Játszotta valaki oviban, vagy iskolában társaival azt a játékot, hogy a következõ ember fülébe kell súgni egy mondatot, és hogy a végén mi jön ki belõle? xDD
Most ehhez add hozzá ezt:
"Az upanisádok tanításai titkos tanítások voltak, csak a beavatottak ismerhették, ezért sokszor a mester a tanítvány fülébe súgva mondta el tanítását. Az upanisad-tanokat ugyanis nem volt szabad akárkivel közölni, csak legidõsebb fiúval vagy meghitt tanítvánnyal, s a tanító az upanisadokban gyakran csak ismételt unszolásra közli bölcsességét."
én a senkiházi eretnek, a sötétben tapogatózó szentségtelen racionalista ugyan hogyan is kételkedhettem a dicsõ és nagy mikikében, a tiszta és mindentudó vezetõben... megtérítettél, többet soha nem fogom kutatni az élet rejtelmeit, nem fogok magyarázatokat keresni mindenre, hiszen le van írva mind egy nagy mesekönyvbe:)
én nem nagyon értem, miért kellene neki bármit is bizonyítania elvégre õ csak egy "ostoba" hívõ, és nem ilyen okos, fanatikus tudományfan, mint a többiek nem hiszem, hogy ez a gita, meg a biblia (meg a beszélgetések istennel) "tudományosan" be lenne bizonyítva http://www.sg.hu/cikkek/50728
Ez engem is érdekelne, mármint ha errõl tudnál valami magyar leírást linkelni. Ugyan nem vagyok vallásos, de az általános mûveltségnek nem árt ha az ember valamicskét tud róla (a Biblia kb. 1/4-ét is kiolvastam már, a többi még várat magára).
"Akkor most én adok fel egy feladatot: Mondd el teljesen részletesen hogy az isten(ek) hogyan teremtette/-ék az univerzumot. Legalább olyan részletesen számolj be róla, mint ahogy az õsrobbanást ma ismerjük, nem fogadok el "csettintett egyet és ott volt" magyarázatot."
Mindezt a Védák tartalmazzák, kimerítõ részletességgel :D :D :D Ajánlott irodalom: A. C. Bhativedanta Swami Prabhupád: Bhagavad Gítá
Bár szerintem biztosan nem fogod elolvasni...
Így a kedvedért majd megpróbálok egy tömörített verziót összeállítani
vagy az összefüggések, érvelések, az már bonyolultabb?
Amúgy nem tudom, egyesek miért csak azokat a hozzászólásokat tudják fölfogni, amikben van "fasság" "bazeg", és társai -kifejezés.
A példád valóban nem analóg, ha nem érted miért, magadra vess..
"Elsõsorban a rádiós példa az példa volt. Igazán sajnállak, h ennyi képzelõerõd sincs."
Elnézést hogy nem hagyom magam meggyõzni egy alapjaiban rossz példával.
"Valaki(k) elkészítették a Nagy Egyesített Elméletet? Érdekes, én nem hallottam róla, de ha Te mondod, h már kint van a wikin.."
Akkor most én adok fel egy feladatot: Mondd el teljesen részletesen hogy az isten(ek) hogyan teremtette/-ék az univerzumot. Legalább olyan részletesen számolj be róla, mint ahogy az õsrobbanást ma ismerjük, nem fogadok el "csettintett egyet és ott volt" magyarázatot.
"Az információ keletkezésérõl a meglátásod pedig egyenesen zseniális. Csak gratulálni tudok hozzá."
"– Nem kérem, hogy az újjal tagadd meg a régit – mondta egy szerzetes –, de hogy fogadod el az újat, ha nem veted el a régit? – Tegnap padlizsánt vetettem, ma meg tököt – mondta Mu-csou."
"-Miért volt megkeseredett ember Ádám? -Miért? -Mert, nem volt gyermekkora."
A hit szerintem is hozzáállás kérdése, ebben egyetértek, viszont a példád nem analóg, mert megfigyelhetõ, bizonyított dologra utal. Ezek után jogos lenne feltételeznem, hogy a tudást a hit szinonimájaként használod, ebben viszont nem értenék egyet.
