Kinek? Egy felnõttnek, vagy egy gyereknek? Nem tudom hány évesrõl van szó, de a betûjeleket, vektorokat, erõhatásokat nem biztos hogy megértené...majd meg fogja tanulni. :) Kicsi korban sztem annyi is elég, ha érti megdõlve is nehezen áll meg, forog tovább dõlve is, "mert viszi a lendület", hisz gyorsan forog és nehezen áll meg. Mi az érdekes végül is a búgócsigában?
Fotonok, látható fény szét is szóródhat, vissza is verõdhet.
Kérdés: A gömbvillám miért közlekedik zárt térben fal, bútorok mentén? Neki miért nem a legrövidebb út az egyenes?
Következõ kérdés: Van olyan, hogy nincs foton a levegõben más anyagokkal együtt a természetben?
Utolsó 2 kérdés: Mikor a látható fényrõl beszélünk hullámként tekintjük, vagy részecskeként no és mi van a nem látható részével? A villámok keletkezésekor mekkora feszkó van a föld és a levegõ közt és hogyan változik?
Legalább 3, 4 jelenséget neveznek gömbvillámnak, de szerintem lehet, hogy többet. Nézzétek már meg figyelmesen a videókat! Hasonló jelenségek, de csak hasonlók. Nem hiszem el, hogy nem állt össze a kép!
Merthogy hogy is van a látható fénnyel? Sok ezerbõl pár ezer is elég, hogy lásd?
Mi van a foton pályagörbítésével, meg a gravitációval? Ki a fene beszélt itt graviról?
Ti tényleg nem veszitek észre? Tényleg nem egyértelmû nektek?
"A videókra: igen mindegyik gömbvillám, vagy ahhoz hasonlít. Kb. gömb alakú, mozog, fényes, egy kivételével (az tényleg csak hasonlít) a légkõrben mozog, relatíve rövid élettartamú, pár centistõl a pár méteres méretû tartományban vannak."
Nem mindegyik az. Rendezd a látottakat! Nézd meg a különbségeket és hasonlóságokat! Várj lépésenként: 1. Nézd meg a vöröses, sárgás, rózsaszínes árnyalatúak mozgását, viselkedését és azt hogy tûnnek el. Észre kell venned a hasonlóságot és a különbséget pl. a fehér színûek között. Láss, ne csak nézz. 2. Ha látod is vond le a logikus következtetést és megsúgom ez más videókon lévõkre is igaz. 3. Milyen különbségek vannak a különbözõ színû jelenségek viselkedése (mozgása, alakváltozása és fel ill. eltûnése között?
Nos mire jöttél rá?
Mellesleg az összegyûjtött egy videóban van pár tuti trükk-felvétel. Pl: a "világító fejszerû" (narancs, fekete).
Vagy amit Tesla alkotott az a gömbvillám?
Adam Turner és más említett tudósok mióta bulvár kategória?
Az szép dolog hogy másfelé is tekintgetsz, de kavargó fotonok feltételezése egyáltalán nem logikus.
Ha kavarognak az azt jelenti, hogy nem mennek szerteszét. Ahhoz hogy valami fényes legyen, meg a fotonoknak szerteszét kéne menniük. Az észleléseknek megfelelõen olyan anyagot kell keresni ami fényt bocsát ki.
Másrészrõl hogy egy foton pályáját úgy meggörbítsd, hogy egy 20 cm sugarú körbe elférjen, nagyjából akkora gravitáció kéne, ami kis túlzással beszippantaná az univerzumot.
ilyen a matató ménykõ? A leírása alapján (mozgás, szín stb.) Ilyennel találkozhatott Anaid. (Még ha nem is vettétek komolyan.) Ezt nevezzük gömbvillámnak?
"Ez kizárja? Más lehetõség: igen mozog, igen arra is, kevesebb lesz a számuk a gömbben instabillá válik. Miért lehetetlen? " Igen kizárja, mert: - Ha csak egy gömbben mozognának a fotonok, nem látnád õket (mivel nem jön létre kölcsönhatás a retinád/CCD vagy CMOS-chip/film és a foton között). Ha "csak" kevesebb lesz, akkor meg kevésbé kéne látnod (nem fénylene annyira). - A foton nem önmagától van, valamibõl keletkezik. Tehát például a gáz külsõ energiabeviteltõl plazmává alakul -> magasabb energiaszint -> fotonok jönnek létre, ami a plazmából szerteszéjjel mennek egyenes vonalú mozgással. Hogy errõl letérjenek valamirõl vissza kell verõdniük, valamilyen közegben el kell hajolniuk, vagy erõtérnek el kel térítenie õket. Hogy ez egy - teszem azt körkörös - pályán mozogjon eléggé érdekes közegellenállású anyagoknak kellene a gömbben lennie (vagy érdekes erõtereknek).
