Csak azok irjanak idr akik értenek a személyautó és motorkerékpárokhoz.
Legelsõ kérdésem: -az injektor(nem tudom hogy kell irni) hogy müködik mert nekem van egy és 12 v alá helyeztem de csak egy kis kattanást halottam lehet hogy kellett volna az elektronika ami a vezérlést végzi???
(ha valaki tud egy jó cimet ahol szereléssel foglalkoznak kérem irjon)
Mikor megláttam a topicot már tudtam hogy a lángszórós gyere lesz az!:D
most komolyan, minden baromságodnak topicot nyitsz?
remélem megint bannolnak, és a smartdiablo regedet is
De legalabb mar nagybetuvel kezdte a topic cimet;) Probalkozott;) Bar van meg benne par hiba, de lassan azert jo lesz:)))
TANULJ Bosch K-Jetronik hengerenkénti befecskendezõ rendszer mûködési vázlata
Az injektor javítása Ha bepisil a szelep 2002. július 11., csütörtök 8:56 Büszkeség és örömteli borzongás tölt el, amikor a motor madzagokkal és csövekkel hálózott szövevényes injektor rendszerét vizslatom. Aggódva figyelem a csatlakozásokat, és néha tudálékosan megigazítom az elektromos csatlakozókat. De hogy valami elromoljon, arra gondolni sem merek.
– AxA Felkészületlenül, gyermeki naivitással kezdtem a beszélgetést Besze Sándorral, az érdi Befecskendezõs Motorok Szervizének vezetõjével. Ma már fantasztikusan képzett vagyok, és tudom, nem az Atlantiszi Mágia a legnehezebb feladat. A TotalCar-on régebben már olvashattunk a befecskendezõ rendszerek mûködésérõl, de a javítás megértéséhez is érdemes átvennünk újra egy-két alapdolgot.
A mai, korszerû rendszereket a sokféleség jellemzi. A motorháztetõ alá nézve egyértelmûvé válik, hogy az adott típust hengerenkénti vagy központi befecskendezõ rendszerrel látták el.
A hengerenkénti befecskendezésnél minden hengerhez tartozik egy befecskendezõ mágnesszelep, amely a szívószelep elé porlasztja az üzemanyagot. A rendszernyomás általában 2,5-3 bar. A befecskendezõ szelepek mûködése lehet szimultán (minden szelep egyszerre nyit és zár), párhuzamos kapcsolású, csoportos (pl. négyhengeres motornál 2-2 szelep egyszerre dolgozik), vagy szekvenciális (mindegyik szelep a gyújtási sorrendnek megfelelõen eltolva nyit és zár, az adott henger szívószelepének nyitása elõtt kerül sor a befecskendezésre).
Bosch K-Jetronik hengerenkénti befecskendezõ rendszer mûködési vázlata
Néhány központi befecskendezéses típus Opel Astra F 1,4 i (C14NZ) Fiat Tipo 1,4 i Lancia Y10 Citroen ZX 1,1 i Seat Ibiza 1,4 i Chrysler le Baron 2,2 Dodge Dynasty 2,2
A központi befecskendezõ rendszereket általában kisebb lökettérfogatú motoroknál alkalmazzák, ámbár egyes - fõleg amerikai - gyártók felhasználják 3 liter körüli motoroknál is. Elõállítási költsége alacsonyabb, alapesetben egy befecskendezõ mágnesszelep kerül beépítésre, amely a fojtószelep elé porlaszt. Üzemi nyomása általában 0,8-1,2 bar. Nem túl szerencsés, hogy a keverék nem homogén, és hogy a szélsõ hengerek - a karburátoros megoldáshoz hasonlóan - némileg szegényebb keverékkel kell hogy beérjék.
Bármelyik szakaszosan ismétlõdõ rendszer legyen is autónkba építve, legfontosabb eleme a vezérlõ egység. (Németül: Steuergerat; angol rövidítése: ECU; a magyar általános szakmai és autópiaci szóhasználatban nemes egyszerûséggel csak komputer.) Az autógyártók ma már motormenedzsment rendszereket építenek be, melyek jellemzõje, hogy a keverék-összetétel és a gyújtás vezérlésének elektronikáját közös házba integrálták. Ezek gyártónként más-más fantázianevet kaptak, így a Saab a Trionic, Bosch a Motronic, a Ford az EEC, az Opel a Multec névvel ruházta fel gyártmányait.
Mivel az elektronika nem tartalmaz forgó-mozgó alkatrészeket, az élettartama gyakorlatilag nagyon hosszú. Természetesen bizonyos játékszabályok betartása mellett. Ha bikázzák, vagy ha az autót nem lekötött akkumulátorral hegesztik, tönkreteheti a legmegbízhatóbb elektronikát is.