Tévedés, hogy a tudomány egyetemes, vagy állandó törvényekkel operálna. Épp tegnap hallottam egy sráctól idézem szó szerint:
"Az teny--mint ahgy elobb irtam--:AZ TEKINTHETO TERMESZETI TORVENYNEK(egyebkent komoly tudos egy sem mond mast)AMI-A MEGFIGYELHETO VILAGEGYETEMBEN--MINDEN MEGFIGYELTRE ES MEGFIGYELORE IS ERVENYES..
Pl.:fizika,matematik,kemia.stb.torvenyei...
Te ertsd meg kerlek(!!!)hogy e nelkul 1 nagy kalap sz..r,nem torveny..
Ami pl.kedden igy mukodik,szerdan a kutyamra ervenyes csak ..stb.
Akkor mi benne a torvenyszeru?
Pl.a gravitacio csak a nagyanyamra ervenyes..sic."
Ennek nagyon egyszerû, rövid cáfolata: "Hiszen azt senki sem tagadja, hogy bizonyos jelenségek csak és kizárólag egyes helyeken és adott körülmények között jönnek létre, nem pedig bárhol és bármikor."
Épp a dogmák azok, amiket nem nagyon szokás változtatni. És nem tudom, miért baj, ha változik a világkép, épp ez teszi lehetõvé a megismerést. Lehet, valaki egész életében egy dogmában hisz, nem enged az életébe semmi mást, kapásból elutasít minden változást, ezzel megismerést. Goromba, mert félti a bunkerét, ellenséges mindennel, ami változó. Ezért jobbnak tartani a változatlan dogmákat?
mikike: Vannak olyan dolgok a tudományban, amiknek nincs definiciójuk, de ebbõl tévedés levonni azt a következtetést, hogy semminek nincs. Bár, ha jól értem, te a megismerhetõséget is tagadod. Volt valami ilyesmi szellemi irányzat, hogy is hívták? ..ja megvan: - nihilizmus.
Mégsem érted a hit, és a tudás közti különbségeket. A hit olyan dolog igaznak való elfogadása, ami nem bizonyított. Értelemszerûen a tudás bizonyított. Azt mondod, nem lehet bizonyítani, ez igazán furcsa lenne, mivel ebben az esetben cáfolni sem volna lehetséges. Akkor pedig elég érdekes kérdés lenne, hogy hogyan jöttek létre mûködõ elméletek, hogyan raknak össze ezek alapján mûködõ dolgokat. Ha tartod magad ehhez a nézetedhez, akkor aligha lehet komolyan venni, amikor valamirõl kijelented, hogy igaz-e vagy hamis.
Humanember1st: A kreacionisták sokszor azt is tagadják, hogy az evolució által leírt változások megtalálhatók a természetben.
Ha laborban nem reprodukálható, akkor nem lehet tudományos, tehát ugyanolyan hit, mint az õ hite. Amint irányítottan reprodukálják laborban, akkor meg az a baj, hogy irányított volt, ez azt bizonyítja, hogy lennie kell egy teremtõnek, órásmesternek, alkotónak, stb. stb.
De akkor mi bizonyítaná nekik?
"Majd akkor elmegyek hozzád szájtépésre, ha levezeted az Õsrobanásból az Univerzum mostani formáját,"
Ez elég részletesen le van írva, akár a Wikipédián is. Nézz szépen utána.
"és szépen megmagyarázod nekem, h az információ hogyan keletkezett"
Mivel az információ az értelmes jelentéssel bíró adat, ezért egyértelmûen akkor keletkezett, amikor az elsõ információfeldolgozó, azaz adatértelmezõ egységek megjelentek.
Valahogy nem egyenértékû hogy egy fórumon körberöhögünk pár hülyegyereket azzal, hogy megkínoztak és megöltek hogyha nem hittél el egy tündérmesét tele egyszarvúakkal, szüzek által szült kölykökkel, egy oszthatatlan ám mégis 3 részbõl álló omnipotens omniszciens mindig jóindulatú istenséggel, aki valahogy mégis százmilliókat öl meg alkalmanként.
Ha az a rádió tudná venni az URH sávot is, kísérletekkel ki lehetne mutatni.
