Ez a geotermikus energia topic, nem fúzió, vagy atom! Az enrgiabiztonság fogalmára meg ha jól emlékszem régebben több forrást is megadtam neked, így ezzel nem kívánok foglakozni.
A nukleáris területen n+1 alaptechnológiához hozzá sem lett nyúlva, az U vonalnál is bőven van potencinál. A befektetés skálázhatóságaát meg az SMR szolgálná. Ezekről tudjuk, hogy lehetséges és működik. A fúzió meg egy ígéret 60 éve. Az én szememben olyan, mint a harci lézer. Érdekes játékszer, de nem látom, hogy ez mikor lesz használható.
A több irányba dolgozás közben az atomenergiát sikerült a kispadra ültetni, amikor annak önmagában tucatnyi működőképes iránya van.
érted mire céloztam, és egyébként is simán lehet, hogy pulzus alapú lesz a végső fúziós rendszer, ami táplálja majd a hőerőművet, azaz simán lehetne a bomba a hőforrás, most az mellékes, hogy anyagilag nem érné meg, a többi sem jelenleg.
Energiabiztonsági okból, jó ha többféle erőműve van egy országnak, és persze egy fúziós erőmű nagyon drága lesz, amit nem minden ország fog tudni kigazdálkodni, mint ahogy atomerőműve sincs mindenkinek aki szeretné. Ez kiválthatná a fosszilist, de semmi esetre sem jó megoldás egyetlen irányba indulni el.
A termonukleáris bombát nem nevezném erőműnek. Fúziót bomba nélkül is elő tudunk állítani már az ötvenes évek óta, ma már filléres dolgokból is. Nem a fúzió a nehéz, hanem az energiatöbblet biztosító önfenetartó fúzió, amire az említett bomba sem képes. Szóval jelenleg erőművet prezentálni nem tudunk, azaz ITER lesz a prezentáció. Szóval a fúzió nem egyenlő az erőművel... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.26. 18:37:37
ellenben az egyetlen fúziós erőművet amit prezentálni tudunk, azt termonukleáris bombának hívjuk, a szabályozhatósága nem nulla, ám kissé elégtelen. ez persze nem jelenti azt, hogya geotermikus cucc sokkal jobb lesz, csak létezik.
Ha van szabályozható fúziós erőműved, akkor semmik értelme geotermikussal bohóckódni.
Rengeteg olaj, és gáz fúrás volt Magyarországon, ebből tudjuk, van egy nagynyomású igen sós víz réteg, ami alá kellene fúrni, hogy kellő mennyiségű hő álljon rendelkezésre egy erőműhöz. Nos, ha az erőmű valamilyen okból kifolyólag megsérül, olyan ökológiai katasztrófát okozna, amihez képes Csernobil semmi. Az fél országot elöntené a sós víz (medencébe lakunk, ugyebár), és gyakorlatilag a Magyarország kétharmadán holt tengeri állapotok uralkodnának, a maradék részen is az élővilág kipusztulna, és a vizeink elszennyeződnének. Egy sós tó lenne, és egy tábla, hogy itt egy ország állott... Nem kérek belőle, köszönöm.
Ellenben a fúziós erőmű, egy jó megoldás, és valóban hasznos eszköz lesz. Ez nem mese. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.17. 06:59:52
A geotermikus kapcsán is hülyeségekkel dobálózás megy. A Földben levő hőenergiatartalom civilizációs szemmel végtelen. A Föld születése óta adja le a hőt és csak a felső kéreg az, ami ennyi idő alatt is meg tudott szilárdulni.
Így nézve tényleg végtelen. A probléma az, hogy a kérek, aminek mi a tetejét fúrogatjuk legfeljebb oda annak töredéke jut el és az nem állandó. Volt már olyan geoterm. erőmű, ahol a hőforrás elapadt.
Tehát globálisan a Föld hőjét nem tudjuk elhasználni 4+ mrd és valatt is a Föld alig hűlt le a kéreg alatt. (A Marson a lemeztektonika emiatt régen nincs, az lehűlt már.) De ettől maga a geoterm, se nem olcsó, se nem stabil annyira, mint egyesek gondolják. És végképp nem olcsó.
Izlandon az, mert oda mindent importálni kéne és mert egy tektonikus törésvonalon vannak.
Az, hogy fúziós erőmű, a messiást várva majd geotermikus potenciált nyit meg az akkora baromság, aminél nagyobbat keveset hallottam. Az összes ilyen vicc zöld oldalról linkelni bármit felesleges.
Ha létezik fúziós erőmű, akkor nettó hülyeség geotermikus fúrrásal bohóckodni azzal.
ez szép Petra's "Swifty" robot heats and pulverizes the hardest rock on Earth, without touching it
"A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent." (Wiki) A Föld egy hatalmas atomreaktorként működik, főleg ebből származik a geotermikus energia, kimeríthetetlen, folyamatosan újra képződik, teljesen független a mi felhasználásunktól. Ha ég egy tábortűz és abban csak gyönyörködnek, vagy bográcsgulyást főznek felette attól nem fog gyorsabban leégni a tábortűz. A napenergia se lesz kevesebb, ha növeljük a napelemek számát.
