Úgy, hogy végtelen emberi butaság és sötétség kihasználása kifizetõdõbb, mint középszerû fizikusként tengõdni. Legalábbis addig mindenképpen, míg magadfajta istenbarmai pusztítják a drága oxigént a földön.
Egy kis fizikatörténet a 3. fejezetben. http://www.freeweb.hu/barki/shiro/gyogyitokezek.rtf
Természetesen szellemi fogyatékosok hiába fáradnak az elolvasásával, az írást inkább gondolkodó emberek számára készítették.
Az íróról: Barbara Ann Brennan Gyógyító kezek címû könyve vezérfonal ahhoz, hogyan lehet az Emberi Energiamezõvel gyógyítani. Hogyan lesz egy légköri fizikusból, aki tudományos kutatómunkát végez, a nyugati világ egyik legjobb spirituális gyógyítója?
Csak??? Erre épül az egész világnézeted? Hát ez még a 3 éves gyerek szintjét sem éri el, olyan korban már gondolkodnak az élõlények.
"Bár magát a fogalmat (gyk.:gravitáció) még ma sem tudják definiálni."
xDDD Ti lehet, hogy nem.
Még mindig ferdítesz a véletlent illetõleg, eszed ágában sincs fölfogni, amit leírtunk róla.
"Akkor talán adhatnának mellé egy matematikai képletet, de nem teszik meg. Vajon miért?"
A legtöbb dologra megvana képletünk, az hogy neked fingod sincs a modern fizikáról, a Te bajod. Neked adhat bárki bármilyen képletet, Te még a Pithagorasz-tételbe is belekötnél, ha nem mennybõl leszállt angyalkák éneklik a füledbe hárfával kísérve
"Persze akkor majd épp a megváltozott álláspontot fogod ugyanilyen vehemenciával védelmezni, mert akkor majd az lesz a megfellebezhetetlen igazság"
Sosem beszéltem megfellebezhetetlen igazságokról, mivel tudom, hogy nem ismerjük teljes egészében a világot, tudom, hogy a tudományos elméletek változhatnak. Te vagy az, aki olyan dolgokat állít teljes lelki nyugalommal (mindennek OKA van, nincs véletlen, meg a sok baromság amit összehordasz) amirõl fingja sincs. Én minden állításomat megfigyelésekre, tudományosan megalapozott, kísérletekkel alátámasztott, kiforrott elméletekre alapozom, mégis fenntartom a tévedés lehetõségét. Az a különbség, hogy nálam a tévedés lehetõsége inkább az apró részletekben áll fenn, Te meg magad egy kibaszott nagy tévedés vagy, hiába vered itt a melled.
"Bár magát a fogalmat (gyk.:gravitáció) még ma sem tudják definiálni."
A gravitációt nem csak, hogy definiálni tudjuk, de matematikai leírásunk is van róla, ami a lehetõ legtökéletesebb definíció lehet egy jelengégre. Hogy jöhet ki belõled ekkora marhaság???
Szerintem a az egyre nagyobb sötétségrõl éppen te teszel példát, bár lassan már nem tudsz tovább sötétedni.
Ha valamit ki tudnak számolni, csak nagyon bonyolult, akkor miért nevezik véletlennek? Akkor talán adhatnának mellé egy matematikai képletet, de nem teszik meg. Vajon miért?
A kvantumechanikát épp azért említettem, mert az is csak egy elmélet, méghozzá viszonylag friss, ki tudja mikor fog megváltozni. Persze akkor majd épp a megváltozott álláspontot fogod ugyanilyen vehemenciával védelmezni, mert akkor majd az lesz a megfellebezhetetlen igazság, te kis szélkakas...
Amíg nem "találták fel" a gravitációt, addig is lefele estek a tárgyak, csak nem volt rá magyarázat, hogy pontosan miért. Bizonyára véletlenül... Bár magát a fogalmat (gyk.:gravitáció) még ma sem tudják definiálni.