Viszont a paranormális és vallásos szarok eddig mindig meg lettek cáfolva, egy kísérlet sem igazolta õket (még jóhogy). Hinni bennük ugyanolyan mintha a mikulásban hinnél.
A hit hozzállás kérdése. Mondjuk a fejünkben vagy egy rádió-vevõ. Alapból mindenki csak a középhullámra hangol rá. Ott elég recsegõs-ropogós az adás, de mindenki ezen a hullámsávon éli a napjait. De az agyunk nem csak a középhullámú sáv adását képes venni, hanem képes venni az URH sávot is, ahol HI-FI szetereóban megy a mûsor. Csak annak a módját már meg kell tanulni. A nagy többség el sem ismeri az URH sáv létét. Vannak akik egyenesen üldözik azokat, akik hirdetik az URH sáv létét. Így nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A kisebbség elgondolkodik: vajon tényleg létezik ez a bizonyos URH sáv, ha csak a fele igaz annak, amit a tanítómesterek mondanak, már megéri utánajárni, megtanulni a használatát. Aztán akik megismerik az URH sáv létét, és gyönyörû zenéket, jó mûsorokat hallgatnak ott, lelkesen megpróbálják a többi makacs embernek is átadniaz URH sávról szóló tudást. Talán egy-két ember nek sikerül továbbadni, de a nagy többség továbbra is konokul hallgatja a recsegõ, rossz minõségû adást, és teliszájjal lehülyézi a kisebbséget. Ez van.
Aranykéz! Majd akkor elmegyek hozzád szájtépésre, ha levezeted az Õsrobanásból az Univerzum mostani formáját, és szépen megmagyarázod nekem, h az információ hogyan keletkezett. A "véletlen" kifejezést használhatod, de a "lehetséges", "valószínûleg" és a többi határozatlanságot kifejezõ szót nem használhatod.
Az új faj pedig nem egy réginek a változata. Ha pl születnének kék színû bõrrel emberek, azok akkor 1 új faj lenne? Szerinted? Mert én úgy tudom a fajon belüli változatokat rassz-nak nevezik. A génkészletén belül igen, változnak a fajok. Ezt egy épeszû ember sem tagadhatja. Ha pl egy paradicsomot dinnyeízûre akarsz változtatni, és a dinnyeízt nem tartalmazza a paradicsom génkészlete, akkor ugye azt a gént be kell oda vinni. Magától a paradicsom nem fog dinnyeízû terméseket teremni. A zebrából meg a zsiráfból létrejönne egy új faj? Azt nem tudom, h lehet-e közös utóduk, de a természetben ez elõfordulhat? Nem hiszem. Még a szamár és a ló utóda is meddõ. Legalábbis eddig mindig meddõ utódok születtek. Persze ezek rossz példák.
igazából nem is érdemes reagálni rá, ha õ nem akarja érvekkel alátámasztani a saját eszméit, mi miért fárasztanánk magunkat a meggyõzésével... azt hisz, amit akar...
mikikével nem érdemes szóbaállni, a legbutább ember, akit életemben láttam. Gyõzike hozzá képest egy Albert Einstein. Ne hagyjátok, hogy az idióta, destruktív hozzászólásaival szétcsessze a topikot.
miért kellene neked bebizonyítanom bármit is? nem vagyok én a gondozód. egyébként sem hiszem, hogy be tudnám, olyan buta vagyok, hogy azt se tudnám bebizonyítani, hogy létezem nem is értem miért nekem kéne, elvégre ti vagytok itt az okosok. tõlem még abban is hihetsz, hogy a föld lapos és körülötte kering a nap, engem nem zavar, amúgy sem tudnám neked bebizonyítani, hogy nem így van
"semmit nem tudnak bebizonyítani, hiszen nem is lehet"
Akkor kérlek bizonyitsd be a Te azt, amiben hiszel. Huszen a tudomány elismeri, hogy tévedhet, és néha téved is, ellentétben a vallásos fanatikusokkal, akik kijelentik, hogy ez van, és kalap. Azok a keresztények, akiket ezerszámra koncolták fel a rómaiak a hitük miatt / gazdaság??!!/, tették ugyanezt még erõteljesebben azokkal, akik megpróbálták a hitet másképp kezelni/ ellenreformáció/, hogy atöbbirõl ne is beszéljünk. A tudomány hány embert tett a másvilágra a hite miatt?!
