Aha, most kezd világos lenni. Beteszik a cellát egy nagy hõtartályba egy hûtõszekrénybe. Ha a lehûtött cellából egy alkalommal kiszedhetõ villany több mint amennyi a hûtõ egy alkalommal való mûködtetéséhez kell, akkor az elvesztett energia a külsõ hõtartályból pótlódik. Vagyis egy az egyben hõbõl villany lesz. És ebben a rendszerben érdektelenek a veszteségek, mert minden a külsõ hõtartályba kerül vissza hõként. Csak egy a feltétele, hogy a cella több áramot tudjon adni, mint amennyit a visszahûtéséhez a hûtõ fogyaszt.
Bizony, bizony én vagyok entropiax. Csak azzal itt nem sikerült regisztrálnom. pvcpadlo tette fel a dolgot elöször az indexre Mellesleg már megint feltettek valamit. Ahogy nézem leegyszerûsítették.
[PDF] Electrochemical energy conversion by-passes second law of ...Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat second law. For example, clover is grown on some farms. The cloverleaves reject the green ... condenser-zone, and return through the lithium-retum wick ... ieeexplore.ieee.org/iel5/7257/19575/00905132.pdf - Hasonló lapok
Ha ez elvileg mûködik - eltekintünk a sugárzásos hõveszteségtõl és a sosem százszázalékos hõszigeteléstõl, akkor ez egy másodfajú örökmozgó. Az pedig borítja az annak lehetetlenségét kimondó második fõtételt és felrúgja az ebbõl levezetett entrópia fogalmát Borítja az egész termodinamikát és a kémia rengeteg ágát. Muszáj megtalálni ebben a gondolatmenetben a hibát. Ha ezt nem tudják megcáfolni, akkor felrúgódott egy 150 éves termodinamikai szemlélet. Én azt nagyon valószínûtlennek tartom, hogy néhany magyar szobatudós akik egy ilyen gagyi oldalon leírják a dolgaikat, rájöjjenek olyanra, amit 150-200 éve a fizikusok mérnökök álma az egész világon. Engem az idegesít hogy azt hittem eddig magamról hogy értek a termodinamikához. És most szégyenszemre rá kell jönnöm hogy nem, mert nem találom benne a hibát. Könyörgöm, valaki találja már meg! http://secondlaw.acs.hu
És ha nincs bukta? Összerakod és mûködik??? Mikor Max Plank iskolába járt, azt javasolták neki a tanárai, h ne legyen fizikus, mert az már egy lezárt tudomány, csak 1-2 kérdést kell tisztázni..
Nem, mert amikor a regenerált cellát visszahûtöd a cellahõmérsékletre és a maradékhõt átpumpálod egy regenerálandó cellába, akkor ott fog megjelenni a hõszívattyúzás munkája, mert a szivattyúzott hõ. Csakhogy az a hõ ami a kémiai bomlásra fordítódott és majd abból lesz a cella villamos energiája, az a nem megy át. Vagyis nem áll rendelkezésre az összes hõ a regenerálandó cella felhevítéséhez és elbontásához, amit kivûlrõl kell pótolni. Az energiamegmaradás értelmében. (I. fõtétel) Viszont pont ennek értelmében ez az elvi gép százszázalékban alakít hõt villamos energiává és ez itt a gáz. Én már értem a gondolatmenetüket és nem találom benne a hibát. Pedig amit írnak az pofon egyszerû és egyszerûen kizárt hogy ez még egy fizikusnak, vagy vegyésznek nem jutott eszébe. Tehát valahol van bukfenc - kell lennie - csak úgy látszik én vagyok kevés hozzá hogy megtaláljam és ez idegesít.
Kísértetiesen hasonlít ez a leírás más ingyen energia gépek mûködésére: kezdeti energia közlés után önmagának teremti meg a mûködési feltételeket.
Miért kellene az 1-es állapotba jutni? Az csak a gép indításánál van. Leírják hogy a körfolyamat 2-3 a melegítés, 3-4 a bontás, 4-5 a visszahûtés 5-2 a cella kimerítése. Az egy tökéletes körfolyamat. Minden lépése reverzibilis.
"a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet." De 1. hõerõgépekre van levezetve (nem veszi figyelembe az elektromos energiát) 2. gyakorlatilag még nem volt arra példa, hogy hõerõgép (gõzgép, gõzturbina, Otto motor) semmibe vette volna (gyakorlatilag alá van támasztva) 3. nincsen benne "ha" (ha sikerül átalakítani az elektromos energiát teljesen munkáva).
Másrészt a Carnot-kõrfolyamat reverzibilis folyamatokra igaz (lásd Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. 402. oldal). De az elõbb emlegetett rendszer nem reverzibilis (nem jutunk vissza az ezen látható 1. állapotba).
