Egy agyat figyeltem a neten és ugy láttam, mintha abban egy emberi alak ülne egy fotelben, akár egy szürke ufonauta volna és a homlok irányába van a szeme, lába pedig a nyak irányába lefelé. Talán a lélek önmaga egy párcentis emberke a fejben?
"No és biztos vagy benne, hogy a definíció csak szavakból állhat?"
Mondtam ilyet?
"De ha akarod, fogalmazzuk át a mondatot: "...és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletek határozzák meg igazán egzaktul". Ez szinte ugyanaz, nem?"
Hasonló, de ugyanúgy hibás. Ráadásul kevésbbé egzakt, mivel a "meghatározás" sokmindent jelenthet.
"magukon a meghatározásokon, amik emberi ideákon alapulnak."
Min alapuljanak? Emberek vagyunk, nem? A definícióknak az a szerepük, hogy az emberek egymás közti kommunikációját lehetõvé tegyék, és segítsék a gondolkodást. A világ leírására modeleket használunk.
"Talán az, hogy olyan, hogy anyag, nincs is - az csak az energia egy megjelenési formája."
Einstein is valami ilyesmit mondott.
"Sõt, az energia is egy képzetes dolog: az is csak a világ mûködését meghatározó törvények kifejezõdése."
Igazából ezt mondja a fizika is.
"De még ez sem a "lényeg""
Ezzel egyetértek.
"mivel ugye honnan jönnek ezek a törvények?"
Ez egyelõre filozófiai kérdés. Vannak tudósok, akik szerint az élet létrehozásához elég komplex világegyetem nem lehet másmilyen, a fizika minden törvénye matematikai szükségszerûség.
"Nos ehhez képest kicsit "elbizakodott" azt mondani, hogy valamely anyagi részecske tulajdonságainak meghatározása megmondja, hogy az pontosan micsoda..."
Megmodja, hogy micsoda a legjobb tudásunk szerint. De mint mondtam, a definíció csak azt mondja meg, hogy a valós világ melyik objektumára gondolunk (persze csak ha létezõ dologról van szó). Nem kell tökéletesnek lennie, csak annyira pontosnak, hogy ne legyen belõle félreértés. De igazából még mindíg nem világos, hogy mit értessz az alatt, hogy "megmondja, hogy az pontosan micsoda".
"egy pillanatra megállhatnánk elcsodálkozni, hogy valamilyen információ bizony azonnal átmegy..."
A fizikusok úgy 60-70 éve megálltak ezen csodálkozni. De ismétlem: ez csak akkor csoda, ha a mindennapi tapasztalathoz hasonlítjuk. Milyen alapon írjuk elõ a világnak, hogy milyen legyen?
"Tükrök: mit is hagytam ki? Azt, hogy féligáteresztõ tükrõkrõl van szó? De hát az hozzá tartozik a dologhoz."
Pontosan azért nem szabad kihagyni, mert hozzá tartozik a dologhoz. A tükör az, ami visszaveri a fényt. A tükrök döntõ többsége közel 100%-ot ver vissza. A féligáteresztõ tükör az egy igen speciális fajta tükör, tehát illik megemlíteni, ha errõl beszélsz. Ráadásul ennek a funkciója nem is az, hogy visszaveri a fényt, hanem az, hogy kettéosztja a fénysugarat. Alapvetõ dolog, hogy ha azt mondod:"háromszög", akkor senki se egyenlõ szárú háromszögre gondol, hanem általános háromszögre. Amikor tükröt mondtál, eszembe jutottak a féligáteresztõ tükrök, de mivel te nem azt mondtad, hanem csak tükröt, nem voltam benne biztos, hogy mire gondolsz, így visszakérdeztem.
No és biztos vagy benne, hogy a definíció csak szavakból állhat? Lásd pl. matematikai definíció (a magyar nyelvû oldalon). Ez alapján szerintem egy képlet is lehet maga a definíció. Pl. képzeld el azt az esetet, amikor nincsenek szavak egy dolog tulajdonságaira, de valahogy mégis csak meg kell határozni.
De ha akarod, fogalmazzuk át a mondatot: "...és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletek határozzák meg igazán egzaktul". Ez szinte ugyanaz, nem? Na de mindegy, nem az egyenleteken volt a hangsúly, hanem - többek között - magukon a meghatározásokon, amik emberi ideákon alapulnak.
"De, igazából én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jobb ötleted van neked a definícióra, ami mindíg egybõl a lényeget ragadja meg, és nem kell késõbb finomítani? Egyáltalán mi az hogy "lényeg"?"
Talán az, hogy olyan, hogy anyag, nincs is - az csak az energia egy megjelenési formája. Sõt, az energia is egy képzetes dolog: az is csak a világ mûködését meghatározó törvények kifejezõdése. De még ez sem a "lényeg", mivel ugye honnan jönnek ezek a törvények?
Nos ehhez képest kicsit "elbizakodott" azt mondani, hogy valamely anyagi részecske tulajdonságainak meghatározása megmondja, hogy az pontosan micsoda...
Azonnali információ-átvitel: na, miután specifikáltuk, hogy nem emberi indíttatású információ átvitelérõl van szó, egy pillanatra megállhatnánk elcsodálkozni, hogy valamilyen információ bizony azonnal átmegy... :)
Tükrök: mit is hagytam ki? Azt, hogy féligáteresztõ tükrõkrõl van szó? De hát az hozzá tartozik a dologhoz.