Te nem ezt idézted, Te retardált, hanem hogy "nem tudjuk megmagyarázni"! Amit túl bonyolult kiszámolni, azt pont, hogy meg tudjuk magyarázni, csak a számítások összetettsége miatt nem tudjuk elõrejelezni! Minden egyes hozzászólásoddal egyre mélyebb gödörbe kerülsz, vedd már észre, és legyen annyi eszed, hogy elkussolsz. A Te érdekedben mondom...
(A kvantummechanika és a több ezer éves múlt emlegetése meg über-LOL, szerinted amikor még nem ismertük a gravitáció törvényszerûségeit, felfelé estek a tárgyak???)
"...Ellenkezõleg, a véletlen sorozatokról nagyon is pontos elõrejelzéseket tehetünk (például megmondhatjuk, hogy ha sokat dobunk egy kockával, akkor a hatosok aránya nagyon jól közelíti az egyhatodot), és ezek az elõrejelzések mûködnek a kvantummechanikában.)"
http://www.freeweb.hu/barki/shiro/kyron.htm
Az, hogy semmit nem tudunk megmondani a világról -csak pár ember szeretné hinni.
Hát a "Nagyjából így van a dolog." szerintem nem azt jelenti, hogy ez egyáltalán nem így van (gyk.:"Tehát akkor amit bonyolult kiszámolni, azt elnevezik véletlenek?" ) és ez egy marhaság. Egyébként a határozatlansági elv és a nyilván több ezer éves múltra visszatekintõ kvantummechanika azért jó példa, mert valójában mindkét elmélet arról szól, hogy igazából semmit nem tudtok (megmondani) a világról.
Te ebben hol látod az általad idézõjelek között beírt marhaságot, amit nekem nyilvánítottál??? Anyám borogass, ez kész, miért égeted szénné magad ezzel a sok marhasággal? Hazudsz, hülye vagy, és erre vered a melled, gratulálok...
Én úgy mondanám, hogy a gének nem a környezet hatására változnak, hanem mindig változnak (a környezettõl függetlenül is) de csak azok a gének kerülnek majd elõtérbe amelyek a környezethez való jobb alkalmazkodást segítik elõ. Remélem érthetõ a különbség.
"Az evolúció során a nagybetûs CÉL pontosan ismert, ez pedig a génállomány továbbörökítése."
Remek tévedés!
CÉLnak azt nevezzük, ami már megvalósult, jelenesetben a ma létezõ állatfajok összességét.Ezt (kb) ismerjük, igen. DE. Ez a CÉL nem volt ismert amikor megkezdõdöt az evolúciós folyamat. Vajon melyik õslény(egysejtû?) "tudta elõre", hogy egyik "ükonokája" valamikor majd oroszlán lesz. Nem tudták. Mégis megtörtént. Mi az OKA, hogy megtörtént?... Az evolúció érdekes elmélet, de egyetlenegy faj kialakulásának OKÁt sem tudja megmagyarázni, mert ahogy a dobókockánál úgy az evolúciónál SEM ISMERTEK azok a bizonyos körülmények...
"A szubjektív (bayesiánus) értelmezésben a valószínûségek nem a való világ jelenségeit, hanem az elménket jellemzik: különféle modelleket alkotunk, és egy-egy ilyen modell valószínûsége lényegében a megbízhatóságát jelenti. Ezzel nagyon szépen le lehet írni, hogyan erõsít vagy gyengít egy modellt (elméletet) a megfigyelés, ezért a tudományos hipotézisek ellenõrzésénél széleskörûen használják. Ebben az értelmezésben a véletlen valami olyasmit jelent, hogy több lehetséges magyarázat is van rá, és nem tudom, hogy melyik a jó. A teljesen véletlen, amikor az összes lehetséges magyarázat egyformán jó (ilyen nyilván csak akkor van, ha semmi információm nincs a jelenségrõl).
Mindenesetre amikor egy fórumon véletlenrõl beszél valaki, akkor általában az objektív értelmezésre gondol."
Véletlen:
Középiskolában mindenki tanult a crossing over (molekuláris szex) nevü jelenségrõl. Itt a génkicserélõdés véletlenül, ha úgy tetszik találomra megy végbe (ez a jó benne). Azért is hasznos, ha a folyamat nincs elõre lezsírozva, hogy melyik gén fog melyikkel cserélni, mert ez határozza meg a genetikai változatosságunkat. Ez segít abban például, hogy nem alakulhat ki olyan betegség amely egytõl-egyig mindenkit elpusztíthat, mindig lesznek ellenállóképesebb emberek.