Gondolatkisérlet? Igazad van. Ha azonban elolvasod a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet. Ott sem foglalkozik a surlódással, hõsugárzással, a munkaközeg összenyomásának "kicsiny" túlnyomásával, stb. A Carnot féle levezetés semmivel sem alaposabb mint amit õk leírnak, aztán mégis az a termodinamika egyik pillére. A Carnot levezetés alapja hogy kimutatja hogy munkavégzõ körfolyamatot nem tudnak csinálni külsõ hûtés nélkül. Mert a munkaközeg visszanyomása ugyanannyi munkába kerülne mint amennyit kivettek. Itt meg az a trükkjük ha jól értelmezem, hogy a termikusan regenerált cellánál a munkaközeg eredeti állapotba visszajuttatásához szükséges energia nem közvetlenül határozódik meg a kivett energiától. Az õ levezetésöket én semmivel nem érzem kevésbé alaposnak a Carnot ciklusnál. Annyiban igen, hogy le kellene írniuk a hõkapacitásokat, stb. Csakhogy ez az elmélet számtalan kémiai anyagra igaz lehet. No jó a lítiumhidridre tudjuk hogy mûködik, hiszen ezt a General Electric szabadalmaztatta. Azt ne feledd hogy minden munka - kivéve a kisugárzottat - hõvé alakul, az bennt marad a rendszerben, tehát az csökkenti a regenerálásra fordítandó hõt. Minden munka amit betettél azt viszont a villanyodból fedezted. Tehát csak egy feltételnek kell megfelelnie ennek az elvi gépnek, hogy a regenerált cellából a regenerálandó cellába a hõ átpumpálásához szükséges munkát a cella fedezni tudja.
"Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat?" Bill Gates mondta: "640 kB elegendõ mindenre!". Vagy a Windows 98 bemutatóján egy drivertelepítés közben lefagyott az operációs rendszer (na az már azért égõbb dolog). Vagy az Internetet "egyetemista diákok játszóterének" nevezte.
Hülyeséget mondott/tett? Igen. Nevét adta azért hozzá? Igen. Mégis a világ egyik vezetõ nagyvállalatának elismert guruja. A tévedés emberi dolog.
Az elsõ oldalon levõ LiH cella tökéletesítéssel nincs is gond - újításokat tesznek egy mûködõ technológián, prognosztizálják a 80-90%-os hatásfokot, szabadalmaztatják, stb. Akár be is válhat.
A második fõtételt firtató oldal viszont teória, gondolatkísérlet, játék. Egy "tegyük fel hogy"-jellegû dolog még annyira "alfa" állapotban van (értsd úgy, hogy kidolgozatlan) hogy sci-fi novellának, álmodozásnak illene be. Azt pedig egy egyetemi docens is kreálhat nyugodtan (mivel ember õ is, ezért attól még tévedhet, álmodozhat).
Vagy lásd az ITER projectet - az is bár valamelyest alá van támasztva elméletekkel (és részkísérletekkel), de hogy tényleg be fog válni az hát... (bár drukkolunk nekik)
Vákumszivattyú: 100%-os hatásfokú vákumszivattyú nincs. A bevitt energia egy része haszontalanul elveszik (hõ, elektromos sugárzás,...) egy részét talán vissza lehet forgatni, de ez még mindig nem teljes. Ezzel valószínûleg õk is tisztában vannak - ezért nem állítanak magasabb hatásfokot (több helyen is leírják: 80-90%!).
A spallációs reaktorok meg még tervezett technológiák. Arra csak akkor lehetne építeni, ha már mûködõképesek lennének biztos, mért energiamérleget ismernénk.
"A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat." ESA? Ruszkik? Kínaiak? Anettka? X-Prize? Nem mind az ûrre van ráizgulva?
Idesüss milyen cikket találtam! Mások is feszegetik hogy nem stimmel a 2 fõtétel, nem csak ezek a nonamek!
http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn2572
Egyébként vezessük tovább az ipari lehetõségeit! A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat. Az ûrben az egyik legnagyobb probléma hogy nincs elég energia. Atomerõmû telepítése pedig nagy teljesítményû hûtés nélkül nehéz. Ha megnézed az a bizonyos szabadalom is ûrcuccokhoz készült amire hivatkoznak, egy USA szabadalom. Ha ez mûködik és a NASA ebbõl csinál egy ûrben alkalmazható nagyteljesítményû atomreaktort, akkor az USA elött megnyílik az ûr elfoglalásának esélye. Ennek súlyos katonai-gazdasági jelentõsége van.
Például a http://secondlaw.acs.hu/IIfoteteleng.html az angol verzió rettenetes, mert még arra is lusták voltak hogy a rajzok magyar feliratai közé mondjuk odetegyék hogy bypass second law. :-))
Miért is noname a dolog? Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat? Szerinted mi történne teszem az egy docenssel ha le merné írni hogy õ tud egy megoldást egy másodfajú örökmozgóra? :-))
Ha csak kiröhögik a többiek, az még a legkevesebb.
Az biztos hogy nagyon összecsapott. Nincs benne még egy hozávetõleges számítás se. Fõképp abban a részben kellene ahol a második fõtételt támadja, mert ott tételesen be kellene bizonyítania adatokkal, hogy a kapott villamosenergia elegendõ az adott hõmérsékletkülönbségen, adott hõkapacitások melletti hõmennyiség Carnot szerinti átszivattyúzására.
Az ipari megvalósításra való fogalmazásiban nyílván a sugárzásos hõveszteségbõl adódó gyakorlati irreverzibilis veszteségekre gondol.