Akkor ez parttalan vita, mert szerintem meg vannak.
Az energia sok féle lehet és sokféleképpen is van definiálva (pl.:mozgási energia...stb.´) Iskolában ezeket kellett szóról szóra megtanulni. Tehátaz ember amivel foglalkozik, azt definiálja. Amivel még nem foglalkozott azt még lehet, hogy nem. Anyaggal ugyan ez a helyzet ---> fel van bontva!
Én ugyan nem fogom 1000x elmondani, mert látom felesleges. Én természettudományok tekintetében amivel foglalkoztam az mind definiálva volt és nem hinném, hogy máshol ez nem így van.
Ui. Ezt a témát is kitárgyaltnak tekintem magam részérõl. A véleményemet már elmondtam a véletlennel, és ezzel kapcsolatban is, sok újat nem tudnék hozzátenni :)
elmondom 1000-edszerre is, bár nem remélem, hogy az itteni fanatikus hívõk közül valaki is megérti : nincsenek pontosan definiált dolgok a tudományban sem! nem tudják, mi az anyag, energia stb... semmit nem tudnak bebizonyítani, hiszen nem is lehet de legalább az alapfogalmakat definiálnák pontosan, ez azért elvárható lenne egy "tudományos" módszertõl
Ez nagy butaság. A tudomány (fõleg a természettudomány) lényege, hogy mindent rendszerez, kategorizál, besorol és definiál. Attól, hogy te nem hiszed el ez így mûködik.
2.
Módosul a tudomány világképe? Hajrá. Többek között ezért is érvelek inkább a tudomány mellett. A tudományban elméletek vannak. Szép szó. Ez a szó, hogy elmélet azért szép, mert fenntartja a tévedés jogát és lehetõségét. A tudományban dogmák a szó szoros értelemben nincsenek. Neked is meg van a lehetõséged, hogy bármit cáfolj, csak bizonyítsd be. Ez a lényeg és sok esetben nem is olyan egyszerû valamit megcáfolni és bebizonyítani.
igazatok van tényleg nem összehasonlítható a két hit a vallások évezredek óta nagyjából ugyanazt mondják, míg a tudomány 50-100 évente mást
Ha ennyire érdekel a dolog, akkor csak hallgasd meg hogy nyilatkoznak egyes "renitens" katolikus papok. Ennek nagyon szép példája volt, ahogy II. János Pál próbálta kezelni a dolgot. Persze õ sem tehetett csodát, hiszen egy évszázadok betokosodott dogmát nehéz megváltoztatni, hozzátéve, hogy nagyon sok haszonélvezõje van. Persze most várom Tõled: "ki vagy te? az igazság egyetlen hordozója, aki megmondja mi helyes és mi nem? vagy mi?"
Ami genetikai algoritmussal most foglalkozok, ott én jelölöm ki a célt, de ez lehet egy totál természetes, senki által nem kijelölt cél, például a túlélés (ami mellesleg elég nagy kényszer).
Azt már meg sem említem hogy az én munkám mennyire eltörpül az egyedek milliónyi generációjának munkájától.
"A tudomány és a vallás (meg az összes társa) itt egy lényeges ponton eltér: a tudomány megpróbálja bizonyított / jól megalapozott / jól bevált dolgokkal megmagyarázni, a vallás meg annyit mond hogy 'goddidit'."
Nem tudom mennbyit tudsz a tudományról/vallásról (úgy érzem sokat nem), de nem épp így mûködik a dolog: 1. A tudomány a saját alapjaival sincsen tisztában, azok a fogalmak, amikre épül, nincsenek definiálva. (Mi az anyag, energia, gravitáció, "véletlen", stb...) Egy (néhány ember (kiválasztott?) által idõlegesen elfogadott) hitrendszerre épül. 2. A vallások nem csak annyit mondanak, hogy 'goddidit', ennél jóval többet nyújtanak az emberek számára. Persze az intézményesítettek esetében ott is bõven találkozhatunk dogmákkal, de még mindig ritkábban módosul a világképük, mint az ugyanúgy hitre épülõ "tudomány" esetén.
