Hol kint? Volt szerencsém Iharkúthoz(remélem lesz is még),de egyenlõre ennyi.Egyenlõre... :) Ugyanakkor TTK-s vagyok és sokat forgok az Õslénytani Tanszéken.Mit mondjak?Sokkal jobb felszerelés is lehetne,de...(most arról a 7 milliárdról,amit kivontak a felsõoktatásból...áh...)
Óóó,ha csak széttörték volna a másik leleteit...Cope egyszer lefoglalt magának egy lelõhelyet,aztán körbeplántálta-dinamitrudakkal,hogyha Marsh csapata mégis megszerezné a helyet...ha az övé nem lehet,akkor másé sem :D (Nem fogok politizálni,de szerintem valószínûbb,hogy új luxuskocsit kapnak a miniszterek,mint hogy mi kapjunk felszerelést.És részemrõl ennyi.)
Amikor a régész csapatok képesek voltak egymás leleteit széttörni... sajna tisztában vagyok ezekkel. És tényleg beugrott, hogy a régészet korai része önös dicsõség hajhászás volt. így már minden tiszta. Mai napig kerülnek elõ új fajok fiókokból. Edmontosaurus-Anatotitan-Anatosaurus-Trachodon. Ez mind a négy ugyan azon faj. Brontosaurus baromságról szót se ejtsünk, akár hányszor meghallom én szét röhögöm fejem, hogy valaki ezzel okoskodik.
Mindenesetre én a magyar kormány helyébe pénzt fektetnék az õslénykutatásba, révén itt tényleg vannak új fajok. Ez lenne az országimázs nem a cigányközpont. (Némi aktuál politikával fûszerezve.)
Nincs:) Legalább is nincs olyan,Edmontosaurus annectensként leírt egyed,ami akárcsak megközelítette volna a 13 métert(kb félórás keresésembe telt,mire találtam 10 méternél nagyobbat).Bár van egy igen méretes comcsont,de az alapján is csak becslést lehet adni. Másfelõl viszont:) Anatotitanból meg nincs olyan,ami "kicsi" lenne,ráadásul az Anatotitan félhivatalosan az Edmontosaurushoz tartozik(lásd még Anatosaurus). Ha elfogadjuk a videóban lévõ hipotézist,akkor: a)nincs olyan,hogy Anatotitan(mert a másik jóval elõbb kapott nevet), b)van olyan,hogy egy Edmontosaurus 10 m-nél jóval nagyobbra nõ. tessék megkeresni az edmontosaurust ___________________________________________________ A tudós szakikra két példa:az Apatosaurus feje(ha már szóba jött szegény pár napja).A másik pedig minden idõk egyik legjobb anatómusa, Georges Cuvier-most az Iguanodon fogának hovatartozására gondolok. Hozzáértés vagy hozzánemértés...Nem csak ezzel van a gond,hanem a személyes beállítottsággal.Gondolok itt arra,hogy mondjuk foglalkoztál két évtizedig a Triceratops flabellatussal,erre jön valami nyikhaj,aki éppcsak elvégezte az egyetemet,még nincs meg a doktorija,de már keményen és ellentmondást nem tûrõen kijelenti,hogy a T.flabellatus az nem is az,hanem T.prorsus.Ennél csak az kellemetlenebb,amikor kiderül,hogy igaza van :) Ha már Sziklás-hegység...Nem fogok most mesélni a csontháborúról,meg az utána következõ pár évtizedrõl.Mind tudjuk,mi történt(legalábbis úgy vettem észre,hogy tisztában vagytok vele).De akkoriban sûrûn elõfordult,hogy találtak valamit,elnevezték,aztán megint találtak valamit,megint elnevezték,stb.De azt,hogy biztosra menve ellenõrizzék,hogy ezaszaurusz meg azaszaurusz mennyire egyforma,esetleg ugyanolyan-e,na ahhoz a tisztelt tudós urak jelentõs részének nem fûlött a foga.Ugyanis a paleontológiát sok tudós csak úgy tekintette,hogy "megyünk,oszt kiássuk,oszt elnevezzük-kiállítjuk,oszt csá".Nagyon részletekbe menõ vizsgálatokat csak kevesen végeztek,ellenben olyan tétel leletanyagot gyûjtöttek,amit a mai napig nem preparáltak és írtak le rendesen.A Smithsonianben is vannak olyan ládák,amikbe még Cope és Marsh gyûjtötték az anyagot az 1870-es években!Becsomagolták,lepecsételték és...azóta is ott vannak. Egyszerûen megfoglamazva:menõbb egy dinoszauruszt elnevezni,mint utána pepecselni vele.
A gond hogy van 13 méteres Edmontosaurus.
Szó se róla, elfogadom eme "faj összevonásokat", csak nekem az a furcsa, hogy évtizedeken át ennyire... hülyék voltak a tudós szakik? A fõ gond viszont az akkor, hogy még miket néztek el.