"Ezt írtam: az "anyag" a klasszikus felfogás szerint részecskékbõl áll, és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletekkel definiálják. -- Az egy másik dolog, hogy én speciel ezzel nem értek teljesen egyet. Látod a különbséget?"
A gondom itt is az, hogy a definíciót nem az egyenletek alkotják. Lehet, hogy a definíció és a model közti különbséget nem érted? Akkor nézzük: Definíció Model Röviden: A definíció az adott ojjektum azon leglényegesebb tulajdonságainak halmaza, melyek alapján pontosan azonosítható. Célja, hogy mindenki értse amit mondunk, és ne beszéljünk el egymás mellett. A definíció változhat, ahogy tudásunk bõvül, de jobb esetben ugyanarra a dologra utal továbbra is, csak pontosabban. Pl. a mértékegységek definíciója sokat változott. A model viszont az ojjektum egyszerûsített mása, mely egy adott szempontból jól tükrözi az eredeti model összes fontos tulajdonságát. Célja, hogy az eredeti objektum vizsgálatát leegyszerûsítse, illetve egyszerûbb dolgokra visszavezetve magyarázza a tulajdonságait. Ebbõl az is látszik, hogy egy dolognak akár több modelje is lehet, melyek különbözõ tulajdonságait veszik figyelembe. Pl. a foton definíciója: "In modern physics, the photon is the elementary particle responsible for electromagnetic interactions and light." Ebben szó sincs egyenletekrõl. A foton egy modeljét pedig a Maxwell egyenletek alkotják. Bár ezekben nincs meg egy rettentõ fontos tulajdonsága (a kvantumosság), mégis remekül használhatók nagyon sok esetben (ahol a kvantumosság nem számít, pl. optika).
"Ebbõl már látható, hogy a puszta viselkedést leíró definíció kissé hiányos, nem fogja meg a lényeget."
Nos, mint mondtam, a definíció nem feltétlen csak a viselkedésrõl szól. Tulajdonságokról szól általában. És változhat ahogy tudásunk bõvül. Pl. a "puszta viselkedés" azért "kissé hiányos" definíció, mert magáról a "puszta viselkedés"-rõl hiányosak az ismereteink. De, igazából én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jobb ötleted van neked a definícióra, ami mindíg egybõl a lényeget ragadja meg, és nem kell késõbb finomítani? Egyáltalán mi az hogy "lényeg"?
"És? Ebben hol van benne, hogy az ember által átvinni kívánt információról lenne szó?"
Nincs benne, mert nem specifikálja, hogy mirõl van szó. Tehát elvileg az állítás igaz, de gyakorlatilag nem egészen, mivel az általánosabb fogalmazás általánosabb viselkedést sugall. Különösen, hogy ilyen definíciószerûség akart lenni.
Nos, a kvantumfizikában általában féligáteresztõ tükröt használnak a kísérletekhez, hogy két tökéletesen kohherens nyalábot kapjanak. Tehát itt a lényeg nem a tükrözõdés, hanem az, hogy egy nyalábból kettõ lesz. Ha erre gondoltál, akkor tudom, hogy mirõl beszélsz, de ez esetben rosszul fogalmaztál, mert pontosan a lényeget hagytad ki.
Pontostok: ez már nem is csak az én egyéni véleményem, lásd energia-információ tétel. Viszont a klasszikus fizika rendszerén belül hiánytalannak számít(ott) a viselkedés leírás, mint definíció elv.
"Te épp azt írtad, hogy NEM ez a definíció szerinted." Ezt írtam: az "anyag" a klasszikus felfogás szerint részecskékbõl áll, és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletekkel definiálják. -- Az egy másik dolog, hogy én speciel ezzel nem értek teljesen egyet. Látod a különbséget?
"Egyébként meg kell különböztetni a jelenség és a model tulajdnoságait. Lehet egy jelenségnek olyan ismert tulajdonsága, amit a legjobb model se tud magyarázni. Az egyenletek a model részei. Általában jól egyeznek a kísérletekkel, vagyis a jelenség valódi tulajdonságaival, de fontos elvi különbség van a kettõ közt." Természetesen.
"Látod, mondom, hogy nem értessz vele egyet." Nem teljesen, és ez csak az én egyéni véleményem.
"Nos, szerinted akkor hogyan leeht megtudni valamirõl hogy micsoda? Milyen definiálást vársz?" Nos, régen ugyebár úgy hitték, hogy az anyag önmagában létezõ dolog. Aztán rájöttek, hogy az nem más, mint valamiféle energia-csomagok. Még késõbb arra jutottak, hogy valójában az információ az alapvetõ. Ebbõl már látható, hogy a puszta viselkedést leíró definíció kissé hiányos, nem fogja meg a lényeget.
"Ismétlem : errõl beszélünk : "Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg" " És? Ebben hol van benne, hogy az ember által átvinni kívánt információról lenne szó?
"Neked kéne végre megtanulni fogalmazni. Gondolatolvasást nem tanítanak az egyetemen." Szükségtelen. "A legalapvetõbb kvantummechanikai tükör-kísérletek" <- ebbõl szerintem egyértelmûnek kellene lennie.
"Se arról nem szól, hogy lehet, se arról hogy nem. Ezért pontosítottam." Oké, csak már egy kicsit sok szó fecsérlõdik erre...
"Nagyonis fontos dolog." Fontos, de a lényeg nem az volt.