Mutatnal kerlek szamokat, hogy mennyi geotermikus energia all rendelkezesre a fold magjaban (= az osszes hoenergia), es mennyit is tervezunk kinyerni? Es tedd melle a szamot hogy az emberiseg osszesen mennyi energiat termelt es hasznalt el az ipari forradalom ota osszesen, minden egyes eromuvet beleszamolva.
Arányait tekintve a jelentéktelennél is kisebb amit így 'kiszipolyoznának'. Eleve a Föld saját hőjének kisugárzása az egyik ami fenntertja az élhető hőmérsékletet, amit a Napból kapunk hőt üvegházhatásostul kevés lenne hozzá.
Sequoyah/Kepek: Arra nem gondoltatok vajon, ha kiszipolyoznánk, a geotermikus energiát, azzal csak ártanánk hosszabb távon, a Földnek? Ha, meghűl (khmmm, megfázik, LOL :D) a magja, akkor mi lesz? Nuku, mágnese mező, stb... Bár, a Nap körül való keringés szerepét is vizsgálni kéne, e téren, a tengelyforgással együtt. Hozzáad vagy elvesz?
Ez a "korlatlan" szo egy erosen tulzo kozhely. Pont annyira korlatlan mint a nap, szel es vizenergia. Nagyszeru alternativaja a fosszilis energiahordozoknak, de ezert is fizetni kell majd azert, mert meg kell epiteni egy eromuvet.
"Az ambiciózus cél eléréséhez különleges vákuumcsöveket, úgynevezett gyrotronokat használnának, amelyek milliméteres hullámhosszú fénysugarak és erős mágneses mezők segítségével dolgoznának. Azaz, nem egyszerűen megfúrnák a bolygó köpenyét, hanem, mintha csak egy hatalmas lézert használnának, kiégetnék a közel 20 kilométeres mélységbe vezető utat. A tervek szerint jóval mélyebbre hatolnának, mint a világ eddigi legmélyebb olajkútja, a katari Al Shaheen, amely 12 kilométeres mélységből hozza a felszínre a kőolajat."
Sziasztok! A geotermikus energia hasznosításáról írom a szakdolgozatom. Ha tudtok ezzel kapcsoltos könyveket, weboldalakat küldjetek róla infót! Elõre is köszi!:)
(Remélem az elõbbi már nem spam, és nem is off, pusztán, mert tréfálkozok is? Azt pedig ami "á"-val kezdõdik, rapál-al folytatódik, y-al végzõdik, és a csillagászok nem használják, sõt- nekem is tilos, most meg sem említettem!)
Meghallgattam a linket, nagyon tárgyilagos, megalapozottnak tûnik. Mondjuk ugyanannyit én fele idõ alatt adnék elõ, viszont õ emiatt érthetõbb is.
Egy két apróság azért rámutat, hogy nem kalorikus mérnök, pl. hogy a stockholmi tengervíz hõszivattyú COP>1.... Errõl tudnék több adatot is: 6 gépegység, 30MW/db hõ, 8MW/db áram, vagyis COP=3,75, +2,5/+0,5oC tengervíznél. Az elpárologtató -3 oC (ebbõl következtetni lehetne a tengervíz sótartalmára, hiszen nem fagyhat be!)
Érdekesebb az igen nagy kondenzátor hõmérséklet: 82 oC, így a távfûtés 80/57 oC. Maguk a gépek monstrumok, van felvételem, ha érdekes.
Nekem persze a Balaton, a Velencei tó, a Fertõ tó, és a városligeti mûjégpálya juthat csak az eszembe. Mi a véleményetek, meg lehetne oldani pl. Siófokon? Ott ugyanis van távfûtés, és rengeteg tóparti szálloda! A víz persze édes, s így megfagyhat~legfeljebb +0,5 oC elpárologtatási hõmérséklet megengedhetõ. Viszont erõsebb, vastagabb jég képzõdne sokkal elõbb, és azt is mondhatnánk, hogy a Balaton környezettudatos is. A vizet a Sióból lehetne elvezetni, vissza azonban legalább 500 m-re a parttól. (Persze ez éppen a Környezetvédelemnél megakadna, mert a kishalaknak meleg alsót, a nagyobbacska ikrás halaknak meg nercbundát írnának elõ, ami ellen viszont az állatvédõk tiltakoznának.) Nagyon sok egyéb érdekes dologról is beszélt.
vízszintes talajszondánál ajánlott a minél kevesebb árnyék és a nagy füves terület de ha valaki rendszeresen öntözi a füvét azzal nem hûti le azt amit a nap a talajra sugároz?
Most így visszaolvasva a települések méretével sokat kínlódtatok. Mint azóta is látható a kisebb 3-10 ezer lakosú települések is ki tudnak alakítani keringtetõ rendszereket, ami fûtési célra hasznosítanak, majd visszapumpálják a föld alá.