Alamosaurus-Új-Mexikó,Utah és Texas(eddig).Elég messze van szerintem a Sziklás-hegységtõl,pláne a Hell Creektõl. Troodon és társai-fõleg fogak,azok sem mind épek(és most a madarakat nem számoltam) Diplodocust az Apatosaurussal valószínûleg soha nem fogják egybevonni.Na õk tényleg nem egyformák. _________________________________________________ Az elõadás alapkérdése az volt,hogy hol vannak a fiatal dinoszauruszok? A lényeg:nem sok hasonló kinézetû és termetû,egymás mellett élõ faj van(ami butaság is,mert akkor kiszoríthatják egymást az ökológiai fülkéjükbõl),hanem kevés faj,de ontogenezisüket nézve jól reprezentált(azt ne mondjátok,hogy az Edmontosaurus és az Anatotitan nem ugyanolyan táplálék elfogyasztásra alkalmas). Bizonyítás:a fiatal állatoknak(minden gerincesre érvényes) sokkal szivacsosabb a csontállományuk.Ahogy közelednek a felnõttkor felé,a csontok egyre tömörebbek lesznek. A csonttani vizsgálatok azt mutatják,hogy(és most sorba veszem): -A Dracorex csontjai a fiatal állatokra jellemzõ szivacsosságot reprezentálják,a Stygimoloch már idõsebb,de még nem kifejlett(szubadult),a Pachycephalosaurus pedig felnõtt egyed. -Triceratops-Torosaurusra ugyanez,ugyanakkor a felnõttként kezelt Triceratops-koponyáján megfigyelhetõ,hogy hol fog kinyílni az a bizonyos "lyuk" a galléron. -Tyrannosaurusra ugyanez.Nanotyrannusból csak egy koponya van innen,szóval a feltételezésnél nem mennék tovább.(Igen,simán elképzelhetõ,hogy a N. lancensis valójában egy kölyökkorú T.rex.De ez csak az én véleményem.) Plusz és ez is elhangzik:Peter Dodson az ötvenes években azt állapította meg,hogy a dinoszauruszok hasonló ütemben növekedtek,mint a madarak.A kazuárt hozta fel példaként,aminek a taraja nem kezd el megnagyobbodni,amíg a testmérete el nem érte az ivarérettnek legalább a 80%-át.Értsd:az egyedfejlõdéssorán egy állat testrészeinek arányai változnak. Edmontosaurus-Anatotitan...Hát ha hasonló ütemû-jellegû,stb az egyedfejlõdése,mint a kazuárénak,akkor a 10 méteres Edmontosaurusból 13 méteres Anatotitan lesz,mire felnõ. ___________________________________ Remélem egyértelmûen fejeztem ki magam és sehol nem hagytam logikai következetlenséget.
És magyarul mi a lényeg? (Ámmeg kihagyta az Alamosaurust.) A Stygimoloch - Dracorex - Pachycephalosaurus egy és ugyan azon faj? Torosaurus még mindig külön faj, elvetették az összevonást a Triceratopsszal. (tudtommal) Nanotyrannosaurus dolog is kétséges.
Végeredmény is elég hülyeség. Troodon se raptor féle nincs a listán, sem ugye az Alamosaurus. Én az Edmontosaurus és Anatotitan dolgot is kétségesnek tarom. Kb. hasonló a testméretük és a koponya nagyon eltérõ. Kétlem, hogy ez magyarázható az életkorral olyan könnyen.
Várom már mikor vonják össze a Diplodocust az Apatosaurusszal, vagy Spinot a Suchomimusszal.
Régen én is gyûjtöttem Dinós dolgokat,többek közt figurákat is, de most helyszûke miatt a számomra kevésbé fontos daraboktól meg szeretnék válni.Párat már elajándékoztam,így karácsony környékén,de van még néhány amit szívesen eladnék,vagy másra cserélnék.(igaz ezek sem a legélethûbbek...)
Szerintem a Jurassic Parkos,meg Primevalos témák a saját topicjukba valók (révén én nyitottam az egyiket, és oda meg senki nem ír....fõleg mióta megjelent a Primeval-new world :D )
Én valamikor komolyan fontolgattam, hogy kezdek egy kisebb dinófigura-gyûjteményt, de pénzügyi okok miatt ez még azelõtt meghiúsult, hogy nekiláthattam volna.
Olcsó, vacak gumidinókból persze van elég nekem, de a normál, népszerû gyártóktól származó figuráim száma kõkemény egy -- egy Postosuchus a Safari Ltd Wild Safari sorozatából.
Meg talán van egy régi parányi Bullyland Triceratopsom is, de azt nem tudom, hogy igazi-e vagy hamisítvány...
Sziasztok Kedves Dínórajongók! Még teljesen új vagyok ezen a fórumon,és örülök,hogy találtam egy magyar fórumot dinoszaurusz témában. Fanatista dínórajongó vagyok. Szívesen leveleznék olyanokkal,akik dinoszaurusz figurákat gyûjtenek. Külföldi oldalakon a dinosaurus toy forum és a dinosurus collectors oldalakat szoktam nézegetni. Diorámákat csinált valamelyikõtök?Látom képben vagytok a tv mûsorokkal kapcsolatosan is.Örülök,hogy veletek levelezhetek.Üdv:Dínóprofesszor
Szidja mindenki az új szinkront. Hála égnek még nem hallottam.
