Az ûrlift mindenképpen azt feltételezi hogy egy helyben áll az egész kóceráj a földfelszín egy meghatározott pontja felett. Én mondtam azt hogy az ûrlift madzagból lehetne áramot nyerni, ami ha egyhelyben áll tényleg hülyeség.
Ezt a linket most fáradt vagyok elolvasni de elolvasom ígérem.:-) Hogy termelõdik áram a vezetékben ha együtt forog a Földdel? Jó legyen mikrohullám nekem mind1.:-) De ha kikapcsol akkor lift puff le. 1 Lifthez 1 atomerõmûvet...zöldek nem néznék jó szemmel a dolgot.:-)))Csak azért mondtam az antigravitációt mert sok módszerrel elérhetõ, mûködõ modellek lézetnek,talán nem csak modellek, ez ez a lift...hát...modellben sem láttam, nekem kicsit abszurd. Talán mert helyhez kötött...vagy nem is tudom...
Egyébként mindenképp olvasd el azt a cikket amit a #87-esben írtam.
"Bocs,hogy folyton leszóllak" Nem gond, ha nem alpári módon teszed.
Egyébként a külsõ egység energiaellátását (ami a madzagot tartja) napelemekkel, illetve atomerõmûvel lehet fenntartani. Az ion hajtómû meg szintén baromira gyenge, de a rakétáknak nem sok létjogosultsága lenne az üzemanyagfelhasználás miatt.
Én nem azt mondom hogy most egybõl ilyet fognak építeni de milliárdszor inkább ennek van jelenleg valóságalapja mint az antigravitációnak.
A lézer / mikrohullám csak a madzagon közlekedõ egység mozgatásához kell, az út elején lentrõl, aztán pedig fentrõl kapná.
Egyébként szerintem itt már simán lehetne magát a madzagot is áramfejlesztésre használni (egy elég hosszú függõlegesen kihúzott vezetõben a föld mágneses mezeje miatt áram indukálódik). Volt is pár éve egy (európai?) mûhold, amirõl egy nagyon hosszú madzagot lógattak ki pont ennek a hatásnak a megmérésére, de ott valami probléma volt és asszem elszakadt a madzag és nem tudták kimérni a dolgot :)
Ezt már megint nem értem.:-(( Folyékony nitrogén akkor folyékony ha -200fok körül van vagy magas nyomás alatt. Szénszálak ide hogy jönnek? És ha jól tudom, ilyen mélyfagyasztott szupravezetõket csak lap formában tudnak gyártani. De a maglev vasútaknál jelenleg is alkalmazzák ezeket.
Már a 80-as években is meg tudták csinálni a magashõmérsékletû szupravezetést (folyékony nitrogén hõmérsékletén) nanocsövekkel, és olyan két éve olvastam, hogy elméletileg megoldható a csõ megfelelõ szennyezésével hogy a csõ közepén elektronok áramoljanak. Eléggé speciálisan kellene a csövet kialakítani (ez jelenleg elképzelhetetlen), de csak fizikai akadályai vannak a dolognak, elméletileg mennie kell.
Egyébként ezt szerintem mindenképpen érdemes elolvasni: Nanouniverzum – parányperspektíva
Bocs,hogy folyton leszóllak, de a plazma hajtómû nagyon gyenge! Gondolom az ion hajtómûre gondoltál. Csak 0 gravitációban ér valamit. És mi van ha a lézer vagy ionhajtómû leáll? Leesik a lift? Lifterrõl hallottál? J Naudin találta ki 1 ilyet én is építettem 1 éve. Magasfeszültségtõl lebeg. Csak kicsi nagyon az ereje. Na ezt nagyban továbbfejleszve volna érdemes csinálni. Ez nem ionszél mert minden irányban mûködik itt a Földön.