A vákuum szivattyúzás: Azt ne feledd hogy ott ha kiszedi térfogati munkával a káliumot - az valószínüleg zavarná õket a cellában - akkor annak a térfogati munkának az energiája hõként a káliumban megjelenik, amit a regenerálóba visszavezet, különben nem lenne körfolyamat és akkor csökkenti ugyan a kinyer villamos energiát a végzendõ munka, de ugyanannyival csökkenti a regeneráláshoz befektetendõ hõt. Az a vicc hogy minden munka amit a villanyból valamilyen oknál fogva vissza kell vezessen a gép mûködtetéséhez, az hõvé alakul, viszont akkor annál kevesebb külsõ hõt kell betennie az energia megmaradás elve szerint. Vagyis csak azt kellene bizonyítania, hogy külsõ hûtés nélkül, a cella által adott villany több mint amennyi a körfolyamat mûködtetéséhez kell és máris felrúgta a 2. fõtételt. Ez a számítás viszont hiányzik.
Más. Én utánaszámoltam annak a mecseki uránérces számításuknak és az is stimmel. Azt nézted?
"Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió." No azért: "Vagyis így egy igen nagy hatásfokú - számításaink szerint 80-90 százalékos - hõ-villamos energia konverter építhetõ." --- "Jelenleg 80-90 százalékos hõ-villamosenergia konverzió látszik reálisnak iparilag." --- "A folyékon lítium megtisztítása tehát a káliumtól mielött a cellába vezetjük, minimális térfogati munkával - vákuumszivattyúzással - lehetséges, aminek térfogati munkáját a nyert villamos energia egy részébõl fedezhetjük." Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html Tehát itt nincs szó 100%-ról, nem sérül a 2. fõtétel (bár a magas hatásfok azért megmarad).
"ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik" "Vagyis nem csak hogy a káliummal szétbontjuk a lítiumhidridet, de azok még el is különíthetõk egymástól, csak csekély részleges oldódás van." Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
"akkor viszont nem kell hûtés." Hûtés nem, de szeparálás (lásd felül) kell.
"Biztos oka van miért noname az egész." Az a baj, hogy nem tudni miért. Lehet hogy "belsõ anyag", de akkor is gyanús hogy miért ilyen "összecsapott" az egész (talán valakinek jegyzetfüzetként szolgált). Szóval ha ebbõl valamit akarnának kihozni (újsághír, publikáció, "plebs" tájékoztatása), akkor névvel, forrásokkal, pontos mérési jegyzõkönyvekkel ellátva, sokkal átláthatóbban kellene ezt megfogalmazni.
Köszi a választ! Lehet engem csak azért izgat a dolog mert viszonylag gyorsan megértettem, meg olyanoktól hallottam, akik viszont a témához értõek. Biztos oka van miért noname az egész. Nekem van egy egyszerû gondolatmenetem ezzel kapcsolatban, õk nem ezt járják. Kiváncsi vagyok a véleményedre!
Az a baj ezzel a dologgal, hogy már kimondták hogy a másodfajú örökmozgó megvalósítása lehetetlen és kész. Innentõl kezde senki sem foglalkozik vele. Pedig rendesen felborítaná a fizikát és az energiaipart is ha kiderül hogy lehetséges. Már eleve amit ezek leírnak szerintem sok minden borít, de látod egyesek a végiggondolásával sem foglalkoznak. Termikusan regenerált cellák vannak, ez tény. Ott hõenergiából csinálnak villamos energiát. A veszteség abból van hogy vissza kell hûteni regenerálás után a cellát.
Vagyis a reakció magas hõmérsékleten a LiH -> Li + 1/2H2, ezeket szeparálják, visszahûtik és a cellában lesz a Li|LiH|H2 rendszer amely visszaadja azt az energiát amit a bontásra fordítottunk. Sima kémia.
Viszont az meg elemi kémia hogy LiH + K = KH + Li
Viszont a KH elbomlik, tehát az a bruttó reakció hogy LiH + K = Li + K +1/2 H2 már a cella mûködési hõmérsékletén végbemegy (kisérletileg is igazolták) - ezt minden vegyész tudja (ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik) - akkor viszont nem kell hûtés. Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió.
Hiba van a logikámban, vagy nem stimmel a 2. fõtétel ahogy õk írják. Az viszont magával rántja az entrópiára tett megállapításokat is!
"Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló? Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha" Nincs bajban, ugyanis a szabadalom (ami nagy hatásfokú - 80-90% - regenerált celláról értekezik) nem a gondolatkísérletre épül, az egy külön dolog.
"bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni." 1. Az hogy sok BME-s, KFKI-s hosztról nézik az oldalt, az nem jelenti azt, hogy válaszoltak is rá. 2. Ha válaszoltak is, nem látunk párbeszédet (nem közlik a leveleket, és a rá adott válaszokat). 3. Az oldal statisztikája november 13-án indult. Ez idõ alatt 189 látogató volt, ami napi 15 látogató. Ez bizony még kevés a világmegváltáshoz. 4. Cáfolat, vagy megerõsítés pedig a gyakorlati, többször, több ember által reprodukált megvalósítás lesz.
"Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni." 1. Lásd az elõzõ válaszom 3. pontját: túl fiatal még az oldal (túl kicsi a hírértéke), hogy ebbõl legyen valami. 2. Az újságírók nem feltétlenül értenek a fizikához/kémiához. 3. Az adott oldalt egy "noname" emberke üzemelteti. Egy Internetes oldalon "noname" embertõl való teória (még ha egy mûködõ technológián - LiH cella - alapszik is az egész) hírértéke eléggé kicsi (Lásd Egelyt, vagy Gróf Spanyol Zoltánt vagy teszem azt Anettkát: sokkal nagyobb a hírverés, ha egy névhez köthetõ egy esemény). 4. Ráadásul ez nem egy szakmai oldalon, szakmai lapban jelent meg - így megint csak ront a hírértékén. Illetve magaz iromány nem "cikk", hanem egy összeollózott beszámoló. Így az egyszeri látogatónak nehéz követnie, mire is akar a leírás kitérni.
"feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal" Feltéve. Ha. Talán. Vágyakozás. Reménykedés. Csodavárás? Mikulás?
"Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja." Elvileg könnyû ilyen gépeket kreálni (lásd ezért óckodnak a szabadalmi hivatalok a perpetuum mobile-ktõl) - hogy gyakorlatilag beválik az már kétséges.
Ne ilyen általánosságokat mondj, hanem véleményt!!! Nos, rajta cáfolj, vagy helyeselj! :)
Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló?
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha egy termikusan regenerált cellát Carnot hûtõvel hûtesz vissza és a hõt egy másik regenerálandó cellába pumpálod és a termelt villany több mint amennyi a hõszivattyú mûködtetéséhez kell.
Mert akkor az energiamegmaradás törvényét (I. fõtétel) felhasználva cáfolja a második fõtételt.
Ja a címeket a wigvan.sztaki.hu oldalon lehet megnézni, ott van egy olyan pont amiben a címhez meg lehet nézni milyen host tartozik. Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni.
Amennyit én tudok a dologról, az az hogy a hõerõgépek közös problémája, hogy a munkaközeged hõt felvéve tágul és munkát végez. Carnot izoterm szakasz. Majd adiabatikusan tágul és munkát végez.
Utána azonban hogy körfolyamat legyen, azt a munkaközeget, gázt vissza kell juttatni az eredeti állapotba. Ezt egy hûtéssel majd egy összenyomással oldható meg. Itt a veszteség a hûtésnél. Ezért minden hõerõgépnél van a hûtés miatt veszteség.
A termikusan regenerált celláknál a munkaközeg egy olyan anyag amelyet hõvel elbontanak, szeparálják a bomlástermékeket, majd visszahûtik ezeket amik cellát adnak, így a betett hõ egy részét villamosenergiában kapják vissza. A hûtés miatt ott is van veszteség.
Ez a találmány, ahogy én értelmezem beteszi a hõt és bontja az anyagokat, majd vissza úgy hût, hogy a hõt átpumpálja egy Carnot hõszivattyúval egy másik regenerálandó cellába. Amelybõl ugye annyi energia hiányzik, amennyi áramot kivettek belõle.
Belátható hogy mivel nincs szükség külsõ hûtésre, ez hõt konvertál villamosenergiává, feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal. (A hõszivattyú mûködtetésére fordított munka - amit a villanyból elvettek - az hõlént megjelenik persze a cellában, az sem elveszett). Ez viszont hõ villamos energiává alakításának százszázalékos módja lenne. Én nem találom benne a logikai bukfencet. Pedig ez olyan pofon egyszerû hogy képtelenség hogy erre még ne jött volna rá senki. Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja.
Annyi új infóm van, hogy akitõl ezt a címet kaptam, az mondta hogy azon az oldalom van internet statisztika secondlaw.acs.hu/awstats, amiben a feloldatlan IP címek teljes listáját ha valaki végignézi, bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni.
"Tudományos megközelítés, mibõl lesz a plusz energia??" A kérdõjelek ebben az esetben nagyon is helytállóak: tudományos megközelítés-e? Vagy inkább áltudományos? ;)
"A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve." Itt a probléma. A fogasléces áttételen keresztül meghajtott generátornál veszteség lesz - e miatt nem alakulhat ki 3000 (de még 3000 se) százalékos hatásfok - bár az elv az 5letes (búvárharangba való vízbontás a tenger mélyén...).
Hinta tökéletesítése: * A gyereknek áramvonalasnak kell lennie a mozgás során a mozgásból eredõ légáramlat ellen. De ez a tulajdonság akadályozhatja a gyereket a mozgásban. Esetleg megoldható lenne a gyerkõc vákuumba való helyezése (de ott köztudomású, hogy a gyerkõc nem él meg). * Ha a gyerkõcöt nem lökjük meg, akkor a kezdõhelyzetbe való feljutást magának kell megoldania. Mivel a gyerkõc kicsi, magasra nem tud feljutni - ezért erõsebb "evezõmozdulatokra" van szükség (ami fárasztóbb). * A hinta felfüggesztését (mind a tartószerkezeten, mind a hinta padján) tökéletesíteni kellene (golyóscsapágy?) a hatásfok növelés-érdekében (kisebb súrlódás!). * Túlzottan hatékony mozgás (már amennyire ez a gyerektõl elvárható - ha neadjisten megtalálja a megfelelõ rezonanciafrekvenciát) esetén a gyerkõc kieshet a hintából (testi - púp a fejen - és lelki - "brühühü" - sérülések).
Lítium-hidrid: maga az elv (regenerált cella) még rendben lenne (nem vagyok vegyész), csak "az egyik cellából átviszem a másik cellába a hõenergiát" megoldás csodálatosságát kétlem.
"Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni?" * Hogy lehet az, hogy egyetlen egy "csodaszerkezet" sem vált be (és csak legendák terjengenek róluk)? * Hogy lehet az, hogy "Orffyreus korában elég sokan próbálkoztak örökmozgókkal, és valószínûleg sok tapasztalat gyûlt össze a sikertelenségrõl. Ennek hatására a Francia Tudományos Akadémia 1775-ben „végérvényesen” bezárta a kapuit minden olyan terv és kutatás elõtt, amely perpetuum mobile" (Forrás: MSZH)? * Hogy lehet az, hogy "az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala - hasonlóan a többi szabadalmi hivatalhoz - évek óta elutasítja örökmozgó tárgyú bejelentések vizsgálatát, hacsak a kérelmezõ nem mutat be mûködõ modellt, vagy másképpen nem demonstrálja a találmánya mûködõképességét"? * Hogy lehet hogy Byers szenátor hatalmas mennyiségû "Radithor" nevû csodaszertõl megdöglött? Hogy lehet a TV-shopban árult gagyi termékeket megveszik az emberek? Miért küldik tovább a láncleveleket? Mert az emberi természet hiszékeny, és csodaváró.
Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni? Mert ha tudod, hogy van ilyen 1%, akkor azt is tudhatnád, hogy az mivel kapcsolatos.
97%? Feltétlen írj, ha sikerült 100% felé jutnod. Mert az elképzelés sztem is nagyon jó.
Ez is érdekes lehet.....
A felhajtóerõ kihasználása vízbontásnál Nagy András egy érdekes elképzelést oszt meg velünk ezen az oldalon a vízbontáskor keletkezõ gázokra gyakorolt felhajtóerõ kihasználásával kapcsolatban.
Az ötlet lényege voltaképp egyszerû, éppen ezért sejtek nagy potenciált benne. Némi számítási adat:
Vízbontás:
U - bemenõ feszültség = 2 V I - bemenõ áram = 50 A t - idõtartam = 3600 sec T - hõmérséklet = 15 °C = 288 K F = 96 485 C/mól R = 8.314 J/(mól*K) z (H2) = 2 z (O2) = 4 p - légnyomás = 10 500 Pa (megközelítõleg)
Összesen durván 30 liter gáz, mindez 50 A * 2 V = 100 W teljesítménnyel.
Most jön az ötlet lényegi része! Ha ezt az egész mûveletet úgy végzem el, hogy az elektródák víz alatt vannak, akkor a gázok a felhajtóerõ miatt a vízfelszín felé igyekeznek.
A vízbontás kiinduló adatai csak a víz okozta plusz nyomásban térnek el, ezért kerekítettem lefelé olyan sokat a képzõdõ gázok mennyiségén. Nem beszélve arról hogy a víznyomás nemcsak a befektetett energia szükségletét növeli, de a képzõdõ gázokat is összenyomja valamelyest. Számítások után (amiket itt nem írok le, mivel így is nagyon bõ lére engedtem a dolgot) úgy látom, kompenzálva vannak mindezek a tényezõk a lefelé kerekítéssel.
Az energiatermelés fontos mozzanata, hogy a keletkezett gázokat a víz alatt fogjuk fel. A durván 30 liter gáznak a felhajtóereje megfelel 30 kg-nak. A munkavégzés erõ szorozva a megtett úttal. Ebbõl következik, hogy 30 liter gáz felhajtóereje vízben - közelítéssel élve - 300 N erõ. Felteszem - a példa kedvéért - hogy a vízoszlop magassága 10 m. 10 méteren át a gázok kifejtik a 300 N erõt. Ez nem más, mint 3000 W munka!
Elektromos generátort meghajtva még elképesztõen rossz hatásfokokkal számolva (rendszer teljes hatásfoka 10 %) is nyerhetõ többlet energia.
A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve. A fogasléc feladata továbbítani a motorra a nyomatékot (áttét rendszeren át), a fékek szerepe, hogy a gázképzõdés befejezéséig helyben tartja az "edényt". Az "edény" és a fogasléc, mint mozgó alkatrész meddõ és mozgatandó tömeget képez, mindez azonban ellensúllyal kiküszöbölhetõ. De teljesen nem szabad kiegyensúlyozni a rendszert, mert az "edénynek" le kell süllyedni a víz alá, amikor nem tartalmaz gázokat.
Elsõ körben a kísérlet amúgy sikertelen volt, mert a vízoszlopot nem tudtam elég magasra csinálni. 97 % a hatásfok egyébként, s ha minden jól megy, nyáron már lesz egy 4 méteres vízoszlopom. Úgy számolom, hogy abban az esetben bõségesen kiszolgálja a lakásom világítását.
ebben igazad van hogy kell energia a szerkezet mozgatásához és az is igaz hogy a dinamó is bezavar de a kérdés az hogy lehet-e így javítani egy rendzer hatásfokát??? mennyi is lehet az a munka amit a gyermek végez a hintán és mennyi lehet az az energia ami kivehetünk egy ilyen ingából? (esetleg a mágnesesség (pernamens) is besegíthet a két felsõ holdponton)
Érdekelne a véleményed az itt olvasható találmányról (turkalo 2 már felvetette) az a bajom hogy a kémia nem igazán az erõsségem.....