Hüm. Az Õslények kalandoraihoz is többféle magyar szinkron van? Nem is tudtam, de a múltkor belefutottam az egyik adón ebbe az újabb verzióba, és nagyon bizarr élmény volt. A szereplõk fele a megszokott hangján beszélt, a többi meg nem. Még az epizódok számozása és sorrendje is más lett. Fura.
Nem lehet komoly... David Peters weboldala alapján rajzolták meg õket, õ meg köztudottan egy eléggé... labilis elméjû "kutató".
Már a JP III idején is óriási vitákat szült, hogy töviseket ültettek a raptorok tarkójába. Itt igen vehemens rajongókról van szó, akik sosem fogadnák el az olyan magyarázatokat, hogy tollasra fejlõdtek, még akkor sem, ha ez logikusan el van magyarázva a filmben.
Az InGen-nek volt valami fekete programja is a dínókkal, mert Pteranodon és béka dns keverésével nem lesz a pteronak fogsora. Tehát nem csak a gén pótlások terén nyúltak bele az állatok dns-sébe. Vagyis a lényeg, hogy egy fajból is sok változat lehet a Sornán, tehát elképzelhetõ, hogy tollas Triceratopsuk is van. Keveredés folyamán meg kiegyenlítõdhetnek a dolgok. Vagy ha azt nézzük, hogy a s Sornán mamutfenyõk nõnek, akkor biza nem olyan meleg klímájú az a sziget, így a tollatlan változatok hamar kiszelektálódhatnak. Tehát reális szerintem, hogy tollasá válnak az állatok. Révén 1997 óta szabadon élnek és a növekedésük genetikailag is fel van gyorsítva. Tehát akár már két Brachiosaurus generáció is felnõhetett.
Könyvben pedig a hadro fiókáknak volt tolluk és T-rex fiókáknak tollgallérjuk. Raptorok pedig csupaszak voltak. - Így emlékszem.
Kötözködés nélkül:ha a készítõk ragaszkodnak az eredeti történet koncepcióihoz(hûdeszépmagyarszó),akkor a raptorok bizony pikkelyesek fognak maradni. Ha a tudományos eredményekhez ragaszkodnak,akkor meg "buzis" raptorokat fogunk látni a vásznon.(A könyvben egyébként a raptorfiókák és ha jól rémlik a rexfióka is pehelytollas) ______________ Egyébként megmagyarázná nekem valaki,hogy egy majd' két méter magas,csupa fog-karom-izom lény,aminek megvan a magához való esze is, hogyan lenne buzis tollasan? Szerintem akik így vélekednek,nem láttak még gyilokmadarat :D Ha nem rózsaszín, csipogó óriáscsibét csinálnak belõle,lehet hogy még vagányabb lesz,mint volt.
Tollas reálisan kinézõ dínók buzis? Ilyen logikával egy egészséges vallásos hazafias közösség mi heterosexuális, az is buzis. Gratulálok a sok vérpistikének kiknek még a Velocirapotor egy két méter magas pikkelyes gyík.
Az viszont tény, hogy azért nem voltak tollasok a dínók, mert hiányos volt a DNS-ük. (Ez utólagos magyarázat) Viszont a könyvben elég gyorsan voltak képesekkel fejlõdni. Az egy generációs vadon született raptor (sajna pikkelyes) képes volt valamennyire változtatni a színét. Hasonló séma itt is lehetne, csak tollaknál.
Ha jól értesültem, már hivatalosan is 2014. június 13-ra ígérték be a Jurassic Park 4 premierjét. Egész eddig ide-oda tologatták a dátumot, de egyelõre ez az új végleges idõpont.
Máris folyik a spekuláció, hogy mik lesznek benne, de úgy fest, a legtöbben attól tartanak, hogy feltollazzák a dinókat. Mert az buzis.
Ma levizsgáztam a Reptilia és Aves címû tantárgyból. Vér,veríték és könnyek hullottak,de meglett a jeles :D
Ilyenkor kell konzultálni az angol Wikipédiával, ahol a név alatt egy idõcsíkon jelzik a többé-kevésbé pontos létezési idõket. Ez az Apatosaurus esetében 154–150 millió évvel ezelõttre van megadva.
"Viszont akkor mért hangoztatják, hogy a sauropodák kihaltak É.-Amerikából."
Mert rosszul tudják. Tény, hogy a jelentõségük csökkent, és a legtöbb válfajuk eltûnt, de a "Titanosauridák" (idézõjelbe teszem, mert már azt is vitatják, hogy érvényes-e a név) közül páran ottmaradtak, illetve odavándoroltak.
