Potenciális veszélyt nem jelentett Izraelre Irak. Azért elég jelentõs készletek vannak Irakba és Iránba. Ráadásul ha amerikai cégek végezhetik a kitermelést az sokkal jobb mintha máshonnan szereznék be. Norvégia nem bagóért adná az olajat. Az amcsik bebiztosítottak maguknak 1 jeletõs készletet. Pesze csak akkor ha tartósan ott tudnak maradni és békét teremteni. Ami nem úgy néz ki.
Akkor lesz gond mikor Kína egyre nagyobb energiaigényét nem fogja tudni fedezni olyan könnyen. Azt hallottam valahonnan, hogy az olaj árának felszökése nem csak az Közel-Keleti konfliktus miatt van, hanem hogy Kínának egyre nagyobbak az igényei. Vagyis sok a vásárló kevés a vevõ. Ekkor az eladó árat emel.
Persze. Éppen ezt mondom, az egész nem más mint egy vagyonredisztribúció. Egyiknek kiütik a zsebébõl a miliárdokat a másiknak me beteszik a zsebébe. Persze nem csak adó által, hanem inflációt is gerjesztenek (a dollár az iszapban fulldoklik), és ezáltal az átlagember megtakarított vagyona vesz el ha nem is egésszen, részben.
Az amcsi hadsereg Iraq nélkül évente kb. 500 milliárd dollárt emészt fel, de ugye ez a pénz nem vesz el, csak politikailag döntik el, hogy na most nem vehetek gitárt mert elment a rávaló az adóba hanem majd õk vesznek rajta egy szelepet az F-15-re. Persze a szelepgyártó jó jár, a repülõgyár is, a Fender és én pedig veszítünk. De maga a gazdaság mûködik így, is meg úgy is, csak éppen mást termel.
Nem a fenét. Az a sok anyag, munkaerõ képzeld el, hogy egyebet csinálna, pld. ûrhajót építene. Akkor is ott maradna a pénz.
Olaj meg van máshol is: amcsiak nincsenek rászorulva az iraki olajra. Ez kamu, hogy fõleg az olajért megy a háború. Csak a Közel-Keleten is van Irakon és Iránon kívül rengeteg olajszállító: kuwait, emírségek, szaudiak stb. stb.
Aztán ott vannak az afrikaiak (Nigéria), meg Norvégia, Venezuela (utálják usa-t de a pénzük kell), ráadásul ezek közelebb is vannak.
Kamu az olajra való hivatkozás Irak letámadása Izrael biztonsági érdekeit szolgálta, ezt már leszögeztem, és az Irán körüli hercehurcának is ez az igazi oka.
1500 milliárd egy picit sok, de mindegy ezt nem puffogtatta el, ez a pénz elment a fegyvergyártók, öntödék, energetikai cégek stb. zsebébe. Nem lehet a pénzt elpuffogtatni, csak valakinek ki valakinek be.
Tehát: csak az iraki háború 26-szor többet visz el, mint az ûr (pedig annak nagy a bugyra).
és akkor még nem beszéltem Afganisztánról, a katonai segélyekrõl (Izrael 30 milliárdot kap, az éves apanázson felül) és egyéb, ablakon kidobott pénzekrõl.
Lehet, hogy a két dologra nincs elég pénz. Az egész élet a vagy-vagy helyzetekre épül. Ritka az, hogy mindent lehet. Az ûrkutatásba feketett pénz semmiféle hasznot nem hoz az olajcégeknek, a fegyvergyártó cégeknek, az Irakba tevékenykedõ amerikai cégeknek. Mivel övék a pénz és ez által a hatalom, nem meglepõ, hogy nem a tudományba fektettek be.
Nincs a föld túlnépesedve. Ki az aki kiszámította? Milyen matematika alapján, milyen tudományos érvekkel támasztod alá. Ha Kínában élhet 1.3 milliárd ember akkor az USA-ban is, Kanadában is, az Oroszokról meg ne is beszéljünk, ott legalább 5x annyi elfér. A baj ott van, hogy sok az úton álló "elefánt" vagyis nagyon sok embernek nem engedik, hogy dolgozzon, éljen. Ez a baj. Az ivóvízgondok meg azért vannak mert ingyen van a viz és naponta fejenként 500 litert pazarolunk el a világ egyik felén a másik felén meg nincs mit inni.
A kérdés nem vagy-vagy. Kell mindkettõ, robotos és emberes ûrkutatás is. Ócska kis háborúk helyett mindkettõre kell koncentrálni. Az USA csak Irakban 1500 milliárd dollárt puffogtatott el. Ebbõl a Marsra is el lehetett volna már jutni. (Emlékeztetõül: a NASA éves költségvetése kb. 15 milliárd dollár.)
Nagyon is van értelme az emberes ûrprogramnak. De elõbb pusztul el az emberiség ezen a bolygón, ha nem foglalkozik a problémákkal mielõtt olyan szintre jutna, hogy milliószámra telepítse le más bolygókra az embereket. Mondjuk az teljes elpusztulásba nem hiszek.
Csak azt felejted el hogy a föld túlnépesedett (mióta átléptük a 4 milliárdot), most 6 milliárd, de nemsokára 7, és 8 körül már akkor általános ivóvíz és élelmiszer gondok lesznek, hogy csak na. 2 megoldás van, azt mondjuk hogy ennyi és ne tovább, születésszabályozás, és járhatsz kuncsorogni a hivatalba gyerekért. A másik lehetõség, hogy igen is kifejlesztjük a hosszú távú emberes ûrutazást, és benépesítjük a naprendszert. Az elsõ lehetõség a stagnálás, a második lehetõség a fejlõdés. Nah ebbõl a szempontból nézve mekkora értelme van az emberes ûrprogramak ??
Ez esetben B kártalanít amennyire képes és csõdbe megy. Ha nincs bizonyíték akkor nem hibás, a kár ez esetben nem kárpótolható, tehát A nem lesz kárpótolva. Mi ebben a kérdés. Az, hogy volt e szándék vagy nem, az nem ér semmit, a kár megvolt mindkét esetben és a károsított nem lehet felelõs azért, hogy valaki szándék nélkül okozott neki kárt. Az érdekekkel nincs semmi baj, természetes, mindaddig még nem tör a másik jogaira. Szaladhatunk mindketten, neked is és nekem is más az érdekem, én is gyõzni akarok és te is gyõzni akarsz. Ha gyorsabb vagy minden rendben, de ha lábat akasztassz, vagy gödröt ásol elébbem akkor már nem. Na az állam dolga, hogy ha lábat akasztassz akkor kárpótolj, de ha gyorsabb vagy akkor nincs semmi baj, az érdeked az nélkül teljesítetted, hogy nekem ártottál volna.
Nagynagy riszpekt. Elolvastam a hozzászólásaid, és azt hiszem egyetértünk. Az a baj, h itt az SGn mindenki sci-fiben gondolkodik. Nem az olvasmányélményeket kéne a valóságra vetíteni, nem fogjuk a büdös életben kolonizálni a Marsot, hogyha a saját Földünket sem tudjuk tisztán tartani, és egy nukleáris télben is sokszorosak a túlélési esélyeink itt, mint bárhol máshol a naprendszerben. Az emberi faj ide alakult ki, ehhez alkalmazkodott, háttértámogatás nélkül egyelõre esélytelen máshol a túlélés. Az alulemlített tudományos projektek meg százszor hasznosabbak lennének, mint ûrhajósokkal szarakodni a Marson.
