Ja, már látom, te is innen szedted az alábbi mondatot, csakhogy az nem a materializmus, hanem a methodological naturalism meghatározása volt: "Science uses a working assumption, sometimes known as methodological naturalism, that observable events in nature are explained only by natural causes without assuming the existence or non-existence of the supernatural." A materializmus alap-definíciója ez: "In philosophy, materialism is that form of physicalism which holds that the only thing that can truly be said to exist is matter; that fundamentally, all things are composed of material and all phenomena are the result of material interactions." Vannak ehhez képest bõvített definíciók is, pl. amit írtam az ismert részekbõl álló mindenségrõl.
Ami megmagyarázhatatlan? Hiszen több ilyen jelenség is van a kvantummechanikában. Persze keresik rájuk a magyarázatot, sok elmélet született már, de egyik sem bizonyított, és egyes fizikusok úgy gondolják, soha nem is lehet majd bizonyítani.
Lehet más is, de tökéletesen ismertnek kell lennie. Hiszen ha nem az, a belõle épített dolgok sem azok. Legalábbis, ha úgy akarjuk megismerni õket, hogy ezekbõl építjük fel.
"tökéletesen megismerhetõk" "nem is olyan könnyû megismerni a világot" Attól még megismerhetõ, hogy az ember számára túl bonyolult. Az már a mi bajunk, hogy nem tudunk élni a lehetõséggel.
"Ezek lényegében a részecskék lennének." Na ez nincs benne a fogalom magyarázatában. Egyébként hogy definiálod a részecskét? Az építõelem meg nyugodtan lehet energia, húr, vagy mágneses mezõ, vagy kitudja mi.
Ez itt a materializmus definíciója, vagy inkább a természettudomány alapjának leírása? Mindenesetre ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a "natural" és a "supernatural" között, pontosan ismernünk kell legalább az egyiket.
Nem egészen. A materializmus talán legfõbb alapja, hogy minden olyan építõelemekbõl áll, amik tökéletesen megismerhetõk. Ezek lényegében a részecskék lennének. Csakhogy pl. a kvantummechanika megmutatta, hogy nem is olyan könnyû megismerni a világot. Bizonyos dolgok mikéntje az emberi elme számára máris felfoghatatlanok, csak sokdimenziós matematikai formulákkal sikerül leírni, ha egyátalán sikerül.
Navárj. Materializmus!=részecske. Attól még materializmus a materializmus, hogy végsõ soron kiderül, hogy húrokból, meg energiából van minden. Onnantól nem materializmus, ha valaki azt mondja, hogy isteni beavatkozás, meg hogy csoda.
Kiegészítés a zárojeles részhez: ennek érdekében olyan képzetes részecskéket próbálnak bevinni, amik létezését majd egyszer talán bizonyíthatják, szerintük.
Hát, a fizikusok egy része a kvantummechanikát is materialistán közelíti meg (mindent részecskékkel akarnak megmagyarázni), de hogy annak építõköve lenne... Hiszen itt már nincs is megfogható anyag.
Hol oktatnak ilyen nézeteket? Szertintem így készen sehol. Én amúgy is szeretem magam kialakítani a nézeteimet, nem készen kapni. Ezért nem ragaszkodom az olyan forrásokhoz, amik eleve valamilyen nézeteknek alávetett következtetéseket közölnek.
Viszont: továbbtanulás - itt arra utaltam, hogy a felsõbb szintû iskolákban tanított fizika (de mondhatnánk sok más tantárgyat is) már nem egészen az, mint amit középszinten oktatnak. És nem csak fizika van a világon. Aki többirányú, magasabb szintû tudást szerez, már nem lesz annyira biztos abban, hogy a materializmus és az ateizmus (továbbá a pozitivizmus) a végállomás, mert nem is kell biztosnak lenni. (Elég ha elég nagy tömeg biztos benne, hogy ellensúlyozza a hívõk táborát.)
Hogy egy kicsivel konkrétabb legyek (ugye kézzelfoghatóbb :)): nézd meg alaposabban pl. a kvantummechanikát. (A többi megnézendõt majd máskor, van még.)