A videókra: igen mindegyik gömbvillám, vagy ahhoz hasonlít. Kb. gömb alakú, mozog, fényes, egy kivételével (az tényleg csak hasonlít) a légkõrben mozog, relatíve rövid élettartamú, pár centistõl a pár méteres méretû tartományban vannak.
"Kedves Uwu mit is írtál a fotonokról, napról stb....?" Uwu a fotonról az alábbiakat írta: "Az anyag meg a fénye az két különbözõ dolog. Ha látsz egy fényes göböt bármibõl lehet csak fotonból nem." És a Nap nem fotonból van, hanem izzó plazmából, ami fotonokat sugároz ki - mint azt már elõzõleg is említettem.
"Nukleáris folyamatnak van-é köze a Naphoz, fotonokhoz. " Igen a nukleáris folyamatok is hozhatnak létre fotonokat, amelyek ugyancsak szerteszéjjel repülnek a tér különbözõ irányába fénysebességhez közeli sebességgel. Ez nem mond ellent Uwu felwetésének - miszerint a fényes gömb nem fotonból van (csak azt sugároz ki, mert a benne levõ anyag megváltozik).
És egy kérés: ez egy fórum, nem valami chat vagy egy jegyzettömb, tehát próbáld a gondolataidat összerendezni és nem behajigálni ide mindenféle videót meg (bulvár)cikket értelmes indok nélkül, mert nem ezen fórum célja az adatszemétbõl való érdemi információ kihámozása.
Egyébként érdemes nagyítani és kikockázni ennél a felvételnél is, meg a pestinél is fõleg az eltûnése elõtti képeket. Sztem az ottani szétrobbant, bár nehezen de látszik ennél máshogy alakult a dolog...
A para topicban a 4053-as hsz. melyik elõzõ videóra vonatkozott?
Engedelmeddel válaszolok helyette: már elõzõ hozzászólásomban leírtam: a foton mozog (a gömbvillámból a tér minden irányába - így a megfigyelõhöz is). Ez kizárja? Más lehetõség: igen mozog, igen arra is, kevesebb lesz a számuk a gömbben instabillá válik. Miért lehetetlen?
"A korábbi modellek szerint a gömbvillám izzó plazmagömb, amelyet kémiai égés vagy nukleáris folyamat táplál." innen
Kedves Uwu mit is írtál a fotonokról, napról stb....? Nukleáris folyamatnak van-é köze a Naphoz, fotonokhoz. Jé, milyen idióta elméleteik voltak már embereknek! Továbbra is az a véleményem, hogy hasonló jelenségeket igyekeznek gömbvillámnak nevezni, vagy a gömbvillám változásait nem kalkulálják bele az elméletekbe.
"Várom magyarázatodat, miért lehetetlen egy gömb formába rendezõdve áramló foton halmaz" Engedelmeddel válaszolok helyette: már elõzõ hozzászólásomban leírtam: a foton mozog (a gömbvillámból a tér minden irányába - így a megfigyelõhöz is). Ha nem mozogna, nem érzékelnéd a gömbvillám fényét a szemeddel, nem tudnád kamerával rögzíteni.
" Egyszerûen, ha az eddigi elméletek "nem fedik le" a gömbvillámot új irányba is meg lehet próbálni tekintgetni.... :)" Ha kevés információ áll rendelkezésre a gömbvillámról, és/vagy az információk megbízhatósága alacsony, akkor a róla alkotott modellek pontatlanok lesznek. Új irányba csak akkor "kifizetõdõ" indulni, ha sikerül annyi és olyan mennyiségû/minõségû információt szerezni róla, ami alapján új/pontosabb modell állítható fel.
"A fejlõdéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok idõt és munkát fektettünk be." (Einstein)
"Ezt a fotonokból álló gömböt nem értem hogy voltál képes elképzelni, eléggé LOL" Egyszerûen, ha az eddigi elméletek "nem fedik le" a gömbvillámot új irányba is meg lehet próbálni tekintgetni.... :) Ja, van más új is: Frissebb elmélet
Várom magyarázatodat, miért lehetetlen egy gömb formába rendezõdve áramló foton halmaz (keveredhetnek bele más részecskék is). De alapból miért is?