Ezt is most olvastam, a 23:40-es hírekben.. "http://www.springerlink.com/content/q239365007h43465/
egysejtû algából nagytelepes állapoton keresztül stabilan önreprodukáló nyolcsejtes alga lett egy kisméretû ragadozó elterjedése miatt."
Isten keze?
Annyira jó lenne érdemi vitát látni, pl. ha most humanember1st tételesen válaszolna Aranykéz felvetéseire. Persze én eddig azt tapasztaltam, hogy ilyenkor kezdõdik a sunnyogás, mellébeszélés, stb.
A pontmutáció ami írtam, az egy dolog. Van még sokféle módja annak, hogy változzon a DNS szekvencia. Ezek egyike se alakít ki új fajt, és egyik se befolyásolja a szaporodását közvetlenül az egyednek. Még ha halálos mutációnál is van esély a szaporodásra. (ha toleráns a társadalom, és nem spáárta xD) Ha nem hal meg egybõl az illetõ. A DNS másolása okozza az igazán sok hibát. Van hibajavítás a DNSnél, de az nem tökéletes.
Ezek a mutációk és hibák felhalmozódnak. És amikor változik a környezet, akkor robban a dolog. Akkor derül ki, hogy a sok selejtbõl ki az új domináns egyed.
Az a baj, hogy itt a hozzászólások között is több definiciót is használtok a véletlenre. Így aztán bele lehet kavarodni rendesen :)
Megpróbálom röviden elmagyarazni azt a véletlent ami a fejlõdés (köztük törzsfejlõdés is) során szóba jöhet.
1. A környezethez való alkalmazkodás során a változás nem hip-hop következik be. Egyes általam olvasott értelmezések szerint (itt a fórumon), ha megváltozik a környezet akkor egy véletlen átalakulás folytán a faj azon egyede amelyik véletlenül átalakult egy rezisztensebb változattá az képes továbbörökíteni ezt a tulajdonságát.
Ez nem így van, egyetértek. A véletlen itt szóba se jöhet, az e mögött megbújva található.
2. A véletlennek a változásokhoz nincsen köze, mégpeddig azért nincs mert a változás folyamatos (állandó). Azt is mondhatjuk, hogy egy faj nem állandó (pl.:genetikai értelemben, lásd DNS vizsgálat). Így azt is mondhatjuk, hogy a változás maga egyértelmûen nem véletlen.
3. A folyamatos változás során azt viszont tekinthetjük véletlennek (mint 'elõre nem meghatározható' értelemben), hogy maga a változás eredménye mi lesz. Ez igen nagy különbség.
Fontos megérteni azt is, hogy ha a környezeti feltételek hosszú ideig állandóak, attól még a fajok változni fognak (azaz nem kell hozzá a környezet megváltozása). Ebben az esetben egy-egy drasztikusabb változás egyáltalán nem nyújt semmiféle elõnyt, sõt az esetek többségében inkább hátrány ---> ezek az egyedek simán kiszelektálódnak, eltávoznak a populációból.
Azonban ha eljön egy nagyobb környezetváltozás, akkor egy-egy drasztikusabb változásnak nagyobb az esélye, hogy hasznossá váljon. Amit ha úgy veszünk nem véletlen, mert a változás az mindig megvan (úgy is mondhatjuk, hogy örök).
A végére egy hülye, de szemléltetõ példa (valóságalap nélküli példa, csak a megértést segíti):
A, Szituáció
Környezet: hõmérséklet +30C, füves szavanna
Adott populáció: legelészõ növényevõ rövidszõrû állatok amelyek alakalmazkodtak a környezethez.
Változás: Nevezzük mondjuk mutációnak. Egy mutáció során megszületik egy hosszú szõrrel megáldott növényevõ egyed.
Eredmény: A megszületett kis egyedet nyugodtan életképtelennek is nevezjetjuk, mert a második vagy harmadik napon belehal a nagy melegbe. Nem bírja az aktuális környezet +30C -os hõmérsékletét.