Mi a helyzet akkor ha A nem képes B-t kártalanítani? Illetve mi a helyzet akkor ha B nem egyértelmû tettes, hanem csak gyanusított? Mert nem volt ott A meg C-se,hogy egyértelmû legyen.
Minél bonyolultabb egy társadalom felépítése, vagyis fejlettebb, annál nehezebb így leegyszerûsíteni a felépítését és mûkõdését. Meg nem csak ártó szándékokkal "árthatsz." Ami pl A érdeke pl: A cég a robotfejlesztést szorgalmazná a NASA-val. B cég az ember ûrprogramjáért szál síkra. Állambácsi döntése kihatással van a 2 cég, jövõjére. Te B cégnél dolgozol a te egyéni érdeked az lenne, hogy a ti projektetek fusson be. Erre tanultál évtizedeken keresztül ebbe látod a jövõt. Nem foglalkoztatnak jelen esetbe olyan dolgok, hogy költségvetés, vagy hogy ha ti "gyõztök" a robotika fejelsztése az ûrben (egyenlõre) háttérbe szorul. Egy nagy társadalomba, ahány csoport annyi érdek. Írtó nehéz ha nem lehetetlen azt csak igen-nem, fekete-fehér elve alapján mûködtetni.
További tévedések: az emberes ûrrepülések nem veszik el a pénzt más kutatások elõl. Hogyne. A NASA a TELJES pénze felét emberes ûrrepülésre költi, az effektív ûrkutatásra költött pénzének pedig közel 3/4-ét. Lásd
Amióta Bush meghirdette, hogy a NASA-nak meg kell ismételnie a holdrepülést, viszont a célokat alulfinanszírozzák közel 1 milliárd dollárral, azóta olyan robotos projekteket töröltek, mint pl. a JIMO projekt, ami egy forradalmian új meghajtást próbált volna ki: valódi atomreaktorral hajtott ionhajtómû, 2012-ben indult volna, évtizedekig tudott volna saját erõbõl *manõverezni* a Jupiter körül, aktív radarja lett volna, mert nem pár W energiával tudott volna gazdálkodni. Vagy pl. a Terrestial Planet Finder, ami Föld-szerû bolygók detektálására lett volna alkalmas - ez talán nem érdekli az embereket? Vagy mondhatnám csak a Hubble utódja, a JWST százszor elhalasztott indulását...
Valamit félreértettél... a rendõrségnek akkor van joga letartóztatnia valakit, ha az a valaki megsértette valakinek a jogát, erre neked is van természetes jogod, ha valaki bánt védekezel, nem? De nincs joga arbitrárissan letartóztatni valakit, mert "gyanús" vagy hasonló, szóval ha A bántotta B, B feljelenti és ha bizonyíték van akkor a rnedõrség letartóztathatja, abban az esetben ha B kárpótlása ezt megköveteli. Ami a házkutatást illeti szintén, ha A lopott B-tõl és B-nek van bizonyítéka akkor a rendõrség házkutatást hajt végre (bírósági rendelet mellett). B-nek is megvan erre a joga, csak éppen azért kell az állam, hogy B ne mennyen A-hoz keresni a lopott tárgyait. Az igazságszolgáltatásnak az kellene legyen az alpja ami a nevében is szerepel, "igazságszolgáltatás", ha pl. A ellop B-tõl valamit akkor az igazságszolgáltatás az kellene, hogy legyen, hogy B visszaszolgáltassa a lopott tárgyakat, vagy megfizesse a kárt, ehelyett ma azt nevezik igazságszolgáltatásnak, hogy B bezárják (és A is és C is fizeti a börtön ellátását), A pedig nem kap semmit, azzal kell megelégedjen, hogy B-t bezárták. Pedig az nem érdekli és nincs is joga, ha valaki kárt okoz nekem jogom van, hogy az a valaki kárpótoljon (nem az adófizetõk az államon keresztül, hanem az aki a kárt okozta), de nincs jogom a szabadságát korlátozni, nem szabad míg nekem nem fizeti meg a kárt, ahogy megfizette, nincs semmi ok, hogy ne legyen szabad.
Szóval ez nem utópia, ez egy mûködõképes rendszer. Sajnos értelem kell, hozzá. Persze mindég lesznek olyanok akik másnak ártanak, de az alapelv, hogy a kárt pótolják, nem pedig, hogy bûntetve legyenek. Persze ha valakit megölnek azt kérpótolni nem lehet, na ez esetben teljessen jogos a szabadságvesztés, önvédelembõl ugye ha másképpen nem lehet megvan a jogunk a támadó életét is elvenni, de ha már megtörtént a dolog vagyis a támadó megölt valakit, akkor már akármit is csinálunk vele nem fog az áldozat felébredni... szóval a halálbüntetés az erkölcsileg elfogadhatatlan, viszont egy gyilkost van jogunk kiközösíteni, hogy nem legyen neki lehetõsége valaki mást is megölni, és mivel a mai világban kiközösíteni csak úgy lehet valakit ha bezárjuk, tehát indirekt az államnak megvan erre a joga, mert a polgároknak is megvan a joguk, hogy kiközösítsék azt aki bizonyítottan veszélyes az életükre. Szóval börtönbüntetés csak gyilkosságért, anyagi károkért viszont szabadságvesztés de csak a kár térítésének érdekében, ha ez nélkül is tudja a bûnös téríteni a kárt akkor nincs semmi erkölcsi alap, hogy bezérják. Persze ez egy komplex probléma amit nem lehet csak 10 sorban leírni, de kb. így mûködne.
Milyenek az emberek? Általánosítás soha nem vezetett bennünket még eredményre...
Ez pedig téves. Jelenlegi földi technikánk képtelen lenne életben tartani párszáz embert az emberiség pusztulása után a Holdon vagy akárhol. Jelenleg minden apró kütyüvel egy ûrhajóban cégek százai foglalkoznak. Azt a titániumötvözetet, ami egyetlen csavarban van, egy marha nagy kohó olvasztja valahol Szibériában, amit utána átfuvaroznak a világ túlsó felére és még százan mások reszelgetnek rajta, amíg a helyére kerül. A teljes földi ipar nélkül ma bármilyen ûrbe küldött gépünk pár év alatt menthetetlenül lerohad, lásd pl. a Mir végnapjait. Egy kitelepített kolónia néhány évig vegetálna, aztán elpusztulna. Majd akkor visszatérhetünk az emberes repülések intenzív fejlesztésére, ha intelligens, önjavító és önreprodukáló gépek fognak vigyázni rájuk.
Ráadásul jelenleg az aszteroidák ellen ismert és létezik védekezés, azt kellene inkább fejleszteni, mint száz túlélõre bízni az emberiség újraindítását.
Nem azt mondom, hogy ne küldjünk senkit az ûrbe, az orvosi kísérletekre szükség van, de azért mellesleg errõl a témáról már szinte mindent megtudtunk az utóbbi ötven évben. Az ember tud létezni odakint, de nehezen.
Túlmisztifikálod az ember szerepét. A robotok effektíve mindent el tudnak végezni, amit az ember, és sokkal többet is. Az ISS-en szerinted mi a rákkal javít meg az ember bármit? Ha utánaküldik Progresszen, akkor talán a helyére pattintja az elõre legyártott panelt, de ez lenne az a marha nagy képesség, ami miatt érdemes az állomás jelentõs részét az életben tartásukra fordítani? Az ISS nem azért tud mûködni, mert emberek vannak rajta, hanem mert rohadt sok pénzért utánaküldik azt a panelt, elvégre itt életekrõl van szó, míg a robotnál széttárják a karjukat, és tizedannyiból küldenek kettõt helyette. Ráadásul az ISS-en emberek fõleg azzal vannak elfoglalva, hogy életben tartsák magukat, az egész önmagáért való hülyeség.
"Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. "
Folytassuk a példákat: Nem lehet a rendõrségnek letartóztania, házkutatást tartania, bizonyítékokat lefoglalnia. Nem lehet a bíróságnak sem börtönre sem pénzbüntetésre vagy bármi másra itélni a bûnösöket. (Ehh miért is vannak ezek a szervek?)
Mert minderre ugye a felsoroltakra állampolgároknak sincs jogosultsága, tehát nem is adhatják meg ezt a jogot az államnak.
Lássuk be. Ez egy utópia. És mint olyan emberi társadalmi formának alkalmatlan. Legalábbis amíg mi emberek ilyenek vagyunk.
Az nem a demokratikus rendszer keretei között van, ha te megtagadod a rendszer keretei között szabályosan meghozott döntés rád vonatkozó érvényességét. A rendszer keretei között megpróbálhatod elérni, hogy neked vagy esetleg senkinek ne kelljen az adott döntésnek eleget tenned. De addig engedelmeskedned kell neki, amíg errõl (megint a rendszer keretein belül, demokratikusan) döntés nem születik.
Persze lehet hivatkozni etikára, meg alapvetõ emberi jogokra de arra is mondhatjuk ugyanezen logika alapján, hogy ugyan miért kellene ezeknek engedelmeskedni csak azért, mert más emberek ezt várják el tõlünk?
Azaz csak azért nem ölhetek embert, mert mások (a többség) így akarja, és rámkényszeríti az akaratát. :D Azaz minden társadalomban kell egy ilyen "rendszer általi erõszak", az, hogy ennek hol húzzuk meg a határát, az már döntés kérdése (és a demokratikus rendszer ad lehetõséget ennek a határnak az áthelyezésére). De ettõl még maga ez a "rendszer általi erõszak" a rendszer része. És ha ennek nem engedelmeskedünk, akkor már kiléptünk a rendszer keretei közül, legyünk akár forradalmárok, akár polgári engedetlenséget elkövetõk.
Figyu, a Hawking a Penrose-zal együtt apott valami díjat, emlékeim szerint. De már jó rég volt.
A zindekszes fiúknak amúgy megint alacsony lehet a látogatottsága, mert minden apropó nélkül elõvették a világvége témát. Gondolom jövõ héten ufókról írnak, majd utána génmanipulációról, utána meg a robotkról, akik átveszik a hatalmat. :-)
Emberi ûrrepülés elengedhetetle, enélkül nincs elõrelépés az ember ûrbeli jelenlétét illetõen. Ha lenne olyan baba, mint amilyennel az autóknál az NCAP törésteszteket csinálják, esetleg ki leehtne váltani a törékeny és drága emberi életet.
Ha már offolunk... a Nobel díj szerintem egy baromság, elõször is különbséget akarnak tenni vele a tudósok között, mert ugye nem kaphat mindenki, sok esetben gyengébb tudósok kapják, mert valami "kerekasztal" úgy döntött, hogy ki érdemli meg és ki nem. Szerintem egyetlen dolog ami számít, hogy valakinek a találmányát, felfedezését mennyire alkalmazzuk és mennyire befolyásolja az életet. Hogy kapott e érte Nobel vagy akár milyen érmet egyáltalán nem fontos. Hány olyan tudósról tudsz aki nem kapott és a világûrbõl látszik, hogy jobban megérdemli mint a másik. Persze Hawking sem kapott Nobel dijat... nem tudom, hogy érdemelné e... de nem kapott.
Na, megint egy idióta, akinek "pofára" (pajeszre) Nóbel-díjat adtak. Õ majd megmondja a tuttit!
Erre szokták mondani: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Mr Winbergerber.
Most ez a csávó gondolkodó vagy rajtunk vigyorgó arcot vág? :(
Persze a ruszkiké az északi sark :) pedig Hugo Grotius kb. 400 évvel ezelõtt leírta a dolgokat... persze a korlátlan hatalmú állam nem szokott olvasni, nem érdekli az értelem... Putyin pedig (ahogy Arnold mondta a The Simpsons-ban) elected to lead and not to read... :( Gondolom Grotiusról nem is halott. Szerintem a mai tudomány és az emberiség legnagyobb problémája, hogy elfelejtsük azt amit már régóta tudunk, és amikor újabb tudásra teszünk szert, a hiányos alapok miatt (pedig megvan csak el kellene olvasni), nem értjük meg jól, hogy valójában mit is fedeztünk fel... de ez egy másik off topic téma. Szerintem két világ lehetséges csak az értelem világa és az erõszak világa és a kettõ kizárja egymást. Mindaddig még erõszakot alkalmazunk nincs értelem. Nekem a választás teljessen egyértelmû az értelem, de azt is tudom, hogy az erõszaktól az értelem nem tud megszabadúlni, mert az erõszaknak nincs értelme és ezért az egyetlen módszer a megszüntetésére az erõszak, ez pedig kizárt dolog, mert ha az értelem erõszakhoz folyamodik akkor már nem értelem, hanem erõszak. Szóval a jelenlegi világban csak erõszak van, értelem nincs. Vannak értelmes emberek, de nincs értelmes világ. Na ezt még csak azért mondtam, mert most pl. Weinberg is itt az értelemhez próbált fordúlni, de erõszak lett belõlle, vagyis, szerintem meg kellene szüntetni valamit (és ez erõszak), valaminek a megszünésérõl értelmessen csak az dönthet aki csinálja. Persze Weinberg-nek nincs meg a hatalma, hogy a verbális erõszakot fizikai erõszakká léptesse elõ, de pl. a ruszkiknak megvan, ha nem fogadjék el, hogy az északi sark az õvéké, de az amcsiknak is megvan... és a kérdés, hogy miért csinálnak olyan dolgokat amelyekrõl tudják, hogy nem lesz jó vége? Mert nincs értelem.
Nem mondom te aztán sokat tudsz írni, valamirõl ami nem a témához kapcsolódik.
- egy meghatározott területen élõ emberek által kiválasztott szervezett testület amely leegyszerûsítve a következõ hatáskörrel rendelkezik:
1. Törvényhozás amely erkölcsi alapokon egy minimális törvénykeretet alkot amely szerint a következõ hatéskört gyakorolja
2. Rendõrség - a polgárainak védelme a polgáraitól (A polgár nem bánthatja és nem árthat B polgárnak)
3. hadsereg - a polgárainak védelme másik állam polgáraitól
4. bíróság - amely ellenõrzi, hogy a rendõrség és a hadsereg a törvényhozás által elfogadott törvények által végzi e a dolgát, végre tudja e hajtani a törvényeket.
A törvénykeret minimalizációja azért fontos, hogy mindenki számára világos legyen mit lehet és mit nem. Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. mert ezt a polgároknak sem lehet, és az állam a polgároktól kapja a felhatalmazást, és ha valamire a polgároknak nincs joguk akkor arra az államot sem tudják felhatalmazni.