Gyerek-szinten? Mutasd be te, vagy kérd meg õt, hogy kezdjen el gyorsan pörögni és amikor szólsz gyorsan álljon meg, majd pörögni lassan és gyorsan megállni. Gyereknek, ha kicsi kb. miután megmutattad, vagy megtapasztalta olyasmit mondhatsz, hogy látod, észre vetted, hogy forognál tovább, ha gyorsan pörögsz, ha lassan könnyû megállni nem forgatna tovább a lendület. A búgócsigát még forgatja akkor is tovább, ha kicsit megdõlt, lassabban tud megállni. Vagy ilyesmi...:)
veled van a probléma. a te állandód értéke és dimenziója is egyenesen következik abból, hogyan definiálod azt (mivel nem mért állandóról van szó, mint a legtöbb állandó esetében, hanem a többi állandóból bûvészkedted ki valamiféle elborult módon)
Nem akarlak megijeszteni, de ha az állandód mértékegységével probléma van, akkor biza az értékével is. Viszont megnyugtató lehet, hogy azt csinálsz amit akarsz, az egésznek úgysincs semmi értelme. Amit itt elõadsz az nem fizika, hanem áltudományos maszlag.
A mûsort egyébként magadnak csinálod vagy nekünk? Imádom leosztani az okoskodó tanulatlan suttyúkat. Kurvaokosnak érzem tõle magam, pedig tudom ám hogy nem vagyok az, az igazán okos emberek ennél sokkal magasabb szinten vannak, õk igazából szóba se állnak a magadfajtával, mert fontos dolgokra kell az idejük. Nagyon kúl, hogy még így is rengetegszer többet tudok a világról az átlagnál, meg az olyan átlagon aluliaknál mint te. röveden, áltudóskám: bibibí, én okosabb vagyok:)
Szia! Nem értetetek meg engemet. Állandók vanak hozzá tobb féle képen is értelmezve, csak az én állandóm mértékegységével van probléma és nem az értékével. Az, hogy az egyik próbálkozás nem vezetett eredményre nem jelenti azt, hogy más próbálkozás még ne lenne jó. Arra kértelek titeket, hogy kozosen próbáljuk meg kidolgozni a graviMágneseség mégújabb elméletétt, mert amíg nem ismered minden oldalról az elméletet, adig nem mondhatod azt, hogy a javított változatai is mind roszak!!! Te csak azt hiszed, hogy nincs graviMágneseség, de kielégíto bizonyítékod a nemlétére nincsen, és nem is arra kérlek hogy a cáfolását csináld, hiszen a legújabb változata amit cáfolhatnál még nincs kész.
Remarknak ment, én úgy olvastam, hogy õ megértetni akar és nem megérteni. Õ azt állította, hogy nem tudja elmagyarázni a fiának és kérdezte, hogy van-e valami egyszerû magyarázat rá, amit egy gyerek is megérthet. Nos azt hiszem válaszoltam a kérdésére, hogy egyszerû csak akkor van, ha tisztában van az említett fogalmakkal, amiket egy gyerek általában magától nem tud. Ha azok megvannak, akkor megérthetõ.
Na jó, de kinek mondod? :D Mert remark, akinek a hozzászólására válaszoltál, nem megérTETni akar, hanem megérteni. Ha meg mondjuk nekem szólt, akkor meg miért remark a címzett? Meg miért nekem magyarázod, hogy hogyan magyarázzam remarknak, ha te is itt vagy, õ is itt van, csinálhatnád direktben is?
Szóval kicsit WTF szitu. Én is kérek abból, amit szívsz/iszol! :)))
Az erõ-, perdület- és a forgatónyomaték vektorok fogalmát kell megértetned vele. Ezek lényegét (hogy intuitíven gondolkodhasson vele) körülbelül 1-1mondatban meg lehet értetni. Ezen fogalmak összekapcsolásával a magyarázat maga is 1 gondolat.
Uh, nagyon elszégyelltem magam, hogy beteg embert nevetek ki. Ez az ember egyértelmûen skizofrén elmebeteg. Komolyan elkezdtem félteni õt és a környezetét, amikor azt írta, hogy abbahagyja a gyógyszerei szedését...
De közben hihetetlenül szórakoztató az a sok hülyeség, amit leír.