B, Szituáció
Környezet: Az elõzõekhez képest igencsak rosszra fordult itt a füves szavannán. A hõmérséklet már jó ha eléri a +15C-t. A populáció tagja épphogy bírják még, és kilátástalan a sorsuk ha rosszabra fordulna az idõ.
Változás: Lám-lám valami mutáció folytán megszületik egy szõrösebb csöppség.
Eredmény: A kis lurkó most már igen is életképesnek mondható, sõt mi több õ jobban is viseli a környezet viszontagságait. Mozgékonyabb, erõsebb és jobban tápláltabb lesz ezáltal. A nõstényekért vívott csatákban rendszeresen õ kerekedik felül a többieken, és így neki van több lehetõsége továbbörökíteni a génjeit.
Az újszülöttek akiket õ nemzett azok örökölték apjuk tulajdonságát és õk is egy kicsit szõrösebbek és bundásabbak lettek, min tannó õseik voltak...bla-bla-bla. Majd boldogan éltek míg meg nem haltak...
Konklúzió:
A fejlõdés folyamatos mivolta miatt mindkét esetben megjelenhetett hasonló változat mégis ezt csak az egyik esetben tudta kamatoztatni egy adott populáció és ez az egy eset tökéletesen elég volt neki a számtalanból, hogy túl tudjon élni, fenn tudjon maradni. Ez a lényeg!
UI: Ennél szájbarágósabban nem tudom leírni, szóval be is fejezem ennek a további taglalását :) A helyesírási hibákért...stb elnézést, de már egy kicsit el vagyok pilledve
"Még a legegyszerûbb élõlény ( egysejtû) mûködése is rendkívül összetett."
Ez még nem jelenti azt hogy az elsõ sejt is rendkívül összetett lett volna. Lehet hogy teljesen más felépítésû volt mint azt ma gondoljuk, pár molekulából állt azt csumi. (Azért kíváncsi vagyok hogy mekkora a legkisebb élõlény ami szaporodni és mutálódni is tud). Meg azt se szabad elfelejteni hogy az élõlény és a környezete nem teljesen elválasztható, lehet hogy az akkori körülmények között egy totál egyszerû kis izé is elég volt.
Az irreducibilis bonyolultsággal meg ne jöjjön nekem senki, mert az evolúcióban nem a bonyolultság, hanem a hatékonyság növelése a cél; lehet hogy az az irreducibilisen bonyolult sejt egy még bonyolultabb sejtbõl keletkezett (a felesleges részeket levágva az idõk folyamán), viszont az meg nem volt irreducibilis, tehát egyszerûbb alkotóelemekbõl össze lehetett rakni.
"A materialista magyarázat szerint véletlenül egymás mellé kerültek ezek a vegyületek, majd véletlenül életre kelt a sejt."
Mert majd egy Égi Bácsi - aki mellesleg tudatos élõlény; vajon hogy fejlõdhetett ki - csinálta az egészet a saját maga szórakoztatására. Persze.
"Aztán véletlenül változni kezdett ( a sejt) és többféle egysejtû kezdett kialakulni."
Ez ma is folyamatban van, nem tudom ezen mit problémázol.
"Késõbb csoportokká kezdtek összeállni ( vagy osztódáskor nem vált szét teljesen a sejt) és lám létrejött véletlenül a többsejtû élõlény, melynek már a sejtjei specializálódtak"
Még a makrovilágban sem lehetetlen, például vannak olyan emberek akiknek több ujja van. Sajna genetikához nem értek, de gondolom a másoló algoritmus bekattan azt egy részletet véletlenül kétszer olvas ki; az új genetikai kódban kétszer szerepel az a rész, onnan meg kis mutáció és már más feladatot is lát el a két sejt. (Apropó, ajánlom a petesejt osztódásáról szerezz be némi infót)
"Én személy szerint nem hiszek a véletlenekben, ahogyan az anyag önszevezõdésében sem ( mely véletlenül jön létre)."
Hát akkor a _nagyon jól_ bevált genetikai algoritmusok és neurális hálók nem neked valók. A véletlennek meg amúgy egy tucatnyi alkalmazása van.