Ja ezt énis tom csak 100 évig gyárthatnának ilyen maddzagokat, mire lenne elég. Fehérje alapú is létezik pl Copperfield is Ilyenekkel csinta a repülõs mutatványait merthogy 1 szál 100KG-ot bír és hajszál vékony szó szerint. Afelõl kétségeim vannak,hogy a lézer vagy mikrohullám akkora enerhiát szolgáltatna,hogy a kabin kijusson a világûrbe. Már csak a fénytörés miatt is. Ja és az erõs lézer rendkívül sok ózont termel...már a lézernyomtatók is pedig az csak 1 szelén hengert pásztáz.
na ne marháskodj :) szerinted 30 km ilyen madzagot milyen árban mérnek? ha jelenleg egy centit tudtak belõle legyártani? szal van ennél a madzagnál olcsóbb ellensúly is, és ezt is fel kell oda vinni, ahhoz, hogy ellensúly lehessen
"Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?"
Akkoriban nem használtak szkafandereket, a mai narancssárga ruhákat a baleset után rendszeresítették. Ha megnézed a cikkben lévõ képet: gyakorlatilag abban a ruhában + bukósisakban szálltak fel.
"Ha a kabin elvesztette nyomását, ami szinte biztos, akkor a légzés igen nehézzé vált, így a végsõ jelentés szerint "a legénység valószínûleg, de nem biztosan elvesztette eszméletét""
Egészen véletlenül nem ezért indulnak el a pilóták szkafanderben a felszálláskor?
Vajon ki érzi ettõl jobban magát, hogy csökönyösen ismételgeti, biztosan nem élték túl azt a 2 perc 46 másodpercet, ami magatehetetlenül az ülésbe szíjazva töltöttek, pontosan tudva, hogy meg fognak halni, mert erre a forgatókönyvre senki sem gondolt??
Idézek magamtól:
OK-1K1 "Buran" - 1988-ban járt a világûrben, személyzet nélkül. Ez a hajó volt a beomlott hangárban, az Enyergia hátán... OK-2K1 "Ptichka" - Emberes ürrepülésre felkészítve, Bajkonur-ban tárolják. OK-1K2 - Emberes ürrepülésre szánt modernizált változat, de nem készült el, Moszkvában tárolják. OK-2K2 és OK-3K2 - Részben elkészültek, majd a 90-es évek elején szétszedték õket.
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a tévhitekkel ellentétben a Moszkvai Gorkij-parkban látható "Buran" nem az a Buran (OK-1K1), amely a világûrben járt, hanem az OK-TVA jelölésû tesztjármû, amelyen statikus teszteket végeztek, és amelyre ráfestették a "Buran" nevet, mikor a Gorkij Parkba vitték.
Vagy az, de az persze, de az elsõ belegondolásra még nagyobb tömegek ûrbe vitelét jelentené vaszeg. A kiló meg ügye sok sok dollár. :-)
Ez a georól lógatják gondolat is hibás, mert geo pályán csak a súly tudna megmaradni, a kötélzet nem, mert az lehúzná a súlyt. A megoldás az lenne sztem, ha a tömegközéppontja lenne geostac pályán, csak ezzel az a gond, hogy akkor 2*36km kéne... Az méghúzósabb... Bár saját vélemény, de én vhogy nem az ûrliftben képzelem el a jövõt.
A többiek "ötleteire" meg csak annyit, hogy per pill a rakéta technológia az egyetlen ami olyan stádiumban van, hogy használható legyen. Szóval aki itt antigravitációval jön, az vagy nem ezen a bolygón él, vagy fejben nincs ezen a világon.
Két megoldáson gondolkoznak: az egyik hogy geo-ról lógatnak, ami azért elég húzós (36 ezer kilóméter az egyenlítõnél), úgyhogy ez nem túl valószínû. A másik az, hogy a súly egy hajtómûvekkel ellátott ûrállomás (pl. plazma hajtómû), ami a geónál jóval közelebb áll, és mesterségesen marad a földfelszín egy pontja felett (hajtómû egyébként is kell, mert minden liftezés egy kissé lejjebb húzná az ûrállomást még geón is). Ezek húzós problémák, de elméletileg megoldhatóak.