Ha a polgárok nem elégedettek az állam mûködésével, vagyis nem érzik, hogy a rendõrség, hadsereg védi õket és, hogy a bíróság biztosítja, hogy minden törvényessen mûködik, másik államot alapíthatnak, a meglévõ területen, vagy ha másik állam megengedi nekik csatlakozhatnak hozzájuk, vagy a másik államba is vándorolhatnak (a korlátolt államnak nincs hatalma, hogy az embereknek betiltsa az önrendelkezést és a vándorlást - nincs vízum, mert egy egyén sem teheti ezt meg egy másik egyénnel erkölcsi alapon és ezért az államot sem hatalmazhatja fel ilyen lépésekre)... szóval errõl sokat lehetne beszélni.
b.) korlátlan állam definiciója
- egy olyan állam amelyben amit a politikai többség megszavaz abból törvény lesz, semmiféle erkölcsi alap nem szükséges, fontos, hogy a többség támogassa. Ilyen államban, pl. ha a többség támogatja a kisebbség lemészárlását akkor ez is rendben van mert törvényt lehet alkotni ami ezt engedélyezi. Konfiszkálni lehet, az embereknek meglehet tíltani, hogy cigizzenek, vagy, hogy zsírossat egyenek, bûntetni lehet õket mert nem kértek engedélyt, amikor a saját udvarukban medencét építettek, meglehet nekik tíltani, hogy pl. mésik országba utazzanak, vagy másik országból oda jöjjenek, nem dolgozhatnak ha nem kapnak munkaengedélyt még akkor sem ha találtak munkát, háború esetén besorozzák õket és halálba kergetik õket, nem dönthetnek, hogy esetleg egy másik államhoz tartoznának mert akkor jobb lenne nekik, stb. szóval ilyen világban élünk ma, és ez a világ lehet viszonylag mérsékelt korlátlan hatalmú (az elején) de mindég a totalitáris vagyis a teljessen korlátlan hatalmú állam felé halad.
Vagyis akár 1 Hubble-t is tudnának javítani, de ehhez az kell, hogy a fejlesztésre szánt pénz és kutatási idõ erre folyjon be. Lehet azt mondani, hogy nem helyettesítik az embert, de addig nem is fogják még ki nem fejlesztünk jobb technikát.
Ez is ugyan olyan mint a gazdaságba vagy a társasalomba elköltött pénz. El kell dönteni mire költsük el. És az a cég ami a robotkutatásba érdekelt azt fogja mondani, hogy az õ elképzelése a jobb. Aki meg másba az meg az övé, mert ugye az érdekeikért harcolnak.
Nem is olyan könnyû megmondani hírtelen, hogy mi lenne jobb az ûrkutatás fejlõdésének. Emberi vagy robot. Ez nem olyan kérdés, hogy 1 helyes út van. Ez 2 eltérõ irányba vezetõ út. Ha most eddig a robotikára fordították volna a pénzt akkor azok most fejlettebbek lennének. De viszont 1 csomó emberrel kapcsolatos kutatás nem lenne meg.
> Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba.
En mar itt az elejen elvesztettem a fonalat, a tobbit nem tudtam kovetni.
Nem ertem, hogy az allam milyen "akadaly", kit akadalyoz, milyen formaban es amit vegkepp nem ertek, hogy mi alapjan definialnad magat az allamot?
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy viszonylag primitív robotokat tudunk még csak szerkeszteni... és sok helyen nem helyetesíthetik az embert. Pl. a Hubble javítását annak idején, nem hinném, hogy robotokkal földrõl irányítva vagy automatikussan meg lehetett volna csinálni.
Egy kérdés: Mit gondoltok, a Challenger és a Columbia tragédiák utáni hosszú szünetelések, amely ugye robotok esetében nem következne be, mert ki a fenét izgat, ha felrobban egy robot, mennyire hátráltatták az ûrkutatást? Nem mondom, hogy igen, de éppen érdekel ki mit gondol?
Igen és ez egy körforgás, minnél nagyobb és korlátlanabb az állam hatalma annál nagyobb és korlátlanabb a nagy cégek hatalma is. Ha a politika korlátolt lenne, akkor nem számítana, hogy 10000 milliárdos cég lennék, mert hiába venném meg az államot a pénzemmel, mert az államnak úgysincs joga arra amit én akarok, tehát nem teheti meg helyettem akármilyen sok pénzem is van. Na errõl van szó. Az állam valahonnan kell, hogy vegye a hatalmát, a hatalom nem default helyzet, nem jön az égbõl, és 100% biztos, hogy a Feri bácsi nem tudja befolyásolni, a Philips viszont igen. Na most ha nincs neki korlátlan hatalma, akkor a Philipsnek sincs befolyása erre a korlátlan hatalomra. Ez egy olyan viszonylag egyszerû dolog, ha az állam valamit nem tehet, akkor nem teheti akkor sem ha valaki befolyásolná, ha pedig teheti akkor elõbb vagy utóbb meg is teszi, hogy milyen okokból az egyáltalán nem számít. Nem létezik jószívû hatalom, az úgynevezett benevolent dictator az egy hülyeség, ha benevolent akkor nem diktál, ha jószívû akkor nem hatalom, a jószív az peldamutatással és érvekkel gyõzi meg az embereket, nem pedig puskával és börtönnel való fenyegetéssel.
És egy ilyen kap nobel díjat? Lehúzhatja magát a wc-n.
Elovastam a hozzászólásokat és,sokkal egyetértek.
De valamit elfelejtetek, az emberi ûrutazás misztériumát! Egy olyan helyen ami nem természetes közegünk, de mégis a legtöbb ember "ha lehetõsége lenne rá" felmenne az ûrbe. Talán Steven Weinberg is erröl álmodik És az unokáink már meg is tehetik majd. "persze nem a robot küldetések tapasztalatai miatt. Ha értitek
Tökéletesen igazad van. Ezt kéne tennie. Én se az államot védem. Mert az állami érdek is lehet egyfajta "egyéni érdek" ha ugye az állami irányítók magukat helyezik elõtérbe és nem a közösséget. Viszont ha cégek túlságosan erõsek nagy súlyuk van a gazdaságba, nagy vagyonnal rendelkeznek, akkor beleszólásuk is van a politikába. És akkor az állam lehetne a legjószívûbb is (persze nem az) tehetetlen lenne. Ez így megy már évezredek óta. Akinél a vagyon annál van a hatalom. Illetve, aki vagyonra tesz szert, idõvel a haltalomból is kapni szeretne és szerez is. Lehet az nyílt vagy burkolt hatalom. Amit írtam az állam korlátozó szerepét kellene opptimálisan belõni. Ami ugye folyamatosan változik az idõk folyamán ezer hatás következtében.
Lehet hogy kicsit erõs megfogalmazás volt, de biztos elérte a célját. Talán megindult valamiféle párbeszéd, hogy akkor most mit is csináljunk, merre kellene haladni.
A két fél között önkéntessen kötött szerzõdés betartása kellene, hogy legyen az állam egyik dolga. Szóval ha egy cég nem tartja be a szerzõdést akkor a sértett oldal (pl. a melós) kell, hogy élvezze az állam támogatását, vagyis, az állam kötelessége, hogy a szerzõdés végrehajtására kényszerítse a feleket, ha nem képessek akkor a szerzõdés felbontására. Olyan szerzõdés amely csak papíron van nem ér szart sem ezért nincs értelme fenntartani. Ehelyett az állam mindent csinál csak ezt nem. Szóval ha egyik fél becsapja vagy kihasználja a másikat az csalás, és az törvényi lépéseket követel. És mit csinál az állam, a rossz melóst védi és ezártal kárt okoz a cégnek, és, hogy ezt a kárt ne a cég fizesse a végén (mert ugye a cég erõsebb és ezért az állam elõnyben részesíti), a másik oldalon a jó melós hátára teszik a terhet, úgy, hogy nem tartják be sem a munkajogi törvényeket sem a szerzõdést. Ne gondold, hogy én a cégeket védem, mert nem az egyetlen dolog ami roszabb az állami szocializmustól a korporatizmus (vagyis a nagycégek és az állam egymást támogatása a kisember kárára), és most éppen ennek a kellõs közepén élünk. Korporatizmusban amelyet tévessen kapitalizmusnak (vagy esetenként mixed economy-nak) neveznek. És akkor még azt mondják szabad piac, pedig a piac alapját is (a pénzügyi rendszert) erõssen a kezükben tartják. Ennek a vége a fasizmus vagy nevezd aminek akarod, az Orwell féle világ. Napról napra közelebb vagyunk ehhez.