"Nem feltétlenül kell valaminek lennie." Igaz, de megmarad a valahogy.
"Nos, ha nem hívják úgy, akkor nem hívják úgy. Egyébként hívhatnák krumplipürének is." Végülis az is kérdés, kik hívják úgy. :) Lehet, nem a fizikusok, hanem valamilyen mûkedvelõk, stb. Valahogy be kell azonosítani - még ha kiderülhet is, hogy nincs is ilyen, mert máshogy mûködik a dolog, stb.
"Nos, akkor ez miért is volt?: "Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bõszen ellenkeztél ellene...""
Te épp azt írtad, hogy NEM ez a definíció szerinted. Egyébként meg kell különböztetni a jelenség és a model tulajdnoságait. Lehet egy jelenségnek olyan ismert tulajdonsága, amit a legjobb model se tud magyarázni. Az egyenletek a model részei. Általában jól egyeznek a kísérletekkel, vagyis a jelenség valódi tulajdonságaival, de fontos elvi különbség van a kettõ közt.
"Ezzel viszont már nem értek teljesen egyet. A gravitációra is vannak egyenletek, amik leírják a viselkedését, mégsem tudjuk, hogy micsoda..."
Látod, mondom, hogy nem értessz vele egyet. Nos, szerinted akkor hogyan leeht megtudni valamirõl hogy micsoda? Milyen definiálást vársz?
"Nem az volt a lényeg, hogy mi tudunk-e így információt küldeni, hanem hogy valamilyen információ attól még átmegy."
Ismétlem : errõl beszélünk : "Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg"
"Hm, akkor talán add vissza a diplomád."
Neked kéne végre megtanulni fogalmazni. Gondolatolvasást nem tanítanak az egyetemen.
"Itt nincs szó kimondottan ember által átvinni kívánt információról. Csak arról, hogy valamilyen információ átmegy."
Se arról nem szól, hogy lehet, se arról hogy nem. Ezért pontosítottam.
"Na, hát akkor mégiscsak képes a korlátlan sebességû átvitelre... Csak nem azt, amit mi szeretnénk, de ez egy másik dolog."
Nagyonis fontos dolog.
"De attól, hogy nem tudjuk, még valami valahogy átviszi..."
Nem feltétlenül kell valaminek lennie.
"Arról én sem tudok, hogy ezt kvatum-mezõnek hívnák. De akár hívhatnák úgy is."
Nos, ha nem hívják úgy, akkor nem hívják úgy. Egyébként hívhatnák krumplipürének is.
"Pedig pont az a lényeg, hogy a dolgokat a tulajdnoságaik definiálják (vagy az, hogy mire használjuk)." Nos, akkor ez miért is volt?: "Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bõszen ellenkeztél ellene..."
"Azokból tudjuk, hogy micsoda." Ezzel viszont már nem értek teljesen egyet. A gravitációra is vannak egyenletek, amik leírják a viselkedését, mégsem tudjuk, hogy micsoda...
"De ez az effektus nem használható információ küldésre." Nem az volt a lényeg, hogy mi tudunk-e így információt küldeni, hanem hogy valamilyen információ attól még átmegy.
"Nem tudom." Hm, akkor talán add vissza a diplomád. :P
"Igen átmegy. De nem errõl van szó. Az állítás így szólt: "Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg" " Itt nincs szó kimondottan ember által átvinni kívánt információról. Csak arról, hogy valamilyen információ átmegy.
"Erre reagáltam. Arról van szó, hogy egyrészt nincs közeg, másrészt a "korlátlan sebességû átvitelre képes" sem igaz így ebben a formában, mert csak egy nagyon speciális fajta információ képes végtelen sebességgel terjedni." Na, hát akkor mégiscsak képes a korlátlan sebességû átvitelre... Csak nem azt, amit mi szeretnénk, de ez egy másik dolog.
"Nem tudjuk, hogy mi viszi át." De attól, hogy nem tudjuk, még valami valahogy átviszi... Arról én sem tudok, hogy ezt kvatum-mezõnek hívnák. De akár hívhatnák úgy is.
"Pontosabban azt írtam, a (fizikai-matematikai) leírás maga a definíció. (Mivel számomra ez még nem mondja meg, pontosan micsoda.)""
Pedig pont az a lényeg, hogy a dolgokat a tulajdnoságaik definiálják (vagy az, hogy mire használjuk). Azokból tudjuk, hogy micsoda. Ebbõl a szempontbõl az mindegy, hogy matekkal vagy anélkül írjuk le a tulajdnoságaikat.
"Hát tudod, kvantumokban terjedõ fény. De lehet, hogy a hullámhossz éppen ennek függvénye."
A hullámhossz a foton energiájával arányos (ez az arány a Planck állandó), és a hullámhosszt nevezzük színnek (a látható tartományban). Pont az a lényeg, hogy a fotocellában keletkezõ feszültség az energiával arányos, és a kvantumosság miatt az energia a hullámhossztól függ. Erre a magyarázatra kapott Einstein Nobel díjat.
"Hát az alapvetõ kvantummechanikai tükrös kísérletek. Ebbõl tudnod kell."
Ott nem igazán a tükör a lényeg, de mindegy. A lényeg az, hogy ugyanarról a jelenségrõl van szó minden ilyen kísérletnél. És egyik esetben sem lehetséges információt továbbítani.