Barom. XD Az mégis hogy? Van egy jelenséged aminek semmi nyoma, csak szerinted kell lennie. Hiányzik belõle egy állandó, aminek tudni kéne az értékét. Ez azt jelenti, hogy a büdös életbe nem fogod megtudni, bármennyi lehet. Bármit számolgatsz semmi jelentõsége nincs. Neked az ég világon semmi közöd a fizikához ember!
Arról van szó, hogy a graviPermeabilitás: μ_m = - 9.331 964 *10^-27 m^1 kg^-1 értéku. A szám nagyságábból becsultem a 10^-30 Nevtont. Sajnos a mértékesgységel probôéma van, de majd valahogy megoldjuk.
Kristóf Miklós nem ostobba mert egyetemet végzet, csak a éterelméletébe belebonyolódott.
Szia! Egy kiló vasra semenyire sem hat, mert annak a kilónak áramlani vagy forognia kell hozzá azt is nagyon gyorsan, Viszont az erohatás olyan 10^-35 Newton lehet. A forrásmuvem itt van, rajta van a portálocskám linkje is, azon további hasonló források vannak. Vannak egy kevesen akkik azét elhiszik, ajánlom Kristóf Miklóst.
Egyenlõre senki nem hiszi el hogy ez létezik, ezért lenne jó ha valami kézzelfogható, értelmezhetõ példán mutatnád be.
Jobb lenen ha még a lentebbinél is szemléletes lenne. Mondjuk mutasd ki, hogy a föld gravimágesessége mekkora erõvel hat mondjuk egy kiló vasra itt a felszínen.
Ez a nagyon kicsi, mégis mennyi? Mondjuk a föld esetén, a felszínen mérve. Jó lenen a ha leírnád a képleteket is szépen egymás után, akkor majd minden kiderül.
Ahoz, hogy marhaságnak minosítsuk még be kell rendesen bizonyítani. Ugyan is nem csak úgy kozelítheto meg a graviMágneseség problémája ahogy azt én tettem, hanem hogy hogy azt nekunk egy tudományos kutatói program keretén belul kell megvizsgálni itten. Te csak arra jottél rá, hogy a mértékegységgel valami nincs rendben, de ez még nem minden, mert további vizsgálatokra van stukség más vezérfonál által .
Szia Polarka ! A könyvtárba ahova edig az internet elérhetõségem volt nem akarták megújítani a szerzõdést, ezért nem tudtam nektek válaszolni.
A kérdéseid helyén valóak! A graviMágneseség nagyságrendje anyira kicsi, hogy gyakorlatilag elérhetetlen pontosságú mûszerekre lene szükség hozzá, de a húr elmélet húrjainál sokkal jobban kimutatható. Elméletileg az erõhatásai alapján mutasuk ki a graviMágneseséget. Jól írtad:, mindenhol vannak tömegÁramlások és ezért mindenüt kellene lenie graviMágneseségnek. Mivel nagyon kicsi, ezért nagyon nagy tömegáramlás kell már a kis erejû graviMágneseség gerjesztéséhez is. Mivel nem mérték ki ezért valóban fel sem merült kísérleti úton a létezése, de elméletileg az elektromágneseség analógia alapján rögtön adódik a problémája. Kimutatni a nagytömegu és gyorsan forgó égitestek körül lehet mûholdal. Pl. a legközelebbi csillagoknál amelyek párja röngencsillag, oda elküldhetnénk egy mûholdat.
Az eldõlés egy kezdõdõ perdület. A gravitációból eredõ nyomaték ugyanúgy meg akarja perdíteni a csigát, mint te az elején, csak éppen egy másik, merõleges tengely körül. Az egyik perdület átalakul a másikba, és meg is maradna, ha nem lenne veszteség. Persze ezt a folyamatot nem láthatjuk kiteljesedni, mert mindig ott van a padló, amibe beleütközik.
És az eldöntés az szerinted mi, mert szerintem mozgási energia változtatás. Itt az a zavaró, hogy a rá ható erõ irányába semilyen dolgot nem mutat, hanem arra merõlegesen indul el.
Szerintem azt kell elfelejteni, hogy a búgócsiga "áll", és egy csapásra könnyen felfoghatóvá válik.
