Namost a tények: 1, a csomagtartóban kigyulladt notebook tipusa nem ismertetett (tippelhetek? Dell?). 1db notebook 1 úton. Egy átlagos személyszállitó gép kb 5-10 notebookot visz egy úton. Amennyire én tapasztalom. 2, annak, hogy a csomagszállitó gép csomagterében lévõ -30 fokon és a csökkentett légnyomáson egy szállitmány Li-ionos akkumlátor kigyulladt (megint nincs megnevezve a gyártó!) mi köze a +20 fokon és normál légnyomáson szállitott Li-ionos akkkuhoz?
"1999-ben a Los Angeles-i repülõtéren gyulladt ki egy akkumulátor, 2004-ben pedig Memphisben" LOLOLOLOLOL tehát statisztikánk szerint (ami ugye nem menne át egyetlen matematikai statisztikai eljáráson sem, mert ilyen kevés adatra hülyeség statisztikázni, na mind1) 5 évente van egy baleset a reptéren. Ez azt jelenti, hogy a reptéren biztonságosabb a notebook, mint az irodában :))) na jó, lehet, hogy aki repül is a notebookkal, annak nem gagyi Clevo-ja van, hanem mondjuk hp.
Van erre a témára egy szó: bullshit.
Ja és azt szeretném látni, hogy a business class-on azt mondja a flight attendant, hogy tisztelt uram, kérem kapcsolja ki a notebookját és hadd tegyem a csomagtartóba. Pedig ha valaki közel ül a mûszerekhez (és nem pilóta), akkor az a business class :)))
errõl a repülõgépes dologról jut eszembe: tavaly máltára mentünk nyaralni repülõvel, mikor felszállt a gép akkor a pilóta bemondta a szokásos dolgokat, tudjátok... 10.000 méter magasan járunk stb..., de bekapcsolva hagyta a mikrofonját! És azt mondta a mellette ülõ társának: - húú most leszoipatnák egy jó nõt és utána meginnák egy jó kávét! a Sztujárdesz meg rohant a fülkéhez, hogy szóljon a piótának, hogy mi van! Mire odaszól az egyik utas a kisasszonynak: Héé a kávét elne felejtse!
kéne egy speckó üvegkalitka amibe be lehetne pakolni az összes ilyen készüléket/akksit és az út végén onnan visszaadni az utasoknak
Az utasszállítókon túlnyomásos kabin 2-4000m-nek megfelelõ túlnyomást biztosít (4000m-ig nem kell oxigénmaszk sem). Emelkedéskor van légnyomáscsökkenés de, hogy az hatással van-e egy akkumulátorra azt nem tudom. A fûtés a hajtómû felõl érkezik. A levegõ-rendszerben áramló forró levegõt hûtik vissza, ami aztán az utastérbe jut. A lényeg, hogy a benzinkútnál is berobbanthatjuk a benzingõzt ha pl mûszálas ruhában tankolunk (van is errõl egy reklám). Vagy ez történt az aksikkal vagy egy másik eset: a cikk szerint a vízzel érintkezés is kiválthatja az öngyulladást. A levegõ pedig vizet (párát, azaz vízgõzt) tartalmaz. A hideg levegõ kevesebb, a meleg levegõ több vízgõzt tartalmaz, anélkül, hogy az kicsapódna, kondenzálódna. Ha meleg idõben száll fel a gép nyáron és a levegõ telített vízgõzzel, akkor felszállás után a túlnyomásos kabinokban csökkenni fog a hõmérséklet is 25°C körüli hõmérsékletre. Amint a levegõ eléri a harmatpontot (az a pont ahol a gõz vízzé alakul - dewpoint) a víz láthatóvá válik a tárgyakon. Nyilván ennél szárazabb levegõ jut az utastérbe is, de attól még nedvesebb (telítettebb) lesz lehûlés közben. Szóval sztem vagy a mûszálas ruha vagy a nedvesség a probléma.
Hmm? Ez most azt jelenti, hogy rossz az akksi szigetelése esetleg megsérül, majd a nyomáskülönbségnél kicsapódik a pára és bumm? Vagy valamit nagyon félreértek??
Valamennyi nyomáskülönbség van fel-leszálláskor, nem éri meg 100%-osan fixen tartani. Géptípusonként változó mennyire "komfortos", ld. mennyire pattogtatja az emberek fülét. A teherszállítóknál többnyire kevésbé ügyelnek a raktér ilyen magas komfortfokozatának fenntartására. Utasszállítóknál más a helyzet, pl. állítható fûtés és levegõ is van házikedvenc kutya-macska számára a raktérben.