"Hát nem is a fény terjedésérõl van itt szó itt, hanem ugye a szuperpozició egész koherens felállításra kiterjedõ egyszerre való összeomlásáról."
De ez az effektus nem használható információ küldésre.
"Gondolom, abból, hogy alap kvantummechanikai tükrös kísérletek, már magad is tudod."
Nem tudom.
"Ez (elvileg) így van, de nem ez a lényeg. Attól még az az információ átmegy."
Igen átmegy. De nem errõl van szó. Az állítás így szólt: "Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg"
Erre reagáltam. Arról van szó, hogy egyrészt nincs közeg, másrészt a "korlátlan sebességû átvitelre képes" sem igaz így ebben a formában, mert csak egy nagyon speciális fajta információ képes végtelen sebességgel terjedni.
"Az viszi át?"
Nem tudjuk, hogy mi viszi át.
"De valaki felhozta, hogy nincs olyan, hogy "pozitív töltés". Ami van, az ugye elektron-hiány. Ergo itt ionok. De akkor ionok (itt a levegõt alkotó gázok ionjai) hozzák létre az alulról induló csatornát?"
Nyílván ionokról van szó, mert lyukak csak kristályokban vannak, és szabad pozitív töltésû elemi részecskék nem kószálnak arrafelé nagy számban.
"Szépen le lehet írni neki a tulajdonságait. Az definiálja, hogy micsoda." Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bõszen ellenkeztél ellene...
"Mire gondolsz?" Hát tudod, kvantumokban terjedõ fény. De lehet, hogy a hullámhossz éppen ennek függvénye.
"A fénysugár iránya, a forrás sebessége, a megfigyelõ sebessége, a mérés helye, a gravitációs tér erõssége, stb. Errõl szól a rel. elm." Ja, értem.
"A fény az fénysebességgel terjed. Egyébként meg az állapotfüggvény összeomlás ugyanaz a jelenség mindenhol." Hát nem is a fény terjedésérõl van itt szó itt, hanem ugye a szuperpozició egész koherens felállításra kiterjedõ egyszerre való összeomlásáról.
" "Meg egyéb érdekességek is vannak." " "Pl.?" Gondolom, abból, hogy alap kvantummechanikai tükrös kísérletek, már magad is tudod.
"Igen, de azt nem te hozod létre. Te a saját információdat nem tudod továbbítani. Sõt, a magától átmenõ információt sem tudod kiolvasni. Csak igazolni tudod az átvitel létét, ha mindkét oldalon egyszerre mérsz." Ez (elvileg) így van, de nem ez a lényeg. Attól még az az információ átmegy.
"Állapot függvénynek, vagy hullámfüggvénynek." Az viszi át? :)
"Már többen is leírták. De a legegyszerûbb elolvasni a megfelelõ helyen:" A második már volt linkelve. De valaki felhozta, hogy nincs olyan, hogy "pozitív töltés". Ami van, az ugye elektron-hiány. Ergo itt ionok. De akkor ionok (itt a levegõt alkotó gázok ionjai) hozzák létre az alulról induló csatornát? Na, talán le van írva a wikis oldalon. (Apropó, érdekes, hogy máig több különbözõ teória létezik a pontos lefolyásra...)
"Na de arról már nem tudják, hogy micsoda, csak úgy van..."
Szépen le lehet írni neki a tulajdonságait. Az definiálja, hogy micsoda.
"Nem volt itt még valami érdekesség az energia-szintekkel?"
Mire gondolsz?
"A vákuum az egy körülmény. Milyen más körülmény lehet még azon belül?"
A fénysugár iránya, a forrás sebessége, a megfigyelõ sebessége, a mérés helye, a gravitációs tér erõssége, stb. Errõl szól a rel. elm.
"Ez nem így van: pl. a különféle tükrös kísérleteknél is azonnaliak a hatások."
Milyen tükrös kísérletek. A fény az fénysebességgel terjed. Egyébként meg az állapotfüggvény összeomlás ugyanaz a jelenség mindenhol.
"Meg egyéb érdekességek is vannak."
Pl.?
"Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy"
Igen, de azt nem te hozod létre. Te a saját információdat nem tudod továbbítani. Sõt, a magától átmenõ információt sem tudod kiolvasni. Csak igazolni tudod az átvitel létét, ha mindkét oldalon egyszerre mérsz.
"Én sem hallottam még azt valamilyen mezõnek nevezni, de te pl. minek neveznéd?"
Állapot függvénynek, vagy hullámfüggvénynek.
"ps. na ha már itt vagy a fizika diplomáddal, nem akarod szakszerûen megmagyarázni ezt a villám kérdést (lásd pl. #131)? Többeket is érdekelne úgy tûnik. Tehát: mi indul el lentrõl elõször?"
"Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy... Valahogy, valahol. "
De ha egyszer nem tudod kontrollálni, hogy mi megy át, akkor információtovábbításra sem tudod használni - kész, pont. Ettõl persze még remekül lehet használni a kriptogtáfiában, remélem nem kell ecsetelnem, hogy mekkora elõnyt jelent ezen a téren.
Na de arról már nem tudják, hogy micsoda, csak úgy van... :)
"Õ azt mutatta meg, hogy a fény kvantumosséga magyarázza a fotocella tulajdonságait (a keletkezõ feszültség nem a fény erõsségétõl, hanem a színétõl függ)."
Nem volt itt még valami érdekesség az energia-szintekkel?
