernek nem lesz ismeretlen Szent-Györgyi Albert neve
"De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva."
Biztos igazad és igaza van, de ez a kijelentés számomra egy kicsit fura. Én úgy tudom a C- vitamin vízben oldódó vitamin (ellenben a zsírban oldódó vitaminokkal). Így elvileg nem lehet a túladagolástól félni (nem fog felhalmozódni), mert a felesleg a vizelettel együtt távozik.
Nem véletlen ám, hogy nem a megelõzést veszik elõre, hanem a tüneti kezelést. A gyógyszer ipar, egy nagyon durva haszonnal dolgozó üzletág, sokkal jövedelmezõbb valamit kezelni, mint megelõzni.
Azért az érdekes, hogy általában mindenki csak a rákgyógyszerekrõl beszél (fõleg a gyártók), de Szent-Györgyi a betegségmegelõzést is nagyon fontosnak tartotta! (A kutatások ezt a célt is szolgálják, jó esetben, nem csak szereket próbálgatnak.) Szent-Györgyi ilyen irányú - szintén elöljáró - elveirõl keveset hallani...
(Õ pl. úgy gondolta, hogy az embernek - az emberszabású majmokhoz hasonlóan - napi több gramm C-vitaminra lenne szüksége. Maga is ennyit evett. [De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva.] Szerinte régen még az emberi máj is képest volt a C-vitamin elõállítására, és annyit termelt, amennyire szükség volt. Azt szerette volna elérni, hogy a - szerinte [is] káros - tömény szacharóz helyett inkább C-vitamint kellene kilós kiszerelésben árulni. Ezzel szemben pl. a mai magyar egyéni napi adag 75-100mg, ami valójában csak a skorbut, azaz a teljes hiány miatti súlyos állapot elkerülésére jó. Jahh, M.o.-on még az átlagnál is kevésbé tudják az emberek, milyen funkciókat lát el a C-vitamin... Ennyire becsüljük meg a[z igazi!] nagyjainkat.)
Ezt jó hallani és legalább emlékeztet arra, hogy a "a 20. századot Budapesten alkották" (Nature, 2001.01.04).