EZ marha érdekes, csak nem értem hogy. Ahhoz, hogy a súlyt fentartsa a centrifugális erõ, ahhoz pont az elsõ kozmikus sebességgel kéne haladnia a föld körül. Ami a geostacionárius pálya magasságát kivéve ne megyezik meg a föld szögsevességével. Szóval mondjuk 300km magasságban keringene a súly 7,9km/s-mal, míg alatta a föld (mondjuk az egyenlítõ) meg forog 0,46km/s-mal... Akkor hogy is állna meg az a lift? Mert sztem egyszerûen a hipererõs kötelet felcsavarná a földre.
Egyébként fura vagy. Egy olyan dolog mellett kiállsz, amit még senki sem látott mûködni (antigravitáció), viszont egy valóban létezõ dolgot elbagatelizálsz / kinevetsz. A nanocsövekkel megoldható az ûrlift, a szupravezetés szobahõmérsékleten, a tökéletes hõszigetelés, stb. Számomra ez sokkal csodálatosabb, lenyûgözõbb mint egy fiktív valami. Na mind1 :)
"Ûrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D"
Van egy C60-as nevezetû molekula, amely 60 db szénatom focilabdaszerû összerendezõdésébõl keletkezik. Ha ezt képzeletben félbevágod és a két fél közti részt feltöltöd szintén szén atomokkal (és ezt jó sokáig folytatod), akkor nanocsövet kapsz, sõt, akár tóruszt is csinálhatsz belõle, aztán ezeket a tóruszokat akár láncba is fûzheted... El is jutottunk egy olyan anyaghoz ami 100x erõsebb egy azonos tömegû acélszálnál és a világûrbõl lelógatva nem csak a saját tömegét bírja el, hanem fel is lehet rajta mászni (nem vicc). Ahonnan lelógatják az egy súly, amit a centrifugális erõ tart a magasban. Ami pedig felmászik a madzagon azt mikrohullámmal / lézerrel látják el árammal. nanocsõ képek Már van egy centi ilyen madzag :)
:-D Na jól van! Akkor majd errõl az antigravitációs dologról még beszélünk! :-D De a 75%-ot ne felejtsd! :-D Emléxel az ûrliftes problémára?:-) lilájuk nincs mivel lehetne mozgatni a kabint,na és az állványzat mibõl készüljön. 1 millió dolcsit kap az a magánszemély aki kitalálja, bár lehet hogy felment azóta 2-re. :-)) Ûrlift...nálam pont ez az a kategória,hogy na neeeee.:-D
Az alapelv az volt, hogy az Apollo-program esetén minden repüléshez újra le kellett gyártani minden egyes részelemet, hiszen semmi sem volt újrahasznosítható (a Saturn V. rakéta ára mai viszonylatban mintegy 3 milliárd $ lenne - ez sem az olcsóság mintaképe...). Az 1960-as és 70-es években több tucatnyi terv készült az ideális újrafelhasználható ûrjármûvet keresve. Alaphelyzetben egyébként éppen a Mercury / Gemini / Apollo trio volt mellékvágány, hiszen az 1950-es években még inkább repülõgépekre alapozva képzelték el a világûrbe jutást (és az X-15 ennek elõfutára lett volna). Csakhogy az orosz rakétaprogram elõrehaladottsága miatt végül az USA is a rakétákat választotta, amelyek ugye eredetileg stratégiai ballisztikus csapásmérésre készültek, nem pedig emberek ûrbe juttatására. Az Apollo program ellen éppen a hatalmas költségek szóltak, és ott volt elöttük az elképzelés, miszerint a jármû alkatrészeibõl minél többet újra lehessen felhasználni. Ha szigorúan ezt nézzük, az STS megfelel ennek, hiszen a külsõ üzemanyagtartályon kívül mindent újrahasznosítanak, az SSME hajtómûveket és az SRB gyorsítórakétákat is. A gond viszont ott volt, hogy iszonyatos költségeket jelentett a visszatérés utáni ellenõrzés és javítás, az egész STS-rendszert kiszolgáló gigászi háttérrendszer üzemeltetése. Itt bukott el az STS.