[...] "3.az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek [...] 6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni"
-Ez a kettõ a lényeges a cikk szempontjából, és ezekkel maximálisan egyetértek. Aki kicsit is elõrelátó és hosszú távon gondolkozik, az elõbb-utóbb belátja, hogy az emberiségnek túl kell lépnie a Föld korlátain. Tegyük fel, hogy ma Mr.Weinberg véleménye hatására úgy döntenek az összes ûrügynökségnél, hogy ezentúl csak robotokat küldenek az ûrbe, és félreteszik az emberes küldetéseket meghatározatlan idõre. 150 év múlva hopsz, jön a hír hogy egy kurvanagy aszteroida tart egyenesen a Föld felé, és van rá fél évünk, hogy az emberi faj párszáz egyedét egy lakható földönkívüli objektumra telepítsük (legyen az bolygó, ûrhajó vagy ûrállomás). Mindenki állna mint fasz a lakodalomban, hogy hû bazzeg ötmillió robotunk van az ûrben, meg kurvára mindent tudunk már a világegyetemrõl, de baszki nincs hová telepíteni száz embert, hogy megmaradjon az emberi faj, meg ha lenne is, fingunk nincs hogy hogyan élnének túl mondjuk 10 évet az ûrben. Na ekkor fogja az emberiség Mr. Weinberg földi maradványait meggyalázni, utódait kiirtani, hogy 150 évvel azelõtt ilyen kijelentést tett.
Tény, hogy sokkal költségesebb emberekkel elvégezni egy adott küldetést, mint robotokkal. Tény, hogy az emberi "munkaerõre" jelenleg nincs nagy szükség a világûrben. De ezt az ûrügynökségek is tudják, és épp ezért szó sincs arról, hogy minden harmadik küldetést emberekkel végeztetnének, csak mert az hû de népszerûvé tenné az ûrkutatást vagy ilyesmi. Az ûrbe irányuló "missziók" elenyészõ töredékében szerepel csak egy vagy több ember ûrbe juttatása. És egyiknek sem az a célja, hogy "hû most aztán megmutatjuk, hogy egyszerre 5 különbözõ nemzetiségû embert is fel tudunk repíteni az ûrállomásunkra, de jók vagyunk!" Minden ilyen misszióban a legnagyobb hangsúly az emberi test biológiai folyamatai alakulásának megfigyelésén van. Egy asztronautát nem azért tartanak hónapokig az ûrállomáson, hogy mókás videókat lehessen csinálni a súlytalanságban, vagy hogy kiporszívózza hetente a "kérót". Persze ez alól kivételt képeznek az ûrturisták, viszont az õ utazásukat saját maguk finanszírozzák.
Egy Nobel-díjas hogyan lehet ennyire ostoba? Nem szórakozásból küldenek fel emert, hanem azért mert a kísérletek nagy részét nem lehet gépesíteni... Vannak dolgok amire persze jók a robotok is, de azok jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem versenytársai az emernek csak igen speciális esetekben és bolygóközi kutatásban. Ha elromlik valami fontos a roboton ki a jóisten javítja meg ott fent? Senki. Képzeljétek el, ha az ISS-en csak robot lenne MA! Szart sem érne az egész.
Ott az a nagyon jó gyár a Hankook. Ami egyszerûen nem engedi meg, hogy bármiféle érdekvédelmi képviselet alakuljon. Mert az nem gazdaságos, hogy az emberek belepofáznak, h ne dolgoztass túlórába ingyen, meg fizesd ki légyszives a béremet. De a mi országunk még relatív a szerencsésebbek. Dél-Amerikában egyszerûen vmi ok miatt elõfordulhat, hogy meghal az az illetõ aki próbál felszólalni ez ellen. Lehet, hogy az állam ölte meg õket...mert a jóságos cég még a végén megatta volna neki amit kért, sõt még többet is, és azt meg nem lehet.
Ez világos. Weinberggel együtt azt tartjuk szomorúnak, hogy ebben a kérdésben az állam a Blikk színvonalán viselkedik, tehát azokat a projekteket akarja támogatni, amivel címoldalra lehet kerülni, és nem azokat, amelyek a pórnép számára érthetetlen eredményeket hoznak, de egy kutató meg becsinál tõle az izgalomtól. Az emberi kíváncsiság hajtóereje már rég nem az átlagos szavazó. Az még a politikai híreket sem olvassa, csak hogy melyik celebritás hol vette le a bugyiját. Ha a politikusok képesek más költségekben felsõbb érdekeket nézni, elvégre számolatlanul tüzelik el az adófizetõk billiárdjait atombombára annak ellenére, hogy minden szavazójuk szerint nagyjából a legjobb lenne élve elföldelni azokat, akik ilyesmire költenek, akkor vegyék mindenhol komolyan a kötelességüket, képviseljék a Magasabb Szempontokat és költsék a tudományra fordított pénzt valóban arra, ami a tudomány szempontjából hasznos. Az a szomorú, hogy bár a politikust nem érdekli Britney bugyija, viszont a tudomány sem, csak a saját pénztárcája és hatalma. Szegény Weinberg meg társai muszáj hogy bohóckodjanak a porondon emiatt, és ebbõl néha elegük van, mint most is.
A cégek is tudnak kényeszeríteni elég sokmindenre. Tudod, hogy pl nagy gyárakba mi megy? úgy túloráztatják az embereket, hogy nem fizetik ki õket. Nem adják meg a kötelezõ szüneteket, pihenõ idõt. Elõfordul, hogy ünnepnapokon dolgoztatnak. ÉS olyan picsa béreket fizetnek, amit nem szégyellnek. Mert ugye ez a gazdaságos így éri meg nekik. Tudom én ezt jól mert a székesfelérvári Philisnél dolgozom. Nyugodtan lerabolhatnak itt mindent, mert nem ide adják el azokat a készülékeket, hanem mennek egész Európába. Nem a magyar fizetés nekik a lényeg az lehet kibaszott alacsony is ezért nem érdekük jobb fizetést adni egy cseppet se. ÉS meg tudják tenni mert az a szerencsétlen akinek ez az egyetlen munkalehetõsége mindent megtesz érte, hogy legalább ez jöjjön be neki. Mert fizetni kell a számlákat. Különben kikapcsolnak v elvisznek mindent. Jah és pl cégeknek nem jó egyáltalán tartozni. A kocsi lízingelve van. 1 nap késés és akkor elviszik a picsába, nem érdekli majd õket, hogy kell a megélhetéshez a munkába járáshoz.
Logikus. De éppen errõl beszélek, az államnak a robotok nem érdekessek, mert nincs nekik pszihológiai és érzelmi hatásuk az emberekre. Ha azt mondod, hogy egy orosz elõbb köld fel egy robotot mint mi amcsik (tegyük fel, hogy az amcsikról beszélünk), akkor az nem jelent annyit mintha azt mondjuk, hogy egy orosz pasi elöbb járt az ûrben. Ugynakkor a Luna volt a holdon, de az nem ér annyit mint, hogy Armstrong kilépett az Eagle-bõl. Szóval az államnak a pszihológiai hatás a fontos. Egy cégnek ez nem lenne egyáltalán fontos, azok a költségeket néznék, hogy mit adunk és mit kapunk és a robotok gyõznének. Ugyanakkor egy cég ha rosszul fektetné be a pénzt, akkor saját fennmaradását vagy legjobb esetben nyereségét veszélyeztetné, az államnak ilyen gondja nincs, az adófizetõktõl politikai és nem gazdasági módszerrel szedi be a pénzt, nem kell neki eredményt felmutatni, elég csak fenyegetõznie az APEH-al és már minden rendben van.
Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba. És ezért míg a többi a hibáit javítani igyekszik, mert másképpen az emberek elfordulnak tõlle, az állam hibái napról napra növekszenek. Miért? Mert korlátlan a hatalma. Ha korlátolt lenne akkor nem ez lenne a mese. Nem is akarom megkerülni az állam szerepét, magad is mondod, hogy az a kérdés, hogy mennyire szóljon bele és mennyire nem... szóval korlátról beszélsz, de én nem látok korlátot. Amit elfogadnak az holnap úgy van, amit meg nem az meg nincs úgy ha leszakad az ég akkor sem. A korlát pontossan megmondaná, hogy meddig mehet. Tovább nem. De ilyen nincs.
Ácsi, Weinberg NEM az ûrkutatás ellen beszél! Szó nincs róla. Olvastam pár könyvét, semmi se állna tõle távolabb. Õ az EMBERES ûrrepülésrõl beszél, és csakis kizárólag errõl van szó. Azt mondja, hogy hagyni kéne a fenébe, hogy pár ûrhajós százmilliárdokért bohóckodjon odafenn, ehelyett a százmilliárdokat költsük robotos küldetésekre, amelyek lényegesen nagyobb tudományos eredményeket hozhatnának ugyanannyiból.
Nem azt mondom, hogy az állam a tökéletes rendszer. Nincs tökéletes rendszer és nem is lesz. Mindenbe lehet találni hibát. Bármilyen oldalt vizsgálhatunk. A társadalmat az egyént az államot a bt-ket a mutikat.
Ezért vannak a Nemzeti Bankok, hogy szabályozzák a pénzmozgást a gazdaságban a monetáris politikával. A Nemzeti Bankot meg az állam irányítja. Nem kerülheted meg az állam szerepét sehogy se. Meg nem is lenne jó. A kérdés az inkább, hogy mennyire szóljon bele a dolgok folyásába ill. mennyire nem.
Szóval gondolom egyetértünk, hogy ez csalás, tehát az állam dolga az lenne, hogy ezt megakadályozza, és ezt nem tette, aztán mikor összedölt a rendszer, akkor az állam szaladt, megoldani a dolgokat, úgy, hogy az a sokmillió ember pénzét amelyik elvesztette a házát, földjét stb. mert nem tudta tovább fizetni a hitelt, befektette az infrastruktúrális munkálatokba és látszólag megoldotta a rendszert... persze azt már nem irja a történelemkönyvben (bár nem a hivatalosban), hogy ezt ki is fizette, a szegény ember aki elvesztett mindent és a szegény ember aki most piaci ártól sokkal alacsonyabb bérekért dolgozott mint az állat mert elvesztette a munkahelyét, mert sokan áltak a sorban utánna és mert éhes volt. Szóval errõl enciklopédiát tudnák írni... úgyhogy jobb ha témát váltunk. Persze mond meg hány cég lett ezek az évek allatt óriáscég? Mert a nyereség az õ zsebükbe ment, az 50 évek elejére az USA tele volt mamutcégekkel amelyek nem tudtak mit csinálni a pénzel, ezt a gazdagodást is az állami megrerndelések tették lehetõvé, a melós meg nyomta, fizette...
Tudod mi a fractional reserve banking? Az, hogy a bankban van pl. 100 milió dollár, de mivel a bankos tudja, hogy úgy sem jön mindenki egyszerre a pénziért akkor nem 100 milliót ad kölcsön, hanem pl. 300 milliót (200 milliót fedezék nélkül), na most ez azt jelenti, hogy sok cég könyebben kap hitelt, sokkal több a mellébefektetés mert nem gondolják meg annyira, hogy mi is az amire szükség van a piacnak, és ezért volt a gazdasági fellendülés, és a túltermelés, amit aztán elengedethetetlenül a zsugorodás követett, és ezért volt a depresszió. Ha nincs fractional reserve banking, nincs a 20-as segreülés sem. Persze volt még egy két apróbb tényezõ is, de ez hibázható 99%-ban.
Persze megcsinálta volna, csak nem ilyen gyors ütembe jöttek volna a fejelsztések. Ugyanis a háborúba nem a profit a léyneg, a gazdaságos termelés. Ezt már kifejtettem egy másik topicban. Most még mielõtt azzal jönnél, hogy azt mondom, csak haszna van a háborúnak nem így van. Nagyon sok romboló hatása. Háború nélkül lehet h más dolgokban elõrébb lennék, de más dolgokban meg hátrébb pl véleményem szerint ilyen a repülés. Mert békébe meg van arra a lehetõség, hogy minden egyenletesen fejlõdjön. Háborúba(nem feltétlenül háborúba) pedig egyes dolgok kiugróan gyorsan fejlõdnek, míg mások egyáltalán nem.
És szerinted ha ezeket a dolgokat a civil repülés igényelte (márpedig igen) akkor nem fejlesztették volna ki háború nélkül is? Amire szükség van azt meg is csinálják, nem beszélve, hogy ha nincs háború sokkal nagyobb igény lett volna a civil repülésre, és a lerombolt javak ujjáépítése helyett ide is mennt volna még sokkal több pénz is, szóval az igények nagyobbak lettek volna és ezáltal a fejlõdés is gyorsabb lett volna.
A 20-as évekbe rendesen belejátszott a túltermelés. Eladhatatlan raktáron heverõ áruk. Ezt a válságot pedig az állam oldotta meg állami beavatkozásokkal és megrendelésekkl. Ezt gondolom te is tudod. Méghozzá munkahely teremtéssel, infrastruktúrák fejelsztésével, autópálya építéssel (USA, Németország). Fegyverkezéssel (Németország)
Miért, gondolod, hogy ez amit itt dumálok nem a rendszer legális keretei között van. Én nem alkalmazok erõszakot ha erre gondolsz, senki ellen sem. Szerintem a z embereket erõszakkal csak meglehet semmisíteni de az egyetlen dolog ami megváltoztatja a világot az ha a tényeket ismerteted az emberekkel és ha peldát mutatsz. Viszont a rendszer én ellenekm erõszakot alkalmaz, mert évente kb. 12.000 EUR fizetek adót és nem mondhatom, hogy nem fizetek.
"Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel elõbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit késõbb."
És szeirted honnan jöttek az erõsebb megbizhatóbb motorok hajtómûvek, nagyobb hatótávolság nagy teherbírás túlnyomásos kabin, radar, robotpilóta, anyagfejlõdés stb. Nemcsak vadászgépek fejlõdnek a háborúba hanem bombázók, teherszállító gépek "utasszállító" (deszant egységek számára)
Azért a mobil piac és az ûrkutatás kicsit más. A mobilnak most de még réggebben is volt van 1 széles felhasználói rétege.
Mi az, hogy "vadkapitaliznus"? Különben a 20-as évek gazdasági válsága a gazdasági ciklus miatt volt, a gazdasági ciklus pedig azért van/volt mert nem volt 100% kemény pénz. Hint... fractional reserve banking. Ha érdekel errõl sokat lehet olvasni, de kérlek mielõtt valamit ilyen magabiztossan kijelentenél, nézz utánna, hogy mi is a valóság. Peace.