Krétai Apatosaurus-félékrõl viszont nem hallottam. És amennyire én tudom, a Dromaeosaurus is már korábban kihalt. Olvastam, hogy megtalálták valamelyik rokonát a kréta végi lelõhelyekrõl, de nem tudom, hogy az mi volt.
Alamosaurusról mit tudni? Tudtommal a nagy kihaláség élt Észak-Amerikában. Viszont akkor mért hangoztatják, hogy a sauropodák kihaltak É.-Amerikából.
Ugye szeretik hangoztatni, hogy a nagy kihalásra fajok száma drasztikusan csökkent, meg hogy a meteor a kegyelem döfés volt. (Azért virgonckodtak még utána pár százezer évig.)
T-rex, Nanotyrannus, Edmontosaurus (és Anatotitán) Triceratops, Torosaurus, Ankylosaurus, Alamosaurus, Dromaeosaurus, Parksosaurus, Ornithomimus és talán Pachycephalosaurus Ez 11 faj, plusz amit kihagytam és még nem ismerünk a "Klaszikus" É-Amerikai ökoszisztémából.
És az Apatosaurus? Annyit tudok, hogy a Kréta vége fele halhattak ki. Tehát elvben õk is megélhették a "nagy kihalást"?
Ez is a tollakhoz kapcsolódik, volt már róla szó korábban:
Az derült ki, hogy ezen dinóknak fejlett járóizmaik voltak (ami mellesleg bizonyítja, hogy nem röpképességüket vesztett madaraktól származtak), és volt egy igen erõs farokizmuk is. Az a tudósok elképzelése, hogy az Oviraptor-félék a legtöbb Theropodáéhoz képest mozgékony és rövidke farkukat riszálva jártak násztáncot.
Az átlaghõmérséklet magasabb volt a mainál,de az átlag az az átlag.Ma sem mindegy,hogy Kecskeméten vagy a Kékestetõn méred :) A kínai tollas jószágok környezetével kapcsolatban is rebesgetik(még nincs publikálva,de várjuk),hogy a tollazatuk azért is alakult ki,hogy megvédje õket a hidegtõl(beleértve a Yutyrannust is).
De nem dínók idején volt hógolyó. (De az poén lenne)
Csak a tollak hiányoznak. Tehát szerintem (szegényes tudásom révén) mezozoikumban nem volt olyan "húúúdemeleg" a klíma. Kétlem, hogy a ma hõt nehezen bíró növény fajok, annak idején kánikulában virgonckodtak volna. Egyes vándorlásokat nem csak a költõhely, hanem a tél is mozgathatta.
Sarki jégsapka egyik elsõdleges feltétele(ha nem a legfontosabb),hogy legyen egy nagy földtömeg-mondjuk egy kisebb kontinens-a sarkkörön.Nem kell neki pont a sarkon lennie,elég ha a közelben van(Ma ez ugye Észak-Amerika,Ázsia,Grönland északon[három kisebb], délen meg az Antarktisz[egy nagyobb]) Bocs,ha szájbarágós voltam.
Ott a pont. A geológia és rész/társtudományai erre valók.Például a glendonit ami az ikait nevû ásvány változata(CaCO3*6H2O), csak tengervízben és csak 4 és 0 °C között képzõdik.Miért ezt hoztam fel?Azért,mert Ausztrália kora-kréta tengereiben ez az ásvány elég nagy mennyiségben képzõdött.(Gondolom kitaláltátok,hogy ikait napjainkban hideg tengerekben képzõdik)
Miért,a jegesmedvének minek bunda? :) Hogyan nézhetett ki az állat?Hogyan élhetett?Gondoljuk végig,mit tudunk a környezetérõl-elvégre azzal van kölcsönhatásban.
Az illusztrátor dolga pont azért nehéz,mert csak korlátozott mennyiségû információ áll a rendelkezésére.
Akkora állatnak minek kültakaró? Az hogy a képen tél van, az egy dolog.
Ám itt jön a másik, hogy egyáltalán honnan tudjuk, hogy abban az idõben nem volt-e tél, vagy hasonló? Növényzet alapján nem lehet kijelenteni, mivel pl. a mamut fenyõ nem bírja a trópusokat. Nekem a feltételezett klimatikai viszonyokkal van gondom.
Idõközben még több jó dolgot olvastam errõl az All Yesterdays könyvrõl. Van szó benne játszadozó Sauropodákról, dinoszaurusz fütyikrõl, és még a hírhedten agyament õslénykutatót, David Peters-t is kigúnyolja a szerzõ. Az általános megítélés szerint a könyv egy élvezetes olvasmány, ami új paradigmaváltást idézhet elõ a paleontológiában, egyfajta kisebb léptékû Dinoszaurusz Reneszánszt.
Sajnos mindegyik osztozik egy nagy közös hátulütõn: drágák. Az elsõ kettõ azért, mert nem nagy könyvkiadók gyártják, hanem a készítõk saját publikációi, a harmadik pedig egyszerûen egy nagy könyv.