Ebbõl okulva álltak neki az 1990-es években egy olcsón üzemeltethetõ rendszer kifejlesztésének, aminek a vége az X-33 / Venture Star program lett volna, új rendszerû (aerospike) hajtómûvel, egyszerû kiszolgálórendszerrel, hogy letörjék az árakat.
A CEV, amit most akarnak összehozni, nem valószinû, hogy látványosan olcsóbb módja lesz az ûrbe való feljutásnak...
"Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani"
Tudtommal a rakéták a hatás - ellenhatás elvén mûködnek, tehát nem a kitáguló gáz térfogata tolja el a rakétát, hanem a nagy sebességgel távozó részecskék az ellenkezõ irányba tolják a rakéta testét (mint amikor egy fegyver visszarúg).
"Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni"
Ha szállítod a bizonyítottan mûködõ tervrajzokat, esküszöm megcsinálom! A bevétel háromnegyede a tiéd lehet! :)
"Amúgy azért a NASA is kísérletezget, pl létezett/létezik 1 projekt ahol hanggal lebegtettek 1 élõ békát...is, ezt láttam videón"
Stimm, kár hogy a béka másfél centis volt és kellett köré egy 20 köbméteres elektromágnes :) Az ûrhajót is fel lehetne így emelni, csak nem szabad fémbõl csinálni és köré kell építeni egy hold nagyságú elektromágnest (és persze azt is felemelni).
"Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!"
Szerintem ennek nagyon sok oka van, anyagi, technológiai, gazdaságossági stb. Biztos van némi létjogosultsága az összeesküvés elméleteknek, de a projektek leállása / lassúsága többnyire elég prózai okokra vezethetõ vissza.
Például a ramjet/scramjet meghajtás esetleg jó lenne a jövõben a terhek világûrbe szállításához, vagy az ûrlift is egy megvalósíthatónak tûnõ dolog, de ezek mind hihetetlen mennyiségû pénzbe és idõbe kerülnek majd, mire esetleg létrejönnek.
Az Enterprise a légköri tesztrepülésekre készült, amelyben azt vizsgálták, hogy fog viselkedni a sikló a visszatérés utolsó fázisában, a leszállásánál.
# 56: Lenne, mivel ezeket pályára állították volna más hordozóeszközzel. És ha nem ez a drága, bonyolult, megbízhatatlan ürrepülõ-rendszer volna, hanem apró lépésekkel továbbhaladnak az Apollo program tapasztalatain, és nem harminc év kihagyás után veszik elõ újra az akkori bevált rendszereket és módszereket, akkor talán ma már volna olcsó hordozóeszköz, és közelebb állnánk egy valóban többször felhasználható, költséghatékony ürrepülõgéphez. Az oroszoknak volt modulûrállomásuk, vannak mûholdjaik, van mindenük, amire pénzt szántak, mindezt ürrepülõ nélkül. Bár végül a kivagyiság õket is belevitte ebbe a marhaságba is, szerencsére a szovjet gazdasági összeomlás meggátolta az erõforrások ilyen irányú elpocsékolását.
Amúgy nagyon szép az ürrepülõ, meg minden, csak nem jó, és nem hatékony.
Más. Nem tudja valaki, hogy az ürrepülõnek mekkora a törõszilárdsága a fõbb irányokban?
Egyetértek, tényleg tovább kellene lépni. Mégpedig azon a szinten, ahogyan a Mercury-tól eljutottak az Apollo programig. Természetesen ehhez politikai akarat, és sok-sok pénz kell.
Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani.
Van jobb mûködõképes, kivitelezhetõ, megvalósítható megoldás? Nincs. Ezzel kell operálni. Amúgy nagyszerûen mûködik ez a megoldás, mint azt nap mint nap be is bizonyítja...