Még egy kérdés, ami a tanulj tovább dolgodhoz is kapcsolódhat, de álltalában ahhoz is amiket irogatsz: 1. Mik a forrásaid egészen konkrétan? 2. Mégis mire gondolsz a tanulj tovább alatt. Úgy értem egyetem/szak. Mégis hol oktatnak ilyen nézeteket?
A "hívõ" valamely vallásban hisz. Ilyen alapon az ateista is hívõ, és a tudomány nagy része, mivel abban is többfajta értelmezés létezik, kb. mint a vallásokban a felekezetek.
Nem szeretnék most már sokáig részt venni egy parttalan vitában, de 1-2 dologra még válaszolok, mielõtt téves következtetésre jutsz velem kapcsolatban. Nem mintha sokat számítana, vagy maradéktalanul sikerülhetne.
Nos, az szerintem hülyeség, hogy csak az embernek lehetne lelke.
Tudom, hogy a gondolatok az idegsejtek mûködésébõl fakadnak.
Viszont a személyiségem hozzú évek alatt alakul, és én magam, tudatosan befolyásolom ezt a folyamatot.
Sokan azért taszítják el maguktól a lelek fogalmát, mert nem akarják vállalni a felelõsséget a döntéseikért. És itt jön pl. az a dolog, hogy tudat alatt csak kisebb horderejû döntések születhetnek, a nagyobb döntések csak tudatosan. Még akkor is, ha ebbe belehal a személy...
Az utolsó kérdés túl messzire vezetne, ami ráadásul erõsen offtopik is.
Nos, ha ilyen "átélõ tudat"-okról beszélsz, akkor bizony hívõ vagy. A saját tudatodat persze érzékeled, de hogy "átél"-e vagy sem, abban semmiképp sem lehetsz biztos. Illetve lehetsz, de az már hit.
Nos, ha ilyen "átélõ tudat"-okról beszélsz, akkor bizony hívõ vagy. A saját tudatodat persze érzékeled, de hogy "átél"-e vagy sem, abban semmiképp sem lehetsz biztos. Illetve lehetsz, de az már hit.
Nos, ha ilyen "átélõ tudat"-okról beszélsz, akkor bizony hívõ vagy. A saját tudatodat persze érzékeled, de hogy "átél"-e vagy sem, abban semmiképp sem lehetsz biztos. Illetve lehetsz, de az már hit.
Tehát a szellem, a lélek elsõbbrendûségébõl? Na erre is van pár sokaknak valószínûleg zavaró kérdésem.
Például hol húzod meg a határt, hogy minek van lelke? Személyisége az állatoknak is van, nem mondhatod, hogy az összes, egy fajba tartozó állat ugyanúgy viselkedik. Vannak lusta kutyák, csökönyös lovak, de van ellentétük is. Ha létezik olyan, hogy lélek, akkor az csak az emberben lenne? Kétlem.
Honnan tudhatod, hogy a gondolataid, személyiséged nem csak a véletlenszerû rendezõdése az idegsejtejidnek és a benne futó impulzusok hatása?
Honnan tudhatom én, hogy a világ, amit érzékelek, benne az összes ember, ez a vita, sõt, az egész létezés nem egyedül az én szórakoztatásomat szolgálja, akkor jött létre, amikor öntudatra ébredtem, és megszûnik, mikor meghalok? (Persze ha eszerint élnék, asszem rámhúznának egy hátulgombolós, hosszúujjú kabátot... :) De honnan tudhatom _biztosra_, hogy nem így van?)
Egy régi mesekönyvbõl? És a régi mesekönyvek közül honnan tudhatod meg, hogy melyik igaz?