"A Világegyetemrõl való ismeretszerzést ( tudomány) nem szabadna csakis egyfajta szûrõn keresztülengedni. Vagyis felnagyítani azon jelenségek jelentõségét, melyeknek anyagi magyarázata van, és csökkenteni azok jelentõségét, melyeknek (még) nincs, vagy nem is lehet anyagi magyarázata. ( Pl: információ, tudat stb)"
A Világegyetemrõl való ismeretszerzésnek pont az a lényege hogy az aktuális ismereteink alapján megmagyarázzuk a dolgokat. A tudomány és a vallás (meg az összes társa) itt egy lényeges ponton eltér: a tudomány megpróbálja bizonyított / jól megalapozott / jól bevált dolgokkal megmagyarázni, a vallás meg annyit mond hogy 'goddidit'. Bár az elõbbi igenis tévedhet (ujjongjá', vazz!), az ismeretlenre, természetfelettire (->megfigyelhetetlenre) való hárításnál még egy rossz tudományos próbálkozás is jobb. Ja igen, arról nem is beszélve hogy nem csak 1 tudományos elmélet szokott lenni egy dologra, szóval nem csak 1 szûrõn keresztül nézzük a dolgokat.
A számítógépem meg kikéri magának hogy megkérdõjelezed az információ anyagi mivoltát.
"Létezik-e a fajok átalakulása egy fejletlenebb élõlénybõl egy fejletteb élõlénnyé?"
Próbáltál már csótányt, neadjisten náthát irtani ?
"Ezt megfigyelni természetes körülmények között nem lehet. Laboratóriumban is csak elõre tervezetten lehetséges, de igazából gyökeres változásokat, új fajt nem lehet létrehozni."
Lásd fentebb, hatodszorra már nem fogom megismételni.
"Egyáltalán mit értünk azon, h fejletlen és fejlettebb?"
Nagyobb a szaporulat, több utód marad életben, kevesebb erõforrást pazarolnak el ugyanarra a dologra, jobban bírják a környezet változásait ?
"A kreacionisták nem a megfigyelhetõ változásokat tagadják, hanem a változások véletlen voltát."
NG: Megtalálták a tuberkolózis õsét. Kimutatták, hogy akkori tuberkolózis az akkori emberekre voltak veszélyesek, ránk nem. Idõközben azonban fejlõdött az orvostudomány, és egyre hatékonyabb gyógyszereket fejlesztettek ki. Mit tett erre a tubi, alkamazkodott a megváltozott körülményekhez, vagyis evulálódott. Az evulóció nem teremtés, hanem a környezethez való alkalmazkodás, több kevesebb sikerrel. Nézd csak meg a burgonyabogarakat. Az elsõ évben a szer hatásos, de a harmadik évben már csemege. Vagy a delfineknél még mindig megtalálható a tüdõ, és az uszonyaik elcsökevényesedett végtagok. Ha eleve vízben "keletkezett", akkor olyan buta a teremtõ /lehet a természet, vagy az Isten/, hogy kopoltyú helyett tüdõt adott neki. A delfinek életük folyamán a kopoltyú hiányában egy percet sem alszanak. Vagy amikor 65 millió évvel ezelõtt az élõvilág 80%-a kipusztult, mibõl jöttek létre a z fajok? Az akkori megmaradt 20% specializálódott. Gondolod ha nem csapódott volna be az üstökös, és nem haltak volna ki a dinók, az emberiségnek lenne helye itt a földön? Csak úgy mellékesen a dinók is egy becsapódásnak köszönhették létüket, mert az õseik elõtte patkánynagyságúak voltak.
Az evo. elm. ( mint a nevébõl is következik) csakis a változásokkal foglalkozik. "nem érdekli", hogyan jött létre az elsõ élõlény, hogyan szaporodott, hogyan terjedt el stb. Az elméletet megpróbálták kísérletekkel is igazolni. Élõlényt nem tudnak élettelenbõl összerakni véletlenül sem, irányított módon sem. Új fajok keletkezését nem tudták megfigyelni. Új fajokat (génmódosítottak) csakis tervezéssel, és irányított beavatkozással tudtak létrehozni. Ám mégis ragaszkodnak a véletlenhez, mint magyarázathoz.