A sugárhajtómûves landolással gáz volt és a projektet leállították mert a függõleges leszállásnál, a támasztó talpacskák elolvadtak, felborult a repcsi és felrobbant az egész kóceráj.
Még véletlenül sem arról beszélsz, amirõl én. Én ahogy azt leírtam, az 1960-as évek ûrsiklóterveirõl beszéltem, amelyeknél a szárnyba, vagy a törzsbe, behúzhatóan terveztek használni sugárhajtómûveket, amelyek az ûrsikló leszállásának végsõ fázisában mûködhettek volna. Ezek a hajtómûvek végül lekerültek a tervbõl, és a NASA egy tisztán hajtómû nélküli vitorlázórepülés mellett döntött a leszállásnál.
Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni.
Van mûködõképes, megvalósítható megoldás antigravitációra? Nincs. Tehát nincs is mit alkalmazni...
.Lockhead 1-2 repcséjében van is állítólag de csak segédhajtómûként.
A Lockheed mely repcsijében van "állítólag" ilyen?
Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!
Talán azért, mert nem megvalósíthatóak a gyakorlatban?
Valaki írta visszább a siklók számát. Nos öt siklót építettek. Az elsõ volt az Enterprise (OV-101) bár azt hiszem ezt csak leszállási, meg rendszertesztekre használták. Utánna jött sorban a Challenger (STA-099,/OV-99, elõször struktúrális tesztgép volt a Lockheadnél késöbb 1982. júliusában került szolgálatba.) Columbia (OV-102 1981. elsõ orbitális repülés) Discovery (OV-103 elsõ repülése: 08/30/84) Atlantis (OV-104 elsõ repülése: 10/03/85) Endeavour (OV-105 05/07/92)
Volt még korábban egy Pathfinder nevû (ha jól tudom személyzet nélküli) kísérleti gép.
A NASA-nál mindig is volt bizonyítási kényszer, gondoljunk csak az Apollo program beindítására. Az Apollo 1 katasztrófája után nem volt egyszerû ténylegesen elindítani a programot. Valami ilyesmi hajthatta õket a Challenger-nél is.
Mindenesetre fikázás helyett vegyük számba, hogy mi minden nem lenne, ha nincsenek ûrsiklók.
-Nem biztos hogy lenne mûholdas távközlés, TV, Internet...
-Nem lett volna ûrteleszkóp
És lehetne még sorolni.
Az ûrrepülõgép a fejlõdés egy lépcsõfoka. Nem szabad leszólni, megvan a maga szerepe az ûrrepülésben.
Na ja. Csak a technológia nem változott semmit. Elégett gáz kijõn, kitágul, elõre, vagyis föl hajtja a marha nagy tömeget. Ideje lenne beújítani. A sugárhajtómûves landolással gáz volt és a projektet leállították mert a függõleges leszállásnál, a támasztó talpacskák elolvadtak, felborult a repcsi és felrobbant az egész kóceráj. Eléggé idõszerû lenne antigravitációs megoldásokat alkalmazni.Lockhead 1-2 repcséjében van is állítólag de csak segédhajtómûként. Amúgy azért a NASA is kísérletezget, pl létezett/létezik 1 projekt ahol hanggal lebegtettek 1 élõ békát...is, ezt láttam videón, vagy létrehozható olyan mezõ amivel nem mágnesezhetõ anyagokat mágnesezhetõvé lehet tenni, és a lebegtetés így is megoldható lenne, persze a nagy tömegek gyorsítása nem biztos. Sok érdekes megoldás létezik és ezért nem értem, hogy miért nem alkalmazzák õket?!