Valószínûség A kreacionisták azt állítják, hogy még ha a második fõtétel nem tiltja is meg a dolgot, még egyetlen mûködõ biológiai molekula (enzim) képzõdésének is reménytelenül kicsi a valószínûsége. Egy tipikus enzim 100 aminosavból áll, és 20 különbözõ aminosav áll rendelkezésre. Tehát 20100 (20 a 100. hatványon) darab különbözõ kombináció létezik, így annak valószínûsége, hogy egy meghatározott szekvencia egy lépésben a véletlen folytán létrejöjjön, 1/10131 (az utóbbi számban az egyes után 131 nulla áll). Ez nagyon hatásos, de gondoljunk arra is, hogy egy számítás csak annyira jó, mint a kiindulópontjául szolgáló feltevések. A legjobb aerodinamikai elméletek sok-sok éven keresztül azt bizonyították, hogy a dongó nem tudhat repülni! Úgy tûnik, a dongó valami olyan trükköt használt, amirõl a korabeli aerodinamikusok nem tudtak (lásd T. Weis-Fogh, Scientific American 233(5):80-87, 1976).
Ahogyan a dongó is repül, függetlenül az aerodinamikai elméletektõl, úgy új, mûködõ enzimek is állandóan képzõdnek. A mikroorganizmusok olyan új enzimekre tettek szert, amelyekkel le tudják bontani a természetben elõ nem forduló, mérgezõ ipari hulladékokat (pl. a klórozott és fluorozott szénhidrogéneket) (lásd Ghosal et al., Science 228:135-142, 1985). Susumi Ohno is talált egy ilyen új enzimet: a nylon lineáris oligomer hidrolázt, s megállapította, hogy az enzim egy ún. frame-shift (a leolvasási keret eltolódását okozó) mutáció eredménye (lásd Proc. Natl. Acad. Sci. 81:2421-2425). A frame-shift mutációk egy fehérje egész szerkezetét szétzilálják, az enzim tehát tulajdonképpen véletlenszerû konstrukció! Nem is meglepõ, hogy ez az új enzim tökéletlen, és a tipikus enzimekhez képest csak kb. 1%-os hatékonysággal mûködik - de a lényeg, hogy mûködik!
Gish azt a hibát követi el, hogy megszabja: az egész szekvenciának egyszerre, egy lépésben kell létrejönnie, és a végterméknek tökéletesnek kell lennie. Nem veszi figyelembe azt a lehetõséget, hogy a használható, de még tökéletlen enzimeket a természetes kiválasztás javítsa fokozatosan. A közbülsõ lépések feltétlenül adhatnak mûködõképes enzimeket, hiszen ugyanazt az enzimmûködést sok különbözõ aminosavsorrend megvalósíthatja. Ismerünk két, csaknem teljesen különbözõ aminsavszekvenciát, amelyek csak az aktív helyen lévõ diszulfidhídban egyeznek (2 aminosav), és mindkettõ ugyanazt az enzimet, a tioredoxin-S2-t eredményezi (lásd Homgren, Ann. Rev. Biochem. 54:237-271, 1985).
Az átélõ tudat. Nem mondom, hogy Isten mûve, mert honnan tudhatnám. Viszont tapasztalom a tudatomat.
Nos most mielõtt bármit mondasz elhamarkodottan, (pl. azt a túlhaladott hülyeséget, hogy ez csak illúzió), pár évig merült bele ebbe a területbe...
Addig is értelmetlen folytatni ezt a vitát. Én ki is szállok. De ti csak gyõzködjétek magatokat arról, hogy már semmi sem változtathatja meg tapottat sem a világképeteket. :)
Ez nem az élet keletkezésének a mechanizmusa, csak egy elgondolkodtató érdekesség. Az a tanulsága, hogy egy-egy apróság drámaian megnövelheti a valószínûségeket. És ezek az apróságok az élet kialakulásánál is megvoltak. Van olyan, amit ismerünk, és ki tudja hány olyan, amit ma még nem ismerünk.