Jó ha tudjuk A motorvezérlõ elektronika épségének megõrzése érdekében néhány szabályt be kell tartani: - Az akkumulátor saruk legyenek jól rögzítettek. - Járó motornál soha ne lazítsuk meg az akkumulátor sarukat. - Az akkumulátor polaritását soha ne cseréljük fel. - Villamos ívhegesztés elõtt az elektronikát távolítsuk el a kocsiból. - Bekapcsolt gyújtásnál az elektronika csatlakozóját ne húzzuk le, ez vonatkozik a jeladókra is. - A gyújtást ne vizsgáljuk "szikraugratással". - Lehetõleg kerüljük a motor bikázását, fõleg erõsen lemerült akkumulátor esetén.
Ha meghibásodik az elektronika, sokszor csak az egész doboz cseréje a járható út. Ez horror összeg is lehet. Van olyan vezérlõegység, amit százezer forint körüli áron meg lehet kapni, de fõleg a japán típusok nagyon drágák, nem ritka a 4-500000 Ft-os nagyságrend. Persze egyes hírhedt típusoknál a hosszú élettartam az elektronikára sem jellemzõ. Például az Opel Kadett Multec rendszerével eszelõsen sok elektronikus vezérlõegység meghibásodás adódik.
,,alkatrészek mûködése"nwem tudtam elképzelni,hogy mi lehet ez,cde amikor megláttam a fõnök nevét...ááá...ettõl jobb befejezést a hétre nem si tudok:SD
vki linkelhetne vmi jó szösszenetet az autó motorjának felépítésérõl sok képpel:)
Dr. Wankel születésének 100. évfordulója megünneplésében
A Mazda Motor Corporation részt vett Dr. Felix Wankel, a forgódugattyús motor feltalálója születésének 100. évfordulója megünneplésében. Az eseményeket a németországi Lindau városában rendezik 2002. július 2. és október 6. között.
A Mazda a mannheimi Mûszaki és Munkaügyi Múzeummal közösen a Wankel (1902-1988) – aki a forgódugattyús motor alapvetõ mûködési elvét kitalálta és a motort meg is alkotta - életmûvét bemutató kiállítás társszervezõje. A kiállítás sokat felvonultat ötletei közül, olyan kísérleteket és elképzeléseket, amelyek végül a 60-as évek elején a forgódugattyús motor feltalálásához vezettek. Egy kevésbé ismert kutatási terület, amelyen Felix Wankel dolgozott, a hajóknak szánt forgódugattyús motor, amelyet szintén bemutatnak a nagyközönség számára. E kicsi, ám mély benyomásokat keltõ kiállítás világosan mutatja, hogy Felix Wankel ötlete még mindig igencsak életképes.
A Mazda - az egyetlen jármûgyártó, aki a 60-as évektõl egészen napjainkig elkötelezett Felix Wankel e szellemes és eredeti találmánya iránt - közremûködik e kiállítás megrendezésében, és számos forgódugattyús motorral készült jármûvet is kiállít, e motortípus fejlõdéstörténetének bemutatására. E nagyjelentõségû kiállítási tárgyakkal – köztük a Cosmo Sport egy példánya 1967-bõl, a Mazda 787B, amely az 1991-es Le Mans-i 24 órás verseny gyõztese vagy a közelmúlt forgódugattyús motorral készült Mazda modelljei – a Mazda hozzájárulását kívánja bemutatni a forgódugattyús motor fejlõdéséhez az évek során. Mindemellett e technológia jövõjét is bemutatják, az új generációs RENESIS forgódugattyús motor és a Mazda RX-8 design-modell formájában, mely utóbbi augusztus 1 és 13. között látható.
A Mazda és a forgódugattyús motor története
A Mazda már 1961-ben együttmûködött az NSU-val, aki Dr. Wankellel a forgódugattyús motor sorozatgyártásán dolgozott. 1967-tõl napjainkig a Mazda több mint 1,8 millió forgódugattyús motorral szerelt gépkocsit készített.
A Mazda RX-8 design-modellje
Az izgalmas RX-8 sorozatgyártásra elõkészített design-modelljét elõször a Tokyo Motor Show alkalmával mutatták be 2001. októberében, és azóta a Detroiti, a Genfi és a Torontói Autószalonon is megjelent. E modellt állítják ki augusztus 1. és 13. között Lindauban, a forgódugattyús motor legutóbbi generációja, a RENESIS mellett. A RENESIS jóval kompaktabb kialakítású és könnyebb, mint elõdei. Ez azt jelenti, hogy az erõforrást 60 milliméterrel hátrébb és 40 milliméterrel alacsonyabbra építhetik be az elsõ tengely mögé, mint az RX-7 esetében. Az eredmény igen alacsony súlypont és ideális, 50:50 százalékos tömegeloszlás az elsõ és a hátsó tengely között, amely eredeti sportautós irányíthatóságot és egyedi formákat tesz lehetõvé az autó számára. Az atmoszférikus motor nem csupán tekintélyes, 184 kilowatt (250 lóerõ) teljesítményt produkál 8500-as percenkénti fordulatnál, hanem – a motorok e típusára jellemzõ módon – kiváló és lágy gyorsulást is kínál.