Majd ha akár az egyik cikkhez a primitíségeden kívül bármit is hozzátettél akkor pofázz. Egyik elõzõ kommentedben azt állítottad hogy idõsebb vagy sokaknál a fórumon. Ez esetben szánalmasnak tartom hogy egy felnõtt ember a lejáratáson, belekötésen kívül semmilyen más gondolatot / észrevételt nem tud a többieknek átadni. Mivel a hozzászólásaid 95%-a egy 'lol'-ban, vagy az SG becsmérlésében merül ki, én már rég kibannoltalak volna a francba. Egyébként pedig keríts egy új példányt a 'Primítív és frappáns válaszok kézikönyve' -bõl, mert a homokozólapátos visszaszólások már kissé idejétmúltak (ja persze ha olyan idõs vagy akkor érthetõ). Szerencsétlen.
a képen az elsõ sorban: Michael J. Smith, Francis "Dick" Scobee, Ronald McNair, a hátsó sorban: Ellison Onizuka, Christa McAuliffe, Gregory Jarvis, és Judith Resnik
Namost ha a kocsidat pl 10000km-enként nem csak átszaglásznák a szervizben, hanem ripityomra szednék a fõbb részeit (természetesen nem az utasteret :) ), akkor az is megbízható lenne. Úgy emléxem, valami 2 héten át csak azzal van egy banda elfoglalva, hogy átnézi a csempéket, a hajtómûveket, mittommit. Meg már a teljes mûszerezettség is le van cserélve, szal gyakorlatilag csak a váz stimmel.
És most komolyan: béke poraikra. Akár tudatában voltak az ûrutazás veszélyeinek, akár nem, mégiscsak meghaltak, és ez szomorú. A mi (elsõsorban az ûrjármûveket tervezõkre, üzemeltetõkre gondolok) feladatunk, hogy ne kövessük el ezeket a hibákat még egyszer.
Mert ez a gyórsító rakéták szigetelésérõl szól, melyek ugye még a légkörben levállnak...
Nos, szerintem elég nehéz lenne teljesen eltitkolni egy olyan projektet, amin ezrek dolgoznak. Úgy értem, ezrek dolgoznának, ha létezne. Haha. Persze az is lehet, hogy az ufóktól zsákmányoltak valami cuccost, és most azt tesztelik az 51-es körzetben. Csak egy baj van, kimerülöben a dimetilén-bihidrogén-zaharid, márpedig az idegen ûrhajónak ez a hajtóanyaga. De talán az a fickó, aki feltalálta a 117%-os hatásfokú dinamót majd ötletel valamit.
Akár hiszed, akár nem, a fejlesztések még az usa-ban is pénzbe kerülnek. És abbõl most náluk egyre kevesebb van. Persze az az egyre kevesebb még így is rettenetesen sok, de érezhetõ egyre jobban, hogy meghúzzák a nadrágszíjat egyre több területen. Ma már nincs számolatlanul pénz mindenre. Egyes ágazatokban persze igen, mint pl. a hadiipar, de ott is rendesen visszavettek. Nagyon sokba kerül nekik pl. Irak, Afganisztán, stb, de már vége van annak a bevett szokásnak, hogy ahonnan elmennek, onnan nem visznek el semmit, mert többe kerül a szállítás... Inkább az illetõ országnak otthagyták, és persze az adminisztrációjukban ez támogatásként jelenik meg. Ismerjük azt is, mint pl. az Afganisztánban támogatásként ledobált lejárt szavatosságú élelmiszercsomagokat, meg a csak amerikai adót fogni tudó zsebrádiót... Szóval manapság már nem ilyen "adakozóak". Az amerikai gazdaság nem fejlõdik. Már a 911-es események elõtt is gondok voltak, de utána már õk is beismerték ezt, és persze a 911-re fogták. Azóta is bukdácsol az a gazdaság, persze mindig próbálják nagy csinnadrattával beharangozni, hogy most már aztán ívelnek felfele, de a tények rendre mást mutatnak. Ha nem emelnék állandóan felfele a kamatlábat, akkor a dollár stabil mélyrepülésbe kezdene. Ilyen viszonyok mellett a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy repkedjenek, meg fejlesszenek ûreszközöket. És akkor még nem is szóltam a távol-keleti gazdaságok elõretörésérõl, amitõl elég rendesen be vannak szarva (elsõsorban Kína, dél-Kórea és Japán miatt), de ott van India is. Az EU is egyre inkább próbál elszakadni, és az oroszok is bontogatják ismét a szárnyaikat. Még van pár évük, de ez már olyan, mint a vénasszonyok nyara.