Nem, a búgócsiga nem áll, hanem nagy lendülettel mozog. Ugyanúgy, ahogy egy nagy sebességgel egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ golyó esetében is sokáig tart, mire a súrlódás lelassítja, úgy a búgócsiga is addig pörög "állva", amíg a súrlódás el nem fogyasztja a perdületét.
Egyébként egyszerû Newton 2. Amíg van mozgási energia, addig minden külsõ erõ azt változtatja meg. Ha elfogy a mozgási energia, akkor tudnak csak a testre ható erõk láthatóan érvényesülni (tehát eldönteni a csigát, pl).
Rosszul fogalmaztam, én is úgy értettem, hogy egy függõleges tengely körül "körben jár" (és közben egy adott szögben ferdén "megáll"). Mikor végül mégis eldõl, az azért van, mert a pörgése lelassul? Tehát ha sose lassulna le a pörgése, akkor soha nem is dõlne el?
a ferdén pörgõ búgócsiga nem áll, hanem egy függõleges tengely körül lassan forog. amíg a nem pörgõ búgócsigát a rá ható súlyerõ nyomatéka egyszerûen eldönti, addig a forgó csigát, perdülete lévén oldalirányba téríti ki. erre keress rá: precesszió.
Egy kérdésem lenne. Mikor fiammal a búgócsigával játszottunk ugrott be az, hogy nem tudom neki megmagyarázni, hogy a pörgõ búgócsiga mitõl áll meg ferdén másodpercekig? (Azaz nagyságrendekkel lassabban dõl el, mint egy nem pörgõ búgócsiga.) Van erre valami egyszerû válasz? Egyszerû, mert egy gyereknek szeretném elmagyarázni.
Ez elõtt a hsz-elõtt szó se volt levegõrõl, ne szégyenítsd már meg magad :) De ha már itt tartunk, elárulom hogy a gázmolekulák sebessége leginkább a hõmérséklet és a nyomás függvénye, természetesen sok minden más mellett. Egyébként minek foglalkozol a fizikának olyan részével amivel még a hozzáértõknek is meggyûlik a bajuk, nem az alapokkal kéne inkább kezdeni? Ezt a fotonokból álló gömböt nem értem hogy voltál képes elképzelni, eléggé LOL
"Khm...az nem megy át az üvegen, továbbra sem." Mivel az ablaküveg vékony (3-4 mm) a villám (ami plazma) például át tud rajta jutni (a szigetelõknek is van átütési feszültsége).
"Hát, van amit nem neked "címeztem", hanem "Kedves Uwu" kollegának....:)" Egyrészt: "Válasz 'Dj Faustus' üzenetére (#3260) " Másrészt: szerintem Uwu (bár nem kollega) egyetértene abban, hogy én válaszoljak.
"Végül is mit nevezünk annak? Fénylõ gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi, vagy ami a természetben elõfordul az nem "igazi"? " Tessék
"Láttad a felvételt?" Erre gondolsz? De biztos is, hisz: "Épp ezen a fórumon láttam egy videót régebben, ami a pesti szilveszteri éjszakai eget mutatja és egy mozgó, színét, alakját változtató gömbvillámot."
No akkor vegyünk sorra: - Szilveszterkor készült, amikor sok pirotechnikai eszközt használnak. - A felvétel kis felbontású (480p, ugyan már!), a felvételt készítõ összevissza rángatja (szilveszter...) a kamerát (ezért az elmosódás, de ezt már említettem) - A videón csak fél percig látjuk a jelenséget, utána elhalványul. - Tegyük azt hozzá, hogy a jelenséghez közel egy utcai lámpa található (lens flare!). - A videó alatti leírásban nagyon sokszor a "bizonyítvány-magyarázás" folyik (nem volt nála állvány; de mégis HD felvétel; a felvétel közepe táján bekapcsolta a NightShot funkciót a kamerán, hátha azzal többet látni, de mégse), meg mindenféle belemagyarázások (békés szándék).
No de: - UFO? Ha UFO-n az azonosítatlan repülõ tárgyat - legyen az modellrepülõ, lampion, nem azonosított repülõ - értünk (és nem a Mars-lakókat ;) ), igen. - Gömbvillám? Akár az is lehet, de a felvétel alapján nem csinál semmi különlegeset.
"Nem bagatellizáljátok el kicsit a megfigyelések jelentõségét?" A megfigyelés fonos, de könnyen átcsaphat szubjektív élménybeszámolóvá (lásd például a marsi alagutak legendáját, vagy a bestiáriumok állatainak "megszemélyesítését").