Egyébként pontosan ez a dolog az, amit nem tudok felfogni. Hogyan lehetnek az emberek annyira befolyásolhatóak, hogy mindenféle bizonyíték nélkül, vakon elhiggyenek egy mesét. Amit nem mellesleg szintén emberek vetettek papírra, emberek válogattak, szerkesztettek, cenzúráztak. Azért, mert régi(a több nagy vallás is az, sõt)? Azért, mert azt mondja, hogy ez az egyetlen igazi? (melyik nem mondja ezt? melyik nem játszik rá az emberi hiúságra, hogy _mi_ vagyunk a felsõbbrendûek?) Azért, mert frankón megnyugtató, hogy lesz valami ha feldobjuk a talpunk? Hát ja, szar lehet szembesülni azzal, hogy mi is csak egy fejlett állatfaj vagyunk, és hogy aki meghal, annak a személyisége (lelke, ha úgy tetszik) végleg megsemmisül. Tényleg sokkal megnyugtatóbb elhinni _bármit_, még ha majdnem minden bizonyíték cáfolja, és mellette semmi sem szól, de hát az ember ilyen. Sajnos.
Az alsó példa helytelen abban az esetben, mert egy betû helyénlévõsége nem számít, az összesnek kell a helyén lennie. Itt nem állatfajok fejlõdésérõl van szó, hanem bizonyos összetett fehérjemolekulákról.
Eddig még a világon minden dologról, amit az emberisg Isten, vagy istenek mûvének tekintett, kiderült, hogy a világ mûködésének tulajdonságaiból ered. Mondj _egyetlen_ konkrét példát a természetfelettire!
Ha Istent úgy definiálod, hogy a világ mûködését meghatározó törvények összessége, akkor lehet, hogy igazad van, de akkor csak egy új szinonímát vezettél be a fizikára.
Ez úgy értendõ, hogy reáltudományos, fizikai, matematikai, kémiai alapon, legalábbis a tudomány mai állása szerint. És ezzel a teológusok, papok is egyetértenek, és tudtommal õk nem ateisták. :)
Persze, hogy nem a hite alapján minõsül valaki igazi tudósnak: épp az alapján, hogy nem ragaszkodik bizonyíthatatlan eszmékhez...
Ez már ferdítés. Õk statisztikai valószínûségeket számoltak ki. Aztán jött valaki a "hurrikán összerak egy házat" hülyeséggel, ami nagyon sarkított, de a sajtó ugye felkapta, és el is terjedt a közhiedelemben. Tényleg igen kicsi számok ki, mint valószínûségi adatok. De a tudósok tudják, hogy az evolúció nem csupán statisztikai véletlen, mivel jópár külsõ tényezõ is befolyásolta, javította az esélyeket.
"Analógiaként vegyük a „tobeornottobe” (lenni, vagy nem lenni) 13 betûs szóösszetételt. Másodpercenként egy lehetõséget kiválasztva 78 800 évig tartana, amíg megtaláljuk ezt a szóösszetételt az összes többi lehetõség között. Az 1980-as években írtak egy programot, ami véletlenszerûen hoz létre szavakat, és azoknak a betûknek a pozícióját megõrzi, amelyek jó helyen vannak. A program átlagosan 336 ismétlésen belül, mintegy 90 másodperc alatt eredményre jutott"
De ha valamit nem Lehet bebizonyítani, mindegy hogy az ellenkezõjét lehet-e vagy nem, az már ad arra okot hogy azt vonjuk le belõle hogy nincs,nem? Mellesleg isten nem-létét szvsz elég könnyû manapság bizonyítani. van rá bármi jel? nincs. attól hogy valaminek nem lehet bizonyítani a nemlétét... ez marhaság.azt nem kell bizonyítani,nem az a kérdés. Van vagy nincs? ha semmi sem szól amellett hogy van, akkor nincs, szvsz.
Hát ez nem egészen így van. Mint már írtam, a témát kutató biológusok is megfogalmaztak ilyen következtetéseket. Csak ezt nem merik túl hangosan mondani, mert sok más tudós rájuk süti, hogy "áruló"... Olyan, mintha sokan nem az igazságot keresnék, hanem egy elõre kitalált elvet akarnának mindenáron bizonyítani. És ez az ateizmus.
Ha van értelme, fejtsd ki! Fenntartom, hogy nincs.
Ha az én magyarázatom az általad használt szavakra szerinted nem megfelelõ, akkor javíts ki! Mert eddig úgy néz ki, hogy a szavakat értem, de összességében nem állítasz velük semmit.