"Amúgy én is kiváncsi lennék az elhalgatott NASA tervekre, mert ilyesmirõl én sem tudok..."
Ugyan Cifu, hagyd. Tudod jól, hogy mi fog most jönni: "szûklátókörûek vagytok, mindent elhisztek, amit a hivatalos szervek mondanak, amúgy is világméretû összeesküvés van, Egely rulez, etc..." Általában mindig ezek merülnek fel ultimate érvekként. Én most sem várok mást.:(
Az ûrsikló-õs tervei egészen az 1960-as évekig nyúlnak vissza, akkor még az sem volt biztos, hogy egyáltalán repülõgép alakú lesz-e, vagy például a leszállásnál gázturbinás sugárhajtómûvek segítették volna biztonságos földet érést.
Amúgy én is kiváncsi lennék az elhalgatott NASA tervekre, mert ilyesmirõl én sem tudok...
Lol. Egy hatalmas robbanas altal tobb darabra szakaditott repuloben, levego nelkul, egyyre gyorsabban a fold fele zuhanva "T+178: Az úr az én pásztorom...". Iggen! Egybol... A legjobb a "T+127: Próbáljuk meg a vészleszállást!" rész. 2 perccel a robbanas utan rajottek, hogy valami nem stimmel. Gondolom azt, hogy viz felett vannak a kis kerek ablakon keresztul lattak, amirol persze elobb le kellett torolni a parat papirzsepivel, mert mar a legkondi sem mukodott. Félelmetes mit el nem hisznek emberek.
20+ éves repülõgépek is repkednek, minden komolyabb gond nélkül, természetesen megfelelõ karbantartással, a kötelezõ nagyjavításokkal, miegyébbel. Az ûrsiklókat a 90-es években elkezdték alaposan felújítani, minek részeként gyakorlatilag darabjaira szétszerelték õket, átvizsgálták, a fedélzeti rendszerek egy részét teljesen kicserélték, stb. Ha megnézed például a Columbia mûszerfaláról készült képeket (például ezt) feltünhet, hogy mindenhol szines kijelzõk láthatóak. Holott az elsõ ûrsiklórepülésnél még így nézett ki.
Pont ebben nyilvánul meg az hogy a NASA folyamatosan elhallgattatja a projectjei egy részét , ha végignézitek a NASA történetét mindig 20 évenként jön valami BAZI nagy újitás mint pl anno az ûrsikló , pedig szerintem az ûrtechnikában folyamatosak a fejlesztések nem ugy megy hogy kitalálok valamit ,20 évig azt használom aztán nuku fejlesztés és utána 2 év alatt összedobok egy totálisan más (esetünkben) ûrjármûvet. Szóval szó mi szó szerintem van már a NASA nak más ûralkalmatossága meg lehet nyugodni csak mi még nem tudjuk...
És ugyanaz a technika...szánalmas.Lehet hogy ez az ûrsiklósdi csak bábjáték. Marha nagy és jól néz ki ha repül, de semmi lényegi célja és a milliárdokat lehet hogy másra költik,talán létezik már régóta 1 vagy több technológia a célszerûbb ûrrepülésre és szállításra. Hihetetlen számomra, hogy ma is ezekkel a dögökkel szállítják a cuccost.:-/// Ez kétségbeejtõ, nem?
Most a (nem akarok politizálni) Magyar Nemzetben volt egy megmelékezés és ott volt egy kis szövegdobozban a hangfelvétel szövege. Bár a 60%-át az tette ki hogy statkus zavar+ kivehetetlen hangok.