UI: Én ezt simán véletlennek nevezem, vagy pl. azt is, ha több év után egy teljesen más városban találkozom egy régi cimborámmal. Mikike szótárában meg az õ felfogásával teljesen felesleges szó az, hogy 'véletlen'(max. egy-két sci-fi regényben kerülhetne elõ). Az emberek többsége azért szereti ezt a szót is használni.
Úgy érzem ezt a véletlen dolgot már kitárgyaltuk rendesen
Magyrul nem tudod bizonyítani, hogy holnap nem fognak felfel esni a dolgok, vagy hogy felkel a nap. Jól értem?
írtak egy kicist a véletlenrõl: "Ha nagyon bele akarunk ásni a dologba, akkor a véletlennek valójában két különbözõ definíciója van, egy objektív és egy szubjektív. (Egyiknek sincs köze ahhoz, hogy meg tudunk-e valamit magyarázni.)
Az objektív (frekventista) definíció lényege az, hogy ha egy megismételhetõ kísérlet véletlen valamilyen adott eloszlással, akkor meg tudjuk róla mondani, hogy az egyes kimenetelei milyen gyakran fordulnak elõ, és ez a gyakoriság változatlan lesz akkor is, ha a kísérletek sorozatának valamilyen tetszõleges, elõre rögzített részsorozatát nézzük. (Vagyis pl. ha egy kockával dobálunk, akkor átlagban minden hatodik dobásunk lesz hatos. Ha csak minden harmadik dobást nézünk, azokra is igaz lesz ez, meg ha minden prímszámadikat, azokra is.) Ebbõl egyébként következik, hogy az egyes konkrét dobásokat lehetetlen elõrejelezni.
Ilyen véletlen sorozatok a matematikában léteznek, ez lényegében annak a következménye, hogy több valós szám van, mint ahány természetes. A valóságban mindig csak véges részsorozatokat tudunk vizsgálni, ami alapján nem egyszerû megmondani, hogy egy sorozat véletlen-e; mindenesetre minden eddigi jel arra mutat, hogy a kvantummechanikai jelenségek véletlenek. (És itt megint csak nem arról van szó, hogy azért gondoljuk, mert nem tudjuk elõrejelezni õket. Ellenkezõleg, a véletlen sorozatokról nagyon is pontos elõrejelzéseket tehetünk (például megmondhatjuk, hogy ha sokat dobunk egy kockával, akkor a hatosok aránya nagyon jól közelíti az egyhatodot), és ezek az elõrejelzések mûködnek a kvantummechanikában.)"
I'm Back!
Tehát: a lottósorsolást és a kockadobást simán nevezhetjük véletlennek vagy kurvabonyolultkiszámítani-rendszernek. Tökmindegy, ami lényeg, hogy bármi legyen is a végeredmény biztosak vagyunk benne, hogy természeti törvényszerûségekkel leírható (lenne). Tehát kurvára nem Isten keze van az ügy mögött. Sõt az OKA is bizony egy természeti törvényszerûség, sõt állítom, hogy ha valaki venné a fáradságot ki tudná számolni, csak sajnos a befektetett munka sokkal több mint, amit ér az egész (Mégis minek számolgassak évezredeken keresztül hogy megtudjam melyik oldalra esik majd a kocka; ráadásul simán elrontanék egy Ki Nevet A Végén tárasjátékot, ami nem szép dolog:-))
mikike: az a gond, hogy nem ismerjük a "körülményeket"
Guardian: Mitõl durvultál így be? Nehogymár mikike "észjárása" ennyire befolyásolja legendás türelmi képességeidet!
#741ben ezt írod: "vannak programok (illetve algoritmusok) amiket úgy fejlesztenek ki, hogy véletlenszerûen változtatják õket, majd megvizsgálják, hogy a változás közelebb vitt-e a célhoz."