Sajnos sokan összekeverik a tudomány mai állása által lehetségesnél gyorsabbat, a gyorsabb, mint gondoltammal.
Ugyanis a tudomány mai állása szerint egyáltalán nem túl gyors az evolúció. Csak az evolúciót tagadók szerint túl gyors. Sokszor csak azért gondolják ezt, mert nincsennek tisztában a nagy számok nagyságával.
Jól tudod. Az, hogy az elmélet nincs bizonyítva 100%-ig, elég sánta megfogalmazás. Ma ez már nem csak elmélet, hanem tudományág. És mint bármely más tudományág, sok benne a nyitott kérdés. Én inkább így mondanám.
Lehet, hogy rosszul tudom,de Darwin egy ELMELETET krealt, ami nincs bizonyitva 100%-ig..... A bibliat emberek csinaltak embereknek,ergo egy mesekonyv klassz kis sztorikkal! Viszont isten fogalma,mint egy valamilyen teremto ero(nem feltetlen tudatos),siman elfogadhato,de nem osszekeverendo a keresztenyseg jo oreg kaporszakallujaval!!! Sem vallasos,sem darwinista nem vagyok:)
Ja, a jehováktól nem is várok többet:)
Jellemzõ, azt a pár mondatot speciel egy Jehova tanúi könyvben találtam. De megfogalmazza a hívõk és más kreacionisták hitvallását :S
Na az ilyenekkel vitatkozni sem érdemes. Õk azt sem hiszik el, amit a saját szemükkel látnak.
Kreacionisták egyik megszokott érvelése: "nézzünk szét egy szobában. Mit látunk ott? Széket, asztalt, szekrényt stb. Kifejlõdtek? Nem, valaki csinálta õket." nah, ilyen blõd dolgot!!
Nincs olyan, hogy "túl gyors"! Olyan van, hogy "gyorsabb, mint amit én elképzeltem"! Ezt utána magyarázhatja még nem ismert hatásokkal, vagy isteni közbeavatkozással, beállítottságától függõen.
Amúgy ez a határ dolog elég erõltetett. Inkább kiterjesztésrõl beszélünk. Mondhatjuk, hogy a newtoni fizikának vannak határai, és itt jött a relativitás, de valójában a relativitás egy speciális esete newton.
még mindig nem fogják fel egyesek hogy isten szimplán: Nem Létezik. ennyi. ha õ létezik, akkor az egyiptomi istenek is? sok-sok ember régen hitt bennük, ugyanolyan hévvel mint a keresztények istenben, és úgy gondolták úgy jött létre a világ hogy azok az istenek alkották. akkor most az is igaz? meg allah is teremtette? meg a sok-sok hindu isten is? látszik hogy a kockafejûek még ien egyszerû dolgokba sem gondolnak bele.a kereszténység is Csak Egy Vallás.igaz a mondás: ahol megáll a tudomány,ott kezdõdik a hit.az amcsik nagy része egyszerûen túl unintelligens ahhoz hogy 2 szót is megértsen az evolúcióból.nagy százalékuk azt sem tudja mi Kanada fõvárosa. ezért, a mi témánkban is egyszerûbb azt mondani bután hogy "isten teremtett mindent",és ennyi. a tudomány még lehet hogy nem jött rá teljesen, hogyan fejlõdtek ki az élõlények, de ami késik nem múlik. és amikor már 100%-ban ismerni fogják, nem sokan fognak az ellentétes verzióban Hinni.
"De az egész fizikának is vannak határai. Lévén a számokon túl is van világ."
Ennek a két mondatodnak nincs értelme. A fizika a világ mûködését leíró tudomány, ha máshol máshogy mûködik a világ(a jelenleg ismert határokon túl), akkor a fizika fog úgy megváltozni, hogy leírja azt is. A számokon belül sincs világ, nemhogy túl... A számok a dolgok mennyiségének leírására szolgáló nyelvi képzõdmények, emberi fogalmak.