"A kísérleti tapasztalatok alapján jelentette ki, hogy a vákuumbeli fénysebesség minden körülmények közt ÁLLANDÓ (nem leggyorsabb)."
A vákuum az egy körülmény. Milyen más körülmény lehet még azon belül?
Ez nem így van: pl. a különféle tükrös kísérleteknél is azonnaliak a hatások. (Meg egyéb érdekességek is vannak.)
"de az igen speciális, nem használható információ továbbításra, és semmiképp sem nevezhetõ közegnek, vagy mezõnek."
Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy... Valahogy, valahol. Én sem hallottam még azt valamilyen mezõnek nevezni, de te pl. minek neveznéd?
ps. na ha már itt vagy a fizika diplomáddal, nem akarod szakszerûen megmagyarázni ezt a villám kérdést (lásd pl. #131)? Többeket is érdekelne úgy tûnik. Tehát: mi indul el lentrõl elõször?
"Einsteinnek ott a relativitás elmélet ami kb annyira hasznos dolog mint Newton gravitáció elmélete. Használható, de nem a valóságot adja vissza."
A rel. elm. sokkal pontosabb, mint a newtoni mechanika. Nem tökéletes persze, mert a kvantumfizika még nincs benne. Az hogy a valóságot adja-e vissza attól függ, hogy ezt hogyan definiáljuk. A kvantumos jelenségeket leszámítva tökéletes pontossággal megegyezik a mérési eredményekkel, amire mondhatjuk, hogy "a valóságot adja vissza".
Emellett Einstein jópár dolgot csinált még (pl. Nobel díjat is kapott a fotocella mûködésének magyarázatára).
"A fény...igazából ma sem tudja senki pontosan micsoda."
Dehogynem. Elektromágneses hullám.
"Einstein csak találgatott."
Nem. A fény elektromágnese hullám volta már ismert volt Einstein elõtt is. Õ azt mutatta meg, hogy a fény kvantumosséga magyarázza a fotocella tulajdonságait (a keletkezõ feszültség nem a fény erõsségétõl, hanem a színétõl függ).
"Meg számolgatott és kijelentette hogy a fény abbszolútte gyors nincs nála semmise gyorsabb és kész."
A kísérleti tapasztalatok alapján jelentette ki, hogy a vákuumbeli fénysebesség minden körülmények közt ÁLLANDÓ (nem leggyorsabb). Az már az elmélet matematikai következménye, hogy tömeggel rendelkezõ testek nem tudják a fénysebességet elérni.
"Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt"
Ilyet nem vezettek be. Legalábbis én nem hallottam még róla, pedig fizikus diplomám van. Egyébként mint már korábban jeleztem, helyesen vagy "quantum"-nak, vagy "kvantum"-nak írjuk.
"amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg"
Ilyen nincs. Egyetlenegy jelenségnél észlelhetõ valamiféle távolhatás, de az igen speciális, nem használható információ továbbításra, és semmiképp sem nevezhetõ közegnek, vagy mezõnek.
Na tehát:akkor most indul ki a földrõl fõvillám vagy nem?Ld.:99. Ott azt írják igen és én is úgy tudtam eddig.(Középiskolás fizikatanárom is ílyesmit magyarázott annak idején) Tesla tényleg nagy agy volt, csak az eredményeit néha túlmisztifikálják. Az üzemeanyag nélküli motor szerintem egy villanymotor lehetett.De tényleg voltak olyan találmányai amit még ma sem tudunk megmagyarázni.Attól hogy még ekkora elme volt még tévedhetett egy két dologban.Pl relativitás elmélet.Õ még hitt az éterben is amirõl késõbb kisérletileg be lett bizonyítva hogy nem létezik.Szoval Einsten vs Tesla eredménye 1-1 nem lehet köztük külömbséget tenni!!!!Amúgy tömeget miért ne lehetne elõállítani?Mozgási energiából pl.(ld. szakközép iskola érettségi feladatok:mennyivel nõ meg az elektron tomege fénysebbesség közli állapotban...stb stb
Várjál még mielött hülyeséget mondasz!!!!! Ahoz hogy azt mond hogy a "semmi" szót mondhasd fogalmazd meg hogy mi az a semmi fogalom. Mert ha azt mindod hogy a semmi az semmi akkor tehát valami. És ha valamibõl van elõ állítva az energi akkor már nem is olyan érdekes
"Tesla határozottan cáfolja a relativitáselmélet egy részét, azt állítva, hogy a tömeg nem változtatható meg; ellenkezõ esetben ugyanis energiát lehetne elõállítani a semmibõl, mivel egy test leejtésekor nyert mozgási energia ekkor több lenne, mint amennyi a test kis sebességgel történõ felemeléséhez szükséges." <-- Van benne valami! :DD
Értem én, csak állandóan misztifikálják Teslát, meg az összeesküvõelméelt gyártok kedvenc célpontja meg a holywoodi moziknak is miközben semmi ilyenrõl nem áll rendelkezésre megfelelõ bizonyiték.
Arról nem Tesla tehet, hogy az átlagember számára misztikus dolgokat csinált (nem csak elméleti szinten, hanem mint kézzel fogható cuccok). Az a bizonyos "üzemanyag nélküli autó" is lehetett az elektromágneses energiaátviteli megoldásai lehetséges eredménye. Oké, egyszer õ is úgy vélte (a rádiózás elsõ kísérletei közepette), hogy valami földönkívüli jeleket fogott (talán csak valami ismeretlen, de szabályos jelet), de ettõl még nem volt õrült. Ilyen nagy elméket amúgy sem az átlagember mércéjével kell mérni.