Az All Yesterdays után még mindig csorog a nyálam, de a Ft-ra átszámított, plusz áfás ára (úgy 9000 Ft) nagyon húzós egy 100 oldalas könyvért.
Dokufilmbe az ilyesmi még túl radikális lenne. Bár már valami hasonló félét próbáltak -- a Dinosaur Revolution-ben az Allosaurus és Dinheirosaurus egy idõre mintha barátságot kötnének. De nem babusgatták egymást.
Abba a könyvben ilyesmi is van? Legalább is az allo-campto kép ez a kategória, nem? Ugye dok. filmben ilyesmi nincs. Max annyi, hogy a Spino elsétel a Ouranosaurus csorda mellet.
Mostanában nemcsak a Spektrum, M1, M2 meg a Discovery World mutat dinós mûsorokat, de még az Ozone-on is dinoszaurusz maraton van.
Az Ozone-on van a Dinoszauruszok bolygója (a hírhedt "Magiaszaurusz" félreszólással), A dinoszauruszok csatája (ami az egyik legrosszabb dinós dokusorozat), és az elõbb ment le egy egész pofás filmecske a kínai tollas dinókról és az elsõ modern madarakról.
Most a Dinoszauruszok, az õsvilág urai megy, de ehhez is új szinkront csináltak, és a címe Dinoszauruszok -- Amerika urai lett. Ez már a harmadik magyar szinkronja ennek a mûsornak!
És, ami ismét csak alátámasztja azt az elméletem, miszerint tökéletes szinkront nem lehet csinálni ilyen mûsorokhoz, a narrátor ezúttal a Coelophysis nevét úgy ejti, hogy "Kölofízisz".
Viszont a Desmatosuchus nevét jól mondták ki, ami dicséretes, mivel a mûsor eredeti, angol verziójában (és a másik két magyar változatban) "Demastosuchus"-nak ejtik.
Már úgy tûnt, rinyázásaink meghallgatásra találtak. Az M1 új szinkront készített a Planet Dinosaur-hoz, és átkeresztelte Õshüllõk bolygójára. Jobb, mint a Spektrumos, de sajnos ez sem hibamentes, megint bajaik vannak a kiejtéssel és az -ida végzõdést is gyakran lehagyják a nevekrõl (pl. a megjelöletlen Oviraptorida simán Oviraptor lett).
Néhol kissé pontatlan is az ágrajz. Például már a Hypsilophodonhoz hasonló dinókat nem csoportosítják egybe, és ha jól tudom, a "Prosauropodák" sincsenek külön véve, hanem simán primitív Sauropodomorpháknak hívják õket. Asszem.
Végül is, nem jó, ha elõítéleteink vannak mások felé. Attól, hogy már pontosabban tudja, mit simiz, nem kell hirtelen máshogy viszonyulni hozzá.
Én sem kezdtem magam és a családom másképp kezelni, amikor megtudtam, hogy a szinapszidákat nemrég kívül helyezték a hüllõk kládján, és ezért már nem mondhattam joggal, hogy "hüllõk vagyunk".
Én is. Legnagyobb trollkodásom, az volt mikor lány ismerõsöm azt mondta, hogy fél a dínóktól. JP-t se nagyon tudja végig nézni. Erre én: Tudtad, hogy a madarak dínók? - És elmagyarázom mért. Szegény Budapesten lakik... ahol elég sok a galambsaurus. Egy világot semmisítettem meg benne. (Ha jól emlékszem van/volt papagája.)
Fordításokat köszönöm. Ha madarak kihaltak volna, akkor lazán dínóznánk õket. - dejó.
Gerincesplaeontológia kurzus II.fõtétele: A toll NEM MADÁRBÉLYEG! :D
Nem is tudom,hol olvastam már a következõ meghatározást:ha a madarak kihaltak volna a kréta végén,akkor most a dinoszauruszok/hüllõk olyan csoportjának tekintenénk õket,amelyek tollasak voltak :) És hogy rövidre zárjam a kladisztikás témát...:) Elõbb-utóbb szét fogják bontani a köznapi értelemben vett hüllõket. Tavaly gerincespaleón,idén meg Reptilia és Avesen már úgy kellett megtanulni,hogy vannak a Sauropsidák-Anapsidák,Diapsidák(tehát a madarak is!),Parapsidák(másnéven euryapsidák)-illetve a Synapsidák(beleértve az emlõsöket). A "szétbontásnak" egyszerû oka van: a Linné-féle rendszertan mai változata csak addig mûködik,amíg a recens fajokat vizsgáljuk és amíg a fajokat állandónak tekintjük(nem azok,de ennek mindenki guglizzon maga utána,mert holnap még vizsgázom:) ).
Régen az állatokat úgy csoportosították, hogy "a hüllõk pikkelyesek, a madarak tollasak". Ez volt a rendszertan sötét korszaka, és innen származnak az olyan katasztrofálisan félresikeredett rekonstrukciók, mint a Jurassic Park raptorai.