Csak annyit jegyeznék meg, hogy az evolúciós folyamat esetében nem volt ismert CÉLja a fejlõdésnek. Vagyis valójában nem teszel mást minthogy OKnak fogod fel azt, ami valójában CÉL. A CÉLT ismerjük kb, az OKOT viszont nem a CÉLból szokták levezetni hanem fordítva. Másszóval, az általat használt induktív logika szépen igazol és alátámaszt, de nem bizonyító erejû; ide deduktív logikai megközelítés kellene ám az hasonlítana a dobókockás példa megoldásához. Hacsak nem könnyíti meg az ügyet egy jó kis alternatív elmélet.
Amúgy nem érzed magad kurvára szánalmasnak, amikor olyan szöveget citálsz tõlem idézõjelek között, amihez még csak hasonlót sem írtam sohasem? Komolyan hazudozással akarsz meggyõzni minket?
Sose írtam ilyet. Az a gond, hogy nem tudsz olvasni, illetve látod magad elõtt a betûket, de tökmindegy mit írok, Te csak azt olvasod ki belõle, amit Te akarsz.
Ahogy te a véletlent értelmezed, azzal soha nem fogsz találkozni.
nem az, amit már mondtál, hogy a véletlen az, amit nem tudunk megmagyarázni? ... és ezek után ti meggyõzõdéssel hisztek egy olyan elméletben, ami azon alapul, hogy "nem tudjuk megmagyarázni"? hát akkor a butá-ról és a tudatlanról is mások az elképzeléseink...
Az rendben, hogy te így értelmezed a véletlent, de ettõl miért gondolod, hogy az evolucióban ebben az értelemben szerepel, amikor mások elõtted már elmagyarázták, hogy nem?
A lotto is azért véletlen, mert senki nem tudja elõre, hogy melyik számokat fogják húzni. Ha valóban ugyanolyan körülmények közt ejtesz le valamit, akkor azt tudhatod, hogy lefele fog esni.
Az, hogy Te mit neveznél véletlennek, teljes mértékben irreleváns. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy Te szabd meg a szavak jelentéstartalmát.
Egyébként Te annyira buta és tudatlan vagy, hogy nem fogom neked harmaszor (tizedszer) is elmagyarázni a véletlen jelentését, mert esélytelen, hogy valaha is felfogd (már csak azért is, mert nem is akarod).
tudom, ostoba vagyok, de én úgy tudom, hogy ez a "lottósorsolás" nem véletlenül van, hanem ún. szerencsejáték, amit TUDATOSAN szerveznek emberek. ennek során kiválasztanak valakit, aki kiválaszt 5 számot 90-bõl és ha valaki más is azokat a számokat választotta ki, akkor õk nyertek. annyira nem értek hozzá, a rendszer belsejében nem tudom pontosan, hogy zajlik a folyamat, de hát én meg is mondom, hogy nem tudom, nem fogom mindenféle nemlétezõ dologra (véletlen/ördög), amirõl lövésem sincs
véletlennek azt nevezném, ha mondjuk ugyanolyan körülmények között elengednék egy tárgyat, akkor az nem mindig lefele esne, hanem néha jobbra, balra, fel. akkor azt mondanám van véletlen. vagy eddig mindig "szerencsém" volt, hogy a dolgok "véletlenül" lefele estek? és igazából ez nem is így van?
Mondjuk példaként az, hogy szegény élõlény nem látta meg a domb tetején levõ élelmet, ezért a domb tövében kereste, csak balszerencséjére jött egy árvíz, amitõl kipusztult. Nem oknélküli, de elég véletlen.
Te hülye vagy bazdmeg. Ha nincs véletlen, akkor nyerd meg a lottóötöst jövõ héten, és a pénzbõl menj el a bahamákra, ne kelljen már a baromságaidat olvasnom...