Végülis semmirõl sem tudják, hogy "igazából" mi, csak azt, mikre bontható (és ezt tovább iterálva egy bizonyos mélységig, ahol csak a remény marad, hogy majd egyszer tovább lehet bontani), illetve próbálják minnél pontosabban leírni a viselkedést.
Az #113-ban lévõ linken, és máshol is fellelhetõ szövegek szerint igen: "Nikola Tesla 150 éve, 1856. július 10-én született Smiljanban. A grazi és a prágai mûegyetemen tanult. Grazban ismerte meg a Gramme-féle dinamót, amely fordított irányban villanymotorként mûködött. Kidolgozott egy váltóáramú meghajtást, késõbb, Budapesten fogalmazta meg a forgó mágneses mezõ elvét, ez lett a váltóáramú gépek alapja, majd indukciós motort tervezett. Ezek voltak a váltóáram elsõ hasznosítási kísérletei."
És végül, de nem utolsó sorban: "Nikola Tesla 1856-ban született a horvátországi Smiljan városában. 1884-ben az Egyesült Államokba emigrált. Alapvetõ szerepe volt a váltóáram hasznosításának kidolgozásában. Nevéhez kapcsolódik a háromfázisú elektromos rendszer, a dinamó és az elektromotor elvének kidolgozása. Az 1896-tól mûködõ niagarai erõmû Tesla szabadalmai alapján készült és róla nevezték el. Nagy szellemi ellenfele Edison volt, aki az egyenáramú rendszert preferálta, és aki végül ebben alul maradt Teslával szemben. Tesla ezekkel a találmányokkal mindörökre beírta magát a tudomány történetébe, amit azzal is honoráltak, hogy a mágneses erõ mértékegységét róla nevezték el (tesla, jele T).@kfki
További infók Tesláról. "Nikola Teslában a háromfázisú villamos-energia rendszer feltalálóját és megvalósítóját tiszteljük, kétségkívül a második ipari forradalom egyik legzseniálisabb alakja volt."
Az ilyen nagy emberek manapság be sem jutnak az egyetemre. A lexikon-agyúak meg igen.
Pontosítok: magát a transzformátort Déri Miksa találta fel, Tesla ennek speciális változatait találta fel, meg pl. a váltóáramú generátort. És nagy szerepe volt a váltóáramú hálózat elterjedésében. Némi infó Tesláról. Némi infó Einsteinrõl - elég lazára vette a sulit. :)
A fény...igazából ma sem tudja senki pontosan micsoda. Einstein csak találgatott.Meg számolgatott és kijelentette hogy a fény abbszolútte gyors nincs nála semmise gyorsabb és kész. Aztán késõbb rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezõt, amely korlátlan sebességû átvitelre képes közeg, gondolkodott az éter lehetõségén és a negatív gravitáción de ezeket elvetette/nem kellett volna/. Tesla: Egyenáramú villanymotor, elsõ rádió jel továbbítás /nem Marconi/. Váltóáram felfedezése és felhasználása/nem kell ecsetelnem mekkora felfedezés ez/, elsõ távirányított eszközök, vezeték nélküli emergia továbbítás de ezzel az eszközzel úgymond leállt, mert a váltóáramot is nehéz volt elfogadtatnia, odaállított volna egy kütyüvel amihez nem kell kábel sem, befonták volna a hajukat. Tette ezt több mint 100 év távlatában. Méghogy nem hagyott hátra semmit...pff...elsõ telefonközpont megépítésébe is segédkezett, hozzá tartozik a Tesla tekercs találmány amivel millió voltokat lehet elõállítani, többszáz találmánya van és nem kis kaliberûek.
Nézzük csak. Bár nem vagyok fizikus, tudtommal Einstein jött rá, hogy mi is a fény valójában, és hogy egyszerre mutat hullámtulajdonságot és anyagi tulajdonságokat. Aztán megalkotta a relativitás elméletet, ami magyarázt számos csillagászati eseményre, nagyot lenditett az ürkutatáson is. Elméleti alapokat adott a maghasadás kutatásához, ezzel is segitve az ezen alapuló eszközök megalkotását. Elméletei magyarázatot adnak a részecskefizika több eseményére és sokat segitett a késõbbi kutatások során, sõt még napjainkba is.
Ehhez képest, bár nem becsülöm alá Teslát, de akármiket is alkotott, nem voltak maradandóak. Nem szolgálták sem a tudomány fejlõdését, sem az emberiségét, és mégcsak elméleti alapot sem a késõbb utánna jövõknek. Egyszóval, hiába volt nagy koponya, ha nem volt képes ezt átadni az utókor számára, akkor sokat nem ért. A gõzgépet is felfedezték 2000 éve (Heron) mégsem jött rá a jelentõségére, és a tudását sem sikerült átadnia az utánna jövöknek, igy aztán gyakorlati jelentõsége nem volt a dolognak. Ettõl függetlenül annak hiszel akinek akarsz, de a tudomány nem hit kérdése. Teslának minden joga megvolt hozzá hogy kételkedjen Einstein nézeteiben, de megvolt rá a lehetõsége hogy megdöntse azokat, mégsem tudok róla, hogy bárhol is megdönthetetlen elméleti cáfolatokat adott volna ki, vagy saját bizonyitható elméletekkel állt volna elõ. Természetesen én nem vagyok fizikus, és nem is ismerem teljesen a sztorit, de nem is hiszek mindenféle fantasztikumokban, meghagyom ezt a holywoodi filmeknek, ahol mindig van vmi 5000 éves kõdarab ami képes lenne elpusztitani a világot...