Még a legegyszerûbb élõlény ( egysejtû) mûködése is rendkívül összetett. Több százezer-féle szerves molekulából épül fel. A materialista magyarázat szerint véletlenül egymás mellé kerültek ezek a vegyületek, majd véletlenül életre kelt a sejt. Aztán véletlenül változni kezdett ( a sejt) és többféle egysejtû kezdett kialakulni. Késõbb csoportokká kezdtek összeállni ( vagy osztódáskor nem vált szét teljesen a sejt) és lám létrejött véletlenül a többsejtû élõlény, melynek már a sejtjei specializálódtak. És így tovább. Én személy szerint nem hiszek a véletlenekben, ahogyan az anyag önszevezõdésében sem ( mely véletlenül jön létre). Ez nagyon "kényelmes" magyarázat egy materialista világnézetû ember számára.
A Világegyetemrõl való ismeretszerzést ( tudomány) nem szabadna csakis egyfajta szûrõn keresztülengedni. Vagyis felnagyítani azon jelenségek jelentõségét, melyeknek anyagi magyarázata van, és csökkenteni azok jelentõségét, melyeknek (még) nincs, vagy nem is lehet anyagi magyarázata. ( Pl: információ, tudat stb)
Létezik-e a fajok átalakulása egy fejletlenebb élõlénybõl egy fejletteb élõlénnyé? Ezt megfigyelni természetes körülmények között nem lehet. Laboratóriumban is csak elõre tervezetten lehetséges, de igazából gyökeres változásokat, új fajt nem lehet létrehozni. Egyáltalán mit értünk azon, h fejletlen és fejlettebb? Ezt sem lehet meghatározni, hiszen minden élõlény a számára megfelelõ élettérben él, a megfelelõ szervekkel, ösztönökkel.
Tehát: véletlenül létrejöttek az elsõ egysejtûek, majd többsejtû kolóniákká szervezõdtek, a sejtek egyre jobban specializálódtak ( véletlen+környezeti hatások) végül már annyira összeálltak, h elég volt egy DNS molekula arra, h elkészítsen egy többsejtû kolóniát. Aztán ezek a többsejtûek egyre csak növekedtek, mégtöbb sejtbõl álltak össze stb..
A kreacionisták nem a megfigyelhetõ változásokat tagadják, hanem a változások véletlen voltát.
van benne minden, rossz cáfolattól kezdve olyan érvelésig, ahogy kreacionisták próbálják az evoluciót cáfolni.
he? kreacionistáknak fricska. Szerintem teljesen analóg azzal, ahogy a kreacionisták, és félremagyarázós emberek próbálják bemutatni az evoluciót.
hmmm, egy egész jó hozzászólást írt az egyik fórumozótárs, szerintem elgondolkodtató:
Nyitni kellene egy tervezett esés kontra gravitáció c. topicot is! :-))
"Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezõjét. A dolgok egyszerûen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közremûködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervezõ tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?
A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul.
Ostoba hülye minden gravós. Nem veszik észre, hogy a tudományuk puszta hit, amit semi sem támyasztja alá."
3. fejezettõl kezdtem olvasni és a látnoki részig jutottam, most ehhez fáradt vagyok de lementettem és majd elolvasom.
Alapvetõ hiba benne eddig, hogy nagyon is leírja (abban az értelemben, hogy elavultnak, rossznak tekinti) a Newtoni fizikát. Igaz, hogy Einstein már kidolgozott egy a valóságot jobban megközelítõ elméletet, de! ezt teljesen felesleges használni egy szobányi területen (amit a cikk említ), ahol a Newtoni fizika is 100%-ig kielégítõ.
A legelején pedig leírja, hogy egy elméletet mikor tekintünk elfogadhatónak (akkor, ha az adott kornak megfelelõen be van bizonyítva matematikai vagy egyéb módon...stb) és a benne található állítások, amire ki van hegyezve az írás ennek igencsak nem felel meg.
UI: Ez az elsõ benyomásom ilyen kocaolvasás (lásd: kocadohányos útán. Azt is elismerem, hogy a fizikához cseppet sem konyítok és ez csak az én véleményemet tükrözi.