Ha ki akarod rekeszteni magad a rendszerbõl, akkor vonulj remetének, és légyszives a demokrácia biztosította elõnyöket se akard élvezni, ha már a kötelezettségek alól ki akarod vonni magad. Nem kell, hogy tetsszen, ebben a tekintetben én is tisztelem a véleményed. A rendszer keretei között nyugodtan próbálj változtatni rajta. A demokrácia még arra is lehetõséget ad, hogy magukat kereteket megváltoztasd (alkotmány módosítás).
És mi a közösségi érdek? ... az amit én mondok, amit te mondasz, amit az EU bizottság mond amit Bush mond, amit az Iráni elnök mond, amit Putyin mond, amit Robih Hood vagy Thomas Jefferson mondott, ... kérem erre az elfogadható választ. Ha netán azt mondanád, hogy a ... többség... hát a többség soha sem mond semmit esetleg csak valakinek a mondását egy picit többre értékeli a másikénál és erre szavaz. Ami persze nem jelenti, hogy az a közösségi érdek. Pl. az amcsik Busht választották másodszor is, tehát a többség döntése nem hinném, hogy a közösségi érdek szolgálatában volt. Szóval szerintem nem létezik közösségi érdek, ez csak egy szó amit a hatalom arra használ, hogy gyengítse az ellenoldalt.
Állami beavatkozásra meg szükség van. Nem lehet vadkapitalizmust folytatni. Annak már megvolt az eredménye a 20-as évek nagy gazdasági válsága.
"A polgári repülés kezdeti fejlõdésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak."
Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel elõbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit késõbb.
Ami a magáncégeket illeti az ûrkutatásban... ha valamire nagy a szükség akkor azt csinálják még akkor is ha nincs gyors megtérülés... gondold csak el, pl. a mobiltelefon piacot, a legtöbb szolgáltató még mindég nagy veszteséggel dolgozik és még is virágzik az üzlet. pl. Vodafon 50 milliárd dolláros forgalom, 38 miliárd dolláros veszteség... különben ha azt nézzük akkor egy normális pénzügyi világban ahol nincs kényszerelosztás, egésszen más viszonyok lennének a tõke befektetése és megtérülése között. Tehát lehet, hogy a mai rendszerben a magáncégek nem szaladnának az ûrkutatás felé, de egy olyan rendszerben ahol a termék és a szolgáltatás piaci értéke határozná meg a hasznot vagy a veszteséget és nem pedig az, hogy pl. a központi bank növeli vagy csökkenti a kamatlábat, vagy, hogy mekkora egy ország költségvetési hiánya és ez miatt hogy alakul a dollár és az energiaárak árfolyama... egy egésszen más mese volna amelyikben élnénk. Na de ez már erõssen off.
Azért ne a cégek uralkodjanak a világba lehetõleg.
Létezik munkahely teremtés.
A gazdaságban az igény az a vásárlási igényt jelenti. A kereslet az tényleges vásárlási szándék. Tehát ha a TV-re van igény akkor van vevõ. Ne keverjük az igényeket a vágyakkal.
Weinberg nem azt mondta, hogy az ûrkutatás hasztalan, hanem, hogy az embert kijuttatni ott tartani stb. Abból nem sok hmm fontos dolgot értek el. Vagyis ha azt a pénzt szondákra robotokra hajtómûvek fejelsztésére kéne költeni.
Magáncégek jó ideig nem fognak megjelenni az ûrprogramba. Legalábbis addig nem, amíg viszonylag rövid idõn belül meg nem térül. Hiszen ebbõl tartanék fenn magukat és profitra törekednének.
A polgári repülés kezdeti fejlõdésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak.
A világ 10 leghatalmasabb cége, kb. akkora tõkével és szakembergárdával rendelkezik, mint a világ összes állama egyrakáson. És ez a 10 cég még csak egy töredéke a világ gazdaságnak... na el tudom azért képzelni, hogy ezek képessek lennének sokkal nagyobb dolgokra is mint az állam, persze ehhez két dolog kell...
1. hogy az állam ne áljon az útba (pedig ezt teszi mert engedélyt nem ad) 2. hogy a piacon legyen igény a dologra, mert ha nincs akkor mi a fenének csinálnák, minek fektetnének bele óriási összegeket ha nem kell senkinek
...ennyi az egéssz, különben a történelem tele van számtalan esettel, hogy minden dolog, még a legnagyobb dolgok is kicsinek születnek és ha a környezet megfelel nekik, akkor nagyon nagyra nõnek, ha viszont nem akkor vagy meg sem születnek, vagy még kiskorukban odavesznek. A nagy projektek be szoktak szarni és ez mindég igy volt és igy is lesz, végeredményben 10x több idõbe, pénzbe kerülnek és nem érnek semmit.
Különben munkahelyteremtés az egy nagyon téves szó, ha van valamire igény akkor kell aki az igényt kielégítse és ez munkahelyeket eredményez. Ha kényszerbõl csinálunk igényt akkor nincs munkahelyteremtés, csak csupán valami más valós igényt visszaszorítanak és az ott megszünõ munkát áthelyezik a kényszerített igény kielégítésére, tehát csak transzfer történik, valaki elveszíti a munkahelyét de azzal nem fényképezkednek a politikusok és nem is dicsekszenek. Munkahelyet nem lehet teremteni, csak redisztribúció az egész. Munkahely csak akkor keletkezik, ha van igény és van mibõl kielégíteni. Pl. tegyük fel, hogy most mindenkinek igénye van egy 3m képátlójú HDTV-re, ami néhány milliárd készüléket jelentene, ennek a termelése, szálítása, eladása sok sok munkahelyet teremtene, de a dolog lehetetlen mert nincs meg a rávaló, ugyanis csak nagyon kevés embernek van lehetõsége, hogy ezt az igényét kielégítse. Most pl. az állam elrendelhetné, hogy beszedünk mindenkitõl dupla adót és mindenkinek adunk egy 3m HDTV-t és ez szuper mert nagyon sok munkahelyet "teremt", de ugyanakkor mivel kevesebb pénzed maradt a zsebedben a dupla adó miatt, nem vettél nadrágot, számítógépet, autót stb. és ezeken a területeken munkahelyek szüntek meg. És most éhes vagy, rongyos a gatyád, gyalog jársz a melóba de van 3m HDTV-d... hú de jó, kár, hogy az állam nem csinál több ilyen munkahelyteremtõ dolgot... :)
Egy szóval nem mondtam, hogy így kell élnünk. Nekem ez a véleményem, aztán ennyi. Én is örülnék ha látnék jobb alternatívát, vagy kínálna valaki. Mindenesetre a saját életem elnézve, sajnos ha nem bántunk senkit akkor is kényszerítenek bennünket dolgokra, ami nem tetszik és nem élhetjük úgy, ahogy akarjuk vagy jónak látjuk élni, mert esetleg itt-ott a jelentõsebb lépéseknél vezetnek és olyan irányba terelnek, ami ilyen-olyan felsõbb hatalomnak az érdeke és ez hamar ki is derül. Õ jól jár én meg szívok mint a torkos borz és elvárja, hogy tegyek úgy, mintha nem is látnám, hogy mit csinált.