A négyütemû Otto-motor :
1. Ütem Szívás (Dugattyú lefelé
halad) 2. Ütem Sûrítés (Dugattyú felfelé
halad) 3. Ütem Terjeszkedés (munkaütem) (A dugattyú a
robbanás hatására
lefelé mozog) 4. Ütem Kipufogás (Dugattyú felfelé
halad)
A négyütemû motor esetében minden ütem
az égéstérben zajlik!
A kétütemû Otto-motor :
1. Ütem (Dugattyú felfelé halad) A hengerben : Sûrítés Gyújtás
A forgattyúsházban: Vákuum Szívás --------------------- 2. Ütem (Dugattyú lefelé halad) A hengerben : Robbanás Terjeszkedés Kipufogás Öblítés
A forgattyúsházban: Elõsûrítés Átömlés az égéstérbe az
Hi mindenki. Hamár van ez a fórum az volna a kérdésem, hogy mi/hogyan mûködik a kocsiknál az utánégetõ pl. a toyota celica suprákban is volt a '80években.
Utánégetõ a sugárhajtású motorokban van, nem a belsõégésûekben.
Az utánégetés lényege, hogy a sugárhajtómû meghosszabbított fúvócsövébe üzemanyagot fecskendeznek. Ez az üzemanyag összekeveredik a hajtómû kitóduló gázsugarával, és annak magas hõmérséklete és felhasználatlan oxigéntartalma miatt lángra lobban, ezzel többlet tolóerõt szolgáltat. A tolóerõ megnövelése aránytalanul nagy üzemanyag-fogyasztással jár.
Hatása:
MiG–23 hátulnézetben, a hajtómû fúvócsövében zöldes színû koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégetõ üzemanyagbefecskendezõ gyûrûi MiG–23 hátulnézetben, a hajtómû fúvócsövében zöldes színû koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégetõ üzemanyagbefecskendezõ gyûrûi
A hajtómû teljesítményének mérésekor „száraz” (dry) tolóerõnek nevezik az utánégetõ nélküli tolóerõt, szemben az „utánégetõvel” mért (wet) tolóerõvel. A katonai repülõgépeken a maximális utánégetõvel elérhetõ tolóerõ 150%-a a szárazon mért tolóerõnek. Bár a Concorde utánégetõje csak 127%-ra növelte a négy hajtómû tolóerejét, így is olyan volt, mintha egy plusz hajtómûve lett volna.
Korlátok
Katonai repülõgépeken az utánégetõt általában csak 10–15 percig lehet használni, nem csak a 4–5-szörösére ugró üzemanyagfogyasztás miatt, de az általa okozott szerkezeti és hõterhelés miatt is. Ennek ellenére vannak repülõgépek, melyeket eleve úgy terveztek, hogy huzamosabb ideig elviseljék az utánégetõt, ilyen például a Lockheed SR–71 Blackbird. Az utánégetés hatalmas lángnyelvet hoz létre a repülõgép mögött, ez infravörös eszközzel könnyen érzékelhetõ.
mikor a jogsit csináltam autóvezetésbõl a mûszaki oktató szövege: ,,csak a lényeget fogom elmondani" 10perc múlva a sugárhajtómû mûködésérõl beszéltünkk....
Hogy jön ide egy gázturbina?Nem csak ott létezik utánégetõ!Utánégetõnek hívják az autóknál azt a szerkezetet,ami plussz levegõt adagol a leömlõbe,amivel szó szerint utánégeti a gázt.Ezek a kocsik többet fogyasztanak,mert dúsabb keveréket kapnak-csak így tud mûködni az utánégetés.Katalizátor nélkül is igen jó gázértékeket mutatnak,fõleg svájci piacra gyártott japán autóknál használták,és nagyobb motorokerékpároknál is.A katalizátor is utánégetõ,csak nem úgy hívják.
Lehet injektorhiba,szétdõlt katalizátor,gyújtáshiba,beégett v. hézag nélküli szelepek,légszûrõ,lambda-szonda,elugrott v. elrakott vezérlés stb.Ha leírnád milyen kocsi,milyen motorral talán utána lehetne nézni,hátha v.mi tipushiba!