"Objektíven megmérni? Mérték bárhogy?" Épp ezért mondom, hogy mivel hirtelen megjelenõ, nem kiszámítható, rövid idõtartamú jelenség nehéz mérést eszközölni.
Hát, van amit nem neked "címeztem", hanem "Kedves Uwu" kollegának....:)
Objektíven megmérni? Mérték bárhogy?
"Az a huncut videó-technika! Ha egy videó-kamera elõtt gyorsan elmozdítasz egy fényforrást, csak egy keskeny "sáv" marad belõle, mert a kamera képkockasebessége lassabb, mint a mozgás sebessége. Viszont álló fényforrás esetén a kamerának van ideje a kapott látvány "feldolgozásához"" Láttad a felvételt?
A régi korok emberei úgy meg tudták figyelni a csillagok járását, az állatok viselkedési szokásait - SZUBJEKTÍVEN -, HOGY BÁR MÉRICSKÉLNEK NEM TALÁLTAK BENNE SOK HIBÁT. Nem bagatellizáljátok el kicsit a megfigyelések jelentõségét?
"Olyan sebességgel, mint ahogyan a plazma mozog. És mivel a plazma ionizált gáz, könnyen hozhat létre fotonokat, amelyek a plazmafelhõbõl a tér minden irányába szétszóródnak." Khm...az nem megy át az üvegen, továbbra sem.
Erre nem feleltél: Állítottak már elõ szilícium segítségével laborban állítólag gömbvillámot, mikrohullámból állítólag gömbvillámot, Tesla elektromosságból állítólag gömbvillámot. Végül is mit nevezünk annak? Fénylõ gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi, vagy ami a természetben elõfordul az nem "igazi"?
"Nincs semmi ilyen probléma vele." Pedig van. Gömbvillámot nem sokan láttak. Akik láttak, meg vagy szubjektív beszámolókat tartanak, kis felbontású videó-felvételeket/fotókat készítenek. Hirtelen megjelenõ, nem kiszámítható, rövid idõtartamú jelenség - így nehéz objektíven megmérni.
Hasonló a helyzet a magaslégköri "villámokkal" is. 1989-ben csináltak róla elõször fotót, pedig 1730-ban már lejegyezték õket - ha csak anekdota szintjén is.
Ha valamirõl kevés információnk van, arról nem lehet egykönnyen egzakt modellt kreálni, így a hozzá hasonló modellt (jelen esetben a villámlás/plazma) próbálják hozzáigazítani.
"Akkor érthetõen és egyszerûen válaszolj (de úgy, hogy bárki elolvassa érthesse:)): miért nem lehet egy ilyen gömbben foton?" Mert a foton mozog. Vákuumban fénysebességgel, közegben kicsit lassabban. Erre bizonyíték hogy látod a fényt. ;) Illetve ott van a Compton-effektus vagy a Crookes-féle radiométer.
"Nos arról a videóról: egyértelmûen látszik, hogy gyorsabb mozgásnál csökken a térfogata" Az a huncut videó-technika! Ha egy videó-kamera elõtt gyorsan elmozdítasz egy fényforrást, csak egy keskeny "sáv" marad belõle, mert a kamera képkockasebessége lassabb, mint a mozgás sebessége. Viszont álló fényforrás esetén a kamerának van ideje a kapott látvány "feldolgozásához".
"Még egy kérdés: a gömbvillámban levõ részecskék milyen sebességgel haladnak?" Olyan sebességgel, mint ahogyan a plazma mozog. És mivel a plazma ionizált gáz, könnyen hozhat létre fotonokat, amelyek a plazmafelhõbõl a tér minden irányába szétszóródnak.
Uwu! Még egy kérdés: a gömbvillámban levõ részecskék milyen sebességgel haladnak? Sétapálcás bácsikákként ténferegnek? :) Ne szégyenítsd magad tovább a foton sebessége (feltételezett, elfogadott) nem indok. Te is tudod, meg én is, ne szórakozz már! :)
Nos arról a videóról: egyértelmûen látszik, hogy gyorsabb mozgásnál csökken a térfogata, egy helyben lebegve nõ. Színváltozás is kíséri. Energiát veszít, majd töltõdik. Add hozzá, hogy sok esetben követ gépjármûveket ill. utcán embereket. Sok leírás szerint standard távolságban marad az embertõl ha lassít, lassít "õ" is. UTCÁN! Nem a villamos vezeték felé halad, nem vágódik fém kapuhoz...stb. Nos ebbõl a pár infóból milyen következtetéseket tudsz levonni? Mi vonzhatja jobban és mitõl stabilabb egy élõ ember közelsége ill. közelségében?