Abban meg végképp tévedsz, hogy a tudósok megélegedetten hátradõlve szemlélik a mûvüket, hogy: "Na, ez kész van!", és csak a lyukakat tömögetik be. Az égvilágon _sehogyan_ nem tapasztalható dolgokat meg igen nehéz leírni, pláne kutatni. Ja, nem, bocs, leírni könnyû, lásd vallások.
Mi a különbség a "legbutább érv" és a "fehér folt" jelentése közt ebben az esetben? Természetes, h egy vitában a legkönnyebben kiforgatható pontokra nagyobb valószínûséggel reagálnak, nem?
Azt nem értem, h 2006-ban, mikor bárki bármirõl informálódhat, hogyan képesek az egyik világvallás vezetõi bizonyított tényeken vitázni? A "hites" oldal okos és legbutább érvei közt ezek szerint nincs is akkora különbség, és ez szomorú.
Nem vagyok egyik említett tábornak sem éllovasa, így nincs tele a fejem ide illõ érvekkel. De olvastam már róluk, független biokémikusok tollából is. (Mellesleg kicsit furcsa, hogy a XXI.sz.-ban félve kell ilyeneket leírniuk, mert a tudomány önjelölt harcosai nekiktámadnak érte...) Most csak halványan emlékszem ilyen érvekre, de ilyesmik voltak, hogy pl. egyes dolgok spontán bekövetleztének olyan kicsi a valószínûsége, hogy ahhoz képest túl gyorsan következett be egy csomó változás, történés. Mintha valami kicsit rásegített volna (ezt én gondolom hozzá, mert ilyet leírni manapság maga lenne a tudományos szakmai öngyilkosság). Meg más effélék.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kreacionistáknak lenne igaza. Ez azt jelenti, hogy egyik oldalnak sincs (teljesen) igaza.
Ez, és hasonlók a klasszikus fizika határai. De az egész fizikának is vannak határai. Lévén a számokon túl is van világ. De ha valaki csak arra irányítja a figyelmét, nem látja, ami azon kívül van. Így számára nincs, ezért abba a hitbe kerül, hogy mindent lefed ez a tudás (csak egyes részletkérdéseket kell még kutatni).
Nos talán nem a legbutább érveket kellene elõrángatni.
Az értelmesebbek amúgy sem vonják kétségbe az egész evolúcióelméletet, úgy ahogy van, hanem a fehér foltokra mutatnak rá, amiket - miközben sok biokémikus is elismer - sok evolúciópárti tagad, mert akkor csorba esne az eszményképen.
Nem arról van szó, hogy a "hites oldal"-nak lenne igaza, itt arról van szó, hogy ellensúlyozza a materialista mindenttudás ugyancsak önámító eszméjét.
Az a helyzet, hogy fél életemben a reáltudományok álltak az érdeklõdésem középpontjában. Aztán lassan felfedeztem, hogy humán tárgyak is vannak a világon. És idõközben a középiskolai fizikán is sikerült túllépnem. (Nem csak képletek bemagolása szintjén.)
Én aztán nem mondtam, hogy a fizika, kémia, matematika nem mûködik a saját határain belül. Az a bibi, hogy sokan nem ismerik fel ezeket a határokat... Nagy tudósok közül is sok igen.
Igen, a cáfolatok egy része a 'Nem hiszem...' 'kicsi az esélye...' kezdetû. Ezek eleve nem cáfolatok, csak vélemények. Más része az evolúció-elmélet hiányos, nem kidolgozott, nehezen kidolgozható részeire mutat rá. De ezek a pontok köztudottak a tudósok számára is, és ezen részek pontos magyarázatának hiánya nem cáfolat.