"Ezt egy másik hasonló topikban találtam:" A probléma ezzel az, hogy mind a felnõtt (aki a kezdõ lökést végzi), mind a gyerek (aki mozgásával - "evezés" - próbálja fenntartani a mozgást) a rendszer energiabevitelét szolgálja. Ráadásul ha rárakunk egy dinamót, akkor nehezebb lesz hajtani a rendszert - no meg a dinamó hatásfoka is bezavar.
"Hm.. Orffyreus kereke?" Íme az Egely-féle változat.
Hm.. Orfyreus kereke? ( akit érdekel, elküldöm pdf-ben)
Ezt egy másik hasonló topikban találtam:
vargaendre 2006. 10. 03. 22:43
Jó gondolatra épül a topik. Akkor most gondoskodjunk róla, hogy mindenki tudja, hogyan kell szabadenergiakicsatoló szerkentyût csinálni. Sokfélét lehet, de a legegyszerûbb a gravitációs generátornak nevezhetõ dolog. Ha mindenki tud róla: 1. Nem lehet eltüntetni. 2. Bárki megcsinálhatja pártízezer-párszázezer forintból. 3. Nincsen 1 kitüntetett személy, aki mivel tudja a kulcso(ka)t, veszélyben lehetne.
A legegyszerûbb szabadenergiakicsatolási módszert gyerekek alkalmazzák saját szórakoztatásukra már évszázadok óta. Ez a: JÁTSZÓTÉRI HINTA. Ki is lehet számolni, de számolgatás nélkül is be lehet látni, hogy a hintázáskor kb. 1000-2000% százalékos energiakicsatolás történik:
Ígérem, hogy semmi újat nem fogok mondani. :)
1. megközelítés: 1. Állítsunk fel egymás mellé két hintát. Az egyszerûség kedvéért a láncaikat cseréljük fix rudakra. 2. Az egyik hintát fektessük el, hogy vízszintesen "hintázhasson", szereljünk alája sínt, amelyen csúszhat. 3. A függõleges hintába ültessünk egy gyereket és kérjük meg hogy hintázzon. A vízszintes hintához állítsunk egy felnõttet és kérjük meg, hogy kézzel úgy csúsztassa a fektetett hintát, hogy annak mozgása pontosan reprezentálja a függõleges hinta lengését.
Az eredmény: a vízszintes hinta mozgatásáért felelõs ember pár perc alatt teljesen elfárad, míg a függõleges hintában ülõ gyermek unalomig hintázik, gyakorlatilag nem fárad el. Ez mutatja, hogy a függõleges hinta mûködtetéséhez az egyébként szükséges kinetikus energiabefektetés töredékére volt szükség.
2. megközelítés: 1. Ültessünk egy gyereket egy hintába, és húzzuk fel, amilyen magasra csak tudjuk. Tekintsük ezt egységnyi energiabevitelnek. 2. Engedjük el és hagyjuk hogy lelendüljön. Ha csak ugyanannyi munkát kapnánk vissza a hintából, amennyit befektettünk, akkor a hinta a gyermekkel pontosan megállna a kezdeti, nyugalmi állapotban. Azonban nem ezt teszi, hanem tovább leng, és annak a munkának a többszörösét végzi, mint amit a hinta felhúzása jelentett.
Mi történik pontosan? A gyerek beül a hintába, és elkezd a lábával és a törzsével elõre-hátra hajlongani. Ha eltalálja a megfelelõ frekvenciát és a fáziseltérést, akkor a hinta lengése beindul és az amplitúdó növekszik. A gyerek folyamatosan hajlong, ezzel kevés munkát végez. Valójában áthelyezi a rendszer tömegközéppontját, ezzel, mivel megváltozik a ráható gravitáció iránya, kiváltja, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A lengés túlfelén azonban ellenkezõ irányba tolja a rendszer tömegközéppontját, és így még nagyobb kiegyenlítõdést von maga után. A hinta lengése beindul. Ha a gyerek abbahagyja a hinta hajtását, csökkenõ lengést tapasztalunk, amíg a hinta egyensúlyba kerül. Ez a kulcs: a gyermek a hinta veszteségét pótolja. Tehát a befektetett munka a súlypontáthelyezés (hajlongás). A veszteség pedig definició alapján az összes munkánál kevesebb. Ha egy hinta vesztesége 10%, akkor a hinta teljesítménye ennek reciproka: 1000%.
A megoldás: 1. Mivel a rabszolgatartás nem szép dolog, ezért a gyereket lecseréljük egy mechanikára, amely a megfelelõ frekvencián és fáziseltéréssel mozgat egy tömeget. Ezt a leghatékonyabban álló hengerek aszimmetrikus forgatásával lehet megoldani. 2. Le kell cserélni a láncot rúdra. 3. A rudat fixen kell rögzíteni a hinta tengelyére, a tengelyt pedig egy áttételen keresztül egy dinamóra kell csatolni.
Mivel már tudjuk, hogy a súlypontáthelyezés a hinta veszteségét pótolja, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a dinamón mérünk.
Ez az ún. gravitációs erõmû a gravitációból nyeri a plusz energiát. A gravitáció pedig nem fogy el, ahogy nem fogy el ettõl a Föld tömege sem. Ez nem vész el sehonnan és nem emésztõdik fel az erõmûben a kicsatoláskor. Csak akkor lehetne másképpen, ha a gravitáció leárnyékolható lenne, azonban tudjuk hogy nem az, mivel ha leárnyékolható lenne, akkor a tárgyak külseje leárnyékolná a belsejüket, és így az anyagok fajsúlya nem lenne állandó, hanem csökkenne a méretük növelésekor.