Aztán bevezették a filogenetikán alapuló kladisztikát és felfedezték a tollas nem-madár dinókat, s lám, kiderült, hogy a Velociraptor inkább madár volt, mint hagyományos hüllõ. Végül magán a Velociraptoron is megtalálták a tollak nyomait, úgyhogy itt már tényleg nem maradt helye kétkedésnek. A pikkelyes raptorok kihaltak.
A videó végén van pár igen szép tollas dinós kép.
C. M. Kosemen elõadásának lényege:
A fosszilizálás zavaros folyamat, ezért sose fogjuk tudni, hogy melyik rekonstrukciók helyesek. De arról már lehet ötletünk, hogy melyik a rossz.
Az õslények nagyközönség által elfogadott képe nem közvetlen a tudósoktól jön, hanem elõbb átmegy a paleomûvészek rostáján, akik szintén nemcsak a tudományos tényekbõl merítenek, hanem néha saját elképzeléseikbõl vagy a pop-kultúrából. Ezek mindig változnak, de többnyire a pop-kultúrában a tudománytalanabb képek maradnak meg.
Az elõadó szerint azért kell kiszélesíteni a gondolkodási körünket, mert az õskor nem egy film, nem valami idegen világ tele szörnyekkel, hanem szimplán csak egy másik idõ, amiben ugyanúgy éltek az állatok, mint ma. Ne ragaszkodjunk a pop-kultúra által belénk sulykolt képekhez. Viszont ha saját elképzeléseinkkel pótoljuk ki a leletanyag hiányosságait, akkor azt is tudni kell, hogy mi az, ami szilárd bizonyítékokon alapul, és mi az, ami saját kitaláció.
A lényeg, hogy semelyik rekonstrukciót ne vegyünk készpénznek, hanem próbáljuk gondolkodásra bírni a közönséget, hogy merjenek elvonatkoztatni a megszokott õslény-ábrázolásoktól, és még ha hibáznak is vagy hülyeségeket hisznek, legalább azzal is hozzájárulnak a tudományos diskurzushoz. DE! ... túlzásba ne essünk az agymenéssel.
Tudtommal semmi hír még tollakról, de miért mászkálna hóban? Akkoriban az Antarktisz még "fentebb" volt, és elvileg nem fagyott.
Tényleg a Cylophosaurus tollasságával mi a helyzet? Sok kép van ahol hóban mászkál.
Továbbá honnan veszik a mezozoikum hõmérsékleteit? Mert ugye ma mamutfenyõk nem nõnek +30 fokban, mivel abban kidöglenének. - Azon gondolkodom, hogy egész meleg klíma elképzelés lehet téves. Mainál melegebb volt, de mégsem olyan meleg mint állítják.
Ezen felbuzdulva én is megrajzoltam,egy korábbi elképzelésem. :) Gondolom magát a Cryolophosaurust nem kell bemutatnom senkinek. Itt az én verzióm (csak a kiegészítést rajzoltam én XD )
Lássuk... kezdem Darren Naish elõadásával (amúgy nem ilyennek képzeltem a hangját, de ez lényegtelen). Hát, elég hosszú lett az írásom, de õ is sok mindenrõl beszélt.
Kezdem:
Ma élõ állatoknál rendre találkozunk fura testi jellegzetességekkel és viselkedésformákkal. Olyan dolgokat tesznek, amikre nem számítanánk. Õslényeket viszont mindig csak egy pár élethelyzetben látunk rekonstruálva, ami többnyire a harc. Pedig csinálhattak furcsaságokat is, és nekik is lehettek fura vonásaik.
A különféle illusztrátorok mind máshogy rajzolják ugyanazt az õslényt, de ezek közül a legtöbb pontatlan vagy egyenesen szar. Ez a mai paleomûvészeti ipar furcsa kettõsségét mutatja: az õslények iránti érdeklõdés történelmi csúcsponton van, de a jó palomûvészek gázsija történelmi mélyponton. A kiadókat nem érdekli az igényesség, csak a spórolás, ezért születnek a mai napig olyan képek, amiken pl. a raptorok pikkelyesek.
Ugyanez az oka annak, hogy olyan sok visszatérõ motívum, mém van a pelomûvészetben. Pl: Charles Knight egyszer madarat üldözõ Ornitholestest rajzolt, és azóta az Ornitholestes szinte minden képen ezt csinálja. Nemcsak a viselkedést, hanem a kinézeteket is másolják. Bob Bakker készített egy híressé vált rajzot a Barosaurusról, amin a lény szembõl látszik, ezért a farka rövidnek tûnik. Ezután szinte mindenhol rövid farokkal rajzolták, még oldalnézetbõl is. Vagy: Knight és Burian mindketten fekete-fehér színûre rajzolták a Phorosrhacost, emiatt mindenki más is ilyennek képzeli. A Quetzalcoatlus pedig szinte minden képen négy lábon közlekedve dinókra vadászik, mert Mark Witton néhány éve úgy rajzolta le.