Az a helyzet, hogy a másik oldalnak nincsenek érvei. Volt nemrég egy hasonló cikk(Az USA nem kér az evolúcióból), hasonló vitával, ott linkeltétek (intelligens tervezettség-pártiak) a "Hogyan kapta a csíkjait a zebra?" c. áltudományos elképzeléshalmazt. Elolvastam, és az egyetlen dolog, amiben bármiféle meggyõzõ erõt találtam, az ez a két mondat volt: "A mutáció- és tenyésztéskutatás megfigyelésai alapján aligha hihetõ, hogy a fajok tetszõlegesen átalakulhatnak, és hogy az összes faj egy közös õstõl származik. A teremtéstan szemléletmódja sokkal kézenfekvõbb." És ez ismét csak arra bizonyíték, hogy ha az ember valamilyen bizonyított igazságot nem tud, vagy nem akar megérteni és elfogadni, akkor kitalál magának valami könnyebben emészthetõt és elkezd hinni benne. A kreacionisták nem érvelnek, a Bibliát mutogatják, és a szó szerinti értelmezésével dobálóznak, a bizonyítékokat figyelmen kívül hagyják, és az õ egyetlen bizonyítékuk a hit. Ez nagyon egyszerû megoldás, de ugyanakkor nagyon veszélyes dolog is.
Kerestem olyan oldalt is, ahol a kreacionizmus alátámasztó érvek, bizonyítékok vannak, de nem találtam. Hmm, elgondolkodtató. Illetve ha találtam is hasonlót, végül mind az evolúciót támasztotta alá.
Na még találtam egy rakás jó linket, de nem másolom be mind.
"Tragikomikus, amikor materialisták (az evolúcióelmélet a mai formájában materialista alapokon nyugszik) vitáznak kreacionistákkal (és/vagy akiket annak néznek). Mindkettõ eszme elavult... De ezt még vagy 200 évig nem fogják egyik eszme követõi sem belátni. Pontosabban addigra kihalnak."
Ezek és korábbi hozzászólásaid alapján te tûnsz nekem elavultnak. Tragikomikus, ahogy mindig benyögsz 1-2 soros filozófiai magaslovas hozzászólást bármely konkrétum nélkül, továbbtanulásra biztatsz mindenkit, pedig valószínû neked kéne némileg a reáltudományokban elmerülni, ha már ilyen topikokban osztod az észt.
Az, h filozófiai szempontból szted milyen alapon nyugszik, k*rvára mindegy, ugyanis a tudományos elmélet legfontosabb tulajdonsága, hogy MÛKÖDIK. Megfigyelt jelenségek alapján létrehozott konzisztens rendszer, predikciói kísérletileg tesztelhetõk, a célja, hogy magyarázatot adjon a megfigyelt tényekre, ill megjósolhat még nem ismert dolgokat.
In science, a theory is a proposed description, explanation, or model of the manner of interaction of a set of natural phenomena, capable of predicting future occurrences or observations of the same kind, and capable of being tested through experiment or otherwise falsified through empirical observation. It follows from this that for scientists "theory" and "fact" do not necessarily stand in opposition. For example, it is a fact that an apple dropped on earth has been observed to fall towards the center of the planet, and the theory which explains why the apple behaves so is the current theory of gravitation.
Az evolúció tudományos elmélete egyenrangú pl a lemeztektonikai. , a káosz-, a játék- v a speciális relativitáselmélettel. A többibe miért nem köt bele senki? Hisz azok is csak elméletek.
Sokan nem hisznek az evolúcióban, de eleve rosszul közelítenek a témához. Az evolúció nem hit kérdése, az evolúció bizonyított! Istennel ellentétben... Amúgy érdekes hogy a vallás még mindig tartja magát, nem hiába, az emberi butaság végtelen.
Tegnap reggel találtam ki:
Isten olyan mint a placebo: nincs hatóereje, mégis, aki hisz benne arra ugyanúgy hat!
No terjesszétek :-)
Vazee, Nincs Jobb Dolgotok Ennél? XD
Na igen. A men in black ültette belém a gondolatot. Ugye a vége, hogy mi is csak üveggolyók vagyunk. Na hogy ezt kiderítsük, attól igencsak messze vagyunk. Kb akkor jutunk arra a szintre, hogy erre rájöjjünk, amikro istenné válunk a saját univerzumunkban.
De addig is fölösleges ezen agyalni. Persze érdemes elgondolkodni, de pénzt költeni rá nem érdemes.