A másik a pénz: mint látható megnyirbálnak mindenféle olyan forrást amire nem is gondoltunk (magánnyugdíjak). Valamit valamiért. Inkább a fûtésrendszerek és villamos energia fejlesztésbe nyomják az 1000 milliárdokat mint metroba, autópályába, hadseregbe stb. ez a jövõ (többek között):
Sejtem, hogy maradni fognak. És persze, korszerübbé is válnak. Szuper kritikus hõmérsékletûvé. Azonban a honlapomon van egy áramlástani elemzés is, talán téged érdekelne. Az egyidejü kényszer és szabadáramlásról szól, amelynek egyes megjelenési formái nagyon cikik lehetnek a hõcserélõkre. Remélem, hogy mások is tudnak róla. Mert Csernobilban nem tudtak. És kicsit közelebb se. Pontosabban talán csak az nem hallott róla, akinek kellett volna? Így a hõcserélõ, mielõtt még "elmérgesedett" volna magfizikai okokból, áramlási okokból már régen tönkrement. Olvastál valahol errõl valamit? Egy keveset a honlapomon lehet.
Az atomerõmûvek maradni fognak. A fejlõdõ országokban nagyobb hangsúlyt fognak kapni mint valaha. Már látom Indiát, ahogy akár 100 új reaktort állít üzembe a következõ 50-60 évben.
Molnibalage becslése reálisabb, én szélsõséget mondtam. Gazdálkodni kellene a primer energiaforrásokkal. Különben nem mûködhetnek majd a hõszivattyúk se. Illetve maradnak az atomerõmûvek? A fúziós erõmû még hol van, a jobb hatásfokú szuperkritikus (SCWR) üzemûtõl meg minél távolabb álljak...
A geotermikus energiának többféle forrása van. 1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év. 2. A Föld mélyének a hõárama.
Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet. Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hõszivattyúkkal például túlhûtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is. Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány. Azonban a tengerekbe érkezõ hõ csak a vizet melegíti. A földhõ tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken. Ugyanakkor bárhol használható hõtárolásra. Például, ha nyáron hûtesz, hõt viszel a talajba, amit télen elvonsz belõle. Így nem zsákmányolod ki a földhõt annyira. Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod. A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekbõl egyenként 4-8 kW hõ vehetõ ki óránként hõszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fûtéséhez. Nyáron, mikor hûtesz, a hõt visszavezetheted. A hõszivattyú, amivel ez elérhetõ, lehet villamos, vagy hõbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettõhöz. A földhõ se adja ingyen magát. Vannak más problémák is. A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhetõ el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék. Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.
Nem olvastam végig még a topikot, lehet, h volt már ilyen kérdés, de azért felteszem:
Szerintetek, ha a világ kormányai, ilyen-olyan vezetõi stb. gõzerõvel elkezdenének dolgozni azon, h minél nagyobb legyen a geotermikus energia felhasználás az élet minden területén, ahol szükség lehet rá (tegyük fel azt az extrém esetet, h az olajlobbi egyáltalán nem szólna bele), akkor mekkora részarányt lehetne vele elérni a világ energiatermelésében? Az egész ehhez kapcsolódó technológia mennyire fejlett, már csúcspontján van, és csak szélesebb körben kéne alkalmazni, vagy azért van még mit fejlõdni?
Ez egy aktuális reklám, no komment...
Az .... fûtõpanelben nem izzószál van, melyet napjainkban megszoktunk, hanem egy speciális fémötvözetû fûtõbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hõmérsékleten mûködik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fûtésteljesítményt még gazdaságosabbá teszi a precíz elektronikus vezérlés. Ha az ADAX önálló fûtésként üzemel, az óránkénti fogyasztása általánosságban a fûtésteljesítmény harmadának megfelelõ kWh. Ez nem azt jelenti, hogy nem veszi fel a teljesítménye maximumának megfelelõ áramot, hanem azt, hogy a vezérlõ, mely méri a fûtendõ helyiség hõmérsékletét csak akkor enged a fûtõbetétnek hõt közölni, amikor az feltétlenül szükséges. Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, ki-be kapcsol.
...
A fûtésteljesítményének harmadának megfelelõ áramot fogyaszt. .... Érdemes kihasználni a vezérlõ adta takarékossági lehetõségeket, ugyanis ezekkel 15-20% energiamegtakarítás érhetõ el."
Életem egy szakaszában alkalmazott kutatói alkalmazott voltam, radiátorokat is mértem. Különösen az "Energiatakarékos radiátor" reklám tetszett.
Valahol az elõzõ, távfûtéses hozzászolásom is arról szól, amiért te tüzeltél a sorozatvetõdbõl. Majd meglátod, hogy ha majd drágul az áram, azt fogják mondani, "mert sokan kiléptek a távfûtésbõl". És akkor az ellenérdekeltek, a nem távfûtésesek fognak tiltakozni az ellen, hogy a távfûtésesek kiléphessenek, hogy azt meg kell nekik tiltani! Jó módszer ez: miközben mi pattogunk, valaki mindig jól jár.