Ez a te véleményed. Tisztelem. De engedd meg, hogy feltegyek egy kérdést: Miért kellene nekem a te véleményed (mintád) szerint élnem, vagy miért kellene neked az én véleményem szerint élned? Vagy miért kellene neked is és nekem is valaki más véleménye szerint élnünk? Legyen ez a valaki más, a demokratikus többség által kiválasztott "okostanács", vagy akár egy vérszomjas saját erejébõl hatalomra került diktátor... mi a kettõ között a különbség, ha mindkettõ kényszerít bennönket arra ami nekem vagy neked nem kell és nem tetszik, és nem bántunk senkit, csak a saját életünket akarjuk úgy élni ahogy jónak látjuk miközben senki életét, vagyonát nem veszélyeztessük.
"Az ember semmilyen hasznos funkcióval nem szolgál az ûrben"
LOL
Ebbõl a megközelítésbõl a földön sem szolgál semmilyen hasznos funkcióval az ember. Valamiért ez az ürge mégsem ugrott még kútba. Pedig ez alapján logikus lenne.
jujujjj :D Értem mire gondolsz. De az alapítványok létrehozása se lenne megoldás. Gondolj bele kb hányan adakoznának ? És mennyit? Sz.tem abból nem lenne annyi pénz, hogy fejlõdést lehessen elérni. Szvsz, valami nagyobb szabású dolgot kéne kitalálni. Tehát egy olyan célt, ami átfogóan megmozgatná a gazdaságot. Nem akarok hülye példákat mondani,de most pl a Kínaiak ki akarják aknázni a Holdat. Azt nemtom mit akarnak elvinni onnan, de tegyük fel, hogy van mondjuk valami értékes ásvány, amit ki kell termelni. Ugye ebbõl következik hogy kell egy kitermelõ üzem. A szállítást is meg kell oldani vissza a Földre, és esetleg egy feldolgozó üzemet is. Meg persze egy rakás kutató fejlesztõ munkát hogy mindez egyálltalán megvalósítható legyen. A lényeg, hogy egy ilyen nagyobb szabású vállakozás állami pénzen menne (mondjuk) és rengetek sok új munkahelyet teremtene, sok másik vállalkozás közrejátszását is igényelné, nembeszélve a hasznoról ha mondjuk csak pl egy az építkezésben nagyon fontos anyag kitermelése lenne a végcél. Összeségében tehát sok új munkahelyet teremtene, muszáj lenne fejleszteni, újabb infrastruktúrát építeni az egészhez, és a végén egy olcsó hasznos végterméket nyernénk ami szintén ledíthetne a gazdaságon. És ugye profitot is jelenthetne hosszú távon az adott országnak.
1. szerintem kevés békésebb vetélkedés lehetne a nagyhatalmak között, mint az ûrverseny. ha már a különbözõ haditechnikai cégeket el kell látni megrendeléssel, inkább az ûrkutatásra menjen, mint fegyverkezésre. márpedig emberes ûrkutatás elég jól tudja zabálni a pénzt 2. az ûrkutatás nagyon spéci dolog, még a haditechnolgiák közt. ergo elég sok új fejlesztés kerülhet bele egy ilyen projektbõl mindennapjainkba, ami húzhatja a társadalmat és a gazdaságot 3. az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek 4. az emberek ha onnan fentrõl látják a világot, akkor jobban meg fogják érteni, hogy milyen pici pont is a világegyetemben és jobban óvni fogják. talán még a háborúkat is jobban meggondolják majd, mert erõsebb lesz köztük a közösségi érzés. 5. a környezetvédelmet is segíthetnék olyan dolgok az ûrbõl, mint a Holdon bányászható He3 például 6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni
"Ott van a polgári repülés. Kezdõdött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhetõ. Aztán jöttek a Wrightok :) és kitaláltak egy egyszerû de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben."
Ez mind egy szálig kimondottam magántõke és magánszemélyek, magáncégek munkájának az eredménye volt. Állam akkor nem volt ebben az üzletben. Ezért is fejlõdött ilyen gyorsan, mert nem volt állami monopólium. Ma amikor az állam valamire ráteszi a kezét, automatikus monopólium keletkezik.
Ugyanakkor nem értek egyet, nincs rendben, hogy a pénzemet elveszik tõllem és olyan dolgokra költik amire nekem lehet, hogy nincs szükségem vagy kevésbé van szükségem mint valami másra, de azt a mást nem vehetem meg mert elvették töllem a rávalót. És ez által én nem vagyok olyan boldog mint amilyen lehetnék (és megvolt a rávaló), és azt aki pedig azt a terméket, szolgáltatást nyújtaná nekem szintén bolgodtalanabbá tették mert meg volt neki a vevõ (én) de elvették a pénzem és nem vehettem meg az árúját. Tehát nem történik semmi más mint valakitõl elvették (kényszerbõl mert az adó az kényszer) és valakinek odaadták. Szóval mindég az önkéntes csere híve voltam és vagyok, ha valami jó akkor nem kell kényszeríteni az embereket rá. Az emberek csak azt csinálják kényszerbõl amit nem látnak jónak, amit jónak látnak azt annyira csinálják amennyire csak lehet.
A hadviselésnek és a hadi kutatásoknak nagyon de nagyon sok formája van... az állami ûrkutatás is ide tartozik, és persze a zsíros megrendeléseket is a Boeing, EADS, stb. kapja és egyikük sem szalámigyár hanem nagy százalékban haditechnológiát fejlesztenek, és mit gondolsz az ûrkutatás eredményeit miben fogják elõbb alkalmazni, az F-22-ben vagy a Cessnában esetleg a szalámigyárban? :)
Szerintem az, hogy az adófizetõk pénzébõl csinálják mindezt nem olyan nagy probléma. Elvégre az 50es évektõl ez van :) Annyi a különbség, hogy akkor az emberek látták, hogy amerikai ment az ûrbe...Látták, hogy amerikai szállt a Holdra. Látták, hogy mûholdakat bocsájtanak fel. Utánna érezték hogy a mûholdak mennyire jók is nekik. (bizonyos esetekben) De most mivan? Mostmár csak azt látják, hogy építik az állomást. Küldik fel a siklókat, a tanárokat a turistákat. Meg látták, ahogy felrobbant az ûrsikló. Aztán kb itt vége is a storynak. Persze beletartozik még a robotok a marson dolog. De aztán végleg vége. Az a gond, hogyha megint újból nagy célokat tûznének ki, amiket reális idõn belül el is tudnának érni, és olyan célok lennének ezek, amikbõl ha csak minimálissan is de hasznossak lennének az adófizetõknek is, lehet hogy mégnagyobb támogatást kapna a Nasa mint valaha. Ott van a polgári repülés. Kezdõdött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhetõ. Aztán jöttek a Wrightok :) és kitaláltak egy egyszerû de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben. És ha jól tudom 1935-ben már menetrend szerinti repülõjáratok voltak. Rá 30évre meg már világszerte elterjedt 7köznapi dolog volt a repülés. Namost ehhez képest az ûrutazás még mindig a léghajónál van. Okés, hogy más tészta a kettõ, de az elmúlt 50évben ennél azért többet vártam volna. Arról nemis beszélve, hogy a 82-es ûrsikló óta jóformán semmi sem változott. Az több mint 30év! Sz.tem azért, mert ugy véget ért a hidegháború. Nem volt már miért kivel versengeni...És ennyi. Ûrállomás már a 70es években is volt ugye a skylab. AZtán az oroszok is rákontráztak a mirrel, aztán jöttek az amcsik az ûrsiklóval. Ugye az oroszoknak is volt egy majdnem ugyan olyan ûrsiklójuk csak sose használták, aztán szépen vége lett a hidegháborúnak és puff megállt minden. Sz.tem ez volt a fõ oka a fejlõdés hirtelen megállásának.