Épp arról írtam, hogy szerinted az a véletlen, aminek nincs oka. Így tényleg nem értheted meg, mit jelent az evolucióban a véletlen kifejezés, ugyanis teljesen más értelemben használják, mint ami a gondolataid közt összeállt.
komolyan, azon akadtam, ki, hogy hisztek egy olyan elméletben, aminek az alapja a "véletlen"... röhej és ez szerintetek még "tudományos" is tudnátok mondani olyan dolgokat, amik "véletlenül" történtek, mert én tényleg csak olyat tudnék, aminek OKA van
sajnálom, nem tudok jobbat mondani ha nem rendelkezel a gondolkodás képességével, teljesen mindegy mennyi információd van, és milyen hitelesek, semmit nem ér az egész erre akartam célozni
Az milyen logika, hogy ha valaki azzal érvel a teremtés mellett, hogy az ember képtelen élettelenbõl élõt elõállítani, ellenben ha sikerülne is neki, akkor az azt bizonyítaná, hogy egy teremtõ szükséges az élet kialakulásához?
Egyszerûbb lenne egybõl azzal jönni, hogy csak az bizonyítaná, hogy a természet törvényei alapján ki tud alakulni élettelenbõl élõ, ha vissza tudnánk menni az idõben, lecövekelni a mikroszkóp alá egy élettelen anyagot, amirõl tudjuk, hogy késõbb élõvé alakul, felgyorsítanánk az idõt, és megfigyelnénk a változást.
A probléma ezzel, hogy még e-mögé is lehet valami teremtõt képzelni, tovább kérdezni, hogy honnan jöttek ezek a törvények. Szerintem jó is ez, kérdéseket feltenni, válaszokat keresni. A tudomány elsõsorban ezeknek a törvényeknek a mûködésével foglalkozik, és egy nagyon kis szelete azzal, hogy honnan jöttek ezek a törvények. Attól, hogy jópár hívõ teremtõt képzel a dolgok mögé, még nem tudunk meg többet a jelenségek mûködésérõl.
Volt itt szó a véletlenrõl, és hogy az evolució mekkora része véletlen. Én úgy képzelem el a véletlen eseményt, mint aminek nem tudjuk az okát. Nem úgy, hogy nincs oka. Valóban megjósolhatatlan, hogy melyik 6 számot húzzák ki a lottoban, vagy hogy hányast dobok a dobókockával, és ez nem zárja ki azt, hogy valószínüséget számítsak. 1/6 valószínüsége van annak, hogy 6ost dobjak, ezt így mondják. Ki tudja ennél pontosabban megmondani? Úgy elképzelni a véletlent, mint hogy valaminek nincs oka, valóban azt jelentené, hogy az illetõ szótárából hiányzik a véletlen szó, nem is érti meg, hogy a többi ember mit hív véletlennek, mivel olyan dolgot, aminek nincs oka, -nem talál az életben, a tudományban fõleg nem. Annál inkább az ilyen-olyan teremtés elméletekben, ugyanis Istennek nincs oka. :) Legalábbis ezt mondják.
Arra építeni, hogy vannak dolgok, amiknek nem tudjuk az okát, és következtetés képpen levonni, hogy semminek nem tudjuk az okát, elég erõs csúsztatás. Mikike esetében már régóta ismeretes, hogy nem is tudatlanságból elkövetett, sokkal inkább rosszindulatból.
Egy számítógép összeállításnál ugyanolyan fontos az információ, mint hogy meglegyen az összeállításához szükséges anyag. Egyik nélkül úgysem fog menni a másik. Az, hogy melyik beszerzéséhez kell több idõ, az talán attól is függ, mekkora darabokból akarod összerakni a számítógépet. Ha 0-ról akarod építeni, akkor szerintem a neten gyorsabban találsz hozzá szükséges információt, mint a természetben anyagot, ha hozzávesszük, hogy a hozzá szükséges dolgokat is össze kell tákolnod. :)
Az információ miért lenne anyag? Nálad, ha az összeállítás a gondolkodás, akkor már feltételezzük, hogy rendelkezel a szükséges információval, mert ha nem tudod mi kell abba a hülye gépbe akkor gondolkozhatsz akár évekig is hogyan kell összerakni. Legyél már egy kissé rugalmasabb.
Nem tudom pontosabban leírni, az információ az lehet olyan tudásanyag amivel még nem rendelkezel, és annak valóságalapját (igaz vagy nem) te megad döntheted el (hozzáteszem nagyobb körben pl.:társadalmi, tudományos körben már biztos van egy álláspont az aktuális információval kapcsolatban, de akkor is neked kell eldönteni, hogy elhiszed-e).