A verzió amit én halottam magarra fordítva. A NASA nem hozta nyilvánosságr a fekete doboz tartalmát. Én megem sem tekintem bizonyító erejûnek a felvételt de a hangulata és életszerûsége elég megygõzõ.
Van pár változat mert elég nehezen vehetõ ki, hogy ki mit mondott. A x változat összevetve.
Szóval nem biztos hogy ez volt...
T+00: Rakáták begyújtása. T+01: Fekete füst, a fúfókáknál, de a startot már nem lehet leállítani. T+40: emelkedik T+45: "Rendben gyorsítunk!" *** T+73: Robbanás. T+74: megszûnik a telemetrikus adatok közlése. T+75: Mi történt? Mi töertént? Istenem... nem ...nem! T+77: Istenem! T+78: Nyisd ki az okigéncsapot! Nyisd ki! T+80: Nem kapok levegõt! T+82: Meleg van! (sikoltozás) nem tudom... T+84: Mondtam nekik! Mondtam de Resnik nem... T+88: Ne hagyj meghalni! Ne most! Ne itt! T+91: Karodat... Nem érem... (sikotltozás a háttérben egy nõ zokog) T+110: Nem kapok levegõt! T+111: Jézus Krisztus nem! T+114: Õ kint van. (She-vel) T+115: Szerencsés... T+116: Víz felett! Meg fogunk halni! (üvöltések) T+120: Viszontlátásra... szertlek... szeretlek... (Zokogás) T+127: Preóbáljuk meg a vészleszállás! T+129: Rendben! Jó gondolat! T+134: Nincs mód rá! T+139: Rájöttél már? Én... T+149: .... atyám... (kivehetetlen) T+162: ...szenteltesség meg a neved... T+177: ... ott vagy? T+178: Az úr az én pásztorom...
Felvétel vége...
A Video a balesetrol es az emlitett hangfelvetelrol nincs valakinek linkje?
Ha az STS-121-re gondolsz, akkor nem. Leghamarabb májusban indulnak a hírek szerint. STS-121 @ NASA.gov
Négyet építettek eredetileg: Columbia, Challenger, Discovery, Atlantis. Ebbõl kettõ már megsemmisült. Építettek helyettük újakat?
Azért nem kell annyira sírni, mindenki tudja, hogy az ûrhajózás nem kis kockázattal jár, ezek az emberek vállalták a kockázatot. Egy ûrrepülõ túl bonyolult szerkezet ahhoz, hogy garantálhassák az utasok biztonságát.
Az állítólagos hangfelvétel megtalálható a neten, más kérdés, hogy mennyire valódi. Tudtommal a NASA nem ismerte el a valódiságát, hogy mi az igazság, az jó kérdés... Elképzelhetõ, hogy tényleg elhangzottak a transcriptben leírtak, csak kegyeleti okokból nem hozták nyilvánosságra. Elvégre az tényleg az életük utolsó néhány perce volt, még a Columbia egyik (leszállás közbeni) videójánál is kikérték elõbb a hozzátartozók véleményét, és csak utána tették fel a netre...
Challenger: 1986. január 28. Columbia: 2003. február 1. 17 év...
"Kiderült, hogy az ûrhivatal politikai nyomásra, környezetvédelmi okokra hivatkozva egy gyengébb szigetelõt alkalmazott," - ez arról szól, hogy a katasztrófa biztonságából odaszúr a NASA a környezetvédõknek, általában ugyanis fordítva történik. "Néhány, esetlegesen a felszállás elõtti füst ellen védõ légzõkészüléket aktiváltak a kabinban," - nyilvánvaló, hogy életben voltak, sõt eszméletüknél, de jóval tragikusabbnak hangzik úgy, mintha azt mondanánk, hogy a tragádia elsõ pillanatában elvesztették az eszméletüket. viszont a tragédiát lehetõleg mérsékelni kell a NASAnak, olykor kegyes hazugsággal akár.