Érdekes weblapra hívta fel a figyelmemet egy ismerõsöm. Nem világos kiknek a weboldala és mire szolgál, mintha egy belsõ használatú információs oldal lenne. Na olyan primitíven is van megírva.
Szóval ez a weblap egy tök érdekes energia átalakítási módot ír le. Na meg egy cáfolatot is a második fõtételre. Régen tanultam kémiát, de a dolog nekem nem tûnik hülyeségnek.
"Durability, service life, and special requirements for some type of cells. Stationary applications typically require more than 40,000 hours of reliable operation at a temperature of -35 °C to 40 °C, while automotive fuel cells require a 5,000 hour lifespan (the equivalent of 150,000 miles) under extreme temperatures." Forrás: Wikipedia
Itt olvashatsz egy remek összefoglalást errõl, itt egy kis linkgyûjtemény.
Sajnos ami alacsony hõmérsékleten mûködik (AFC, PEMFC, DMFC), az vagy tiszta hidrogént kíván (AFC, PEMFC), vagy alacsony hatásfokú (DMFC). Ami pedig sok mindennel hajtható (MCFC, SOFC), az magas mûködési hõmérsékletet kíván.
Hali Ki mit tud az üzemanyag cellákról? Mennyibe kerülnek? mien a hatásfokuk? lehet-e házilag kivitelezni? Mien a kapacitásuk? Van e magyarnyelvû leírás valahol aneten? Ha tudtok valamit akkor légyszi osszátok meg a többiekkel is... köszi
"A pulzáló feszültség még véletlenül sem egyenáram." Mondok erre egy gyakorlati példát: van egy 25 méter hosszú, kéterû vezetéked; egyik végén egy egyenfeszültségû motor, másik végén egy hozzá való pulzáló "egyen"feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) biztosító táp. Ha a motort az elõbb említett vezeték nélkül (vagy rövidebb 1 méteres vezetékkel) használod - a motor rendesen mûködik. De ha az elõbb említett hosszú vezetéket használod, a motor eléggé lassan forog.
Mi a megoldás? A pulzáló feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) stabilizálod és a vezeték kapacitása és induktivitása nem fog bezavarni.
Vagyis: a pulzáló feszültség != egyenfeszültség.
Azt meg hogy méréssel bizonyították, hogy tévedett, továbbra is figyelmen kívül hagyod?
Ráadásul mint itt már írták, többen is megmérték, hogy termel-e a szerkezet + energiát, de a mérések alapján nem. Tehát ez maximum egy jó hatásfokú motor. De valahogy ezeket sem olvastad el.
"Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal mûködik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával." 1. Az általad lerajzolt pulzáló feszültség négyszögimpulzus. A négyszögimpulzus - a Fourier-tétel értelmében - szinusz és koszinuszjelekbõl épül fel (bár tartalmaz egyenfeszültségû összetevõt). 3. A szinusz/koszinuszjelekre pedig van "cosfi". 4. Egyébként is a nemszinuszos áramok esetén a tekercsben az áram idõbeni lefolyásától teljesen különbözõ feszültség keletkezik.
De egyszerûen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelsõ cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek.
Tökéletesen igazad van. És a Föld lapos, mert különben leesnénk róla...
Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel. Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki: -_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.
a váltófeszültség viszont: ~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyõjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást..
Ha ez neked "szarok rá "mentalitás.. Akkor még mit mondhatok? Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal mûködik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával. De ha még fellépne a váltóáram esetén a tekercsek gerjesztéséhez szükséges meddõ teljesítmény, ez a legrosszabb esetben is 0,5 -es szorzót eredményez ( P= U*I*SINfi*COSfi*egyéb módosító tényezõk,)
Nem errõl van szó. Amely gondolatra épít, azt én is támogatom. Azaz nem a semmibõl akar energiát teremteni, hanem az úgymond 'éterbõl', azaz abból az energiatengerbõl, amibõl minden fölépül.
De egyszerûen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelsõ cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek.
Dehát miért hagyod abba? Hiszen Te is tudod, mindenkinek van valamiféle "hülye" elmélete, mely vagy igaz vagy sem. Tisztelem Csabai-t, de az sem biztos, hogy övé a végleges, legfeljebb közelebb kerülünk. Einstein saját bevallása szerint sem volt tévedhetetlen. Bevitt a képletébe egy általa kitalált tényezõt, melyet más tudósok bolondságnak tartottak. Erre õ ki is vette, és mégis neki lett igaza. :))
Persze nem kell kézpénznek venni, ahogy halad elõre a cikk, egyre újabb és képlékenyebb elméletekrõl lesz szó, amik még könnyen változhatnak. Mindenesetre egy jó öszefoglaló, érdemes elolvasni.
Tehát ez az oldal egyszerûen nevetséges. Lehet vannak benne okos dolgok, de egyszerûen nem lehet komolyan venni ekkora fatális hibák és tudatlanság mellett.
Belenéztem a vízhajtású autóval foglalkozó cikkbe. Onnantól vált elég gyorsan nevetségessé az egész, hogy azt javasolta a tisztelt szerzõ, hogy dobjuk el a ma általános fizikai modellt ("A gázelméletben is kis gömböcskékrõl van szó"), és reformáljuk meg.