Ha valahol mûködhet egy hõszivattyú hõbázisú (adszorpciós, abszorpciós)berendezéssel, mert olcsó megujuló, vagy hulladékhõ van, akár geotermikus hõbevezetéssel az elpárologtatóban, ahol a hõjét átadja, akkor miért készülne kompresszoros? Télen fût, nyáron hût ugyanúgy. A legjobban akkor hût, amikor legjobban süti a nap a kollektorokat. 1kWh napsütés 0,6-0,7 kWh hûtést ad. Ingyér. Nyáron. Télen meg 1 kWh 90 oC kazánvíz adhat 1,7 kWh fûtési vizet, a geotermikus kutakból kiegészítve. Ez jobb, mint egy kondenzációs kazán, vagy a kompresszoros hõszivattyú hatásfoka, ha annak a 30% áramtermelési hatásfokát is figyelembe vesszük.
Hát igen, de akkor különítsük el a villamos hatásfokot ami kisebb, a kapcsolt energiatermelésétõl, ami tényleg lehet 80 % is!. Alapvetõ kérdés, hogy mi valósuljon meg gáz, villamos, és megujuló (hulladék) energia forrásból, és hogyan?
Ehhez kellenek megfelelõ eszközök, eljárások. A kompresszoros hûtõ, hõszivattyú technológiát többnyire már ismerjük, tudjuk: áram kell hozzá. Emellett a szükséges berendezések is fejlettek, nagy sorozatban gyártottak, relatív olcsók is. A hõbázisúak viszont kevésbé ismertek (abszorberek, adszorberek), pedig esetenként kedvezõbb, olcsóbb hõvel üzemelnek. Viszont kis sorozatban gyártják õket, drágák.
Mindenesetre problémának látom, hogy még csak nem is beszélnek róluk. Ezért akartam többet írni azokról is. Mert hûtésre, hõszivattyúzásra ugyanúgy alkalmazhatók lennének. Végül is nincs rendben, hogy az erõmûvek részben a kapcsolt áramtermelésnek köszönhetõen adhatnak olcsóbban áramot a hõszivattyúknak, miközben a távfûtés meg a drágább elosztó hálózat költségeit is meg kell, hogy fizesse. Ha a távfûtés kiállna az erõmûvek mögül, nyilván megdrágulna az áram is, hiszen a hulladékhõvel mit kezdene az erõmû? Nem is beszélve a többlet környezetszennyezésrõl, és annak költségeirõl. Megszoktuk, hogy mi szemetelünk, mások meg eltakarítják. De ma már az eltakarítást is jól meg kell fizetnünk. Miért csak a távfûtéses fogyasztóknak kellene ingyen, sõt többletpénzért eltakarítaniuk az erõmûvek hulladékhõjét?
Mikor a hõszivattyú elõnyeirõl beszélünk, ne feledkezzünk meg az áramtermelési oldal problémáiról se, amit most szépen a távfûtés nyakába varnak... Ki a fenének kell majd a CCGT erõmûvek hõje, ha érte fenn kell, hogy tartson egy költséges, veszteséges hálózatot? Inkább megveszi az olcsó hõszivattyút, vagy gázkazánt, amitõl viszont a hõ a CCGT nyakán marad. És bizony az áram ára is nõni fog! Ezért beszélek a megfelelõ forrásarányokról.
Én azt mondtam, hogy duplája is. A bõven 40% feletti egy n+1 éves erõmû kalapálgatása lesz csak. A modern zöld mezös CCGT erõmûvek lazán 80% felett vannak. A CCGT problémája az, hogy hõfogyasztó is kell mellé, de erõmûvet meg nem szeretnek a lakóterületek közelébe lakni. Hõ meg elsõsorban oda kel...
A jó hõszigetelés koncepciója a tömbházakban, (például panel is) szinte automatikusan megvalósul, hiszen körbeépített. Ha mindjárt szigetelték volna jól a panelt, akkor ilyen probléma fel se merülhetett volna. Most utólagosan hõszigetelik, nagyon eredményesen, pedig sajnos, alig tesznek rájuk hõszigetelést. Egy régi építésû ház homlokzatának hõszigetelése, ablakcsere, tetõ stb. fajlagosan többe kerül, sõt esetenként el is lehetetlenül. Mégis a panelesek fajlagosan többet fizetnek azonos komfort esetén, pedig már szinte mindenütt csak a máshol "hulladéknak tekintett" hõt (kapcsoltan termelt) hasznosítják. Normális szomszédokkal "panelfóbiát" csak a távhõszámla, és a szokásos társasházi problémák okoznak. (én panelben lakom). A panel távfûtés- amit az energetika állatorvosi beteg lovának állitanak be, valójában nem rossz üzlet... Kivéve a fogyasztóinak.