E igénytelenség másik oka: a felülvizsgálatért felelõs szakértõk. Sok tudós csak a szövegeket ellenõrzi, de a képeket nem, és ezért születnek olyan förtelmek, mint a Dorling Kindersley kiadó által publikált könyvek számítógépes rekonstrukciói (nekem van két ilyen könyvem, és tudom, mirõl beszél), avagy a Dinoszauruszok, a Föld urai mûsorban látott T. rex (amit Darren Naish hírhedten RÜHELL).
Aztán egy áttekintés következik a paleomûvészet történetérõl. Ezt már mind ismerjük, de nem ugrom át, mert érdekes dolgokat mond.
Nemcsak most, hanem rögtön a paleoillusztráció kezdeti idején is vonakodtak a mûvészek spekulatív bélyegekkel ellátni az õslényeket. Cuvier készítette az elsõ csontváz-fosszília rajzokat, de nem mert köréjük körvonalat rajzolni. Ha meg húzott körvonalat a váz köré, azt a képét nem publikálta. Samuel von Sömmerring volt, aki körvonalat rajzolt a Pterodactylus csontváza köré, ezzel népszerûsítve a körvonalas rajzolást, egyben beépítve a pteroszauruszok kinézetét a köztudatba.
Ez amúgy szerencse. Mások a pteroszauruszokat fura denevérekként akarták beállítani, amiknek a hosszú ujjuk a bokájukhoz nõtt -- de ezt a képet nem tették közzé, ezért a Sömmerring-féle pteroszaurusz-kép terjedt el.
Ezek után mindenki ezt a "csontváz körül a test körvonala" stílusú ábrázolásmódot követte, köztük Richard Owen és Benjamin Hawkins. Õk készítették a Crystal Palace park szobrait, és ilyenkor terjedt el a nagyközönségben az az igény, hogy az õslényeket élõként KELL rekonstruálni, mert a csontváz már nem volt elég nekik.
Hawkins és késõbb Knight olyan paleomûvészek voltak, akik az élõ állatok rajzolásának is mesterei. Ezért érdekes, hogy bár az õsemlõsöket gyakorlatilag tökéletesen pontosan rekonstruálták, a dinóik mindig pontatlanok voltak. Ez azért volt, mert a szakértõk szavának voltak alárendelve. A 20. század elején a dinókat a tudósok is csak holmi nagy gyíkoknak vélték, ezért arra parancsolták a profi rajzolókat, hogy hagyják a fenébe az anatómiai megfigyeléseket, rajzolják azokat a dinókat szép gyíkszerûre. Ezért jelentek meg a kiegyenesedett, farkuk a földön húzó, vékony combú Theropodák, vagy a törzsüket boltívesen tartó Stegosauriák. Azt a módszert, hogy elõször a csontokat rajzolják meg, utánuk az izmokat, aztán a bõrt, csak az õsemlõsökre alkalmazták, de a dinókra nem.
Burian már próbált néha elõször csontvázat rajzolni, és a köré "felvinni" a többi részt, de neki meg nem volt hozzáférése magukhoz a fosszíliákhoz, ezért csak mások beszámolóiból volt fogalma arról, hogy a vázak milyenek is lehettek.
A Dinoszaurusz Reneszánsz volt az a fordulópont, ami a Knight és Burian-féle alaktalan szörnyekbõl anatómiailag egyre pontosabb állatokká alakította a dinókat. A farkak felemelkedtek a talajról, a Sauropodák kijöttek a mocsárból, és a dinók mozgalmasak lettek. Még Burian is másolta a reneszánsz paleomûvészeket, pl. Bakkert.
Greg Paul ekkortájt adott ki egy írást, ami lényegében az alapoktól átszabta a paleomûvészetet. Bevezette ezt a "csontváz --> izomzat --> bõr" módszert a dinoszauruszok rekonstruálásába, és azóta minden valamirevaló paleomûvész ezt az elvet követi.
No igen, de a Paul-féle dinoszauruszok zsugorfóliázottak. Naish szerint túlságosan átlendültek a ló túloldalára -- régebben a dinók alaktalan, vaskos monstrumok voltak, aztán hirtelen girhesek és soványak lettek. Látszanak a bordáik, a koponyájuk lyukai, a farkuk pedig vékony. Nem volt átmenet.
Ebben az az érdekes, hogy az emlõsöket továbbra is úgy rajzolták, hogy mindenféle laza bõrt, zsírpárnákat, porcos részeket kaptak. Voltak, akik az emlõsöket is zsugorfóliázottra rajzolták, de ezek nem vitték sokra.
Az elõadó 3 csoportra osztja az õslényeket az alapján, hogy milyen pontosan ismerjük õket: - pleisztocéni, holocéni emlõsök (pontosan tudjuk, hogy néztek ki) - pleisztocén elõtti emlõsök, mezozoikumi lények általában, meg pár paleozoikumi kétéltû (nagyjából tudjuk, hogy néztek ki) - paleozoikumi lények (alig tudunk róluk valamit)
A két utóbbi csoportot szokták zsugorfóliázni, mert a rajzolók többnyire minimalisták, nem mernek torokzacskókat, tollakat, lebenyegeket rajzolni rájuk.