Ritka? Tényleg, vagy nem mernek beszélni róla ha látták, mert félnek a "hülyézésektõl"?
Állítottak már elõ szilícium segítségével laborban állítólag gömbvillámot, mikrohullámból állítólag gömbvillámot, Tesla elektromosságból állítólag gömbvillámot. Végül is mit nevezünk annak? Fénylõ gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi? Okos vagy (szerintem), gondold már végig légyszíííí! Biztos a leírásokkal van a legnagyobb gond? Kezd minek nevezzelek játéknak kinézni az egész.
"A gömbvillámmal az a probléma, hogy ritkán, rövid ideig elõforduló jelenségek; és akik látják, csak igen szubjektív, nem éppen releváns élménybeszámolókat (amelyek aztán növelik a misztikusságát, a nem magyarázható viselkedésével kapcsolatos legendák számát); vagy kis felbontású kézikamerás felvételt tudnak produkálni róla. Így elég nehéz jó modellt alkotni." Nincs semmi ilyen probléma vele. A probléma ott kezdõdik, hogy nem az egyezésekre figyelnek fel a körülmények figyelembe vételével, hanem a különbözõségek elrejtik a lényeget. Túl könnyû legyintéssel elintézni "nem a jelenlegi valóságképünkbe beleférõ" jelenségek leírását vagy magát a jelenséget. Egyszerûen nem megfelelõ kérdéseket tesznek fel a gömbvillámmal kapcsolatban, így nem is találhatnak megfelelõ válaszokat. Épp ezen a fórumon láttam egy videót régebben, ami a pesti szilveszteri éjszakai eget mutatja és egy mozgó, színét, alakját változtató gömbvillámot. Majd ha ráérek elõkeresem. Érdemes megnézni és elgondolkodni hogyan "viselkedik". Nézd majd meg! Kedves Uwu, attól hogy nem bonyolítok dolgokat "szakkifejezésekkel" nem vagyok hülye. Mindig ilyen gyors téves következtetéseket vonsz le és égeted magad? Sajnálatos. Egyet értek Einsteinnel: "Amit nem tudsz egyszerûen elmagyarázni nem is érted igazán." Szóval nem baj, ha érthetõen tudsz fogalmazni. Feltételezem tudsz. Akkor érthetõen és egyszerûen válaszolj (de úgy, hogy bárki elolvassa érthesse:)): miért nem lehet egy ilyen gömbben foton? "A foton nagyjából attól foton hogy vénysebességgel halad." A tojás meg tojja a tyúkot.....
Na adj valami linket/publikációt/tanulmányt ami tudományos alapossággal ki van dolgozva, és azt kezdjük el boncolgatni, ami itt folyik az sárdobálás és minden kis gombócban van egy érvszerûség, adj egy levezetést és megnézzük, hogy jó-e vagy nem?
De ugye nem te vagy az aki levezette hogy végtelen=1/végtelen=nulla, mert akkor ágyõ! :)
"Addig nem volt baj amedig graviMágneseség térerejének a mértékegységét el nem kezdtuk vizsgálni"
hát igen, vond le a tanulságot: jobb, ha nem merülsz mélyebben bele a dologban, mert még rájössz, hogy marhaság
És ezt hol lehet majd kimutatni? Milyen nagyságrendben? Ez is olyan, mint a húrelmélet, hogy az igazoláshoz belátható idõn belül elérhetetlen pontosságú mûszerekre lenne szükség? Mindenhol van mozgó tömeg, vagyis van tömegáramlás, mégsem mértek még ki ilyen jellegû erõteret, így fel se merült hogy léteznie kéne.
Szia polarka ! Igen, jól érteted, csak egy kicsit pontosítok rajta. A Newton féle gravitációs mezõ valóban örvénymentes. De az elméletem szerint van egy másik Erdõs féle gravitációs mezõ is, amit graviMágnesességnek hívunk. A graviMágneses mezõ örvényes. A tömegÁramlások körül örvénylik. Tehát a graviMágneses mezõ nem teszi örvénylõvé a Newton féle gravitációs teret. Az elméletem predikcióje, hogy gravitációs indukáció is van, amikor a gravitációs fluxusváltozások indukálják a gravitációs vagy a graviMágneses teret.