A kombinált ciklus hatásfoka 45-55%, nem a duplája az átlagosnak.. Ehhez képest egy korszerû gázmotoros blokkfütõerõmû villamos hatásfoka (amelybõl összesen ~500 MW van, vagy volt?) 40-45%. Ilyenbõl vagy 25 MW-ot (az elsõket is)én terveztem, ezt a techonológiát tehát ismerem. Ez az un. kapcsolt energiatermelés alapja-mert itt a fejlõdõ hõ is hasznosítható, pld. a távfûtésben. Akik úgy termeltek energiát vele, hogy 75% hõ hasznosul (koogeneráció, vill+hõ), azokra volt érvényes (némelyikre ma is) a KÁT, ami egy támogatási rendszer. Pont ezért terjedt el a "trigeneráció" (Villany+hõ+hõbázisú hûtés) Ma már léteznek egész kis egységteljesítményü gázmotorok is. Sõt,kazánok is (20 kW-os) amelyek 1 kW áramot termelnek, hõbázison, stirling motorral. Nem tévesztendõ össze a spilling gõzmotorral- ami lényegében modulrendszerû gõzmozdony. Így kirajzolodhat több lobbista törekvés: -Mindent villannyal (valaki mondott valaha valamit a villamosításról, hogy hova vezet, már nem emlékezem, hogy ki) - Mindent gázzal - Mindent megújuló energiával
Ha mondjuk egy emberi szervezetet energiarendszereit vizsgáljuk, abban valamilyen, gondolom optimális arányban szintén többféle energiakoncepció érvényesül. Van anyagcsere, idegrendszer, stb. Bizonyára az oemberi társadalom is megtalálja majd a neki megfelelõ optimumot. Ami valószínüleg nem lesz egy szélsõség.
Nem kell berágni. én nagyon szeretném, Ha pl. ez a hõszigeteléses lakás koncepció megvalósulna. Talán 1 db ha van ilyen Magyarországon..... Nem tom ott a szobák szellõztetését(konyha nem is volt említve) igen kis teljesítményû ventilátorokkal oldották meg az energia a napk-ból jött.
A lényeg amit még böfögni akarok: nem az számít, hogy mennyire modern cuccot telepítenek Magyarországra, hanem az, hogy milyen etikával használják fel.... pl. most bevezetik ezt a sok energiatakarékos izzót. Mindenki azt hiszi kevesebb lesz a villanyszámla pedig azt jól képzett szakemberek szabják meg mennyivel lehet lehúzni a lakosságot. Amit megspórol valaki a fogysztott kW-ban, azt befizeti a kW/Ft-ban Ez valahol hazaárulás...
Jól van, Dr. Evil A vitát én itt befejezem. Legyen igazad az EER-ben is, , hiszen zseniális vagy. Azonban ebben az ügyben a legnagyobb eredményt mégsem a mérnökök, hanem a villamos lobby tudatossága, és a konkurens eljárások nemtörõdömsége okozza. Persze jó lenne elfelejteni a tüzelést is. Csak megjegyzem, hogy a legtöbb hõt a környezetbe épp az atomerõmûvek hûtése bocsátja ki, pld. a Dunába. Hiszen azok alacsony hõfokon üzemelnek. A szuperkritikus hõmérsékletûeket pedig még csak tervezik, és remélem nem ide.
Kétségkivül, a hõszigetelés jó dolog, és a szellõztetést is jogosan emlegeted. A jövõ talán a "szervezett szellõztetésé". Ami megtervezett légbefúvást, és elszívást jelent, hõvisszanyerõvel. A hõvisszanyerõ nem hõszivattyú, mert csak egy hõcserélõ, amely az elszívott levegõbõl átvezeti a hõt a befúvottba. Amikor maguk a légáramok találkoznak a hõcserélõ felület mellett, "levegõ-levegõ" rekuperátoroknak nevezzük õket. De lehet közvetitõközeges (glykol víz) hõvisszanyerõ rendszer is, amikor elõbb egy kaloriferben a vizet melegítjük fel az elszívott levegõvel, az meg átadja a hõjét egy másikban a hideg levegõnek. Még többféle ilyen készülék is létezik. Ilyen készülékek egész kis méretben is kaphatok, és a távozó levegõ hõjének 40-70%-t képesek hasznosítani. Megjegyzem: 1 m3 levegõ felmelegítéséhez ~10 W teljesítmény szükséges. Bármely lakás WC, szoba stb. szellõzéséhez viszont legalább 80-100 m3/h levegõt tervezhetünk, ami önmagába 1 kW. Ha meg konyhai elszívónk is van, az még 200-400 m3/h, 2-4,0 kW ot igényel a beáramló levegõ melegítésére! Ezen csak úgy "takaríthatunk meg", ha jól záró ablakaink vannak, akkor viszont nem szellõztetünk? Másfelõl ez életveszélyes akkor, ha nyilt égésterû, kéménybe kötött készülékünk, kazánunk van, hiszen akkor visszaszívjuk a füstöt! Ezzel senki ne is próbálkozzon! Szóval-egy lakás szellõztetése nem is olyan egyszerû, hogy biztonságos, gazdaságos is legyen. Én úgy látom, ezzel is többet kellene foglalkozzunk.
Engem ez a sok elméleti hablaty nem igazán érdekel bocs. Amit én leírtam az mûködõ technika. Optimalizálása, gazdaságosabbá tétele az olyan zseniális mérnökök feladata, mint amilyen ÉN. Az EER szint mind a hûtésnél mint a fûtésnél használatos. Tavaly télen itt Békés és hajdú megyében igencsak fújt a szél bocs.
A geotermikus energia kihasználása projektfeladat, amiben az állam kell, hogy legyen a fõ szerepvállalónak. Még min 4 db atomreaktornak épülnie kell ebben az országban egyenként 1-2 ezer MW teljesítménnyel. Felejtsük már el a tüzelést!
Örülök, hogy válaszolsz. Hogy kié a jövõ, arról lehet beszéljünk!