UI: Csak azt ismerd el, hogy ez a számítógépes példa nem volt az igazi :) Ebbe még semmi sincs, de legalább tudjuk, hogy te is tévedhetsz ;)
"Egy értelmes ember úgy mûködik szvsz, hogy magába szívja a kapott információkat és azt rendszerezi az eddigi tapasztalatai, tanulmányai, világnézete alapján. Egyszóval szelektál, valamit elfogad, más dolgokat meg elvet."
Ezt írta Lacca, most akkor mi a francért jössz azzal, hogy mi nem szelektálunk?? Pont a szelektálás szót használja õ is!!!
Ha számítógépet akarok összeállítani, akkor megveszem szépen boltban a részeket, amiket nálam okosabb emberek csináltak meg a lehetõ legjobbra. Egy processzort soha a büdös életben nem tudsz otthon a nulláról kidolgozni, és ez ugyanígy van egy modern tudományos elmélettel is. Max. annyit tehetsz, megpróbálod megérteni lehetõségeidhez képest a mûködését, akár processzorról, akár tudományos elméletrõl van szó. Na ez az, ami hibádzik nálad, mert lusta vagy használni az agyad (vagy nincs mit használni, lassan inkább erre hajlok...).
(pedig talán a gondolkodást kellene elsõ helyre tennetek. na mondok is egy példát, aztán lehet fikázni: tegyük fel össze akarok állítani egy számítógépet. mi kell hozzá? mûanyag, fém, szilícium. mi kerül több idõbe? az anyagok (információ) beszerzése, vagy az összeállítás (gondolkodás)? mi a fontosabb?)
amit itt írtok, azt elolvasom de ha már értelmes ember került szóba... a magába szívás és a rendszerezés között õ tesz egy olyan lépést is, hogy gondolkodik szelektál a bejövõ információk között, kiválasztja a megfelelõt és továbbgondolja úgy tûnik, nálatok ez a lépés kimarad. hiába olvastok el mindenfélét (még ebben sem vagyok biztos).
Az emberek egyszerûbb betegségekbe döglöttek bele, például tüdõgyulladásba, vagy erõszakosabb halált haltak, ráadásul fiatalon, szóval luxus volt öregen valami extravagáns kórba beledögleni.
"közben jobban szennyeztük-e a környezetünket, mint a régiek: igen/nem"
Jobban mint az õsemberek ? Naná. De ahogy jefferson83 is mondta, volt amikor jobban szennyeztük, lett is rá egy rakat jogszabály mindenhol. És még ennél is kevésbé fogjuk szennyezni, fõleg hogy merül ki az olajkészlet, és a globális felmelegedés is a nyakunkon van.
Én ebbe nem szeretnék belefolyni, fõleg téged nem szeretnélek meggyõzni. Szerencsére hamar rájövök, hogy kivel nem érdemes vitatkozni.
Csak erre szeretnék válaszolni:
"több betegség van-e mint régen: igen/nem"
Erre nem tud senki sem pontos választ adni neked bármennyire is szeretnéd. A logika és a természet törvényei (nem válaszolok rá ha megkérdezed mik ezek :) azt súgják, hogy közel egyenlõ. Nem a betegségek, mint olyanok szaporodtak el, hanem az orvostudomány fejlõdött és kezdte leírni õket.
"közben jobban szennyeztük-e a környezetünket, mint a régiek: igen/nem"
Régiek, mint olyan mit takar? Volt amikor a mainál jobban szennyeztük. Azonban, ha általánosítani akarunk akkor sajnos igen, ma már az ember nem akar a természet része lenni úgy tûnik. Halkan megjegyzem, hogy egy nagyobb vulkánkitörés azért a mai szennyezést is lazán kenterbe verné. A természetet nem szabad lebecsülni.
Ui: Egy értelmes ember úgy mûködik szvsz, hogy magába szívja a kapott információkat és azt rendszerezi az eddigi tapasztalatai, tanulmányai, világnézete alapján. Egyszóval szelektál, valamit elfogad, más dolgokat meg elvet. Ez így normális. Veled az a baj, hogy magukat az információkat nem vagy hajlandó befogadni (nem olvasom el me csak...stb), akkor mirõl beszélünk?