Nem tom nekem azért Tesla mégis jóval értelmesebbnek naés termékenyebbnek tûnik. Többszáz bejegyzett szabadalom és érdekes gondolkodás mód. :) A Kor emberei sajnos nem értékelték a tudását, találmányinak nagyrésze jóval megelõzte korát. Pár találmányáról ma sem tudni,hogy mûködött.Több találmány tõle nyúltak le és csiszolták tovább. Einsteinnek ott a relativitás elmélet ami kb annyira hasznos dolog mint Newton gravitáció elmélete. Használható, de nem a valóságot adja vissza.
Kedves olvasók a Nikola Tesla VS Albert Einstein meccset olvashatták. :)
Általánosban, középsuliban, egyetemen, stb. sok olyat tanítanak amire az embernek egyáltalán soha nem lesz szüksége(néha baromságokat is), és teljesen haszontalan akkor minek törje magát? Le lehet szarni ezeket, és foglalkozni azzal ami érdekel, és ekkor az 1-es közelében lehetnek az osztályzatok, mégsem jelenti azt hogy az illetõ hülye. Olyan idióta bunkók léteznek diplomával felszerelve, hogy kifexel... szóval a legtöbb oktatási intézményben elért eredmény SEMMIT sem számít.
Tslának voltak kísérletei ún skalár hullámokkal, melyek szerinte a fénynél gyorsabban terjednek. Tesláról nem árt tudni, hogy pl Einstein nézeteivel alapvetõen nem értett 1-et. Jobban hiszek Teslának mint Einsteinnek ismerve az iskolázottságukat...ez van. Einstein középsuliban erõsen bukdácsolt, Tesla több nyelvet beszélt már 10 éves korában és igen különös, pontosabban fejlett számolási képességei voltak! :)
A villám sehonnan nem csap sehova, mert fénysebességgel terjed. Kialakul az elektromos tér, amiben egyébként nem szükségszerû hogy a föld legyen pozitív, elõfordulhat hogy negatív lesz, és a felhõ lesz pozitív. Amint kialakult a tér megkezdõdik a töltésáramlás, de ehhez el kell érni a levegõ átütési feszültségét, ami 2-4 kV/mm, de ez esõben lehet kevesebb is. Ahogyan elkezdenek áramlani a töltések, elõször az elektronok, késõbb az ionok is, kialakul egy vezetési csatorna, ahol hirtelen megnõ az áram erõssége, elér egy csúcsot, majd következik az exponenciális csökkenés amit írtam. De ezek a hatások fénysebességgel terjednek, a fény is egyszerre jön, mert ez tulajdonképpen egy ívkisülés. Az elektronok és az ionok egyszerre indulnak el mindenhol, és így világítani is egyszerre fognak.
Ha precízek akarunk lenni akkor nem. Hertz óta ismert, hogy az elektromos kisülések rezgésfüggvénnyel írhatók le minden esetben. Egy exponenciálisan csökkenõ erõsségû váltakozó áramot kapunk.
"Amikor a negatív töltésû áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására." az animáció nem biztos hogy tökéletes, de mellette ez van. És pozitív töltésnél mi ugrál? Nemhiszem hogy + töltésû ionok, villámláskor sztem nemnagyon vannak jelen. Más + töltésû részecske nem mozog. De a - töltésû elektron az simán.
Ez nagyon komoly! Akkor azért van az, hogyha vészhelyzetben találjuk magunkat - mondjuk hirtelen repül felénk valami, amire tudat alatt fel vagyunk készülve, hogy lehet, hogy bekövetkezik -, hogy mintha egy pillanatra belassulna az idõ... mondjuk fizet spriccelnek feléd és látod a feléd szálló vízcseppeket? Tehát krízishelyzetben az szervezet plussz energiákat éget el a gyorsabb érzékelés, látás miatt??
"Nos nem a frekijének kell magasnak lenni, hanem a feszültségnek. " Igaz :) Bocsi :) De a frekiben is van valami gondolj csak a mikrohullámra /jó az meg hullámhossz/, az ugye eltérõ közeghatárba ütközve megtörik/elvileg/.
Nos nem a frekijének kell magasnak lenni, hanem a feszültségnek. A nagyfeszültség a tárgyak felszíne fölött halad. De van, amikor belül talál egy számára "szimpatikusabb" csatornád, na az pech. :)
Azok éppen arra valók, hogy magukhoz vonzzák a villámokat az által, hogy közöttük és a felhõk között jön létre a csatorna, mert csúcsos és kiemelkedés, és mert nem utolsó sorban itt lesz a legnagyobb a potenciálkülönbség.
Azt az idézett mondatot részletesebben is elemezhetnéd. Milyen ellentétes töltésû áramlatról beszél, milyen csatornáról van szó, stb. Az elektronáramlás csak az utolsó lépés.
Idézem akkor: "Amikor a két ellentétes töltésû áramlat találkozik, egy nagy vezetõképességû csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre. Ez a villámlás. "
az elektronok mozognak a föld felé. Semmiféle pozitiv töltés nincs, ha tanulnál villanytant, akkor tudnád hogy pozitivval az elektronhiányos polust jelölik.