De elõször arról, hogy ezen a területen óriási hozzánemértõ dumák folynak, amire friss példát hozok:
"A.. csúcskészülék (hõszivattyú!!!) egyedülálló, 5,1-es EER értékkel rendelkezik, mely A9-es energiaosztályba repíti!" Nos-az EER az tipikusan hûtési mutatószám, a hõszivattyúra COP-t alkalmaznak. Ha ezt se tudja a hirdetõ, mit hihetünk el neki?
Másodszor nem kell nekem a név "levegõkazán". Mondjuk, azt rá, hogy "hõszivattyú". Mert a kazán tud termelni 90 oC vizet is, ez meg inkábbcsak 40-45- oC-t. Persze azzal is lehet fûteni, csak másképpen.
Másodszor megnehezíti a tárgyalásunkat, hogy csak azonos peremfeltételekkel hasonlíthatók az eljárások össze, amelyeknek többféle "névlegese" használatos. Nem hasonlíthatók közvetlenül össze olyanok, amelynek elpárolgási hõmérséklete -25, vagy csak 0 fok? Márpedig a levegõ kazán így kell, hogy üzemeljen, -25 oC elpárolgási hõérséklettel legalább. Egy helyen, egy ilyen levegõs hõszivattyú mellett fél méteres jégdombon csúszkáltam, még tavasszal is. És olyankor, hidegben nincsen meg az EER(COP)= 5,1...! Szóval, nehézkes vita indulhat, érzem. Sok mindent kellene tisztázni, pontosítani, hogy túllépjünk a reklámszövegen. Kissé vissza is riadok tõle.
Hogy honnét veszem a gõzt? Az abszorberek 80 oC-on, az adszorberek már 60 oC-on elindulnak, persze rosszabb hatásfokkal. De kollektor, pellett, stb. is elegendõ a mûködéshez. És honnan veszel télen és szélcsendben villamos energiát te, a "légkazánoddal?" Pont amikor kéne az? És mi a biztositéka, hogy három év múlva is olcsó lesz az áram? Az erõmûvi hatásfok itthon mamég csak 31-34%. Gönyü mellett épül ugyan egy jobb hatásfokú erõmû, de az átlag még sokáig kicsi lesz. Úgyhogy a hõszivattyúd csak azt a hõt szivattyúzza vissza, amit az erõmû az elõállításakor korábban a légkörbe kibocsátott! Akkor mitõl hasznosít "megújuló energiát" a légkazánod? Miért jár érte a fogyasztónak kedvezmény? Ezekre, és még sok másra kellene válaszolj,ha igazolni akarod az állitásod. Persze a hõbázisú technológiának is vannak buktatói. Például, hogy nagyon drága. Majd azokról is írok.
és honnét veszed a gõzt? A levegõkazáné a jövõ, nem kell furkálni árammal megy. Az áramfelvétel függvényében kiegészítõ napelemekkel szélerõmûvekkel és persze állami támogatással: olcsóbb áram (szegény Kapolyi), beruházás támogatása stb, jó alternatíva lenne.
Én még talán abban hiszek, hogy 100%-ra burkolják a házat min 40 cm szigetelés. Ekkor fûtés nem kell, nagyon minimális. itt viszont a szellõztetés okoz gondot. Ezt szintén lehet pótolni napkollektorral...
Hõbázisúnak nevezem, ha nem árammal, hanem hõvel (gázzal, forróvízzel hajtjuk meg a körfolyamatot. Ez ma még drága technológia, de az üzemanyaga lehet olcsóbb. Egyelõre ennyit.
Szervusztok. Tudhatjátok, ha valamihez nem értek, hogy milyen sokat írok? Na, ehhez meg kicsit értek is, tervezem is... Félelmetes tudnék lenni most! De ígérem nem flammmezek sem trollozok -jó leszek. Szívesen írnék a hõbázisú hõszivattyús technológiákról, (abszorbciós, adszorpciós), de a kompresszorosról is.
Nekem a Pelletkazán tetszik a legjobban.....nagy és drága ))
http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/meh_pylon_a_2.pdf érdekes olvasmány. Nekem a szokásos mód tutyimutyi. Magyarországon akár 50%-ban kiváltható lenne a gáz 12-5év alatt!!!
Össze lehetne kötni benneteket látom. Hasonló a stílusotok. Kemény vagy te is nagyon. Nem is merek beszólni neked sem, mert nem szeretnék a sarokba állni. Kicsi vagyok és félek tõled, mert nagyon csúnyán is beszélsz. Ne haragudj, hogy írtam ide, nem tudtam, hogy tiéd ez a topic. Köszönöm, hogy tudtál viselkedni és nem szidtad az anyukámat sem.
A gond az, hogy okkultistra a tudományos tények sem hatnak.
Amit meg a peak olajos index topikról írt, hogy "ott is megjelentem trollkodni" Indexen régebb óta vagyok regisztrálva mint SG-re... poliDili-t szinte 2000 óta követem és biza a politikai gazdaságtan klubot is. (VMT-Karzatba is írogattam régebb óta Global economic trendset is szívesen ovlasgatom+ a peak Oil téma is régebb óta foglalkoztat csak nem az armageddonista oldalról. (ott is volt még 1,5 évvel ezelõtt egy fogadásunk BSM-el)
És Theta Peak Oiltopicban kicsit elmrte, hogy 700-800 méterre lefúrni le lehet 2 millió forintból. Ahogy azta késõbb hozzászólók (és õ maga) is elismerte.