Ez tarthatatlan! Ma élõ állatokról is tudjuk, hogy rendre nem zsugorfóliázottak, vannak olyan jellegeik, amikre pusztán fosszíliákból sosem következtethetnénk. És egyre több dinóról derül ki, hogy tollas volt, fura bõrlebenyeik voltak, vad színekben pompáztak. Ezért Naish szerint ÍGY kell õket lerajzolni, az elavult Greg Paul-féle zsugorfóliás dinókat pedig felejtsük. Abban igazat ad neki, hogy a rekonstrukciót az alapoktól, a csontoktól kell kezdeni, majd azokra anatómiailag pontosan rá kell tenni az izmokat. De itt még nem lenne szabad megállni.
Összegzésként ezek Darren Naish paleomûvészeti irányelvei:
* legyünk tisztában a pelomûvészet történetével * legyünk tisztában az anatómiával, azzal, hogy mit lehet és mit nem lehet megtudni a leletekbõl * jobban kell dokumentálni a tudásunkat, hogy mások is hozzáférjenek * szólaljunk fel a rossz képek ellen * szabaduljunk meg az olyan szakértõktõl, akik eltûrik a félmunkát
Remek. A készítõk feltöltötték az All Yesterdays könyv bemutatójára készült elõadásaikat. Angolul tudók elõnyben, de maguk a képek is érdekesek.
Darren Naish elõadása -- Téma: paleomûvészeti hagyományok és sztereotípiák. C. M. Kosemen elõadása -- Téma: spekulatív gondolkodás és a szakadék a valós õslének és a nagyközönség hiedelmei között. John Convay elõadása -- Téma: rendszertan és paleomûvészeti rekonstrukció.
Megvan az esti néznivalóm.
Sok hülye ismerõsöm a JP3-ból azt hitte, hogy az cukimimus.... a Suchomimus.
Sajnos ott a pont.A "nulla tudású bölcsészek" jó része természetesen: A)Fogalma sincs mit fordít,emiatt B)Félrefordít/ferdít,ráadásul C)Gyakran nem megfelelõ a nyelvtudása és D)A JPÉ is hiányzik belõle. Tisztelet a kivételnek.
De azt nem alkalmaznak, mert pénzbe kerül. Ehelyett a 0 tudású bölcsészek fordítják, és születnek ilyen baromságok. És egyes emberek csodálkoznak, hogy miért szidja mindenki a BTK-t...
Vagy elég lenne beírni a keresõbe az éppen fordított mûsor címét. Általában fel vannak sorolva a bennük szereplõ lények nevei, meg hogy hogy kell kiejteni azokat.
Például a "Reign of the Dinosaurs" kifejezésre (mert Európában ez a Dinosaur Revolution címe) rögtön az elsõ találat a részletesen kidolgozott Wikipédia cikk.
Szerintem egy magyar szakértõ egy délután alatt elintézné eme hibákat. Megnézné a dokkfilmet, és átolvasná a szöveget. Ennyi. De ehhez is lusták, hogy egy szakértõt hívjanak.
Hiába, engem minduntalan felzaklat az, hogyha egy dokumentumfilmben valamit véletlenül úgy mondanak, ahogy kell, a szinkronok képesek még azt az egy kis igazságmorzsát is elferdíteni.
Ez más, mint amikor félrehallás vagy -értés miatt angol szöveget fordítanak le rosszul. Ez itt olyan, hogy nem értenek egy görög-latin vagy mittudoménmilyen nevet, aztán megpróbálják maguktól kitalálni, hogy mi lehetett az. Egy másik mûsorban pl. a Camarasaurusból lett "kumanoszaurusz", pteroszauruszból meg "terraszaurusz".
Ez több mint félrefordítás. Ezek nem létezõ nevek.
Magyarosaurus meg Magiosaurus vagy mi a szar volt egy régebbi dok. filmben. Ha a Jobbikban lennék, Gyöngyösi félre botrányt robbantottam volna ki ezért.
Üdvözöljétek a demokrácia-kapitalizmus vívmányát! Nesze szar szépen kifestve ki pulirozva! Egyed!
Nem érdekli a "magyar" szolgáltatókat, hogy baromságot adnak az embereknek. Sok hülye meg eszi. Én már dok. filmeket se nézek. Ha megnézek, akkor magyar felirattal.
Nézem ezt A dinoszauruszok világa show-t, és egyszerûen elképesztõ, hogy egy olyan dinó-mûsoros szinkront se tudnak összehozni, amiben ne lenne valami fordítási vagy kiejtési mellékúrás.
Hagyján, hogy keverik a "kor" és az "idõszak" kifejezéseket, de hogy a gecibe lett a Shunosaurusból "Junosaurus"? Ki hallja félre az "sh"-t "j"-nek?