Ha már nem olvasol akkor tudok ajánlani egy jó kis sorozatot a témával kapcsolatban:
- David Attenborough: Élet a Földön 13 részes sorozata
Ne félj attól, hogy megnézed még nem kell elhinni amit látsz és hallasz, de legalább egy másik szemszögbõl is körüljárhatod a témát. Szerintem ártani nem árt.
mert én buta vagyok és csak kérdéseim vannak és úgy érzem nem tudok a világról semmit amiket mondtam, példák, azok dolgok, amiket a világ más részen láttam és szerintem összefüggenek de nem véletlenül ha nem ismerték, akkor honnan tudod, hogy voltak? hiszen nem ismerték? talán "véletlenül"?
a járványok amikrõl beszélsz, nem mindennaposak voltak, olyan 100-200-300 évenként jelentkeztek, szal ezt sem tudhatjuk, hogy "manapság" nem lesz-e olyan, ami "megtizedeli" a lakosságot
te miért nem mondasz érveket? nem tudhatod, hogy több betegség-e volt, mert akkoriban nem is ismerték a betegségek (hasra ütök) 90%-át... a járványokban (pestis, spanyol nátha stb...) meg megtizedelõdött a lakosság. manapság nincs olyan járvány, ami annyi pusztítást végez arányban, mint ezek...
Hát igen, mennyivel jobb most, amikor AIDS-ben, rákban és szívinfarktusban is meg lehet halni. A tüdõgyulladáson kívûl... Mindjárt más... Amúgy akkor is voltak olyanok akik sokáig éltek (és teljes életet), de hát errõl persze lövésetek sem lehet.
(sõt a régi "gyógyszereknek" volt egy olyan tulajdonságuk, hogy nem tették tönkre a környezetet persze ez biztos rettenetesen tudománytalan dolog volt a részükrõl)
most akkor mire jók ezek a gyógyszerek, ha gyógyítani mégsem lehet velük tényleg nem értem minek hozsannázzátok ezeket? akkor lenne értelme, ha tényleg eltüntetné a betegségeket olyan gyógyszerek, amik vagy mûködtek, vagy nem, már a "tudomány felfedezése elõtt" is voltak sõt képzeld, az orvost sem a tudomány találta fel bár lehet, most sok újdonságot mondtam
neked tényleg orvos kéne... én egy szóval se állítottam, hogy nincsenek betegségek, meg hogy a tudomány mindent meg tud gyógyítani... csak kíváncsi vagyok, hogy te hányezer verzióját használod fel ezeknek az "eretnekségeknek"... ha súlyosan megbetegednél, akkor azt mondanád az ima megsegít vagy orvost hívnál...
Ha valaki egész életében igazat mond, az már pont elég ok arra, hogy hülye balfasznak nevezzük :D Gondolom nem láttad a Hanta-boy címû filmet...
Amúgy meg szart sem tudsz Jézusról, csak amit anyuci apuci meg a pap bácsi az agyadba mosott... Wake up Neo! Létezik egy világ a vasárnapi iskolán kívül is!
Amúgy meg ha neked abból, hogy vannak gyógyszerek, az következik, hogy minden gyógyítható, akkor a butaság klinikai szintjét képviseled, és innentõl ne várd, hogy a hülyeségeidre érdemben reagáljunk.
semmilyen hittérítéstbe nem kezdtem, nem is hiszem, hogy érdemes lenne, ilyen fanatikus hívõkkel szemben mondjuk azzal hogy "hülye balfasz"nak neveztél egy embert, aki egész életében csak igazat mondott már minõsítetted magad ezek után a te világképednek köze nem lehet a valósághoz
például a tudománynak köszönhetünk rengeteg gyógyszert... de te gondolom annyira elutasítod, hogy még soha nem használtál semmilyen gyógyszert, még egy aszpirint se vettél be ha fájt valamid, mert neked nem használ a tudomány... sokrészt a tudománynak köszönheted, hogy télen tudsz fûteni bár te biztos nomád körülmények között élsz, ha ennyire elítéled...