Itt nem okoltistal van a baj, neki már régóta ott van az a figyelmeztetés, az neki már a védjegye. Le se lehet törölni. Neki ilyen a stílusa. Ha te úgy gondolod,hogy flamet akar kelteni, az a te véleményed, a flame akkor valósul be, ha te beszálsz és visszaugatsz neki valamit, de akkor már te kelted a flamet.
Hiába bosszant másokat, az nem ad okot személyes gyülölködésre. Engem is bosszant hogy ide írtál mert kurvára off vagy, mégse kurvázom le az enyádat. És azt hiszem okultisra nem erõszakolhatja rá senki az érveit, akaratát. Joga van figyelmen kívül hagyni. Ha ezek mind nem tetszenek neked, el lehet menni az ombudsmanhoz, vagy el lehet hagyni a topikot, netán be lehet szólni, aztán megnézheted magad te is. Beállítalak a sarokba molnibalázs mellé.
Bár én csak olvasgatni szoktam ezt a topicot, de amit Okkultist mûvel több topicban is ezzel az állandó Flame keltésével, mások bosszantásával, más érveinek totális figyelmen kívül hagyásával, stílusával stb. az nem ide való. Már régen kellett volna figyelmeztetni.
Amúgy meg mér akarjátok proxizni az sg topikjait? Norbertka mindent elmondott, kár volt rábízni. Ha megpróbáljátok, az bûncselekmény lesz, jogtalan hátrány okozása az sg-nek te fa*kalap.
Az eszetekbe sem jut,ha sikerül ti itt nem fogtok vandálkodni többet az sg-n? Ha a google kiejti a siteot a találati listákról, lassan a forum is megszünik faszkalapok. Mindezt csak egy két topik miatt, ahol nem bírtok magatokkal?
A stíluson kicsit csiszoljatok mert nem lesz jó vége.
Anyázni nem szoktak csak a genetikai hulladékok, te majd a kényszerpihenõ után megnyugszol, reméljük fogalmazni is megtanulsz,esetleg az elemi kommunikációs szabályokkal is közelebbi viszonyba kerülsz, mint anyád bizonyos domesztikált állatokkal tette azt, valószínû te is egy ilyen kapcsolatnak vagy a terméke.
A konteo blogon trollkodtál, bucser meg a Peak-en, ha jól láttam de lényegtelen.
Megint ittas vagy? Gradiensekkel jössz megint??? WTF? 1-2ezer méterrõl volt szó, elõször csak 600-1000m-rõl mert valaki szeretne otthon magának mini hõszivattyús fûtést , de késõbb számolgattak, és az jött ki, hogy inkább 1000-2000m kell. (nyilván megoldhatatlan, vagy csak sok-sok millióból, de kérni fogok konkrét árajánlatot, mert a trollkodásaidból tényleg elég) Arra meg jöttek a vadabbnál vadabb összegek, 1millió, 2 millió, 6millió, stb....
ITTASAN NE KAPCSOLD BE A SZÁMÍTÓGÉPET! autót se vezess, de pl. kiugorhatnál valami magas helyrõl, az sem baj, ha nincs nálad ejtõernyõ.
2. A peak oil topikban soha nem jártam. Hazudozz a jó édesanyádról arról te paraszt.
3. Nem 600-1000 méteres fúrásokról volt itt szó, 6-7 ezer méteresrõl az említett durva termikus gradienssel.
4. A posztod vége elárulja, hogy semmit sem tudsz a természettudományokról. Akarsz egy hasonlatot? Tessék! Az 1910-es években a korabeli gépek felmentek 3000 méterre is, ha nagyon jó napjuk volt. Egyes mûholdak 300 km táján vannak minimum magasságon kb. 300 vs. 3. Akkor vegyük a te fúrásodat. 50 méter vs. 5000. Érzékeled az arányokat? 1:100 mindkét esetben Azt is látod te idióta fasz, hogy az egyik milyen szimpla a másikhoz képest te elmebeteg idióta? Mi kell egyik és másik eléréshez? Leülhetsz.
5. Megint te személyeskedsz én eddig halgattam. Lehet, hogy én büntpontot kapok megint, de téged ki kéne vágni innen a jó büdös picsába. Kurvára elegem van belõled és nem csak én vagyok így ezzel.