"elképzelhetõ, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt deformálódik az aksi"
Hirtelen nyomáscsökkenés esetén a gépnek nagyobb baja is van, mint egy esetleg kigyulladó aksi. Normál körülmények közt a gépben folyamatosan 1 atmoszféra nyomás van. Fõként azért, mert 10km-en már megfulladna az ember.
beszálláskor le kéne adnia mindenkinek a mobilját, laptopját, ezeket belerakhatnák egy földfelszíni nyomást tartó valami tárolóba. elképzelhetõ, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt deformálódik az aksi, és a sérült belsõben ilyenkor keletkezhet rövidzárlat. ez csak tipp:) de egyszer ráléptem véletlenül egy telefonom aksijára, semmi külsõ sérülés nem látszódott rajta, de többször nem vett fel áramot.. ennyi erõvel akár rövidzárlat is keletkezhet benne.
igen ez olyan minthogy az elemet sem lehet felvinni mert felrobbanhat ami igaz is ha kínai Panaszkodik vagy Duravell elemet veszel - ugyanez áll a madein aksikra is
nekem semmi bajom a hírrel, érdekes... legalább ez már nem a bluetooth virusokról szól :D
"vajon mennyi a kigyulladt aksik részesedése? szerintem egy kezemen meg tudom számolni, vagy még annyin se."
Igen, elhanyagolható az esélye, de ha egy esetben elõfordul, akkor több száz ember meghalhat. Ha nézed a natgeon a légikatasztrofák sorozatot, akkor tudhatod, hogy éppen ezért egy apró hibával is nagyon komoly szinten foglalkoznak, és akár egy teljes gépcsaládot át kell építeni, ha olyan hiba.
(Persze gonoszkodva meg kell jegyeznem, hogy az is fontos tényezõ, hogy ha bekövetkezik valami, akkor az áldozatok dollártizmilliókat húzhatnak ki a szabályozó hatóságok, illetve a légitársaságok zsebébõl - nyilvánvaló hogy voltak ilyen esetek, akkor emiatt egyszerûen muszáj ezzel is foglalkozni)
akkor egyrészt neked is ajánlom a statisztikákat (link lejjebb): Fatalities per million trips - Airliner (Part 121) 0.019 ; Automobile 0.130. másrészt meg amiket írtál az mind arra vonatkozik hogy mi lenne ha, dehát nem az van :)
Kamu hogy legbiztonságosabb ha annyi repcsi lenne mint autó illetve motor akkor ugye már nem így lenne, meg ha repcsik is állatkodnának meg nem tartanák be a szabályokat akkor mi lenne
a cikk azt állítja hogy a mobilok/notebookok szállítása gépen veszélyes. (egy pillanatra tekintsünk el az aktuális dell spontán öngyulladó laptopoktól)
1. a világon kb 2,3-2,4 milliárd mobiltelefon van használatban. bõvebben itt ebbõl nem tudom mennyinek lehet li-ion aksija, de számoljunk "csak" 500 millióval. 2. a repülõgép-balesetek nagy részét emberi mulasztás okozza, ez után következik a mûszaki hiba, az idõjárás, majd a szándékosság. a '90-es évek óta mindössze 1% az egyéb kategória aránya. statisztikák ebbõl vajon mennyi a kigyulladt aksik részesedése? szerintem egy kezemen meg tudom számolni, vagy még annyin se. 3. hány ilyen aksigyulladós esetet jegyeztek fel? néhány tucatot? vagy esetleg több százat? még ha ennyit is, 500 millió mobilhoz képest hol van ez? ezek alapján szvsz a mobil nem valódi veszélyforrás a repülésben, annál inkább a használata vezetés közben. inkább ezzel kéne többet foglalkozni.
Szerintem ojasmivel vitatkozol amit a cikk nem állít. Nem azt mondja, hogy ez aggájosabb, mint a gép mûszaki állapota és az is kiderül, hogy nem vezetnek be korlátozást, tehát õk sem ítélik NAGYON veszélyesnek és azt sem mondják, hogy nem a légi közlekedés a legbizonságosabb. Egyszerûen annyit mond, hogy kockázatot jelent és a légitáraságok foglakoznak a kérdéssel. Mi annál helyesebb dolog lehet, hogy komolyan veszik az összes lehetséges kockázati forrást, legyen az bármilyen kicsi is és ha lehet akkor igyekeznek felszámolni(bár itt az derül ki, hogy ezt sajnos épp nem nagyon lehet)?
gratula, már megint egy kis pánikkeltés. több év alatt kábé féltucat eset aztán tényleg ijesztõ. persze az nem gond hogy a repülõk mûszaki állapota sok helyen komoly tragédiákat okoz, amikbe sok száz ember hal bele évente, de néhány mobil és notebook aksi az már aggályos. egyébként én hiszek azoknak akik azt mondják hogy még mindig a légi közlekedés az egyik legbiztonságosabb.
Informatika és tudomány
már el is felejtettem õket. nem baj, elõttünk a dinnye szezon, juhéééj