Képzeld oda is! "kifelé" is vannak kisülések láttam ilyen videókat és felvételeket is! Villámlás elõtt pedig igenis van elõcsatorna! Nézz jobban utána!
A hir szerint a fején találta el. Lehet hogy al-alág volt, de akkor nem pár millió volt hanem "csak" pártizezer. Igy is ugyis bukta elvileg tehát szinte fizikai képtelenség a dolog. Ekkora feszültség és áramerõsség esetén mindegy hogy a nyakláncba csapott -e vagy a fejébe elöször, nem lett volna szabad túlélnie, mégis él.
Na tehát: villám A villám lefelé halad, akárhogy is nézed. Ha nem értenéd a linket, akkor röviden: az elektronok amik a negativ töltésü felhön vannak, elindulnak az elektronhiányos (magyarán pozitiv töltésü) föld felé. Slussz passz. Ráadásul mi az hogy a fõáram halad csak lefelé? Hát merre halad, a világürbe?
Ha a tengerimalacnak 875 kilobites a látósebessége akkor öreganyámé kb 2-3 bit mert kib@szott rosszak a szemei és ebbõl adódóan lassu a felfogása is.A félcenti vastag szemüveglencse tovább rontya a helyzetet :o)
Komoly engedményt téve a középiskolás elektrotechnikának és a fõiskolai Scnöller-féle fejtágításoknak, valamint Grétsi tanár úrnak a kevésbé pontos fogalmazás miatt: az alternatív zs-verzió szerint legfeljebb a villám egyik mellékágának al-mellék-al-almellékága zizzentett a nyakláncba (az sokkal jobb vezetõ, mint a fej) és egy picike még jutott a fejre is. Szerencsés csajszi. Ha viszont villám alatt a fõáramot értjük, akkor a hír fõszereplõje most elfér egy cirill betûs urnában, láncostul, és nincs kivétel senki kedvéért. Vagy van valaki, aki a saját SZEMÉVEL látott ilyet? :)
A villám felülrõl a föld felé halad, de ez ne zavarjon... Vagy nem tudom, lehet újabban mára fizika is más mint amit annó én tanultam és nem a villám csap a villámháritóba, hanem a villámháritóból csap ki a villám... :DDD Roliika, ne terjesz már ennyi téveszmét itt az sg-n.
Igazából a villám a Földfelszinrõl indul ki, és ha valamiért magas az áram frekije akkor a bõr felületén halad és iszonyat gyors így talán meg sem égeti...ha szerencséje van.
De évente több ilyen eset is elõfordul hogy valakibe belecsap a villám, és mégis megússza apró sérülésekkel. Nincs rá magyarázat egyenlõre, szerintem valahogyan szupravezetõvé válik az ember teste, de hogy hogy ne kérdezd.
Ha valakinek a feje a villám útjába kerül, nem sok marad belõle.
Alternatív verzió: lecsap a villám a lány közelében, pár tízezer amperes áramerõsséggel, olyan távolságban, hogy a lány már pont nem hal bele a hanghatás sokkjába, de a keltett mágneses térerõsség még elég ahhoz, h a rendkívül jó vezetõ aranyláncban örvényáramot keltsen és azt felhevítse.
A hazugságvizsgálat azt méri, hogy szándékosan hazudsz-e, a készüléket azonban megfelelõ gyakorlattal ki lehet cselezni. Azt már meg sem merem említeni, hogy esély sincs azt mérni, ha úgy mondasz valótlant, hogy elhiszed: az történt, amit mondasz.
Úgy két hete meg egy 16 éves lányba belecsapott a villám, a fején, az arany nyaklánca atomjaira égett, és egy v alakot égetett bele a nyakába. A lánynak semmi baja nem történt. Bevitték megfigyelésre, de semmi baja nem lett az orvosok szerint az ijedtségen és a seben kivül. Mai ismeretink szerint ez fizikai képtelenség, csoda. Mégis évente ez többször is megismétlõdik. Valószinüleg az illetõnek szupravezetõvé kell válnia egy pillanatra hogy ez megtörténhessen, de fogalmunk sincs hogyan történhet meg ez.
Nos akkor az illetõ valószinüleg az arra fogékonyak szerint isteni kiválasztott, esetleg elvitték az ufók, lehet hogy dimenzióutazó vagy esetleg csak nem ismerjük még a folyamat fizikai hátterét. Mindenesetre megtörtént a dolog, és mégsem mondanám azt hogy ez bizonyiték isten létére, vagy bizonyiték az idegenek létére vagy hasonló. Az hogy azok a járörök mit láttak nem tudom nem voltam ott, de attól még hogy nem tudjuk mi az, az nem azt jelenti hogy az egy ürhajó volt.
Az idegen ûrhajók és idiótákról meg annyit, hogy 1-2 éve a Balatonon járõrözõ rendõrök 1 elég nagy és közeli jól kivehetõ lapos focipálya méretû ûrhajót láttak, jelentették, pszichológushoz küldték õket, és mint kiderült semmi bajuk, a hazugságvizsgálaton is átmentek, na erre varrj gombot! :)
Több ezren láttak idegen ûrhajókat is, aztán kiderült, hogy csak mûholdak, repülõgépek, ballonok voltak, vagy feltûnési viszketegségben, esetleg pszichés betegségben szendvedtek az illetõk.
Informatika és tudomány