Sajnos bucser meg molnibalage kiszabadultak, senki sem képes megfékezni õket, a konteo összeesküvés-elméletes blogban is trollkodnak, a Peak-Oil-os topikban is feltüntek, mindenhol ezekbe az okoskodó kommenthuszár, szobatudós, trollokba ütközik az ember, nincs mögöttük 10-20év tapasztalat semmiben, valószínû elvégeztek valamit (lehet ez akár egyetem is) és most azt hiszik, hogy mindentudók. Nem valószínû, hogy pl. közbeszerzést láttak volna közelrõl. Én meg igen, sajnos. A Peak-Oil topikban is pont a fúrásról volt szó, és egy 600-1000m-es fúrás árát próbálták kitalálni, (ez így baromság) indult 1-2millióról, utána hirtelen már 6millióból sem bírna kijönni (balage szerint) mert az már szinte holdutazás technológia, a világon csak 1cég képes rá, természetesen az nem magyar, de ha itthoni lenne, akkor is, napi 1milliós költség, és több100 sokdiplomás géniusz kell hozzá, meg ûrtechnológia. Ez akkora baromság, amilyet ritkán lehet olvasni, 30-50m-es fúrást láttam, az 0 (NULLA) technológiával volt megoldva, 2ember járt körbe egy fúróval, akár 100m-is le tudtak menni, lehet tippelni, hogy milyen költsége van: félcolos-1colos csõ+sör+valami párezer Ft. Namostakkor a több100m az miért kerülne sokmillióba, ha nem a csillagászati pofátlan profit miatt???? (mint a magyar autópálya)
Anyád pofázik, én csak a valóságot próbálom vázolni, te szerencsétlen, volt szerencsém részt venni 1-2 közbeszerzésben, és tudom, hogy kisebb (pár milliós tételnél) összegû beszerzéseknél 30-40-50% is elmegy a jattra, polgármesternek kötelezõ cuccok (a számlán van 2 tétel, de a valóságban pl. 3lett , mert ebbõl 1-et másvalakinek kell leadni) stb... Nem írhatok konrétumot, mert nem akarok problémát magamnak, de undorító ahogy ez zajlik ebben az országban. A VÁLLALKOZÓ magyarországon alapból gengszter módon próbálkozik, simán bemondja a KÉTSZERES árat, és ha nincs verseny, vagy kartelleznek, akkor marad is a dupla ár. Mit gondolsz miért itt épültek a legdrágábban az autópályák???????? Mert van egy könnyen megvehetõ, korrupt és gyenge állam, akit a halálba lehet szopatni. Mindegy mivel, csak sokba kerüljön. Ott vannak az adatok, egy kistérségi szennyvízes projektról, ahol az EU pályázat miatt eleve drágább , és pont annyit kapnak az EU-tól, amennyi elmegy a haveri körnek. Ugyanez a geotermikus erõmûvel, ahol toronyóra lánccal be lett tervezve, akár jó is lehetne, de nem , mert itt fognak épülni a világ legdrágább luxus-geotermikus erõmûvei, amibe minden bele lesz rakva, amire soha nem lesz szükség, meg amit sehol sem vettek meg, azt mindet ide hordják majd a "vállalkozók", sajnos közelrõl ismerem a módszert.
Ahol kisebb faluk vannak, az jellemzõen aprófalvas rész, és sok kis falu van közel egymáshoz, ott is megoldható (lenne) hogy 50-10ezer emberenként, legyen egy erõmû.
Ez technikailag pontosan így van. Csak ezek a kistelepülések a legszegényebbek. Örülnek sokszor, hogy egyáltalán élnek. Önerõbõl esélyük nincs. Még, ha a 80%-át kifizetnék nekik még akkor sem.
Akarat kérdése az egész a víz-gáz-telefon mellett ezt is meg kell oldani, a szennyvízre is befizetnek az emberek, akkor erre is be tudnak.
Csak a költségek kicsit más nagyságrendben vannak.
Persze elõször le kellene törni az árakat, mert a 30-40%-os árréssel nem fog elterjedni.
Mindenki annyiért adja a cuccát amennyiért van rá kereslet. Ne pofázz bele más dolgába. Akkor gyártsad te és add olcsóbbért. A minõségi cuccot meg kell fizetni. Meg azt, hogy kifejlesztették és legyárották. A világon minden ipari cucc drága. Ez van. Viszont sokat is tudnak. Nem 5 év után szétrohad meg hasonlók...
A légkondik is akkor terjedtek el, amikor 100ezer Ft alá ment az áruk.
A geotermikus erõmû viszont nem széleskörûen elterjed és soha nem lesz az a Föld adottságai miatt. Az államnak kell támogatni ezt és nem a semmire sem jó szélerõmûveket.
Olyan okos vagy tudod az ország minden problémájára a megoldást. Ez hihetetlen...
Ahol kisebb faluk vannak, az jellemzõen aprófalvas rész, és sok kis falu van közel egymáshoz, ott is megoldható (lenne) hogy 50-10ezer emberenként, legyen egy erõmû. Akarat kérdése az egész a víz-gáz-telefon mellett ezt is meg kell oldani, a szennyvízre is befizetnek az emberek, akkor erre is be tudnak. Persze elõször le kellene törni az árakat, mert a 30-40%-os árréssel nem fog elterjedni. A légkondik is akkor terjedtek el, amikor 100ezer Ft alá ment az áruk. 2-300ezer Ft mindenhol van, nézd meg a Buzukik ott állnak a ház elõtt, ha mégsem akkor jöhetnek a BAKOK, hitelfelvétel (akár jelzálog a házra) de akkor is önálló kellene hogy legyen az ország, és nem a további energia és élelmiszer függés felé kellene haladni.