Ha valami nem jó azt nem elég csak hajtogatni, hanem be is kell bizonyítan. Az az, azt bizonyízsd be, hogy nem lehet úgy korrigálni a graviMágneses erõtérmezõ hipotézisét, hogy az jó legyen. Látod én nem szidlak meg téged pedig nem vagyok elragattatva, hogy hülyítésnek nevezed a tanulmányomat. Sokáig tartott amíg osszehoztam.
A graviPermeabilitás és a graviPermittivitás hamarább lett definiálva, mint a graviMágneseség térereje. Addig nem volt baj amedig graviMágneseség térerejének a mértékegységét el nem kezdtuk vizsgálni. Egy kutatási programhoz hívom fel ennek a topiknak a látogatóit:, korrigáljuk úgy a hipotézisemet, hogy rendben legyen.
Nem olvastam végig a sok agymenést, ezért lehet rosszul értettem. De úgy tûnik nekem, mintha a gravitációt szeretnéd a mágneses indukció teréhez analóg módon leírni. Nah már most egy ilyen próbálkozás már azon alapoknál bukik, hogy a gravitációs tér konzervatív/centrális/örvénymentes és még nem tapasztaltak olyat, hogy ez ne így lenne. Innentõl kezdve önszórakoztatáson kívül semmi sem motiválhat arra, hogy mégis valaki a mágnesesség mintájára írja le, amelynek terei nem konzervatívak/nem centrálisak/örvényesek.
Szerintem nem kell ezt magyarázni, mindenki látja miket ír. Õt nem fogod tudni meggyõzni, a rögeszmésekkel nem lehet mit csinálni, mindenki másnak meg egyértelmû mivel áll szemben aki kicsit is ért a fizikához. Aki meg nem ért hozzá, azt had hülyítse, nem kár érte.
"mert a mértékegységek nem úgy jöttek ki a hogy azt szeretnénk"
:D ez még mindig nagyon vicces :D a mértékegységek egyenesen következnek (!) abból, ahogy definiáltad a gravimágnesességet. a fizika nem kívánságmûsor, hogy úgy fog kijönni, ahogy te azt elképzeled.
A "Hipotézis" szakasz alapján az én tanulmányom a fizikáról a "graviMágneses hipotézisbõl" és a "hipertér elméletébõl" áll össze. Mert a graviMágnesesség csak egy vitatott részlet kiemelése és a hipertér pedig egy egyesek álltal elfogadott egésznek az összesítése.
A "Megfigyelés és kísérletezés" szakasz alapján a "Megfigyelés és kísérletezés" nem elõzi meg okvetlenül az "elmélet és a hipotézis felálítását". Sõt a "Megfigyelésnek és kísérletezésnek" kell lennie valamilyen alapjának, ami már valamilyen módszereség, akkor is ha valamilyen véletlent is megenged a módszerei között.
Az "Elõrejelzés (predikció)", a "Ellenõrzés" és a "Az elméletek elfogadása" szakaszok alapján az a probléma merül fel, hogy a predikció olyan tényekkel állhat elõ ami csak elméletileg vizsgálható kísérletileg és gyakorlatilag nem elérhetõ, de nem is lehetetlenség. Például a relativitás elmélet (is) megengedi a fekete lyukak létezését, de kísérletileg még sem vizsgálható, hogy az esemény horizontja mögött mi van, mi történik. Vagy a kvantum elméletnek a részecskék valószínûségi hullám hatása kimondja, hogy a részecskék valószínûségi elõfordulását kísérletileg nem lehet megkerülni, annak ellenére, hogy a részecske fogalom önállóságot sugal térben és idõben. Vagy a fémes hidrogén folyékony halmazállapota.
A "Kutatási programok" szakasz alapján az elméletek és a hipotézisek többszörös korigálása megengedett. Én itt az SG.hu fórum Fizika topikjában a graviMágneses hipotézisem korrigálására kértem segítséget, mert a mértékegységek nem úgy jöttek ki a hogy azt szeretnénk. A hipertér elméletemet pedig még tulajdonképen nem is vitatuk meg.
Üdvözlettel:, Erdös Attila .sk, Szlovákia/Rimaszombat ,
Szia! A graviMágneseség és a hipertér természetesen már akkor is létezett amikor még nem volt róla hipotézis vagy elméle. Illetve addig is léteznek amíg nincs kísérleti bizonyíték rájuk.