Na álljunk meg. Ez nem a mai fizika, hanem a 100 évvel ezelõtti. Ezeken már rég túl léptünk.
"A megoldás tehát az, hogy egy új modellt állítunk fel! Ebben a modellben minden egy nagy energiaóceán része, minden, még az anyag is. Nincsenek atommagok, elektronok meg molekulák, legalábbis különálló, szilárd anyagként értelmezve nincsenek, amit aztán csak a nagy üresség tölt ki."
Na igen, ezen mint említettem már rég túlléptünk. A mai fizika még véletlenül sem így tekint az anyagra, és az energiára. Húrelméletrõl hallott már a szerzõ? Szerintem nem, mert az éppen errõl az energiából épülõ anyagról szól.
"Mi lenne azonban, ha egy olyan modellt kezdenénk felállítani, ami nem csak ideális esetekre volna igaz, hanem a valóságban fennálló nagyon széles skála minden állapotára? " A kérdés fölösleges, a mai fizika célja éppen ezen speciális esetekben mûködõ elméletek egyesítése egy olyan elméletben, ami mindent megmagyaráz az anyagtól és energiáktól kezdve a fekete lyukakig és a gravitációs mezõkig.
Sajnos én sem mondatom magam "szakinak" és idõm sem engedi hogy annyit foglalkozzam ezzel a témával amennyit szeretnék, de azért megpróbálom figyelemmel kisérni az eseményeket. Ami pedig engem illet, véleményem szerintem realizáció szempontjából a legvalószínûbb egy hidrogént elõállító szerkezet viszonylagosan kevés energiával (impulzusokat és el. mágneses teret is használva miközben a víz saját frekvenciáján van rezegtetve....) tudom elsõ hallásra bonyolultnak túnik de a sok külömbözõ hatás összehangolva efektívebb lehetne az eddigi próbálkozásoknál
Ha ha jól emlékszem Tibinek az oldalán volt egy szerkezet mely szénrudak segítségével állította elõ ahidrogént de nem túl környezetbarát módszer ez mivel a szérúd is reakcióba lép..... de ha ezt a rudat más anyaggal kiváltanánk (pl wolfrám) és több egymásnak szemben állított rudat haszálnánk (hogy ezek ne olvadjanak le és ráadásul pulzálva lenne táplálva....) jó lenne kipróbálni....
Már linkeltem én is, sõt egy szabadalom szövegét be is raktam ide, de senki sem szólt érdemben hozzá. Sok itt az okos, de nem a szakértõ.
Szeretnék minden kedves fórumozót (akit érdekel a Szabad energia témája) hogy látogasson el az alábbi oldalra: http://fenykapu.free-energy.hu/ az olvasók írták rovat is nagyon érdekes tud lenni..... (reményeim szerint ezzel egy kicsit pezsdíthetünk ezen a döglõdésen....)
Olvasd el még egyszer: "váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak" Az elõbbi esetben van cosfi.
Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel. Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki: -_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.
a váltófeszültség viszont: ~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyõjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást..
"Én úgy tudom, h egyenáram esetén nem létezik cos fi." Nem létezik, de a generátor (nem dinamó!) váltóáramot ad ki magából, illetve a "a pulzálva táplált tekercsek" (A kifejezés forrása: Index) is váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak.
Lehet, hogy energiát nem termel a semmibõl, viszont qrva gazdaságos. Ha energiát termelne a semmibõl, és már megvásárolható lenne, arról mindenki tudna:)
Ha figyelmesen elolvasod az angol nyelvû mérést ott kiderül: * Az eszköz elvi megvalósításában is hibák vannak (váltóáramú eszköznél nem veszi figyelembe - ahogy a magyar fórumon is megemlítik a "cos fi"-t - simán P=U*I-vel számol): The standard method found in all basic electronics textbooks is: to determine the accurate total power output from a circuit one needs to integrate the product of the current and voltage at each point in time, and then average it. This method takes into account that current and voltage are time varying waveforms and that the product of current and voltage must take into account that only superposition of current and voltage waveforms truly represents the net power output. The simple eq.
Power = Volts X Amps
can be easily misinterpreted to mean that current and voltage are just linear terms that are multiplied directly to give power without taking into account the all important phase relationship between them. Our method was careful to not make this mistake and also to integrate the product of current and voltage at each point in the time over the interval of measurement. * Méréseket is elvégeznek (nevek, helyek, mérõeszközök feltüntetésével), amik megerõsítik az elõbb említett dolgot.
Másrészt: Magyarországon miért csak az Index foglalkozott a témával? Szaklapok (Természet Világa, Élet és Tudomány,...) miért nem veszik figyelemebe Minato találmányát?
Ha figyelmesen elolvasod a magyar nyelvû cikket a szabadenergia.lap.hu oldalon, ott írva vagyon, h egy japán gyártmányú légkondiba szerelnek ventilátor meghajtómotorokat Minato "fejlesztése" alapján. Én erre hivatkozok. Ha kacsa lenne az egész, talán már kitudódott volna. Persze írják a nagy szkeptikusok, h "ez nem mûködhet", meg hibás az elmélet, de a cikk szerint ez a motort nem zavarja.